Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-30 / 203. szám

4 O PETŐFI NÉPE • 1984. augusztus 31. AMI AZ ÁRVÁLTOZÁSNÁL IS FONTOSABB ™ Halasi és kiskőrösi vegytisztítóknál • A szellőző berendezés alig ad valami enyhülést a gőzvasalógép mellett dolgozóknak. (Méhes! Éva felvételei) Kevés az olyan alkalom a Kis-. kúnhalasi Fa- és Építőipari Szö­vetkezet textiltisztító átvevőhe- lyé'n, amikor 'a kiszolgálóknak nincs semmi dolguk. Ritkán hasz­nált szó a szolgáltatási részleg­ben: „ráérünk". Évente 5 millió forintért hatvanezer ember ruhá­ját tisztítják, a városban és az ide tartozó 16 településen s lakó megrendelők részére. Ezenkívül mintegy 70 intézményríék — böl­csődéknek, óvodáknak és iskolák­nak .— is dolgoznak. Négy szárítóból csak kettő jó Máshol, .például Baján és Kecs­keméten, a RUVESZ szalonjai­ban korszerűbbek a gépek, na­gyobb a kényelem. Itt viszont a türelemé és a szívós kitartásé az elsőbbség a napi munkában. Mi köze Kiskunhalason e két tulajdonságnak a vegytisztítás- hoz? Ahhoz, hogy erre válaszol­hassunk, lépjünk be a mosodába. Helyiségei egy már nem mai épü­letben vannak, jóllehet a legutób­bi festés még egészen friss. A be­rendezések fenntartására a szö­vetkezet tavaly 273 ezer forintot költött. Ám hiába a legnagyobb igyekezet, úgy néz ki a dolog a tisztítóüzemmel, mint egy króni­kus betegségben szenvedővel. Nem lehet megmenteni, csak az életét hosszabbíthatják meg. öt, el­használódott mosógépből kettő rossz. Javításukra kevés a re­mény. Van olyan alkatrész, amit még 1981-ben megrendeltek, de azóta sem kaptak meg. Gátolja a munkát, hogy & két centrifugából — amint Bánóczki György üzem­vezető mutatja — csak az egyik működik. Négy szárítógépből ket­tő leállt. Elavult, kopásnak in­dult gépekkel, tartósan lehetetlen eredményesen dolgozni! . Nem panasznapnak szántuk ha­lasi 'látogatásunkat, de a .tények ismerete nélkül nem kapnánk va­lós képet a ruhatisztítás és fehér- nemúmosás hátteréről. Azokról a — többé-kevésbé hiányos — fel­tételekről sem, amelyeken múlik, hogy tudják-e tartani, a vállalási határidőt. Csökken-e a súrlódás a félvevőüzletben ? Látva a szűk szennyesruha-raktárban batyuk­ba kötött sok mázsa mosnivalót, a forró gőzvásalógép és a gőzibá- bu mellett álló asszonyokat, az üzemi feltételek javulásáig itt már valóban csak a türelem és a szívós kitartás segít! Meddig bírják a gépek ? — Meg, persze, a pénz! — mon­dóm Orbán István szövetkezeti elnöknek. — Nem rejtem véka alá, hogy elsősorban arra a bevé­telnövekedésre célzok, amire a szövetkezet a vegytisztítási és mosási árak júliusi emelésével tesz szert. — Látta, ugye, milyen szűkén vagyunk? — felel kérdéssel az elnök. — Annyira, hogy például bőrruha-tisztításra már nincs egy talpalatnyi helyünk sem. Évek óta szeretnénk szőnyegtisztítót alkal­mazni, de erre a munkára még nem jelentkezett senki. Talán gmk-ban sikerül bővíteni ezt a szolgáltatást. Tíz éve, új gépekkel abban a reményben kezdtük el a fehérneműmosást, hogy azok 20— 25 évig gépek lesznek. Csalód­at Bánóczki Erzsébet egy mű­szakban 90—100 nadrágot vasal. tunk. Jó, ha ennek 'az időnek a felét kihúzzuk mosó-, centrifuga- és szárítógépeinkkel. Közben ki­adásaink évről évre emelkednek. Míg a mosópor ára 10 százalék­kal nőtt, az állami dotáció 15 százalékkal mérséklődött. Attól a 15 százalékos átlagos áremeléstől tehát, amelyet a megyei tanács ipari osztályának jóváhagyásával a lakossági textiltisztításban be­vezettünk, anyagi helyzetünk alapvetően serherre sem fordult. Űj szalon 1985-ben — Mitől javulhat (fejlődhet) mégis a szolgáltatói tevékenysé­günk? — Gazdaságosabb munkával és korszerűbb eszközökkel jutha­tunk előbbre. Első lépésként, jö­vőre áttérünk a gázfűtésre, an­nak köszönhetően, hogy az ut­cánkban a vezeték. Egy gazdasá­gi munkaközösség létrehozását is kezdeményeztük, mivel jelenleg a 100 ezer forint értékű szőnyeg- tisztító gépünk nincs teljesen ki­használva. Szükség lenne az el­használódott kölcsön-ágyneműk pótlására, de újabbak vásárlásá­ról sem fnondhatunk le. Tartó- sab:b, kielégítő megoldást nyújt majd a ruha-, fehérnemű-tisztí­tásban és az ágynemű-kölcsönzés­ben a Kossuth utcai sz^on 1985 végére tervezett megnyitása. Eb­ben, tágasabb helyen és új gé­pekkel, hatékonyabban dolgozha­tunk. És nemcsak egy műszak­ban! Mialatt Kiskunhalasról Kiskő­rösre utazunk, magamban azt.kí­vánom: teljesüljön a halasiak szándéka maradéktalanul a mo­sás és a vegytiszfítás jobb mű­szaki, feltételeinek létrehozására. Zárkózzanak fel ők is Kecske­méthez, Bajához, Kiskunfélegyhá­zához és Kiskőröshöz a bevált szalonrendszerű szolgáltatásban. A jövedelmezőség azért is fon­tos, hogy a ma még itt-ott ráfi­zetéssel végzett munka a jövő­ben ne legyen az. Mert Csikéri- án, Kunbaján, .Tataházán és Csó- lyospáloson egyelőre vesztesége­sek a textiltisztító átvevőhelyek. Ezeknek a bevétele, a mosnivaló és a tiszta ruha szállításának üzemanyag-költségét sem fedezi. Fél teljesítmény és — porártalom „Nem sok. Még mindig meg­éri.” Ezt halljuk a látogatóktól a Kiskőrösi Ipari Szövetkezet tisz­títóüzletében a júliusban beveze­tett árváltozásról. Az áremelés, amely a tisztításban 17 százalékos, korántsem vetette vissza á for­galmat. Sőt — Maska Pálné át­vevő szerint —nőtt azóta is a kereslet szolgáltatásuk iránt. Többen hoznak ruhát, fehérne­műt tisztíttatni, mint azelőtt. A napi bevétel 8—9 ezer forint. — De csak azért ennyi — fűzi hozzá az átvevőnő —, mert a két dán mosógépből az egyik fél éve rossz. Mekkora kiesés ez nekünk, amikor naponta 110 helyett 55 kilogramm textíliát tudunk csak kimosni! Belátom: bosszantó, mi több, veszteséges fél" „gőzzel” — fél tel­jesítménnyel — dolgozni, amikor 100 százalékos kapacitással . is tudnák berendezéseiket használni. A másik vesztes viszont a meg­rendelő, akinek emiatt a szoká­sosnál később — gyorsmosási díj nélkül — két' hét alatt végzik el a ruhatisztítást. Csodálom, hogy ez így van. Mi­féle tespedtség lehet az oka, mi­lyen átok „ül” az alkatrész-után­pótláson, hogy egy automata gép már fél éve üzemképtelen? Van azonban más dolog is, ami visszatetszést kelt a kiskőrösi tex­tiltisztítóban. Miközben Maskáné és a többiek tiszta ruhát adnak ki a kezükből, azt hamar szeny- nyeződés éri, mielőtt még becso­magolnák. Miért? Válaszként elég, ha kinézünk az ajtón.« Az üzlet előtt kopár, poros tér, né­hol derékig érő gyommal. Onnét hordja a szél a homokot a pult­hoz, olyan játszi könnyedséggel, mint Petőfi' idejében a környező pusztákon. A körzetközponti és szolgáltató üzlet dolgozóinak, s az ide járó embereknek a megbecsülését je­lentené, ha gondozottabb környe­zet fogadná őket. Kohl Antal '.VAMAvIvIOIÍ*.*.*.*' — Ezek után? Werner kutatva nézett * a férfi arcába. — Egyelőre • nincs miért ag­gódnia, Mr. Clayton. Persze az engedély ‘nélküli beköltözés,... Természetesen, ha együttműkö­dik velünk. Clayton fellélegzett. — Kérdezzen, hadnagy! Werner összekulcsolta a kezét a hátán. — Még nem válaszolt rá, hogy miért költöztek a Halott Városba. — Mert nem volt pénzünk — mondta Clayton egyszerűen. — Amikor kifizettük az útiköltsé­get, pontosan kétszáz dollárunk maradt... A bank pedig csak a jövő hónap elején fizet. És mond­ja, hadnagy, kitől kaphat kölcsönt egy büntetett személy? HI Értem. — Valaki felvilágosított, hogy a Halott Városban ingyen ellak­hatunk, ha bírjuk idegekkel.’ Ak­kor még azt hittük, hogy bírni fogjuk... '— És most? — Azonnal pakolnék, há hágy- nán’ak! Aztán a másik szóba felé- fi­gyelt. — Cat? Látják, a. feleségem napokon belül szülni fog. és' .. — A felesége | alszik Mr. Clay­ton — mondta Franklin halkain. — Hála istennek... Legalább nem hallja, amit mondani aka­rok ... Werner azonban félbeszakítot­ta. — Várjon csak, kérem ... sze­detném, hogy legelőször is meg­magyarázná ezt a baltát. Megta­lálta,. Phillips? — Igenis, uram. Beraktam a kocsiba. — Oké. Hátha szüksége lesz rá a labornak. Nem szeretném, ha valamit is találnának azok a bal­tán Mr. Clayton. — Oké. Hát akjcor arra adjon magyarázatot; hogy miért tá­madt ránk a baltával? Viccből? Clayton elnyómta a cigarettát egy földre állított hamutartóban. — Féltem — mondta egyszerű­en. — És féltettem CaL-et. Ez volt az egyetlen fegyverem. Hát, nem érti? Nem volt pénzem, hogy pisz­tolyt vagy puskát vegyek magam­nak. Sugárpisztolyiról nem is be­szélve. JjOpni meg szinte lehetet­len ... Werner fülét megütötte az utol­só mondat. — Á'bal tát talán úgy lopta? Clayton lehajtotta a' fejét és nem válaszolt. — Mr. Clayton — hajolt föléje Werner. — Nem érdekel a lopás ténye. De az igen, hogy honnan lopta! Kérem, válaszbljon. Clayton égő arccal nézett a had­nagyra. — A Bess és Társától. A Holly­wood sugárút sarkán. Jó nagy önkiszolgáló. Nem vicc elemelni egy baltát. — Tehát ezt a fejszét még sen­ki sem használta? Clayton a nem éppen vidám helyzet ellenére is elmosolyodott. — Nyél nélkül? Magam csinál­tam bele nyelet ma délután. Werner sokat sejtetően Frank­lin felé bólintott. Ügy tűnt, hogy Clayton baltá­jának nem sok köze lehet a King Kongok fegyveréhez. Persze vég­legeset csak a laboratóriumi vizs­gálatok után lehet mondani. — Nézze Clayton úr — mondta szándékosan komorsággal, — ez idáig egészen hihető kis történet. De még mindig nem magyarázta meg, hogy miért esett szó nélkül nekünk. Vagyis talán odaát, Ausztráliában, baltával' fogadják az éjszakai vendéget? Clayton ujjai megremegtek. Óvatosan a másik szoba felé pis- lantott, aztán lehalkította a hang­ját. . - ■ \ -/ ’ ' — Nem akarom, hogy meghall­ja — mondta a hadnagyra pís- lantva. — De egyszerűen ez a helyzet, hogy rettegek Cat miatt. Ha valami történne, nem tudom mi lesz a gyerekkel és vele. Ha visszajönne ... Azt hittem, ő jött vissza. , Werner gyorsan a többiekre pillantott. —, Kicsoda, Mr. Clayton? — Az óriás. . — Az óriás? • Clayton kétségbeesetten jártatta végig rajtuk a tekintetét. — .Tudom, hogy maguk most őrültnek tartanak, vagy átkozott . hazudozónak. De higyjék el, a színtiszta igazságot mondom. Egy óriás jár errefelé ... Mint a me­sében.,. Tegnap éjszaka alapo­san rámijesztett. Ha csak ötven dollárom ma­radt volna, dehogy töltöttem vol- \na már itt ezt az éjszakát is ... Werner Clayton karjára tette a kezét. Mr. Clayton. Nem mesélné el részletesen a történteket?-. Az ausztrál bólintott. — Dehogynem. Csakhát sok mondanivalóm nincs. Néhány hó­napja, hogy itt lakunk ... És las­san kezd az idegeimre menni az egész.. Képzelje, hadnagy, tök egyedül egy egész városban. Csu­pa üres ház és üres kert. Temp­lom, amelyben tíz éve volt isten- tisztelet és még .a börtön is üres... És néha egész napra itt kell hagynom Cat-et. A-zon sem csodálkoznék, ha már megszökött volna ... Mindezek ellenére nem volt semmi különösebb bájtunk tegnap, azaz mára virradó éjsza­káig .. ir. Werner- ismét összenézett a töb­biekkel. — Folytassa Mr. Clayton.-p Éjszakai üvöltésre ébred­tem. Borzasztó ordításra .... Előbb azt hittem álmodok, később meg, hogy valami állat adja ki ezt a szörnyű hangot • • ■ Odalopakod­tam . az ablakhoz és kinéztem. S akkor megláttam az óriást... — Óriást? — Azt: Egy hatalmas alakot, amely hasonlított ugyan az em­berré, de nem hiszem, hogy az left volna. óriási, de torz figüra. Apró, görbe lábain úgy ment, mintha gurult volna. Alighanem a fülei is hiányzottak .. I és. ^egyszóval, nem volt semmi emberi az arcá­ban. És iszonyúan üvöltött I.. Az­tán szinte félve nézett Wernerre — őrültnek tartanak? — Nem feltétlenül — mondta óvatosan Werner. — Van bizonyítékom is — emelkedett fel a pamlagról Clay­ton — ott.... a polcon. Gregory a polchoz sétált és le- emelt-a tetejéről egy összehajtott, barna papírlapot. I — Ha elolvassák — mondta Claytpn. — láthatják, hogy, nem hazudtam. Alighanem valami őrült I óriás kószál a környéken. És valami Kowalskyt-- keres .,. — Kicsodát? — suttogta re­kedten Werner — Kowalskyt? — Bontsa csak ki. a papírt — mondta Clayton fáradtan és az őrmester felé mutatott. — Ott... a papíron. (Folytatjuk.) A közelmúlt- bari az évi ki­képzési terv­nek megfele­lően a Kecske­méti Ingatlan- kezelő és Táv­fűtő Vállalat­nál polgári vé. delmi gyakor­latot tartottak, egynapos ösz- szevonás for­májában, ame­lyen részt vet­tek az óvóhely­tervező és -ki­vitelező cso­port, az óvóhelyfelelősi hálózat, a polgári védelmi beosztással nem rendelkező dolgozóki A polgári védelmi parancsnok intézkedése alapján a gyakorlatot megelőzően továbbképzésre, illet­ve különböző foglalkozásokra került sor. A parancsnoki törzs­nek és az alegységek parancsno­kainak eligazítást tartottak. A gyakorlat sikere érdekében fel­kérték a pártalapszervezetj és a szakszervezeti titkárt, hogy a munkához adjanak segítséget. En­nek is köszönhető, hogy a kikép­zési napon igazolatlan távoliét nem volt. A kiképzésben az IKTV-ra há­ruló feladatok között szerepelt — az elrejtési terveknek megfele­lően a szükségóvóhelyek kijelö­lése, pincék megerősítése és | a meglevő óvóhelyek kiürítése, át­vétele. Az óvóhely körzeti felelő­söket és az IKTV házfelügyelő­ket, mint óvóhely-parancsnoko­kat, szakfeladataikra képezték ki. Az óvóhelyek az egész városban az IKTV-hoz tartoznak, a lakos­ság elrejtésére vonatkozóan a körzeti felelősök külön eligazí­tást kaptak," és rendelkezésükre bocsátották a szükséges tervkivo­natokat. A korábbi intézkedések alapján elrendelték a megerősíthető pin­cék bérleti szerződéseinék fel­mondását majd kiürítését. Intéz­kedtek a szükségóvóhelyek kije­löléséről, illetve kiépítésének megkezdéséről egy óvóhelykörze­ten belük, A gyakoriét folyamán egy 250 szériiélyes árokóvóhely kitűzésére került sor, majd elké­szítették a kijelölt óvóhelyek megerősítésének tervét, és meg­határozták anyagszükségletét. Ez­• Az óvóhely megerősítésért dolgoznak az IKTV dolgozói. után javaslatot tettek a parancs­noknak a szükséges intézkedésre. A javaslatok alapján a pa­rancsnok elrendelte a megerősí­tendő óvóhelyeknél szükséges munkák elvégzését, melynek ke­retében felülvizsgálták, hogy a nyílászáró szerkezetek kielégítik-e a gáztömörségi előírásban foglalt követelményeket. Gondoskodtak a szükséges .tömítőgumi beszerzésé­ről, a készletek kiegészítéséről. Ellenőrizték a levegőellátó be­rendezéseket az összes szerelvé­nyekkel együtt, illetve a szükség­világítási rendszerek üzemképes­ségét. Végrehajtották a berende­zési tárgyak és eszközök műszaki állapotának ellenőrzését. Az ész­lelt hibákat kijavították.' Egy óvóhelyet a hasznosítás során át­alakítottak, itt az eredeti állapot visszaállítása volt a feladat. Tér­elválasztó falakat építettek, a nyílászáró szerkezeteket tömörí­tettek, és elvégezték a szükséges megerősítési munkákat. Ezenkí­vül felderítés alapján megállapí­tották, hogy a vízellátás nem megfelelő, és ezért egy szakaszon a vízvezetéket kijavították. Üze­meltetés közben újabb hibaként merül fel. hogy a szennyvízcsa­torna-vezeték eldugult, és ennek cseréje szükséges. A gyakorlat folyamán ezt a munkát is elvé­gezték. Az egynapos gyakorlat elérte cél ját és ' eközben népgazdasági- lag hasznos munkát is végeztek, amelynek értéke mintegy 40—45 e?er forint. A pártvezetőség je­lentősen segítette a gyakorlat elő­készítését, amelyet az is mutat, hogy taggyűlésen foglalkoztak a szervezési teendőkkel. Fekete László Elsösegélynyújtási tanácsadó 1. &br«. Hirtelen ha­tás következté­ben fellépő alakváltozás, [fájdalom és működéski­esés lehet rán­dulás, ficam, vagy csonttö­rés jele. Az el- sősegéiynyúj- ' tónak nem fel­adata ezeket egymástól el; különíteni, ha­nem azt kell tennie, ami teendői a töré­sek ellátására előírnak. Ez pedig: a nyílt sérülés steril bekötése, a tq- rés rögzítése és B a sérült rész nyugalomba helye­zése (1. ábra) . Ha szükséges (például nyílt tö­résnél),'és ha lehetséges, tegyük szabaddá a sérült testrészt, még­pedig úgy, hogy nyílt törések­nél inkább vágjuk fel a ruháza­tot — ha • lehet, a varrásoknál —, semmint megpróbáljuk a ka­bátot, nadrágot levetni. Törött lábról a cipőt csakis Ügy szabad lehúzni, hogy, a tört Végeket ke­zünkkel rögzítve tartjuk a műve­let alatt, míg a segítőtárs, egyik kezével a bokát fogva, biztosít­ja a cipő kíméletes eltávolítását. Értelemszerűen nem vonatkozik ez arra az esetre, amikor a bóka törés gyanús. A felesleges moz­gatás elkerülése . érdekében ne kíméljük a cipőfűzőt: vágjuk át mindenütt. Adott esetben 'a csiz­mát kell felhasítani, és „lehá­mozni” a sérült lábáról. Ami a felsőruházatot illeti: alapvétő szabály, hogy eltávolí­tását mindig, az ép oldalon kell kezdeni, ahol a mozgatás, nem okoz fájdalmat, és a j sérült ol- dalpn kell befejezni,, a lehető leg­kevesebb elmozdítással. • A visz- . szaöltöztetés az ellátás után for­dított sorrép.dben történjen. Tart­suk szem előtt, hogy e művelet­nél ri'ern a ruházat, hanem a sé­rült kímélendő!' A törölt Végtag rögzítése min­dig az adott helyzettől és a rqn- , delkezésre' álló 'rögzítőanyagtól függ. A hivatásos segélynyújtás rögzítőeszközei között megtalál- I juk a vákuumágyat, amellyel az egész testet is lehet rögzíteni,- a felfújható síneket; amelyek egy­■ Ht SiißrtR. ben vérzést is képesek csillapí­tani. Az elsősegélynyújtók ismert rögzítőeszköze a Krámer-sín, amelynek darabjai egymáshoz toldhatók, így kellő nagyságra növelhetők. Az alkalmi elsősegélynyújtó, de katasztrófahelyzetben a hivatásos is, kerülhet olyan körülményék közé, amikor szükségrnegoldásök- kal kell élnie. Ilyenkor alsóvég­tag sérülésnél rögzítőeszköz le­het az épen maradt másik láb, felsővégtag esetén a mellkas, amelyekhez a sérült kart rögzí­teni lehet. Sínként szolgálhat si­ma léc, vónalzó stb., ámelyeket mindig úgy kell alkalmazni, hogy a törés fölött és a törés alatt le­vő ízület is rögzítve legyen! Enél- kül az ízületek mozgatásával együtt elmozdulnak a tört végek ic, melynek következménye ór- vagy idegsérülés lehet. .Alsó végtag törésének legegy­szerűbb és talán legpraktiku­sabb rögzítési lehetősége a törött végtag hozzárögzítése az ép vég­taghoz. Ez esetben sebkötöző pó­lyával, hossaúra hajtogatott há­romszögletű kendőkkel, átlósra hajtogatott zsebkendővel, sállal stb. egymáshoz kötjük a lábfeje­ket, a lábszárakat ä boka felett és a térd alatt, a combokat a térd fölött és a lágyék alatt. Ezzel egy­szersmind megoldottuk a nyuga­lomba helyezés követelményét is (2. ábra). . , \ A- végtagok törései, ellátásuk kisebb problémát jelentenek az elsősegélynyújtónak, mint \ a csonttörések nehezebben felis- ;merhető és veszedelmesebb fajtái. Gyakorlat az IKTV-nál

Next

/
Oldalképek
Tartalom