Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-09 / 186. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. augusztus 9. I TUDOMÁNY • TECHNIKA Életmentő vérkészítmények Hamarosan az ország nagy vérellátó állomásain is lehetővé válik a vörös vérsejtek, mélyfagyasztása: mínusz 25, illetve mínusz 30 Celsius- fok hőmérsékleten tartósítják majd a vérkészítményeket, amelyeket azután — mélyhűtő pultban — fél évig is tárolhatnak. Ily módon a betegek saját vérét is tartósíthatják: a műtét előtt levett vér vörös vérsejtjeit mélyfagyasztják, és a műtét idején vagy után, ha szükséges azt adják a betegnek, így kizárják az immunizálódást, a vírusátvitelt. A mélyfagyasztással hosszabb ideig tartósíthatják majd a ritka vércsoportú véreket is. Miként dr. Simonovits István, az Országos Haematológiai éé Vértranszfúziós Intézet főigazgatója elmondta, intézetükben dolgozták ki ezt az eljárást, amelynek alkalmazása révén országszerte hosszabb ideig tartósíthatják a vérkészítményeket. E módszernél is tökéletesebb a mélyfagyasztás folyékony nitrogénben — mínusz 196 Cel- sius-fokon. Az ily módon mélyfagyasztott vér- készítmény használhatósági ideje nem jár le, nagyon tiszta, a vírusfertőzés szempontjából kevésbé veszélyes, viszont sok műszert és időt igéVeszélyes erdőtüzek A kitavaszodástól az ősz derekáig évről évre hol több, hol kevesebb, de mindig jelentékeny hazai erdőterület válik a tűz martalékává. Az erdőtüzek okát egyrészt természeti, másrészt társadalmi — emberi — oldalról kell szemügyre vennünk. A meleg Időszakban, a száraz időjáráskor az erdő olyan, akár a tapló: egyetlen szikra elegendő, hogy lángba boruljon. Kiváltképp gyúlékony a fenyő, mert fája és levelei gyantásak, így gyorsabban terjesztik a tüzet, és a lomblevelű élőfáknál izzóbban égnek. Magyarország teljes erdőterületének ugyan osupán nyolc—tíz százalékát teszik ki a fenyőfajok, szórványos csoportjai mégis gyakran gócai az erdőtüzeknek, zivataros esőzéskor is. Ilyenkor egy fába belecsapó egyetlen gyújtóvillámtól perceken belül lángba borulhat az egész fenyves, és az égő fenyőkről aztán a környező lomblevelű fákra is átterjedhet a tűz. Az erdőtüzek nagy többsége azonban megelőzhető lenne, hiszen nagy százalékban közvetlen emberi hibából támadnak. Az emberi okok között — a bűncselekménynek vagy betegségnek minősülő gyújtogatásról nem beszélve — a gondatlanság szerepel az első helyen (eldobott cigarettavég, tökéletlenül elhamvasztott tűznek megmaradt zsarátnoka stb.). Szélben természetesen fokozottabb a tűzveszély. Az iparosodás és gépesítés is növeli á tűzveszélyt. Az erdők peremén létesült ipartelepek kéményeiből kipattanó, vagy az erdők szomszédságában dolgozó erőgépekből, traktorokból távozó, a széllel tovasodort szikra könnyen lángba boríthatja a száraz avart. A tűz eloltása nehéz és költséges, amellett nem is mindig lehetséges. Á legfőbb tennivaló tehát a megelőzés. Képünkön az erdőtűz megfékezésén dolgozó tűzoltókat láthatunk veszélyes munkájuk közben. Tudományos munkaszervezés az ezredfordulóig NEMZETKÖZI kollokviumot rendeztek a nyár elején Kassán „Tudományos munkaszervezés 2000-ig” címmel. A tíztagú magyar delegációban olyan nagynevű szakembe-. rek vettek részt, mint dr. Ladó László, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora és dr. Parányi György, az MTA Ipargazdasági Kutatócsoportjának tudományos tanácsadója. A kollokvium I. szekciójában nagy érdeklődés kísérte a kecskeméti lakos. Garam- szegi György előadását. Címe: A vállalati munkatermelékenység megjavítását segítő technika, stratégia a huszadik század végéig. A fejlett tőkés államokban már meglévő munkatermelékenységi eredményekre hivatkozva számos példán át mutatta be a mérnökök, a műszaki középkáderek, és á kvalifikált, több szakmával rendelkező szakmunkások továbbképzésének szerepét a termelékenység emelésében. Többen — így két- NDK-beli, két csehszlovák és egy lengyel, valamint egy holland — szakember kérték az • előadás megküldését Garam- szegi Györgytől, még mielőtt a Podniková Organizace című csehszlovák munkaszervezési folyóiratban megjele- . nik. AZ ELŐADÁS különösen sokat foglalkozott a számítógép felhasználásával a termelékenység emelése, a gyártás- és a piacszervezés érdekében. Az adatok ' feldolgozását az ún. Software segítségével célszerű elvégezni, ettől 15—30 százalékos termelékenységnövekedés érhető el a jelenlegi eszközökkel is. Garamszegi György, aki nyel, ezért á módszer nem alkalmazható a vérellátó állomásokon. Az intézet azon munkálkodik, hogy elősegítse a korszerű vérterápia minél szélesebb körű alkalmazását. Sejtszeparátorokkal, az automatikus centrifugákkal alkatrészeire bontják a véradóktól kapott vért, amelyből szükség szerint leválasztják a plazmát, illetve vagy a fehér, vagy a vörös vérlemezkéket, s a vér többi alkatrészét már -a vérvételkor visszajuttatják a donor szervezetébe. Véralkatrészekből állítják elő a. betegségek gyógyításához szükséges vérkészítményeket. Napjainkban csak azt a véralkatrészt adják a betegnek, amely hiányzik a szervezetéből, csupán a betegek 20—25 százalékának gyógykezeléséhez használnak teljes vért. Megállapították ugyanis: minden ember vére, s annak alkatrészei úgy különböznek egymástól, mint az ujjlenyomatai. Ha például a vérzékenység miatt szenvedő beteg a hiányzó véralvadási faktor helyett teljes vért kap, a vérsejtjeitől különböző idegen sejtek kerülnek a szervezetébe, ahol ellenanyag termelődhet az „idegen anyag” ellen. Hétmilliószoros kicsinyítés A permi egyetem földrajzi tanszékének munkatársai a taskenti egyetem megrendelésére egyedülálló földgömböt készítenek. Átmérője £14 centiméter. A hétmilliószoros kicsinyítés eUenére aprólékos pontossággal ábrázolják a Föld valamennyi kontinentális és víz alatti jellegzetes domborzati viszonyát. A földgömbhöz mintegy 12 négyzetméter összterületű térképet készítettek, majd ezt követően magát a gömböt. A domborzati viszonyok érzékeltetéséhez először alkalmazták a gipszometria módszerét. A gömbre felrajzolták a VUágóceánt. mindez víz alatti hegyet, völgyet. A glóbusz elkészítésénél csak vulkánból több mint másfél ezret építettek fel'. Százéves a Keleti A vasutasmúlt iránti tisztelet jegyében ünnepli meg a Keleti pályaudvar százéves jubileumát a Közlekedéstudományi Egyesület. ' 1884. augusztus 16-'án adták át a forgalomnak a Keleti pályaudvart, akkori nevén a „központi személyszállító indóházat”. Az egykorú értékelés szerint „az egész Duna mentén a legnagyobb és legdíszesebb” pályaudvart Rochlitz Gyula tervezte. A pályaudvar valóiban díszévé vált az akkoriban gyorsan, fejlődő városnak Főépületének területe 16 000 négyzetméter, fedett csarnokának hossza 160, szélessége 42, magassága 31,4 méter vojt. Már akkor ott ékeskedtek az impozáns épületen a ma is látható szobrok, a bányászat, a földművelés, az ipar és a kereskedelem allegorikus alakjai, a Neptunus és Vulcanus között emelkedő nőalak, mint a gőz- vontatás jelképe, továbbá a két nagy feltaláló, Watt, illetve Stephenson hatalmas szobrai. A csarnokot Lotz Károly nagy freskója díszítette. Az azóta eltelt száz esztendő fejlődését jól mutatja néhány adat. A megnyitáskor a pályaudvar öt vágánya naponta 52 vonat fogadására, illetve indítására volt képes. Ma a vágányok száma 11. Az 1933-as esztendőben már napi 154 vonattal körülbelül 15 millió utas fordult- meg a pályaudvaron., és az évi utasszám 1968-ban elérte az 50 milliót, jelenleg pedig 65—70 millió körül mozog. most ötödik alkalommal tartott előadást Csehszlovákiában, a Bratislavai Technika Háza, illetve a Munka és Szociális Ügyek Kutatási Intézete meghívására, részletesen ismertette a magyar oktatásügy felkészülését a szakemberek iránti igények gyors növeke- désére. A ’ TUDOMÁNYSZERVEZÉSI és Informatikái Intézet adatai szerint a magyar oktatási intézményekben jelenleg mintegy 2300 számítógép működik. Közülük 1500 középfokú, 800 pedig felsőfokú intézményben. Mintegy 85 százalékuk személyi számítógép. Az ezredfordulóig ésf áz állomány előreláthatóan megnégyszereződik: nő a személyi számítógépek - aránya, de erősen megnövekszik a nagy teljesítményű gépek száma is, bár ezek az egész számítógépállománynak így is legfeljebb néhány ezrelékét teszik majd ki. Viszont több száz, számítógéppel irányított nagy műszer munkába állítására számíthatunk addigra. Ma a felsőoktatásban a tanárok mintegy fele hasznosítja a számítástechnikát az oktatómunkában. Már az évtized végére ez az arány , eléri a 75 százalékot. A középiskolákban az arány ma 15—20 százalék, 1990-re 55—60 százalékot várhatunk. • ENNEK a programnak köszönhetően az évtized végére, mintegy 25 éves korig, a fiatal generáció . gyakorlatilag fel lesz készítve a számítás- technika mindennapi alkalmazására — foglalta össze a hazai helyzetet és a várható kilátásokat Garamszegi György JÉGVERÉS UTÁN NEMESfoÁDUD VARON ÉS ÉRSEKCSANÁDON Csökkentik a veszteségeket Kezdeményeztek, segítettek a kommunisták „Több száz milliós kár. Harmadszorra a jég gyomlált. Aratás helyett újra vetnek. Odalett a dinnye, a komló, a gabona” —j Ilyen címek jelentek meg lapunkban visszaidézve a július 2-i súlyos jégverést. Az emlékezetes természeti katasztrófa óta több mint egy hónap telt el. Két közös gazdaságot azzal a céllal kerestünk fel, mit tettek önerejükből a veszteségek csökkentése érdekében? Silóból árukukorica . A nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezet főagromómu- sa, Bartha. Tamás még most is megborzad, amikor visszaidézi azt a hétfő délutánt. — A közös gazdaság Sükösd felőli részén, több száz hektáron esett dió nagyságú 'jég. A 200 hektáros szőlőnkben 15 perc alatt — az Állami Biztosító előzetes felmérése szerint — 40 százalékos kár, keletkezett. Ez természetesen csak becsült érték, ami véleményünk szerint több lehet, nem is beszélve arról, hogy a jövő évi termést is befolyásolja a növények sérülése. A 380 hektárnyi napraforgóban is jócskán kárt tett a jég, de a veszteségek pontos felmérése ma még lehetetlen. Az első döbbenet után már másnap összedugták a fejüket a téesz vezetői, a kommunisták. Az egy percig sem volt vitás: nyomban meg kell kezdeni a növényvédelmi munkát, hogy a gombafertőzés ne tegye tönkre a megmaradt növényeket. A napraforgónál ez az újabb ^ beavatkozás 400 ezer, a szőlőnél 120 ezer forint többletkiadást jelentett — Miit lelhet tenni a veszteségek pótlására? — Azzal tisztában voltunk, hogy a teljes kárt képtelenség kigazdálkodni, de csökkenteni lehet. Elhatároztuk, hogy a búza helyére 75 hektáron silócirkot vetünk. Ha ez sikerül, akkor a 168 hékitámyi ifővetésű silókuko. ricábói 50 hektáron árukukuricát termelünk. Nem szeretném elkiabálni, de ez 1,2 milliót jelentene. Bevételeinket 300—400 ezer forinttal növeli, hogy a 3 kombájnt és a 3 pótkocsis teherautót bérmunkában foglalkoztatjuk. Ezek a pénzösszegek nem nagyok; de legalább csurran- cseppen valami... Megfogják a forintokat Az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezet elnöke, Solti Árpád az előzetesen 30 millióra becsült kárt okozó viharról alig tud többet mondani, mint korábban. A közös gazdaság teljes területét, 1500 hektár búzát, kukoricát, dinnyét, gyümölcsöst tarolt le a tojás nagyságú jégverés. — Az első intézkedésünk a növényvédelem volt. Permeteztünk, hogy a fertőzéstől megóvjuk a gyümölcsöst. A következő tennivalónk az épületek helyre- állítása volt. Mindkét feladat ellátásában nagy segítséget nyújtottak a pántcsoport-értekezletek. a pártvezetőségi ülés. A pártvezetőség, a pártbizalmiak mozgósították a kommunistákat, az egész téesz-tagságot. Sikerült megértetni mindenkivel a növényvédelem fontosságát, s azt, hogy a veszteségek csökkentésének két média van a költséggazdálkodás megszigorítása, s a hatékonyabb, jobb munka. Miután a természeti csapás ebben a közös gazdaságban olyan ■ nagymérvű volt, hogy termés nem maradt, s pótlására a növénytermesztésben nincs lehetőség, megpróbálnak máshol, de ésszerűen takarékoskodni. — Bérmunkában dolgoztatjuk kombájnjainkat, ami gyakorlatilag 300—400 ezer forintot jelent. Az alkatrészvásárlást leállítottuk, csak a legszükségesebbet szerezzük be; fogjuk, szorítjuk a forintot. Korábban is vásároltunk kukoricát más gazdaságoktól az állatállomány számára. Most úgy döntöttünk, hogy lábonálló kukoricát veszünk, azt saját gépeinkkel takarítjuk be, szárítjuk meg. Ezzel nyerünk valamit, s a gépeink sem állnak. Mondanom sem kell, ezekkel az intézkedésekkel nem leszünk képesek va- lemenmyi jégütötte rést betömni ... Számítottak rájuk A kárt szenvedett ember önkéntelen védekezése: menteni a menthetőt. A két közös gazdaság — a többiekhez hasonlóan — megtette az első szakmai lépéseket, de a kommunisták, a párt- csopörtok, a pártvezetőségek tovább gondolkodtak. Józanul, mindent megfontolva, feladatokat ■ adtak, segítettek megértetni a tennivalókat, s támogatták azokat a vezetői elképzeléseket, amelyek a közösségnek cseppnyi hasznot is1 jelenthetnek. Ez nem volt mindig könnyű feladat, ennek ellenére vállalták. Erről mindkét termelőszövetkezetben elismeréssel szóltak a vezetők, kijelentve: számítottak is a kommunisták tevékenységére. Gémes Gábor RÖVIDEN KÉN — FŰTŐOLAJBÓL. Svédországban épült fel az első olyan Ipari méretű berendezés, amellyel nehéz fűtőolajat lehet kénteleníteni. A fűtőolajat hidrogénnel keverik, és 400 Celsius-fokon, 100—200 atmoszféra nyomáson katalizátor közreműködésével kénhidrogénné alakítják. A kénhidrogént azután levegővel kénné oxidálják. A svéd berendezésben Ily módon kéntelen fűtőolajat és naponként 5— 10 tonna ként nyernek. A VÁLASZTÉK bővítését szolgáló kísérletek fejeződtek be Ajkán, hazánk legnagyobb timföldgyárában. Az évente csaknem 500 ezer tonna alumínium alapanyagot előállító nagyüzem termékeit eddig teljes egészében a kohászat használta fel. Az Idén befejeződött kísérletek során olyan timföld-variánst — úgynevezett szárított ítunföld-hidrátot — állítottak elő, amelyre a kerámia- és a tüzállóanyag- iparnak Is nagy szüksége van. Évente 6000 tonna szárított tlmföld-hidrá- tot fognak készíteni. MIKROBIOLÓGUS OK az életért. A Koreai NDK Tudományos Akadémiájának Mikrobiológiai Kutatóintézete az ország egyik legrégebbi tudományos intézménye. Röviddel a felszabadulás után, 1945-ben kezdték meg itt munkájukat a mikrobiológusok. Az ő kutatásaiknak köszönhető, hogy a kolera-, himlő- és más korábban itt dúló járványokat rövid Idő alattle- küzdötték ebben az országban. Újabban hazai anyagok felhasználásával tudnak olyan hatásos gyógyszereket, oltóanyagokat előállítani, amelyékkel a járványos agyhártyagyulladás és más súlyos kórok ellen felvehetik a' harcot. összeállította:. Mester László Virítanak-e jövőre az egytiyáriak? w • — Európa egynyári virágmag- szaporító* országa lettünk, a napfényben bőséges Duna— Tisza kőién a leghosszabb tenyészidejű dísznövények is J magot érlelnek. A keresletnek, megfelelően évente átlagosan. 2S—30-féle virágmagot termelnek a vidéken nagyüzemi integrálással, illetve- a háztájikban. Az igy nyert mag — őszirózsából például Il-féle — többségét nyugati országokba exportáljuk. •Közülük a kettős céllal termelt önotera nemcsak .a kertek dísze, hanem " magjából - olajat sajtolnak a gyógyszeripar részére. Ennek köszönhető hogy évről évre több külföldi meeii niii''s érkezik mag- ‘■láí®.- ■. * ' 1. 3 A ' nagyüzemekben, a háztó« j ji földeken most virítanak «a mugLcrmt 1< srt ‘/ónt d st- novenvei, s hazai es külföldi szakemberek ellenőrzik faj- tahzonosságukat. izoláltságukat. Egyes fajták már érlelik magjukat, »- londesen megkezdődik az aprólékos munkát igénylő szaporitrtanvag gyűjtése. csepleso. Az ország ■ vi- rágtt r'm>-(*nek n.tgv lés/et m kecskeméti székhelyű Vetfl- 1 magtermeltető és Értékesítő , Vállalat Duna—Tisza közi területi központúi fogadja, és d felújított kis&zállási magűze- , mt-ben készítik elő forgalmazásra, exportra. \ kivi tat asz J is el'anue kiválónak ígérkezik az idei magfogas az egynyáriaknái, a mennyiség es a minőség a jól időzített begyűjtésen múlik. A vállalathoz pedig már ér- , keznek az. 1985 évi vrjgmag- termelési megrendeltek a több virágmag megteymeltejté- - se azonban q i.uIM jelent a vállalatnak Január elsejé- ! • vei ugyanis módosították 'a* vlrágmagtermelők adóztató. Ezeniim'f<é9Ufiáh/.2ü''á2áza*;. t ••|ék termelési költséget ismernek el a jövedelemből «, a fennmaradó Összeg kerül próg-\‘ resSZív adózta tatra Ez vitát „ váltott ki a- vlrágmagtermelők köreben. mivel szerintük a rá- i , fordítási költség a manuális I munka miatt 50—ŐO százalék, A vállalat jogosnak tartja a 'termelői kifogást, és pnádopí-, Iáét sürget az il itt kis szerveknél ahhoz, hogy > megrna* •>, radjon a termelési kedv. és • jövőre is virítsanak az egy- nyári virágok f KISKUNFÉLEGYHÁZI TAPASZTALATOK Jól vizsgáztak a libatenyésztők A kiskun- ' félegyházi Integrál - Áfész ba- romfivágó- hídján elégedett tenyésztőkkel találkozunk. Érthető a jó hangulatuk, hiszen az általuk szállított hízott libák mája csaknem mind első és másodosztályú. A minősítést minden tenyésztő ellenőrizheti. tehát észrevételt is tehet, ha valamivel nem ért egyet. A minőséget nemcsak a nagyság dönti el, hanem a szín, a beltartalmi érték, mert a túl nagyra duzzadt belsőség nem alkalmas exportra. Exportra csomagolják a libamájat. mmm V. E. Sarok Ferenc üzemvezető: — A félévi zárás statisztikája szerint 100 kiló májból 84 kilogramm export minőségű volt! mind nyugatra szállították a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével. A Jó minőség annak is köszömlhető. hogy a fajták jók, s hogy Kiskunfélegyházán. és környékén már szinte nemzedékről nemzedékre öröklődik a szakértelem. Az idén 170 ezer libára kötöttünk megállapodást. A szerződött mennyiség nagyobb hányadát a második féléviben vesszük át Martus Gyula, az áfész elnöke hozzáteszi: — Az alapanyag 80 százalékát a 250 tagú szakcsoport szállítja. Áz idén 40 millió forintnak megfelelő dollárexportot terveztünk. F.zit teljesíteni tudjuk, ha a külföldi óiac is igényli. Nemcsak májat, hanem baromfihúst is szállítunk a nyugatiaknak, Nemrég az N^ZK vevő képviselője higiéniai szempontból is ellenőrizte a vágóhidat, aprólékosan megvizsgálta: megfelel-é a feltételeiknek. Elégedetten távozott. Az elnököt néhány hónapja választották jelenlegi posztjára. Elődje más beosztásba került. Amikor Martus Gyula átvette az irányítást, elég nehéz pénzügyi helyzetben volt az áfész. Néhány intézkedéssel sikerült javulást elérni. Csökkentették az igazgatási költségeket, szabályozták a termelési előlegek kihelyezését, nagyobb gondot fordítottak az energiaigazdálkodásra. Mindezek hatására az első félévi eredmény mintegy 4 millió forinttal jobb, mint az előző esztendőben. K. S.
