Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-23 / 197. szám
4 PETŐFI NÉPE • 1984. augusztus 23. I TUDOMÁNY ■ TECHNIKA Fémből vagy betonból legyen a siló? A betakarított kenyérgabona nagy részét korszerű sí. lók fogadják magúikba. Az ilyen tárolóval szemben általában a következő követelményeket támasztjuk: szilárdság és merevség, korrózióállóság, légmentesség, korszerű építés és szerelhetőség, megfelelő technológia, üzemeltetési lehetőségek, és gazdaságosság. A siló szilárdsági szempontból akkor a legkorszerűbb, ha kizárólag annyi anyagot használnak fel megépítéséhez, amennyit a terhelés és a tervezett élettartam indokol. A silóknál az átmérő és magasság aránya legalább 1:3, de a toronysilóknál akár 1:6— 1:7 is lehet. A siló anyaga fém vagy vasbeton szokott lenni. Az arányokból kitűnik, hogy toronysilót gazdaságosan csupán vasbetonból lehet építeni. A fém természetesen élettartam szempontjából nem versenyezhet a vasbetonnal (annak ellenére, hogy a fém élettartama megfelelő felületvédelemmel lényegesen meghosszabbítható). Egyedülálló silótornyot nem készítenek vasbetonból. A fajlagos telepítési költségek az építési technológia jellegzetességei miatt ugyanis nagyobbak, mint a fémsiló költségei. A vasbeton siló építése bonyolultabb, és drága technológiát igényel (alapozás, vasalás, zsaluzás, betonkészítés, stb.) A fémsiló szerelési technológiája viszont egyszerű: a betonsilóénáil igénytelenebb alapra modulelemekből csavarozással, daruzás nélkül megépíthető. A betonépítmény létrehozása technológiai okokból nem gyorsítható. A fémsiló összeszerelése sokkal gyorsabb, s további gyorsításának sincsenek technológiai akadályai. Figyelembe veendő szempont az is, hogy a betonsilónál bonyolultabb a tökéletes légzárást biztosítani. A fémsilóelemeknél a tömítés viszonylag egyszerűen oldható meg. A képünkön látható hat sudár hófehér oszlop sok évtizedes használatra készült vasbeton toronysilók együttese. Pályaválasztás — boldogulás — boldogság Vidéki gimnázium. Jóhírű iskola, -egyébként minden tekintetben átlagos. Épp ezért kínálkozott alkalmas kísérleti terepnek pályaválasztási értékorientációs vizsgálatok számára. A vizsgálatról részletes tanulmány készült. A megyei pályaválasztási tanácsadó intézet igazgatója, dr. Czinege Gábor így számol be róla: — A vizsgálat két, egymást követő évben folyt. Részint kérdőíveken, részint csoportos és egyéni beszélgetéseken igyekeztünk választ kapni,. s szükség szerint pszichológiai . .vizsgálatokat is .folytattunk. Nemcsak az érdekelt bennünket, hogy milyen pályát választanak a fiatalok, és miért, hanem az is, miként jutottak elhatározásra, mit várnak a választott pályától, beleértve az anyagi boldoguláson kívül a személyes boldogulásra törekvést is. — A kívülállót meglepheti, hogy egy intézmény ezt is vizsgálja. — A 14—18 éves ifjúnak még nem lehetnek tapasztalatai, viszont tisztábban élnek bennük az eszmények. Ennek felderítése tehát igen fontos egy generáció megíté- Jése, és főképp segítése szempontjából. Mindenesetre nagyon rokonszenves a kapott kép. Boldog családi életet kívánt magának, azaz a választott pályán ezt elérhetőnek tartotta a tanulóknak kereken 60 százaléka. A boldogság következő . három legfontosabb fokozata volt: az érdekes mpn- ka, az elismerés és megbecsülés, valamint a felelősségteljes feladatok. Ezeket a tanulók 30 százaléka tartotta vonzónak. S az olyat, mint a jó munkakörülmények csupán 4 százalék, az anyagiakat csak másfél, a szórakozást pedig csupán fél százalék jelölte meg — talán mondhatjuk így: — életcéljának ... Hasonló következtetéseket vonhatunk le egy más módon megszerkesztett kérdőív ösz- szegzéséből is: a tanulók csaknem fele a munkában található öröm miatt választotta szakmáját, további 30 százalékuk. a közösség szolgálatában, illetve a munkatársak pieg- becsülésében látta választása értelmét. Fele ennyien se voltak, akik maradandó alkotások létrehozására és nemzetközi elismerésre törtek ( s noha még ez is irreális arány, a fiatalokat csak dicsérni lehet, hogy magasra teszik a mércét), A változatos élmények, a nagy Helsinki egyik fűtőerőművé- ben üzembe helyeztek egy 150 megawattos,, magyar gyártmányú, svájci licenc alapján készült turbinát, amely Finnország villamosenergia-ellátá- sát javítja. Ez már az ötödik, és egyben a legnagyobb teljesítményű azoknak a turbináknak a sorában, amelyeket a Láng Gépgyár finn megrendelésre készít. A most. szállított berendezés | jelenleg. Európa jövedelem, vagy a vezető beosztás viszont csak elenyésző százalékukat vonzotta. Áltálában véve is az anyagiakkal, a szabad idővel, vágy a munkakörülményekkel kapcsolatos kívánságok erősen a háttérben maradnak a . pálya- választók korosztályaiban, és sokkal fontosabbnak érzik a hasznosságot, az alkotás, kezdeményezés lehetőségét, a felelősséget és a másokon való segítést. Tehát olyan motívumokat részesítenek előnyben, amelyek nemhogy ellentétesek társadalmunk alap-' vető értékrendjével, hanem kifejezetten kívánatosak és társadalmilag elfogadottak. — Megfelelnek-e a választott pályák a társadalom igényeinek? Ennek ugyanis sorsdöntő szerepe van abban, hogy teljesüljenek is a kívánságok. — A középiskolákban ma már többségben vannak a lányok, itt is majd kétszer any- nyian voltak, mint a fiúk. Az összlétszám jó egyharmada tehát pedagógus akart lenni. Mindenesetre a két év alatt, míg a vizsgálat folyt* — nyilvánvalóan a jobb tájékoztatás miatt is — javult valamit a helyzet, nőtt például a mérnöknek, mezőgazdásznak, közgazdásznak jelentkezők száma. — Lehet-e tehát kellően befolyásolni a fiatalok választását? — A „kellően” túl tág meghatározás. De hadd mondom el, hogy míg az első évben a tanulók csaknem egyharmada azt felelte, hogy nem ké-. szül leendő hivatására, a második évben már csak alig 6 százalékuk mondta ezt. És rendre a változások: előkészítőre járt 14, a következő évben 36 százalékuk: szakkönyveket olvasott 34, illetve 62 százalékuk; a rádió, tévé pályaválasztási műsorait figyelte 3, illetve 61 (!) százalék stb., stb. Tanulságos az is, hogy a gyerekek Szerint kik segítették őket a pályaválasztási felkészülésben: 32 százalékuk említette a.szaktanárt az első évben, a másodikban már 62 százalékuk, az- osztály. főnököt 6, illetve 41 százalék, a szülőket 31, illetve 53 százalék. Jellemző,, hogy testvértől, tokontól, ismerőstől J3 százalékuk tudott meg közelebbit a választott pályáról, míg a második évben már 58 százalék. De figyelmeztetés: még mindig több mint 8 százalékuk úgy érzi, hogy a pályaválasztásban nem segíti senki/ M. L. legnagyobb, úgynevezett fűtőmegcsapolással rendelkező ellennyomású gőzturbinája, amely nemcsak a villamos energia előállítását szolgálja, hanem — a felszabaduló gőz révén — 40—50 ezer lakás fűtésére is alkalmas.. A magyar turbinák jól beváltak a finn'erőművekben, s a Láng Gépgyár további fmegrendelésekre számít. (MTI) A gyomirtó szerek hatása A Moszkvai Állami Egyetem Űrbiológiai ; Laboratóriumában kevéssé munkaigényes, \ olcsó és gyors módszert dolgoztak ki a gyomirtó szerek (herbicidek) maradványainak és mérgező bomlástermékeinek kimutatására. A mérés alapjául az szolgál, hogy a legtöbb herbicid közvetlenül károsítja a fotoszintézist, és a vele kapcsolatos anyagcsere-folyamatokat. A klorofillmolekulák rövid idővel az után,, hogy megvilágításuk megszűnik, fényimpulzust bocsátanak ki magukból, s ezt érzékeny műszerekkel mérni lehet. A herbicidek és bomlástermékeik erősen csökkentik a fényimpulzus erősségét. A módszer a herbicidek ' káros hatásának kimutatására szolgál. Segítségével igen rövid idő alatt meghatározható, hogy valamely gyomirtó szerből' milyen töménységű oldatot kell felhasználni a permetezéshez. Ez i már károsítja a fotoszintézist, de túlméretezett adagokkal nem szeny- nyezi , fölöslegesen a környezetet. A kísérletek eredményei szerint a f enilhidrazin és a tiazin típusú növényvédő szerek gátolják legerősebben a fotoszintézist, j Már egészen híg oldatuk is felére csökkenti a megvilágítás [ utáni fényfelvillanások 1 erősségét. RÖVIDEN TV. BESZÉLŐ zsebszámológép. A Franciaországban kifejlesztett új számológép valamennyi műveletét tökéletes franciasággal kommentálja egy lágy női hang. A gép beépített hangszintetizátora közli az éppen végzett műveleteket, javításokat. vagy a memóriában tárolt adatokat. Természetesen bemondja a végeredményt is. sőt szól. ha túl van terhelve, azaz ha nincs megelégedve kezelőjével. E masinánál lelepleződnek a gyakorlati betáplálási hibák. Előnye továbbá, hogy segítségével a gyerekek köny- nyebben megismerkedhetnek a számjegyek világával, és nem utolsósor. • ban az. hogy a világtalanok is használhatják. OSLÓ-LELET Szibériában. Észak- Szibériában, az Ingyigirka folyó partján egy őskori ló farka és lábai bukkantak előv a földből. Az esetről ér. tesítették a Szovjetunió Tudományos Akadémiája kutatóit, s azok irányítása mellett kiszabadították a ló egész testét az örök jégből. Radiokarbon módszerrel megállapítottak, hogy . a lelet mintegy 37 000 ’ éves. Az északszibériai ló 134—136 cm magas volt. Testét sötétbarna, mintegy fél méter hosszú szőr fedte, és fekete sörény, díszítette. Az állat hátán sötét sáv húzódott végig. Erős patáival ki tudta kaparni az éleimet a hó alól. A gyomortartalom vizsgálata alapján megállapították, milyen növények nőttek akkoriban Észak-Szibériában. A különböző múzeumok csontvázleleteivel való összehasonlítás alapján kimutatták, hogy ilyen lovak akkoriban Eszak-Szibérián kívül Alasz- kábah is éltek. HÁMOZOTT BURGONYA. Svédor szágban olyan gyárilag hámozott burgonyát hoztak a piacra amely hat hétig friss marad, és nincs mellékíze. A hámozott burgonyát egy újonnan épült gyárbán készítik, amelynek évi kapacitása 10 000 tonna. A burgonyát először a gépek meghámozzák, majd kézi munkával eltávolítják a hibás részeket. A további munkafolyamat zárt: a hámozott burgonya négy vízfürdőn megy át — ezek közül három forró — miközben sót és aszkorbinsavat adnak hozzá, majd ^zsugorfóliába csomagolják és lehűtik. A csomagolásba hegesztés, előtt nitrogéngázt juttatnak amely késlelteti a- burgonya romlását, és biztosítja, hogy friss maradjon. • összeállította: Mester László Magyar turbina finn erőműben I MEGTANULTÁK AZ ALUMÍNIUMHEGESZTÉST A jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezet nyolcszáz dolgozójának ez évi feladata 200 millió forintos termelési terv teljesítése. Tevékenységüket új áru készítésével és kölcsönösen előnyös együttműködéssel fejlesztik. A vasipari ágazat rövid ideje a Taurusnak megkezdte 1500 darab koromszállító ‘ alumíniumtartály gyártását. együttműködés, eredményes munka a Jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezetben — A dolgozóknak eleinte szokatlan volt ez a munka — emlékszik Mrazek Tibor személyzeti vezető —, de aztán belejöttek. Megtanulták az alumíimum- ihegesztést. A próba az első, 24 darabból álló szériával jól sikerűit. A szövetkezetiek igazolva látták, hogy termékskálájuk bővítése két szempontból is hasznos. Egyrészt megéri számukra az egy konténerért járó 40 ezer forint bevétel, másrészt pedig munkájukkal hozzájárulnak a környezet védelméhez. Azelőtt a Taurus gyár zsákokban szállította a kormot a Szovjetunióból, és elkerülhetetlen volt a rakodás közbeni légszennyezés. Nemsokára zárt tartályokban, szóródás nélkül érkezik a felhasználókhoz a gumivulkanizáláshoz szükséges nyersanyag. A vasipari üzem idei, 50 millió forintos tervének ' valóraváltása természetesen egyéb feladatok teljesítésén is múlik. Dolgoznak például a Ganz-MÁVAG és a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi üzemének, s több más céggel együttműködve állítanak elő különböző termékeket. A budapesti MAGÉV-vel öntvénymun- ká/a szóló megállapodást kötöttek. Figyelemre méltó az NDK- beli Sohönbergi Traktorgyárral létrejött termelési kooperáció. Lehetővé teszi, hogy az NDK-ból küldött alapanyagból bérmunkában traktoralkatrészeket készítsenek a baráti szocialista ország gyárának. Ebből a termelési kapcsolatból a szövetkezetnek évente 7 millió forint a bevétele. A Bácska megalakulása óta legnagyobb beruházásának, a berendezésekkel együtt mintegy 15 millió forint értékű textilműhelyének az üzembe helyezésére készül. Az épületet október 23-án, Jánoshalma {elszabadulásának 40. évfordulóján adják át. Mi késztette a szövetkezetét erre a sajáterős, költséges lépés- ré? Nem elhamarkodott elhatározás eredménye a szemre is tetszetős, új textilüzem. Ampák a jó termelési kapcsolatnak köszönheti létét, amely a jánoshalmi Bácska és egy nyugatnémet ruhaipari cég között szövődött öt esztendeje. Azóta, bérmunkában, évente 10 millió forint értékben készítenek divatos ruhákat a megrendelő által szállított anyagból. Az együttműködésben rejlő további lehetőségek — úgy látszik — „meghozták az étvágyat”,: a már szűk, régi varróműhely helyett időszerűvé vált egy nagyobb üzem építése. A szövetkezet á külföldi és a hazai kooperáció nyújtotta lehetőségekkel mind jobban élni akar, hiszen tervezett első félévi nyereségtervének teljesítését is jórészt ennek köszönheti. A házai lakosság iparcikk- szükségletének kielégítéséhez is hozzájárulnak a Bácska dolgozói. A DÉLTEX-nek állandó szállítói. Jugoszláv és győri anyagból kunbajai részlegük orkándzsekit gyárt. A bőrdíszműkészítők munkáját 80-féle termék, köztük sokfajta divattáska jó minőségéért dicsérik.' Nem véletlen, hogy a jánoshalmi és a szövetkezethez tartozó bajai díszművesék évenként 23 millió forint értékű használati cikket termelnek, s hogy legújabb megrendelőjükként a Módi is belépett a kereskedelmi vásárlók közé. Az elektrotechnikai ágazat 1984-ben 3—4-millió forint bevételre tesz szert. A tiszakécskei RBMlX-üzemmek, bérmunkában, potenciométereket gyártanak. A szövetkezet építőiparosai is részt vállálnak az idei ! * feladatókból: Baján és Kecskeméten üzemi épületek karbantartását és tatarozását végzik. A jánoshalmi főépítés-vezetőség ebben az évben Kisszálláson terménytárolónak újított fel egy 1890-ből fennmaradt épületet, jelenleg pedig székhelyén OTP-s lakásokat épít. K—1 ■ 350 ezer ruhát és 300 ezer női blúzt varrtak eddig, a termelési együttműködés keretében, a nyugatnémet megrendelőnek. (Méhesi Éva felvételei) * VAN KIÚT A SZÖRÍTÓBÓL A veszteséges gazdálkodás okai Nemcsak a pénzügyi szakemberek elemzéseiben, hanem az országgyűlés nyári ülésszakán is a szokásosnál hangsúlyozottabb szerepet kapott a veszteséges gazdálkodás okainak boncolgatása. Méltán. Hiszen a külpiaci feltételek keményedésének és a szabályozó- , rendszer szigorításának együttes hatására a vállalatok gazdálkodásában tavaly a korábbiaknál is erőteljesebben mutatkoztak meg a színvonalbeli eltérések. Mint Hetényi István pénzügy- miniszter utalt rá: „fi tartósan az átlagot meghaladó jövedelmezőségű, vagy javuló eredményeket felmutató vállalatok, sokasága mellett már hosszabb ideje nem kevés gyenge teljesítményű vállalat is van”. A pénzügyminiszter ä jól dolgozók közül egyebek közt a Taurus Gumiipari Vállalatot, a Szigetvári Cipőgyárat, valamint az Alba' Regia Állami Építőipari Vállalatot emelte ki. A hosszabb ideje komoly gondokkal küzdő gazdálkodók sorában az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalatot — azóta felszámolták — a Ganz-MÁVAG-ot,, valamint a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalatot említetne. Többsége nagyvállalat Ami az általános képet illeti, tavaly több mint 60 ’ százalékkal növekedett a veszteségesen gäz- ' dálkodó szervezetek száma, a veszteség, összegének növekedése pedig még ezt is felülmúlja: a növekedés 173 százalékos. Az adatok reális értékelésénél azonban tudni kell azt is, hogy a veszteség zöme csupán két külkereskedelmi Vállalatnál jelenik meg,- * ugyanakkor megduplázódott az iparvállalatok hiánva is. összességében —. ha bővült is,a hiány- nval gazdálkodók száma — a veszteség döntő többsége a korábbi évekhez hasonlóan néhánv r> a gvvá Halainál -mutatható ki. Tizenegy vállalatnál 100 millió forintot meghaladó a veszteség összege, és náluk keletkezett a tavalyi hiány 83 "százaléka. | Kedvezőtlen jelenség, hogy" a veszteségesek között 18 olyan gazdálkodó akad. amely már a korábbi évet is hiánnyal zárta. Elgondolkoztató ugyanakkor, hogy a pénzügyi hiányos vállalatok ágazatok közötti megoszlása arányosnak mondható. Például a kohászat és a nitrogénműtrágyagyártás (mindkettő az úgynevezett válságágazatokba sorolható) is csak egy-két vállalattal képviselteti magát a gyengén gazdálkodók között. Szervezési, vezetési gondok Az arányos megoszlás mellett bizonyos aránytalanságok is felfedezhetők. A veszteséges közös vállalatok nagy száma például egyebek közt azzal magyarázható, hogy többségüket tavaly alapították, amikor valamirevaló bevételük nem volt, a költségeket azonban viselniük kellett. A szabályozók és a külpiaci feltételek szigorodása kétségtelenül hozzájárult a veszteségsummák duzzadásához. Ugyanakkor a szakértői elemzések leszögezik: pétidéül az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalatnál, a Kalapgyárban, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban, a Budapesti Porcelángyárban, a Csepel Művek Jármű- és Konfekciógépgyárában, valamint több építőipari vállalatnál termelés- szervezési és vezetési -gondok, a piaci igényekhez nem igazodó termékszerkezet is okozója volt a veszteség keletkezésének. Másutt, például' a Kecskeméti Zománc- és Kádgyárban, illetve a Magvar Gyapiúfonó- és Szövőgyárban a termelőkapacitások kihasználatlansága vezetett hiányhoz.1 A külkereskedelmi és, a külföldi fővállalkozásban részt vevő néhánv építőipari -vállalat veSzte- ségszámláiát a kellő körültekintés és szakmai hozzáértés nélkül kötött szerződésekkel, illetve kivitelezésekkel indokolják. A veszteség általános okai között szerepel, hogy a pénzügyi hiánnyal gazdálkodó szervezetek nem tudtak úrrá lenni költséggazdálkodási hiányosságaikon. A pénzügyi hiányok réndezésé- vel kapcsolatban ismét érdemes Hetényi . István expozéjára utalni: a nehéz helyzetbe került vállalatok közül- több, felismerve a helyzetet, saját erejéből tett lépéseket a veszteség és alaphiány megelőzésére, illetve rendezésére. A Bajai Finomposztó. Vállalat például, hogy megelőzze fejlesz- tésialap-hiányát, egyik gyáregységét értékesítette. Egy másik eset: az Aszfaltútépítő Vállalat, látva, hogy pénzügyi forrásai alatta maradnak a tervezettnek, miközben kötelezettségei nővér kedtek, mérsékelte illetve átütemezte fejlesztéseit. Saját erőből megoldani Mindez példa arra, hogy a veszteség megszüntetését, illetve megelőzését saját erőből ;kell megoldani. Mégpedig oly módon, hogy a hiányhoz vezető okok feltárását. majd kiküszöbölésüket szorgalmazzák. A ) követendő példák sorába tartozik például néhány mező- gazdasági nagyüzem gyakorlata. A mezőgazdaságban 1983-ban az előző esztendőhöz képest ugyancsak emelkedett a pénzügyi hiányos szervezetek száma és a veszteség összege H A folyamat elsősorban a tavalyi rendkívül aszályos időjárás következménye, hiszen a pénzügyi hiány kétharmada az aszály által leginkább- sújtott Bács-Kiskun, Békés, Gsongrád és Szolnok megyében keletkezett. A kárt I szenvedett 'üzemek, zöme erőfeszítéseket tett, a károk ellen- súlyozására, egyebek között öntözéssel, másodvetésekkel és az ipari1 tevékenység kibővítésével M. P. É 9 Kovács Imre egy koromtartály töltőkúpját hegeszt!. Bővülő
