Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-06 / 157. szám

4 ® PETŐFI NÉPE • 1984. július 6. Műtrágya­újdonságok HAZUNK TAJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! A pritaminpaprika II. Növényvédelem és tápanyag-utánpótlás EREDÉS UTÁN: A baktériumos betegségek el­leni megelőző jellegű kezelése­ket ekkor kell elkezdeni (Bordói- por 100 négyzetméterre 6 deka­gramm, Bordódé 1—2 százalékos oldata, vagy Rézoxildorid 50 WP, 100 négyzetméterre 25 deka­gramm 7—10 liter vízzel kijut­tatva). öntözéses termesztés vagy csapadékos időjárás esetén 10—14 naponként kell megismé­telni a permetezést. Várható a levéltetvek és a lombszinten élő bagolylepkelánvák megjelenése is. Előbbiek ellen a Pirimor 50 DP alkalmazható (100 négyzet- méterre 5 dekagramm). Mind­két kár.tevőcsoportra hat a Bi 58 EC, illetve a Sinoratox 40 EC, (10Ö négyzetméterre 6—9 milli­liter), vagy a Safidon 40 WP 100 négyzetméterre 15 gramm). A nö­vényvédelmi permetezésekkel összekapcsolható a mikroeleme­ket is tartalmazó lombtrágyák a Wuxal, a Fitohorm Z kijuttatása. VIRÁGZÁS KEZDETÉN: A kezeléseket ki kell egészí­teni a magházpenész elleni első védekezéssel. Jó eredményt ad a következő szerek valamelyike: Rovral 50 WP (100 négyzetmé­terre 15 gramm), Rubigan 12 EC (100 (négyzetméterre 3 millili­ter), vagy az Orthocid 50 WP (100 négyzetméterre 30 gramm). TELJES VIRÁGZÁSBAN: Az említett szerek egyikével feltétlenül kerüljön sor a mag­házpenész elleni második keze­lésre. KÖTŐDÉS UTÁN, BOGYÖFEJLÖDÉS KEZDETÉN: Ez a legmegfelelőbb idő­pont az első nitrogén-fej trágyá­zásra, amit a későbbiek során még két alkalommal megismé­telhetünk. Kedvező, ha a mű­veletet mindig öntözés követi. A magházpenész lelleni harmfadák kezelés is most időszerű. Kü­lön szólni kell a kukoricamoly­ról, amely évek óta egyre na­gyobb gondot okoz. A paprika- termesztésben a kártevő máso­dik nemzedékének lárvái veszé­lyeztetik a termés minőségét. A vegyszeres védekezést a kukori­camoly rajzáscsúcsát megelőző időszakban — augusztus 5. és 15. között kell elvégezni, és szükség esetén 10—12 nap múl­va megismételni. A legmegfele­lőbb készítmények: a Sevin 85 WP (100 négyzetméterre 12—Í8 gramm), a Bi 58 EC, illetve a Sinoratox 40 EC (100 négyzet­méterre 6—9 milliliter), Decis 2,5 EC (100 négyzetméterre 0,5 centiliter) vagy a Chinetrin 25 EC (100 négyzetméterre 0,6 cen­tiliter). A következő alkalommal a gomba növényvédelmiéről tájé­koztatjuk a Házunk tája olva­sóit. A Budapesti Vegyi Művek több, a nagyüzemi gyakorlatban már jól bevált műtrágyát kínál ki­sebb, egy vagy néhány kilogram­mos csomagolásban a kiskert- tulajdonosoknak. A kiskereskedelmi forgalom-' ban újdonságnak számító mű­trágyák közül várhatóan igen kelendő lesz a Dolomit. A Buvi- plant-család két tagjából is vá­sárolhatnak a kiskert-tulajdono­sok. Mindkettőben megtalálhatók a legfontosabb tápanyagok, de ezt a műtrágyát a csapadék nem mossa ki rövid idő alatt a talaj­ból. A Buviplant egyik változa­ta por formájában kerül forga­lomba, ez egész tenyészidőn át egyenletesen táplálja a növényt, míg a másik, a tabletta alakjá­ban elkészített, két—három évig is folyamatosan adja ált a táp­anyagokat. A Falisol-családnak is két tagja került forgalomba. Növényvédő szereket kisebb mennyiségben már tavaly is áru­sítottak a kiskertek műveléséhez elegendő csomagolásban, az idén viszont jelentősen bővítik kíná­latukat, csaknem 12 millió forint értékben növelik gyártásukat. A biztonságos tárolás érdeké­ben pedig változtattak a folyé­kony növényvédő szerek csoma­golásán; a korábbi műanyag ku­pakok helyett, melyet az erős ol­datok hamar kikezdhetnek, fém- kupakok kerülnek az üvégekre. (MTI) A szövetkezet segítségével 9 A madarasi Béke Termelőszövetkezet sertéstelepéről évente egy- kétezer sertést a háztáji gazdaságok vállalnak át hizlalásra. Az 5700 hektáron gazdálkodó madarasi Béke Termelőszövetke­zet szántóföldjei 16—28 arany­korona értékűek. A terület nagy részét az őszi búza, az őszi ár­pa, a kukorica, a lucerna és a szálastakarmányok foglalják el, de van 200 hektárnyi nyár- és akácerdejük, valamint 400 hek­tár rétjük, legelőjük is. A gazdaság ezerszáz tagja kö­zül mindössze 480-an dolgoznak még aktívan. Sokan gazdálkod­hatnak tehát otthon és a háztáji földeken. A szövetkezet segítsé­gével, irányításával igen jelentős az állattartás és a -tenyésztés. Évente 8 ezer hízott sertést ad­nak át szerződés szerint a ház­táji felvásárlónak a madarasiak. Ehhez a gazdaság 2500 tonna sze­mesabrakot ad a termelőknek. Emellett a Béke Termelőszövet­kezet évente 1—2 ezer sertést he­lyez ki tagjaihoz. A 20—30 kilo­grammos malacok hizlalásához a tagok 300—400 kilogrammnyi ke­veréktakarmányt kapnak, vala­mint az állatorvosi felügyeletet is megoldja a gazdaság. Az ál­latokat vágósúlyban a BÁCSHŰS szállítja el a feldolgozóba. A termelőszövetkezet saját tej­begyűjtőjében évente 200 ezer li­ter tejet fogad a háztáji gázda- ságokból. A községben lévő 80— 100 szarvasmarha takarmányozá­sát szintén segítik, a legelőt hasz­nálhatják az állattartók. A szövetkezet a háztáji terüle­tek terhére 1400—1500 négyzet- méter földet is ad tagjainak, a!hol kertészeti és ipari növényeket termelhetnek, pritamiin paprikát, dohányt, ligetszépét, csemegeku­koricát. Hasznos vagy veszélyes mérgek? A biológiai növényvédelem egyik fontos lehető­sége — a fizikai és kémiai növényvédelem mellett — a közvetlen (direkt) védekezési módoknak. S ha ezeket 'kiegészítjük a közvetett (indirekt), védeke­zési módokkal: karantén intézkedések, rezisztenciá­ra nemesítés, agrotechnikai növényvédelem, mecha­nikai módszerek, akkor jutunk el az integrális, az okszerű növényvédelemhez. Ilyen formában tágabb értelmezésű ez a módszer, amely felöleli a direkt, így tehát a biológiai növényvédelmet, és az indi­rekt védekezési módokat egyaránt, tehát az éssze­rűen továbbfejlesztett kémiai növényvédelmet. Bármennyire fájdalmas, tudomásul kell vennünk, hogy az élelmiszer-termeléssel szemben felállított minőségi és mennyiségi követelményeknek csak az okszerű — előrejelzésen alapuló — növényvédelem­mel tudunk eleget tenni. A világpiaci igények nem­csak a nagyüzemekre vonatkoznak, hanem a csalá­di szükségleten túl, a piacra termelő házikertekre, háztáji gazdaságokra is. A jelenlegi gyümölcs— zöldségpiacot figyelembe véve gyengébb minőségű — a molyos, a varas — termék nem tud, nem fog vásárlóra találni. . Nem a növényvédő szerekben, a „mérgekben” van a hiba, hanem a szakszerűtlen felhasználásban! Ha egy házikertben például, csak levéltetű-fertő- zést észlelnek a gyümölcsfákon, akkor a hasznos élő szervezeteket kímélő 0,05 százalékos Pirimor 50 DP-vel kell permetezni. Ha egy szőlőültetvényben a peronoszpóra (ellenszere a 0,5 százalékos Rézoxi- kloridSO WP) és a szürkepenész (ellenszere a 0,12 százalékos Chinoin Fundazol 50 WP) is fellépett, úgy kevesebb szermennyiséggel, csak egyetlen, de komplex hatású szerrel a 0,25 százalékos OrtKo- Phaltannal védekezzünk. A gyümölcsfa-takácsatkák fejlődésük nyugalmi szakaszaiban még a speciális atkaölő szerekre sem érzékenyek, de a lárvakelés időpontjában igen sé­rülékenyek. Ezért a rajzási csúcs időpontjának meghatározására Müller-féle megfigyelőlapokat használjunk. A begyűjtött 10 centiméteres fertőzött ágdarabokat 16x6 centiméter méretű farostlemez közepére — függőleges helyzetben — felragasztjuk. A lapot az ágrész körül vékony vazelingyűrűvel kö­rülkenjük, hogy a kikelő lárvák abba beleragadja­nak. A megfigyelőlapokból egy-egy^gyümölcsösben 6—10 darab szükséges, 3—5 fára kiakasztva. Ami­kor az első lárvákat megtaláljuk, készüljünk fel a védekezésre. A lárvák ellen a permetezés: 0,2 szá­zalékos Pol-A'karitox-szal, 0,2 százalékos Rospinnal, vagy 0,3 százalékos Mitac EC-vel akkor hatásos, • ha 70—80 százalékuk már kikelt. Megbízható felmérések szerint a kultúrnövénye­ket károsító élő szervezetek 35 százalékkal csök­kentik a mezőgazdasági terméshozamokat. Ebből 14 százalék az állati kártevők, elsősorban rovarok, 12 százaléka mikroorganizmusok, jobbára gombák, és 9 százalék a gyomnövények károsításának követ­kezménye. A növényvédelem feladata ezt a 35 szá­zalékot a pusztulástól megmenteni! Lippai János már 1664-ben Posoni kert című művében felveti a védekezés egy-egy sajátos lehe­tőségét. „Az fákrul, a kikelt hernyúk pókhálóbúi csináltak magoknak fészkét, és télre oda rekesztik tojásokat: még enyhány öszve-font levelekkel is bé- foedoezik,: miképpen, és mikor kell le szedni, meg­írtam”. (A fertőzött növényi részek ösqzeszedése: mechanikai módszer, elégetése: fizikai védekezés.) „Hogy efféle hernyúk ne teremjenek, meg-ny'erhe- ted, ha az fák, és vetemények — koeruel, szurkot, és büdös követ gyújtasz meg”, (A büdöskű vagy kénkő, s a szurok meggyújtása pedig 1664-ben már: kémiai növényvédelem.) A vakondok ellen: „első­ben Csuda fát („kit a Deákok Ricinus-nak nevez­nek) ültetnek, .. .azt tartván: hogy, a hol az terem, meg nem marad a Vakondok”. (A „riasztó” hatású növények ültetése, mint egy lehetőség: napjaink biológiai növényvédelmébe is bele tartozik.) Lippai korai elképzelései az 1660-as években a védekezés sokféleségére utalnak. Egyértelmű tehát, hogy a kemikáliák kétségtele­nül hasznosak: de egyben igen veszélyes eszközök lehetnek az emberek kezében. A környezetvédelem, a bioszférakutatás alapvető problémái biológiai jel­legűek, olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek az emberiség szempontjából sorsdöntőek. Összeállította: Gál Eszter Kulcsember az igazgató A gazdaságirányítás célja, hatékonyságának mércéje a vállalatok vállalkozó jellegének, ver­senyképességének erősítése. A készülő intézke­dések — az ösztönzés, a szabályozás, a szerve­zeti és jogi lépések — címzettjei a gazdálkodó egységék. Az intézkedések fogadtatása, értelme­zése, végrehajtása döntően vezetői feladat. A megújuló feltételek közt különösen felértékelő­dik az első számú vezető szerepe, tevékenysége. Az igazgató, az elnök jelenleg is a dolgozó kollektíva kulcsfigurája. Érdemes lenne vala­milyen közvéleménykutatással rangsorolni a szakma, a megye, az ország igazgatóit, elnökeit. És ha ezt követően — már nem szavazással, hanem gazdasági mutatók alapján — a válla­latokat is rangsoroljuk, kiderül, hogy a jóhírű cégek élén jónevű vezetők állnak. A sereghajtó vállalatok és az élenjáró vezetők aligha kerül­hetnek össze. A mű minősíti a mestert, vagy a mester a művet? A kialakuló értékpárok az ob­jektum és a szubjektum kölcsönhatásairól val­lanak. Áttekinthető, letisztult viszonyok közt, ami­kor egyenlőek az esélyek és ismeretlenek a ki­csinyes gyámkodások, a gazdálkodásba való külső beleszólások, a vezetői képességek még teljesebben érvényesülhetnek. Ennek csak lát­szólag mond ellent az a körülmény, hogy az igazgatót a vállalatok többségénél majd a dol­gozók választják. A vezetői státusz egyértelmű­vé válik. Az irányító hatóságtól való függőség megszűnik, s az igazgató a kollektívának tar­tozik majd felelősséggel. A megbízatáshoz ha­sonlóan a felelősség is hosszabb távra szól. A kollektív vezetőtestület á fejlesztés, gazdálko­dás fő irányát, stratégiáját határozza meg. A napi munkában, a végrehajtásban az igazgató operatív módon,, egyszemélyi felelősséggel dönt. A mozgásteret behatárolják a törvények, a jog­szabályok, valamiint a személyes képességek. A vezetői képességek legfőbb mércéje az eredményes cselekvés. Nem szükséges, hogy az első számú vezető legyen az első az ötletgaz­dagságban, a vállalkozó készségben, vagy a szakmai felkészültségben. De mindenképpen le­gyen nyitott, igényelje a véleményeket, javas­latokat, ismerje föl a jó ötleteket, kezdeménye­zéseket, a tehetséges embereket, és merjen dön­teni, a legjobb erőkre építeni. önmagában persze az kevés, ha hagyja' érvé­nyesülni a különböző tehetségeket, kezdemé­nyezni a beosztottakat. Nagyon fontos, hogy ő maga kiemelkedjék akaraterő és — mondjuk így — akarat-átvivő képesség dolgában. Vagyis tudja, mit akar, — és azt el is tudja érni. Eh­hez szükségesek egyértelmű, világos célok a munkában, a szívósság és következetesség, mondhatnánk tántoríthatatlan meggyőződés a végrehajtásban. Tehát tudjon igent és nemet mondani, ne akarjon — úgysem sikerülhet —. mindenkinek és mindig a kedvében járni. Célba érni nem lehet önfejű és makacs módszerrel, csak rugal­mas, türelmes, meggyőző munkával. A jó ve­zető‘el tudja fogadtatni véleményét, s nem vál­hat az egyes emberek és csoportok jellegtelen kiszolgálójává. Képes például fordulatot kezdeményezni a meglévő 'bérezési gyakorlatban. A bérmegálla­pítások alkalmával az igazgató nem állhat töb­bé a munkavállalók pártjára, hanem követke­zetesen a munkáltatót kell képviselnie. (Miköz­ben erősödik, egyértelművé válik a szakszer­vezetek partner szerepe, érdekvédelmi funkció­ja.) Ehhez nem buzdításra van szükség, hanem a vállalati vezetők költség- és különösen bér­költség-érzékenységének fokozására oly módon, hogy anyagilag érdekeltté teszik őket a nyere­ség hosszú távú növelésében, a vállalati vagyon gyarapításában. Csak úgy válhat feleslegessé a központi átlagbér-szabályozás, a vásárlóerő köz­ponti kézben tartása, ha megteremtik a fede­zet nélküli bérkiáramlás ilyen intézményes ga­ranciáit a vállalatoknál. íme, nem könnyű a vezetők dolga, s a köve­telmény velük szemben csak növekszik. Mégis biztosra vehető, hogy jelentősen gyarapszik a kiemelkedő vezető személyiségek aránya. Azért is, mert ahogy mondják, teher alatt nő a pál­ma. De nem kevésbé azért, mert a demokrati­kus nyilvánosság kedvez a legjobb képességek kibontakoztatásának és a természetes kiválasz-' •tódásnak. A dolgozó nép okos gyülekezetében csökken a szubjektivizmus veszélye, s az isme­retekkel és az érdekeltséggel arányosan nő a tények tárgyilagos mérlegelésének lehetősége a vezetők kiválasztásában, munkájuk minősítésé­ben. Akkor lesz teljes a kép, ha mindehhez még azt is hozzávesszük, hogy várhatóan növe­kedni fog a vezető beosztások vonzása, anyagi és erkölcsi elismerése. Az ígéretes előnyök és a feltételezhető pozi­tívumok mellett persze azzal is Számolni kell, hogy a társadalmi demokratizmusnak nincs múltja, hagyománya hazánkban. Ki 'kell járni a demokratikus gyakorlat iskoláit, az igazgató-, a tanácstag- és képviselőjelölteknek, valamint a választóknak és a testületeknek egyaránt. Mindenekelőtt túl kell- jutnunk az érdemi vá­lasztás, a jelöltség túlhangsúlyozott egziszten­ciális kockázatán. A hazai szövetkezeti mozga­lom gyakorlata bizonyítja, hogy van rá mód és lehetőség. Kovács József Tájékoztatófüzet a pályázatokról A MTESZ az anyag­takarékosságért A Műszaki és Természet-. tudományok Egyesülete Szövetségének kiskönyvtár­sorozatában a közelmúltban újabb kötet látott napvilágot A 109 oldalas könyvecskében az „Ésszerű anyagtakarékos­ság megvalósítása ’83” pá­lyázatra beérkezett, díjnyer­tes, és egyéb hasznosításra javasolt pályaműveket ismer- mertetik. A pályázat elsődleges célja volt, hogy valamennyi szakem­ber érdeklődését felkeltsék a gazdaságos anyagfelhasználás és a technológiáig korszerűsítése iránt. A beadási határidőig 402 dolgozat érkezett be a legkü­lönbözőbb tenpelő ágazatokból. Ez alkalommal — az elmúlt évektől eltérően — a munkákat jobban kidolgozták. Több pálya­mű abból a szempontból is ki­emelkedik, hogy nemcsak az anyagmegtakarítást szolgálja, hanem az elképzelések haszno­sításával nagyobb exportáru- alapot is biztosít. Emellett fi­gyelemre méltó, hogy a szer­zők az anyagmegtakarításon túl foglalkoztak az energiatakaré­kossággal, sőt a környezetvéde­lemmel is. A kiadványban közldik a 16 ágazatot és iparágat felölelő pá­lyázatok címét, nyilvántartási számát és rövid kivonatát. Néhány mezőgazdasági és élel­miszeripari témakörből: Ihíg trá­gyáié hasznosítása; préslégfor- mázott kemény pvc-doboz mély­hűtött áruk csomagolására; gyűjtőcsarnokokfoan és tejhá- zakbam levő tej hűtő — tároló — tartályok üzembiztonságának ja­vítása; mobil csöpögtető beren­dezés.; paradicsom-beltakarí tó­gép; függesztett körfűrészes fa- döntőgép; komplex méhészeti termelési rendszer; állományke­zelő kainócos gyomirtó; gyü- mölcsitörköly-hasznosítás. A kötet szerzőinek fő célja, hogy a dolgozatokkal megismer­tessék az olvasóit. Nem elveten­dő azonban az sem. hogy a szakemberek kapcsolatteremtése remélhetőleg újabb javaslatokra ösztönöz, amelyek tovább növe­lik a népgazdasági szintű anyagmegtakarítást, s segítik a takarékos , szemléletmód kiala­kulását, elterjesztését. Cz. P. A VASKÚT Fejlesztő Vállalat egyre több olyan fejlesztésbe kezd, amelynek eredményeként a ko­hászati és gépipari vállalatok na­gyobb arányban alkalmazhatnak új hazai ötvözeteket és alapanya­gokat, s így csökkenthetik im7 portjukat. Egyebek között kifejlesztették az úgynevezett gyorsacélt,"amely a korábban használatosnál tisz­tább, jobb minőségű, zárvány­mentes alapanyag. Ezeket az acé­lokat főleg a szerszámgyártásnál alkalmazzák előnyösen. Nemrég sikerült a legkorszerűbbnek szá­mító, éltartósítást biztosító, úgy­nevezett felrakó hegesztő anya­gokat is kialakítaniuk,' s ezzel meg tudják hosszabbítani a mező- gazdaság importból származó ér­tékes berendezésekhez használt alkatrészek élettartamát. Eddig gyakori volt a boronák, ekevasak kopása, cseréje, ezentúl ezeket bevonják az új anyagokkal, ami megsokszorozza a gépek élettar­tamát. Tervezik, hogy a techno­lógiát adaptálva a legkülönfélébb gépipari berendezések élettarta­mát is megnövelik, például az ércbányászati, a téglaipari és do­hányipari ,gépsorokét. Szénhidrogén-kutatás 9 A szénhidrogén-programban kitűzött célok megvalósítása egyre nehezebb feladatok elé állítja a szakembereket. A korábbinál mé­lyebbre kell fúrni: a feltáró és a talajszerkezetet kutató fúrások mélysége eléri a három és félezer métert. Ebbe a kategóriába tarto­zik a „Földes—2” munkaterület is, ahol a Kőolajkutató Vállalat haj- dúszoboszlói üzemének berendezéseivel dolgoznak. (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — Kgí) Hosszabb életű acélötvözetek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom