Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-06 / 157. szám

1984. július 6. • PETŐFI NÉPE 5 Sikeres tanévet zártak A pedagógus beszámoló taggyűlések megyei tapasztalatai A megyében működő százhét pedagógus pártalap- szervezet megtartotta éves beszámoló taggyűlését. Az irányító szervék mindenütt értékelték az éves munkát. Az alapszervezetek tevékenységének to­vábbfejlesztésére — ez a megálllapításuk álta­lában reális feladatokat fogalmaztak meg. A párt- alapszervezetek egy részében a taggyűléseket meg­előzően személyes 'beszélgetéseket folytattak a tag­sággal. Az itt elhangzottakat a vezetőségek jól hasz­nosították a beszámolók elkészítésénél, illetve a kö­vetkező időszak feladatainak megfogalmazásánál. Mit31 vitatkoztak ? A beszámoló és a vita középpontjában a közok­tatási, a közművelődési és ifjúságpolitikai határo­zatok időarányos teljesítése állt. Nagy figyelmet fordítottak a pártalapszenvezet nevelőtestületre gya­korolt hatására is. Általánosítható az a tapasztalat, hogy az ismert gondok ellenére is sikeres tanévet fejeztek be az oktatási intézmények. Megélénkültek a tantestületekben a szakmai, a módszertani viták* erősödött a pedagógiai meg­újulási készség. Mindezekben a kommunisták je­lentős szerepet vállaltak. Segítette az iskolai mun­kát, hogy a nevelési értekezletek anyagainak tár­gyalása előtt a kommunisták taggyűléseken alakí­tották ki véleményüket. Több helyen felvetették, hogy a tantervek korrekciója most már nagyon idő­szerű. A további késlekedés az új tanévben olyan feszültségekhez vezethet, amely károsan befolyá­solhatja a munkát. Minden taggyűlésen értékelték az ifjúsági és gyermekszervezetek munkáját, abban a párttag pe­dagógusok tevékenységét. Több helyen szóvá tették, hogy túl sok a nagyrendezvény, esetemként átgon­dolatlanok a programok. Határozott és célratörő szelektálást sürgetnek a tanórák védelmében a ta­nulók és pedagógusok túlterhelésének csökkentése céljából. A beszámolók és a viták egyaránt megerősítették, hogy tovább javul a pedagógus pártalapszerveze- tekben a kollektív .vezetés. A reszortfelelősök ön­állóak, a szervezeti élet rendszeres. Hatékonyabbá vált az iskolán belüli és kívüli szervezetek, moz­galmak pártirányítása. fiatalokról - fiataloknak A „magyar virtus” bacilusa DIÁKOK — MUNKÁN Esti Hírlapot tessék! Javult a kollektív vezetés A közművelődési határozatból adódq helyi fel­adatok időarányos megvalósítását értékelve több alapszervezetben is megfogalmazták, hogy a tovább­fejlődés feltételei nem elégségesek, az elvárások és a lehetőségek közötti feszültségek tovább fokozód­tak. Gondok és feladatok A hozzászólásokban több társadalompolitikai kér­dés is felmerült. Így többek között a lakáshoz ju­tás igazságosabbá tétele, az erkölcsi elismerések újraértékelésének szükségessége, a társadalmi mun­ka elvárható mértéke. Felvetették, hogy az intézke­désre kötelezettek olykor túlzottan lassúak, a to­vábbtanulás esélyei még nem mindenki szamára egyenlőek. Mindezekre a kérdésekre a pedagógus pártalapszervezetek kommunistái nemcsak választ, de intézkedést is várnak. A taggyűléseken megfogalmazták, meghatároz­ták a következő időszak főbb feladatait, tennivalóit. Az első .helyein a munkára nevelés erősítését em­lítették, de foglalkozniuk kell a tehetséggondozás differenciált módszereivel, a szakköri tevékenység- gtel is. Helyes törekvés, hogy a gyermekek elméle­ti felkészítése mellett növelni kívánják az érzelmi nevelés hatékonyságát. A pályaválasztás színvona­lának emelését is célul tűzték ki — különösen a gimnáziumokban. Nagyon fontos, hogy a pedagó­gus KISZ- és a tanulói KISZ-szervezetek tovább erősítsék kapcsolataikat. A pedagógus pártalap- szervezeték a következő pártoktatási évben társa­dalmunk negyvenéves történetét is feldolgozzák. Gémes Gábor A TURNÉ EGYIK ÁLLOMÁSA KECSKEMÉT Keveházi Gábor A próbáról A Magyar Állami Operaház nagy sikerű darabja, A próba című rockbalett július 2-a és 15-e között orszá­gos turnén vesz részt. A kecskeméti bemutatót július 7-én tartják a Széktói stadionban. A balett, amelyben Presser Gábor zenéjén kívül Bach muzsikája is fel­csendül, jelképesen szól az élet úgynevezett nagy kér­déseiről: a szerelemről és az erőszakról, a szabadság­ról és az együvé tartozásról, a barátságról és az ön- feláldozásról, az élet értelméről és a halálról, a mun­káról és a boldogságról. Mindezeket a jelképeket „já­ték a játékban” előadásba tömöríti Fodor Antal kore­ográfiája: egy balettegyüttes próbájának a felelevení­tésébe, úgyszólván időn és téren kívül, mintha azt hangsúlyozná, hogy mindaz, amit a színpadon látunk, bármikor, bárhol megtörténhet a valóságban is. A cselekmény úgy kezdődik, ahogy a valóságban is össze szokott állni a társulat egy jelmez nélküli pró­bához. A bibliai témájú művet, melyben Jézus Krisz­tus, Mária Magdolna és Júdás a három főszereplő, a darabbeli balettegyüttes szólistái, kiemelkedő egyéni­ségei adják elő. Az utóbbi évek legnagyobb, és legfárasztóbbnak is ígérkező turnéjáról Keveházi Gábort, az Operaház ma­gántáncosát kérdeztük. * . — Tizennégy nap alatt ti­zenkilenc fellépésünk lesz: egyszer a kecskeméti stadion­ban, szabadtéren, ezenkívül sorrendben Eger, Miskolc, Deb­recen, Szolnok, Pécs, Siófok, Veszprém, Fonyód, és Győr sportcsarnokaiban napi két-két élőadáson. — Hogy lehet ezt fizikailag bírni? Három szereposztást ter­veztünk. Másképp valóban nem menne utazással, felkészüléssel, átállással együtt. Jézus szere­pében Dózsa Imrét, Lőcsei Je>- nőt és a Lengyel Henryk Min- kiewiczfet látja majd a közön­ség : Mária Magdolna szerepére Szőnyi Nóra, Metzger Márta, Bán Teodóra és a lengyel An­na Franczek: Júdás szerepére pedig Szakály György vállal­kozott, meg én magam. — Lengyel szólisták? Hogy­hogy? ­— Februárban mutatta be A próbát a lodzi Wdelky Teatr balett-társulat, többen ven­dégeskedtünk náluk egy-egy szerep .eltáncolásár»; igen lel­kes, szorgalmas társulatot is­mertünk meg bennük, ezért választottuk őket. Ez, mond­hatni: szerencsés volt. Amikor hozzákezdtünk László Péter­rel aj szervezéshez, kiderült, hogy a szólisták közül azok ér­nek rá § jelzett időben, akik egyszersmind a magyar ba­lettművészet reprezentánsai is. — Egy ilyen, utazással, sok fellépéssel dúsított turné Soha­sem életbiztosítás. Még nyu- godtabb körülmények közt is megesik egy-egy váratlan bal­eset, sérülés, betegség. Mi tör­ténik, ha az oly gondosan fel­készített hármas szereposztás megbomlik? KÖNYVESPOLC Vallomás Görögországról A nyári délutánokon már meg­szoktuk, hogy a forgalmasabb utakon, csomópontokon diákok kínálják az Esti Hírlapot. Mi Kecskeméten, a Budai-kapunál vettünk egyet, mellé pedig egy rövid bemutatkozást kértünk az „eladótól”, Sinkó Klárától. — Most végeztem a harmadikat a Közgazdasági Szakközépiskolá­ban. Negyedszérre árulok pár hé­tig újságot Naponta 150 lapot adok el. Két-három óra alatt el­fogy. Aki itt fékez, az nem na­gyon fillérezik. Legtöbbször ke­rek pénzeket.-^ már ami az érté­ket illeti — kapok. így a heti át­lagom ezer forint körül van. Az első nyári munkámból kemping­kerékpárt vettem. A másodikból? — gondolkodik, majd így folytat­ja: — Elöltöztem. A tavalyit — négyezer forintot — félretettem, hozzárakom az ez évit és a jövő nyárival együtt talán lesz annyi, hogy az igazi munka előtt az NSZK-ban nyaralhassak. Egyébként a számítástechnika érdekel. Már kinéztem magamnak az első munkahelyemnek a KSH-t. — Amit keresek, az én pénzem. Bár, nem vagyok túl spórolós, de azért nem is „szórom” el a forin­tokat. Szeretem a zenét, a jó szá­mokat. Sokat olvasok — eladás előtt az Estit is átböngészem. No, nem azért, hogy rikkancskodjam. Mindig csak udvariasan kínálom: Esti Hírlapot, Esti Hírlapot tes­sék ... P. S. Anonymus klub — egy évtizede — Arra is felkészültünk. Se­gítséget kaptunk Dózsa Imré­től, aki „civilben” az Állami Balett Intézet igazgatója: fel­készülten és begyakoroltán vár Budapesten az intézet néhány tehetséges növendéke, hogy ha úgy hozza a szükség, akkor zökkenőmentesen beugorhas- son. Figyelembe kell Ven­nünk, ugyanis, hogy az ilyen feszített menetű turné nem­csak fizikai igénybevétellel jár, Jianem idegi tehertételt is je­lent. A ma itt, holnap ott ér­zése mellett feszültséget okoz­hat a kényszerű (bár önként vállalt) Összezártság is. — Mi lehet az oka e rockba­lett kirobbanó sikerének? — A sikernek általában több összetevője van. A próba ese­tében ilyen .összetevő lehet Presser Gábor nagyszerű ze­néje, valamint a sok, látvá­§ nyos tánc, Fodor Antal ko­reográfiája. Kenessei András I Az első félév egyik sikerköny­ve volt Gink Károly fotós vailio- mása Hellász birodalmáról, Gö­rögországról. Szabó Árpád beve­zetőjét ezzel kezdi: „A görög földre érkező látogató megnyug­vással ' értesül róla: semmi aka­dálya sincs annak, hogy a szabad­ban — különösen ha régészeti szempontból . érdekes területre lépett —I tetszése szerint használ­ja a nyakába akasztott fényképe­zőgépet.” Mit mondjak, ugye szí­vesen kattogtatnánk, mi, amatő­rök is, ha eljutnánk göröghonba. Egyelőre azonban meg kell elé­gednünk e csodálatos albummal. Milyen Gink Károly könyve? Gazdag, szép. Kiderül: a fotós nemcsak élményeit adta tovább, hanem képein látszik, hogy azo­nosulni tud az ókori művészettel. Megismerte, megszerette az antik görögséget. Számtalan fotót, albumot, pros­pektust nézhettünk már | Görög­országról, s műemlékeiről. Eb­ben a kiadványban is fellapozhat­juk azokat a képeket, amelyeket nem most látunk először. De nincs olyan fotógyűjtemény, amely igazán, alaposan be tudna mu­tatni a déli országot és a múlt kincseit. Gink Károly sem vállal­kozott egész Görögország bemu­tatására, de így is sok helyre ka­lauzol bennünket: Athénba, Délphoiba, Korintoszba, Olym- piába, Délosz, Kréta-szigetére. Mindent nem tud megmutatni a szerző, persze nem is ez a célja. Huszonkét színes felvétel segít­ségével köthetünk barátságot Görögországgá!. Műalkotásokat, templomépületeket, oszlopokat, szentélyeket, krétai sziklákat, ten­gerpartot és asszonyokat örökí­tett meg Gink Károly. A fekete- fehér képek több „fejezetre” osz­lanak, egy-egy helyszínhez kap­csolva. Dicsérendő az ötlet, hogy az antik művészeti alkotások fo­tográfiái mellé a szemközti ol­dalra mai görög emberek portréi kerültek. Ügyesen válogatva. így élnek tovább az ókori művek, 1 így aktualizálhatok a mára. At­hénről nyolc fotó fért a könyv­be, olyanok, amiket már ismerünk. (Akropolisz, Parthenón, Zeusz- templom, Erektheion.) E pidau- rosz, Braurón, Szunion egy-kát felvétellel1 mutatkozik be. Külöh- leges hatást kelt a szúrnom Po- szeidon-templom oszlopsora, á „ginkes" technikai megoldással: a megsokszorozással. Szabó Árpád Igényes, sok min­denre kiterjedő, de mégis rövid bevezetője \is elősegíti, hogy mű­vészi igényű „útikönyvet” ve­gyünk a kezünkbe. Akik most kelnek útra, most várnak az él­ményre, azokat ez az album ki­válóan felkészíti. Akik pedig már megjárták Görögországot, fel­frissíthetik emlékeiket. Ritkán hallok eredményesen tevékenykedő klubról, bizonyára ke­vés van belőlük. Mégis találni ellenpéldát: Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban az Anonymus nevét viselő csoport tíz esztendje létezik. Az alakuló ülésre annak idején nyolcvanan men­tek el s további ötven fiatal szeretett volna még csatlakozna hozzájuk. Választani kellett közülük, hiszen ilyen nagy létszámú csoport nem lehelt „kiscsoport”. Tartalmas viták dúltak, a legkülönfélébb témák­ról,-Előadókat is hívtak. Mostanában inkább saját maguk, beszelnek a mindenkit érintő és érdeklő kérdésekről, így lehetőség adódik az önképzésre is. Nem szakklub az Anonymus, barati kör. Irányítójuk két éve: Tóth Sándor. Tőle tudom, hogy szabad klubna­pokat tartanak, együtt sportolnak, névnapokat ünnepelnek. Minden esztendőben meghívják a szülőket is. Tavasszal a fiúk, ősszel a lá­nyok főzőcskéznek. A legfiatalabb klubtag 16, a legidősebb 50 eszten­dős. Munkások és értelmiségiek töltik együtt az idejüket. Egy évtize­de. A közös élmény az összetartó erő. Fényképeket, diákat, kisfilme­sét tudnak mutatni a kirándulásaikról, mind-mind eseménydus uta­Zajanuárban jubilálnak. Azt tervezik, hogy meghívják azokat akik eddig tagjai voltak klubuknak. Háromszáz levelet adnak majd pos­tára nyolcvanan, biztosan el is jönnek. Tavasszal a művelődési köz­pont rendez olyan programokat, amelyek az Anonymus klubra epul­Még valami: a tízéves csoport elnyerte már a Kiváló ifjúsági klub címet, a KISZ KB és a városi KISZ-bizottság dicsérő oklevelét. Űj magyar népszokás éli virág­korát: a nagy nyári népvándorlás. Aki, csak teheti, későbbre halaszt­ja az „Ismerd meg hazánkat!” mozgalomba, való bekapcsolódást, . s az első adandó alkalommal át­lépi az országhatárt. Nem lenne ez olyan nagy 'baj, ha néhány honfitársunk nem itekintené tu- ri&taútjarát afféle legújabb kori ka­landozásnak, s nem idézné fel a szomszéd népek ezeréves imáját — „A magyarok nyilaitól ments meg, .Uram minket!” —, immáron a „nyilak kitétel nélkül.' Legkellemetlenebb külföldi él­ményeim közé tartozik, amikor a bolgár tengerparton végre — minden orosz tudásunkat össze­szedve — szót értettünk a mel­lettünk táborozó jugoszláv fia­talokkal, s döcögve ugyan, de ba_ rátságos mederben folyt a társal­gás ,közös dolgainkról”, a békés asztaltársaságba becsöppent ^né­hány „igazi magyar”, s minősít­hetetlen szavakkal, illetett min­ket, amiért szóba állunk ezekkel a ... Bár újdonsült barátaink fel­tehetően semmit sem értettek a szégyenletes dialógusból, pár percre mégis megfagyott körülöt­tünk a levegő. (Berlinben is találkoztam „va­gányokkal”. Az egyik legnagyobb áruház presszójában a bárszékek királyi magasságaiból két huszon­éves magyar fiú szórta — német­nek vélt — hölgykoszorúnkra becsmérlő szavait, kimerítően, s természetesen a legvulgánsabb szavakkal ecsetelve a magyar lá­nyok bájait. Magyarázkodásuk a „.félreértések” tisztázása után — „nem tudhatták, hogy mi 'is ma­gyarok vagyunk”' — önmaguk előtt sem lehetett valódi mentség. Szerencsére nem ők, az „idegen­ben mindent szabad, úgy sem is­mernek bennünket” elvet köve­tők vannak többségben. A kiuta­zók java része méltóan képviseli hazánk színeit külföldön. De a „magyar virtus” bacilusgazdái — meggyőződésem szerint —■ ' többet ártanak a számunkra létfontossá­gú nemzetközi jó kapcsolatoknak, mint egy-egy — legtöbbször mú- lékony — diplomáciai hidegfront. A különböző nációk nemcsak — sőt: nem elsősorban — a. hivata­los államközi kapcsolatok alaku­lásából, sokkal inkább személyes tapasztalataikból alakítják ki vé­leményüket egymásról. Bonyolult és sokszoros áttételen keresztül önmaga alatt is vágja a fát min­den hazánkat lejárató itthon sen­ki — odakint nagyfiú, akiket adott helyzetben lehet, kell, sőt köte­lességünk erre figyelmeztetni mindannyiunknak. (—ó—a) MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK Bródy János Komár László • Katona Klári (Corvina Kiadó) B. T. ét Kovács Kati Rejtvénypályázatunk utolsó for­dulójának pótkérdésére a helyes válasz: Eltávozott nap, Hamis Iza­bella, Holdudvar. Ezekben a fil­mekben (is) játszott Kovács Kati, akit a portrén közöltünk. A he­lyes megfejtők közül a szakmán Révai Istvánná nyerte az énekes­nő dedikált nagylemezét, amit postán küldünk el. Hét alkalommal jelent meg .a Fiatalokról — Fiataloknak rovat­ban pop-portré. (Somos László felvételei.) A megfejtések: 1. Bró" dy János—Presser Gábor; 2 Ko­már László—Bródy János; 3. Ka­tona Klári—Koncz Zsuzsa; 4. Csepregi Éva—Katona Klári; 5. Presser Gábor—Komár László; 6. Koncz Zsuzsa—Kovács Kati; 7. Kovács Kati—Csepregi Éva. (Az első név a fényképen közölt mű­vészeket, a második a rövid élet­rajzot jelenti. Párosítva: I—2; 2— 5; 3—4; 4—7; 5—4; 6—3; 7—6. Ilyen egyszerű volt tehát a pop­rejtvényünk, ami március végétől mostanáig tartott. Ideje hát a vég­eredményt kihirdetni! A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat aján­dékait sorsoltuk ki azok között, akik a hét forduló kérdéseire he­lyesen válaszoltak. Az első dijat (a Neoton Família, Koncz Zsuzsa Jelbeszéd, Kovács Kati Érj utol, Katona Klári Titkaim, Presser Gábor Electromantic című dedi­kált albumát) a kiskunfélegyházi Koch Györgynek postázzuk. A második dijat Dudás' Pálné (Solt- vadkert) nyerte, ö Kovács Kati Érj utol és Bródy János Hunga­rian Blues című dedikált nagyle­mezét kapja. A harmadik díjat — Koncz Zsuzsa Jelbeszéd és Komár László Halványkék szemek című dedikált LP-jét Hegedűs Ibolya kalocsai pályázónk nyerte. Gratulálunk a szerencsés nyer­teseknek! !> Csepregi Éva > Presser Gábor Koncz Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom