Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-09 / 212. szám

1984. szeptember 9. • PETŐFI NÉPE 0 t Béremelés az élelmiszer-kereskedelemben Bács-Kiskunban 3500-an kapják Ahol gyorsan döntöttek, ott már szeptemberben a maga­sabb fizetést kápták, másutt a következő havi bérrel együtt vehetik fel az élelmiszer-kereskedelmi hálózatban dolgozók azt a többletet, amelyet részükre a kormány július 1-i ha­tállyal jóváhagyott. Az összegről, az elosztás rendjéről, az érintettek köréről kérdeztük dr. P. Kovács Istvánt, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjét. S természetesen arról is: ez a többletbér mennyire oldja a ténylegesen létező feszültséget, s milyen teljesítményt lehet várni azoktól, akik megkapják. — Az élelmiszer szakma való­ban hátrányban volt a többihez képest? — Igen. Ha a népgazdaság egé­szében az átlagkeresetet 100-nak vesszük, akkor a kereskedőké S6. De az élelmiszer-kereskedelemben dolgozók még a 06-tól is elma­radtak, jóllehet az ágazatban ezt a Szakmát tartjuk a legfontosabb­nak. — Miért? — Mert ez alapellátás, és a hiányt, fennakadást rögtön ész­reveszi, érzékeli a vásárló. Ugyan­akkor ezen a területen nehéz fi­zikai munkát kell végezni, s a tejesládákat, sörösrekeszeket, liszteszsákokat többnyire lányok- asszonyok cipelik, mivel a kereskedelemben is többségében nők dolgoznak. — Talán éppen az alacsony fi­zetés miatt? — Azért is. Ez az oka például, hogy elmennek a férfiak, s más jobban fizető munkahelyet vá­lasztanak olyanok is, akikre nagy szükség lenne. így alakul ki a kontraszelekció, és ezért jelent­keznek a szakmára a szerényebb képességű tanulók. Az élelmiszer- kereskedelem állandó reflektor- fényben van, a követelmények itt is nőnek, s az sem kifejezetten vonzó, hogy a dolgozóknak alkal­mazkodniuk kell a nyújtott nyit­vatartásihoz, a szombati, vasár­napi műszakhoz. Nem a munká­val van bajuk, de úgy érzik, nincsenek megfizetve. Ezt látja a kormány, s ezért is segítség a béremelés. — Milyen összeg ez, s hány em­bert érint a megyében? — A pénz fejenként átlagban 230 forint. Ezt kell differenciál­tan elosztani, figyelembe véve a gyakorlatot, a szakképzettséget, a munkában eltöltött időt, a nyit- vatartásból adódó különbsége­ket, a nehéz munkát, s azt is, hogy 'hátrányosabb a kistelepülé­sek boltjaiban dolgozók helyze­te. A minimális 150 forintot azon­ban mindenkinek meg kell kap­nia. A rendelet Bács-Kiskun me­gyében mintegy 3500 embert érint, a .belkereskedelmen belül is a Konzum Kereskedelmi Válla­lat és a fogyasztási szövetkezetek élelmiszerboltjaiban foglalkoz­tatottakat. Beletartoznak ebbe a nyugdíjasok és a részmunkaidő­sök is. — Nem tartozik viszont bele például a bajai Bácska Áruház élelmiszerrészlege, míg a kecske­méti Alföld Áruházé igen. Itt né­mi ellentmondás érezhető. — Ez igaz. És ezt a listát ki le­het bővíteni, az állami gazdasá­gok, a termelőszövetkezetek, vagy például a sütőipari vállalatok ál­tal létesített, fenntartott boltok­kal is, mert az ott dolgozók sem részesülnek a központi béreme­lésből. Ezzel nem értünk egyet, már csak azért sem, mert nem tartjuk jónak, hogy azok, akik saját erőből próbálták javítani a település egészének ellátását, vagy egy-egy termékből a kínála­tot, most emiatt hátrányba kerül­jenek. Ezt az észrevételünket je­leztük is a minisztériumnak. — A felvetések tehát további intézkedéseket sürgetnek?... — A béremelésről megjelent határozatot az- első lépésnek te­kintjük. Az érintett dolgozók örömmel fogadták a döntést, eb­ből is érzik, hogy felfigyeltek ne­héz helyzetükre. Azt is megértik, hogy a népgazdaság teherbíróké­pességének vannak korlátái, de ez a mostani béremelés bizonnyal nem a végső megoldás. Azt újabb intézkedésekkel, s a már említett gondok rendezésével lehet meg­találni. Persze az ágazat sem csak a központi segítségre vár, ha­nem a vállalatok saját erőből, időnként azon felüli terhet is vi­selve, igyekeznek megtartani a dolgozókat, mert tisztában van­nak azzal, hogy nélkülük nem lehet később sem előrelépni, s csak így tudnak majd megfelelni a tovább növekvő követelmé­nyeknek. Alkalmazzák az új üze­melési formákat, a nagyobb élel­miszerüzletekben kedvező ta­pasztalatokat szereztek a nyere­ségérdekeltség bevezetésével: a forgalom növekedésének függ­vényében a kereskedők nagyobb nyereséget, jutalékot kapnak, s ezekben a boltokban nincs is hiány eladókból. Ez azonban nem minden egység számára járható út. A vállalati kezdeményezés és a központi támogatás együttesen hozhatja meg a kívánt eredményt. Váczi Tamás 0 A ládacipelés is az eladó feladata. De nem nagyon látják a vásár­lók, az UNIVER ÁFÉSZ kecskeméti felsőszéktói ABC-áruházában sem, hogyan kerül az áru az utcáról a raktárba. NEM ELÉG AZ OSTORPATTOGÁS A nosztalgiavonatról— romantika nélkül Amikor Móricz Zsigmond a harmincas évek elején Kecs­keméten járt, elkerülvén Bugacra, lelkesedéssel szólt a ,,lds- pöfögőről”, amely közelebb hozta a pusztát a városhoz- Az akkori mozdony és a vasúti kocsik már az enyészeté lettek. Napjainkban a Kecskemét—Bugac-Felső között közlekedő nosztalgiavonatot egy 1942-ben készült mozdony vontatja, meglehetősen nagy füstöt eregetve, sebességét olykor 20—30 kilométerre is „felpörgetve”. A mozdonyt és a kocsikat Kecs­keméten újították fel, a gép húszezer, a kocsik kétszázezer forintba kerültek. Ez nem is olyan sok, ha meggondoljuk, mennyien sóvárognak, vágyakoznak romantikus élményre. Ugyanakkor afl ilyesfajta vadregényes, meseszerűnek tűnő utazás — megszervezőjének — régen sem volt éppen eldob­ni való üzlet. Üzlet és romantika? E két fo­galom ma már jól megfér egy­más mellett, sőt olykor egymás­ból következik. A hazánkba lá­togató külföldiek számára na­gyon vonzó a karikásostort pat­togtató, lóhátról ménest terelő csikós, a bográcsban, szabadtű­zön főtt gulyás, a pusztai ro­mantika. (Közben megismerik e táj szépségét, I népművészetét, stb.) A másik oldalon a koráb­bi igénytelenség helyett egész .sor üzleti ötlet megvalósítása te­szi még élvezetesebbé, vonzób­bá és nyereségessé ezt ajkirán- dulást. A Kecskemétről menetrend szerint induló nosztalgiavonat — szellemi szülőatyját'aligha lő­hetne meglelni — nagyon kedves, ma már a kisvasút mellett lakók­nak) is különleges, idegencsaloga­tó látvány. Miért is ne használná ki a programokat szervező iroda a nem akármilyen utazási lehető­séget? (A 67 perces úton büfé, tisztálkodási lehetőség áll az uta­zó rendelkezésére.) A döcögő vo­natból megfigyelhető az alföldi táj minden szépsége. A MÁV Szegedi Igazgatóisága, a kecskeméti^Idegenforgalmi Hiva­tal, a bugaci idegenforgalmi prog­ram más összehozói tulajdonkép­pen nem tettek mást — de ez önmagában is nagy dolog volt — mint azt, hogy az 50 évvel ezelőtti keretek meghagyásával modernizálták, magas szintre emelték a szolgáltatást. Mit . mondanak a szakemberek erről az újabb látványossággal gazdagított programról, egyáltalán a bugaci idegenforgalomról? Widder Ferenc, a Belkereskedel­mi Minisztériumi osztályvezető­helyettese: — Az idegenforgalom bonyo­lult, sok összetevőből álló szol­gáltatásokat igényel. Ez a bugaci program éppen ilyen, Bács-Kis­kunban nem is/ az első életreva­ló kezdeményezés. Az egyedülál­ló természeti adottságok, jó ki­szolgálás, a főváros közelsége, Kecskemét — amelynek múltját gondosan őrzik — gyors fejlődé­se, s . a vonat üzembe állítása olyan egynapos idegenforgalmi le­hetőség, amelyet aligha hagynak figyelmen kívül az utazást szer­vező irodák. Kucsora József, az IBUSZ me­gyei kirendeltségének igazgatója: — Örülök, hogy végre megvaló­sult ez az idegenforgalmi szolgál­tatás. A vonattal romantikus a pusztán utazni, gyönyörködni a látványosságokban. Bugacnak amúgy is híre van külföldön, s a nosztalgiát esetleg az ötven év előtti élmények adják. Az utas ezután Kecskemétről Bugacot úgy látogathatja; meg, mint rokonai, ismerősei a harmincas évek ele­0 Utolsó ellenőrzés a nosztalgia­vonat mozdonyán. Aki végzi: Marozsi Tibor nyugdíjas moz­donyvezető. jén. Az IBUSZ természetesen meghirdeti ezt a programot, amelyre nemcsak külföldieket, hanem hazai csoportokat is vár. Külföldi hálózatunk a szerve­zésben jelentős segítséget nyújt­hat, de mi is lépünk. Rövide­sen a jugoszláviai Újvidéken és Kikindán mutatkozunk be egy kiállításon, ahol az új bugaci utazást meghirdetjük. 1 Reméljük, jön, forog az ide­gen. Ne szégyelljük bevallani, arra is számítunk: költi., a pénzt. De ne feledjük: a pénzért nem elég a délibáb, a/por, á meleg, a ló, az ostorpattogás! Ma már a külföldi, s a hazai turista — akkor is, ha zötyög a vonaton, rázatja magáit a pusztai kocsi­kázáson — igényes, magas szín­vonalú szolgáltatást kíván. Ám ehhez még sok (minden hiány­zik, kellene. Csak a legfonto­sabbak ezek közül: néhány száz méternyi út kijavítása, a cross­bar-telefon megvalósítása. Erre talán most van lehetőség: a község lakóinak, az ott ''műkö­dő gazdasági egységeknék kell összefogni, hogy Bugac híre, ro­mantikája, természeti szépsége megmaradjon, íp idegenforgalma jól jövedelmezzen. A községnek Kecskeméti sűrített paradicso exportra II 0 Mócza György, a P—20-as pa­radicsombesűrítő kezelője a mű­szereken győződik meg a beren­dezés technológia szerinti műkö­déséről. Lényeges munkafolya­mata ez a feldolgozásnak. 0 Szombaton este 10-kor fejezték be a műszakot a konzerv­üzemben a pa­radicsomvonal dolgozók Addigra elfogyott a beszállított nyersáru. Alaposan megmossák az érett bogyókat, hogy utána a válogatóba továbbítsák. 0 Kívül, belül felületkezelt, vernírozott fémdobozokba töltik a svéd exportra szánt sűrítményt. (Pásztor Zoltán felvételei) UGRÁSSZERŰ FEJLŐDÉS — ARANY­ÉS BRONZJELVÉNYESEK Pénzt, időt takarítanak meg Újítók a Fémmunkás kecskeméti gyárában Mai gazdasági helyzetünkben megnőtt az újítók munkájá­nak jelentősége. Segítik a technológia állandó korszerűsíté­sét, az anyag- és energiatakarékos termékek előállítását. A fejlődés, a folytonos megújulás mozgatóerői. Jelentős részt vállalnak a gyár. s a népgazdaság hasznának növelésében. Bán György, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának újítási előadója szerint keltó tö­rődéssel, megfelelő ösztönzéssel további energiák szabadíthatók fel ezen a téren: — Mi már valóságos mozgalom­ról beszélhetünk. Nem túlzás ez, ha számításba vesszük, hogy a gyári létszám 1630, s közülük mintegy 130-an adtak már be kü­lönféle javaslatokat, tervezeteket. Kedvük különösen akkor nö­vekszik meg, ha nagy volumenű és új termékeket állítunk elő. S valóban, ilyenkor van a leg­nagyobb szükség munkájukra, hiszen ha javaslataik beválnak, hihetetlenül sok pénzt, időt és energiát nyerhetünk. Az asztalra tett grafikonok, szemléletesen mutatják, hogyan növekedett évről évre a haszno­sított újítások száma és az értük kifizetett díjak összege. Mindkét vonal állandóan emelkedik, az 1982-es évtől kezdve meredekeb­ben. — Minek köszönhető ez a fel­futás? — Az új szabályzat a díjkulcs felemelésével nagy ösztönzést adott az újítóknak. Míg az előző időszak átlagos díjkulcsa 3,6 szá­zalék volt, addig az új rendelet alkalmazása óta meghaladja a 6 százalékot, gyárunkban pedig eléri a 7—8 százalékot. ' — Mit jelent ez forintban? — 1982-ben az -újításokért ki­fizetett díjak összesen 401 ezer forintot tettek ki. Az új rendelet érvénybe lépése után 1983-ban ez az összeg már 444 ezer forint volt. Az idei esztendő első felében máris jellemzi az ugrásszerű emelkedést a kifizetett 606 500 forint. S hátra van még 6 érté­kelendő hónap... — Milyen az újítók erkölcsi megbecsülése? — Azok, akik a szabályzatban előírt feltételeknek megfelelnek, a Kiváló újító cím különféle fo­kozatait kapják. ‘Akad olyan dol­gozónk is, akinek két jelvénye is van már. Kúti László garázsmes­ter például kétszer kapott ara­nyat. • — Mitől függ a fokozat minő­sége? — Természetesen az a mérce, hogy mennyit takaríthat meg a ' )f —. j* 4 ^^ - \ . . \\ - r— S ha már előbb az Ösztönzőkről beszéltünk, el kell mondanom, hogy nagyon fontosnak tartom az egészséges versenyszellemet is. Minden évben hirdetünk ver­senyeket csoportok, például mű­helyek, brigádok között, sőt ver­senyeznek a vállalat gyárai is. Az utóbbi két évben gyárunk első volt ebben. Október nálunk minidig újítási 'hónap. Az ékkor 'beadott javaslatokat 10—15 -nap alatt elbírálják. — Egyébként mennyi időt ven­ne igénybe? — -Az előírások szerint 60 na­pon belül meg kell történnie. Nálunk mintegy a fele szükséges. Ez rövidnek számít, ha figyelem­be vesszük, hogy ,egy-egy ilyen javaslatnak szükségszerűen mi­lyen sok, különböző szintű elbí­ráláson kel) keresztülmennie.' Sötét hajú, 30 év körüli fiatal­ember lép be. Kiss László 'bronz­jelvényes kiváló újító. Aki — szinte megszállottként — minidig ,ytöri a fejét” valami fejlesztésen, általában sikerrel. Várhatóan ha­marosan elfogadják legutóbbi munkáját is. — Alig várom a bírálat ered-' ményét — mondja Kiss 'László. — Kicsit türelmetlen vagyok, habár nálunk gyors az ügyintézés. Most a könnyűszerkezetes zárt héjsza- laghíddal kapcsolatosan adtam be újítási javaslatot. Eddig éven­te csak 100 méteres nagyságrend­iben készítettünk ilyen szerkezete­ket, ez évben a megrendelés meg­haladja a két kilométert. — Hol használják majd eze­ket? * — 'Bányákban, építkezéseknél, s az ipar más ágaiban is anyag- szállításra. Nagyon sok fizikai munkát helyettesít. — Mióta dolgozik a Fémmun­kásban? — Tizenöt éve, miután a kecs­keméti GAMF gyártástechnoló­giai szakán megkaptam az okle­velet. Ez az első munkahelyem, törzsgárdatag vagyok. A szocia­lista brigádban vannak már ná­lam fiatalabb újítók is. Amiben tudok,'Segítek nekik, hiszen az újítás szívügyem volt és marad is mindig. A Vásárhelyi Pál szo­cialista brigád — amelynek a ve­zetője vagyok —; ebben az évben 3 újítást adott be. Idáig. Lakatos Éva NAPKÖZBEN Az adat­szolgáltatás kötelező? Sok szó esik napjaink­ban a pályakezdő fiatalok helyzetéről. Elemzések, be­számolók készüknek a mun­kahelyektől az országos szintig. Vajon a megyében hányán álltak először mun­kába az idén? Egyszerű kérdés, ha az ember tudja, hogy létezik kötelező adat­szolgáltatás a pályakezdők­ről. Valamennyi munkál­tató — vállalat, üzem — feladata, hogy kitöltse a munkakönyvhöz mellékelt betétlapot, és elküldje a ■megyei tanács munkaügyi osztályára, ahonnan az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal információs köz­pontjába továbbítják. Eb­ből készül év végén az or­szágos statisztika. Az érdeklődő újságíró felhívja tehát a megyei ta­nács illetékes osztályát. A telefon másik végénél ülő ügyintéző, a kérdést hall­va nagyot sóhajt. Megvan rá az oka. Szeptemberig mintegy háromezer adat­lap érkezett, ez tehát a hi­vatalosnak tekinthető adat. Az idén munkába álló fia­talok számát viszont hat­ezerre becsülik a munka­ügyi osztályon. Hol a hiány­zó háromezer? Talán az is­kola befejezése után mind elmentek üdülni, és csak ezután látnak a munkahely kereséséhez? Valószínűbb, hogy a vállalatok, intéz­mények illetékesei feled­keztek meg a kötelező adatszolgáltatásról. Bíz­zunk benne, hogy legalább a házi nyilvántartásokban ■nyitottak egy rovatot a pá­lyakezdő fiatalok számára! —s—1 Video a filmgyárban A Magyar Filmgyártó Vállalat videostúdiót hozott létre, amely műszakilag ma a legfejlettebb Magyarországon. Míg korábban a filmszakemberek több beren­dezés segítségével külön-külön vették fel a képet és a hangot, most ezt egy ember teszi meg a kamerával. Eddig a videó-filmfel­vevőt hosszú ideig kellett beme­legíteni, ez a kamera gyakorlati­lag műszaki előkészítés nélkül, azonnal rögzít. Az elkészült fel­vételeket úgynevezett személyi video-vágószobákfoan állítják ösz- sze az alkotók egy munkafilm- másolaton, majd ennek alapján számítógép vágja össze (editálja) a végleges filmet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom