Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-01 / 153. szám

1984. július 1. • PETŐFI NÉPE • 3 Korszerűbb az irányítás Beszélgetés dr. Lapp Jenővel A társadalombiztosítás intézményrendszerének irányítása 1984. július 1-től nem szakszervezeti, hanem állami feladat. Miért volt szükség erre a változtatásra; mit jelent ez a biz­tosításban részesülőknek? Milyen peerspektívái vannak a további fejlődésnek, korszerűsítésnek? Ezekről, és e közér­dekű téma egyéb érdeklődésre számot tartó kérdéseiről be­szélgetünk dr. Lapp Jenő igazgatóval, a Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság vezetőjével, az újonnan alakult me­gyei társadalombiztosítási tanács titkárával. — Milyen közvetlen előzmé­nyekre tekint vissza a társada­lombiztosítás? — A felszabadulás, majd a munkásosztály hatalomátvétele új történelmi korszakot nyitott a szociális gondoskodásban is. El­kezdődött a több mint harminc, addig osztályalapon működő tár­sadalombiztosítási intézmény­rendszer egységesítése, a szak- szervezetek közreműködésével. Gyors intézkedéseik születtek a biztosítottak körének szélesítésé­re, az egészségügyi ellátás terü­leti és üzemi hálózatának meg­szervezésére. Az erőfeszítések láttán az Elnöki Tanács 1950Jben a szervezésben élenjáró szak- szervezeteket bízta meg az irá­nyítással, működtetéssel, ellen­őrzéssel. Az azóta eltelt több mint három évtized mérföldkő a magyar társadalombiztosítás tör­ténetében. Megsokszorozódtak az e célra fordított összegek, és biz­tosítási rendszerünk tartalmában is előkelő helyet foglal el a vi­lágon. A lakosság többségének bevonása a gondoskodásba, az el­látások viszonylag magas színvo­nala, az ügyintézés demokratiz­musa, és a korszerű technika al­kalmazása mind arról tanúsko­dik, hogy a szakszervezetek jól éltek a rájuk bízott hatáskör le­hetőségeivel. — Mi ennek az eredménye? — Ma az emberek idős korban, betegség vagy egyéb rászorultság esetén anyagi biztonságban élnek hazánkban. Amikor tehát a la­kosság egészét érintő biztosítás irányítását, igazgatását, legfőbb felügyeletét és ellenőrzését a szak- szervezetek végezték, állami fel­adatot láttak el. Ez — mint sajá­tosság a magyar társadalombizto­sításban — nagyon jó iskola volt, a társadalmi munka kibontakoz­tatására. Mindezek ellenére sok még a tennivaló. Az anyagi lehe­tőségek remélhető javulása lehet a záloga az egyes — javításra szoruló — ellátások továbbfejlesz­tésének. Ehhez azonban minden­kinek hozzá kell járulnia jobb, hatékonyabb munkavégzéssel. — Alapvetően mi indokolta a társadalombiztosítás korszerűsí­tését, állami feladattá tételét? — Ez törvényerejű rendelet­ben (1984. évi 5. tvr.) és a minisz­tertanácsi határozatban (1009/1984. (III. 31.) MT. h.) fogalmazódik meg. Kibővült a biztosítottak kö­re, egyre több szakszervezeten kí­vüli dolgozó került a biztosítottak sorába. Ez a változás azt ered­ményezte, hogy a társadalombiz­tosítás valóban az egész társada­lom biztosításává vált. Ezért in­dokolt az irányítás oljlan irányú fejlesztése, amely megőrzi és egy­ben tovább erősíti annak társa­dalmi jellegét, ugyanakkor kife­jezi, hogy hazánkban a társada­lombiztosítás állami feladat. Az Elnöki Tanács rendelete hangsú­lyozza: a társadalombiztosítás­ban jelentős eredményt hozott, hogy annak irányításában, a szak­szervezetek közreműködésével, fokozódó szerepet kaptak egyéb társadalmi elemek is. — Az új szervezeti rendszer­ben hogyan oszlanak meg a teen­dők, a feladatok? — A társadalombiztosítás de­mokratikus állami szervezetének az önkormányzati jellegű irányí­tás felel meg, amely kifejezi és szavatolja az egész társadalom ér­dekeinek az érvényesülését. Az irányítást a mai 'naptói állami szervek végzik, társadalombizto­sítási tanácsok közreműködésé­vel. E tanácsokban a szakszerve­zetek és más érdekképviseleti szervek küldöttei, valamint egyes állami szervek képviselői foglal­nak helyet. — Mi volt a fő szempont? — Az önkormányzati jellegű kontroll érvényesülése, az érdek- védelem erősítése, az egységes ál­lami irányítás bevezetése a sok­rétű biztosításban. Az önkormány­zatra a demokratizmus szélesíté­se érdekében, az egységes állami irányításra pedig a biztosítási el­látások állami garanciája miatt van szükség. A biztosításra jogo­sultak érdekeinek egyeztetésére, az állami irányítás segítésére, az ellenőrzésre Országos Társada­lombiztosítási Tanács (OTT) ala­kult. Ez az önkormányzat legfel­sőbb szerve. Tagjainak száma 45, amelyből 23-at a szakszervezetek, 22-t pedig más érdekképviseleti, illetve állami szervek delegáltak. Társadalombiztosítási kérdések­ben az OTT a (Minisztertanács tanácsadó és véleményező testü­leté. A Minisztertanács hagyja jóvá alapszabályát és. törvényes­ségi felügyeletet gyakorol műkö­dése fölött. Az OTT-nak válasz­tott elnöke és alelnöke van, tit­kára kinevezett, az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazgatóság főigazgatója. — Önkormányzati jellegű szer­vek a megyei társadalombiztosí­tási tanácsok is? — Igen, ezek tagjainak száma huszonöt—harmincöt. Bács-Kis- kunbain 29 tagja van az mtt-nak. Választott elnöke szakszervezeti jelölésű, Diószegi Dezsőné, a Tár­sadalombiztosítási Bizottság volt elnöke, elnökhelyettese Horváth Gáborné, a Kiskunsági Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsé­gének a delegáltja. A tisztségvise­lők megválasztását a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága erősí­ti meg. Az mtt-be a szakszerveze­tek 18, más érdekképviseleti, va­lamint a megyei szervek pedig 11 személyt küldtek. A szakszer­vezetek képviseleti aránya 61 százalék, ami kifejezi — az ösz- szes biztosítotthoz viszonyítva — a szakszervezeti tagok arányát. Az mtt-nek jogszabályban meg­határozott jogorvoslati, méltá­nyossági hatásköre van. A bizto­sítási feladatot is ellátó munkál­tatóknál társadalombiztosítási ta­nácsok (tt-k) működnek. A me­gyei társadalombiztosítási taná­csok területükön albizottságokat hozhatnak létre. Bács-Kiskunban 23 tagú albizottság alakult, kö­zülük 12-en a szakszervezetek, li­en pedig más érdekképviseleti és állami szervek küldöttei. Az mtt, feladatainak ellátására, szakbi­zottságokat is alakíthat. Me­gyénkben segélyezési és vitás­ügyi, valamint nyugdíjfellebbezé­si szakbizottság működik. — A gyakorlatban miként ala­kul a társadalombiztosítás igaz­gatása? — A központi igazgatás felada­tait a Minisztertanács közvetlen felügyelete alá tartozó országos hatáskörű szerv, az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazgatóság látja el. Ennek vezetőjét és veze­tőhelyetteseit a kopmány nevezi ki. A főigazgatóság a Megyei Társadalombiztosítási Igazgató­ság és annak kirendeltsége útján látja el feladatait. Az igazgató­ságok á megyei tanácsok mellé­rendelt szervei, jogi személyek, önálló költségvetéssel gazdálkod­nak. A megyei tanács az igazga­tóság vezetőjét beszámoltathatja. A lényeget tekintve tehát a tár­sadalombiztosítás ügyvitelének jelenlegi rendszere nem változik. Azonban fokozatosan létre kell hozni a száznál több dolgozót foglalkoztató ipari üzemekben és mezőgazdasági szövetkezetekben a kifizetőhelyi rendszert. — Mik a feltételek? — Például meg kell szervezni az ügyintézők, belsőellenőrök, fe­lülvizsgálok, tt-elnökök oktatását, be kell szerezni a szükséges nyom­tatványokat. A kifizetőhelyeket el kell látni útmutatókkal, jogsza­bályokkal. Arra kell számítani, hogy a társadalombiztosítás irán­ti követelmények tovább nőnek. Egyidejűleg erősíteni kell állam- igazgatási munkánkat, gyakorla­tunkat. — Milyen szociálpolitikai tö­rekvések állnak a társadalom­biztosítási igazgatás középpont­jában? — Feltétlenül javítani kell á sokgyermekes családok, a család­alapító fiatalok, az alacsony ösz- szegű nyugdíjat élvező idős em­berek sorsán. Az új helyzetben a szakszervezetek és más érdekkép­viseleti szervek alapvető feladata — a gazdálkodást, a termelést be­folyásoló munkájuk mellett —, hogy a társadalombiztosítás te­rületén is növeljék érdekképvise­leti szerepüket és felelősségüket. Erre jogi garancia van, amellyel élni kell minden szinten azért, hogy jobban ellássuk feladatain­kat. Méginkább arra kell töre­kednünk, hogy az ellátási össze­geket idejében utaljuk, és a fel­merülő esetleges panaszokat gyor­sabban', s megnyugtatóan rendez­zük. Rapi Miklós Csapjunk az asztalra! Ha fejfájás gyötör a csala­dom miatt, ha rokoni kelle­metlenségek érnek, ha hivata­li súrlódásokban van részem, vagy nem találom meg a szá­mításomat, Filiphez megyek vigasztalódni, ö mindig ta­lál egy-egy alkalmas példát, hogy megnyugtasson. Elmeséltem neki legutób­bi civódásomat a feleségem­mel. Figyelmesen végighall­gatott, és beszélni kezdett: — Minden asszonynál más és más testreszabott megkö­zelítés szükségeltetik... Figyelni kezdtem a szavai­ra. Az idő kissé szeles volt, és a belső udvarban keres­tünk menedéket. Filip szürke felöltőt viselt, festett hajfürt­jei pedig csak úgy lengedez­tek. s — Egy évvel ezelőtt, vagy talán már egy kicsit régebben is — mondta felém hunyorít­va Filip '—, a feleségem föl­hagyott mindenfajta házi­munkával. Nekem személy szerint, sohasem volt teher a bevásárlás, vannak azonban olyan dolgok, melyek csak női kézbe valók. Így például leszo­kott arról, hogy mossa és va­salja az ingeimet. Egyszer azonban az asztalra csaptam: „Ide hallgass, anyukám... Ez így nem mehet tovább. Ha nem készítesz ki nekem hol­napra legalább három tiszta inget, pizsamafelsőt veszek fel, és mindenkinek, aki kér­di, miért járok így, elmondom, milyen feleségem van”. Ez nem csak üres fenyegetés volt részemről. Mivel nem tudta az ingeket másnapra rendbe ten­ni, fölvettem a pizsamakabá­tot, és így mentem dolgozni. Legalább lesznek tanúim ... — És hogyan zárult mind­ez? — kérdeztem. — Még semmi sem zárult le — válaszolta Filip, és ki­gombolta a felöltőjét. Zakója alól kilátszottak a pizsama vastag, kék csíkjai... Jordan Popov Irdította: Adamecz Kálmán) Ribizlikombájn Megkezdődött a szüret a tolcs- vai Békeharcos Termelőszövet­kezet most termőre fordult 22 hektáros feketeribizli-ültetvé- nyén. A gazdaság a Debreceni Konzervgyár jelentős anyagi tá­mogatásával finn. gyártmányú riibizlibetakarító kombájnt vásá­rolt. A gép naponta 3—4 hektár ter­mését szedi le, s így 100—150 em­ber munkáját helyettesíti. Az 1 kilométeres óránkénti sebesség­gel haladó kombájn úgy fogja be a termő bokrokat, hogy a nö­vényben nem okoz kárt, eközben vibrációs berendezése tálba gyűjti a termést, aztán ládába rakja, a ládákat pedig a sorok végén depózza. A kombájn mind­össze 8 százalékos, tehát még a szedőknél is kisebb veszteséggel, és nagyon tisztán dolgozik. A szemeket nem töri össze. A most termőre fordult ri- bizliültetvényt már eleve gépi betakarításra, 70 centiméteres tő- és 300 centiméteres sortávolság­gal telepítették. Mivel a ribizli gyorsan érik, a kombájn ára a minőségmegóvás ( révén körül­belül 4—5 év alatt megtérül. Az üzemköltsége minimális: órán­ként 5 liter gázolajat fogyaszt. Éltető munkálkodásban • A solti szociális foglalkoztató varrodájában egy budapesti szövetkezet megrendelésére dolgoznak, mások tisztítószereket csomagolnak. Az intézethez tartozó földön mezőgazdasági munka folyik. Ki-ki megpróbálkozhat a neki tetsző munkával. • A kiskőrösi Városi Tanács Egyesített Szociális Intézmények Időskorúak Szociális Otthonában har­mincán élnek. A férfiak sertésbizlalással, a nők kézimunkázással foglalatoskodnak, amelyhez az alapanyagot a helyi vegyesipari szövetkezettől kap­ják. Szeptemberben kiállítást rendeznek az elké­szült alkotásokból. Az állami gazdaság őkőrdi üzemegységének hentesei már nyolc éve társadalmi munkában vágják le a hízókat. • Hetényegyházán 27 lakója van a TBC-s szociá­lis otthonnak. A már gyógyult betegek szőlőt mű­velnek, a kertben foglalatoskodnak. Mint mondják«, télen unalmasabb az életük, hányják a havat, és várják a nyarat. • Bácsalmáson éppen csendes beszélgetésben találtuk az otthon lakóit. A kellemes parkból lát­ható a fóliaház is, ahonnét a pri­mőrök kerülnek az idős embe­rek asztalára. • Kiss István 33 évet dolgozott az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatnál. Most a cég 12 lakásos nyugdíjasházának la­kója. Példaszerű e kezdeménye­zés arra, hogy a vállalat nem fe­ledkezik meg az évtizedekig be­csületesen dolgozó munkatársai­ról, idős korukban sem. A köl­csönös megbecsülés példája Reile József munkaviszonya is: noha már öt éve túl van a nyugdíj- korhatáron, mégse engedik el a felelősségteljes gondnoki posztról. • A kecskeméti nyugdíjasok házában 41-en élnek. A kis lakosztályok egyikében Kovács József és fe­lesége talált otthonra, akiknél éppen Oskolás Éva gondnok-ápolónő tesz látogatást, vérnyomásmé­résre. lit iifc Slrftpt • Tasson a BÁCSÉPSZER kivi­telezésében készül 80 idős ember új otthona. MÉHESI ÉVA KÉPRIPORTJA • Lajosmizsén három hónapja a foglalkoztató csarnokban végez­hetik a jövedelmet is hozó mun­kát a szociális otthon lakói. Üz­leti kapcsolatban állnak az AG- ROKER-rel, a Petőfi Nyomdával, a Városföldi Állami Gazdaság­gal, az UNIVER áfésszel. A moz­gássérültek is megtalálják a ne­kik megfelelő munkalehetőséget. *s****n3S».

Next

/
Oldalképek
Tartalom