Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-31 / 204. szám
4 • PETŐFI NÉPE ■ 1984. augusztus 31. HÁZUNK TÁJA 1||MB -TS1 ......" K ISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Védekezés az amerikai fehér szövőlepke ellen Az amerikai fehér szövőlepke Magyarországon általánosan elterjedt, soktápnövényű rovar, amely különösen az út menti sorfáiknak, a háztáji kertek és parkok fáinak gyakori kártevője. Minden gyümölcsfajon károsíthat, de leginkább az almán, a . meggyen, a szilván és a dión fordul elő. Az egyéb lombos fák közül legjobban a kőrislevelű juhart és az eperfát kedveli. A lepkék évente kétszer rajzanak: első alkalommal április közepétől június közepéig (első nemzedék), második alkalommal július elejétől szeptember elejéig (második nemzedék). A lepkék hófehér színűek, de szárnyaikat apró fekete foltok tarkíthatják. (Az első nemzedék lepkéinek szárnyain általában több a folt.) Zöld színű tojásaikat egyrétegű csomókban a fáik leveleire (többnyire a levelek alsó oldalára) rakják. A kikelő hernyók együtt maradnak, és sűrű szövedék védel-. mében hámozgatják, később rágják a leveleket. Ez a nyári hernyófészek. A lárvák csak az utolsó fejlettségi fokozatban másznak szét, s ilyenkor tarrá rághatják a fákat. A teljesen kifejlődött hernyók védett helyen laza szövésű gubót készítenek, és ebben bábozódna’k be. Az amerikai fehér szövőlepke veszélyes, úgynevezett zárszolgálati kártevő, ezért kötelező az ellene való védekezés! Rendelet tiltja, hogy azokról a helyekről, ültetvényekről, utakról, berakó- állomásokról, csomagolókból és tárolókból, amelyek amerikai fehér szövőlepkével fertőzöttek, a gyümölcsöt exportra szállítsák. A községi és városi tanácsok szak- igazgatási szervei felszólítás nélkül szabálysértési eljárást kezdeményezhetnek a védekezéseket hanyagul végrehajtók, vagy végre nem hajtők ellen. VÉDEKEZÉS: Az előrejelzési adatok szerint az amerikai fehér szövőlepke népessége erőteljes felszaporodásnak indult tavaly, s a folyamat tetőzése az idei év/e várható. Mivel a második nemzedék kártétele mindig erősebb, számolni kell azzal, hogy az első nemzedék elleni védekezések elmulasztása esetén a második nemzedék hernyói igen jelentős károkat okozhatnak, sőt veszélyeztethetik az alma és más gyümölcsök exportját. Mindezek miatt a védekezéseket gondosan meg kell szervezni, és idejében el kell kezdeni, már az első nemzedék ellen is! Leghatékonyabban a fiatal hernyókat lehet pusztítani addig, amíg együtt vannak. Ilyenkor a „nyári hernyófészek” (amely még csak 1— 2 fertőzött levélből áll) levágásával és megsemmisítésével (szét- taposás, elásás, elégetés stb.) 50 t—60 hernyót lehet egyszerre elpusztítani. Azért is célszerű a mechanikai védekezésnek ezt a módját elvégezni, mert a fejlettebb hernyók zavarása esetén a földre vetik magukat, és szétszélednek, fokozva ezzel a fertőzöttséget. A fertőzött fákon csak korlátozott lehetőség van a rovarölőszeres védekezésre a gyümölcsérés miatt. A mechanikai védekezést viszont folytatni kell! Vegyszeres védekezés a fiatal lárvák ellen célszerű. Csak ott permetezzünk, ahól a mechanikai védekezésre nincs lehetőség. Javasolt készítmények és per- metlé-fconcentrációk: Unitron 40—EC 0,2 százalék, Ditrifon 50 WP 0,2 százalék, Fiiból E 0,2 százalék, Sevin 85 WP 0,2 százalék, Chinetrin 25 EC 0,05 százalék. Felhívjuk a figyelmet a védekezések időben történő végrehajtására, valamint a vegyszerek csomagoló burkolatán olvasható használati utasítások gondos betartására. Még nem késő! A zöldségeskertben a fólia alá vethetjük a sóskát, a spenótot és a hónapos retket. Az áttelelő saláta és a káposzta palántáinak nevelését is kezdjük meg. Miután szeptember 20—25. táján jelentősebb lehűlés várható, végezzük el a fóliasátrak felhúzásához szükséges előkészületeket, ássuk ki a fóliarőgzítő árkokat, igazítsuk ki a bordákat, gerinceket. SIKERES AKCIÓ Készítsük elő a téli alma és a körte tárolására szolgáló helyiségeket. Az őszi gyümölcstelepitésre szánt területet most jelöljük ki. Á talajlakó kártevők számát talajfelvételezéssel állapítsuk meg. Ha négyzetméterenként 2—3-nál több pajort, drótférget találunk, fertőtlenítsük a talajt Ba- sudin 5 G, Basudin 10 G vagy Dia- zon 5 G talajfertőtlenítő szerekkel. Jó takarmány, egészséges állat A ház körül tartott jószág csak akkor képes a tőle elvárható módon fejlődni, szaporodni, termelni, ha jó minőségű takarmányt kap. Manapság például a legelőt is műtrágyázzák, olykor öntözik, emiatt megváltozhat a fűfajok összetétele, ásványi anyag- és nyomelem-tartalmuk. Ha elmulasztják a legelők tisztító kaszálását, a szúrós, mérgező gyomnövények irtását, a jószág súlyos kárát láthatja. Éppen ezért a kezelt — öntözött, műtrágyázott, vagy híg trágyával locsolt — legelők állapotát jó, ha időnként szakember is megvizsgálja. A legeltetés — a mozgás, a napfényen való tartózkodás — nagyon egészséges az állat számára. A kijárástól megfosztott, egész életét az istállóbanl töltő állat viszont csak azt a táplálékot fogyaszthatja, amit eléje adnak. Ekkor elegendő a legkisebb figyelmetlenség, s megvan a baj. Gyakran előfordul, hogy több hónapra való tápot vásárol az állattartó, nem veszi figyelembe az intelmet, hogy egy hónap a szavatossági idő. így pedig az állatok betegségét okozhatják. Megpenészedhet a takarmány — a frissen tört csöves kukorica — azért is, mert nem vékony ré- 1 tegben. szellős helyen szárították, vagy a szénaféle, ha harmatos reggel vagy este gyűjtötték, s nyirkosán került a boglyába. Különösen veszedelmes a rózsaszínű szövedéket növesztő fuzárium- gomba, nemcsak az állatra, hanem a húst fogyasztó emberre is. Nagy gondot kell tehát arra fordítani, hogy megfelelően száraz takarmány kerüljön boglyába, kamrába,, padlásra, góréba. A tápokat sem lehet a nyirkos padlóra rakva felstószolni. sűrűn egymás mellé és fölé rakva a zsákokat. Téglára rakott deszkaalapzattal, széles közöket hagyva a zsákok között, szellősen célszerű tárolni. Különösen nagyállatokat tartók tárolnak télre takarmányrépát, tököt, apró burgonyát, vásárolnak ősszel nyers répaszeletet. Előfordul, hogy a répa, a bur- igonya sárosán,- földesen kerül a verembe, prizmába, s hogy a nyers répaszeletet kiásott, „csupasz” gödörbe rakják. Ez helytelen. Egyrészt könnyen romlásnak indul a hónapokra szánt takarmány, másrészt ha el is áll, a földesen etetett takarmány is megbetegedést okoz. Gondolni kell .erre, amikor a leveles cukorrépafej betakarításának, a csicsóka felszedésének, az apró burgonya válogatásának ideje elérkezik. Arra pedig máris, hogy a nagy forgalmú utak árkainak partján növő, poros, a kipufogógázokkal — Déldául ólommal — szennyezett fű is ártalmas a jószágnak. Tény észsertések a BÁCSHŰS-tól Baján húsz termelőszövetkezet, öt állami gazdaság, két szakvállalat együttes beruházásában épült fel a Bácskai Húsipari Közös Vállalat vágóhídja. A nagyüzemek által alapított BÁCSHŰS kezdettől fogva messzemenően, támogatja a háztáji és kisgazdaságok sertéstenyésztését, -hizlalását. Az eredetileg évenként 200 ezer sertés feldolgozására tervezett üzem ugyanis 1981-es felavatása óta folyamatosan növeli a termelését, és mind több nyersanyagra, vágóállatra van szüksége. Az alapító gazdaságok szakosított telepei 1981- ben 202,7 ezer, tavaly 223,1 ezér hízott sertést adtak át a BÁCSHŰS-nak. Az idei szerződéses kötelezettségük pedig 233,7 ezer vágóállat. Enaél azonban nagyobb forgalmat bonyolít le a közös vállalat, hiszen élő állatot is értékesít, melyet a volt bajai, kiskun- halasi és kalocsai járást magában foglaló működési körzetében vásárol meg a gazdaságoktól, és a szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal együttműködő kistermelőktől. Van saját szervezésű szakcsbportja, társulása is. így alakult ki az a helyzet, hogy miközben a szakosított hizlaldákból szállított vágósertések száma, - a növekedés ellenére, legfeljebb a feldolgozó üzem szükségletét képes fedezni, a kereskedelmi forgalomra mégis egyre, több sertés jut. A BÁCSHŰS-sal kapcsolatot tartó háztáji és kisgazdaságok 1981-ben 87,9 ezer sertést, tavaly 126,7 ezret adtak át közvetlenül vagy az alapító gazdaságok közreműködésével. Az 1984-re megkötött szerződések szerint ez év végéig a háztáji és kistermelőktől 130 ezer vágósertést vásárol a vállalat. Hozzájárult ehhez a növekedéshez a tenyészsertés-akció is, melyet a BÁCS- HŰS évek óta eredményesen folytat, hiszen 1981 és 1983 között 4 ezer kocát adott a kistermelőknek tenyésztési célra, kedvezményes feltételek között, és az idén is sokan jelentkeztek a közös vállalatnál az értékes tenyészállatokért. 1985-ben előreláthatólag új húsminősítési módot vezetnek be hazánkban. Nem éri ez készületlenül a BÁCSHŰS-sal kapcsolatban levő kistermelőket. Mindenekelőtt azért, mert a közös vállalat körzetébe!) leyő kisgazdaságokban már kevés az úgynevezett színes sertésfajta. Az elmúlt években ugyanis a'magyar fehér hússertést igyekeztek eltéveszteni, mert ennek a tulajdonságai felelnek meg leginkább az ipari feldolgozás igényeinek. Az 1980-as évek elején, amikor a jelenleginél nagyobb arányú volt a vállaMIÉRT ELŐNYŐS? Magyar-tőkés kooperációk és vegyes vállalatok Nem újkeletű a felismerés, hogy a mind nehezebb piaci körülmények között a hagyományos árucsereforgalmon kívül új, korszerű formákat is kell találnunk a nemzetközi gazdasági együttműködésben. Nyilvánvaló ugyanis, hogy csak ezen az úton járva kapcsolódhatunk be a korábbinál szélesebb körben a nemzetközi munkamegosztásba, mérsékelhetjük függőségünket a piac napi ingadozásaitól, tehetjük hosszú távon biztosabb alapokra áruszállításainkat. Mindezek az indokok növelték meg napjainkban a különböző külföldi vállalatokkal való szorosabb együttműködés új formáinak jelentőségét. Korszerű technika . Mindenekelőtt a kooperációs kapcsolatok fejlesztéséről van szó. Ezekről a kooperációkról állapította' meg a minap az Ipari Minisztérium egyik felmérése, hogy az ilyen munkamegosztás eddig is hozzájárult a hazai termelés hatékonyságának növeléséhez, elősegítette a műszaki fejlődést, növelte exportkínálatunkat a konvertibilis elszámolású piacokon is, s nem utolsósorban ezek a kooperációk állandó, folyamatos exportot eredményeznek a partnerországokkal létrejött kereskedelmi forgalomban. Ám ugyanez a felmérés azt is megállapítja, hogy például a gépipariban, ahol az elmúlt időszakban gyors ütemben nőtt a kooperációk száma, s az együttműködések túlnyomó többsége is erre az1 ágazatra koncentrálódik, még mindig roppant -nagy kihasználatlan lehetőségek vannak. Ezt jelzi egyebek között, hogy a teljes tőkés gépipari külkereskedelmi forgalomnak a kooperációs szállítások még alig 4.— 5 százalékát teszik ki. Mindez persze korántsem jelenti azt, hogy ne lennének követendő példák. A hazai gépgyártásban például vállalataink legjelentősebb kooperációs partnerei az NSZK-beli cégek. Az elmúlt évben mintegy 350 kétoldalú együttműködési szerződés volt érvényben, főleg a nehézgépgyártásban és a kohászatban. Tavaly a két ország közötti kooperációs export—import-forgalom megközelítette a négymilliárd forintot. Az együttműködések közül példásnak tekinthető a Komplex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével kialakított kooperációs a Claas-céggel ; a nyugatnémet cég kombájnjaihoz magyar adaptereket szállítanak. Nem kevésbé fontosak második számú kooperációs partnerünkkel, Ausztriával kialakított kapcsolataink. Eddig az együttműködések 40 százaléka a gépiparban és a kohászatban jött létre, húsz százalék jutott a vegyiparra. A kapcsolatok fejlődését jelzi, hogy a gazdasági recesszió ellenére tavaly újabb 16 kooperációs megállapodást írtak alá a két ország vállalatai. A földrajzilag távol eső országok közül elsősorban Japán és az Egyesült Államok a hazai vállalatok fontos partnerei. Japán cégekkel elsősorban a robottechnikában és a szerszámgépiparban látnak a hazai szakemberek lehetőséget arra, hogy a már meglevő kooperációk számát újabbakkal gyarapítsák. A magyar termékek eddiginél nagyobb felvevőpiaca lehet az Egyesült Államok is. A szakemberek szerint itt elsősorban a számítástechnikában és az orvosiműszer-gyártásban várhatók újabb kooperációk. Folyamatos export Az utóbbi időben azonban a kooperációk mellett mind inkább előtérbe kerültek a vegyes vállalatok is. Hazánkban jelenleg mintegy negyedszáz olyan közös vállalat működik, amelyben salját tőkével külföldi cégek is részt vesznek. Noha 1972 óta megvan a lehetőség ilyen vállalatok létesítésére, ezen a területen lényeges előrelépés csak az utóbbi egy-két évben történt. Jól példázza ezt, hogy 1982-ben és 1983-ban 16 új vállalat kezdte meg működését, lényegesen több, mint az előző tíz évben együttvéve. Ügy tűnik, az elmúlt időszakban sikerült a partnerekkel megismertetni a hazai lehetőségeket, s így fokozatosan csökkenteni a külföldi vállalkozók idegenkedését a magyarországi tőkebefektetésekkel szemben. Ám az is igaz, hogy az eddigi eredmények a vegyes vállalatok számszerű gyarapodása ellenere sem lehet alapvető minőségi változásról beszélni. Gazdaságunkban ugyanis a külföldi tőkebevonás mind ez idáig nem vált számottevővé. A vállalkozások zöme 5—.10 millió forintos alaptőkével kezdte meg működését, s meglehetősen elenyésző azoknak a közös vállalkozásoknak a száma, ahol az anyagi eszközök értéke meghaladja az ötven-, illetve a százmillió forintot. A kedvező jelenségek körébe tartozik viszont pel- dául az a tény, hogy az elmúlt időszakban megsza- porodtak a termelő közös vállalatok. Ilyen például a magyar—belga Tungsram—Schreder, amely alumínium lámpatestek gyártásával foglalkozik, vagy a közemúltban alakult magyar—dán Hunflexbau közös építőipari vállalat. Kihasználatlan lehetőségek Hasonlóképpen követendőnek ítélik a szakemberek a B+Z Kft. gyógyszer-alapanyagokat gyártó közös vállalatot, amelyet magyar és svájci tőkével alapítottak. Az együttműködés lényege, hogy Debrecenben, a Biogal Gyógyszergyár szomszédságában felépítettek egy korszerű üzemet, a berendezéseket pedig a svájci Zyma-cég adta. A közös vállalat, amely tavaly az év elején kezdte meg működését, első terméke a különböző májbetegségek kezelésére alkalmas készítmény hatóanyaga. A közös vállalat tavaly már -több mint 120 millió forintos forgalmat bonyolított le. A szerződések alapján a közös vállalat termékeinek több mint nyolcvan százalékát a svájci' cég vásárolja meg. A kooperációktól1 a vegyes vállalatokig felsorakoztatott példák jól jelzik azokat a lehetőségeket, amelyekkel élve megvan a mód nemcsak a műszaki iej- , lőclésré, á minőségi, követelmények jobb kielégítésére, hánem arra is, hogy mindezzel párhuzamosan tovább növekedjék exportunk. Éppen ezért a már meglevő — sajnos kétségkívül nem nagy számú — példák arra is figyelmeztetnek, hogy az eddigieknél sokkalta jobban kellene élnünk a vállalatok közötti együttműködés kínálta exportbővítési lehetőségekkel. Elismerés születésnapon Szeverényi István éppen 60. születésnapján kapta a legnagyobb szakmai elismerést, a Be- dő Albert-emlékérmet. Az 1879- ben megfogalmazott Magyar Erdőtörvény egyik alkotójának tiszteletére 1957-ben alapították ezt az érmet. Évente három-négy személy kapja, olyanok, akik hosszú ideig kiemelkedő munkát végeztek az erdőgazdálkodásiban. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó. Gazdaság nyárjasi erdészetének vezetője már több mint negyedszázada tölti be jelenlegi posztját. Kecskeméten kívül még 14 község határában helyezkedik el az erdészet területe, összesen 8500 hektáron. Vezetője így vall önmagáról: — Édesapám is erdész volt, tőle tanultam a természet szere- tetét. Kilencen voltunk testvérek, szüléink nehéz körülmények között neveltek bennünket. Erdőmunkásként kezdtem, T951- ben beosztott, majd kerületvezető lettem. A nyárjasi erdészetet 19,57 óta vezetem. Az erdészet kétszer nyerte el a szocialista címet, Kecskemét parkerdejénék, a Csalánosnak létrejöttében döntő szerepe volt. Vezetőjének munkássága alatt 5090 hektár erdőt telepítettek. Az utolsó tíz esztendőben 180 ezer köbméter faanyag került ki a Nyárjashoz tartozó területekről. —í A mezőgazdasági üzemek peremkerületét — amely másra • nem alkalmas — szintén fásítással hasznosítjuk. Az elmúlt három év alatt mintegy 200 hektárt vontunk be a művelésbe — tájékoztat. Azt is megjegyzi, hogy a vad- gazdálkodásból is számottevő bevételük van. Az elmúlt három évben 117 dámszarvas bikát lőttek ki a külföldi vadászok. Az erdészék mostoha körülmények között dolgoznak. Nyárjas- nak átlag 500 munkahelye van. — Ezért is állandó feladat a munkakörülmények javítása. Lakókocsikat szerzünk be, megszer. vezzük a munkások szállítását, a gépi lűrészelés vibrációs betegségeket okozhat, ezért a favágók óránként váltják egymást. Félévenként vizsgálják egészségüket. Eddigi fáradozásunknak- az az eredménye, hogy csökkent a fluktuáció, magas a törzsgárda- tagok aránya. Nemzedékről nemzedékre száll a szakma szeretete. Megkérdezem, mivel tölti szabad idejét? — .Szeretek vadászni. Az alpári vadásztársaság elnöke vagyok, ezenkívül KSC-drukker. Szolgálati lakásban, szép környezetben élünk. A hét végén' majdnem mindig összejön a család. Az erdők csendjét a három unoka zsivaja veri fel. Büszke vagyak arra, hogy egyik figm — a három közül — szintén, az erdészetet választotta hivatásául. K. S. ® A vágóállatot és a tenyészsertéseket egyaránt a BÁCSHŰS-alapítók nevelik. Ez a szállítmány a Bácsalmási Állami Gazdaságból érkezett. (Tóth Sándor felvétele) lat körzetében a vágósertés-export, értékesítésre kn zárólag úgynevezett pigmentmentes élő állatot fogadtak el a külkereskedelmi vállalatok. A nagyüzemi állattartónak és a kisgazdaságnak egyaránt az volt az érdeke, hogy a' féhér hússertést tenyéssze, hizlalja. Má is ugyanaz a helyzet. Változatlanul a jó minőségű nyersanyagból lehet kifogástalan készárut előállítani, vagy az élősertésértékesítési tervet teljesíteni. A BÁCSHŰS szakemberei a közelmúltban dolgozták ki azokat a javaslatokat, melyeknek megvalósításával a kisgazdaságok is az egyenletesen’jó minőségű vágóállat előállítását találják a legelőnyösebbnek. Ezt a vállalat felárral is elismeri, csakúgy, mint az egész esztendei egyenletes szállítást, amely á húsfeldolgozó folyamatos termelését támasztja alá. K. A. Meteorológiai obszervatórium Elkészült és megkezdte méréseit a Szabolcs-Szatrriár megyei Napkor község határában az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézetének Radarmeteorológiai Obszervatóriuma. Az intézet feladata, hogy az országos időjárás-előrejelzés és a vízügyi szervek részére adatokat szolgáltasson. A Szovjetunióban kifejlesztett berendezésekkel a felhő—csapadék-rendszerekről 2—6 órás, nagy pontosságú előrejelzéseket lehet észlelni, amelyeket az Országos Meteorológiai Szolgálat számítóközpontjában dolgoznak fel.
