Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-12 / 162. szám
4 © PETŐFI NÉPE • 1984. július 12. I TUDOMÁNY ■ TECHNIKA AUTOMATÁK ELŐBB ISMERTÉK, MINT A BURGONYÁT A csicsóka karrierje Ültetvény Hosszúhegyen • Adalék a múlt héten Budapesten megtartott automatizálási világkongresszushoz. Ma már a szocialista országokban is mind több automata és robotberendezés segít kiküszöbölni^ a nehéz fizikai munkát, főképpen pedig megbízhatóbbá, pontosabbá tenni a műveleteket, _Egyre nagyobb ezekből a gépekből a kínálat. Fenti két képünk a BNV-n kiállított magyar berendezésekből mutat be kettőt, jobb oldali pedig egy NDK gyártmányú automata, amely naphosszat rakosgatta fáradhatatlanul és tévedhetetlenül, bonyolult sorrendben a munkadarabokat. „AZ ÍDŐ KEZE DOLGOZIK RAJTUNK” Kutatások a gyermekirodalom néhány területén Amikor az' óvónőjelöltet tanítjuk, mindig magunk előtt látjuk azt a kisgyermeket is, aki jövőre vagy később lesz kiscsoportos, az ezredforduló táján pedig már érettségizik: A nevelők nevelői vagyunk. Óriási a felelősség,! Az óvónőképző intézetben a. gyermek- és ifjúsági irodalom tantárgy, egyben pedig fontos nevelési tényező. Olyan műveket ismertetünk és szerettetünk meg a hallgatókkal, amelyek formálják őket, egyszersmind alkalmasak az óvodások sokoldalú, harmonikus nevelésére is. Gyönyörű népmesék, népköltések, szépséges versek és. elbeszélések njoij^lják el, nj^s- , más módon | húszévesnek; az ötévesnek, mi az igazi öröm az életben, mit ;; kell ■megbecsülni, kinek a pártjára kell állni, min lehet szívből jót nevetni. Az óvónőt fel kell készítenünk a mese-vers kiválasztására. Tudnia kell, mikor, mivel lehet a leghatásosabban nevelni. Meg azt is, hogyan lehet' olyan átéléssel tolmácsolni a költők, írók szavát, hogy a kisgyermek is megérezze az értékeit. És íme az egyik nagy gondunk: magunknak kell kikutatni — miért a tankönyvünk már elavult —, ki az az író, akinek a művét a mai és talán a holnapi gyermek is elfogadja. Akitől a művészetek nyelvén tanul jót és igazat magáról; szüleiről, környe■ zetéről. Magunknak kell kikutatni, milyen értéket alkotott az óvodás korosztálynak az élő klasszikusnak értékelhető Petrolay Margit, Bálint Ágnes (a Mazsola-figürarmeg- alkotója), Janikovszky Éva vagy Lázár Ervin, Mészöly Miklós és mások. Weöres Sándorról van elfogadható kri■ tika, de Csanádi Imre, Tamkó Sirató Károly, Osvát Erzsébet, Gazdag Erzsi, Rákos Sándor, Horgas Béla — és sorolhatnánk tovább a neveket — gyermekköltészetéről kevesen írtak. Magunknak kell morzsánként összeszedegetni mindennapi irodalmi kenyerünket.. „Áz idő keze dolgozik rajtunk” — írja Sütő András. Igaza van. Azt is ki kell kutatni, milyen tényezők hatnak később a mai kisgyermek, az ezredforduló utáni ifjú ember irodalmi ízlésére. Számítanunk kell arra is, hogy a televízió, a rádió, a lemezek és mesekazetták, a diafilmek, a mesemozi, az élő bábelőadások a jövőben még nagyobb szerepet kapnak. Ma az óvodások hetenként több mint 9 órát nézik a televíziót. Mi a tennivalónk?^Átkozzuk ki a bűnös és bűvös szerszámot, ami elvonja a gyermekeket a könyvtől? Minek tennénk? Inkább be kell fognunk a tévé- és rádiómesék a filmek jó szelét az esztétikai, irodalmi, anyanyelvi nevelés nem túlságosan duzzadó vitorlájába. És fel kell mérnünk ^zekr^ek a tényezőknek l a sajátos ' pedagógiai hatását, foglalkoznunk kell metodikai kulcskérdéseikkel. Munkánkat segítik a felkért óvónők és kulturális intézmények, jól felkészült, érdeklődő hallgatóink, akiknek fogékonyságát, irodalmi ízlését kiváló középiskolai magyartanár kollégáinknak is köszönjük. Nem az iskolának, hanem az életnek tanítottak. Mi is erre törekszünk. Túriné úr. Újhelyi Mária intézeti tanár Cseppben a tenger Példázat a fentiekhez: Gépbemutatót tartott a bábolnai IKK a városföldi Dózsában, Már az meghatott, hogy kilőttek * téész- övodásar-meg- csodálni a traktorokat, kom bijnokat. üde színfolt volt a töprengd szakemberek közeiében cslvitelö sereg. Néztek, láttak, megbámultak — az. Ismerkedést nem. lebet. elég korán kezdc ii Aztán félneszeit az egyik csöppség hívta a többit Is: „tde! Mindjárt lndfccsák a traktort!” ■ — Nem; lndfccsák! fnditfák! ügy kell mondani ■ ■ * — szélt az óvónő. — No jöjjetek, nézzük meg együtt... Hangok suhannak el előttem tanácskozásokról, magánbeszélgetésekből, a televízióból: „Tudnak példát mondani,. ' „Nem-e kellene ,. „Akkor most megválasszuk.. ,M ■ Számtalan példa tanúsítja: manapság', diplomát lehet szerezni úgy, hogv Is—IS év alatt egyszer sem szólnak rá az emberre: rosszul beszélsz! Manapság — talán még Igen. De mint cseppben a tenger) a fenti példa tanúsítja, hogy a 4r. Üjhelyl Mária által vázolt erőfeszítéseknek fogánatja van, lesz. ' —r I— Megáll az idő Másodpercenként háromszáz felvétel A tudományos kutatás bizonyos jelenségek tanulmányozásához gyakran veszi igénybe a fényképezést. illetve filmezést. A modern technika ily módon lehetővé teszi az idő. „megállítását” is, lathatóvá válik a lehulló _ vízcsepp, a repülő puskagolyó, ta- nulmányozhatókká válnak a mágneses erővonalak, az anyagban végbemenő változások, figyelemmel kísérhető a növekedés, a sejt- osztódás stb. A kutatásban akkor van szükség filmezésre, amikor olyan jelenségeket, folyamatokat vizsgálunk, amelyek megismeréséhez és az összefüggések elemzéséhez elengedhetetlen a történést térben és időbén követő, aprólékos vizuális megfigyelés, Ilyenkor időgyorsító vagy lassító, impulzus- | megvilágítású, áramlástani, mikroszkópos és egyéb eljárásokat alkalmaznak. Van olyan berendezés, amellyel másodpercenként nyolcezer felvételt lehet készíteni, és olyan forgótükrös kamera is, amellyel- akár ötmilliót. Újabban azonban nemcsak az elvont tudományos problémákban való eligazodásban segít az ilyen filmezés, hanem egyes gyakorlati témák megoldásában ,is. Lengyelországban például a kukoricakombájn működését vizsgálták, és' a másodpercenként 300 felvételt készítő kamera segítségével megállapították: új konstrukciójú cséplődobbal kell felszerelni a kombájnt, hogy nagyobb teljesítményt lehessen vele elérni. Éppen ellenkező műveletre, a folyamat filmmel való felgyorsítására is gyakran van szükség. Hétnapos csirkeembrió agyféltekéiből leválasztott sejteket neveltek szérummentes és 20 százalékos magzati borjúszérummal dúsított közegben. A két típusú sejtkultúra elemzése lehetővé tette az agysejtek növekedésének és differenciálódásának alapos megfigyelését. Hasonló technikát alkalmaztak, amikor az elektronikában hasz- | nált, tiszta egykristályok növeke- } dését filmezték különböző hőmérsékleteken. A kvarcüveg ampullába helyezett germániumszulfid- 1 kristály három nap alatti növekedését ábrázolták, percekre roll vidítve azt a folyamatot, amely- ? pék során az egykristály napi 10, I 30 és 100 millimétert nőtt. A film I döntötte el, hogy' a legszabályo- I sabb, legegyenletesebb felület napi 10 milliméteres növekedéssel 8 érhető el Régi receptek Örményországból Jerevánban, az örmény SZSZK fővárosában található a világ egyik leghíresebb könyvtárává Matenadaran, ahol több mint 14 ezer ókori kéziratot, örmény, ógörög és arab nyelvű történelmi, filozófiai, jogi, matematikai, földrajzi és orvosi munkát őriznek. A különleges ritkaságok gazdag gyűjteményét most a gyógyszerészek vették birtokukba, akik nyelvészekkel és botanikusokkal együttműködve tanulmányozzák az ókori recepteket. Az ókori recepteken alapuló gyógyszerkészítés gondolata az V. században élt Egyise. nevű történés? munkáinak áttekintése során született meg. A mai örmény orvosok és gyógyszeré-■ szék érdeklődését elsősorban-fi leírt gyulladásgátló és allergia elleni szerek keltették fel. Ezek közül egyeseket máris szélesebb körben ismertettek, és közülük többet már alkalmaznak Az időszámításunk előtti 1. században örmény orvosok ismerték számos növény gyógyító hatását. A még korábbi időkből is fennmaradt azonban több gyógyszerkészítmény. Amirdavlat Amasiaci receptje, o vérszegénység ellen „vaskúrát”, egyes bőrbetegségekre pedig kénes kenőcsöket java II. Egy másik ókori örmény orvos, Mihtér Gyerati masszázsát és hidroterápiás kezelését most újból; bevezették az örmény kórházakban. «CSEL Az élelmezésben, a gyógyászatban a _ természetes anyagokhoz való visszatérés hívta fel a figyelmet elfelejtett régi növényünkre, a csicsókára. Hazánkba a burgonyát megelőzve jutott el az indiánok egykori fontos élelmiszere, termesztését az 1600-as évektől jegyzik, és több mint háromszáz éven át volt növénye a kerteknek. Sokáig a szegériyember burgonyájaként emlegették a gumós növényt, amely napjainkban teljes egészében lekerült az étrendről. Újrafelfedezésével hazánkban' több helyütt foglalkoznak. Kecskeméten, a Zöldségtermesztési' Kutató Intézet Fejlesztő Vállalatnál is kísérleti telepet kapott, ahol a megmaradt,régi fajták termőképességét tanulmányozzák. A 'Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban pedig már egy teljes ültetvényt alakítottak ki a kür lönböző csicsókafajtákból, s megkezdték feldolgozását is. Jöivőjét a modern vegyészet alapozta meg, a belőle előállítható fruktóznak napjainkban háromszoros a világpiaci átáj mint a répa- vagy nádcukorból készült édesítőszereknek. A csicsóka inzulint termelő növény, s a belőle kivont fruktóz a diabetikus ételek gyártására alkalmas, a termés fogyasztásával pedig megelőzhető a cukorbetegség, az elhízás. Így karrierje mind orvosi, mind konyhatechnikái szempontból megalapozottnak látszik. A kalóriaszegény, diabetikus ételek, italok gyártásán túl nyersen, savanyítva is fogyasztható, valamint szá- rítmányként és porítva is felhasználhatják a háztartásokban. Termőhelyére egyáltalán nem igényes, kitűnő hozamot ad a silány homokon, ezért Bács-Kis- Kunban homokhasznosítási célt is szolgál, hiszen gumója és szára jó tápértékű takarmányt ad. Egy hektáron, több termést hoz a burgonyánál, keményítő- és fehérjeértéke is magasabb a krumpliénál és a takarmányrépáénál. A' kutató intézet kísérletei szerint a leggyengébb tápanyag-ellátottsá- gú lepelhomokoh is 32—33 tonna hektáronkénti gumótermést ad a csicsóka. Tavaly az aszályos idő ellenére is jó termést mértek a kutatók. A legújabb nemesített fajták viszont már 65 tonna mennyiségre is képesek hektáronként. , V. E. NÉGY ÉVTIZED SODRÁBAN Első találkozás a miniszterrel Képünkön izgalmas felvétel látható, az _ almán éppen áthaladt puskagolyóról. Az expozíciós idő kisebb milliomod másodpercnél. . Összeállította: Mester László Jegyzeteimet rendezgetve, legyen az ipari vagy mezőgazda- . sági témái, a lapuikról minduntalan rám tekint Czottner Sanyi bácsi, azaz bocsánat, Czottner Sándor elvtárs, a forradalmi munkás-paraszt kormány tagja, nehézipari miniszter; micisapkájának simlijét kicsit megemelve, csaknem fülig nyílt szájjal mosolyogva, huncut villanásé szeméivel, és mondja az ezerszer hallott buzdítást: „No látod, hát nem megmondtam neked, gyere- iköm!” És tényleg megmondta, és valóban úgy lett! De ebben, mármint valamely terv megvalósulásában neki személyesen kiemelkedő szerepe volt; .évtizedek múltán is felelősséggel állítom: Czottner Sándor elvtárs volt a megye egyik legnagyobb barátja, szövetségese és segítője! (Egykori megyéi titkár kollégáim • hasonlóan nyilatkoztak a Czottner elvtárssal való kapcsolatukról.) □ □ □ De,, hpg^api, iá ■ j&fSjtödiQ tt ez a szövetség r az. , 'előrehaladásra, a szocialista' építőmünka' ismeretlen gondjainak megszüntetése érdekében? Igen emlékezetes, mert nem kis eseményhez kapcsolódik, és 1957 novemberéig nyúlik visz- sza. A párt Központi Bizottságától felhívást kaptunk, hogy Tito elvtárs, a JKSZ főtitkára a moszkvai tanácskozásról vasúton utazik haza, ezért búcsúztatására Dallos Ferelnc elvtárssal, a megyei tanács elnökével jelenjünk meg a kelebiai vasúti határátkelő állomáson. Elegét téve a méfelbízatásnak, időben megérkeztünk Kelebiára, és a község, az állomás és a határőrség vezetőivel beszélgetve várakoztunk. Nem sokáig, mert kis i!d!ő múlva berobogott és megállt előttünk Tito elvtárs kü_ lönvonata. Nyílt az ajtó, lelépett róla egy barna ruhás, micisapkák ember. egy diplomatafélének látszó férfi kíséretében. A mici- sapkás már messziről odakiáltott: szervusztok, fiúk! Szervusz Feri! — mivel Dallos Ferencet már korábbról ismerte. Hozzánk érve kezet ráztunk ve- ' le és a kísérővel, akiről kiderült, hogy valóban diplomata, s aki invitált bennünket a vonatra, tolmácsolva Tito elvtárs meghívását. Belépve, a jugoszláv párt főtitkára ismerősként fogadott bennünket, hiszen néhány h.ap- pal korábban, a tanácskozásra történő odautazásakor már találkoztunk. Borospoharait adtak kezünkbe, köszöntöttük Tito elv- társat szerencsés megérkezése alkalmából, s további jó utat kívánva" a népeink köziti barátság továbbfejlődésére emeltük poharunkat. Rövid idő alatt eleget tettünk megbízatásunknak, í Czottner elvtárs az MSZMP KözDojnti Bizottsága és a fórra.-, dalmi munkás-paraszt kormány nevében ugyancsak kifejezte jókívánságait. és búcsúzott a 'hazánkat elhagyó magas vendégtől. Így együtt távoztunk, '■s búcsút intettünk a rövidesen, elgördülő különvonat utasainak. Igen nagy öröm volt számunkra, hogy találkozhattunk Czottner elvtárssal. Magam is tudtam róla. hogy korábban csepeli munkás volt, mégpedig igen kiváló szakmunkás és jónevű munkásmozgalmi ember,' főbizalmi, régi taÉ.ia a pártnak. Egy kicsit furcsa volt a micisapkában, nem ilyennek képzeltem, a minisztert, de nagyon jólesett, hogy ilyen, mert olyan volt, mint az anárn, és amilyenek voltak; az akkori munkások. Egyszóval: megnyerte bizalmamat! Kértük vhcgy ha így adódott' végre, hogv égv, minisztert is. kct'zöflt.betüink megyénk- ■ ben, szánjon ránk egy kis időt, mert nagv szükségünk volna erre. ,Egv percig sem kérette magát. így hát körülültük a várótér remben előkészített asztalt és buzdított bennünket: no, akkor mondjátok! Mondtuk -mi persze buzdítás nélkül is. Kezdve azon, hogy ő az első miniszter az ellenforradalom óta megyénkben, s persze mi megértjük a kormány nagy gondját, mert ml sem vagyunk könnyű helyzetben. De éppen ezért véljük úgy, hogy könnyebb lenne ott fenn- is, meg itt lenn is, ha jobban megosztanánk a gondokat, a terheket és a megoldásokat is. Tájékoztattuk őt a konszolidáció kibontakozásáról, az MSZMP és a forradalmi munkás-paraszt kormány megyénkben is eredményt hozó politikájának megvalósulásáról. Akkor már voltak bizonyos eredményeink és tapasztalataink a községfejlesztés és a helyi ipar, valamint a helyi \munkalehetősé- •gek kialakításában. E téren tudtunk először kapcsolatot ^terem- , teni a lakossággal. Tájékoztattuk, |hogy. az emberek .városon, .és falura ..egyaránt .hajlandók' anyagiakkal : és kétXkezük, 'munkájával részt venni az emberibb környezetük mielőbbi kialakításáért, amint ezt a járda- és útépítésnél, s más községfejlesztési munkáknál tapasztaljuk. Folytatni kellene a villamosítást, a jó ivóvízzel való ellátást |— soroltuk gondjainkat —, s e]?ben is 'részt venne a lakosság. Villanyvezeték, meg vízvezetékcsövek kelle. nének, de ezeket mi ném tudjuk előteremteni. Beszéltünk foglalkoztatási gondjainkról, a megye ipari elmaradottságáról, arról, hogy korábban egyetlen egy központi nagyberuházás jött létre, a félegyházi Bányászatin Berendezések Gyára, itt, a homok kel. lős ‘közepén. □ □ C Bár a homokot évszázadok óta. tudták hasznosítani elődeink; hisz azt a bort, amely a poharakban csillog, meg azt a szép kertkultúrát, amelyet ezen a vidéken lát, a homokon hozták létre. Ma azonban az újabb ültetvényekhez már gépek kelfenének, meg több műtrágya. Meg aztán ki tudja, ha tényleg tengerfenék volt HZ Alföldnek ez & részé, nincs-e valami alatta? Az volna az igazi szocialista homokhasznosítás, ha nem is kettő-, hanem háromszintes termelés' folyna a homokon: felül szőlő- és S gyümölcstermesztés, alul a mélyből ; pedig olajtermelés. • Mondtuk, mondtuk mjmdazt, ami összegyűlt bennünk, és nyomta a megyei párt- és tanácsi, vezetés vállát, annyi álmatlan éjszakát- okozva abban az időben. Végighallgatott bennünket türelmesen és látható érdeklődéssel, pedig könnyen elintézhette volna, mert nem a mező- gazdaság minisztere volt, és hol volt akkor a nehézipari miniszternek "érdekeltsége Bács-Kiskun megyében? Ő azonban nemcsak miniszter volt, hanem a magyar forradalmi munkás-paraszt kor-1 mány tagja. (És zárójelben hadd jegyezzem meg: szerencsénkre öreg vasasként a jó borok kiváló szakértője, és ettől a naptól kezdve a Bács-Kiskun megyei borok egyik hatásos propagan- . diistája.) Végül is azt mondta, rendben van, gyerökeim, azt hiszem', értelek benneteket. Én megígérem, hogy áegítlek benneteket, hisz a kormány tagjaként ez a dolgom. A szövetségesetek leszek a törekvéseitek' Kibontakoztatásában és megvalósításában, de itt any- ■ nyi mindent felsoroltatok, hogy hat ország kormánya iö kevés volna ezek végrehajtásához. A dolgoknak megvan a maguk rendje}. gondoljátok! végig .ismételten, szedjétek, sdfirendbe,. vessétek papírra kívánságaitokat és küldjétek meg nekem. Én is végiggondolom, és toborzok további szövetségeseket is, de csak egy feltétellel: amennyit ti tettetek saját erőiből, annyival járulunk hozzá mi is. □ - y így történt! A megyei vezetés részéről újra végiggondoltuk a problémáinkat közösen, Dallos elvtárs padiig — a rá jellemző precizitással — elkészítette a feljegyzést, amelyet megküldtünk Czottner elvtársnak. Nem sok idő elteltével már egy újabb szövetségessel, Csergő János kohó- és gépipari miniszterrel együttesen tárgyaltuk meg közös dolgainkat. £ jöttek újabb szövetségesek: Csenterics Sándor villamosipari miniszterhelyettes a faluvillamosítás fejlesztésében, majd befejezésében, Herczeg Ferenc gépipari miniszterhelyettes a szőlőgépesítés problémáinak megoldásában segített. Bese Vilmos elvtárs, a kőolaj- és gázipari kutató intézet illetve tröszt vezérigazgatója is- felkereste megyénket, és sor került a kecel— kiskőrösi kutatófúrásokra, t majd egy idő után a szankiakra. összefoglalva azt tudnám mom" dani: az MSZMP Köziponti Bizottsága politikájának végrehajtása érdiekében kidolgoztuk a megyei koncepciókat, kialakultak a megyei és az országos testületi vezető szervek állásfoglalásai, döntései, és ezek dinamikus megvalósítására a lakosság igen széles körű összefogása, a kor- . máriyzati támogatás alapján. Dr. Molnár Frigyes A KALOCSAI VAS- ÉS FÉMIPARI KISSZÖVETKEZET motorjavító részlege, 1984. június 1-től v^gzi a HERMÉSZ által forgalomba hozott kerti kisgépek garanciális javítását. A Kalocsa és Kiskörös vonzáskörzetében lakó kisgéptulajdonosok a meghibásodott gépeik javítási igényét jelentsék szervizünknek, Kalocsa, Hunyadi J. u. 73. sz. alatt, vagy a Kalocsa 78-as telefonon. 1351
