Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-09 / 186. szám

1984. augusztus 9» & PETŐFI NÉPE • • Szlovák tájház Dunaegyházán • A pitvar vagy konyha, bolthajtásos, szabadtűzhellyel, falait cse­répedények, tányérok díszítik. Rákóczi bevonul a szegedi Dóm térre • Régi parasztszekér a ház udvarán. (Méhest Éva felvételei) • A szobában, az ajtó mel­letti sarokban áll a kemence, melynek szája a konyhába nyílik. A sütés mellett legfon­tosabb „felada­ta” a szoba melegítése volt. Padkáján hú­zódtak meg a susnyót pödrö- getö Sregek, kuckójában aludtak a gye­rekek. Aratják a kendert A Szegedi Szabadtéri Játékok színhelye, a Dóm tér mellett áll II. Rákóczi Ferenc lovasszobra. Kissé, eltúlozva a dolgot azt is mondhatjuk, hogy e hét végén a nagyságos fejedelem bevonul a Dóm térre. Pénteken mutatják be ugyanis Kacsóh Pongrác Rá­kóczi című dal játékát a templom előtti deszkákon.. Szeged és Rákóczi kapcsolata igen érdekes és tanulságos. Jól tudjuk, a képzőművészet sokszor megidézte, kuruc dalok, nóták, kesergők őrizték halhatatlansá­gát, költők rajzolták meg alak­ját, sorsát. Szegeden élő író, Mo­csár Gábor A város és a fejede­lem című regényével adózott tör­ténelmünk nagy alakjának, az Aradi vértanúk' terén pedig Vas- tagh György bronzszobra áll. S most „be is vágtat” a szín­padra. Kacsóh Pongrác: Rákóczi című daljátékát átdolgozva, mo­dernizálva állítja színpadra Horváth Zoltán rendező. Az át­dolgozó Ruitner Sándor, aki so­kat foglalkozott nemcsak Ka­csóh művével, de az egész Rá- kóczi-problémakörrel. „Nagy se­gítségemre volt az 1976-os 300 éves Rákóczi-évforduló irodal­ma. Ahogy mondani szokták, be­leástam magamat, azt hiszem ér­zékelni tudtam a szemléletmód változásait a századfordulótól napjainkig. A daljáték átdolgo­zásának törvényei egészen má­sok mint például az operett ese­tében. A régi formában hite­les történelmi személyek szere­peltek, akik egyáltalán nem hite­lesen beszéltek. Ráádásul akadt jó néhány szereplő, akinek az ég­világon semmi i^öze. sem volt a történelemhez. Nem is igazából átdolgozni kellett, hanem a tör­ténelem nagy, örök játékait be­helyettesíteni jellegzetes daljá­tékszituációkba, úgy, hogy a mű­faj hitele se csorbuljon. Tulaj­donképpen visszarealizáltam a történetet”. Horváth Zoltán meggyőződése szerint a hangsúly az átdolgozá­son van. A régi mű mai köve­telményeink és ismereteink sze­rint nem állna meg a saját lá­bán. A mű középpontjában most a fejedelem belső konfliktusai áll­nak, mélyebb emberi valósága került centrumba. A rendező óha­ja: „Csak egyetlen vágyamnak adnék hangot: jó lenne, ha ha­gyományteremtő darab válhatna belőle. Mert a termékeny tradí­ciókhoz igenis ragaszkodni kell”. A szereplők: Rákóczi: Leblanc Győző, Berzeviczy Ádárn: Virág József, Hesseni Amália: Horváth Eszter, Rutheim Magda: Pitti Ka­talin, Wratislaw gróf : ötvös Csa­ba, Sieniawski herceg: Gyimesi Kálmán, Cubomirska hercegnő: Mészöly Katalin. A díszleteket Csikós Attila, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte, vezényel' Cser Miklós. Bemutató augusztus 10-én, pénteken, majd 12-én va­sárnap és 14-én, kedden. A szegedi kendertermesztési rendszer harminc gazdaságá­ban — Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér, Hajdű-Bibar- és Tolna megye területén — az idén tavasszal 8200 hektá­ron vetettek kendert. A jege® zivatarok mintegy ötszáz hek­táron kipusztítotfák a nő- - vényt, de n*ég így is a tava-; lykiál nagyobb területről, 5700 hektárról arathatnak az idén. Olyan esztendő egyébként még nem volt,- amikor vala­milyen elemi csapás — jég­verés, aszály vagy éppen bel­víz — nem károsította volna valahol az ültetvényeket. ‘Mint minden évben, most is Csongrád megyében.. érett legelőbb vágásra az ipari nö­vény, és ' Hódmezővásárhely körzetében megkezdődött a be­takarítása. Ebben a térségben van az ország legnagyobb „kenderes” gazdasága, a hód­mezővásárhelyi Vörös Csillag Tsz, több mint ezer hektáros ültetvénnyel. E tsz-ben tu­catnyi speciális szovjet ken­derkombájnnal láttak mun­kához. Csongrád megye az utóbbi években a legnagyobb termő bázissá lépett elő, mivel - az Alföldnek ezen a részén talál­ható a feldolgozó üzemek zö- íné. Most már sikerült elérni, hogy az óriási tömegű kórót a termőhelyről nem kell mesz- szire szállítani. Mindez egy­részt gazdaságosabbá tette a termelést, másrészt biztonsá­gosabbá, mert a földekről ide­jében beszállított növény ke­vésbé van kitéve az időjárás viszontagságainak. A termelési rendszer szak­emberei az elmúlt napokban mindenütt határszemlét tar­tottak. Megállapításuk szerint jó az idei termés, a hektáron­kénti átlaghozam eléri a nyolc és fél tonnát. . A minőségre sem lehet panasz, csupán az aszálytól erősen sújtott terü­leteken fejlődött gyengébben, lett alacsonyabb a kender. A kedvező, bőséges termés betakarítására felkészültek az érdekelt gazdaságok, egyeztet­ve a betakarítás menetét a termelési rendszerrel, az átve­vőhelyekkel. Az idén húsz új szovjet kenderkombájnt állí­tanak munkába a tsz-ek. VENDÉGÜNK VOLT Láng István akadémikus A napokban az Országos Erdészeti Egyesület Kecskeméten tartotta közgyűlését. Az eseményen részt vett dr. Láng István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, aki ér­dekes előadást tartott a magyar mező- és erdőgaz­daság ezredfordulóig várható fejlődéséről. A ta­nácskozás után megkértük a kiváló tudóst, hogy részletesebben szóljon az elképzelésekről. ELADÓ VEVŐKÖZELBEN Kicsi, szűkös — mégis jó! — Előadásában említette, hogy kutatásokat végeztek arra vo­natkozóan: hazánkban a termé­szeti környezet mennyire teszi le­hetővé a termelés fejlesztését? — Tanulmányoztuk, hogy a ter­mészeti környezet milyen maxi­mális hozamnövekedést eredmé­nyezhet. A kutatómunka kiter­jedt a szántóföldi növényekre, a rétre, legelőre, szőlőre, a gyü­mölcskultúrákra, zöldségfélékre és az erdőre is. A rövid összeg­zés azt mutatta, hogy 1980-hoz képest kétezerben 80 százalékkal több növényi hozam érhető el az ország területén. Ugyancsak több száz szakértő részvételével, 1981— 1983. között egy újabb nagysza­bású felmérést végeztünk a bio­massza komplex hasznosításának megvizsgálására. E kifejezésen a biológiai eredetű anyagok összes­ségét értjük, vagyis mindent, ami . az élő szervezetből származik, függetlenül attól, hogy főtermék­ként, vagy hulladékként hasz­nosítjuk, és hogy élő szervezet­ről van szó, vagy elhalt részek­ről. Hazánk területén mintegy 54 millió tonna növényi szerves­anyag képződik szárazanyagra átszámítva. Az erdei biomassza­készlet egyúttal a legjelentősebb nyersanyagforrás is. — Készültek számítások arról, hogy erdeink fakészleteiben mi­lyen tartalékok vannak? — Nemzetközi vonatkozásban az erdőgazdálkodás fejlettségét az egy hektár erdőterületre jutó évi fakitermelés alapján ítélik meg. E tekintetben jelenleg a KGST- országok között hazánk az első helyen áll, ami a kedvező adott­ságok mellett annak is köszön­hető, hogy a lassan növő lombos­erdők nagy részét gyorsabban fejlődő akáccal, nemesnyárakkal újítottuk fel, és következetesen fejlesztettük az erdőgazdál­kodást. Az erdőterület több mint egyharmadát foglalják el az em­lített fafajok. Már ma is rendel­kezünk erdeinkben olyan tar­talékokkal, amelyet nem lehetett eddig gazdaságosan kitermelni a műszaki adottságok hiánya Kecskeméten, a Bajcsy-Zsi- linszky úton található boltot. gaz­dája, a Konzum Kereskedelmi Vállalat az 1134-es számmal jelö­li. Kicsi, korszerűtlen, külsőre sem szimpatikus. A kiszolgálás pult mögötti; a szakmai zsargon hagyományosnak nevezi, a türel­metlen vásárló időrablónak, a bolt dolgozói kegyetlenül fá­rasztónak. Kérdésemre, hogy miért éppen ehhez a bolthoz ragaszkodik, a törzsvevők egyike, Kovács Bor­bála „sztorival”’válaszolt: — Szórakozott ember vagyok, megesik, hogy nem azt kérek, amit venni akarok. Ebben a bolt­ban mégis azt teszik elém, amire gondoltam, ment ismerik az ízlé­semet. Mint a többi törzsvevőét általában. Hajdú Dezsőné: — A „mi bol­tunkban” mindig biztos lehetek az áru minőségé felől. Hogy a tojás friss, a tej nem tegnapi, a konzervnek nem járt le a szava­tossági ideje... Veszelovszki László né: — Eb­ben a boltban, ha új élelmiszer­készítményt kínálnak, gyakran receptet is adnak mellé. De en­nek fordítottja is igaz, ha a törzs­vevő olyan árut kér, amit koráb­ban nem tartották, megrendelik. Kerekes Józsefnél — Itt bősé­ges az áruválaszték, a zöldség­félétől kezdve a különleges szap­panig mindent megkapok. Kur­rens árut is. — Hogyan jutnak hozzá? — E kézenfekvő kérdésre Sebetka Jó­zsef, a bolt vezetője válaszolt: — Hétfőnként, amikor a bolt zárva van, beülök a kocsimba, magam megyek az áru után. A kereskedő számára nagyon fon­tos a jó kapcsolat: enélkül nincs, bőséges választék, kurrens cikk. . Sebetka József a feleségével és László Jánosnévál dolgozik együtt a boltban. A korszerűtlen raktározási körülmények miatt nagyon sokat kell cipekedniök,-a • hagyományos kiszolgálás miatt nagyon sokat gyalagolniok. S mindezt tempósan, .•lendülettel, szinte kifogyhatatlan tüfelémmel, s némi humorérzékkel teszik. A következő példához hasonló eset ebben a boltban gyakran előfor­dul: ÉÉHg ' ; . , ­Szombat délelőtti r csúcsforga- lom. A vásárlással végzett házi­asszony sietve pakolä—, közben eszébe jut: — Jaj., Liliké, a bort elfelejtettem! — Semmi baj! Mi­lyen legyen? — Vörös. — Lite­res? — Igen. — A múltkoriból jó lesz? — Jó. Seb étikéivé hozza a bort, a há­ziasszony kiszámolja a pénzt — és eszébe jut: — Jaj, a kávét el­felejtettem! — Semmi baj! A szokásosból? — Nem, valami job­bat. Mokkát. — Milyen mokkát? — Hogy hívják azt az express vonatot? — Orient. Hány deká- sat adjak? — Kevés pénzem ma­radt. — Sebetkáné hozzá a ká­vét, a háziasszony kiszámolja az árát, s még pénz is marad a pul­ton. — Ezért még cigarettát ad­jon ..." A sor végén valaki felcsattan, Sebetka József azonnal „közbe­veti-” magát; tréfával üti el a dol­got. Ez mindig „bejön”,.olyannyi­ra sikerül elterelnie a figyelmet, hogy a vásárlók türelmetlenkedés helyett beszélgetnek .. . Az idősebbek azt mondják: ré- . gén voltak Sebetka Józsefékhez hasonló kereskedők. Sebetkáék nem „régiek”, de kereskedők vol­tak a- szüleik, s már gyerekko­rukban be ktílett segíteniük a családi vállalkozásba. Aminek ' sikeré a kemény követelmények­éinek való megfelelésen múlott. • — Sebetka József szakmai ké-. pességei szerint sokkal nagyobb feladatra — nagy áruház- vezeté­sére — hivatott- ö mégis a kis bolthoz .ragaszkodik, szubjektív okokra hivatkozva. S mi kényte­lenek vagyunk elfogadni feltéte­léit, mert nem akarjuk őt elveszí­teni ... Eltűnődtem azon, amit Laczi János, a Konzum Kereskedelmi Vállalat kirendeltségének vezető­helyettese mondott. Hiszen Se­betka Józsefnek olyan képességei is vannak, amelyéket nagy áru­miatt. Technikai fejlesztéssel mintegy 20—30 százalékos növe­lést lehetne elérni. — Mit mondhatunk a fa hasz­nosításáról? — Műit nyersanyag, felhasz­nálható a bányaműveléstől a bú­torgyártásig, az építkezéstől a pa­píriparig. Energiahordozóként szintén jelentős. A tűzifát az em­beriség ősidők óta használja hő­energia fejlesztése céljából.A fejlődő országok nagy részében még ma is a tűzifa az elsődleges energiaforrás. Hazánk energia- mérlegében csupán 2 százalékot jelent. Ez az arány a jövőben to­vább csökken. — Elképzelhető, hogy a mező- gazdasági melléktermékek, va­lamint az erdőgazdasági hulladé­kok jelentőségét újraértékelik? — Több országban vizsgálják máris ezt a témát. Gondolkodnak olyan növények termesztésén, amelyekből fermentációs eljá­rásokkal alkohol nyerhető, mint a motorok hajtóanyaga, a másik mód gyorsan növő fafajok tele­pítése. Az utóbbi esetben a kelet­kező növényi biomasszából nem csupán energiahordozó állítha­tó elő, hanem nyersanyagfor­rásként is számításba jöhet a népgazdaság különböző terüle­tein. — Mi • várható a század végé­té? — A szakértők javaslatai sze­rint kétezerig csaknem 300 ezer hektár új erdőt kellene telepíte­ni. Ebből 85 ezer hektár jutna a Duna—Tisza közi hátságra. A gazdasági növekedés lassulása miatt valószínűleg nem tudjuk megvalósítani ezt az elképzelést. Tény az, hogy a század utolsó tizenöt évére elég jó és megbíz­ható terveink vannak. Az erdé­szet mindig előre gondolkodott, mert a jelemkor telepítései alap­vetően meghatározzák a követ­kező 40—50 év erdőterületét. Bi­zonyára nem lenne hiábavaló, ha új, a maitól teljesen eltérő fej­lesztési alternatívákat is fel­dolgoznánk. Kereskedő Sándor Új termékek kerülnek forgalomba Mielőtt egy új gyártmány — legyen az élelmiszer, vagy iparcikk — az üzletekbe kerül, a KERMI szakemberei megvizsgálják hasz­nálhatóságát, minőségét, tartósságát, s e szakvélemény alapján dől el, hogy kereskedelmi forgalomba hozható-e a termék. Az idei első félévben 2434 hazai újdonságot minősítettek, s 78 százalékokat for- galombahozatalra alkalmasnak találták. házban nem tudna kamatoztatni. Nevezetesen a vevőkkel való kontaktusteremtést. Lehet, hogy a mai rohanó világban eure már ■ nincs idő, tehát nincs szükség? Mint ahogyan az 1134-eshez ha­sonló, kicsi, korszerűtlen boltok­ra sincsen? — Az ilyen típusú boltjaink, korszerűtlenségük miatt általá­ban nem nyereségesek. Sebetkáé- k)é ugyan nem veszteséges, de nem is nagyon hoz a ,^közös ka­lapba”. Pedig a forgalom, a termelékenység szempontjából az élvonalban, vannak. Ám mindent összevetve: én nagyon jól el tud­nék képzelni azpír a környéken a meglévő három k’is bolt helyett egy nagyot, korszerűt, ami vala­mennyi szempontból megfelel a követélményeknek. Ez a véleménye Kanyó Sándor­nak, a vállalat kiskereskedelmi főosztályvezetőjének, ßzuggesz- tív fiatalember, szavai hatására , már-már „lelki szemeimmel” lá­tom aat a korszerű nagy áruhá­zát, s a látvány örömmel tölt el. De hamar visszazökkenek a való­ságba: ezek a kis boltok bár­mennyire is a fejlődés kerékkö­tői, ma még nélkülözhetetlenek. Sebetkáék példája pedig annál inkább azt bizonyítja: a kedve­zőtlen körülmények között is le­het jó színvonalon kereskedni. Almást Márta A 740-féle új élelmiszer között ezúttal is több, baromfihús fel- használásával készült termékkel jelentkeztek a vállalatok, szövet­kezetek. A Kaposvári Állatte­nyésztési Kutatási Fejlesztési Termelési Egyesülés például négyféle libaszalámit, szójás virslit, az Orosházi és a Zalaeger­szegi Baromfifeldolgozó Vállalat pácolt, füstölt darabolt és egész csirkét áhított elő. Az olcsó ter­mékek választékát bővíti majd a gyors érlelésű kunsági pároskol­bász, a szolnoki Állami Húsipari Vállalat, és a betétes göngyölt szalonnás felvágott, a Komárom megyei Állami Húsipari Vállalat újdonsága. A forgalomban lévő füstölt kolbászoknál jobb ízűnek ítélték a szakemberek a füstölt oldattal kezelt, vákuumcsomago­lású virslit és kolbászféléket, amelyekkel a Baranya megyei Állami Húsipari Vállalat jelent­kezett. Ugyanez a vállalat bővíti a diétás készítmények választékát nátriumszegény virslivel. A saj­tok között is lesz olcsóbb: prita- minos, fokhagymás, a parenyicá- hoz hasonló ízesítésű, de annál alacsonyabb árú úgynevezett Pásztor-sajt. Csökkentett zsírtar­talma miatt diétásoknak ajánl­ják az ötféle ízesítéssel készült Party vajkrémcsaládot. A textil-, konfekció- és cipőipa­ri vállalatok 387 új terméket vizs­gáltak meg, köztük többfajta ter­mészetes alapanyagból készült szövetet, szőnyegeket, bútorszö­veteket, függönyöket," törülköző­ket. A cipőipar a hagyományos lábbelik mellett néhány újszerű technológiai megoldással pró­bálkozik: az Alföldi Cipőgyár pél­dául a férfi félcipőknél, a Duna Cipőgyár pedig a gyermekszan­dáloknál alkalmaz új típusú köz­talpat, illetve bélést, a Sabaria Cipőgyár pedig Swim elnevezésű papucsánál a talp oldalára ra­gasztja a műbőr felsőrészt. A yegyes iparcikkeket gyártó vállalatok, szövetkezetek és kis­iparosok több mint 1300 új gyárt­mánnyal jelentkeztek, ez 29 szá­zalékkal több, mint a múlt év első felében. Különösen a sport­szerek, játékok, porcelán- és ma­jolikaáruk között sok az újdon­ság. Több vállalat mutatott be különféle konyhai légtisztítókat, párologtató berendezéseket. A vásárlók körében, érdeklődésre tartanak majd számot a kisipari gyártmányú kazánok. Említésre méltó újdonság a bútorba építhető, kisméretű elekt­romos sütő is, az Elekthenmax Vállalat terméke. A vizsgálatra küldött mezőgazdasági kisgépeik bővíthetik a jelenleg még szű­kös választékot, bár a KERMil szakemberei közülük néhányat műszaki hiányosságok miatt egyelőre a forgalombahozatalra alkalmatlannak minősítettek. A gyerekek körében számíthatnak sikerre az új játékok, amikből több fajtát és általában jó mi­nőségben mutattak be vizsgálat­ra a vállalatok. Különösen jó mi­nősítést kapott például a Tik-tak •tan-óra, valamint az újszerű arc­ra emória-játék. Az újdonságok közül említésre méltó az Ózon I. és Ózon II.-, környezetkímélő, fékezett hab- zású áztató- és mosószer, amely a Növényolajipari és Mosószer­gyártó Vállalat terméke. A Szi- las Mgtsz újabb gyógynövény hatóanyag-tartalmú készítmé­nyekkel — hajszesszel, kézvédő­vel, naptejjel — jelentkezett. A jóváhagyott újdonságok egy része egyelőre még nem készül sorozatban, a gyártás azon mú­lik, mikor és mennyi megrende­lAct lrorvr> o'lr IrorooVorl cl cm+Äl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom