Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-11 / 161. szám
4 « PETŐFI NÉPE • 1984. július 11. INGÁZÓK Akik a pálya mentén dolgoznak Utasokkal' és áruval a nap minden órájában közlekednek vonatok. Mozog, úton. van sok vasutas is, mire a szomszédos, vagy távolabbi városból, nem ritkán tanyáról á szolgálati helyére ér. Indulás otthonról, munkakezdés előtt két—három órával. Hazatérés alkonyattal, vagy másnap reggel. Ilyen a bejárók, az ingázók menetrendje a MÁV- jiál. Ha csönget a küldönc... A kecskeméti vasútállomáson magy a létszámhiány. Nehezíti a munkát, ihogy a forgalmi szolgálat kilencven dolgozójának több mint 90 százaléka bejáró! Am ' a vonatok mégsem vesztegelhétnek. Gyakori, hogy egy-egy pihenőnapos kocsirendező vagy mozdonyvezető lakásán küldönc, csönget: jöjjön soron kívül dolgozni! Máskor Szentesről és Vésztőről • iderendelt vasutasokkal oldják meg feladataikat a kecskemétiek. Túlóra? Se szeri, se száma. Amikor erről érdeklődöm, az állomás vezetői nyíltan közlikaz adatokat, de hozzáteszik: „Csak a tájékozódás kedvéért, jegyzet- füzeten kívül...” Belátom, nem akarják nagydobra verni aggasztó munkaerőhelyzetüket. Annyi azért mégis ide kívánkozik, hogy a forgalmi szolgálatban a kötelező 182 munkaórával szemben ma a 240 óra az általános, de az utazó személyzeté ezt is meghaladja. Nem jobb a helyzet a körzeti Uzemfőnökség további 34 állomásán sem. Ezeken a helyeken — mint Horváth Antaíné gazdasági üzemfőnök-helyettestől megtudom — több száz dolgozóra lenne szükségük. Az ingázók száma is nagy. Mivel pedig a MÁV éjjel-nappali üzem, ahol szombat. vasárnap sincs megállás, és a szilveszter is csak egy iá munkanapok közül, sok a kilépő. Az alkalmazottak 30— 40 százaléka folyton cserélődik, A • felvételt hirdető táblák az állomásokon egyré nagyobbak, úgy tűnik: tartós használatra készültek. Hány kilométer a sorompó? Kik azok, akik a pálya mentén mégis helytállnak? Tóth Sándor kecskeméti állomásfőnöknek, helyettesének, ör- dögh Ferencnek, és a többi irányítónak jócskán jut a tennivalókból. Munkájuk mellett hétvégi ügyeletre is beosztják őket. Családjuk megszokta (elfogadta) a vasutasélet rájuk még inkább érvényes törvényét, az állandó készenlétet. „Ma nem alszom itthon” — ismétlődő kijelentés ez náluk. Szolgálatuk, a szó legteljesebb értelmében, hivatás. De hivatás, kemény megpróbáltatás azoké is, akik naponta, más'naponta, 10—20—50 kilométerről kelnek útra, hogy/idejében itt legyenek. Takács János váltókezelő Kisfáiból jött. Tizenöt kilométert vonatozott. Reggel ál! munkába, a 2-es tolatócsapatnál. Negyedszázada megbízhatóan végzi munkáját a MÁV- nál. Rajta is sok múlik, hogy a megtermelt árukat a vagonokban épségben a rakodóhelyekre továbbíthassák. • Zsibrita László hét éve bejáró, ® Élenjáró a tanulásban, élenjáró a munkában Pantó Anna szolgálattevő. (Straszep András felvételei) Felelős beosztás Zsibrita László sorompókezelőé is. A Kossá István sétány végére, egy vasúti őrházhoz készül, hogy 12 órás szolgálatban biztosítsa harminc vonat balesetmentes áthaladását a közút—vasút 'kereszteződésében. Az 54 éves férfi hetedik éve jár át Kiskunfélegyházáról dolgozni. Azt gondolhatnánk, hogy ingázása, a vonatról leszállva, csak az állomásig tart. Nem. Zsibrita László útja ugyanis még 'három kilométer gyaloglással folytatódik, míg az őnházhoz ér. — Jó lenne, ha erre az útra kapnék egy szolgálati kerékpárt — jegyzi meg a bejáró sorompókezelő. Elődök és mai fiatalok Legendaszerűnek hat, hogy valamikor voltak olyan mozdony- vezetők, akik úgy vizsgáztatták fűtőiket: fehér kesztyűs ujjúkat végighúzták a mozdony oldalán. S ha több szennyeződés tapadt a kesztyűre, mint ahogy az elfogadható lett volna, a fűtők bizony igencsak behúzták a nyakukat!' Azt már nem hallomásból, tapasztalásból tudom, hogy Kecskemét állomás felelős beosztású vasutasai korábban sem húzódoztak a szívvel-lélekkel ' végzett munkától. Szeli Lajos, egykori állomásfőnök-helyettes, / a tola- tókkal szinte eggyéforrva dolgozott annak idején a forgalmi feladatok teljesítéséért. Az elődökhöz méltóan, a bejárók között • Az állomás egyik kiváló dolgozója: Szabó Mihály tolatásvezető. ma is találunk jó néhány rátermett, felkészült vasúti középve-’ zetőt a megyeszékhely állomásán. Ilyen Szabó Mihály, aki vonatfékezőbői lett tolatásvezető, harmincéves törzsgárdatagsága és kiváló dolgozói kitüntetése van. Vele együtt említik Pantó Anna 21 éves nagykőrösi szolgálattevőt. Ö kocsifelíróként kezdett dolgozni, hét hónap alatt két, sikeres szakvizsgát tett, középiskolába, sőt KRESZ-tamfo- lyamra is jár, és felvételre pályázik a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolába. Szintén megállja a helyét •Rácz György kétgyermekes vezénylőtiszt, aki a nagykőrösi állomáson kapott szolgálati lakást, s akinek a felesége inkább átment tanítani Kecskemétről a körösi Arany János Gimnáziumba, csak hogy a gyerekeihez közelebb legyen. Említhetjük az ugyancsak bejáró Gyuricza Gyula forgalmi oktatót is, aki 350—400 vasutast képez, s törődik az újonnan munkába lépők felkészítésével. Mindannyian elkötelezettjei a vasútnak. Klub nyílik Az ingázás oka mindig egyfajta, • szükséghelyzet. Anyagi, gazdasági és egyéb társadalmi okai vannak. Mértékét a földrajzi és a közlekedési körülmények, de főleg a munkaerőhelyzet szabja meg. A bejárással tehát ezután is számolni kell. Javítani viszont az ingázók helyzetén, okvetlenül kell. Akinek egy szolgálati kerékpár jelent könnyítést, annak azzal segítsenek. Akinek lakásgondja van, azt ennek megoldásában támogassák. Többen szeretnék a hazautazd sig ,a várakozási időt kulturáltan eltölteni, ezért bizonyára örömmel fogadják a kecskeméti állomás tervét: ősszel bejárók klubját nyitnak az épületben, alhol minden ingázót szívesen látnak. A bejárók megtartása a MÁV üzemviteli érdeke. Népgazdasági jelentőségé azoAban még számottevőbb. Épp ezért, a munkaerőmozgással számolva, az utánpótlás érdekében a járható út az olyan, hivatásszerető, áldozatkész vasutasok indítása és megbecsülése ezen a pályán, mint amilyen Szabó Mihály, Takács János, Pantó Anna és a többiek. Kohl Antal GABONAPAZARLÓK Tavaly nyár végén, a perzselő kánikulában, amikor a tikkadt földeket riasztóan széles repedések hálózták, jóhírű tsz szakosított sertéstelepén jártam. A lyukas önetetőkből folyt a táp, az állatok •térdig gázoltak darában. Kísérőm, a főállatte- myésztő kerökded előadást tartott az újszerű sertéshibrid kitűnő takarni ányhasznosításáról. Miközben röpködtek a szakkifejezések, s az állattenyésztő arcán elégedett mosolyt terült szét, nem tehettem mást: hüledeztem. Egyszerűen fölfoghatatlan volt , számomra, hogy miiként lehet elégedett ez az ember, miközben a gondjaira bízott telepen az