Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-25 / 173. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1984. július 25. SZEMLÉK UTÁN €7 Kezdeményezések a termőföld hasznosítására A termőföld — nemzeti kin­csünk — hasznosítása az egész társadalom egyetemes érdeke. Ezért minden évben határszem­léken ellenőrzik a területek megművelését. A megyei föld­hivatal a napokban összesítette-------------------------------------------------­a szemlék tapasztalatait. Csak­nem 150 mezőgazdasági üzem 560 ezer hektáros területén, valamint a megye valamennyi városában és községéből ellenőrizték a földek hasznosítását. Az egyénileg gazdálkodókat először májusban, másod­szor pedig a felszólítások kiadása után 30 nappal júniusban el­lenőrizték. A mezőgazdasági nagyüzemek határszemléjét júniusban tartották. Haszonbér, erdőtelepítés 1300 rom-tanya donba vételt, a föld meg nem művelése miatt. A táblásítás, á jobb nagyüzemi művelés kialakítása érdekében csaknem 4800 hektár területen történt eddig földcsere, jelenleg is 50 hektárt érintően kezdeményez­tek részleges földrendezést, 1200 hektárt érint földcsere és átadás. A bejárás során megállapítot­ták, hogy a tavalyi szemle során talált parlagból csaknem 800 hektárt művelésbe vettek az üze­mek. Sajnos az elmúlt esztendő­ben újabb területeket ’ hagytak hasznosítatlanul, ezzel á megyé­ben mintegy 450 hektár új par­lagterület keletkezett. Mindent összevetve, mégis kevesebb a megműveletlen szántó- és szőlő- terület. A csökkenéshez jelentős mér­tékben hozzájárult a Földvédelmi Alapból juttatott állami támoga­tás, valamint az a rendelkezés, hogy a mezőgazdasági üzemek nem táblásítható földjeiket 10 évnél hosszabb időtartamra is haszonbérbe adhatják. Tavaly új megműveletlen területek Kecskemét, illetve Kiskőrös kör­nyékén keletkeztek, többnyire a kiselejtezett ültetvények elha­gyása miatt. Az üzemek erdőte­lepítéssel kívánják hasznosíta­nia gyenge minőségű, mezőgaz­dasági termelésre alkalmatlan területeket. Kiskőrös környé­kén jellemző az is, hogy a szak­szövetkezeti tagok kisüzemi tele­pítésű ültetvényeiket parlagon hagyják, és helyettes szakcso­portban telepítenek. A vízügyi szervek az idén a csa- tornapartcík mellett mintegy 100 hektárt átadtak a mezőgazdasági üzemeknek, amelyek ezeket a te­rületeket rekultivációval kíván­ják hasznosítani. A földhivatalok fokozott figyelmet fordítottak az időszerű mezőgazdasági mun­kák elvégzésének ellenőrzése mellett a rekultiváció további le­hetőségeinek felkutatására. Föl­mérték a kihasználatlan terü­leteket, amelyek szántóföldi művelésbe vonhatók, és számba vették az elhagyottá vált, romos tanyákat is. A múlt évi szemle óta -220-at bontottak el belőlük, egy év alatt sajnos eze'k is „újra­termelődtek”, 371 elhagyott ta­nyát vettek nyilvántartásba. Az előzőekkel együtt csaknem 1300 vár bontásra. A rendelkezésre ál­ló állami támogatás összegét fi­gyelembe véve az idén 110 lebon­tásával és termelésbe vonásával lehet számolni, A mezőgazdasági nagyüzemek­nél nem találtak a szemlebizott- ságok okot büntetőeljárás kez­deményezésére a művelési köte­lezettség elmulasztása miatt. Az egyénileg gazdálkodók közül vi­szont 1350 tulajdonossal szemben kezdeményezték az. állami tulaj­Zártkert, szakcsoport Évről évre visszaérő jelenség, hogy egyes üzemek más adatokat jelentenek a Központi