Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-03 / 154. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. július 3. A vasút nem lazíthat Beszélgetés Bajusz Rezsővel, a MÁV vezérigazgatójával [ KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK ÁL APJÁN Nagyüzemi segítség a kisgazdaságoknak A mezőgazdasági nagyüzemek és a kisgazdaságok egyfajta kapcsolata a jószágok kihelyezése. Ez azt jelenti, hogy az állami gazdaság, illetve a szövetkezet szaporításra, hizlalásra kiad vemhes- vagy növendékjószágot az egyéni tartóknak, szerződés alapján. Segíti őket takarmánnyal, szaktanáccsal és így tovább. A költségeket a szerződés teljesítésekor számolják el a partnerek, Legnépszerűbb a kisgazdaságokban a sertéstartás. Egyre többször olvashatunk mostanában a magyar vasútról. Olykor felháborodott olvasók panaszkodnak a piszkos és késő vonatok miatt, máskor a MÁV illetékesei beszélnek súlyos gondjaikról. £ kettős szorításban rendkívül nehéz egy ve— Mióta felemelték a menetjegyek árait, rossz idők járnak a MÁV-ra, rohamosan csökkent az utasok száma, s velük a bevétel. Ráadásul a szállítások sem érik el a korábbi szintet. Várhatóan meddig tart ez a tendencia? — Az év első négy hónapjának adatai alapján úgy tűnik, hogy az utasforgalom csökkené. se megállt, sőt, minimális, D,9 százalékos növekedés következett be. Ez. még önmagában nem sokat jelent, hiszen nem mindegy, hogy valaki Budapestről mondjuk Ceglédig vagy Debrecenig utazik. Az utaskilométerek száma mintegy 2 százalékkal emelkedett, tehát általában hosszabb távra váltottak menetjegyet, örvendetes az is, hogy a nemzetközi utasforgalom bővült, a szocialista országokból 20 százalékkal több utas váltott a vonatainkra menetjegyet. Sajnos, az áruszállítás adatai már nem, ilyen kedvezőek. Bár az ipari termelés nem csokiként, mégis 4,2 százalékkal kevesebb árut szállítottunk, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. Igaz, a kevesebb árut hosszabb távra vitték a vagonok. Most széleskörűen elemezzük az adatokat, hogy kiderítsük a csökkenés okát. Valószínűnek tartom, hogy nemcsak az ország iparának termelése befolyásolja az áruszállítást. Például 1968-ban is jelen, tősen mérséklődött a MÁV hazai szállítása, ugyanígy az 1972-es esztendőben. amikor visszafogták a beruházásokat. ( Versenytársaink. , a közúti szállítók viszont alig érezték meg a gazdasági teljesítmény hullámzását. Az elemzés még nem fejeződött be, de véleményem szerint a forgalom mérséklődését erősítette, hogy a versenytársak jobban kihasználják az utóbbi években a lehetőségeket, s nagyon sok cég mindinkább saját teherautóival küldi el termékeit. — Bár attól nem kell félni, hogy a MÁV kiszorul a piacról, mégis most létkérdés a forgalom és a bevétel növekedése. A MÁV állami támogatására egyre kevesebb a pénz. Milyen módon lehetne ilyen magas jegyárak és tarifák mellett visszacsábítani az elpártolt utasokat és szállítókat? — Az elmúlt két évben 30 zérigazgató helyzete, különösen akkor, ha mindössze fél éve áll az ország vérkeringését jelentő MÁV élén. Bajusz Rezső vezérigazgatóval az idei tennivalókról, a gondokról és saját céljairól beszélgettünk. millióval kevesebben utaztak nálunk — ennyi embert valószínűleg a következő években sem tudunk visszacsábítani. Az eddig adott kedvezményeink nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért 1985-től kezdve másfajta előnyöket adunk majd utasainknak. Már megtettük a kezdeti lépéseket, például a nyári szezonban 7 vagy 10 napra bérletet lehet váltani a Balaton partján, a nyugdíjasok hétfőtől péntekig 20 százalékos kedvezményt kapnak stb. , Az előszállításra adott kedvezményen is módosítanunk kell. Nagy eredménynek tekinthetjük majd, ha végre sikerül néhány százalékkal növelni az utasforgalmat, s nem csökken tovább az áru- szállítás. Sajnos, nem emelhettük fel az export—importszállítások tarifáit. Emiatt az idei be. vételünk körülbelül 400 millió forinttal lesz kisebb a tervezettnél. — Az utasok nemcsak a magas viteldíjak miatt pártoltak el a vasúttól. Sokszor késnek a vonatok és nem is mindig tiszták a kocsik... — Nézze, naponta 2400 vonatot indítunk, ennek mindössze 2,3 százaléka késett az év első négy hónapjában, 0,3 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Ez az arány nem túlságosan magas, figyelembe véve a pálya állapotát. Persze ez nem vigasztalja az éppen késő vonaton utazókat. A tisztaságra sokan panaszkodnak, ám több mint 300 millió forintba kerülne a gépesítés. Emberi erővel sem győzzük, mintegy 300 kocsitakarítóval többre lenne szükségünk. Ezért minden negyedik kocsi piszkosan indul el. Pénz és munkaerő híján sajnos, igen keveset tehetünk. — Ez utóbbi megállapítása valószínűleg a vasút egészére érvényes, az egyre nyomasztóbb munkaerő- hiány miatt mind nehezebben birkóznak meg a feladataikkal. S változatlanul igaz, hogy a magyar vasút technikai színvonala, a mozdonyok, a kocsik és a pályák állapota tovább romlik. Egyre több szakaszon kell például a sebességet korlátozni. Előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik a több tízmilliárd forintba kerülő korszerűsítés... # Bajusz Rezső, a MÁV vezér- igazgatója. — Körülbelül 35 milliárd forint pótolhatná a több évtizede fölhalmozódott elmaradást, egy ötéves tervidőszak erre kevés. A költségvetés pedig jelentősebb összeggel nem támogathat bennünket, hiszen egyéb fontos, célokra is kevés a pénz. A munkaerőhiány szintén aggasztó méreteket ölt, 132 ezer ember dolgozik nálunk, körülbelül 12 ezerrel kevesebb a szükségesnél. Főleg a számunkrá rendkívül fontos, alig gépesített munkaterületeken kevés az ember, nincs elég bar us, Váltókezelő, kocsirendező. Bár rengeteg túlmunkával, a szabadnapok ledolgozásával egy hónapban megkeresik a tízezer forintot is, mégsincs „túljelentkezés”, mert a munka rendkívül megerőltető. Sokszor kérdezték már tőlem, hogy vajon sajnáltatni akarom-e a MÁV-ot az ilyesfajta statisztikákkal. Nem, de a valóságot mindenkinek tudnia kell. Információim szerint az ország sok más vállalata is hasonlóan súlyos problémákkal küszködik. A különbség csak annyi, hogy mi nem csökkenthetjük a „termelésünket”, mi nem lazíthatunk. Mi nem indíthatunk kevesebb vonatot, mert az árut, az utasokat el kell vinni, mondhatni mindenáron. Remélem, az 1985-ös szabályozó- változások könnyítőnek majd a helyzetünkön. Jobban meg tudjuk majd fizetni a munkatársainkat, és így sikerül megállítani a munkaerő elvándorlását. — Az ön kinevezése óta mindössze fél év telt el. Az új vezetéstől általában nagyszabású reformokat, gyökeres változásokat várnak. Mit tart ön a céljának, mint a MÁV vezérigazgatója? — Munkatársaimmal együtt szeretnénk a további romlást megakadályozni, és a következő években lassú javulást elindítani. De ezek nemcsak a vezető személyétől függenek, hiszen elődeim is sokat tettek a vasút későbbi sikeres gazdálkodásáért. Az általuk • elindított változásokat, kedvező folyamatokat próbáljuk felgyorsítani. Csodákat, ugrásszerű változásokat mi sem produkálhatunk, ehhez sok milliárd forintra lenne szükség. L. M. Dr. Lehotay Árpád, a megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás sertésegészségügyi szakállatojrvosa- ezzel kapcsolatban megjegyzi: — Fontos feladat, hogy szerződéskötés előtt a gazdaságok szakemberei ellenőrizzék, meg. vannak-e a feltételek a jószág- tartáshoz. Sajnos, ez gyakran el. marad. A jószágoknak darabonként legalább 0,6—0,8 négyzet- méter férőhely kell. Szükséges gondoskodni elegendő etetőtérről is. A falkák legfeljebb 10—15 jószágból álljanak, különben a zsúfoltság miatt egészségügyi gondok jelentkeznek A gazdaságilag fejlettebb országokban nia már exportfeltétel az úgyne. vezeti hármas — a brucellózistól, az Aujeszky-féle betegségtől és a leptospirózistól való — mentesség. örvendetes, hogy a gazdaságok egyre jobban törekednek' az egészségügyi követelmények betartására, a, jobb fajták kihelyezésére. A megyében a Kiskőrösi Álla. mi Gazdaság kötött legtöbb szerződést a kistermelőkkel. — Négy éve kezdtük — mond. ja Komáromi Tibor fiőállatte- nyésztő. — Ebben az esztendőben 1000 szarvasmarha és 18 500 sertés hizlalására kötöttünk, a kölcsönös előnyök figyelembevételével, szerződést a tenyésztőkkel. Elég sok kockázatot vállaltunk, különösen a sertéstartásban. Hiszen mintegy negyven településen vannak partnereink. Sajnos, akadnak, akik nem tartják be a megállapodást. Az idén megszigorítottuk az ellenőrzést, igyekszünk javítani az állomány minőségét is. Javaslatára ellátogatunk Körösi Istvánékhoz Kecelre, laz I. körzet 116. számú házhoz. Társaságunkban van Váczi István termelésszervező is, akinek a körzetéhez tartozik a kisgazdaság. A szerződést Körösi Istvánná kötötte, jelenleg 44 süldőt hizlal. Elégedett a glazdaság szolgáltatásaival. A nagyüzem segíti takarmánnyal, szaktanácsadással, a termelésszervező rendszeresen ellenőrzi az állományt. A költségelszámolás átadáskor történik, a tapasztalatok szerint a nagyüzem és az állattartó egyaránt jól jár. — Már a négyedik turnust hizlaljuk — tájékoztat a szívélyes asszony —. sok áldozatot kíván a jószágtartás, hiszen ünnepnapokon is el kell látni a hízókat, nem mehetünk el sehova. Örökös izgalommal és aggódással is jár az állattartás, óvni kell őket a betegségektől, ha elhullás van, az a mi kárunk. Szerencsére eddig sikerült megúsznunk. Mindenesetre meg. éri, különben nem foglalkoznánk vele. Közben Váczi István felveszi az ellenőrzést bizonyító jegyzőkönyvet, mindent rendben talál. A jószág kihelyezés másik módját vezették be a hartái Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben. Gillich Mihály, a háztájiakció vezetője így tájékoztat: — Vemhes kocasüldőket adunk el a kistermelőknek, amelyeket sajátjaként nevel, a szaporulatot pedig 15 kilogrammos súlytól fölfelé, megvásároljuk. Négy évvel ezelőtt kezdtük kötni a szerződéseket, jelenleg már 430 állattartóval van megállapodásunk, kahyb törzsállományunk van, ennek szaporulatából kapják a kocákat partnereink. Az idén 22—23 ezer malac felvásárlására ■ számítunk, viszont jövőre már 30 ezret szeretnénk átvenni. Ezenkívül saját telepeinken is hizlalunk 8—10 ezer sertést. Azt is megtudom, hogy a termelőszövetkezet tagjainak termelésfejlesztési kölcsönt nyújt kérelem alapján a gazdaság, anyagi lehetőségeitől és a ikérel- Imező körülményeitől függően. Tenyészanyag- és takarmányvásárlásra is ad előleget, szintén a tagoknak, külön elbírálás alapján. A gazdáktól vásárolt malacok egy ideig karanténba kerülnek, ahol megfigyelik őket. Ha egészségesek, a termelőszövetkezet hizlaldájába szállítják a jószágokat. A jelenlegi 1350 sertést befogadó épület mellett most készül saját kivitelezésben egy ugyanekkora, |mert számítanak a háztáji kocaakció további bővítésére. A jelenlegi épület már egyébként is kicsinek bizonyul. K. S. • Körösi Istvánék 44 süldő hizlalására kötöttek megállapodást a Kiskőrösi Állami Gazdasággal. # A hartai Lenin Termelőszövetkezetben a kisgazdaságoktól vásárolt malacokat egy ideig karanténban tartják. (Méhesi Éva felvételei) f A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Az egymás utáni bűncselekmények Kalocsán és környékén még tavaly október 7-én kezdődtek. Este hat óra körül Szabadi László (a későbbi sértett) betért a kalocsai Rózsa presszóba italozni. Jelentős mennyiségű tömény szesz elfogyasztása közben me'gismerkedett Sárközi György- gyel és Rostás Jánossal. Beszélgetésük során kiderült, hogy Szabadi ismeri Sárközi nagyanyját. Olyannyira megörült ennek, hogy nyomban jjmegkérte Sárközit, vigye el őt az asszonyhoz. Távozásuk után Rostás János gyorsan tájékoztatta a férfi pénztárcájáról szerzett friss benyomásairól az ugyancsak a presszóban tartózkodó Rostás Istvánt és Rostás Istvánnét. Azonnal, javaslatot tett, hogy szerezzék meg a tartalmát. Nem kellett sokáig győzködni őkét. Utánuk eredtek. Egy sötét utcában közrefogták Szabadit és átkutatták a zsebeit. Az addig , csak szemlélődő Sárközi György ekkor fölhívta társai figyelmét, hogy ne vegyék H| 1 pénzt, mert börtönbe kerülnek. Ezután nyombán eltávozott Rablótól az orgazdáig Lopás, orgazdaság, rablás. A háromféle bűncselekmény együttes tárgyalásán tíz vádlott ült a Kalocsai városi Bíróság büntetőtanácsa előtt.1 Voltak közöttük módszeres és rendszeres elkövetők, de olyanok is, akik először ütköztek össze a törvénnyel. a helyszínről. A többieknek nem használt a felszólítás, folytatták a kutatást. Rostásné végül megtalálta a munkáskabát zsebében a sértett 4500 forintját. Az osztozkodásra csak a nő lakásán került sor. ö ügyesen eltitkolta a többiek elől, .hogy mennyi volt a pénz, mert Rostás Jánosnak csak egy százast nyújtott át. Figyelme arra is kiterjedt, hogy a szomszédból áthívja Sárközit és neki is adjon száz forintot- A többit a férjével- megtartották maguknak. A már említett Rózsa presszó volt a színhelye az október 8-i cselekménynek is. Este nyolc óra körül egy üveg sör mellett beszélgetett egyik ismerősével Székely Ferenc. Amikor rendezte a számláját, természetszerűleg elővette a pénztárcáját. Élénken figyelte ezt Rostás János, Kolompár György és' Sárközi György. Miután megállapították, hogy valószínűleg nagyobb összeg található; benne, a három férfi megállapodott a pénz megszerzésében. Nem sokkal ezután Székely felült a kerékpárjára, és lakására indult. Gyanútlanul kerekezett, pedig háromtagú díszkíséret követte. Amikor behajtott a kivilágítatlan Rózsa-közbe, Sárközi elkapta a biciklit, amiről a sértett leesett. Kolompár Lajos ekkor a földhöz nyomta, hogy ne tudjon felállni. Rostás János pedig kikapta Székely zsebéből a pénztárcát, és a benne lévő kétezer forintot magához vette. A rablás, után a tettesek a helyszínről eltávoztak, majd a zsákmányt egymás között elosztották. Ügy tűnik, jó állattartónak hitte magát Kovács József, aki még a lopásból származó sertések gondozására is hajlandónak mutatkozott. December 3-án Balogh Lajos, Kovács László, Rostás János lovas fogattal indultak a dunapataji téesz íhöddpusztai sertésmajorjába. Bíztak benne, hogy a drótkerítést megbontva kömy- nyen bejutnak a telepre. A jól sikerült akció után négy sertéssel állítottak be Kovács Józsefhez, akit cseppet sem zavart, hogy nem egyenes úton jutott az állatokhoz. Az orgazda lakásán a nyomozó hatóság még idejében megtalálta1 a jószágokat, így a kár megtérült. Meglehet, hogy a holló hollónak nem vájja ki a szemét, de a tolvaj a tolvajtól is lopha't. Ügy, mint Kolompár Lajos, aki december 4-én Balogh Lajostól három darab ólomakkumulátort .tulajdonított el, majd egy MÉH-telepen értékesítette azokat. A böddpusztai sertéstelep őrzése nem lehet valami kiváló, ha még a december 3-i lopás után sem vették észre, hogy meg van bontva a kerítés, kb. két méter szélességben. A korábbi ügyben orgazdaként szereplő Kovács József — igaz, most némi segédlettel t— maga indult el disznókat szerezni. Túlzottan nem volt nehéz d'olguk, hiszen az ólak ajtaja sem volt lezárva, csak éppen bereteszelve. A legcsekélyebb nehézség nélkül ki lehetett hozni a sertéseket. Addig meg sem állt Kovács József, Raffael Tibor és Rózsa István, amíg meg nem töltötték á szekeret, amin a szállítás megkönnyítésére Böddpusztára utaztak. Szerencsére később a hét sertést a rendőrség — még értékesítésük ejőtt — le tudta foglalni. Rostás János, Kovács László és Balogh Lajos december 8-án Homokmégy-Halomszálláson az egyik gazda udvarán először észrevették, majd ellopták a tulajdonos két tekercs, • negyven méternyi horganyzott kerítésdrót- ját. A lopott malacokat, etetni is kellett. Ezért január 3-án, a kora ésti órákban Rostás János újabb akcióra; indult. A kalocsai Iszkra Tsz -homokgyőri , sertéstelepének nyitott (!) kapüjám besétált, és onnan anélkül, hogy megzavarták volna, elvitt harminc kilogramm tápot. A kéit vászonszatyor 'tartalma kevésnek bizonyult, ezért egy újabb fordulóra is sort kerített Rositás. Ismét besétált a kapun, és újból elvitt harminc kilót, ugyancsak anélkül, hogy bárkinek is szemet szúrt volna: idegen jár a telepen. Az alapigazság: az alkalom szüli a tolvajt! — ebben a bonyolult, sok cselekményű ügyben sem mondott csődöt. Bizonyítja a bizonyításra nem szorulót: ha értékeinket felelőtlenül kezeljük — legyen az társadalmi vagy személyi tulajdon — az megbosszulja magát. A bíróság előtt ülő tíz vádlott közül többnek korábban is jócskán volt már a rovásán. A mostani Cselekményekért Kovács Józsefet lopás és orgazdaság miatt kétévi, fegyházban letöltendő ^szabadságvesztésre ítélték. Terhére súlyosbító körülményként (értékelte ila bíróság, hogy a bűncselekményekét röviddel szabadulása után, a társadalmi tulajdon sérelmére követte el, továbbá azt. hogy a többszörös visszaesést megalapozó elítéléseken .felül is volt már (régebben) büntetve. - Rostás János nyolcévi fegyházbüntetést kapott a rablás és a lopások miatt. Számítón nem sokkal a szabadulása után követte el a bűncselekményeket. Nem lehetett az o esetében sem figyelmen, kívül hagyni, hogy korábban már kétszer összeütközött a törvénnyel, és ezekért végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. Kovács Lászlót a lopásért egy év börtönbüntetéssel sújtották, de a múltja sem tiszta. ezért a bíróságnak el kellett rendelni a korábban kiszabott héthónapi, ám végrehajtásában felfüggesztett büntetés letöltését is. Balogh /Lajós főbüntetésként hathónapi szabadságvesztést ka. pott, és tizenötezer forint pénz- Imellékbüntetést. A szabadság- vesztés végrehajtását viszont háromévi próbaidőre felfüggesztette a bíróság. Raffael Tibor egyévi, Rózsa István egy év kéthónapi, börtönben letöltendő szabadságvesztéssel bűnhődik a lopásokért. Kolompár Lajos és Sárközi György hosszabb időt tölthet fegyházban. Az előbbi nyolc évöt, utóbbi hét évet rablás, lopás és orgazdaság miatt. Mindkettőjük korábbi bűnjajstroma is igen terjedelmes. Rostás Istvánt négyhónapi, Rostás Istvánnét háromhónapi saabadságveszitésre ítélték, de mindkettőjük büntetésének végrehajtását kétévi próbaidőre felfüggesztették. A bíróság elrendelte egyben pártfogói felügyelet alá helyezésüket is. \ A Kalocsai városi Bíróság ítélete Balogh Lajos, Raffael Tibor, Rostás IstVán és Rostás Istvánná esetében jogerős. Tuza Béla /