avult technológia, a hibás berendezések okán olyan mértékű gabonapazarlás folyt, amely még a normál termésű évben, a bőséges esők idején is felháborító volna. Hát még a tavalyi nyár végi kritikus helyzetben! Amikor bizton lehetett tudni, hogy jóval gyengébb termés várható az elmúlt évek átlagánál, amikor ugyanannak a tsz-nek a földjein kóréként zörgött a termés nélküli kukoricaszár: ahol — a növény- termesztési ágazatban dolgozó elnökükkel egyetemben — már hetek óta nem 'tudtak elmosolyodni sem, mert érezték, hogy katasztrófa lesz. Mondtam a főállattenyésztőnek, hogy csinálhat-\ nának valamit ezzel az elhanyagolt teleppel, de az emberem csak a vállát vonta: „Van magának fogalma arról, hogy mennyibe kerülne a telep rekonstrukciója?” Ezt kérdezte, majd hozzátette: „Egyébként máshol, sem sokkal jobb g helyzet, mert az ország sertésférőhelyeinek 85—90 százaléka elavult, korszerűsítésre, felújításra vár”. •A kijelentés sajnos igaz. A hetvenes évek első felében, a sertésprogram keretében nagy számban épültek akkor korszerűnek vélt szakosított telepek, 'amelyekről azóta kiderült, hogy technológiájuk merőben gazdaságtalan. E telepek most egyidőben mennék, tönkre, most: érnek, meg a teljes felújításraÉppen akkor, amikor — napjaink gazdasági nehézségei közepette — nincs elég pénz ilyen mértékű beruházásokra. A józan ész is azt mondatja velünk: éppen ebben a helyzetben lenne szükség nagyobb takarékosságra, megfontoltabb gazdálkodásra.' Ezért nem lehet megbékélni azzal a mind szélesebb körben elharapózó szkepszissel, -afnely sók vezetővel, meg beosztottal egyaránt azt mondatja: „Minek strapái- jiam magam ilyen körülmények között? Pénzt nem csinálhatok! Még szerencse, hogy az időjárás a segítségünkre van”... Való igaz, hogy az idén tavasszal bőséges felhő- takaró gyülekezett az ország egén,1 aminek köszönhetően a lehulló eső bő termésre serkentette az elvetett gabonát. Ám ez csak az amúgy is kitűnő növénytermesztés- dolgát tehetté erre az évre rendbe — remélhetően. A szakosított sertéstelepek állapotán, helyzetén önmagában még nem változtat. S még kevésbé azon, hogy — láttuk, tapasztaltuk — vannak helyek, ahol hozzászoktak a gabonapazarláshoz. Pedig nemcsak attól lesz több gabonánk, ha sokat termelünk, hanem attól is, ha ésszerűen, takarékosain, fegyelmezetten használjuk fel. Az állattenyésztő telepek rossz állapota senkit sem mentesít a jobbító cselekvés' kényszerétől. Tarthatatlan, hogy a nagy ráfordításokkal és rengeteg emberi erőfeszítéssel megtermelt gabona a szkeptikus emberek nemtörődömsége miatt részben pocsékba menjen. Még a~ legrosszabb állapotban lévő sertéstelepeken is van lehetőség arra^hogy mázsákat, tonnákat takarítsanak' még. Végtére is ezekből a mázsákból és tonnákból hús lesz, s kinek mipdegy, hogy' mennyi a sertéshizlalás, a baromfinevelés önköltsége? • G. I. SAJTOPOSTA • • U zenjük „Elkeseredett anyuka’* jeligére, Ja- kabszállásra: A helyi tanács szakemberétől tudjuk, hogy a község területén kizárólag az Erdei csárdának van engedélye a reggeli 9 óra előtti ital- mérésre, minthogy az idegenforgalom szempontjából jelentős út mentén fekszik. A többi vendéglátó egységben kötelező betartani a tilalmat. Ha ön mást tapasztal, tájékoztassa arról a helyi hatóságot, amely kivizsgálja az ügyet, és szükség esetén szabálysértés* intézkedést is tesz. Fodor Jánosnénak, Bajára: A nehezebb gazdasági helyzetben emelkedtek a lapelőállítás költségei is, s / a plusz kiadások egy részének fedezése érdekében vált indokolttá a szabadáras kategóriába tartozó hirdetési tarifák módosítása. Erről a kiadóhivatalok önállóan döntöttek, s a részletekről idejében tájékoztatták az ügyfeleket. „Sérelem” jeligére, Bácsalmásra: A hagyatéki eljárás megismételhető az ezzel kapcsolatos határodat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül, feltéve, hä az örökös olyan tényre hivatkozik, melyet nem vettek figyelembe a korábbi eljárás során, s az Milyen az építőanyag-ellátás Kiskőrösön ? A csengődi Puskás Sándorné összesen ötezer hazai cserépre, illetve téglára* fizetett előleget a kiskőrösi TÜZÉP-nél, tavaly november végén. Azóta tapasztalja, hogy vele szemben előnyben részesülnek az anyagbiztosítási szerződéssel rendelkezők, következés, képpen egyetlen darabot sem kapott máig az igényelt, mennyiségből, s a kereskedők nem is biztatják. Ajánlják viszont az ugyanolyan külföldi termékeket, persze borsosabb áron. Olvasónk mások nevében is kéri, nézzünk utána: valójában milyen az építőanyagellátás e városban, s hogy helyes-e az eladás ottani gyakorlata? A .közérdekű ügyben" beszéltünk, az Alföldi TÜZÉP Vállalat kiskőrösi telepének vezetőjével, Antóni Andrással, akitől a következőkről értesültünk: A • ke rés ködeiről. .egység idei várható forgalma meghaladja a 100 millió forintot, ami ia korábbi évekhez viszonyítva nagyarányú növekedést jelent.. Ennek magyarázata, hogy az ellátási körzetben igen sokan építettek, illetve építenek új családi házat. A vásárlók között elsőbbséget élveznek azok, akik a leendő otthonuk építéséhez Szükséges valamennyi téglát, tetőcserepet, be_ — ha elbírálják — eredményezhette volna a hagyatékban való részesedés arányának megváltozását. Az ilyen kérelmet szóban vagy Írásban lehet előterjeszteni a határozatot hozó közjegyzőnél. »zalai Imrénének Kiskunhalasra: A 7007 (Eü. K. 13.) EüM—MM számú — 1983-ban kiadott — együttes irányelv taglalja, a felnőttvédelml szociális gondoskodás új feladatait. Eszerint a tanácsoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a körzetükben lakó alacsony nyugdíjban részésülő emberek rendkívüli szociális segélyezésére. Ennek érdekében célszerű felmérni az ilyen társadalmi réteg helyzetét, szükségleteit. Pénzbeli támogatásukhoz alapul szolgálhat — főleg az egyedül élőknél — a különleges diéta miatti többletkiadás, a lakásfenntartás (festés, mázolás stb.) költségeinek a növekedése, vagy éppen a tüzelőanyag beszerzésével és a ruházat pótlásával kapcsolatos fizetnivalójuk, ön e kérelmét nyújtsa be a helyi tanács szociálpolitikai csoportjához, s ha úgy véli, nem megfelelő elbírálásban részesült. fellebbezhet a megyei tanács egészségügyi osztályához. tonel-emet, faanyagot, cementet stb. egyszerre megrendelik. Velük anyagbiztosítási szerződést köt a telep, ahol .a summázott érték 20 százalékát kell előre befizetni. E megállapodás alapján az egység vállalja, hogy a megjelölt határidőre beszerzi a, kért meny- nyiségű és minőségű anyagokat. Ám ha ezekhez előbb jut hozzá a megrendelő, térítik a felmerült pluszköltségeit. És hogy a házukat korszerűsítő,^ a melléképülétet , létesítők stb. ,se járjanak rosszul.— t,ehát a kisebb tételű építőanyagot keresőkre — bevezették Kiskőrösön is az úgynevezett előlegfizetés rendszerét. Lényege: iaz igényelt anyag értékének 30 százalékát megelőlegezi a vevő, aki-1 nek nem kell naponta-hetente érdeklődnie az érkezett árukról, ugyanis ha befut elegendő készlet, azonnal kap értesítést a befizetési sorszáma alapján. E vásárlók' részére nincs meghatározva időpont az anyag biztosításáról, ha azonban a rendeléstől számított 1 évig még teljesítetlenek az igényeik, útpénzükét Viáz- szafizeti a TÜZÉP, sőt ; kérésére előbb is. Különben ehelyütt sem .kielégítő az áruellátás, főleg a magyar gyártmányú termékek (tetőcserép, tégla) hiányoznak, illetve nem a kívánt ütemben érkeznek be. Tény viszont, hogy .jelenleg is van Jugoszláviából és Ausztriából származó építési anyag a telepen, az ára azonban magasabb a hazainál. LEVELEKBŐL— RÖVIDEN Van mosógép — és mégsincs! Farkas Lászlóné Soltvadkert, Kér* tész u. 31. szám alatti olvasónk küldte szerkesztőségünkbe az alábbi sorokat : Három apró gyermek anyukája vagyok, s gondolom, nem szükséges bizonygatni, mennyi mosnivalóm van nap mint nap. E nehéz munkától szabadultam meg 1982 őszén, amikor az újonnan vásárolt WA 60-as típusú NDK mosógéppel gyarapodott háztartásom. A jótállás idején mindössze kétszer romlott el, de azóta szinte állandóan baj van vele, szóval Van és mégsincs. 'Mivel Kiskőrösön és Kiskunhalason nem tudták helyrehozni, felkerestem a kecskeméti ELEKTROSZER központi szervizét. Hogy hányszor jártam már ott — á Széchenyivárosban —, nem tudnám megmondani, azt viszont igen hogy az elmúlt fél évben talán egy hónapig sem használhattam zavartalanul a gépel. Ojra és újra elromlott a /programozója. Ennél csak az keserített el jobban, hogy egyre magasabb összegű volt a fizetendő munkadíj. Az utóbbi időben már többször kerestem az illetékes vezetőt, hogy találjon valami megoldást ügyemben, de sajnos mindig házon kívül volt. Mivel a mosógép jótállási ideje (12 hónap) már lejárt, ilyenkor t—. de csakis tartós fogyasztási cikk esetében — a tulajdonos érvényesítheti a szavatossági igényét, mégpedig a vásárlástól számított 3 évig. Az ,. ezzel foglalkozó jogszabály értelmében kérhető a hibás termék megjavítása, árának csökkentése, végső soron pedig a cseréje, illetve a vételár visszafizetése. ön is éljen e lehetőséggel, ám ha eközben akadályba ütközik, kérje.panasza kivizsgálását, s a szükséges intézkedés megtételét az ELEKTROSZER felügyeleti hatóságától, a megyei tanács ipari osztályától. Hol a tömítőgyűrű? Hirdeti az újság, hogy most kell vásárolni kitűnő hőhatású, tartós használatot biztosító öntöttvas-radiátort. Én meg elfogadom az ajánlatot, megyek a boltba és potom 50 ezerért meg is vásárolom a jugoszláV"teríné- ket. Odahaza boldogan fogok az összeszereléséhez, ám hirtelen leküzdhetetlen akadály áll előttem: sehol sincs a nélkülözhetetlen — és mindössze pár forint értékű — tömítőgyűrű. Irány a szaküzletek: Baján, Kiskunhalason. Kecskeméten, Siófokon, Szekázár- don, Keszthelyen stb. De hiába, ezzel az áruval nem szolgálnak a kereskedők. Ajánlattal igen: talán szerezzem be közvetlenül Jugoszláviából, mert -nálunk nem gyártják Jiezf az alkatrészt. Váltanék útlevelet' anyagbeszerzési célból, s elmennék a szomszéd országba csak azt nem tudom, kinek nyújthatom be az ezzel kapcsolatos számlát. Persze az is rejtély előttem, miért kell elszenvednie a vásárlónak ezt a tortúrát. Egy megoldást nem találva, egyelőre az udvari fészerben helyeztem el az import radiátort, melynek hatását egyelőre csak idegrendszeremen érzem . . . — panaszolja Uricska István, Kisszállás. Rákóczi u. 25. szám alatti lakos. * □ □□ KÉRDEZZEN — FELELÜNK □□□ i|i ZSINEGEK, ZSÁKOK SORON KÍVÜL A kenderipar a betakarításért A zsebkönyv gazdag számanyaggal, színes grafikonokkal mutatja be a magyar iparban az elmúlt évben, illetve a 70-es évek óta végbement változásokat. Ismerteti az ipar szerepét és 'helyét a népgazdaságban, és összefoglalja a legfontosabb eredményeket. Részletesen tartalmazza az ipar szerkezetére, termelésére, a termelékenységre és az árak alakulására vonatkozó adatokat. Külön fejezet foglalkozik az anyag- és energiafelhasználással, valamint a műszaki-technikai színvonal, .változásaival, különösképpen annak egyik lényeges jellemzőjével: .a beruházásokkal. A munkaügyi adatok között helyet kapott a munkaerőhelyzet, a bérek és keresetek, valamint a balesetek alakulásának mutai- tói. A kötet számot ad az ipair pénzügyi és jövedelmezőségi jellemzőinek változásairól, ágazatonként kimutatva az export- jövedelmezőségek alakulását is. A legfontosabb adatok területi bontásban is megtalálhatók a zsebkönyvben.. Tégla terven felül Az Alföldi Téglaipari Vállalat gyárai 1984 első felében dicséretes eredményekkel ' segítették a magánerős11 lakásépítéseket : kilenc és fél- millió' kisméretű egységnek, mégfelelő ■ égetett ij/églát, gyártottak terven ' felül és nyerstéglából is , majdnem hétmillióval többet a tervezetté nél. Az előirányzaton felül készült falazóanyag legalább | és fél ezer családi ház felépítéséhez elegendő. A vállalat másik fontos termékéből, a kerámiabetétes válaszfallapból kis híján négyezer négyzetméterrel többet készítettek az előirányzottnál| A nagy nyári betakarításhoz igényelt bálakötöző zsinegek, zsákok pontos szállításával, szükség esetén soron 'kívüli megrendelések téljesítésével is segíti a mezőgazdaságot a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat.. Az- idény kezdetére leszállították a megrendelt 450 tonnányi bálakötöző zsineget, mégpedig kender helyett polipropilénből, hogy a gépekkel készített • féltonnás szal- malbála is beköthető legyen vele. •Időarányosan teljesítik az idei csaknem két és fél millió gabonászsák szállítását előíró tervet is. Egyes vidékek AGRQKER- vállalataitól tizenötezer—húszezer zsákra szóló újabb megrendelések is /érkeztek, amelyeket terven felül' teljesítenek. A burgonya, a, hagyma és más ilyen darabos termény csomagolására, szállítására kitűnően alkalmas, pehelykönnyű műanyag „csipkezsákokból” is- leszállították az első félévre megrendelt hatmilliót; Ezek a zsákok gyorsan közkedveltté váltak, hiszen súlyuk három-négy deka, mégis elbírnak huszonöt kilónyi árut; AZ ÁFOR TISZÁNTÚLI KÖZPONT VERSENYTÁRGYALÁST HIRDET A Baja, Jobbágy úti. Kalocsa, Ecetgyár úti, Kalocsa, Bacsó Béla úti, Szabadszállás, Kossuth L. úti háztartási tiizelőolaj-eladóhelyek bérletbe adására 3 ÉVI IDŐTARTAMRA. A pályázati feltételekről részletes felvilágosítást az AFOR Tiszántúli Központ kereskedelmi vezetője ad. (5000 Szolnok, Ságvári krt. 32.) A versenytárgyalás időpontja: 1984. augusztus 15. A verseny tárgyalás helye: AFOR kecskeméti telepe, Kecskemét, Mészöly Gyula út 21.' sz. A pályázatot legkésőbb 1984. augusztus 8-ig a fenti címre kell beadni. 1370 • V Ipari zsebkönyv, 1983
