Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-01 / 153. szám

PN MAGAZIN Az idén jelentősen megélénkült idegtenforgalmunk. Az elmúlt évhez képest negyedével nőtt a hozzánk látogató külföldiek, és ötödével a külföldre utazó magyarok száma. Bizonyára olvasóink közül is a legtöbben eldöntötték már, hova utaznak a szabadság most következő napjai­ban, sokan útnak is indultak. E heti összeállításunkban sokszínű tájakat, kedvelt turistacélpontokat muta­tunk be. „UNOKÁINK IS LÁTNI FOGJÁK” Rusze, a megújuló város Rusze Sajátos varázsa egye­dülálló. építészeti örökségében rejlik. A város pompás épüle­teit Bulgáriának az oszmán rab­ság alól való felszabadulása után (1878) a hires európai építészek építették. A jelentős történelmi eseményeket átélt házak és pa­loták megőrizték e Dufta-parti város atmoszféráját. A bolgár restaurátorok már több mint egy évtizede fáradoz­nak, azon, hogy visszaadják a házak eredeti szépségét. Több mint 300 műemlékké nyilvání­tott épület szerepel a tervükben: közülük 140 már eredeti forrná, jában tündököl. — A munka két irányú — mondja Georgi Radulöv, a vá­rosi tanács kulturális-műemlék, védelmi osztályának vezetője —, egyrészt helyreállítjuk és kor­szerűsítjük a legreprezentatí­vabb épületeket, másrészt — — például a Fő utcán — rend­behozzuk a sorházak homlokza­tát. _ Végül is az a célunk, hogy a szép régi házakat új életre keltsük. Ennek megerősítésére valóban sok példát lehet hozni. Az egyik helyreállított házban berendezték az „Újszülöttek há­zát”: itt tartják a város legfia­talabb polgárainak ünnepélyes névadóját. Több mint tíz éve nyitotta meg kapuit a felszaba­dulás utáni egyik első ruszei polgármester, Georgi Martinov házában a kulturális dolgozók klubja. Az Építők Alkotóházá­ban a hajdani építészek fantá­ziáját és kifinomult ízlését cso­dálhatjuk. Épségben maradtak a kereskedőutca házai is — ezek üzleteit a ? korszerű követelmé­nyeknek megfelelően felújítják. A restaurációs munka nap­jainkban is több létesítményen folyik. Egyik az a posztókészítő műhely, amelyben valamikor Zahari Sztojanov. az ismert író is dolgozott; a másik egy rene­szánszkori 'ház, amit a Ruszei Népművészeti Mesterközösség kap majd meg; a hairmiadik a XVII. században épült Szent­háromság-templom. A legna­gyobb figyelem az egykori adó­hivatal épületére irányul, amely a Szava Ognjahov Drámai Szín. háznak ad otthont. A múlt év­ben kezdődött felújítása után Rusze kulturális életének köz­pontja lesz. R. Z. Bormúzeum Villányban Bormúzeum nyílt a híres vö­rösborok hazájában: Villány­ban. A pincefaluban — a helyi németek nyelvén: a Kellerdorfl ban — levő Teleki-pincét ren­dezte be múzeumnak a Villány - mecsekaljai Borgazdasági Kom­binát. A múlt században épült pince a híres szőlőnemesítő Te. leki családé volt. Eredeti szép­ségében állították helyre a há­zat és a pincét, amely ily mó­don a tudós Telekiek emlékét is őrzi most. A múzeumban kiállították a táj szőlő- és borkultúrájának írásos és tárgyi emlékeit, mégis- mertetve az érdeklődőket a jel­legzetes villányi vörösbor készí­tésének módjávál. A Villány­ba látogató turisták meg is kós­tolhatják a kombinát fehér- és vörösborait. ■ftOZIÁTÚL' S®Ps Bővül a zalakarosi gyógyüdülő Tovább bővítik a zalakarosi gyógyüdülőt: a fejlesztési prog­ram szerint megháromszorozó­dik a gyógyászati és üdülőléte­sítmények alapterülete, a gyó­gyászati rész bővítésével indul a fejlesztés, majd újabb fürdő, medencék és öltözőblokkok épül­nek, így a jelenlegi napi ezer­ötszázzal szemben 4500 vendé­get fogadhat majd a fedett für­dő. Az INTURIST nyári szezonja 1 Európa, Ázsia, Afrika és Amerika országaiból több ezer turista vett részt 'Május 1. megünneplésé­ben a Szovjetunióban. Barátságvonatokkal, külön- repülőgépekkel, tengeri és folyami hajókkal érkez­tek — közölte Valentyin Lebegyev, a szovjet IN- TUBJIST elnöke. Az ünnepi események nyitották meg a Szovjet­unióban a szórakoztató utazások sorát — jegyezte meg Lebegyev. Az INTUÍRIST ezen a nyáron kb. 600 különféle útvonalat ajánl ügyfeleinek. Ezek a különböző típusú programok ipari és kulturális központokkal, ősi városokkal és a szovjet ötéves tervek legfontosabb új létesítményeivel ismertetik ■meg az utasokat. Sok útvonalat ebben a szezonban ajánlanak először. Azok, akik Grúziába mennek, bejárhatják a Kau­kázus barlangjait, megtekinthetik a szatapliai ter­mészetvédelmi területet, meglátogathatják a föld­alatti várost Upliszcihben, megismerkedhetnek a XI'II—XIV. századi kolostorokkal. • Mindössze ötven percig tart a helikopter-kirán­dulás a Fekete-tengeri üdülőhelyről, Szocsiból a Kaukázus hegyvonulatának csúcsai felé, de ez idő alatt a turisták szeme előtt elvonulnak a szubtró- pikus' tájaik, a tűlevelű erdők, az alpesi rétek és a Kaukázus örök hó borította ormai. A helikopter ez­után a Krasznaja Poljana (Szép tisztás) nevű ■hegyvidéki településen száll le. Itt lehet vadászni medvére és vaddisznóra. Bizonyára akadnak olyanok is, akiknek kedvük támad megmártózni a földalatti Baharden-tóban, amelynek a hőmérséklete minden évszakban plusz 36 C fok. Az INTURIST a közép-ázsiai Ashabadból szervez kirándulást ehhez az egzotikus víztároló­hoz, amely a Kopet-Dagi hegyek mélyén található. A külföldi turistacégek katalógusaiban továbbra # Sok ezer üdülő és turista fordul meg Jaltában. is kiemelt helyet foglalnak el a szovjet üdülőutak. Csak az elmúlt évtized során az ilyen utazások ked­velőinek a száma három és félszeresére növeke­dett. Az előrejelzések szerint több mint száz ország­ból 200 ezer külföldi üdülővendég érkezik Szocsi- ba, a legnagyobb szovjet üdülőhelyre, amely 145 km hosszúságban húzódik a Fekete-tenger partján. Nem lesznek kevésbé látogatottak Tien-San, a Bal­tikum, a világszerte ismert Szevan-tó (Örményor­szág) és a Bajkál (Szibéria) üdülői sem. ® A Szava Ognjanov Drámai Színház, a város kulturális életének központja. A tüzes tő A Bajkál-tó alatt egy másik tavat fedeztek fel a szovjet geológusok. Ez a tó azonban nem vizet, hanem fortyogó, vö. rösen izzó magmát tartalmaz. Az egyik sziget partján olyan feketés elszíneződésű kőzetet ta­láltak a kutatók, amely rend­szerint a kristályosodó magmá­ból jön, létre. Ez a kőzet sok vasat tartalmaz, így rétegének vastagsága könnyen meghatá. rozható mágneses terének meg­mérésével. A Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája szibériai tagozatának mérései szerint a Bajkál-tó egész térségében ösz- szefüggő kőzetolvadék-zóna hú­zódik, mintegy 40 kilométeres mélységben. A „tüzes tó” fölfedezése ma. gyalázatot ad az itteni gyakori földrengésekre. A vidéken ugyanis évente csaknem 2 ezer földrengést észlelnek. A legerő­sebb földrengések a tó déli és középső részén zajlanak le: itt közelíti meg a legjobban a mag­ma a földfelszínt. A Banja-kolostor kincsei A Priboj környéki Banja-ko. lostor ismét a régészeti és mű­velődéstörténeti kutatások kö­zéppontjába került. A kolostor falfestményeit restauráló és kon­zerváló szakemberek a XVI. században festett arcképre buk­kantak. A kolostor kin­csei úgy látszik, | kimerít- • heteíleriek.’' 'Álig 1 tíz éve a kolostor megőrzésén munkálko­dó szakemberek 40 arany- és ezüsttárgyat találtak itt, s e kincs csaknem minden darabja a szerb kései középkorból szár­mazik. A rendkívül értékes le­let több mint 280 évig rejtőzött a kolostor padlózata alatt. A most felfedezett Nemanja arc­képnek az ad érdekes vonatko­zást, hogy egyes történelmi meg­állapítások szerint már a Ne. manják uralkodása kezdetén je­lentős szerzetesi központ volt ez a hely. A kolostor épülete az évszázadok folyamán többször is megrongálódott, ,az 1875-ös felkeléskor például tűz pusztí­totta. A már említett Nemanja- portré felfedezése előtt — tehát mindmáig — találgatás témája volt: kik lehettek a kolostor el­ső urai? Csupán homályos uta­lások, legendák sejtették; hogy a Nemanjicok lehettek az ala. piték. Ezt az elképzelést most megerősíteni látszik a kolostor északi falán felbukkant fejedel­mi arckép. Egyedülálló barlangrendszer Nemrég tért vissza Moszkvá­ba az a geológuscsoport, amely a világ egyik legmélyebb sza­kadékét, a Nyugat-Kaúkázusban található Havas barlangot ta­nulmányozta. Az expedíció tag­jai csaknem másfél ezer méter mélységbe leereszkedtek a bar. langba. A 'kutatók további útját kőomlás akadályozta meg. Az expedíció célja ezúttal annak a feltételezésnek az ellenőrzése volt, hogy a Havas barlang és a szomszédos, csupán néhány éve (felfedezett 'Mezsennij-bar­lang összeköttetésben vannak, s igen kiterjedt föld alatti labirin­tust alkotnak. E hipotézis alá­támasztása fontos földrajzi fel­fedezéséhez vezetne: azt bizonyí­taná, hogy a világ második leg­mélyebb barlangja a Kaukázus­ban található. A kutatók csak a barlang, meredek falai men­tén. egy föld alatti folyó med­rében haladhattak, ahol sok víz­eséssel és zúgóval kellett meg­birkózniuk. A víz és a levegő hőmérséklete 3—4 fok volt. A folyó egy hatalmas föld alatti terembe vezetett, a Havas bar­langgal való összeköttetést azon­ban még nem sikerült felderí­teni. A ■ következő expedíció folytatja majd az egyedülálló barlangrendszer kutatását. iMMttliillll nHIHITiiinriTl —F '"iiT'iri IWBkMMS- ^ ahol A spreewaldi turistaparadicsom Történt egyszer réges-régen, hogy az ördög két ökröt fo­gott egy hatalmas eke elé, mondván, fölszántja a Spree fo- - lyó medrét. Ám a szerencsétlen páriák hasztalanul igyekez­tek egyenes barázdát szántani irdatlan terhükkel. Kínlódá­suk láttán a£ ördög úgy felbőszült, hogy hozzájuk vágta a sapkáját. Ettől azonban csak még inkább megzavarodtak a jószágok, s ide-oda rángatták az ekét. Így aztán a folyó medre nemcsak hogy girbeTgörbe maradt, hanem háromszáz ágra, kis érre szakadt, amely még ma is keresztül-kasul szeli a vidéket... Eddig a monda arról, miként jött létre Európa egyik legbájo- sabb, legkülönlegesebb tájegy­sége: a Spreewald — a Spree-er- dő. A valóságban a Spreewald egy 20 ezer évvel ezelőtti termé­szeti folyamat eredménye: A vi­déket borító jégpáncél akkori­ban indult olvadásnak. A déli részép tágas f olyamvölgy _ kelet­kezett, amelyet tovább mélyített a délről odaömlő folyó. Itt jött létre az a 75 kilométer hosszú és 15 kilométer széles alföld, amely­ben a Spree folyó sok-sok ágra SZelk-clClt E természeti szépségekben igen gazdag vidéken nagy sze­génységben élt a főleg földmű­veléssel és halászattal foglalkozó !nép. A családok apraja-nagyja reggeltől estig dolgozott a te­nyérnyi, túlnyomórészt mocsa­ras földeken. A halászat is csak szerény eredményekkel járt. Az árvíz vagy az aszály nem egyszer azt a keveset is elvitte, ami meg­termett. A krónika szerint 1855 és 1931 között nem kevesebb, mint 27 árvíz sújtotta a vidéket. Az árvízveszély elhárítására készült tervek kivitelezése a szo­cialista német állam feladata lett, A vízfolyás szabályozására és az árvízveszély megszüntetésére 1958 és Í973 között három völgy­záró, mintegy harminc zsilip és több mint száz gát épült. Az NDK kormánya 400 millió már­kát (több mint 2 milliárd forin­tot) / fordított a nagyszabású munkálatokra. Az utóbbi évtizedekben más téren is nagyot változott itt a Vi­lág. Ha a mondabeli ördög újra megjelenne ezen a tájon, bizo­nyára elsápadna az irigységtől. Kombájnokat, arató-, ültetőgépe­ket, traktorokat láthatna az egy­kor felszánthatatlan földeken. A meliorációval elérték, hogy a mo­csaras mezőségből állattenyész­tésre kiválóan alkalmas, buja legelő lett. A Spreewald nevét viselő radensdorfi állami gazda­ság a növendékmarha tenyész­tésére szakosodott. Az itt ne­velt borjúk 43 kilót nyom­nak, amikor a gazdaságba kerülnek, s négyszázötven kiló­sak, mire 28 hónapos korukban vemhes üszőként megvásárolják őket a tejtermelő üzemek. Spreewald krónikájában fon­tos helyet foglalj el az immár százesztendős múltra visszate­kintő turizmus. Azóta lehet " itt csónakot és csónakost bérelni. A spreewaldi gondolátok — ahogy a német költő, Theodor Fontane az itteni idegenvezető­ket szeretettel nevezte — ily módon igyekeztek némi jövede- Íemkiegészítéshez jutni; Gazdagon díszített csónakjaikat azonban csak a hétvégeken vették elő, hétköznapokon .igénytelen ki­vitelű ladikokon szállították a 9 A látogatók gondolákon barangolhatják be a környéket. (A Meschke felvétele — KS) ' zöldséget és az állatokat. A spree­waldi révészek ma is másodál­lásban tologatják rúdjaikkal a kirándulókkal telt pompás csó­nakjaikat, bejárva a környék ki­zárólag számukra áttekinthető, bonyolult vízhálózatát. A Berlintől autóval jó óra alatt .elérhető, a fővárostól délre fekvő Spreewa'ldiban májustól szeptember végéig tart az ide­genforgalmi főidény. Évente egy­milliónál is több turistát vonz e páratlan varázsú vidék, a sok­sok különleges természeti szép­ség. Sárkányok, egyszarvúak A magyar turistát Korea- ban, ha a nagyvárosból már I eleget látott, a félsziget észa-1 ki felének legszebb tájaira viszik el: a Japán-tenger I partjára, a Sárga-tengerére — amely egyébként csak­ugyan sárga, ha mástól nem, a partján apály idején kiala­kuló, hatalmas iszaprétegtől —, azután a Gyémánt-hegy-1 ségbe vagy a Szamilpóhoz. Ez utóbbi a monda szerint _ mert itt mindennek törté­nete, mondája, legendája van I — „háromnapos tó”. Egyszer I ugyanis négy költő elható- I rozto, hogy fölkeresi a világ,] I legszebb helyeit, s mindenütt eltölt egy napot, hogy meg­csodálja. Am amikor ehhez a tóhoz érkeztek, három napot töltöttek ott egyhuzamban, annyi volt a természeti ,szép­ség köröttük. A sírokat s sárkányok, egy­szarvúak őrzik. Az egyik leg­szebb sír Kong Min király sírja Keszon — a hajdani fő­város — mellett. A királyok számára már jó előre — még életükben — kiválasztották a sírhelyet. Ennek több köve­telménynek kellett megfelel. nie. Északról hegy határolja, s az legyen olyan magas, amely megvéd az északi lég­áramlatoktól. De ugyanígy hegynek kellett lennie kelet- I ről és nyugatról is; délről I ellenben síkság terüljön el. A sírral szemben pedig legyen egy magas hágó. Legyen a sír közelében víz — forrás, vagy patak —, s az elemek is ott sorakozzanak: tehát a tűz — ennek kőből készítenek lámpahelyet —, a víz, a fa, a fém és a föld. Kong Min király és felesége két sirha- lomban talált ott örök nyu­galmat. Álmukat kőből ké­szült katonák és papi alakok vigyázzák. Ahogyan áthaladunk a Teu-dzen-kolostor kapusorán, s eljutunk a Buddha-szenté- lyig, a jelképek seregével ta- I IáIkozunk: a kapuőrzők, az I égtájak jelképei, és a béke­szerzők külön kis épületben kaptak helyet. Ezeket elhagy­va juthatunk csak el a szer­tartásokra szolgáló oszlop- csarnokhoz, a. csengői pago­dához, illetőleg a templom­hoz. Ez a csengős pagoda egy olyan tizenhárom szintű kő­torony, amelynek minden szintjén nyolcszögletű kiugró van, rendre nyolc csengővel. Ha szél fúj, mind a száz­négy csengő megszólal... Amúgy a tizenhármas a buddhizmusban afféle bűvös szám. S talán a koreaiak a páratlan számokat szeretik: kis turistacsoportunk az ét­termek kerek asztalainál csak páratlan számú ülőhelyet ta­lált, ellentétben Európával, ahol általában mindenütt pá­rosával ültetik le a vendége­ket. , T, A. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom