Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-01 / 153. szám
1984. július 1. • PETŐFI NÉPE • 3 Korszerűbb az irányítás Beszélgetés dr. Lapp Jenővel A társadalombiztosítás intézményrendszerének irányítása 1984. július 1-től nem szakszervezeti, hanem állami feladat. Miért volt szükség erre a változtatásra; mit jelent ez a biztosításban részesülőknek? Milyen peerspektívái vannak a további fejlődésnek, korszerűsítésnek? Ezekről, és e közérdekű téma egyéb érdeklődésre számot tartó kérdéseiről beszélgetünk dr. Lapp Jenő igazgatóval, a Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság vezetőjével, az újonnan alakult megyei társadalombiztosítási tanács titkárával. — Milyen közvetlen előzményekre tekint vissza a társadalombiztosítás? — A felszabadulás, majd a munkásosztály hatalomátvétele új történelmi korszakot nyitott a szociális gondoskodásban is. Elkezdődött a több mint harminc, addig osztályalapon működő társadalombiztosítási intézményrendszer egységesítése, a szak- szervezetek közreműködésével. Gyors intézkedéseik születtek a biztosítottak körének szélesítésére, az egészségügyi ellátás területi és üzemi hálózatának megszervezésére. Az erőfeszítések láttán az Elnöki Tanács 1950Jben a szervezésben élenjáró szak- szervezeteket bízta meg az irányítással, működtetéssel, ellenőrzéssel. Az azóta eltelt több mint három évtized mérföldkő a magyar társadalombiztosítás történetében. Megsokszorozódtak az e célra fordított összegek, és biztosítási rendszerünk tartalmában is előkelő helyet foglal el a világon. A lakosság többségének bevonása a gondoskodásba, az ellátások viszonylag magas színvonala, az ügyintézés demokratizmusa, és a korszerű technika alkalmazása mind arról tanúskodik, hogy a szakszervezetek jól éltek a rájuk bízott hatáskör lehetőségeivel. — Mi ennek az eredménye? — Ma az emberek idős korban, betegség vagy egyéb rászorultság esetén anyagi biztonságban élnek hazánkban. Amikor tehát a lakosság egészét érintő biztosítás irányítását, igazgatását, legfőbb felügyeletét és ellenőrzését a szak- szervezetek végezték, állami feladatot láttak el. Ez — mint sajátosság a magyar társadalombiztosításban — nagyon jó iskola volt, a társadalmi munka kibontakoztatására. Mindezek ellenére sok még a tennivaló. Az anyagi lehetőségek remélhető javulása lehet a záloga az egyes — javításra szoruló — ellátások továbbfejlesztésének. Ehhez azonban mindenkinek hozzá kell járulnia jobb, hatékonyabb munkavégzéssel. — Alapvetően mi indokolta a társadalombiztosítás korszerűsítését, állami feladattá tételét? — Ez törvényerejű rendeletben (1984. évi 5. tvr.) és a minisztertanácsi határozatban (1009/1984. (III. 31.) MT. h.) fogalmazódik meg. Kibővült a biztosítottak köre, egyre több szakszervezeten kívüli dolgozó került a biztosítottak sorába. Ez a változás azt eredményezte, hogy a társadalombiztosítás valóban az egész társadalom biztosításává vált. Ezért indokolt az irányítás oljlan irányú fejlesztése, amely megőrzi és egyben tovább erősíti annak társadalmi jellegét, ugyanakkor kifejezi, hogy hazánkban a társadalombiztosítás állami feladat. Az Elnöki Tanács rendelete hangsúlyozza: a társadalombiztosításban jelentős eredményt hozott, hogy annak irányításában, a szakszervezetek közreműködésével, fokozódó szerepet kaptak egyéb társadalmi elemek is. — Az új szervezeti rendszerben hogyan oszlanak meg a teendők, a feladatok? — A társadalombiztosítás demokratikus állami szervezetének az önkormányzati jellegű irányítás felel meg, amely kifejezi és szavatolja az egész társadalom érdekeinek az érvényesülését. Az irányítást a mai 'naptói állami szervek végzik, társadalombiztosítási tanácsok közreműködésével. E tanácsokban a szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek küldöttei, valamint egyes állami szervek képviselői foglalnak helyet. — Mi volt a fő szempont? — Az önkormányzati jellegű kontroll érvényesülése, az érdek- védelem erősítése, az egységes állami irányítás bevezetése a sokrétű biztosításban. Az önkormányzatra a demokratizmus szélesítése érdekében, az egységes állami irányításra pedig a biztosítási ellátások állami garanciája miatt van szükség. A biztosításra jogosultak érdekeinek egyeztetésére, az állami irányítás segítésére, az ellenőrzésre Országos Társadalombiztosítási Tanács (OTT) alakult. Ez az önkormányzat legfelsőbb szerve. Tagjainak száma 45, amelyből 23-at a szakszervezetek, 22-t pedig más érdekképviseleti, illetve állami szervek delegáltak. Társadalombiztosítási kérdésekben az OTT a (Minisztertanács tanácsadó és véleményező testületé. A Minisztertanács hagyja jóvá alapszabályát és. törvényességi felügyeletet gyakorol működése fölött. Az OTT-nak választott elnöke és alelnöke van, titkára kinevezett, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság főigazgatója. — Önkormányzati jellegű szervek a megyei társadalombiztosítási tanácsok is? — Igen, ezek tagjainak száma huszonöt—harmincöt. Bács-Kis- kunbain 29 tagja van az mtt-nak. Választott elnöke szakszervezeti jelölésű, Diószegi Dezsőné, a Társadalombiztosítási Bizottság volt elnöke, elnökhelyettese Horváth Gáborné, a Kiskunsági Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségének a delegáltja. A tisztségviselők megválasztását a megyei tanács végrehajtó bizottsága erősíti meg. Az mtt-be a szakszervezetek 18, más érdekképviseleti, valamint a megyei szervek pedig 11 személyt küldtek. A szakszervezetek képviseleti aránya 61 százalék, ami kifejezi — az ösz- szes biztosítotthoz viszonyítva — a szakszervezeti tagok arányát. Az mtt-nek jogszabályban meghatározott jogorvoslati, méltányossági hatásköre van. A biztosítási feladatot is ellátó munkáltatóknál társadalombiztosítási tanácsok (tt-k) működnek. A megyei társadalombiztosítási tanácsok területükön albizottságokat hozhatnak létre. Bács-Kiskunban 23 tagú albizottság alakult, közülük 12-en a szakszervezetek, lien pedig más érdekképviseleti és állami szervek küldöttei. Az mtt, feladatainak ellátására, szakbizottságokat is alakíthat. Megyénkben segélyezési és vitásügyi, valamint nyugdíjfellebbezési szakbizottság működik. — A gyakorlatban miként alakul a társadalombiztosítás igazgatása? — A központi igazgatás feladatait a Minisztertanács közvetlen felügyelete alá tartozó országos hatáskörű szerv, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság látja el. Ennek vezetőjét és vezetőhelyetteseit a kopmány nevezi ki. A főigazgatóság a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság és annak kirendeltsége útján látja el feladatait. Az igazgatóságok á megyei tanácsok mellérendelt szervei, jogi személyek, önálló költségvetéssel gazdálkodnak. A megyei tanács az igazgatóság vezetőjét beszámoltathatja. A lényeget tekintve tehát a társadalombiztosítás ügyvitelének jelenlegi rendszere nem változik. Azonban fokozatosan létre kell hozni a száznál több dolgozót foglalkoztató ipari üzemekben és mezőgazdasági szövetkezetekben a kifizetőhelyi rendszert. — Mik a feltételek? — Például meg kell szervezni az ügyintézők, belsőellenőrök, felülvizsgálok, tt-elnökök oktatását, be kell szerezni a szükséges nyomtatványokat. A kifizetőhelyeket el kell látni útmutatókkal, jogszabályokkal. Arra kell számítani, hogy a társadalombiztosítás iránti követelmények tovább nőnek. Egyidejűleg erősíteni kell állam- igazgatási munkánkat, gyakorlatunkat. — Milyen szociálpolitikai törekvések állnak a társadalombiztosítási igazgatás középpontjában? — Feltétlenül javítani kell á sokgyermekes családok, a családalapító fiatalok, az alacsony ösz- szegű nyugdíjat élvező idős emberek sorsán. Az új helyzetben a szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek alapvető feladata — a gazdálkodást, a termelést befolyásoló munkájuk mellett —, hogy a társadalombiztosítás területén is növeljék érdekképviseleti szerepüket és felelősségüket. Erre jogi garancia van, amellyel élni kell minden szinten azért, hogy jobban ellássuk feladatainkat. Méginkább arra kell törekednünk, hogy az ellátási összegeket idejében utaljuk, és a felmerülő esetleges panaszokat gyorsabban', s megnyugtatóan rendezzük. Rapi Miklós Csapjunk az asztalra! Ha fejfájás gyötör a csaladom miatt, ha rokoni kellemetlenségek érnek, ha hivatali súrlódásokban van részem, vagy nem találom meg a számításomat, Filiphez megyek vigasztalódni, ö mindig talál egy-egy alkalmas példát, hogy megnyugtasson. Elmeséltem neki legutóbbi civódásomat a feleségemmel. Figyelmesen végighallgatott, és beszélni kezdett: — Minden asszonynál más és más testreszabott megközelítés szükségeltetik... Figyelni kezdtem a szavaira. Az idő kissé szeles volt, és a belső udvarban kerestünk menedéket. Filip szürke felöltőt viselt, festett hajfürtjei pedig csak úgy lengedeztek. s — Egy évvel ezelőtt, vagy talán már egy kicsit régebben is — mondta felém hunyorítva Filip '—, a feleségem fölhagyott mindenfajta házimunkával. Nekem személy szerint, sohasem volt teher a bevásárlás, vannak azonban olyan dolgok, melyek csak női kézbe valók. Így például leszokott arról, hogy mossa és vasalja az ingeimet. Egyszer azonban az asztalra csaptam: „Ide hallgass, anyukám... Ez így nem mehet tovább. Ha nem készítesz ki nekem holnapra legalább három tiszta inget, pizsamafelsőt veszek fel, és mindenkinek, aki kérdi, miért járok így, elmondom, milyen feleségem van”. Ez nem csak üres fenyegetés volt részemről. Mivel nem tudta az ingeket másnapra rendbe tenni, fölvettem a pizsamakabátot, és így mentem dolgozni. Legalább lesznek tanúim ... — És hogyan zárult mindez? — kérdeztem. — Még semmi sem zárult le — válaszolta Filip, és kigombolta a felöltőjét. Zakója alól kilátszottak a pizsama vastag, kék csíkjai... Jordan Popov Irdította: Adamecz Kálmán) Ribizlikombájn Megkezdődött a szüret a tolcs- vai Békeharcos Termelőszövetkezet most termőre fordult 22 hektáros feketeribizli-ültetvé- nyén. A gazdaság a Debreceni Konzervgyár jelentős anyagi támogatásával finn. gyártmányú riibizlibetakarító kombájnt vásárolt. A gép naponta 3—4 hektár termését szedi le, s így 100—150 ember munkáját helyettesíti. Az 1 kilométeres óránkénti sebességgel haladó kombájn úgy fogja be a termő bokrokat, hogy a növényben nem okoz kárt, eközben vibrációs berendezése tálba gyűjti a termést, aztán ládába rakja, a ládákat pedig a sorok végén depózza. A kombájn mindössze 8 százalékos, tehát még a szedőknél is kisebb veszteséggel, és nagyon tisztán dolgozik. A szemeket nem töri össze. A most termőre fordult ri- bizliültetvényt már eleve gépi betakarításra, 70 centiméteres tő- és 300 centiméteres sortávolsággal telepítették. Mivel a ribizli gyorsan érik, a kombájn ára a minőségmegóvás ( révén körülbelül 4—5 év alatt megtérül. Az üzemköltsége minimális: óránként 5 liter gázolajat fogyaszt. Éltető munkálkodásban • A solti szociális foglalkoztató varrodájában egy budapesti szövetkezet megrendelésére dolgoznak, mások tisztítószereket csomagolnak. Az intézethez tartozó földön mezőgazdasági munka folyik. Ki-ki megpróbálkozhat a neki tetsző munkával. • A kiskőrösi Városi Tanács Egyesített Szociális Intézmények Időskorúak Szociális Otthonában harmincán élnek. A férfiak sertésbizlalással, a nők kézimunkázással foglalatoskodnak, amelyhez az alapanyagot a helyi vegyesipari szövetkezettől kapják. Szeptemberben kiállítást rendeznek az elkészült alkotásokból. Az állami gazdaság őkőrdi üzemegységének hentesei már nyolc éve társadalmi munkában vágják le a hízókat. • Hetényegyházán 27 lakója van a TBC-s szociális otthonnak. A már gyógyult betegek szőlőt művelnek, a kertben foglalatoskodnak. Mint mondják«, télen unalmasabb az életük, hányják a havat, és várják a nyarat. • Bácsalmáson éppen csendes beszélgetésben találtuk az otthon lakóit. A kellemes parkból látható a fóliaház is, ahonnét a primőrök kerülnek az idős emberek asztalára. • Kiss István 33 évet dolgozott az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatnál. Most a cég 12 lakásos nyugdíjasházának lakója. Példaszerű e kezdeményezés arra, hogy a vállalat nem feledkezik meg az évtizedekig becsületesen dolgozó munkatársairól, idős korukban sem. A kölcsönös megbecsülés példája Reile József munkaviszonya is: noha már öt éve túl van a nyugdíj- korhatáron, mégse engedik el a felelősségteljes gondnoki posztról. • A kecskeméti nyugdíjasok házában 41-en élnek. A kis lakosztályok egyikében Kovács József és felesége talált otthonra, akiknél éppen Oskolás Éva gondnok-ápolónő tesz látogatást, vérnyomásmérésre. lit iifc Slrftpt • Tasson a BÁCSÉPSZER kivitelezésében készül 80 idős ember új otthona. MÉHESI ÉVA KÉPRIPORTJA • Lajosmizsén három hónapja a foglalkoztató csarnokban végezhetik a jövedelmet is hozó munkát a szociális otthon lakói. Üzleti kapcsolatban állnak az AG- ROKER-rel, a Petőfi Nyomdával, a Városföldi Állami Gazdasággal, az UNIVER áfésszel. A mozgássérültek is megtalálják a nekik megfelelő munkalehetőséget. *s****n3S».