Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-29 / 177. szám

PN MAGAZIN [ B olygónk legősibb gázburka ' nagyrészt hidrogénből és héliumból állt; ezeket a kis atomtömegű, mozgékony gá­zokat azonban a Föld tömegvón- zása képtelen volt ideláncolni, s így azok lassanként elillantak a világűrbe. Az élet színre lépése idején a Föld másodlagos őslég­körét már a kőzetburokból szár­mazó, hatalmas vulkáni tevékeny­ség kíséretében feltörő gázok: vízgőz, széndioxid, szénhidrogé­nek és ammónia alkották. Az ős­atmoszféra elenyésző mennyisé­gű oxigénje valószínűleg a víz­gőz bomlásából származott; ez azonban kevés volt ahhoz, hogy a .Napból érkező ultraibolya su­garak felfogásához elegendő ózon keletkezzék belőle. Az élet számára .végzetes, ron­csoló ultraibolya sugarak csak a 10 méternél mélyebb vízréte­gekbe nem tudtak behatolni, ezért valószínűleg ott alakultak ki az első primitív szervezetek, majd ott léptek színre a növé­nyeik ősei, a legegyszerűbb foto­szintetizáló élőlények. Ez utób­biak a fény energiáját felhasz­nálva vízből és széndioxidból építik föl testük szerves anya­gait, s közben oxigént 'bocsátanak ki. A fotoszintézis eredménye­ként az óceánokból egyre több Ahol az ember lélegzik oxigén jutott az őslégkörbe, és kialakult a halálos ultraibolya sugarakat elnyelő ózonpajzs, amelynek védelme alatt az élet már a felszínközeli vízrétegeket is meghódította. Az ózon eleinte a légkör legal­só rétegeiben halmozódott fel; ám ahogy lassanként leernyőzte az ultraibolya sugarakat, saját utánpótlási forrását is elvágta, hiszen keletkezéséhez az ener­giát éppen, az ultraibolya sugár­zás szolgáltatta. A felszín köze­lében az ózon—oxigén egyensúly egyre inkább az oxigén javára tolódott el, s az ózon mind ma­gasabb és magasabb szinteken tudott csak lújraképződni. Az ózonréteg megvastagodása és lassú felemelkedése a sztrato­szféráig milliárd éveket vett igénybe. Az élőlények mintegy félmil- liárd esztendeje kezdték benépe­síteni a szárazföldeket is; az ősi növényvilág létrehozta a maga- sabbrendű állati szervezetek kialakulásához nélkülözhetetlen, Naprendszerünkben egyedülál­ló oxigéndús légkört. Az őslég­kör széndioxid-tartalma csök­kent, és a szén mind nagyobb ré­sze a földkéreg szerves üledékei­ben, s a karbonátos kőzetekben raktározódott el. Az élet keletkezése óta tehát gyökeres változások mentek vég­be a légkör összetételében. Az utóbbi 4 milliárd év során fel­tehetőleg 20—25 százalékkal erő­södött a napsugárzás, és sokszor módosult a Föld—légkör-rend­szer sugárzás-visszaverő ké­pessége is. Az említett tényezők összhatásából kialakult éghajlat azonban csodálatra méltó stabi­litást mutatott: az élet töretlen fejlődése a legmeggyőzőbb bizo­nyítéka annak, hogy Földünk hő- mérsékleti viszonyai az elmúlt 4 milliárd évben sohasem csaptak át tűrhetetlen szélsőségekbe. így alakult ki a légkör, amely­ből és amelyben az ember léleg­zik. Éghajlat, létfenntartás, fejlődés Az éghajlat hatása a társadal­mi fejlődésre izgalmas kérdés, amely sok nagy gondolkodót fog­lalkoztatott, és sok téves nézet hirdetésére adott alkalmat. Mon­tesquieu, a francia felvilágoso­dás egyik kiemelkedő filozófusa még az eltérő államformákat is az éghajlati viszonyokkal ma­gyarázta, s ez kora társadalom- tudományának színvonala alap­ján nem is meglepő. De még a XX. szárad elején is akadtak kö­vetői — elsősorban Amerikában — annak az elméletnek, amely a gyarmatosító tőkés társadalmak fölényét a mérsékelt óceáni klí­mából vezette le. 'Kétségtelen, hogy az emberiség történelmének korai szakaszában az éghajlat még fontos — ser­kentő vagy hátráltató — ténye­zője volt a társadalmi fejlődés­nek. A trópusi égöv belsejében az ember úgyszólván készen kap­ta a természettől a létfenntartá­sához szükséges javakat; nem kellett ruházkodnia, tartós haj­lékot építenie, nem volt szükség a termények raktározására sem. A természetnek ez a — Marx szavaival élve — „túlzott bőke­zűsége” nem ösztönzött nagy teljesítményekre, nem serken­tette a társadalmi-gazdasági fej­lődést. Ugyancsak Marx mutatott rá arra, hogy a magas észak ri­deg viszonyai között, ahol az embernek túl sok erőt kell vesz­tegetni a létfenntartásért a ter­mészet ellenében vívott küzde­lemre, a társadalmi fejlődés szin­tén nehézkesen indult. A világ országainak mai, nagyon is elté­rő fejlettségi szintje azonban már korántsem az éghajlati feltéte­lekkel, hanem elsősorban a gyar­matosítás következményeivel és a társadalmi fejlődés belső tör­vényeivel magyarázható. Ezek a belső törvények teszik érthetővé, hogy a történelem során az egyes korok leghaladóbb, legfejlettebb társadalmai más és más éghajla­ti feltételek közül léptek színre. FÉLTETT LEVEGŐNK. Könyvtárnyi könyvet, tanulmányt írak már eddig arról, hogy felgyorsult civilizációnk „eredményeképpen” hány­féleképpen szennyezik a levegőt a gyárak, gépek, járművek. Az egy­re rosszabbodó helyzet megváltoztatására sokféle mozgalom bonta. kozott ki az utóbbi esztendőkben. Féltett tiszta levegőnkért tehát harc folyik. A megyeszékhely kiskörútján, az Aranyhomok Szálloda mögött elpöfékelő traktor füstjét Straszer András fotós kollégánk „leleplezte” — egy beszédes kép erejéig. Az egészség oldaláról Az univerzális klímaberen­dezés feladatai közé tartozik a légnedvesség szabályozása .(a levegő nedvességtartalmá­nak növelése, illetve csökken­tése) is. Bár a helyiség laká­lyossága és az emberek egész­sége szempontjából mindkét funkció igen jelentős, a be­ruházási, illetve az üzemelte­tési költségek miatt mégis gyakran elhagyják a klíma- berendezést, ami pedig végül is nem kifizetődő dolog. Az orvosok ajánlása szerint a levegő relatív páratartalma a fűtött helyiségekben 35—60 százaléka között kell legyen. Általában azonban nem ez a helyzet. Télen az ablakokon át történő szellőztetés sem teremt jobb feltételeket. A mí­nusz 8 Celsius-fokos vízgőz­zel 100 százalékban telített levegő 21 Celsius-fökra törté­nő felmelegítés esetén Is még mindig 10 százalék relatív nedvességet tartalmaz. A megkérdezett 57 orr- és gégeszakorvos 60 százaléka azon a véleményen volt, hogy a fűtött helyiségek száraz le­vegője jelentősen hozzájárul a meghűléses betegségék ki­alakulásához, illetve terjedé­séhez. Az orvosok 93 százalé­ka vélekedett úgy, hogy a szá­raz levegő okozza betegei nyálkahártyájának kiszára­dását. Időjósok tudománya Már az ősember is (leginkább ösztönösen, véletlenszerűen) rájött sok meteorológiai törvényszerűségre. Érthető hát, ha a tudósok mostanára az időjárást úgymond képesek „megjó­solni”, megközelítő pontossággal. Íme néhány megfigyelés: — A mozdulatlan, lebegni látszó, nagy magasságban elhelyezkedő jégtűfelhők valószínűsítik, hogy a pillanatnyilag uralkodó időjárás még egy ideig nem változik. — Ha a nappal .keletkezett gomolyíelhők estére sem oszlanak el, másnapra rossz idő várható. — Amennyiben a gomolyíelhők nagyra nőnek, és hatalmas hegy­alakot öltenek, miközben a szél iránya többször változik, nagy való­színűséggel zivatar lesz. — Télen, ha derült nappal és szélcsend van, délután alacsony fel­hőzet homályosítja el a napot. Ha már eddig is hideg volt, felkészül­hetünk, hogy tartós lesz a fagy. — Ha tavasszal, nyáron és kora ősszel délutánra különálló felhők jelennek meg, amelyek estére eloszlanak, másnapra, harmadnapra is száraz, derült időre számíthatunk. — Az idő derült, á szél napok óta ugyanabból az irányból fúj. Ha hirtelen megváltoztatja irányát és megerősödik, időváltozásnak nézünk elébe. Legvalószínűbb, hogy csapadékos lesz az idő. — Csendes éjszaka után gyakran keletkezik reggelre szél, amely délig fokozatosan élénkül. Emiatt aggódunk, pedig .ha estére elcsen­desedik, az éppen a száraz, derűs időnek csaknem biztos jele. — Ha a szél estefelé kezd erősödni, nagyon valószínű az időválto­zás. Intézményes megfigyelés A v ihat jelzésben használatos tudományos módszereket a hat­vanas években a Sturmwarung am Balatonsee című kiadvány foglalta össze — Götz Gusztáv szerkesztésében. A hetvenes években számítógépes előrejel­zési módszereket vezettek be, amelyekkel a meteorológiai ta­laj- és magassági térképeken két veszélyes viharos időjárásig típus szélviszonyait tudjuk meghatá­rozni. Ezek az időjárási típusok az Atlanti-óceán térségében ala­kulnak ki magasnyomású lég­nyomási I képződményeikkel, s az Alpok módosító hatása nyo­mán tartós szeleket okoznak ha­zánkban. Szakmai körökben ' — származásuk helyéről — „Azori- anticiklonorr”-nak nevezik eze­ket. , , - < ' A Balatont magában foglaló és körülhatároló 6 ezer négyzet­kilométernyi területen különös fontosságuk van a radarmérések­nek. A nyolcvanas évekre a Ba­laton partján elkészült a távszél- omérő rendszer is. Fölfelé törő hódítók • Varga Imre szobrászművész Ikarosz című alkotása a győri műszaki főiskola kollégiumának udvarán. Ki tudja, hány ezer évvel ezs előtt kívánkozott fel először a magasba, a légtér felső rétegeibe az ember? Ma már a levegőben «száguldozó masinák rendszeres sen „hasítják”, át- meg átszelik az eget. Az alábbi két fotónk ízes lítőt ad a repüléstechnikából. • Egy modern gépcsoda; a cik­lon-repülőgép. Az ember évmilliókon át néz­te az égboltot, csodálta a repülő madarakat, és arról ábrándozott, hogy egyszer talán ő is felemel­kedik, elszakad a földtől. Ezek­nek az ábrándoknak az emlékeit; nyomait őrzik az ókori legendák és mítoszok szárnyas istenei és angyalai, a Daidaloszról és Ika­roszról szóló legenda. A mitoló­gia szerint Daidalosz maga és fia számára madártoliakból szárnya­kat készített, e szárnyakkal me­nekültek .meg arról a szigetről, amelyen fogva tartották őket. Repülési kísérletük azonban tra­gikusan végződött: Ikarosz, apja tilalma ellenére, túl közel me­részkedett a Naphoz, s annak melege mégolvasztotta a madár­toliakat összetartó viaszt, és a fiú a tengerbe zuhant. A gömb-őrület A történelem megőrizte az utókor számára a repülés hajda­ni úttörőinek nevét. Említsünk meg közülük néhányat: Armen Firman Oliver, angol szerzetes (1020 körül), Danti, olasz mate­matikus, (1503), egy későbbi sze- pességi szerzetes: Cyprián barát. Ezek 'a vakmerő férfiak a fizika alaptörvényeinek az ismerete nélkül szerkesztett; kezükhöz, lá­bukhoz. • erősített j szárnyakkal próbáltak felrepülni, s természe­tes, hogy kísérleteik kudarccal végződtek. 1783-ban egy francia papírgyá­ros hosszas kísérletezés és fejtö­rés után elkészítette a repülő ősét, a meleg levegővel töltött első ballont, egy Charles nevű tudós pedig a hidrogénnel töltött változatát (léggömb). A Montgol­fier fivérek ballonjának kipró­bálásához a francia uralkodó en­gedélyt adott, hogy egy halálra ítélt gonosztevő fölrepülhessen a levegőbe. Az utolsó napon je­lentkezett egy lelkes francia, Pietre de Rozier és kijelentette: .. .„Nem méltó egy gyilkos arra, hogy a világon ő repüljön föl elsőnek a levegőbe”. Helyette saját magát ajánlotta. A kísérlet sikerült. A léggömbőrület 'hama­rosan átterjedt más országokra is. Egymást követték a kísérle­tek. Feltalálták az ejtőernyőt (az első ugrást léggömbről a francia Andre Jacques Garnerin hajtot­ta végre, 1797-ben). A XIX. században az angol George Coyley megteremtette az aerodinamika alapjait, megje­lentek a vitorlázó repülőgépek, ajánlott 25 ezer frank díját, és a magányos repülőrajongók által felajánlott 37' ezer frankot. 1909- ben Blériot Budapestre is ellá­togatott. A gépét néhány napig a Vigadóban közszemlére állítot­ták ki. A neves pilóta 1910-ben újabb szenzációs eredményt ért el: átrepülte az Alpeseket. Ettől kezdve újabb és újabb szenzációk születtek. 1919-ben már megnyitották az első légi utasforgalmi útvonalat, és két angol — Alcock és Brown — át­repülte az Atlanti-óceánt. 1947- ben az új típusú repülőgépek se­bessége meghaladta a hang se­bességét; 1100 km-t .tettek meg egy óra alatt. 1952-ben már a Lon­don—Johannesburg útvonalon Comet típusú sugárhajtású gé­peket állítottak az utasforgalom szolgálatába. Megjelentek a hangnál is sebesebb, a TU—144 és a Concorde gépek. A Wright fivérek találmánya néhány év alatt teljesen megvál­toztatta a világ arculatát. Néhány óra, és elérkezünk oda, ahová nagyapáink hetekig tartó fá­radságos utazás után jutottak vol­na. majd ezt követték a repülőgépek, mesterséges holdak, és végül az űrhajók. Sárkányrendszerű repülőgép Az 1900-as évek elején a napi­lapok titokzatos jelentéseket „közöltek Amerikából, miszerint a Wright testvérek saját tervezésű vitorlázógépükbe motort épí­tettek. E hír hallatára sokan le­gyintettek, csalásra gondolva... De elérkezett 1903. december 17-e, amikor a két testvér Kitti-Hawk- ban 260 métert repült. Ez volt a világ első sárkányrendszerű re­pülőgépe, amely légcsavaros mo­torral felemelkedett, s emberek is voltak benne. 1909. július 25-én futótűzként terjedt él a szenzációs hír: Luis Blériot francia .tervező gépével Calais és Dover között 37 perc alatt átrepülte a La Manche csa­tornát, ott, ahol Franciaország és Anglia között a távolság 49,6 kilométer. Az egész világ lázban égett, Blériot megnyerte a „Daily Mail” című újság e repülésre fel­• Óriásdaru a levegőben. ® A légmozgás a világ számos részén óriási homoktömegeket „ván. dóroltat”. A SZÉNDIOXID JELENTŐSÉGE A széndioxid mennyisége csekély a levegőben (0,03 térfogatszára- lék), a növények táplálkozásában azonban rendkívül .nagy a jelen­tősége. Ugyanis belőle származik valamennyi szerves szénvegyület szénatomja, amelyeket a napfény energiájának segítségével előállít: a keményítő, a cukor, a fehérje és a cellulóz. A tiszta, száraz levegő tulaj­donképpen gázelegy. Tartalmaz 78 százalék nitrogént, 21 száza­lék oxigént, valamint 1 százalék argont és egyéb nemesgázt. * Felfelé haladva a Föld légte­rében.. minden százméteres szint­különbség után egy százalékkal ritkább és kisebb nyomású a le­vegő. & ugyanilyen arányban fogy az oxigéntartalom is. * A villámlások alkalmával az úgynevezett kisülési csatornák­ban oxigénhez kötődik a levegő nitrogénje, majd az esőcseppek­hez kapcsolódva, azokban oldód­va lekerül a talajra. * A hideg és a meleg levegő légkörzéséből- eredő nyomást szélnek nevezzük. Ha óránkénti sebessége meghaladja az ötven­négy kilométert, akkor viharról, ha pedig a száza,t, orkánról be­szélünk. összeállította: Varga Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom