Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-25 / 225. szám

1984. szeptember 25. • PETŐFI NÉPE • S USZODA ÉPÜLJÖN VAGY JÁRDÁ? Így és ezért vált a solti síkság egyik legjelentősebb ipari köz- ponjává a négyezerötszáz lakó- sű Duna-parti település. Rövid időn belül csökkent a Dunaújvá­rosba, illetve a fővárosba ingázók száma és sokan visszaköltöznek ide a környező városokból. Ekkora változás elképzelhetet­len lett volna (például a Pamut­nyomóipari Vállalat ihelyi, két­százötven nőt foglalkoztató kon­fekciógyárának a letelepítése), ha az infrastruktúra ezt nem teszi lehetővé; ha történetesen nincs edég hely a bölcsődében, az óvo­dákban vagiy az általános iskolai napközi otthonban. ■ A megyei tanács támogatásá­val készült el a lakossági ügyin­tézést segítő új ügyfélszolgálati iroda. ■I A termelőegységek együttmű­ködését bizonyítja, hogy a Béke Termelőszövetkezet korszerű konyháján négy üzem ötszáz dolgozójának főznek ebédet.1 (B. Pásztor Jolán felvételei) gos igény hozott felszínre, hogy a Duna-parti nagyközségben min­den iskolás gyermek tanuljon meg úszni’ egyelőre félretegyek és az erre a célra gyűjtött össze­get kisebb, de szintén fontos munkák elvégzéséhez használják föd (járdaépítés, parkosítás stb.). És kell a pénz két másik nagy építkezéshez is. A környékbeli te­lepülések ugyanis közös beruhá­zásba kezdenek. A VII. ötéves tervidőszak végéig szeretnék meg­építeni a kunszentimiiklós-—tassd gázelosztó központból induló, kö- zépnagy-myomásiú gerincvezeté­ket, amely Szalkszenitmártontól Soltig öt község vezetékes gázel­látását tenné lehetővé. A másik nagy .beruházás a regionális víz­mű építése. Ez — elkészülte után — Tass, Szalkszentmárton, Apos- tag és Dunavecse lakosságának régi, jogos vágyát teljesítené, ele­gendő, jó minőségű .vizet adva té­len-nyáron. * Lesz mit megtárgyalni, elemez­ni, értékelni a mai dunavecsei' ta­nácsülésen. Az eddigi szép ered­mények szinte követelik a hason­ló folytatást... Farkas P. József Ha valaki Dunavecsén fa- ^ _ lunaplót ír, gyakran elő kell | JUijdV6CS6a vennie a tollat, sűrűn akad 7 feljegyezni valója. Tucatnyi középületet építettek, kor­szerűsítettek az elmúlt tizenöt év alatt. Sok szépen gondo­zott parkja, rendezett köztere van a nagyközségnek, már a harmadik lakótelep építésének szervezéséhez kezdtek az il­letékesek; az utak, utcák nyolcvan százaléka szilárd burko­latú ... ' Elfogultság nélkül vallhatják az ottlakók, hogy vonzó, vá­rosias, komfortos településen élnek. a komfortos község A fejlődés okait kutatva rá kell mutatni egy másik .közismert tényre is, ami sok mindent meg­magyaráz: megyénk legkisebb nagyközsége ,.(^gyesek szerint jfet rási székhely voltának elvesztése-»’ kor, csak „vigaszdíj.ként” kapta meg ezt a címet) a megyei tele­pülésfejlesztési versenyben éve­kig győztes volt a lakóhelyért vég­zett társadalmi munka eredmé­nyei alapján. Beszámoló a tanácsnak .Ma a nagyközségi tanács elnö­kének beszámolójáról nyit nyilvá- ncfs vitát a tanácsülés. Az előter­jesztés címe: A dunavecsei 'nagy­községi Tanács VI . ötéves tervi célkitűzéseinek időarányos meg­valósulása és a soron következő feladatok. Az előre közrebocsátott .tartal­mas dokumentumból kiderül, mi­lyen problémákkal kell szembe­nézni ma egy ambiciózus községi vezetésnek. Hogyan egyensúlyozik a „kell” és a „lehet” között. » A beszámolót olvasva kitűnik: a tanácsnak továbbra is gondja lesz arra, hogy intézményeit a lehető legszínvonalasabban mű­ködtesse. Erre sohasem sajnálták itt a pénzt, amit a többi között az is bizonyít, hogy hosszú távú — tizenöt évre tervezett — prog­ram keretében még a jelenlegi tervidőszak végére befejeződik a községi intézmények teljes körű rekonstrukciója. Felújították, bő­vítették és korszerűsítették az összes tanácsi kezelésű létesít­ményt a bölcsődétől a nyugdíjas­otthonig, az óvodától a művelődé­si házig. Ez olyan eredmény, amely elő­reható, következetes gazdálko­dást és sok-sok .társadalmi mun­kát kívánt. Az egészségügyi ellátás is ki­elégítő, hiszen hat osztályos ren­delőintézet szolgálja a gyógyítást a két korszerűen, berendezett kör­zeti orvosi rendelő mellett. A szinte az egész községet be­hálózó szilárd burkolatú utakat őt kilométerrel toldották meg az elmúlt három évben. Bevezették szervezett szemét- és szennyvíz­szállítást. Üj szemét- és szenny­víztelepet alakítottak ki. Körzeti hétvégi orvosi ügyeleti rendelőt adtak át rendeltetésének és ma — közvetlenül a tanácsülés után — nyitják meg a lakossági ügyinté­zést segítő ügyfélszolgálati irodát. Ä helyi vállalatokkal és az OTP- val közösen munkáslakások épí­tésének szervezését, kivitelezését vállalta föl az államigazgatás he­lyi szerve. Ezek közül már tető alá került két négylakásos épü­let, a Fémipari Vállalat lakótele­pén. Mire gyűjt a falu? A tanácskozás Igazi érdekessé­ge a tervek megvitatása lesz. Mire gyűjtsön a falu, mely cél­ra mozgósítsák a társadalmi munkára jelentkező aktivistákat? Azért is érdekes ez a 'kérdés, mert mint az közismert, rövide­sen — a településfejlesztési hoz­zájárulás bevezetését követően — vastagabb pénztárcával a zsebben tervezhetik a jövőt a községi ta­nácsok. A legnagyobb dunavecsei beru­házás a vágóhíd építése. Ehhez csaknem egymillió forinttal já­rultak hozzá a nagyközségben te­vékenykedő termelőegységek. Arról viszont ma a vécééi ta­nácstagok döntenek, hogy a sport- csarnok és az általános iskola mellé tervezett — az előzetes becslések szerint mintegy tizenöt- millió forintos költségvetéssel épülő — tanuszoda, építéséhez hozzáfogjanak-e mostanában? Vagy a tervét (amelyet az a jo­• öt éve adták át a BUDA- PRINT dunavecsei konfekció­gyárát, amely kétszázötven lánynak, asszonynak ad munka- lehetőséget. A Bercsényi utcai lakótelep volt az első. Segít a lakosság Nem mellékes az sem, miként jutottak idáig a vecseiek. Ho­gyan tudták elérni, hogy a szom­szédos — a Duna túlpartján épü­lő — nagy iparváros elszívó ha­tása ne érvényesüljön túlzóan, és az itt élők ragaszkodjanak a la­kóhelyükhöz. Dicséretes törekvés volt — a község történetében korszakos je­lentőségű —, hogy a vezető tes­tületek a hetvenes években ko­moly erőfeszítéseket tettek az el­vándorlás megállítására. „Bebo­csátást” adtak budapesti székhe­lyű nagyvállalatoknak, kérve: lé­tesítsenek új ipari munkahelye­ket. Ebben az időben erősödött meg, az egyesüléssel nagyüzem­mé váló helyi termelőszövetkezet, valamint a kevésbé jövedelmező ipari szolgáltatást szerszámgép- gyártásra cserélő Fémipari Válla­lat. 1978: Hétszáz fős termelőszövetkezeti konyha. 1979: BUDAPRINT kon­fekciógyár. 1980: Sportcsarnok. 1981: Művelődési ház. 1982: ABC-áruház. 1983: Cj épületszárny az általános iskolához. 1984: Vágóhíd (?) Bezárta kapuit a fogyasztási cikkek szakvására A napsütéses, de hűvös Időben utoljára nyitották ki Kőbányán az idei BNV kapuit. Az utolsó .BNV- nap a várt csúcsforgalom jegyé­ben telt, már a déli óráikra meg­teltek az autóparkolók a vidék­ről érkezett buszokkal, gépko­csikkal. A látogatókat e napon is vál­tozatos programok várták. Szinte egymást érték a divatbemutatók, a K-pavilon „dávafszigetén” egész nap nagy tömeg volt kíváncsi a legújabb modellekre. Emellett több nemzeti kiállító is divat- seregszemlét tartott. Népszerűek voltak a különböző játékos vetél­kedők, egész nap nem fogytak el el a nézők a szórakoztató elektro­nika pavilonjában, a képmagnók­ról sugárzott műsorok elől. Zsú­foltság volt az A-pavilonban, és sokan gyönyörködtek a fejlődő országok kiállításán az egzotikus népművészeti tárgyakban. Hatal­mas sikerük volt a szabadtéri bemutatóknak, különösen a hajó- és az autóújdonságok vonzották a nézőket.' összetorlódtak a láto­gatók a japán stand előtt, ahol a korszerű felépítésű Daihatsu Charade Dieselt csodálhatták meg. A BNV-n árusító üzletek re­kordforgalmat bonyolítottak. A Centrum Áruházak kitelepült üz­letei például a vásár idejére ösz- szesen húszmillió forintos forgal­mat könyvelhették el­A vendéglátóipar az idén is jó szervezéssel gondoskodott a ven­dégek ellátásáról, a tíz nap alatt mindig volt elegendő enni- és in­nivaló. A kőbányai KÖZÉRT 31- es pavilonban árusította az élel­miszeripar újdonságait, melyeket a BNV idéje alatt kétmillió fo­rint értékben forgalmazott. A legnagyobb sikere a banán, eper és a.málna gyümölcspornak, a bajai Húsipari Vállalat újdonsá­gainak, a bőrös virslinek, a csí­pős kolbásznak, a sertésnyelwel dúsított párizsinak volt. Délután tartották meg a vásá­ri közönségdíj ünnepélyes ered­ményhirdetését. A HUNGEXPO és a Nagyító című lap közös szer­vezésében meghirdetett pályáza­ton a vásárlátogatók szavazatai alapján a szigetvári Cipőgyár női cipőkollékciója, az Orion SC— 1025 mini hi-fi szerkezete és a Garzon Bútorgyár 'Barba típusú elemes bútorcsaládja bizonyult a legsikeresebbnek. A Nagyító élel­miszer különdíját — szintén a közönség szavazatai alapján — a Debreceni Konzervgyár DHC for­matervezett üveges termékcsalád­ja, a Nyíregyházi Konzervgyár Nagymama lekvárja és gyümölcs- puding-tenmékcsaládja, vala­mint a Komárom megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat má­jas termékei 'kapták. Vasárnap este 7 órakor a Rá- 'kóczi-induló hangjaival búcsúzott az összesen több mint 800 ezer vendéget fogadó őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A főtér ár­bocairól levonták a részt vevő or­szágok zászlóit és bezárta kapuit a fogyasztási cikkek szakvására. ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS ELŐTT A közművelődésről . Tíz esztendeje hozott határozatot az MSZMP Központi Bizottsága a közművelődés helyzetéről, s a fejlesztés feladatairól. Két évvel ké­sőbb, 1976-ban törvény született a közművelődésről, amely a reália társadalmi, gazdasági folyamatokból kiindulva tárta fel a magyar közművelődés eredményeit és gondjait, s állást foglalt alapvető elvi és gyakorlati kérdésekben. Október 4-én és 5-én országos tanács­kozáson vitatják meg az eltelt évtized legfontosabb tapasztalatait, s elemzik azokat a sok tekintetben új társadalmi, gazdasági és kultu­rális kérdéseket, amelyek a közművelődéstől is a mai helyzetnek, s a jövő igényeinek megfeleld válaszokat. Az előkészületekről Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának ve­zetője tájékoztatta az MTI munkatársát. Többek között elmondta, hogy az értekezletet széles körű szak­mai eszmecsere előzte meg. Mint­egy ezer szakember, s az érintett tanácsi, mozgalmi, társadalmi szervek illetékes testületé véle­ményezte a tanácskozás anyagát. A viták során különös hangsúlyt kapott az elmúlt tíz év értékelé­se, a megtett út eredményeinek és ellentmondásainak vizsgálata, s a jövő elképzeléseinek felvázolá­sa. Jelentős véleménykülönbsé­gek is voltak, de abban a részt­vevők majd mindegyike egyetér­tett, hogy a párthatározat és a törvény hosszabb távra szóló el­képzelései, az alapelvek és a cse­lekvés fő irányai ma is érvénye­sek, s alkalmasak arra, hogy megalapozzák a következő esz­tendők munkáját. A viták csomó­pontjába került az a kérdés is, hogy mennyire tudott a közmű­velődés a társadalom számára hasznos értékeket közvetíteni. Ki­rajzolódott, hogy emelkedett a la­kosság politikai, gazdasági isme­reteinek színvonala, s bővült a gyakorlati ismeretek köre, ugyan­akkor — elsősorban a szórakozta­tás szférájában — teret hódított a kommersz. — Megfogalmazódtak a viták­ban azok az elképzelések is, amelyek az elkövetkező eszten­dők cselekvési programját jelent­hetik majd. Nyilvánvalóvá vált: á legfontosabb' a minőség, a szo­cialista értékek .terjesztése, s a mindennapi élet kultúrájának fej­lesztése, elsősorban, a magatartási kultúra, az egészséges életmód te­rületén, valamint a környezetvé­delem tekintetében. A jövőre vo­natkozó elképzelések egyik kulcs­kérdése volt a gazdaság és a köz­művelődés viszonya, az emberi tényezők szerepe a gazdasági fej­lődésben, s hogy mindezekben mi­lyen feladata van a közművelő­désnek. Az eszmecserék érintet­ték a közművelődés gazdasági feltételeit és a népművelők etet­és munkakörülményeit is. A vé­leményekből kitűnt, hogy egyrészt szükség van a rendelkezésre álló anyagiak ésszerűbb felhasználásá­ra, másrészt egyes esetekben nö­velni kell' az anyagi ráfordításo­kat. Az októberi, tanácskozás egyik- feladata az lesz, hogy meg­jelölje azokat a területeket, ahol erre nélkülözhetetlen szükség van. Kormos Sándor rámutatott: az országos közművelődési tanácsko­zás. olyan munkaértekezlet, amely hozzásegíthet közművelődésünk időszerű tennivalóinak kijelölé­séhez, ösztönzést adhat a min­dennapi munkáihoz és erősítheti társadalmunk érdeklődését a mű­velődési lehetőségek igénybevéte­le iránt. Egy fiatalember 6.00: Nem tudok aludni. Ki­dolgoztam egy újítást, amely segítségével megemelhetnénk üzemünkben a munka terme­lékenységét. Igaz, néhány ap­róbb részlet pontosítása még hátra van, |s a többi kérdésre is csak a gyakorlat adhat vá­laszt Ma kipróbálom a mű­helyben. 8.30. Szabadnapom ellenére már viszket a tenyerem, örü­lök, hogy valamit . tehetek ... 9.05. Hívat a műhelyfőnök. Csak nem az újításommal kap­csolatban? Gondolatolvasó len­ne? 9.15. Kiderült, (miért híva­tott a főnök. A raktárba kül­dött lenolajkencéért. — Mi közöm nekem ehhez?! — Most kell beszerezni, mert ■szállítottak !a raktárnak. Mi lesz, ha elfogy? — És miért éppen én men­jek? — Még mit nem?! Az aszt­más Vaszilij Ivanovicsot küld­naplójából jem? Vagy talán a reumás Nyina Petrovna menjen? — És az anyagbeszerzők? — Értekezleten vannak. A helyes munkaszervezésről tár­gyalnak. — De én most egy újítással vagyok elfoglalva. A követke­zőt eszeltem ki... — Már csak ez hiányzott! Az újításod megvár, de a lenolaj- kencét elviszik az orrod elől, ha nem sietsz. 12.30. Meghoztam a másfél mázsa olajat. Most végre már foglalkozhatom a saját dol­gaimmal ... 12.40. Facsemetét kell ültet­ni! ... jSzóval el kell ültetni, különben fekbért kell fizetnünk a kocsikért. Kopejnyikovot és Szidorenkót is kiküldték ve­lem együtt. Rendes fiúk, jól is­merem őket, mert együtt vé­geztük a főiskolát. 13.20. Már a második teher­kocsit rakjuk ki. Ültetem a fát, s közben az újításom, a félautomata jár a fejemben. Egyszerre szitkozódást hallok. Kiderült, hogy két fát gyöke­rével fölfelé ültettem el... 15.10. Megint elkapott a fő­nökség, és a változatosság ked­véért tervdokumentációkkal ro­hangálok a szomszédos üzem­egységbe és vissza. A kifutó ma nem jött be ... 16.10. Visszatértem. Na, most aztán hozzálátok a munkához! Felgyűröm az ingem ujját... 16.13. Csak az egyiket volt időm felgyümi. Az igazgató rendelkezése értelmében az üzemi bölcsődébe kell men­nem kicserélni egy kiégett vil­lanykörtét. Közben azt hallot­tam, hogy a konyhán megbete­gedett a szakács... Főzést nem vállalok! 16.40. Vigye el az ördög! Holnapra is beprogramoztak. A folyosón elkapott a főmér­nök. Holnap kilenckor előadást kell tartanom az értekezleten. Címe: „Mit tettem a. munka termelékenységének emelése érdekében?” V. Kasajev (Fordította: Saiga Attila) OKTÓBER 1-TŐL: Egyszerűsített módszer a tégla és cserép gyári kiszolgálására Október elsejétől új forgalma­zási és árukiadási rendre térnek át a Tégla- és Cserépipari Tröszt vállalatai, gyárai, hogy egyszerű­sítsék a sajátház-építők kiszolgá­lását. A tégla- és cserép termékek­nek mintegy 80 százalékát ugyan­is a TÜZÉP-nél, vagy más épí­tőanyagtelepeken kifizetett utalványok alapján közvetlenül a gyáraktól viszik él a vásárlók. Ám a befizetést követően az áru elszállításának időpontját eddig a gyárral is egyeztetni kellett: telefonon felhívni az ügyintézőt, vagy személyesen felkeresni és megbeszélni veié, hogy mikor mehetnek az anyagért. Ettől az egyeztetéstől,és utánajárástól- kí­méli meg az építkezőket a tröszt és az építőanyag-kereskedelem vezetőinek megállapodása, amely szerint a TÜZÉP- és áfé&z-téte- peken, a Fészek-áruházakban és az ÉPTEK házépítő boltjaiban a gyári kiszolgálásra vásárolt áru vevőjét válaszlevelezőlapon nyolc napon belül értesíti az üzem a szállítás időpontjáról. A gyárak szigorúan' a vásárlás sorrendjében ütemezik a szállítás időpontját, 5 az ügyfélnek csak abban az esetben kell az üzem­hez fordulnia, ha a közölt idő­ponton változtatni kíván. A TÜZÉP- és egyéb építőanyag-te­lepeken vásárláskor az építők kézhez kapják az érintett tégja- és cserépipari vállalatok írásos tájékoztatóját gyáraik termékkí­nálatáról, az ánukdadás rendjéről, s a helyi rakodási és fuvarozási lehetőségekről. A tröszt mintegy negyven korszerű gyárának több­ségében ugyanis gépekkel rak­hatják kocsira ’ az egységrako­mányba csomagolt téglát, csere­pet, s a fuvarozó vállalatok tégla­gyári kirendeltségei a szállításról is gondoskodnak. A tégla- és cseréptermékek gyári kiszolgálásának új rendje csökkenti a vásárlókat károsító visszaélések lehetőségeit is. Pon­tos név és cím nélkül ugyanis a válaszlevelezőlap nem juthat el a vevőhöz, s a gyakran ismétlődő vásárlások előbb-utóbb a vissza­élők nyomára vezetnek. orosz- nyelvlecke- ■ sorozat Fortocska címmel közös nyelv­lecke sorozatot készített az új tan­évre az Iskolatelevízió és aa isko­larádió. Az epizódok elsősorban a kiesik nyelvtanulásához adnak se­gítséget. A 30 adásra tervezett so­rozatból a rádiónál eddig tizenöt,-. á televisional tizenegy epizód ké- szölt el. ', ■ m A harmincperces televíziós fil­mek a Szokolov család életéből je- lllljtftenek meg egy-egy mozzana­tot. Ezekhez a játékfilmes epizó­dokhoz kapcsolódnak a nemzet­közi és az orosz mesekincsből fel­dolgozott rajzlilmes jelenetek. As adások magyar szöveg nélkül, a kép segítségével próbálják feltár­ni egv-egy szó, kifejezés, beszéd- fordulat értelmét, használati le­ímPmhpPeMI Az alkotók — Lőrmez Zsuzsa szerkesztő-forgatókönyvíró, Lu­gossy László rendező és munka­társaik — nagy gondot fordítot­tak a szemléletességre, a fokoza­tosságra, az egyes kifejezések is­métlésére, variálására. A rajzfilm hatását az elektronikus technika adta lehetőségekkel ötvözték, hogy a kisiskolás nézők a látvány ré- m8b-exórakozva tanuljanak. A rö­vid, hétköznapi párbeszédek mel­lett felszámolókat* versikéket, né­pi mondókákat, gyermekjátéko­kat, dalokat is megismerhetnek a gyerekek a sorozatból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom