Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-19 / 195. szám

ífe VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évt. 195. szám 1984. augusztus 19. vasarnap Ára: 1,80 Ft Éljen augusztus 20., alkotmányunk ünnepe! Nemzeti egységben a békéért, a szocializmusért armincöt éve már, hogy törvénybe iktatták a Magyar Népköztársaság Alkotmányát. A Tanácsköztársaság első, valóban a dolgo­zó nép érdekeit kifejező alkotmánya után három évtizeddel ez a mostani immár a felszabadulást kö­vető' fordulat tükre, állami életünk, jogalkotásunk alapja, egyszóval törvényeink törvénye lett. Augusztus 20-a a múltban is jeles ' ünnepünk volt. Államalapító, bölcs törvényhozó első királyunk­ra, Istvánra emlékeztünk. S emlékezünk ma is, az- zal a jó érzéssel, hogy már hét esztendeje az akkori államiságot jelképező koronát is újra népünk bir­tokában tudjuk. Mi, mai magyarok tudván tudjuk, hogy egy nép történelmének súlyát nem a századok múlása adja, hanem a betöltött szerep, a haladás érdekében min­denkor tett erőfeszítések. Sosem láttuk világosab­ban, mint napjainkban, arról a tisztultabb horizon­tú magaslatról, amelyre népünk annyi megpróbál­tatás után az épülő szocializmus jóvoltából feljutott, hogy visszanyúlni csak azért érdemes, ami valódi érték, ami a jelent és a jövendőt szolgálja. S most ebben a szellemben, múltunk minden jó és becses vívmányára büszkén, a jó hagyományok és a mai új vonások, eszmék, hajtóerők ötvözetéből teremtjük meg azt a korszerű-magatartást, amely- lyel népünk, hazánk jelenét és jövendőjét legmél­tóbban szolgálhatjuk. ugusztus 20-a az új kenyér ünnepe is, és erről most külön hangsúllyal kell szólnunk, hi­szen az. idei — reméljük — bőséges kenyér- nekvaló betakarítása is roppant erőfeszítéseket kö­vetelt. A minden eddiginél szorosabb összefogást nem­csak az időjárás sürgette és sürgeti. A sok gon­dot okozó világpiaci helyzet is arra figyelmeztet, hogy vigyázzunk minden szem gabonára, minden- értékre, amit megtermeltünk. A világgazdasági problémák súlyos terheket rónak a mi népgazdasá­gunkra is, és ebből a helyzetből csak az eddiginél jobb, szervezettebb munkával, megfontolt takaré­kossággal lábalhatunk ki. Ne tekintse tehát senki ünneprontásnak, ha az idei alkotmány napján a népi-nemzeti egységen kívül az állampolgári köte­lességeket, a közös felelősséget külön is hangsúlyoz­zuk. Hiszen jelenleg nélkülözhetetlenül szükség van mindannyiunk becsületes, odaadó helytállására. Ne legyünk, nem is lehetünk engedékenyek a kényel­mességgel, a tehetetlenséggel szemben. Nem néz­hetjük el a rendbontást, a pazarlást, a szervezet­lenséget, a lazaságot. ársadalmi rendünk alaptörvénye nem pusz­tán a jogok gyűjteménye, hanem — amiről bizony néha hajlamosak vagyunk megfeled­kezni — a kötelességeké is. A törvény népköztársa­ságunk minden állampolgára számára szavatolja például a munkához való jogot, s ez vitathatatlanul az egyik legbecsesebb történelmi vívmányunk. De valljuk be, hogy jóval ritkábban idézzük alkotmá­nyunknak egy másik passzusát, amely pedig szinte (Kondor Lajos rajza) rímel az említett jogra: „mindenkinek kötelessé­ge, hogy képességei szerint dolgozzék”. Ugyancsak az alkotmány előírta kötelességünk „a nép vagyo­nának védelme, a társadalmi tulajdon szilárdítá­sa, a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozása”. A jogok gyakorlásának a kötelességek teljesítése az előfeltétele. Nálunk nincs munkanélküliség — de vajon mindenki képességei szerint dolgozik-e? Va­jon minden termelőhelyen valóban az ország gaz­dasági erejét gyarapító tevékenység folyik-e? Na­gyon időszerű kérdések ezek, és alkotmányunk mél­tó ünnepléséhez hozzátartozik ez az önkritikus ön­vizsgálat is. Helytállásunk eredményei közismertek. Az egész világ tanúja lehet, hogy gondjaink ellenére sem élünk rosszul. A közeli bőség illúziójával mégis le kell számolnunk, és azt is tudnunk kell, hogy gyors, látványos eredményre sem számíthatunk. Népünk szilárd, eltökélt egységét, felnőtt voltát bizonyítja az a megértés és felelősségtudat, amely- lyel a kiutat kereső, nemegyszer népszerűtlen in­tézkedésekre is válaszolt. A túlnyomó többség meg­értette, hogy a teljes jólét szocializmusába hosszú út visz, s hogy az állandó, egyenletes fejlődés sem mindig jelent egyet a látványos gazdasági gyara­podással. olgozóink többsége megértette, hogy azt a terhet, amelyet a világpiaci változások a vál­tunkra raktak, itthon a magunk erejé­ből és eszközeivel kell ellensúlyoznunk. Azzal, hogy a magunk portáján teremtünk rendet, fegyelmezet­ten élünk és dolgozunk. Kihasználjuk a munkanap , minden percét, olyan termékeket gyártunk, amelyek a világpiacon is öregbítik hazánk jó hírét, s főkép­pen: amíg nagyobbra nem telik, addig takarózzunk, ameddig mostani takarónk ér. A már említett nemzeti egység további erősítését követelik külpolitikai céljaink, a béke érdekében állandóan és hittel tett erőfeszítéseink, s a békés egymás mellett élés biztosítása. A világ tele van válsággócokkal, a reakciós imperialista erők olyan helyzetet próbálnak teremteni, amely szinte lehe­tetlenné teszi a velük való békés együttélést. Fegy­verkezési hajszát szítanak, gazdasági konfliktuso­kat teremtenek, rágalomhadjáratokba kezdenek, hogy nehezítsék helyzetünket, megbontsák társadal­munk rendjét, egységét. Mi ennek ellenére az al­kotmány ünnepén is jóleső tudattal adunk számot szocialista demokráciánk szilárdságáról, az állami élet demokratizmusának örvendetes fejlődéséről, a szabad alkotó légkörről, amely százezreket ösztö­nöz a közös fejtörésre, a részvételre, felelősségválla­lásra. Állandó készenlétünket növeli, hogy felszabadu­lásunk negyvenedik évfordulójának megünneplésé­re és életünk iránytűjének, szervezőjének, pártunk­nak a XIII. kongresszusára készülünk. Joggal hang­súlyozzuk mindkét esemény horderejét, és a két je­lentős határkő felé közeledve mindannyiunk meg­növekedett felelősségét. egyven év egy nép életében nem nagy idő, de a mi számunkra az életet, az elnyert sza­badságot, a boldogulást, a példák és ta­pasztalatok valóságos arzenálját jelentette ez a négy évtized. Túléltük a háború pusztításait, a kemény szigort, a bizalmatlanság esztendeit, emlékezünk az ötvenes években szított hidegháborús hisztériára, amelynek közvetlen, s még inkább közvetett hatá­sait ugyancsak megszenvedtük. Tudjuk, hogy az imperialista mesterkedések hogyan szolgáltatnak okot és ürügyet a bizalomból fakadó sok jó kezde­ményezés, terv és ötlet elfojtására. Mi megfizettük a tandíjat, önvizsgáló nagy küzdelemben állítottuk helyre a bizalmat, teremtettük meg az alkotás, a tágasabb, emberségesebb élet tiszta levegőjét, s ezt meg is fogjuk oltalmazni. Temérdek a tennivalónk, s a siker érdekében még szorosabbra kell zárnunk sorainkat. Tevékenysé­günknek egymás jó megértésében, a közös felelős­ségben, valamint a barátainkkal való szolidaritás­ban kell gyökereznie, s az eltökélt internacionaliz­musban, ami népünk odaadó munkájával társulva megteremtette hazánk mai rangját, tekintélyét. Kékesdi Gyula AUGUSZTUS 18—19. Félegyházi Ifjúsági Napok Lendületesen kezdődött a KISZ városi bizottsága által ( szervezett Félegyházi Ifjúsági Napok rendez­vénysorozata: 51-en indultak el, hogy végigfussák a 3 kilométeres szakaszt. A résztvevők zöme: fiatal volt, de rajthoz álltak az 50 évesek is- Á honvédpályán folytatódott a „Fut a Félegyháza” tömegsport-dél- előtt. A kispályás futballban 6 csa­pat mérkőzött meg, de volt itt ma­gasugrás, távolugrás, rönkdobás is. Délután Pol-casinóba hívták a rendezők a fiatalokat- A „Játékbar­langban” nem volt elegendő nyerni a ruletten, felelni kellett politikai, művelődési, irodalmi kérdésekre is, ahhoz, hogy a nyertes részt vehes­sen az „árverésen”. Itt a megnyert grupertákkal értékes tárgyakért li­citálhattak. S aki közben megéhe­zett, megkóstolhatta az ügyeskezű szakácsok alkotását: a bográcsban főzött birkapörköltet. Az első nap táncházzal, utcabállal ért véget. Ma újra gazdag program várja az érdeklődőket, többek között ügyes­ségi verseny, gasztronómiai vetélke­dő teszi emlékezetessé a találkozó második, befejező napját. T- Zs. Mezőgazdasági dolgozók kitüntetése Jubileumi gyűlések termelőszövetkezetekben Alkotmányunk és az új kenyér ünnepe előtti napokban a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által odaítélt kitüntetéseket adtak át az arra ki­emelkedő munkával érdemessé vált mezőgazdasági dolgozóknak. Az átadásra augusztus 11-én került sor a megyében működő két tsz-sző- vetségnél tartott ünnepségen. A kitüntetések egy részét a megalaku­lásuk 25. évfordulóját ünneplő termelőszövetkezetekben adták át. Ilyen ünnepi gyűlést tartottak például Tasson, ahol megemlékeztek a tsz-szervezés negyedszázados évfordulójáról is. Az eseményen részt vett Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára. Dunavecsén kül­döttgyűlést rendeztek az Űj Élet Termelőszövetkezetben, ahol jelen volt dr. Hegedűs Lajos, a párt megyei végrehajtó bizottságának tag­ja, a hartai Erdei Ferenc Tsz elnöke. Tataházán, a Petőfi Tsz-ben tegnap emlékeztek a szövetkezet alapításának 35. évfordulójára. A párt megyei végrehajtó bizottságát itt Borsodi György, az SZMT ve­zető titkára képviselte. Legfontosabb, hogy emberközelbe jusson a vezető Beszélgetés dr. Gajdócsi Istvánnal 3- oldal Volt egyszer egy találkozó 4. oldal Emlékezés a 35 évvel ezelőtt Buda­pesten rendezett VIT-re. „ERDEI BEÍRTA NEVEMET NOTE­SZÁBA”. A címzetes számadó szamadasa 4. „Mai Riport Papp Mihály egykori ország gyűlési képviselőről. Vizsga naponta 5. oldal A megye negyedrészét látja el kenyér­rel, friss pékáruval a Kiskunhalas és Vidéke Sütőipari Vállalat. A világ kenyere 5. oldal MAGAZIN 6- oldal Naiv művészek kiállítása Londonban 7. Qidai Könyvekkel tanyáról tanyára 7. oldal A föld négy és fél milliárd lakója közül 450 —500 millióan éheznek. írásunk az áldatlan helyzet okairól, a megoldás lehetőségeiről szól. Képünkön: Segélyt osztanak Bangla- desben. .. ■ A kispályás futballmérkőzés első gólja. Az említett ünnepségeken vet­te át a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter által adományo­zott Kiváló Munkáért kitüntetést Dér Sándor, az apostagi Duna- menti Tsz gépkezelője, Istókovics Józsefné, a bajai Augusztus 20. Tsz előadója, Csík Mihály, a bács­almási Petőfi Tsz üzemgazdásza, Engi Ferenc, a bácsalmási terme­lőszövetkezet műhelyvezetője, Horváth .István, a bátmonostori Kossuth Tsz betanított munkása, Mayer Lőrinc, a csávolyi Egye­sülés Tsz gépkocsivezetője, Simity Józsefné, a csikériai Üj Kalász Tsz belsőellenőre, Gatti Jakab Mátyás, a dunaegyházi Haladás Tsz állattenyésztője, Esztergomi János, a dunaszentbenedeki Űj Hajnal Tsz erőgépvezetője, Kiss Lajos, a dunaszentbenedeki ter­melőszövetkezet fafeldolgozója, a dunavecsei Béke Tsz tagjai kö­zül Csík Gábor növénytermesztő, Kovács Péter műhelyvezető, öt­vös József főkönyvelő-helyettes és Párniczky Zsombor főágazat-ve- zető. Adácsi József, a fülöpszállási Vörös Csillag Tsz traktorosa, Pa­taki Miklósné, a fülöpszállási ter­melőszövetkezet telepvezetője, Karagity István, a garai Vörös Csillag Tsz rakodója, Miklósa Fe- rencné, a garai tsz betanított ker­tésze, Tóth Balázs, a garai terme­lőszövetkezet sertésgondozója, Regényi Zoltán, a harkakötönyi Egyesülés Tsz gépkocsivezetője, Szeitz András, a homokmégyi Aranykalász Tsz traktorosa, Vén Ignác, a homokmégyi termelőszö­vetkezet ügyintézője. Az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet tag­jai közül Hencz László vontató- vezető, Igács Ferenc építésvezető- helyettes, Varga János brigáddol­gozó, Zsoldos Józsefné munkacsa­pat-vezető, Brecska László, a já­noshalmi Haladás Tsz gépszere­lője, Jóba Józsefné, a jánoshalmi termelőszövetkezet csoportveze­tője, dr. Fülöp József, a jánoshal­mi Petőfi Tsz üzemi állatorvosa, Szabados Józsefné, a Petőfi Tsz (Folytatás a 2. oldalon.) A kunadacsi könyvtáros, Halcsik Antalné évek óta járja a dűlőutakat, hogy könyveket kölcsönözzön azoknak, akik talán máskép­pen el sem jutnának a könyvtárba. Képön- ■ kön Ilonka Zoltán válogat a készletből. 'S

Next

/
Oldalképek
Tartalom