Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-30 / 203. szám
1984. augusztus 30. PETŐFI NÉPE • I a VENDÉGVÁRÓ TANYÁK Új utakon az idegenforgalom Tengerünk ugyan nincs, mégis sok külföldi látogat el hozzánk. A nemzetközi vendégfo- igadásban Bács-JCiskun az országos átlagnál is nagyobbat lépett előre az elmúlt években. Ha a megye idegenforgalmának mai jelképét ■keresnénk, a választás minden bizonnyal Bu- gacpusztára esne. Az idén várhatóan több mint ötvenezer látogató fordul meg itt, többségük külföldi. A növekvő érdeklődésre tekintettel most vizsgálják a Jakabszállásról Bu- gacra vezető út kiépítésének lehetőségeit. A bugaci pusztalátogatás felfutása jelentős eredmény. A megye idegenforgalma azonban hagyományosad féloldalas. A vendégek többsége átutazó, egy-kétnapos rövid látogatásra . érkezik, a külföldiek ' többsége Budapestről vagy a Balatonról. Hogyan lehetne hosszabb időre idekötni a hazai és külföldi turistákat, elérni, ihogy rendszeresen visszatérő vendég-- kör alakuljon ki? A sokféle próbálkozás közül napjainkban a legtöbb szó a tanyai üdülésről esik. Ebben.a formában összesűrítve találhatók a tájegység értékei: a sajátos alföldi természeti környezet, a hagyományos életforma varázsa és elérhető távolságban .lehetőség a kedvelt szabadidő-programokra, lovaglásra, kirándulásra, fürdésre. Országszerte hasonló folyamatnak lehetünk tanúi: végre kibontakozóban van nálunk is a vidéki turizmus, amit régóta irigyeltek az idegenforgalmi szakemberek tehetősebb, nyugati szomszédainktól. Hosszú az út azonban, amíg az igények és a lehetőségek találkoznak, az új üdülési forma ötletből valósággá válik. Hol is tartunk ma? A csend: érték Ha az igényeket nézzük, a kilátások biztatóak. Elsősorban nem a hazaiak részéről nagy az érdeklődés, hisz kevés magyar családnak jut ma még eszébe, hogy szabadságát egy alföldi tanyán töltse. Az utazásban élenjáró nyugat-európaiak szokásai vannak változóban. Egyre többen elégelik meg a turizmus hagyományos formáit, kiszállnak a légkondicionált buszokból, otthagyják a zsúfolt kirándulóhelyeket, s előnyben részesítik a lóhátat vagy saját lábukat. A külföldi vendégek szívesen fizetnek azért, amit mi hajlamosak vagyunk gyakran lebecsülni: a csendért, a lovaglás vagy szekéren tett kirándulás öröméért, a 'hagyományos, egyszerű környezetben eltöltött napokért. Nem utolsó szempont a takarékosság sem, ugyanis ez az üdülési forma olcsóbb, mint a felkapott tengerparti üdülőhelyek szállodai és vendéglői árai Ami nem jelenti, hogy az üdülőtanyák lakói nem igénylik az összkomfortot, a kifogástalan szolgáltatásokat, csak éppen a luxuskiadásokat igyekeznek sokan elkerülni. Mi a helyzet a másik oldalon? Tudunk-e olyasmit kínálni, ami megfelel az igényeknek? Ahhoz, hogy ismertté válhasson egy új üdülőkörzet, elindulhasson egy utazási forma, el kell érni egy mennyiségi határt. Az üdülőtanyák hálózatának kiépítése három éve vett nagyobb lendülétet az egész Alföldön. A megyei idegenforgalmi hivatal, a Pusztatourist 1982-bert, a Szabadszállás közelében fekvő Mezőfi-tanyával kezdte meg a tanyai üdültetést. Ma tizenkét tanyatulajdonossal állnak szerződéses viszonyban. Többségük magánszemély, aki saját költségén tette vendégfogadásra alkalmassá az épületet és környékét. Ezekben a tanyákban általában több vendég elhelyezése is megoldható, úgy működnek, mint a magánfogadók, panziók. Megjelenésükben, berendezésükben őrzik a hagyományokat, de emellett komfortosak, villannyal, vízzel, fürdőszobával, angol WC-vel felszereltek. Üdülőövezetek — összefogással A tanyahálózat gyors bővülése azt jelzi, hogy a tulajdonosoknak megéri a befektetés. Az idén egyetlen hónap alatt annyi vendéget fogadott a tanyákat bérlő Pusztatourist, mint az előző'évben összesen. De mivel ez a szám jóval több fogadóhely között oszlik meg, a tulajdonosok azt tapasztalták, s szóvá is tették, hogy csökkent a kihasználtság. A kibontakozó tanyai turizmusnak — a fizetővendég-szolgálathoz hasonlóan — kritikus pontja az utazási irodák és a tulajdonosok kapcsolata. Sok múlik azon, milyen eredményes köztük az együttműködés. A kihasználatlanság kockázatát ugyanis a tulajdonosok viselik, akik pénzt fektetnek a felújításba, viszont a külföldi vendégkörrel a mai pénzül a Pusztatourist egyik tanyája, ahol nagyobb csoportok fogadására is berendezkedtek. (Pásztor Zoltán felvétele) SZEPTEMBER VÉGÉN Ötszázezer tanulót várnak a gazdaságok MIT KELL TUDNI? 3. Az átlagkereset kiszámítása — nyugdíj megállapításhoz • Ma még elhagyatottan, kihasználatlanul — és holnap? ügyi feltételek között csak az utazási irodák tudnak kapcsolatot teremteni. A legnagyobb vállalkozó a megyében, a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet önálló úton jár. Több utazási irodával is szerződéses kapcsolatban állnak, Bugacon kiépülő üdülőközpontjuk pedig egyesíti mindazokat az előnyöket, melyeket ez az üdülési forma nyújt. A bugaci tanyakolónián a napokban adják át a hatodik üdülőtanyát. Ezeket a házakat a régiek mintájára, de kifejezetten üdülőknek építik. Az ide érkezőket lovaglási, fo- gatozási lehetőség, teniszpálya, s a tervek szerint hamarosan halastó, úszómedence, sokféle szolgáltatás várja. Mindezt úgy szeretnék kialakítani, hogy a tanyakolónia ne váljon „műcentrummá", hanem megőrizze ennek a formának minden előnyét: a nyugalmat, ter- mészetközel iséget. A bugaci mintára célszerűnek látszik máshol is összefogni az elszórtan fekvő tanyákat, a legsűrűbben látogatott területeken üdülőövezeteket kialakítani. Vannak ugyanis olyan szolgáltatások, melyek külön-külön megvalósítva nagyon sokba kerülnének. A Pusztatou- rist hozzá is fogott már egy másik üdülőbázis kiépítéséhez Kerekegyháza, Szabadszállás környékén. Ez a kisebb vállalkozóknak is előnyös. A tanuló ifjúság segítségét az idei őszi betakarítási munkákban sem nélkülözhetik a mezőgazda- sági üzemek. Dénes Lajos mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a diákok foglalkoztatásának előkészületeiről elmondta: az idén más évekhez vi-, szonyítva a növények érésének eltolódása miatt szeptember eleje helyett csak a hónap végén várják a tanulókat a földeken és a gyümölcsösökben. Az idén a tavalyihoz hasonló számban, megközelítően 500 ezer tanuló vesz részt a betakarításban. Többségük a szőlő szüretébe, a gyümölcs szedésébe kapcsolódik be, illetve a zöldségfélék betakarításában működik közre. Több ezren konzervgyárakban, hűtőházakban segédkeznek. A diákok tevékenysége igen hasznos; évről évre a kézimunka-igényes őszi termények mintegy 25 százalékát szedik le, s ezek értéke az idén is várhatóan eléri a 4 milliárd- forintot. A következő lépés A nyugdíj alapját képező átlagkereset megállapításánál keresetként minden olyan pénz- és- természetbeni juttatást számításba kell venni, amely után nyugdíjjárpllékot , kellett fizetni. Ilyen a munkabér, munkadíj, az év végi részesedés, a kiegészítő részesedés, a jutalom (kivéve a jubileumi jutalom), továbbá a prémium, az osztalék és a különböző természetbeni juttatás. Egyes rétegek, köztük a kisiparosok, magánkereskedők, gazdasági munkaközösségek, ipari szakcsoportok, ügyvédi-jogtanácsosi munkaközösségek tagjai, és az egyéni gazdálkodók, nem nyugdíjjárulékot, hanem társadalom- biztosítási járulékot fizetnek. Esetükben a havonta fizetett járulék összegének megfelelő ■ havi jövedelem vehető figyelembe keresetként. Keresetnek számít a baleseti járadék is. Az átlagkereset' megállapításánál általában csak a főfoglalkozás keretében kapott nyugdíjjá- rulék-kötelés kereseteket lehet alapul venni. A főfoglalkozású munkaviszonnyal egyidejűleg fennálló mellékfoglalkozásból származó kereset . időarányosan beszámítható, ha a dolgozót fő- foglalkozásban a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb időben alkalmazz , zák. A mellékfoglalkozás annyi időre eső keresete Vehető figyelembe, amennyi a főfoglalkozás szerinti tényleges munkaidőt a munkakörre ^törvényben megállapított munkaidőre kiegészíti. A fő- és mellékfoglalkozásra vonatkozó szabályok alkalmazásánál főfoglalkozásnak azt a foglalko- zást tekintik, amelyből több kereset származik. A nyugellátások összegét a fő szabály szerint a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző 5 naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb három naptári év alatt, valamint a nyugdíjazás évében (töredék évben) a nyugdíj megállapításáig a főfoglalkozás keretében elért keresetek havi'átlaga alapján állapítják meg. Az öt évből az a három év vehető figyelembe, amelyben az igénylő 180 naptári napra, ösz- szesen 730 napra munkabért, munkadíjat kapott, illetve figyelembe vehető jövedelme volt. Mezőgazdasági szövetkezeti tagok nyugdíjának megállapításánál az említett három év szempontjából az a naptári év vehető figyelembe, amelyben a tag legalább 150 (nő 100) tízórás munkanapot teljesített. A felsorolt fel-, tételek hiányában — vagy ha előnyösebb — a nyugdíj összegét a nyugdíjazás évét megelőző ne-' gyedik naptári év első. napjától a nyugdíj megállapításáig terje- I dő idő alatt elért keresetek havi átlaga alapján számítják ki. Ilyenkor az a feltétel, hogy az igénylőnek összesen 730 bérezett napja, mezőgazdasági, szövetkezeti tagnak összesen 300 (nőnek 200) személyesen teljesített tízórás munkanapja legyen. Az előbbi két feltétel hiányában az igénylővel azonos mun- kakörűek — vagy a korábbi foglalkozásaira jellemző munkakörben dolgozók — átlagkeresete képezi a nyugdíjalapot. A főszabálytól eltérően az öregségi nyugdíj .összegét külön kérelemre meg lehet állapítani az öregségi nyugdíjra jogosító, vagy annál öt évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőzően elért keresetek havi átlaga alapján is, ha az igénylő az említett életkorig legalább tíz év szolgálati időt szerzett. Ugyanúgy megállapítható a rokkantsági nyugdíj is a megrokkanás időpontját megelőzően elért keresetek alapján, ha addig a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati .időt megszerezte. öt év helyett egy év alatt elért kereset képezi a baleseti járadék, és a baleseti rokkantsági nyugdíj alapját. Az utóbbira jogosultnak a balesetet megelőző egy év* alatt, vagy a főszabályban meghatározott időszak alatt elért keresetek közül a kedvezőbb átlagkereset alapján állapítják meg ®z ellátást. Lakos Pál osztály vezető-lielyettes Vágathajtási rekord Vágathajtási, bányajárat- építési rekordot ért el az Oroszlányi Szénbányák déli bányaüzemének Babirák János vezette elővájó brigádja, a három műszakban egymást váltó kollektíva idei vágathajtási teljesítménye szerdára elérte a 2600 métert. Ezzdl az eredménnyel elsők az országos vágathajtási versenyben. A 43 tagú brigád ebben az évben 3000 méter vágat kihajtását tervezte, s ezt a még hátralevő négy hónapban várhatóan jóval túlszárnyalja. Dinamikus munkájukkal elősegítik a frontfejtések folyamatos előkészítését. Az oroszlányiak már több alkalommal bizonyították kivételes felkészültségüket. A megelőző években az országban elsőként ők érték el a két-, majd a háromezer méteres éves teljesítményt. Teljesítményül^ nagy jelentőségű a háí‘om aknát magába foglaló déli bányaüzem tervteljesítése szempontjából. Az üzem bányászainak az idén 1 millió 200 ezer tonna szenet kell a felszínre küldeniük, amiből 350 ezer tonna a lakosságnak szánt tüzelő. Ez utóbbi szénfajta jó minőségére már a vágathajtás során is különösen ügyelnek. (MTI) A diákok általában öt napra cserélik fel az iskolapadot a mezőgazdasági munkákkal, Többségüket naponta lakóhelyükről szállítják a földekre, gyümölcsösökbe. Egy részüket az állami gazdaságok, és a tsz-ek őszi táborokban fogadják. Döntő többségüket kőépületben helyezik el. Szükség szerint gondoskodnak a " fűtésről, s mindenütt meleg vízben fürödhetnek. Biztosítják számukra a napi háromszori étkezést, a meleg ebédet. Különösen jó .körülmények között pihenhetik ki napi fáradalmaikat a Szabolcs-Szat- már, illetve a Bács-Kiskun megyei gazdaságok tsz-táboraiban. A tanulók sok helyen munkaruhát kapnak, ahol- erre nincs mód, ott ruhakopási díjat fizetnek az üzentek. Az előírás szerint a diákok a végzett munka után járó bért közvetlenül kézhez kapják a gazdaságoktól. Az üzemek a tavalyihoz hasonlóan az idén is várhatóan mintegy 170—175 millió forintot fizetnek ki a diákoknak. ÖNÁLLÓ IMPORTJOG, KÖZVETLEN ÉRTÉKESÍTÉS Egyenletesebb alkatrészellátás A RAMOVILL Szolgáltató Szövetkezeti Vállalat, alkalmazkodva az utóbbi évek gazdasági mozgásához, megváltoztatta az alkatrész-ellátás rendszerét. A lakosság részére javító kisvállalatok, gmk-k csak akkor képesek szolgáltatásaikat magas színvonalon nyújtani, ha — egyebek között — az alkatrész-ellátásban nincsenek fennakadások. Ezért a RAMOVILL, mint alkatrészkészletező vállalat, egyre gyakrabban szolgálja ki megrendelőit előzetes írásos megrendelés nélkül, közvetlenül a raktáraiból, vagy az e célra létrehozott üzleteiből, melyeknek sorát folyamatosan bővíti. Az idén például a Prometheus Tüzeléstechnikai Vállalattal-közösen az ország tizenegy pontján létesítettek olyan üzletet, ahol radiátorokhoz, kazánokhoz, és egyéb energiatakarékos tüzeléstechnikai berendezések szereléséhez, javításához szükséges alkatrészeket, tartozékokat árusít. A közvetlen üzlethálózat 'működtetése és bővítése mellett a RAMOVILL további erőfeszítéseket tesz az alkatrész-ellátás gondjainak enyhítésére, önálló importjogot kért, amelyet néhány napja meg is kapott. Ezzel főleg az apró, keresett cikkekből lesz egyenletes és zökkenőmentes az alkatrész-utánpótlás — ígéri a készletező vállalat. S hogy mikor, milyen alkatrészből ' kell a legtöbbet beszerezniük, készletezniük, ahhoz a legmegbízhatóbb információt saját szervizeik szolgáltatják. Üdülőtanyáink tehát vannak már, a következő lépést az értékesítésben kell megtenni: glérnl, hogy ezek az üdülőövezetek széles körben ismertté váljanak. Szükséges például a kínálatot ismertető prospektus, mert enélkül nehéz népszerűsíteni az új üdülési formát. Az üdülőtanya a külföldön elterjedt üdülőház sajátos, magyar, alföldi megfelelője. A tanyai üdülésnek van már egy újabb változata is. A szakenlberek szerint lenne igény a lakott tanyákon a fizetővendég-szolgálathoz hasonló vendégfogadásra. Ez azzal járna, hogy a vendégek megismernék a tanyasi emberek hétköznapjait, életformáját. Első pillantásra merész elképzelés, ám több példa is mutatja, hogy nem megvalósíthatatlan. Ha sikerülne előrelépni, ha bebizonyosodna, hogy képesek az alföldi tanyák lakói megfelelni a vendégfogadással járó követelményeknek, ez nemcsak a külföldiek szemében emelné a tanyasi életforma rangját, becsületét. A gazdaságkutatók véleménye szerint az idegenforgalom a gazdasági válságnak leginkább ellenálló ágazat, a turizmusban az előrejelzések szerint 1984-től kezdve ismét fellendülés következik be. Tehát vállalkozók kerestetnek! Lovas Dániel JUHÖK UTÁN A JUTALÉK: DARABONKÉNT 500 FORINT Kinn a bárány, benn a tolvaj Az olcsó gyermekjáték helyett sokkal kifizetődőbb vállalkozásba kezdett négy kiskunfélegyházi fiatalember. Elhatározták, hogy farkas helyett inkább birkákat zárnak a körbe. Ezért sorra járták Kiskunfélegyháza és a környezd községek temelőszövetkezeteit, valamint a jászszentlászlói, a csongrádi és a tiszaalpári juhhodályok környékét. Meg a magángazdálkodókat is többször csodálkozásra késztették, akik reggelente három-négy, olykor 10—15 birka hűlt helyét találták csupán. A rendőrség a széles, körű nyomozást a közelmúltban fejezte be Illés József, Udvari László, Kozák László és Kolompár Rudolf ügyében. Jelenleg mind a' négyen előzetes letartóztatásban várják a bíróság ítéletét. A társaság még a múlt év szeptemberében tartotta „alakuló ülését" Illés József utánfutós személygépkocsijában. Egy utólag már pontosan meg nem határozható napon, este 9 óra tájban indult az első akciójuk. A bokrosi Kossuth Tsz birkahodályát látogatták meg, ahol némi segítséggel 9 állat „szállt fel” az utánfutóra. Illés úgy döntött, hogy a saját tanyáján lesznek igazán biztonságban a juhok, ezért a „szállítmány” fejében 500—500 forintot adott a társainak minden egyes birka után. Maguk sem állították, hogy angol nyugalommal viselték volna a következő napokat. Ám nem történt semmi, így már lelkiisme- retfurdalás nélkül kezdték december 10-én az újabb akciót. Ekkor a kiskunfélegyházi Dózsa Tsz Kanász-tanyáján néztek körül, majd négy birkával távoztak. Illés birtokán úgy határoztak, hogy még az éjszaka folyamán újabb kirándulást tesznek. Huszonkét óra körül már a tiszaalpári Tiszaitáj Tsz-ben pakoltak fel nyolc juhot az utánfutóra. Alig egy óra elteltével pedig Jászszentlászlóra indultak. Az ottani tsz hodályából három bárányt hoztak el. A fiúk természetesen most is megkapták a birkák darabja után az 500 forintos szállítási költséget, amit Illés mellényzsebből fizetett. A következő napok olyan csendben teltek el, mintha mi sem történt volna. December 23-án Illés azt tanácsolta a barátairiak, hogy — tekintettel a közelgő ünnepekre — ajándékozzák meg magukat néhány csongrádi báránnyal. A Vörös Csillag Tsz-ből azon az éjszakán két fuvarral 29 birkát és 23 bárányt loptak el. A hideg január sem tudta lej hűteni a tolvajok kedvét, ezért 20-án ismét meglátogatták a félegyházi Dózsa Tsz Kanász-tanyá- ját. Ekkor Illés kimaradt a buliból, de a már említett birkajutalék fejében ismét csak az ő nyáját gyarapította az itt megszerzett nyolc állat. A háromtagúra zsugorodott társaság február alpári tsz-ből 18 juhot hozott el, s a már ismert menetrend szerint átadta Illésnek a zsákmányt. Ekkor már úgy belejöttek a lopásba. hogy nem nagyon érezték a „vezető” hiányát. Sőt! Megelégelték a legények, hogy a sok fáradozásért olyan keveset kaptak. Udvari kitalálta, hogy látogassák meg a jogtalan hasznot lefölöző Illés József hodályát a tulajdonos tudta nélkül is. Az első sikerek . után hetente három—négy birkát lopták vissza, úgy gondolva: jut is, marad is. Illés jó gazda módjára számon tartotta az állatait, így mindig tudta, hogy rövidebb lett az állománya, de feljelentést tenni (érthetően) nem volt bátorsága. Leleplezésekor szomorúan állapította meg, hogy visszafelé sült el a puskája, mert még a saját, jogosan tartott birkái közül is több mint 70-től szabadították meg társai. A vérszemet kapott triumvirátus az egyéni gazdák portáit sem tisztelte, így néhány tanyából is összegyűjtötte a juhokat május 8-án hajnalban. Másnap már mindannyian úgy érezték, hogy leáldozott a szerencsecsillaguk, mert a tulajdonos feljelentése alapján megindult nyomozás során a rendőrség valamennyiüket előzetes letartóztatásba helyezte. A mérleg szerint több mint 200 juh cserélt gazdát „jóvoltukból” néhány hónap alatt, s az értékük erősen megközelítette a négyszáz- ezer forintot. Van azonban az ügynek néhány elgondolkodtató tanulsága. Vajon milyen hatékony lehet a szövetkezeti tulajdon őrzése, ha úgyszólván észre sem veszik* az érintettek, hogy jónéhány állattól megszabadították őket. Bár az orgazdák egy részét már közelebbről is megismerte a rendőrség, mégis mindössze 45 ezer forint érték térült meg a lefoglalással. A bevezetőben említett „gyermekjátéknak” nincs vége, valahol még folytatódik, igáz. némiképp megváltozik: bennt a tolvaj, s remélhetően benn lesz az orgazda is. Tuza Béla
