Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-18 / 194. szám
1984. augusztus 18. • PETŐFI NÉPE • 3 Űj létesítményeket adtak át a megyében Bácsalmás: gyermekorvosi rendelő Régen várt eseménnyel vették kezdetüket az alkotmány-napi ünnepségek Bácsalmáson, ahol az egykori szülőotthont — 2,3 millió forint költséggel —gyermekorvosi szakrendelővé alakították át a helyi költségvetési üzem dolgozói. Az újjávarázsolt épületben gyógyító, megelőző, tanácsadó és felvilágosító feladatokat lát el a két szakorvos és a négy védőnő. A péntek délutáni eseményen részt vett dr. Gubacsi László, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője is. Kalocsa: tantermek, úttörőszoba Baja: üzemegészségügyi intézet . Manapság, amikor nagy . .figyelmet fordítunk a munka hatékonyságára, jobban kell törődni a megfelelő feltételek kialakításával is, ezek sorában pedig kiemelkedő fontosságú az, hogy a dolgozó ember körülményei milyenek — egészségügyi szempontból. Ezt Ismerték fel Baján, s két esztendővel ezelőtt — a munkahelyi vezetők együttműködési tanácskozásán — dr. Maros Tivadar kónházigazgató főorvos javaslatot tett egy üzemegészség- ügyi szakrendelő létrehozására, ami — egyebek mellett a megyeszékhelyre való utazgatások kiiktatásával — megkönnyítené az alkalmassági és az időszakos orvosi vizsgálatok elvégzését. A javaslat lelkes támogatásra talált, és a megyei, a városi tanács, illetve a 94 helyi üzem ösz- szefogásának eredményét — az új üzemegészségügyi szakrendelő 500 négyzetméteres, korszerű műszerekkel is jól felszerelt épületét — tegnap délelőtt adták át rendeltetésének. Az ünnepélyes aktuson jelen volt Antal Gábor, a bajai pártbizottság titkára, dr. Zsöpöri Éva, az Országos Munka- és Üzemegészségügyá Intézet főigazgatója, továbbá a megyei pártbizottság, a megyei és a városi tanács számos tisztségviselő- je. Avatóbeszédében dr. Matyus Gábor országgyűlési képviselő, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója két tényt hangsúlyozott: egyrészt, hogy a 6 millió forintos beruházást alig egy esztendő alatt, a határidő előtt két hónappal készítette el a Bajai Építő- és Építőanyag-ipari Vállalat kollektívája. Másrészt, hogy a belgyógyászati, a szemészeti, az audiológiai, ergometriai és egyéb szakvizsgálatok 40 ezer ember számára könnyítik meg a mindennapi munkát. Csengődön, az 1929 óta működő régi patikában már nem tudták megfelelően ellátni a betegeket. így régi gondjuk oldódik mag a falubelieknek, miután a megyei gyógyszertári központ és a helyi tanács segítségével több mint ötmillió forintért építettek egy új gyógyszertárat. A tegnap átadott létesítményben a 132 négyzetméter alapterületű fogadórész és a raktár mellett helyet kapott egy háromszobás szolgálati lakás is. A lakosság egyébként nemcsak örült az új patikának, hanem több mint kétszázezer forint értékű társadalmi munkával segítette is az építkezést. A szép külső igen különleges belső teret rejt magában, ugyanis a csengődi bútorgyártó üzem egyedi, intarziás berendezést készített az „officiana”, vagyis a betegeket közvetlenül kiszolgáló helyiség számára. Csengőd: gyógyszertár Mélykút: művelődési ház A bölcs előrelátás és a szükség „összeházasításából” született meg a mélykútiak legújabb büszkesége: az új művelődési ház, amelyet pénteken délelőtt avattak föl. Az ünnepségen részt vett K<vta- nics Sándor, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának titkára is. Bár a községfejlesztés amúgy is gazdag terveiben nem szerepelt, soronkívül mégis nekifogtak építéséhez tavaly szeptemberben. A régi épület ugyanis annyira elavult volt, hogy felújítására kár lett volna egyetlen forintot is vesztegetni. Merészen, de bizakodva az összefogás erejében láttak hozzá a sportcsarnok mellett a 432 négyzetméter alapterületű épület létrehozásához. A helyi üzemek terven felüli hozzájárulásából, a tanács megmaradt felújítási keretéből, s a megyei tanács támogatásával hozták tető alá, szép kivitelben, rekordgyorsasággal. Kerekegyháza: gázvezeték Tegnap az új kenyér megszegésével egybekötött ünnepségen a nagyközség lakói átvették az újonnan létesített gázvezetéket. Dr. Kőrös Gáspár, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára és Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese jelenlétében Bajnóczi József tanácselnök köszönte meg azt a széles körű társadalmi összefogást, amely a kerekegyháziak számára is lehetővé tette a földgáz felhasználását. A négy kilométer hosszú gázvezeték az Izsáki Állami Gazdaság gesztorsága mellett a lakosság, a DÉGÁZ és a MEZŐGÉP Vállalat anyagi támogatásával készülhetett el. Az eseményt mégörökítendő, emléktáblát helyeztek el azon a házon, amelyet elsőként kapcsoltak be a hálózatba. Az ünnepség végén dr. Varga János, a DÉGÁZ igazgatója, a jelenlevők nagy örömére lángra lobban- totta a gázfáklyát. Ettől a pillanattól kezdve a nagyközség lakói ezzel a kényelmesen használható, korszerű fűtőanyaggal süthetnek-főzhetnek, melegíthetik otthonaikat. Jánoshalma: félkész lakások Jócskán megnőtt a tanulók létszáma a Vén József Általános Iskolában, s szükség volt az intézmény bővítésére. Ezért örültek a pedagógusok és a szülök — s persze a tanulók is' — pénteken délután, amikor Szalóki István városi tanácselnök ünnepélyes keretek között átadta az iskola négy új tantermét, valamint az egészségügyi és úttörőszobát. Ezzel lehetővé válik szeptember elejétől, hogy a harmincöt pedagógus irányításával az itt tanuló ötszázhetven diák korszerűbb körülmények között, zavartalanab- bul folytathassa tanulmányait. Az ötmilliós költséggel készült iskolabővítéshez a szülők, taná- • A Vén József Általános Iskola rok és a tanulók mintegy hetven- új szárnya. A nagyközségben jelentős állomásához érkezett az 1982. végén KISZ-védnökséggel indított félkészla- kás-épftési akció. A tegnapi tanácsülést követően — amelyen megemlékeztek az Alkotmány ünnepéről is — átadták az építőknek befejezésre a 18 lakásos sorházat. Nem volt tehát hiábavaló a résztvevők összefogása, a jánoshalmi' KISZ-bizottság szervező munkája, s az építkezés műszaki irányítójának — aki egyben a helyi költségvetési üzem vezetője is — az igyekezete, mert a KISZ-esek minden vállalásukat tartani tudták. Ez a 82 négyzetméteres, tetőteres, háromszintes lakások esetében azt jelenti, hogy végösszegük teljesen befejezett állapotban sem haladja meg a tervezett 540 ezer forintot. Sőt, a hagyományos építésmód adta lehetőségeket kihasználva, a résztvevők a társadalmi munka révén eddig lakásonként átlagosan 60 ezer forintot takarítottak meg. Az úttörő vállalkozásról a házon emezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. Ugyancsak péntektől kezdve gyarapodott Kalocsa művészeti alkotásainak a sora. Bereczky Ló- ránd művészettörténész avatta fel az I. István Gimnázium pihenőudvarában azokat a nagyméretű freskókat, amelyekre az előzetes jelek szerint méltán lehet majd büszke valamennyi helybeli lokálpatrióta. Bujdosó Ernő és Nagy Gábor Munkácsy-díjas festőművész egy-egy alkotása díszíti ezentúl a tekintélyes intézmény épületét. Mindkét mű — Árpád fejedelem világa és I. István király uralkodása — már az avatási ünnepséget megelőzően magára vonta a helybeliek figyelmét. V. M. • Az első látogatók a freskónál. (Méhest Éva felvételei) léktábla tanúskodik, a munkában, szervezésben élenjárók tevékenységét pedig jutalmakkal, oklevéllel ismerték el. A tánc káprázatos ünnepéveihHHH Elmosta az eső a grúz együttes Dóm téri koncertjét A Tisza-parti város este 8 óra körül még szárazon, bár sűrű villámlásokkal, dörgésekkel fogadta vendégeit. A fanfárok hangjaira zsúfolásig megtelt a Dóm téri szabadtéri színház nézőtere. Kedves ismerősöket láthattak viszont az érdeklődőik, a Grúz Állami Akadémiai Népi Együttest, melynek nagy sikerű előadásában először hét évvel ezelőtt gyönyörködhetett több alkalommal ugyanitt az akkor is nagyszámú közönség. A margitszigeti előadás után a szovjet táncművészek kedden érkeztek Szegedre, remélve azt, hogy a budapesti esőverte bemutatkozásuk után a napfény városában kegyesebb lesz az idő számukra, s a nézőknek egyaránt. Káprázatos felvonulással, a Parca körtánccal, s a Kartuli című hagyományos népi tánccal kezdődött a több mint 80 tagú grúz együttes műsora. A bemutatójuk elején is mindjárt kitűnt a nézők számára annak az elképzelésnek sikeres megvalósulása, amit Iliko Szuhisvili, és Nino Ramisvili művészeti vezetők nyilatkozatából megtudtunk: több éves munkával azt akarták elérni, hogy sokszínű, változatos és — ami a legfontosabb — dinamikus színskálával mutatkozzanak be a közönségnek. Szeretnék, ha az emberek Szegeden is megkedvelnék tüzes, ünnepélyes, lírai táncaikat, s a műsoruk mindig a tánc igazi ünnepe legyen. S valóban igazi ünnep volt a kezdet is, hiszen a már szemerkélő esőben a nézők rendre vissza-visz- szatapsolták az egyes jelenetek után a táncosokat, akik elhozták, s megelevenítették a grúz nép történelmi eseményét, egyebek között a perzsák, mongolok, törökök elleni küzdelmét, amely a férfikar dinamikus, lendületes, erőtől duzzadó Horumi jelenetében tárult a közönség elé. S mintegy ennek ellentéteként tükröt mutatott a női kar lágy, finom, lírai táncával a grúzok vidámságáról, életszereidéről, jókedvéről, humánumáról a Namari — lányok tánca című jelenetben, amelyet szintén vastapssal fogadott a közönség, de nagy sajnálatára az előadás első részének vége előtt elkezdett ömleni az eső, s így abbamaradt az előadás. Több mint egy órai kényszerszünet után, a még mindig esőverte szabadtérin bejelentették, hogy nem folytathatják a premiert. A jegyeket péntek délelőttől Szegeden, a Kárász utcai irodában visszaváltják, a vidékieknek pedig postán küldik el a pénzüket, a jegy ellenében. A péntek esti „pótlólagos” premier után ma, szombaton este isimét a grúz együttes lép a Dóm téri színpadra. Tárnái László RÁDIÓ JEGYZET Érték és mérték — Amikor megkaptam a diplomámat, olyan menő szakmára vágytam, mint a sebészet vagy a nőgyógyászat. Elhatároztam, hogy tüdő-, katonavagy fürdőorvos semmi esetre sem leszek, mindenekelőtt azért, mert ez a három szakterület eléggé lebecsült az orvostársadalmon belül. Azután, alighogy megkaptam a diplomámat, Mosonmagyaróvárra helyeztek, a tüdőgyógyászatra... A háború után öt évig körzeti orvos voltam, majd behívtak a honvédséghez katonaorvosnak ... 1959-ben, azaz huszonöt esztendeje kerültem Hévízre, a fürdőkórház élére — vallotta dr. Steckner Ottó főigazgató abban a portréműsorban, amelyet Érték és mérték címmel sugárzott a Petőfi-adó csütörtökön, a déli órákban. Kétségtelen, hogy a balneológia, a fürdőorvoslás nem olyan látványos, nem ad olyan sikerélményt, mint például a szülészet, ahol ha világra jön a pici, örül az apa, az anya, mindenki. — Nálunk ilyen nincs — mondta a főigazgató. — De ha arra gondolunk, hogy abban a reményben jönnek ide a betegek, Keletről és Nyugatról is, hogy előbb-utóbb épkézláb emberek lesznek, újra tudnak járni, mozogni, s hogy a fájdalomtól megszabadulnak, akkor ez sem kis dolog ... — Korunk legveszélyesebb járványa szerintem nem az A-vírus, vagy az ázsiai influenza, hanem a gyógyszerfogyasztás. Egy krónikus betegségben szenvedőt lehet egy életen át kezelni, de egy életen át gyógyszerezni nem helyes... Mi rájöttünk arra, hogy a természetes gyógymódokkal is elérhetők igen szép eredmények: a mozgások tanítása, korrigálása nem a gyógyszerek, hanem a gyógytornászok feladata, ahogy a különböző izommunkák megerősítésére is a természetes terápia a legalkalmasabb ... Az itteni víz ként, szénsavat és kevés radioaktivitást tartalmaz. Tudjuk, hogy a testben levő porcok alapanyaga a kén, ami a bőrön át, fürdés közben is a szervezetbe jut. A szénsav az érrendszer trénere, tágitója, míg a radioaktivitás fokozza a sejtek anyagcseréjét ... Szó esett továbbá a nagyhírű hévízi fürdőkórház belső életéről, a természetes gyógymódok bevált formáiról, életmódunk hiányosságairól és még sok minden másról is. S azt hiszem, itt keresendő a Bölcs Csaba készítette csütörtöki műsor nagyszerűsége: megannyi hasznos információval gazdagította a rádióhallgatót úgy, hogy közben bemutatta egy érdekes ember érdekes életútját; munkáját, felfogását, véleményét, megítéléseit. Felesleges közbevetések, kérdések nélkül; tömören, sallangmentesen, alig húsz percbe sűrítve. A győri körzeti stúdióban készült műsor aktualitását a felvetett egészségügyi kérdések, problémák időszerűsége adta. Továbbá két dátum: dr. Steokner Ottó hatvanöt éves, és éppen negyedszázada áll a hévízi fürdőkórház élén. S lényegében ez idő alatt lett nagy, korszerű és neves ez az intézmény. Végül egy egybevetés: a főigazgató véleménye szerint a balneológus szakma háttérbe szorulása jórészt annak tudható, hogy e szupertechnikás, komputeres kor embere már hitetlenkedve néz arra az orvosra, aki nem sugárkezelést, gyógyszereket, hanem egyszerű fürdőt javasol fájdalmai enyhítésére. Holott a természetes gyógymód sok esetben mindenféle művi beavatkozásnál hatásosabb. — Nos, így van ez olykor a rádióműsorokkal is... A csütörtöki adás szemléletes példa arra, hogy egyszerű, természetes módon is lehet hatásos, hasznos műsort produkálni. Koloh Elek