Statiszti­kai Hivatalhoz, mint a földhiva­talhoz. Az eltérés miatt külön vizsgálatot kellett 26 esetben kezdeményezni. Ezt követően az érintett üzemek 355 hektár veté­sét végezték el. Tavaly a tanácsok kezelésébe került parlagterületeik jelentős részét hasznosították. Az egyé­ni vetetlen földek állami tulaj­donba vételével a községi taná­csok kezelésébe újabb területek kerültek, ennek egy részét a me­zőgazdasági üzemeknek adják át, másrészt pedig tartós haszná­latra adják ki művelésre. A parlagterületek művelésbe vonása egyik tartaléka a mező- gazdasági termelésnek. Sokféle módja van ennek: zártkertek ki­alakítása, szakcsoportok létesí­tése, táblásítás, földcserék. A kö­rülményektől függ, hogy melyik megoldást kell, melyiket érdemes választani. Kereskedő Sándor ÉPÍTŐANYAG A mm ’wmmm mm • A júliusi forróságban gyorsabban szárad a nyerstégla a lakiteleki Szikra Tsz üzemében. Égetésre szál­lítják a körkemencéhez a telep kisvasútján. Minden darabra szükség van az építkezéseknél.' MUNKÁLKODÁS A JÖVŐÉRT Géplakatos Zsanáről — Többlépcsős szavazás végeredményeként legutóbb 0 ilett a mű­hely kiváló dolgozója — mondja 'Galgóczi Imre jellemzéséül la főnöke, Lengyel István fművezető. >— Hat név közül húztuk ki az pvét a sze­rencsekalapból. Ez azt jelenti, |hogy szakmailag, emberileg yt legérté­kesebb munkások egyike a gárdából. A feléje irányuló megbecsülés jele az is, 'hogy p nálunk a szakszervezeti bizalmi. Tagja a vállalati bizalmi testületnek is. Ahol a szűkre szabott ‘bemutatás elhangzik; ia Fémmunkás kiskun­halasi gyárának proto- és szerszámműhelye. Itt készítik a [szerszávio- kat a termelőüzemeknek., s |az elnevezés azt is sejteti; itt fabrikál­ják a jövőt, a majd — szerződéskötés és gazdaságosság esetén — soro­zatban előállítandó gyártmányok prototípusait, mintapéldányait. Itt látok egy épülettetődarabot, lemezből préselték az 1 egymást ta­karó cserépsorokhoz hasonlóvá, dörzspapírra emlékeztető bevonat van rajta, Üj-Zélandból érkezett. Egymillió, négyzetmétert rendelnének belőle, ha a gyár vállalná. A gazdaságossági számításokat és u tömeg- gyártás lehetőségének vizsgálatát |oz titteni kísérletek alapozzák meg. Most éppen ,egy ötszáz köbméteres, FR1GO-FORPACK elnevezésű hű­tőtárolón dolgoznak. Nyolc elemből áll, összecsukható, konténer sZe- rű, is néhány óra alatt felállítható. Exportremények fűződnek hozzá. • Galgóczi Imre — Sok a munkánk, sóik új ter­méket kísérletezünk ki, erre kész­teti a gyárat a piaci helyzet i— hallom Galgóczi Imrétől, aki egy kisebb munkadarabot szorít be éppen a satuba. — Mi mindennel foglalkoztak már az idén? — Előkészítettük a Halas-tí­pusú ajtók sorozatgyártását, megtereiptettük a Totya kazá­nok hőszigetelése előállításá­nak feltételeit. Lakossági igények kielégítésére alkalmas garázs­ajtókat, sőt komplett garázst is kialakítottunk. A házgyáraknak a , fürdőszobákhoz kádelőtétet szállítunk, felszershámoztuk eh­hez is a gépeket és még sok, a termelést könnyítő eszközt ké­szítettünk. — Hol tanulta ki a géplakatos szakmát? — I'ttj a gyárban. Harmadéves kpromban ide helyeztek a mű­helybe dolgozni, azóta itt vagyok. Jó kollektívába kerültem. — Megválasztották bizalminak. Könnyű betölteni ezt a tisztséget? — Pénzosztáskor van a legtöbb gond, akkor törnek ki a legéle­sebb viták. De végül megegye­zünk. Igyekszek jól tájékoztatni a csoportot arról, amit a szak- szervezeti fórumokon hallok. Azokoá meg elmondom a mű­hely véleményét. — Helybeli lakos, vagy bejá­ró? — Zsanai vagyok, onnan járok be busszal. — Nem költöznek be a város­ba?. — Nem kívánkozunk bent lak­ni. A feleségem is odavalósi, ott élnek a szüléink is. A buszozás- sal nem sok időm veszik el. Jut naponta néhány óra jószágtártás- ra, kertészkedésre is. Reggel öt­kor indulok otthonról, és háro­mig dolgozok. A kislányom akkor ér haza a napköziből, amikor én Halasról. — Fiatal ember, bizonyára sok terve van. — A legnagyobb tervem a ház­építés. A telék már megvan, ott a víz és á villany is. Sok új házat tető alá hoztak Zsanán az utóbbi négy-öt évben. Mi az anyóso- méknál lakunk, de úgy számí­tom, hogy jövőre hozzákezdhe­tünk. az építkezéshez. A proto- és szerszámműhely csendesebb a többinél. A har­mincéves Galgóczi, Imrén kívül mindössze tízegynéhányan dolgoz­nak benne, többen hozzá hason­ló fiatalok. Olykor hárman-né- gyen összedugják a fejüket, ta­nakodnak, nézegetnék, forgat­nak egy-egy munkadarabot. Meg­fontoltságuk, pontosságuk, ' le­leményességük sokat ér a gyár­nak. A Tóth Sándor I^<1SAJTOPOSTA l>^ Egy héttel ezelőtt megjelent ro­vatunkban közöltük a kecskemé­ti Farkas József sérelmét, mi­szerint az április elején • kapott hivatalos értesítés óta várja — egyre türelmetlenebbül — a kom­munális. költségvetési üzem em­bereit, hogy levágják a tetőzetét veszélyeztető fa koronáját. Ol­vasónk megjegyezte: nincs újabb ötvenese (ennyibe ,kerül a szük­séges okmánybélyeg) a kérelem megismétléséhez. Cikkünk nyomán telefonon ke­reste meg szerkesztőségünket a városi tanács műszaki osztályá­nak egyik illetékes munkatársa, s ezeket közölte: A város közterületein .találha­tó fák metszését, nyesését tavasz- szal és ősszel végzi a kommuná­lis üzem, mégpedig előre kidől- « gozoitt munkaprogram alapján. Ez utóbbitól persze eltér, ha azt rendkívüli eset — például vd- 1 harfcár — indokolja. Egyéb be­jelentés—kérés soron kívüli tel­jesítésére minimális ä lehetőség. Bár olvasójuk sürgetésére in­tézkedtem, hogy a gallyazók mi­előbb jelenjenek meg a helyszí­nen, ezúton hívom fel a lakos­ság figyelmét: lehetőleg a már említett metszési időszak előtt juttassák el ilyen igényeiket a taJnácsihoz, mely fontossági sor­rendiben továbbítja azokat a kom­munális üzemihez. Vagyis már most megrendelhetők az őszi hó­napokban elvégzendő nyesések. Aki idejében benyújtotta ezzel kapcsolatos kérelmét, az abban foglaltak teljesítését várja türe­lemmel. Befejezésül fontosnak tartom ismételten hangsúlyozni, önha­talmúan senkinek nem szabad hozzányúlnia (csonkolást stb. vé­gett) a közterület fáihoz, s e cse­lekmény elkövetőjét szabálysér­tési eljárás során vonják felelős­ségre. Nem szeretem a nyarat. Főleg akkor, ha kánikulát hoz. Ne ért­sék félre, korántsem a lebarnu­lástól vagy az erős napfény miat­ti hirtelen rosszulléttől tartok. Azért ment el a kedvem az ed­dig általam is kedvelt évszaktól, mert immár a második éve okoz kínos kellemetlenséget a szőkébb lakhelyemen. Mégpedig azáltal, hogy csaknem állandósítja a víz­hiányt. Reggel, délután és a ko­ra esti órákban olyan gyenge nálunk a víz nyomása, hogy a gájbojler használhatatlan. Fuccs hát a megfelelő tisztálkodásnak, a mosásnak vagy éppen a főzés­nek. Talán gondolják, úgy kell an­nak, aki a nyolcadik, esetleg a tizedik emeletre költözött. Nos, erről szó sincs. Otthonom ugyan­is a negyedik szinten található. Mégpedig a Tanácsköztársaság téren, tehát a Hunyadivárosban, ahol az utóbbi időben létesült a több száz családot számláló új lakótelep. Ez utóbbiból persze óhatatla­nul következik, hogy jelentősen megnőtt a térségben a vízfogyasz­tás, aminek a kielégítése ilyen tájt akadozik. Az ellátási zava­rokhoz alighanem döntően hoz­zájárul a két nagyüzem, a kon­zervgyár és a baromfiipari vál­lalat, melyek környékünkön van­nak, és nap mint nap igen sok vizet igényelnek. Ami voltakép­pen érthető is. Az viszont már kevésbé, hogy egyes állampolgá­rok szinte' szünet nélkül locsol­ják a kertet, a gyepet, mások pe­dig fürösztiik az autójukat, meg a járdát, sőt az úttestet. Tisztában vagyok vele: sehol sem azzal a feltett szándékkal, hogy másoknak bajt okozzanak véle. De sajnos ez a dolog kö­vetkezménye, amiről oly sok szó esik mostanában is e városrész­ben. De úgy tűnik hiába, hiszen szinte senkiinek sem jut eszébe, hogy takarékoskodjon a vezeté­kes vízzel. Hatósági felhívás, fi­gyelmeztetés nélkül is. Ennyire közönyösek lennénk egymás iránt? (Elmondta: Dobozy Lajos kecskeméti olvasónk.) Az előzőek közreadása után szüksé­gesnek tartjuk ismertetni az illetéke­sektől hallottakat: . A két említett termelővállalat a sa­ját kútjábél fedezi vízszükségletét, te­hát egyáltalán nem Terhelik a háló­zatot. A szóvá tett hunyadivárosi gondoknak pedig nem a központi víz­hiány az oka, hanem az, hogy a tér­ségben régen kiépített vezetékrend­szer keresztmetszete túlságosan szűk, vagyis ma már alkalmatlan a foko­zott vízfogyasztás kellő utánpótlására. Szükséges hát a csővek cseréje, ám e nagyarányú munkálatokhoz egye­lőre nincs pénz. Nos. e kilátások aligha biztatóak, de hát éppen ezért lenne indokolt, hogy legalább a Hunyadlvárosban te­gyen (szükség szerint) vízfogyasztást korlátozó intézkedést a tanács, a leg­forróbb nyári időszakban! Kaphatok-e melegüzemi pótlékot? Mintegy tizenhárom évie dolgozom öntödében minőség ellenőriként. Munkám elvégzéséhez nem áll rendelkezésemre \külőn helyiség, vagy­is u műszakom 'egész ideje \alatt ugyanott tartózkodom, ahol az öntők. Ennek ;ellenére nem {kaptam melegüzemi pótlékot. Vajon igényt tart­hatok-e erre a bér juttatásra? Schulcz György, Csata Íja A bizonyára másokat is érdeklő kérdésre válaszolva felhívjuk a fi­gyelmet arra, hogy a melegüzemi pót­lék folyósításának feltételeit a válla­lati munkaszerződések, illetve a szö­vetkezeti munkaügyi szabályzatok tartalmazzák. EJ ..házi törvényekkel” természetesen összhangban kell len­niük a személyre szóló munkaköri leírásoknak, melyekből kitűnik az is, hogy egy-egy dolgozó milyen körül­mények közepette látja el feladatát, s mire jogosult. Hogy a konkrét esetben az öntő és az öntvény minőségellenőrének munkája egyformán megterhelőnek minősíthető-e, mi nem dönthetjük el. Javasoljuk azonban olvasónknak, hogy a helyi szakszervezet bevonásá­val vizsgáltassa felül a foglalkozta­tását, s amennyiben indokolt, igé­nyelje az említett pótlékot. Ha ez ügyben nem kap kielégítő tájékozta­tást, forduljon panasszal a cég mun­kaügyi döntőbizottságához. MILYEN A TÉGLA? A dologról sokat tudok, ezért javaslom nyomatékosan önöknek, nézzenek utána, hogyan épül a kecskeméti Domus Áruházzal szembeni emeletes lakó­ház. Nem kell szakértőnek lenni, hogy az ember észrevegye, a falakat más-más színű téglából rakták. Nyilvánvalóan eltérő a minőségük, s az áraik is külön­böznek. A gyanút csak fokozza, hogy a kőművesek nagyon sietősen végzik munkájukat. Ennek a felgyorsított kivitelezésnek — főleg a vakolásnak — pe­dig csak egy magyarázata lehet: ne lássa a járókelő, meg az érdeklődő, mi­lyen silány anyagok vannak a szóban forgó lakásokban, melyekért borsos összeget kell majd fizetni. Bízom benne, segítségük révén elejét lehet venni a' házban otthonra lelő — s a valós tényekről mit sem sejtő — állampolgárok megkárosításának. 'Sorai­mat nem írom alá, mert a kenyerembe kerülne. Érdeklődéssel várom a fej­leményeket: Figyelő Bevalljuk, a mi kedélyünket is felbolygatta e bejelentés, mely — gondolva az új lakások műszaki állapotával kapcsolatos panaszok sokaságára — hihe­tőnek tűnt. Am tények ezúttal nem igazolták*a borúlátó feltevést. E levél alapján helyszíni vizsgálatot folytattak az 'OTP megyei igazgatóságá­nak, valamint a beruházási vállalatnak a szakemberei, aki« egybehangzóan megállapították: a szóban forgó 10 emeletes ház falához valóban különféle szí­nű téglát használtak fel az építők, ám valamennyi tégla egyforma minőségű, pontosabban elsőosztályú volt. A színbeli különbség nem mindig jele az elté­rő anyagminőségnek, a más egységárnak. Nos, az ügyet ezzel lezárhatnánk, de szabadjon megtisztelni két megjegy­zéssel a „Figyelő” jelige mögé bújt levélírót. Először: a vállalati építkezés szaporább tempójából — bármily szokatlan a látvány — illik arra is következtem, hogy a kivitelezőt „szorítja” a határidő. Másodszor: szakértői beavatottság tényleg nem szükséges, alapos megfigye­lés, tájékozottság viszont annál inkább kell ahhoz, hogy igaz, jobbító szándé­kú legyen a bíráló észrevétel. A városrész szégyene? Alig tudom fékezni in­dulataimat, amikor szű- kebb lakóhelyemről, a kecskeméti Széchenyivá- ros Lóverseny utcájáról írók. Miért? Mert errefelé rengeteg a homokos ember. No, ne értsenek félre, nem a rosszabbik értelemben, hanem ezúttal szó szerint. A homok sohasem volt itt hiánycikk, de hogy több legyen belőle, tavasszal hoztak nagy mennyiséget, benne fadarabkákkal. Az­óta csak akkor lehet tisz­tán maradva végigmennií az utcán, ha nem fúj a szél, vagy esett az eső, mert különben mindent beborít a por. A járdát, az úttes­tet, sőt a lakásokat is, ahová a nyílászárók — köztudottan nem éppen ki­csi r— résein át jut be. Egyébként teljesen érthe­tetlen, miért nem létesüli még mifelénk szép park, fasor vagy más zöld terü­let. Tartok / óitól, utcánk azért kaphatta a Lóver­seny nevet, mert úgy néz ki, mintha örökké a lovak vágtáznának rajta. {Bár lehet, hogy ezqel megsér­tettem szegény pacikat...) Azt nem állítom, hogy mi, lakók, túlságosan igé­nyesek vagyunk a környe­zet szebbé tételében, de hogy i o területi rendezett­ség az illetékeseknek sem szívügye, arra bizonyítékul szolgál ez az utca,- mely alighanem a városrész szé­gyené! Andrássi Ferenc Kecskemét, Lóverseny u. 5. Mi újság a takarmányboltban? Jószágtartók vagyunk, s az a )gonduiyk, \hogy ritkán jutunk hozzá a szükséges táphoz. Erre csak ráadás, amit a Linhardt Antal utcai bol­tos tesz néha: öt kilónyival (is 'fcevesebb takarmányt ad, (mint ameny- nyiétt fizettet. Bosszantó, hogy gyakorta visszakéri a kiürült, ép zsá­kokat, (mondván, azokba tölti bele a (kilyukadt zsákok tartalmát. (Sze­rintünk .más ,okból előrelátó... Akárhogy is van, (mi olykor ráfize­tünk, ha nála vásárolunk. De meddig mehet ez így? — kérdi több kistermelő nevében Kiskunhalasról: Maiina Lajos E közérdekűnek tűnő panaszt fel­kérésünkre kivizsgálta a kiskunhalasi Népi Ellenőrzési Bizottság, melytől részletes tájékoztatást kaptunk. MEGÁLLAPÍTÁSOK: A kifogásolt egység a halasi áfész 27-es számú takarmányüzlete, ahol megtalálhatók nemcsak az originál csomagolású, de a külön kimért áruk is. Hogy azokból mennyi fogy el, ne­hezen ellenőrizhető. A kisebb tételű árusításkor fennáll a tápok felcseré­lésének lehetősége, mert a színük ha­sonló. A termékek gyártási címkéi hiányosan kitöltöttek, de az is elő­fordul, mást jeleznek, mint ami a zsákban van. Az árjegyzéken sok az áthúzás, emiatt nem derül ki egy­értelműen, minek mennyi az ára. A bolt úgynevezett szabadkasszás rendszerben működik, így hát csak kérésre ad blokkot, ami nem egyéb, mint egy kockás füzet kitépett lap­ja. INTÉZKEDÉSEK: Az áfész kereskedelmi főosztályve­zetője utasítást adott, hogy a felbon­tott zsákokban tárolt takarmány mi­nőségét az eredeti címkével jelezze a bolt. Sorszámozott áruházi blokkot kell használni, azt á vevő kérésére kiállítani, s az egyik példányt átad­ni. Felszereltek egy új tájékoztató­táblát, melyen a forgalmazott cikkek nevei és egységárai szerepelnek. A megyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat illetékesei pedig ar­ról gondoskodtak, hogy a kiskunha­lasi keverőüzemük és a kooperációs partnerek takarmányait tartalmazó zsákokon mindig ott legyenek a gyár­tás adatait közlő címkék. Elmondjuk még — Kövér Ferenc, Lakatos Balázs, Roskóné és más ha­lasi olvasóinknak válaszolva —, hpgy már hónapokkal ezelőtt sor került az említettek végrehajtására. Amennyi­ben azonban mindezekkel ellentétes gyakorlatot tapasztal mostanában is, jól teszi, ha arról mielőbb értesíti a város fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetét. Végül annyit: bár a hivatalos rea­gálás nem tér ki rá, mi reméljük, hogy a szövetkezetiek tettele egyet s mást a folyamatosabb, az igényeknek jobban megfelelő takarmányellátásért, meg az ^esetenkénti súlyhiányos mé­rés megszüntetése érdekében is! ÜZENJÜK „Gyesen lévő anyuka” jeligére, Kunszentmiklósra: Vitathatatlan tény, hogy 'a szerény jövedelmű, sokgyer-v mekes családok számára nem kis anyagi megterhelés az iskoláztatással Összefüggő kiadás. A rászorulók azon­ban kaphatnak segélyt, például a munkahelyi szakszervezettől. És mód van arra Is, hogy a helyi tanács — kérelemNalapján rendkívüli szociá­lis segély kiutalásával mérsékelje az, ilyen jellegű családi költséget. Máté Lajosnak, Kiskunhalasra: A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kol­légiumának 74-es számú állásfoglalása szerint a munkaviszonyban álló nyug­díjas jogosult mindazon járandósá­gokra, melyek azonos feltételek mel­lett a nem nyugdíjas dolgozókat meg­illetik. Ebből következik, hogy mun­kaszüneti napokon neki sem kell munkát végeznie, mégis megilleti az átlagkereset. Ha önnek emiatt vitá­ja van a munkáltatóval, kérje a szak- szervezet segítségét. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a: 1 Telefon;. 20-111. ' Türelmet kér a hatóság Fogadószoba

Next

/
Oldalképek
Tartalom