Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-25 / 225. szám

Z • PETŐFI NÉPE • 1984. szeptember 25. Csemyenko kitüntetése MOSZKVA Lenin-renddel és — harmad­ízben — „Sarló és kalapács”. aranyéremmel tüntették ki Konsztantyin Csernyenikót, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnökét. —- A lenini bel- és külpolitika kidolgozására és megvalósításá­ra, a gazdaság és a kultúra fej­lesztésére, a Szovjetunió védel­mi képességének megszilárdítá­sára iíányuló párt- és állami te­vékenységben szerzett kiemelke­dő érdemeiért, a bélke és a népek biztonsága megszilárdításához való jelentős személyes hozzájá­rulásáért a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége Le- nin-renddel és — harmadízben — „Sarló és kalapács” arany­éremmel tünteti ki Konsztantyin Usztyinovics Csernyenikót, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnökét, a Szocialista Munka Hőse cím kétszeres ki­tüntetettjét — hangzik a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének rendelete. események sorokban BUDAPEST Belügyi delegáció élén hétfőn hivatalos látogatásra Romániába utazott Horváth István belügymi­niszter. Horváth István Georghe Homostean, a Román Szocialista Köztársaság belügyminisztere meghívásának lesz eleget. _______ UL ÁNBÁTOR Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, a mon­gol Minisztertanács elnöke hétfőn Ulánbátorban fogadta Maróthy Lászlót, az MSZMP PB tagját, a budapesti pártbizottság első tit­kárát, aki magyar pártmunkás­küldöttség élén tartózkodik Mon­góliában. A tanácskozás meleg, szívélyes légkörben zajlott le. A találkozón jelen volt Cerendasin Namszraj, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Politikai Bizottságá- 1 nak tágja, a KB titkáré, Bátócsi- rin Altangerel. a -KB PB tagja, a párt ulánbátori városi bizottsá­gának első titkára, C- Balhazsav, a KB osztályvezetője, valamint Kádár László, a Magyar Népköz- társaság ulánbátori nagykövete. WASHINGTON ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁGOK ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról.) amelyek — mint emlékezetes — Washington hibájából szakadtak félbe. V A szovjet-yamerikai kapcsola­tok harmadik témaköréül „a jobb munkakapcsolat” kialakítását je­lölte meg, azt hangoztatva, hogy e téren „kisebb előrehaladás” tör­tént az elmúlt időszakban. „En­nél azonban sokkal többet tehe­tünk”’ — mondotta. Reagan ezzel kapcsolatban azt javasolta, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió rendszeresítse a minisz­teri, illetve kormányszintű ta­lálkozókat a problémák rendezé­sére, „beleértve a felesleges aka­dályok felszámolását is”. Felajánlotta a katonai megfi­gyelők cseréjét és azt mondotta, hogy az ilyen megállapodások tavaszra már működésbe léphet­nének”. Szerinte az ilyen tárgya­lás „gyorsan' elvezetne az új lég­kör ’ kialakításához”, amely „el­engedhetetlen a valódi fegyver­zetkorlátozás megvalósításához”. Az elnök csak igen általánosan beszélt a fegyverzetkorlátozás kérdéséről, nem terjesztett elő új elképzeléseket ' a félbeszakadt genfi tárgyalások felújítására, s bár hangneme erőteljesen eltért a korábbi élesen szovjetellenes megnyilatkozásaitól, megmaradt az általánosságok szintjén. _ Az elnök részletesen szólt né­hány regionális kérdésről, azt hangoztatva, hogy az Egyesült Államok hozzá kíván járulni azok megoldásához. Ilyen példaként említette az amerikai részvételt a Namíbia kérdéseivel foglalko­zó csoportban, azt a kijelentést téve, hogy a csoport tagjai teljes mértékben meg akarják valósíta­ni — az ENSZ keretein kívjiil — az ENSZ erre vonatkozó határo­zatát. Közép-Amerika kérdései­ről szólva a salvadori Duarte- rendszert dicsérte, amely szerin­te bizonyítja „a demokrácia nö­vekvő sikerét”. „Sajnálatos mó­don vannak a térségben olyan erők, amelyek szét akarják rom­bolni a demokratikus változást” — mondotta Reagan, aki Nicara­guát vádolta azzal, hogy felfor­gató, militarista politikát folytat. A Közel-Kelettel kapcsolatban az elnök lényegében megismétel­te a „Reagan-ferv” néven ismert amerikai rendezési javaslatot — nem említve az ENSZ által java­solt nemzetközi konferenciát. Szólt a Perzsa-fArab)-öböl-beli háború, Libanon, az arab—izrae­li kapcsolatok kérdéséről. Afga­nisztánról szólva kijelentette, az Egyesült Államok támogatja az ENSZ főtitkárának közvetítési kí­sérleteit és olyan rendezést kíván, arfiely „biztosítja az afgán nép számára az önrendelkezés jogát”. Reagan a fogadáson rövid be­szédet mondott, s ebben azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok „hosszú távon realista és konstruktív viszony kialakítá­sára törekszik a Szovjetunióval. Olyan viszonyra van szükség — hangoztatta az amerikai elnök —, ami mindkét részről lehetővé te­szi a fegyverzet, mindenekelőtt a nukleáris fegyverzet csökkenté­sét”. Az amerikai elnök fogadásán jelen volt Várkonyi Péter, ha­zánk külügyminisztere; aki a magyar küldöttséget vezeti az ENSZ közgyűlésének ülésszakán, és'Rácz Pál, hazánk állandó kép­viselője az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Reagan és Gromiko találkozója Szívélyes és barátságos légkö­rűnek, élénk hangulatúnak mi­nősítette vasárnap este a Fehér Ház szóvivője azt a rövid, né­hány perces beszélgetést, amelyet Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnök- helyettese, külügyminiszter foly­tatott Ronald Reagan amerikai elnökkel. -Ez volt a két politikus első találkozója a péntekre ter­vezett washingtoni megbeszélés előtt. Gromiko és Reagan azon a fogadáson beszélgetett egymás­sal, amelyet az amerikai elnök New Yorkban az ENSZ-közgyű- lésen részt vevő küldöttségek ve­zetői tiszteletére adott. ^ Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhelyet­tese, külügyminiszter az előzetes terveknek megfelelően, szeptem­ber 21-én és 22-én New Yorkban két ízben megbeszélést folytatott Vu Hszüe-csiennel, a Kínai Nép- köztársaság államtanácsosával, külügyminiszterrel. A két találkozón elvi síkon megvitatták a szovjet—kínai kap­csolatok kérdéseit, eszmecseréit folytattak a nemzetközi helyzet néhány, a Szovjetuniót és a Kí­nai Népköztársaságot érintő vo­natkozásáról, illetve az ENSZ- közgyűlés 39. ülésszakának mun­kájával kapcsolatos kérdésekről. Mint a TASZSZ szovjet hírügy­nökség jelentette, a Szovjetuhió, illetve a Kínai Népköztársaság ál­landó ENSZ ^képviseletének épü­letében megtartott tanácskozások nyílt, konstruktív légkörben foly­tak le és hasznosak voltak. Előrehozzák az indiai választásokat? Indiái lapértesülések szerint az új-delhi kormány úgy határozott, hogy december végén rendezi meg az esedékes országos parla­menti választásokat.­Az Indian Express és a Times of India című lapok vasárnap hírül adták azt is, hogy Asszám­ra ezek a választások nem ter­jednek ki. A két lap értesülése szerint Indira Gandhi kormánya csak jövőre szándékozik parla- C menti választásokat rendezni az államban. A? országos választá­sokat eredetileg januárra írták ki és az előrehozatal hírét hiva­talosan még nem erősítették meg. A nicaraguai ellenforradalmi erők támadása Az amerikai fővárosban hétfőn elhívás elfogadásával befejezte nunkáját a neves amerikai és cülföldi politikai és társadalmi személyiségek részvételével meg­ártott tíékekonferencia. A ta­nácskozáson jelen voltak a kü- önféle amerikai háborúellenes is békeszervezetek küldöttei is. A felhívás az atomháború elleni harc kiszélesítésére, az enyhülés és a jószomszédi kapcsolatok megerősítésére szólít fel. Havasi Ferenc hazaérkezett Bulgáriából MANAGUA Az amerikai támogatássái te­vékenykedő Nicaraguái Demokra­tikus Erő (FDN) elnevezésű el­lenforradalmi szervezet ezeröt­száz tagja Honduras felől a kö­zelmúltban behatolt Nicaraguá­ba. Célja az, hogy a november elejére tervezett választások előtt szabotázsakciókat hajtson végre a közép-amerikai országban. Az FDN a CIA-tól eddig több mint 55 millió dollár értékű se­gélyt kapott, Gáspár Sándor, a Szakszerveze­ti Világszövetség elnöke hétfőn Prágába utazott, hogy részt ve­gyen a világszervezet vezetőivel a soron következő főtanáifsülés és a szervezet előtt álló, néhány időszerű téma előkészítésében. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására szep­tember 23—24-én látogatást tett Bulgáriáiban. Megbeszélést foly­tatott Ognyan Dojnovval, a BKP Politikai Bizottsága’ tagjával, a KB titkárával, gépgyártási _ és elektronikai miniszterrel. Tájé­koztatták egymást a két párt előtt álló időszerű feladatokról, áttekintették a magyar—bolgár gazdasági együttműködés kérdé­seit, különös figyelmet fordítva a fejlesztés távlati lehetőségeire. A KGST felsőszintű tanácskozásá­nak szellemében rámutatták ar­ra, hogy a jelenlegi világgazda­sági helyzetben nagy fontosságú a szocialista országok gazdasági együttműködésének javítása, mechanizmusának tökéletesítése. Hangsúlyozták, hogy törekedni kell a szakosítási és kooperáció körének bővítésére, a párhuzamos gazdasági tevékenységek csök­kentésére, egymás tapasztalatai­nak hasznosítására. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN: 1984, SZEPTEMBER Ö*TÖL I»evir,an«m Vételi eladási , forinttan Keresetszabályozás a mezőgazdaságban Tegnap a "Parlamentben — Cselőtei László és Bognár Jó­zsef elnökletével — együttes ülésen tanácskozott a mezőgaz­daságban alkalmazott keresetsza­bályozás tapasztalatairól, a to­vábbfejlesztés feladatairól az Or­szággyűlés mezőgazdasági, vala­mint terv. és költségvetési bi­zottsága. A képviselőket Med- gyessy Péter pénzügyminiszter- helyettes tájékoztatta azokról az elképzelésekről, amelyek szerint központi átlagbérszínvonal-jelle­gű szabályozást 1985-től új mód­szerek váltják fel mézőgazdaság- ban. A nagyüzemek jelentős részé­ben az utóbbi években már mind­inkább elterjedt az a szemlélet, hogy nagyobb eredményeket csak úgy lehet elérni, ha a jövede­lemérdekeltség az egyes főága­zatoknál, ágazatoknál, tehát az önelszámoló egységeknél is meg­jelenik. E folyamat kibontakoz­tatását szolgálta az a kísérlet, amelynek során 1983. január 1-től mintegy száz mezőgazdasági nagyüzemnél vezettek be új jö­vedelemszabályozást. A cél az volt, hogy a tapasztalatok segít­sék egy olyan kereset kialakítá­sát, amely az eddiginél jobban ösztönöz az eredmény növelésére, nagyobb mozgásteret enged a tel­jesítményekkel arányos személyi jövedelem kifizetéséhez, az ösz­tönző belső érdekeltségi rendszer kialakításához. A termelés és az eredmények alakulása azt igazolja, hogy a kísérlet résztvevői élni tudtak a lehetőséggel. A legtöbb — a kí­sérletbe bevont — gazdaságban új, korszerűbb belső érdekeltségi rendszert alakítottak ki. A több­letkeresetet meghatározott ered­ményhez — a szolgáltató egysé­geknél a költségek csökkentésé­hez — kötötték. Jelentősen .nőtt a teljesítménybérezés aránya, a minőség javítását pedig mozgó­bérrel ismerték el. Mivel a mezőgazdasági nagy­üzemek termelési szerkezete, s a munkaerő összetétele nagyon, elté­rő, a Pénzügyminisztérium — más minisztériumokkal és orszá­gos hatáskörű szervekkel egyez­tetett — elképzelései szerint a jobb érdekeltséget és a nagyobb jövedelemképzést a mezőgazda­ságban az a megoldás szolgálná, ha a nagyüzemek több kereset- szabályózási forma között vá­laszthatnának. Ezek más ési más módon közvetítenék az azonos gazdasági követelményeket. Az első lehetőség szerint a munka­díj szabályozás alapja az előző évi egy főre jutp bruttójövede- lem-színvonal. A másik módszer alapján a kifizethető bértömeg a hozzáadott érték — lényegében a felhasznált anyagok nélkül szá­mított termelési érték — válto­zásától függ, tehát J növekszik vagy akár csökken. A harmadik választható módszer a nagyüzemi keresetadóztatás: a dolgozók nagyüzemből származó szemé­lyenkénti éves keresete alapján, meghatározott adótábla szerint kell kereseti adót fizetniük a nagyüzemeknek. A három kere­setszabályozási forrná közül a tervek szerint az üzemek szaba­don választhatnak majd, dönté­sük azonban három esztendőre kötelezőén érvényes. Medgyessy Péter elmondta, hogy a javaslat a közeljövőben a Minisztertanács elé kerül és a kormány döntése nyomán véglegesítik a jövő évi keresetszabályozási rendelkezése­ket. A tervek szerint október vé­géig elkészülnek, s eljutnak va­lamennyi mezőgazdasági nagy­üzembe a részletes jogszabályok Békeaktíva Kecskeméten NEW YORK George Shultz amerikai külügy- miiniszter vasárnap New York­ban pozitív fejleménynek minő­sítette a nicaraguai vezetésnek azt a pénteki bejelentését, hogy elfogadja a Contadona-csoport bé­ketervét. A Contadora-csoport béketer­vét hivatalosan még nem is­mertették. A kiszivárogtatott hí­rek szerint egyebek között az el­lenzéki erőknek nyújtandó am­nesztiát és független megfigyelők felügyelete alatt megrendezendő választásokat irányoz" elő. (Folytatás az 1. oldalról.) azt a helyi gyűléseken megválasz­tott huszonöt küldöttet, akik Bács- Kiskun megye lakóit 'képviselik majd a békekonferencián. A hozzászólók sorát Ördög An- talné, jakabszállási népfront-tit­kár nyitotta meg. Utána Garai István kiskunfélegyházi tanár a személyes élmények, az érzelmek jelentőségéről beszélt. — Az érte­lemre ható agitáció mellett fon­tos, hogy érzelmi élményben is részesüljenek az emberek, 'külö­nösen a fiatalok, akik nem élték át a háborút — mondta. Csernák József, a Hazafias Népfront kiskőrösi városi bizott­ságának elnöke így kezdte hozzá­szólását: — Két háborút szenved­tem át, tudom, mit jelent abbéké. Amikor hazaértem a frontról, azt mondtam; mindent a békáért. Áz itt jelen- levő ifjúsági küldöttek­kel üzenem a fiataloknak: köves­senek el mindent, hogy olyan jö­vőt teremthessenek a maguk szá­mára, amilyet elképzeltek. Ádámházi Tiborné, a bajai nő- és rétegpoJitikai bizottság elnöke a népek közötti barátság erősíté­séről szólt. Baja lakossága több­nemzetiségű, az egyetértés szük­ségességét napi munkánkban is érezzük — mondta. — Az embe­rek támogatják azt a törekvést, hogy erősítsük baráti kapcsolata­inkat más országokkal, más né­pekkel. Szabó Pálné kalocsai ta­nár a középiskolások békére ne­velésének fontosságát hangsúlyoz­ta, Stein Ernő főtisztelendő, a kar tolikus papi békebizottság elnöke pedig az egyházak lehetőségeit emelte ki a békemozgalomban. A gyűlés résztvevői ezután az újjáalakuló Országos Béketanács tagjának jelölték Farkas Józsefet, a Hazafias Népfront megyei tit­kárát; dr. Szegedi Sándor nyug­díjas tudományos kutatót, Simon Jánosné bajai galvanizáló szak­munkást, dr. Ligeti Zsuzsanna kecskeméti főorvost, Mikulás Fe­rencet, a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermének vezetőjét, Ittzés Mihályt, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgató- helyettesét, Fekete Margitot, az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyhá­zi gyáregységének dolgozóját, Gu­lyás Imrét, a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet tagját, Sze­mereii Istvánt, a hajósi József At­tila Termelőszövetkezet elnökét. Befejezésül a békeatetíva részt­vevői ajánlást fogadtak el a béke- mozgalom megyei feladataira. L. D. ‘Angol font Ausztrál dollár Belga írarilc Dán korona .v finn márka/— Francia - frswk Hollandi forint jaMüiyÄ <ioo0) Kanadai tollár Kuvaiti dinár. Vor Lg korona NSZK márka1 t Olasz lira (táiffl) Ov/ir.iII schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svaid ( frank Svéd korona 1 TV. és Cl rubel USA dollar ' I 6ry:i3.3f> e»37,M 4190,34 fßMw0. V , 46 M? '- m-53 §É$ÉÍ& I:! Ilii 833,10 /HIM .‘4*4 WiMwmm 14UM ' , i-m.67 . 13 206.3 r ' 1 lil^ÄÄI 1 — ÍÉÉÉ$á 1 H üiiil mmmm. ', n - 1^146.20 16793,03- £76, J-5' 576,T3 377,31 1-664.29 1063.03 /: 27,01 27.04 n&,n m / J 330.1« ' 31,70 31,73 ■ mm . - . 20 7« WmiWßMM 2017,47 'Sím-tf H :í,4ii & ■ 2632,90 ."■» - j ■ 1 P 3043.67 Gromiko szovjet külügyminisz­ter kínai kollégájával, Vu Nszüe- csiennel két megbeszélést is foly­tatott a hét végén New Yorkban. mm U VALUTA. (BANKJEGY! ÉRVÉNYBEN1: 1994, I Per»*«*** iSSi Angol font\ jÉ| Ausztrál dollár 1 Belga frank Dán korona Fl'rűv mfq3($Fr' Francia frank Görög draonma a) Holland fonni Japan yen H jugoszláv ö ..i: u) Kanada’ dolin' Kuvaiti dinar | Norvég -korona NSZK márka Olasz Ura (1M0) osztrák schilling Portugál escudo Spanvul peseta Svájci fiánk svéd korona DBA dollár ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK SZEPTEMBER 25-TÖD Vételi Fiadiai | árfolyam 100 egyaígra, forintban . "‘ Sí££ S- _ as ' . , 5Jb íjl s, f»- ti 15W2; 2#,3« r' «2,78 " " 2ä,.rj 2«,00 I • ««»■*'- -Am" 1 #*#'' I “Sä "$$: I M ”*1 S ztmM *«4,40 508,30 «.02 I 1920.97 É8 20 M 1034,00 so«,so 4880,41 ■ 5191,8 .a) vásárolható legmagasabb buiklugy- ctmtet: 30O*as ,S) visdrottia-td 'iogmagaeabb bankjeey- címlet; loe-a» H A szovjet álláspont mindig is az volt, hogy e két ország kap­csolatainak normalizálása egyen­lő mértékben felelne pieg á két nép, a nemzetközi béke és, fi Ibiz- tonság alapvető érdekeinek. Az elmúlt évtizedekben a szovjet— kínai kapcsolatokban u barátság és a szövetség szakaszai válta­koztak az ingadozás és az elide­genedés periódusaival. A legfel­sőbb szovjet párt- és állami ve­zetés ia közvetlen múlt időszaká­ban többször és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy egyszer s mindenkorra véget kellene vetni a kapcsolatok ingadozásának, mindkét országnak következete­sen fel kéne lépnie a viszony egészségessé tételéért. A Szovjet­unió kezdeményezések egész so­rát tette a ijószomszédság hely­reállításáért. Ismeretes, hogy a két kormány között hosszabb ide­je ismét politikai konzultációk folynak külügyminiszter-helyet­tesi szinten. Ha nem is kielé­gítő módon, ide növekszik az áru­csereforgalom, és ilassan-lassan helyreállnak a kapcsolatok a hul­lán majd az idegenforgalom terü­letén is. Sorozatos szovjet gesztusok után a képletes értelemben tvett labda a kínai térfélre került iát. A Szovjetunió erősen óhajtja a normalizálást, de mint {Moszkvá­ban több ízben kinyilvánították: nem harmadik országok rovásá­ra. Ha tehát Kína a kétoldalú viszony ügyét nem kötné össze a - Szovjetunió Vietnamnak, Laosz- nak avagy Afganisztánnak gyúj­tott politikai és anyagi támoga­tásával, máris előbbre lendülhet­nének a tárgyalások ia kapcsolat­rendezésről. poán Arhipov szov­jet miniszterelnök-helyettes a nyáron Pekingbe készült láto­gatni. Útját végül is elhalasztot­ták, s nyugati megfigyelők ezt annak tulajdonították: Reagan amerikai elnök — napokkal ko­rábbi pekingi látogatását a kínai vendéglátók ismét arra használ­ták fel, hogy a világpolitika ,bi­zonyos fontos kérdéseiben felso­rakozzanak az élesen szovjételle- nes amerikai Vezetés mögött. Ha Peking valóban kész az őszinte politikai párbeszédre, a kapcsolatok korrekt, baráti át­rendezésére, akkor a mostani New York-i találkozók egy új szakasz nyitányát jelenthetik. Agrárfilm- és videoszemle Gy. S. (Folytatás az 1. oldalról.) kapta. Második lett A holt folyó völgyében című magyar film. A Kiskunsági Mezőgazdasági- Szö­vetkezetek Területi Szövetsége ál­tal adományozott Kiskunság-díjat nyerte el. Ebben a csoportban a harmadik helyen végzett a Nap­jainktól a jövőig című film az INRA, a Francia Mezőgazdasági Kutató Intézet alkotása. A Kecs- kemét-szikrai Állami Gazdaság Szőlőfürt-díját kapta. Az élelmiszeripari kategóriában első lett a Csiperkegyár című len­gyel film, és a Kalocsa város Ta­nácsának Piros Arany-díját sze­rezte meg. Második helyezést ért el a Hosszúhegyi Állami Gazda­ság című magyar film. A Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés Paprikafüzér-díját -kapta. Harma­dik lett a Wadi-Araba mezőgaz­dasága című jor-dán film, amely a közel-keleti ország . egykor si­vatagos vidékének a természetát­alakító munkáját mutatta be, és Ólnyerte a Hosszúhegyi Mezőgaz­dasági Kombinát Hajósi Cabernet- d-íját. A nemzetközi zsűri különdíját kapta a Vaskor című, magyar film. Az Agrolnform különdíjának nyertese Kéry György operatőr a Meriklón című díjnyertes film operatőri munkájáért. A Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Mi- _ misztérium külön-dí ját szerezte meg a Szaporaság növelésének je­lentősége a szarvasmarha-te­nyésztésben című magyar film. A Magyar Agrártudományi Egyesület különdíját kapta az ugyancsak INRA-aikotás, a Nö­vények ín vitró szaporítása című francia film. . , A Vetőmagtermeltető és -Érté­kesítő 1 Vállalat különdíjában ré­szesült; A jó vetőmag című Egye­sült Államok-beli alkotás, mely az élelmiszer-, a rost- és takarmány­növények vetőmag-szaporításá­nak eredményeit mutatta be. Az Állami Gazdaságok Országos Köz­pontja különdíjában részesült a Biztos pusztulás című angol film, amely a rágcsálók elleni küzde- ilemről számol be. A Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsának különdíjában részesült A gyapot című szíriai film. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal különdíját nyerte a Par­lagok kincsei magyar film, az Or­szágos Vízügyi Hivatal különdíját szerezte meg a Szekszárd-paksi Vízi Társulat című magyar film, mely a dombvidéki melioráció si­kereit mutatta be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom