Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-25 / 173. szám

1984. július 25. • PETŐFI NÉPE • 3 JÁSZSZENTLÁSZLÓI VÁLTOZÁSOK Munkát találtak a községben Jászszentlászllói vagyok, itt épí­tettem házat, soha nem is akar­tam a faluból elköltözni. Még további előny, hogy a fizetés mel­lé jól jön a háztájiból származó jövedelem. FORGÓ ISTVÁ'NNÉ régebben a községi tejházban dolgozott: Egy család életében sokat jelent, ha a keresőknek nem kell naponta több órát a munkahelyre utazással tölteni. Töb­bek között ezért is támogatnak minden olyan községi kezde­ményezést, amelyik új munkahelyeket teremt. A mezőgaz­dasági szövetkezetek azonban nemcsak ezért létesítenek melléküzemeket, amelyeknek különösen nagy a jelentősé­gük a Homokhátságon, ahol az időjárás és a talajadottságok bizonytalanná teszik a termelést. A jászszentlászlói terme­lőszövetkezet is ezért vállalkozott ipari munkák végzésére. PAFP JÓZSEF, a községi ta­nács elnöke erről így beszél: — A faluból régébben három­százan jártak el a közeli városok­ba dolgozni. Én már régóta haj­togattam: helyben kell az embe­reknek munkát adni. A tsz elnö­kével sokszor beszéltünk erről. Ö azonban az alaptevékenység fejlesztése mellett .tette le a vok- sát. Így a nem mezőgazdasági szakembereknek továbbra is utaz­niuk kellett, ha tanult mestersé­gükben akartak dolgozni, A szö­vetkezet három éve elérte azt a jövedelemszintet, amelyik felett megszűnik a kedvezőtlen adott­ságú gazdaságok állami támoga­tása. Így változtatni kellett az eddigi termelési szerkezeten. A föld itt többet adni nem tud. Te­hát melléküzemeket létesítet­tek ... Az egyik a huszonhét munka­helyet teremtő faüzem. Az egy­kori növendékmarha-istállót ala- 'kították át. Itt évente 17,3 millió forintos termelési értékben a DUTÉP házgyára részére ajtóto­kokat, parapeteket — ablak alatti erkélyfatokot — rigolákat, kádelőtéteket és más sokféle fa­terméket készítenek. Az üzemben évente hatszáz tonna faanyagot dolgoznak fel. Csőmé Lajos, a műhely vezetője szerint, a faáru beszerzése nem zökkenőmentes, hiszen áprilisban majdnem egy hónapig álniuk kellett alapanyag- hiány miatt. A dolgozók ettől függetlenül Örülnek, hiszen hely­ben találnak- viszonylag jól fi­zető munkát. VASS LAJOS ácsmester így vall,új munkahelyéről: — Majsán, kisiparosnál dol­goztam. Innen Vonultam be ka­tonának. Utána a MEZŐGÉP Vállalathoz kerültem. Amikor meghallottam, hogy létesül ez az ü^em, azonnal jelentkeztem. # Nehezebb a munka, de nem kell utazni. Balról Hideg Ibolya. — Nem hittem volna, hogy egyszer még ipari munkával fo­gok pénzt keresni — mondja. — Jól érzem itt magam. Kötött a munkaidő, fél hattól fél négyig dolgozunk. Minidig szabad a szombat és a vasárnap. Ez két kisgyermek mellett óriási előny. SZŰOS LÁSZLÓNÉ sok éven keresztül hajnalban négykor kelt, hogy elérje a Szegedre in­duló buszt. — A Kender-Jutában vállaltam munkát. Ez reggel és délután másfél—másfél órás utazással járt. Igaz, ott nem volt por, de ezt a nehezebb oldalát is elvise­lem, mert itt több a pénz, és nem kell utazgatni. Nekem há­rom gyerekre van gondom ... HIDEG IBOLYA ezelőtt a Jo- nathán Tsz csokoládéüzemében dolgozott. Űj munkahelyén jól érzi magát. Azt mondja, itt töb­bet keres, és hamar jó társakra is talált. Czauner Péter • Vass Lajos parapetet készít. NÖVEKVŐ IGÉNYEK Űj jogszabály a helyiséggazdálkodásról Az élet megkövetelte egy új lielyiséggazdálkodásról szóló jogszabály kidolgozását, s vele együtt a bérleti díjakról és a kisajátítás rendjéről szóló rendelkezések megalkotását. Már azért is. mert az új vállalkozási formák terjedésével ismét növekednek a helyiségigények. Ezért a gazdasági munkaközösségekre, a polgári jogi társaságokra, s persze mindazokra ki kellett terjeszteni a szabályozást, akik hasonló tevékenységet folytatnak. Üzleti alapokon A jogszabályok többsége már megjelent, és október elsején lép­nek hatályba. A rendelkezések­nek több fontos céljuk van. Egy­felől elő alkarjáik segíteni az ere­detileg kereskedelmi, vagy ipari tevékenység céljára létesített; de másra — például irodáinak, szükséglakásnak, raktárnak stb.- nek — használt helyiségek fel­szabadítását. Másfelől arra tö­rekszik a szabályozás, hogy a fe­leslegessé vált helyiségek, telkeik mielőbbi újrahasznosítását ösz­tönözzék. Ezért a jövőben üzleti alapokon történik, a helyiségek kiutalása. Ez a módszer arra is alkalmas, hogy hozzájáruljon a cserealapok pénzügyi fedezeté­nek megteremtéséhez. A célok felvázolása után lás- -sunk néhány konkrét előírást. Kezdjük azzal, hogy a jövőben csak meghatározott helyiségre, . telekre nyújtható he igénylés. S minthogy e helyiségeket, telke­ket egyszerre többen akarják megszerezd!, az elhelyező ha­tóság pályázatot hirdet közöttük. A pályázók közül az számíthat a helyiség megszerzésére, aki — a pályázati feltételeknek megfe­lelve — a legmagasabb igénybe- vélteli díj fizetésére tesz ajánla­tot. Takarékosan, A takarékos helyiséggazdál­kodás érdekében továbbra is fennmarad az az általános kor­látozás, hogy csak annyi helyiség, telek használati joga szerezhető meg, amennyire az igénylőnek ténylegesen szüksége van-. Ezért szigorú normarendszer lép élet­be október 1-től. Ennek szellemé- ! ben az országos hatáskörű ál­lamigazgatási, társadalmi, ér­dekképviseleti szervek, illetve a fővárosi és megyei szervek tíz négyzetméterre tarthatnak igényt fejenként, más szerveknél pedig hét négyzetmétert engedélyez­nek a heiyiségigénylésnél. Ebbe természetesen nem számítják be­le a nem irodai célokra szolgáló helyiségeket és az ügyfelek vára­kozóját. Az új rendelkezések is részle­tesen foglalkoznak azzal, mi le­gyen az eljárás, ha állami Lakást akarnak igénybe venni valami­lyen más célú elhelyezésnél. Egy­részt előírják, hogy csak olyan közérdekű elhelyezésre vehető igénybe állami lakás, amelynél — ha nem állami lakásról van szó — kisajátítási eljárás, meg­indítása lenne indokolt. Nyoma­tékosan aláhúzza az új szabályo­zás, hogy az ilyen igénybevétel lakáspótlási kötelezettséggel jár. Másrészt kimondja, hogy — té­telesen meghatározott, de min­denképpen szűkkörű esetekben — el lehet tekinteni a lakáspótlási kötelezettségtől. Ha például a la­kosság alapellátására szolgáló létesítmények elhelyezéséről van szó, akkor a megyei tanácselnök felmentést adhat a lakáspótlási kötelezettség alól. Kártalanítás A helyiségek, telkek stb-k igénybevételének egyik sarkal- latos kérdése a1 kártalanítás, ezért erről is részletesen intézkedik a jogszabály. Kimondja, hogy — az arra jogosult választása sze­rint illetve a felek közötti meg­állapodás alapján — cserehelyi­séggel, pénzzel, vagy mindkettő­vel történik a kártalanítás. Nem jár viszont kártalanítás a jog­ellenesen hasznosított, illetve nem engedélyezett célra használt . helyiség, telek esetén. AUGUSZTUS 31. A HÁTÁRIQŐ Adatgyűjtés a megyei tudományos kutatásról Az elmúlt év őszén megala­kult a megyei tanács mellett működő tanácsadó szerv, a tu­dományos koordinációs szak- bizottság. A tudományos munka jobb megismertetése, a megye ér­dekeit szolgáló szervezése és összehangolása, koordinálása érdekében úgy határozott, hogy felméri a Báes-Kiskun intézményeiben, vállalatainál folyó tudományos kutató, fej­lesztő munkát, és a nem szer­vezett keretek között folyó egyéni kutatást is. Az adat­gyűjtés a városi és községi tanácsok segítségével kikül­dött kérdőívek útján történt. Az eddig beérkezett kérdőívek feldolgozását a SZÜV szak­emberei elvégezték. A bizottság a munka ha­táridejét augusztus 31-ig meghosszabbította. Azok az intézmények, vállalatok és egyéni kutatók, akik eddig nem jelezték kutatási és fej­lesztési tevékenységüket, kér­dőíveket kérhetnek a SZÜV- től. A vállalat szakemberei — Nagy Sándorné és Gazdag Gézáné — felvilágosítást is nyújtanak az érdeklődőknek. Az intézmények és a kuta­tók aktív közreműködéssel se­gíthetnek. A bizottság mind­ezekről az év végén megjele­nő kiadványában tájékoztatja az érdekelteket. A munka eredményei -igen hasznosak lehetnek a megyé­ben. dolgozó kutatók számára. Lehetőség nyílhat közös mun­ka keretében a megye intéz­ményeiben lévő műszerek használatára, a kapacitások j óbb hasznosítására. BŐVÜLT A RUBELELSZÁMOLÁSÜ KIVITEL A külkereskedelem első féléve Jelentősen mérséklődött ha­zánk rubelelszámolású külkeres­kedelmi passzívuma 1983 első félévéhez képest, miközben a konvertibilis forgalomban a ta­valyihoz hasonló aktívumot si­került elérni — ez derül ki a Külkereskedelmi Minisztérium­ban közelmúltban készített össze­sítésből, amelyben hazánk idei első félévi külkereskedelmi for­galmát értékelték. A rubelelszámolású piacokon kivitelünk mennyisége 11,3 szá­zalékkal növekedett, míg beho­zatalunk megegyezik a tavalyi­val. Mindez azt eredményezte, hogy a szocialista országokkal szembeni külkereskedelmi pasz- szívumunk az első félév végén a tavalyinak alig fele. Az export­növekmény döntő része a gép­ipari exporttöbbletből adódik, emellett — az élelmiszeripar ki-/ vételével — valamennyi ágazat növelte kivitelét. Behozatalban különösen a vegyipari és a bá­nyászati termékek importja nö­vekedett jelentős mértékben, összességében az 1984-re elő­irányzott rubelelszámolású ex­port és .import eddigi teljesítése megfelel a tavalyinak. A konvertibüis elszámolású forgalomban a kivitel több' mint 260 millió dollárral haladta meg a behozatalt, ez lényegében azo­nos a tavalyival. Nőtt az ipari export, ezen belül is különösen a kohászati kivitel, amely az éves tervnek eddig mintegy 57 szá­zalékát teljesítette. Hengerelt acélból például az éves előirány­zatnak már több mint 60 száza­lékát kiszállították,’ és jelentősen túlteljesítették az alumínium- alapanyag exporttervét is. A vegyipar kivitele 7 százalékkal haladta meg az 1983 első félévit. Számottevően felgyorsult a gyógy­szertermékek kivitele is. Ked­vezően alakult a közúti gépjár­művek (teherautók, autóbuszok) kivitele: idén eddig egyharxnadá- val többet exportáltunk ezekből a termékekből, mint az elmúlt év azonos időszakában. Jelentősen elmaradt ugyanakkor a gépipar és az élelmiszer-gazdaság ex­portja. A konvertibilis elszámolású .beho­zatalban legjelentősebben a köny- nyűipari és a kohászati import növekedett. A tavalyihoz hason­ló szintű a bányászati, csökkent a vegyipari, valamint a gépipari termékek behozatala. Ez utóbbi­aknál az alkatrészimport a ta§ valyi szint körül alakult. Jelen­tősen mérséklődött a beruházási gépimport, növekedett viszont a komplett gépi berendezések (hen- gerművi és öntödei berendezé­sek, híradástechnikai elemek, mezőgazdasági gépek és beren­dezések) behozatala. KATONÁK Sp RENDŐRÖK -- SZAKSZERVEZET Együttműködési megállapodás Két évre szóló együttműködé­si megállapodást kötött az MN 6336 alakulat és a Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság szakszervezeti bizottsága. Az alá­írók — testületeik képviseleté­ben — kilenc pontban összegez­ték a közös munkára vonatkozó elképzeléseiket. Az udvariasság szabályai szerint is természetes, hogy — egymást jobban meg­ismerendő — közös szakszerve­zeti bizottsági ülést hívnak ösz- sze, s egyéb rendezvényeikre is elvárják partnereikét. A szocialista brigádmozga­lomban a brigádokat ösztönzik közös programokra, s elhatározá­suk szerint az elkövetkező két évben az ünnepeket is együtt ülik meg — sport- és kulturális rendezvényekkel egybekötve. Több sportág visszavágóé küz­delmeit tervezik, ez a pingpong- csapatok mérkőzéseivel már megkezdődött. A katonák rend­őröket, a rendőrök pedig kato­nákat kémek fel előadásra; kö­zösen — tehát gazdaságosabban — használják ezentúl,a techni­kai eszközöket. Káli Lajos alezredes, az alaku­lat pártbizottságának titkára egészen természetesnek tartja, hogy a szakszervezetek is „egy­másra találtak”. — A hivatalos állomány — hi­vatásából adódóan is — már ko­rábban jó kapcsolatot alakított ki, hiszen sok ügyben együlttműköT dik a honvédség és a rendőrség. Polgári alkalmazottaink — szak* szervezeti bizottságunk őket képviseli — jogos igénye a társ­fegyveres testület .civil” mun­katársainak megismerése. — Miért tartja ezt foittosnak? — Nem árt, ha belelátnak az életünkbe, s hiszem, hogy egy­két új, nálunk is 'használható módszert mi is elleshetünk rend­őr elvtársainktól. — Az sem mellékes — kapcso­lódik á beszélgetésbe Szűcs Lász­ló, az alakulat szakszervezeti bi­zottságának titkára —, hogy mun­kánk jellege miatt nagyon nehéz volna igazán gyümölcsöző és nyílt kapcsolatot létesíteni egy termelő vállalattal. Egész más a helyzet, ha hasonló körülmények között dolgozók cserélhetik ki tapasztalataikat. — Arról van szó — magyaráz­za meg a szakszervezeti titkár ki­jelentését Csóka Tamás őrnagy —, hogy a szocialista verseny­mozgalom majdnem ugyanolyan nálunk, mint a rendőrségen. Ha ez a téma, nem kell Adámnál és Évánál kezdeni, mindenki tudija, miről van szó. Szűcs László bólint. — Tegyük még ehhez, hogy mindkét szerv beosztottait ugyan­az a titokvédelmi rendelkezés kö­telezi: nyíltabban és konkrétab­ban beszélhetünk meg bármit, mint egy „civil” vállalat emberei, vei tehetnénk. Jenovai Lajos, a Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság pártbizottságának titkára sem lát semmi meglepőt a szerződés meg­kötésében: — A rendőrök és a katonák egyaránt az ország biztonságára vigyáznak; ők a külső védelem felelősei, mi a belső rendet őriz­zük: azonosnak mondható szer­vezetek keresték tehát a kontak­tust. Ki több, ki kevesebb ideje él itt, Kecskeméten, miért tör­vényszerű, hogy idegenek le­gyünk egymás számára? Az együttműködés — családi ala­pokon — eddig is mindennapos volt: a férj nálunk dolgozik, a fe­leség az alakulatnál, vagy fordít­va. Eddig is elmentünk a katona­bálra, illetve a katonák eddig is eljártak a rendőrbálra — miért ne lehetne hivatalosan is együtt­működni? Nemcsak lehet, hanem — nézetem szerint — szükséges is. — Egyszerűen úgy is fogalmaz­hatok: a hasonlóknak együtt min­dig könnyebb — ezt dr. Horváth Ferencni, a Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság szakszer­vezeti bizottságának titkára mondja. — Élég csak a brigád- vállalásokat említenem: más­képp lehet és kell mérni a minő­séget az alakulatnál és. nálunk, megint másként egy vállalatnál: még itt is tanulhatunk egymás­tól. — Több alkalommal volt már közös rendezvényük. Mekkora az érdeklődés? — Várakozáson felüli, igazolva látjuk tehát a szerződés megkö­tését. Volt már pinpong-verseny . — maguktól összeálltak a csa- - patok, amelyek nagy létszámú szurkolótábor előtt mérkőztek meg. — Nagyon fontos családi prog­ramok ezek, ahol anya, apá, gye­rek együtt kapcsolódhat ki — teszi hozzá Jenovai Lajos. — Alig írták alá, jövőre már le is jár a szerződés érvényessé­ge. Miért csak két évre kötötték? Szűcs László: — 1985-ben tisztségviselő-vá­lasztások lesznek a szakszerveze­tekben, gondoltuk, hagyunk.''rva- lamit a következő ' vezetőségnek is. Dr. Horváth Ferencné: — Semmi akadálya sem lett volna, hogy akár tízéves megál­lapodást írjunk alá. A meghatá­rozott — rövid — idő mellett az szól, hogy lejártakor értékeim kell a végrehajtást, s persze újat készíteni: így több benne a konk­rétum .... A létrejött, a fegyverbarátsá- got tovább erősítő szakszervezeti szerződéstől a parancsnokok egyebet is várnak. . örömmel veszik, hogy a közlekedésrendé­szet jól képzett tisztjei tartanak előadást a katonáknak. Hasznos­nak tartják, hogy viszonzásul a politikai oktatás megszervezé­sében számíthatnak az alakulat segítségére. Attól sem idegen­kednének, hogy — a szakszerve­zetiek példáját követve — a KISZ- szervezetek is szorosabbra szőnék kapcsolataikat... B.J. H> A kiskunhalasi Markovits Mária lakásfenntartó szövetkezet házilag szervezett brigádja alig egy hónap alatt „űj ruhába” öltöztette a szövetkezet Kuruc vitézek terén lévő épületét. A jó szervezés eredménye­ként az 50 lakásos ház rendbehozásánál jelentős megtakarítást értek el, *a munkák összköltsége alig ha­ladta meg a 450 ezer forintot. Gyorsan és olcsón

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom