Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-03 / 154. szám

1984. július 3. • PETŐFI NÉPE • 3 HÍD ÉPÜL A TISZÁN /bezárt a hartai benzinkút Meg lehet-e nyitni újra? Az információs jelentésben ennyi a szűkszavú hír: „A hartai Lenin Tsz bezárta benzinkútját, mert a tevékenység ráfizetéses volt.” Most mondhatná az olvasó, miért fontos ez, hiszen az ügy legfeljebb pár ezer embert érint, akik ezután néhány kilométerrel odébb veszik meg a benzint, tüzelőolajat. De a kérdésben ott a válasz is. Azért fontos, mert pár ezer embert érint. És azért is, mert egy korábban létező szolgáltatás szűnt meg, S ha már hozzászoktunk va­lamihez, annak hiányát nehezebben viseljük el, mintha egy­általán nem lett volna. m Új vasúti hidat építenek Csongrádnál a Tiszán. A mederpillér épí­téséhez a folyó közepén horgonyzó katamaránról — kettős törzsű uszályról — juttatják le a mélybe a betont. A betonkeverő gépkocsikat úszódaru emeli be a partról a Tisza közepén lévő munkahelyre. Az uj létesítményt a tervek szerint a jövő évben adják át rendeltetesenek. A képen: munkában az úszódaru. Összefogás népi műemlékeink megmentéséért Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség öszegezte a helyreállí­tásra legjobban rászorult, ma­gánkezelésű népi műemléképü­letek megmentésére egy évtizede indult akció és társadalmi össze­fogás eddigi eredményeit. Meg­állapította, hogy ez sikerrel járt: megnyugtatóan rendezték 165 né­pi műemlék sorsát. Központi anyagi erőforrások és főként a helyi tanácsok segítségével álla­mi tulajdonba vették ezeket az öreg, megrokkant, de értékes épí­tészeti emlékeket hordozó épü­leteket. E régi házak -többségé­ben komfort nélküli lakás volt, amelyet lakója, gazdája eb­ben, a formában- már nem kívánt fenntartani, ám műemléki jelle­gét veszélyeztette volna, ha a tulajdonos szakszerűtlenül kom- fortosítja, átalakítja. A magán­kezelésű népi műemlékek épí­tészeti értékeit őrző tulajdonosok viszont rendszeres anyagi hozzá­járulást kapnak épületük fenn­tartásához. A pusztuló népi műemlékek megmentésében tehát az első és a legfontosabb lépés volt a köz­tulajdonba vétel, de az igazán nagy erőfeszítést a szakszerű hely­reállítás igényelte, hiszen csak megfelelő építészettörténeti és néprajzi kutatási adatok alapján tervezhették meg a restaurálást. Az is gyakran okozott gondot, hogy megtalálják a már-már fe­ledésbe merült egykori építőszak­mák még élő mestereit. Sok épü­letet ugyanis zsúpszalmával, náddal kellett befedni, s régi mesterek kellettek a sövényfo­náshoz, annak tapasztásához, a korhű kemencék stb. helyreállí­tásához is. Így azután többnyire 3—4 évbe telt egy-egy ilyen mű­emlék helyreállítása. Az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség mű­szaki felmérésekkel, szakmai ta­nácsokkal, sőt társadalmi mun­kában végzett tervezéssel több jelentős helyreállítást támoga­tott. A megfiatalított népi építésze­ti emlékeket a közösségi célok szolgálatába állították. A nép­frontaktivisták honismereti-hely­történeti mozgalmának fellen­dülése, a muzeális értékű népi bútorok; berendezési és haszná­lati táfgyak összegyűjtésének ki­bontakozása és a nemzetiségi kul" túra kincseinek felkutatása je­lentősen hozzájárult, hogy sok községben tájházat rendezhettek be. A közösségi tulajdonba vett építészeti emlékek háromne­gyed részét ilyen és hasonló kul­turális célokra hasznosították, s csaknem 20 százalékát állították az idegenforgalom szolgálatá­ba. Kedvező, hogy 14 településén nemcsak egy-egy régi ház, ha­nem a kisebb-nagyobb műemléki épületcsoport megmentésével a környezet korhű hangulatát, az egykori telepítésszerkezetet is sikerült megőrizni. Ilyen például Csongrád régi belvárosában a 19 épületből álló halásztelepülés, Mezőkövesden a szérűskertes ha- dastelepülés 9 épülete, vagy Bu- gacon, a Kiskunsági Nemzeti Park területén helyreállított ta­nyai épületek. Eddig több mint száz veszélyeztetett népi mű­emlék restaurálását és közcélú hasznosítását oldották meg, s a köztulajdonba vett további, mint­egy 50 épület helyreállítása vár­hatóan 1987-ig fejeződik be. Elégedetlenséget váltott ki Amikor Hartán megszólítok egy járókelőt, vajon hol lehet tan­kolni, a válasz: „Ne keresse a benzinkutat, mert bezárt, legkö­zelebb Dunapatajon van másik”. A falubeliek — a feleletből egy­értelmű — jól tájékozottak. Kér­dés persze, mi a döntésről a vé­leményük. — Elégedetlenséget váltott ki, és jogosan — mondja később a községházán Szokola Imre ta­nácselnök. — A legutóbbi tanács­ülésen élesen előjött, hogy a la­kosság igényeit ki kell elégíteni, és valamilyen megoldást találni. Hartán két tsz-benzinkút van. Az Erdei Ferenc Termelőszö­vetkezeté csak a gazdaság jár­műveit szolgálja ki, míg a Lenin Tsz kútja úgy épült, hogy ellát­ja az égésí községet. Éz így is volt több mint tíz éven át, de a szövetkezet most úgy határozott, hogy e szolgáltatását nem tartja fenn, mert ráfizetéses. A tsz egyébként korábban jelentős részt vállalt a lakosság ellátásából, így számításokkal alátámasztott dön­tésüknél a tanács mit tehetett, elfogadta a bejelentést. Pedig tudjuk, hogy ez visszalépés. Van a faluban ezerkétszáz gépkocsi, számtalan motorkerékpár, me­zőgazdasági kisgép. A legköze­lebbi töltőállomás Dunapatajon található, hat kilométerre ide, a másik Solton, tizenkét kilomé­ternyire. Szerencsére a tüzelő­olaj kiadására akadt vállalkozó, így legalább azt megoldottuk. Megszüntet«, ami veszteséges A Lenin Termelőszövetke­zetben Kovács Jánosrté főkönyve­lőt faggatom a döntés hátteré­ről: — Az éves lakossági forgalom 11 millió forint, a mi vesztesé­günk mintegy 30—40 ezer — so­rolja az adatokat a gazdasági szakember. — Mi pedig hitelből gazdálkodunk, és 13 százalékos kamatot fizetünk, akkor is, ha a pénzt üzemanyagra költjük. Ez a veszteség a kívülállónak úgy tűnhet, hogy 'nem nagy tétel — s valóban nem is tenné tönkre a termelőszövetkezetet —, de sok kicsiből végül nagy összeg kere­kedik ki. A gazdaságnak pedig hoznia kell az előírt nyereséget, ezért minden veszteséges tevé­kenységet meg kell szüntetni. Mi magunk is autózunk, s ezért két­szeresen is átérezzük a községbe­liek gondját, de a körülmények erre kényszerítettek (bennünket. Kiegészíti az előbbieket Szabó András energetikus: — Amikor a problémánkat az Áfor szakembereivel közöltük, elmondták: másutt is hasonlóak a tapasztalatok. Csökkent az ár­rés — literenként 18—20 fillér a nyereség a régebbi 23 fillérrel szemben’ —, s ez nem fedezi még a többletköltséget sem. Ha a la­kossági forgalmat megkétszerez­nénk, akkor nem lenne vesztesé­ges az üzlet. De erre nálunk — távol a főutaktól — nincs reális esély. Ezért nem lehet megoldás a szolgáltatás szélesítése — fel­szerelés, tisztítószer-árusítás — sem. A kút forgalma fele-fele arányban oszlott meg a szövet­kezét és a lakosság között. Most a két kezelő helyett egyet alkal­mazunk, nem fizetünk adót. A tárolóteret továbbra is kihasz­náljuk, igaz, lassabb a készlet forgása. Persze szeretnénk vala­mi megoldást találni, de ehhez az árrést kellene megváltoztatni. Ha már van, célszerű működtetni Szolnokon, az Áfor IV. számú tájegység központjában Miklya Pál kereskedelmi osztályveze­tőt nem lepi meg a hartai eset. Mármint ami a gazdaságosságot illeti. De a bezárás ... — A téesz az egyszerűbb meg­oldást választotta — magyatáz- za. — Mi is becsukhatnánk a sa­ját Rútjainkat, már a kisforgaí- múakat persze, mert az nekünk is veszteséges. Igaz, a nagykereske­delmi tevékenységgel ezt behoz­zuk. De a benzinforgalom után minden partnerünknek adtunk tonnánként 300 forint visszatérí­tést, hogy mérsékeljük az árrés csökkenéséből adódó veszteséget. (Ez a visszatérítés rövidesen meg­változik, de azt még a szakember sem tudta, hogy lefelé vagy fel­felé. __ v. t.) Az alapvető gond azonban már a létesítésnél kelet­kezett. Helyi forgalomra épülő kútnál ugyanis szinte előre biz­tos a ráfizetés, de ezzel akkor nem törődnek a vállakozók. Ko­rábban ártámogatást ' lehetett kapni a kőolajszármazékok for­galmazására, s a téeszek arra is számítottak, hogy árréshez jut­nak, ha saját kútjaiknál tankol­nak. Ez nem áll fenn. De ha már megvan egy töltőállomás, akkor azt célszerű működtetni. Más üz­letágat is érdemes bevezetni, pél­dául lehet árusítani palackos gázt, műszaki felszerelést, autó­ápolási cikket, műtrágyát, üdítő italt — mint azt az Áfor-kutak- nál is egyre többen teszik. Újra meg kellene hirdetni — szerző­déses üzemeltetésre. Mi felajánl­juk a segítséget a hartaiaknak a helyi probléma szakmai -megol­dásában. Jó lenne, ha a szakmai megoldás végül a kút újbóli meg­nyitását eredményezné. Igaz, az érdekek e kérdésben több­szörösen ütköznek. Éppen ezért érdemes lenne néhány dolgot mind az Áfomál, mind a szövetkezetnél felülvizsgálni. Mert abban viszont mindenki egyetérthet, hogy így a har­tai lakosság járt rosszul. Váczi Tamás IFJÚ TEXTILESEKET KÖSZÖNTENEK Szakmunkásavató a Sportcsarnokban Idén harmadszor kerül sor a végzős textiles szakmun­kástanulók 1 országos avatá­sára. A Budapest Sportcsar­nok ad ma otthont ennek az eseménynek, amelyet a' Tex­tilipari Dolgozók Szakszer­vezete és az Ipari Miniszté­rium közösen rendez. Az ün­nepélyen mintegy ezerhatszáz ifjút avatnak szakmunkássá. A fiatalokon kívül meghívót kaptak erre a napra a szülők, a tanárok, a szakoktatók, a vállalatok szakszervezeteinek képviselői, de várják a gyárak vezetőit és a korábban vég­zett szakmunkásokat is. Megyénket két szakmun­kásképző diákjai képviselik, a kiskunhalasi és a kiskunfél­egyházi iskola több mint har­minc fiatalját avatják ma tex­tilipari szakmunkássá. Az .ünnepélyen ajándékot, ava- tókendőt kapnak a fiatalok, majd vj,dám műsorral folyta­tódik a program. A Rock Szín­ház művészei lépnek színpad­ra, előadásukban felhangza- nak a legkedveltebb rock­operák és musicalok dallamai is. SZÜLÖK, GYERMEKEK FIGYELMÉBE! A vakáció veszélyei Vége a tanévnek. A nyaranta ismétlődő vakáció nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek szá­mára is a megszokottól eltérő kö­rülményeket, feladatot jelent. A nevelés, fegyelmezés teljes terhe — hiszen nem kell iskolába járni a gyermekeknek — ránk hárul. Az egész évi tanulás után a gyerekek felszabadultabban játszanak, szó­rakoznak. De úgy kell irányítani őket, felfigyeljenek a veszélyekre is. Tudjuk, hogy az iskolák és a társadalmi szervek, a Közlekedés- biztonsági Tanács rendezvényei és oktatásai után több közlekedési tapasztalatot szereznek a fiatalok tízezrei. Mégis tollat kell fogni gyermekeink oktalan, önhibáju­kon kívüli sérülése, esetleg halála miatt. A szomorú adatokban nem­csak a szülők nevelési hibái, ha­nem a közlekedésben súlyosmi fe­lelőtlen felnőttek is közrehatot­tak. Az ittasan közlekedők fele­lőtlensége felnőtt- és gyermekál­dozatokat szed. Bács-Kiskun megyében 1979- ben a balesetokozók 17,4 százalé­ka volt alkoholos állapotban, de számuk 1983-ban már 24,3 száza­lékra emelkedett. Ez a gyerme­kekre különösen veszélyes. HAZAI TÁJAKON Sárvár: a „Fekete Bég” fészke 99 Nyugat-Magyarországon, Vas megye keleti felében, a Rába fo­lyó mentén fekszik Sárvár. Nevét valószínűleg arról a földvárról kapta, amelyet honfoglaló őseink a Rába és a Gyöngyös folyók ösz- Szefolyásánál, védelmi ’ céllal emeltek. Az Árpád-házi királyok alatt a vár neve Castrum Nigru, — Fekete vár — volt. A vár és a szépen restaurált várkastély — 16. századi későre­neszánsz alkotás — kosáríyes ka­puját Donato Grazioli építette 1589-ben. A vár tornya három- emeletes, a kapu alatt két gót stí­lusú ülőfülke látható. Az olasz későreneszánsz kedvelt architek­túrájának szép magyarországi példája a sárvári várkastély: az ötszögű várban ötszögű a várkas­tély is, ahogy ezt az olasz rene­szánsz építészeti ízlés megkívánta. A híres törökverő nagyúr, Ná- dasdy Ferenc, a Fekete Bég vár­kastélyába lépve, vessük első te­kintetünket az első emeleti dísz­terem mennyezeti freskójára. A festmény —: Hans Rodolf Miller alkotása — Nádasdynak, a híres végvári vitéznek a törökökkel ví­vott győztes csatáit örökíti meg. Ugyanitt barokk falfestmények O A sárvári vár. kerültek elő a vakolat alól, a fest­ményeket remekbe készült stuk­kók keretezik. A díszterem oldal­falát idősebb Dorfmeister 1769- ben készült képei díszítik. A to­rony második emeletének termei­ben a falfestmények szintén Dorf­meister munkái. E várkastély ad otthont a Ná- dasdy Ferenc Múzeumnak; a ki­állítás a vár és a város fejlődését szemlélteti a középkortól napjain­kig. Híres a fegyvergyűjteménye, mely három évszázad — a 16-tól a 19. századig — harci eszközei­nek változatos és látványos sereg­szemléje. A múzeum irodalomtörténeti anyaga a híres magyar vándor poéta és énekes Tinódi Lantos Se­bestyén és Sylvester János sárvári működésével kapcsolatos.. Sárvár, mely a NádasdVak alatt a magyarországi reformáció egyik központjává vált, a reformáció egyik nagy magyar hittudósát, a humanista író, bibliafordító Syl­vester Jánosj; is befogadta. Syl­vester János Nádasdy Tamás ud­varában tanító volt. Sylvester Erasmus kritikai' szövegének fi­gyelembevételével 1541-ben lefor­dította a teljés Újszövetséget, me­1979-től 1983-ig az ittas elköve­tők által okozott halálos balesetek aránya 25,8 százalékról 33,3 szá­zalékra nőtt. A közúti balesetek következtében 1983-ban megyénk­ben 8 gyermek meghalt és 140 megsebesült, míg 1982-ben „csu­pán” három volt halálos. A bal­esetek időszakát nézve a vakáció a legveszélyesebb. A gyermekbal­esetek nagy része ugyanis június és július hónapokban következett be. A közúton a fő ok a gyermek figyelmetlensége, játékossága, a veszélyérzetének hiánya. Vala­mennyiünk feladata tehát, hogy gyermekeinket a helyes közleke­dési magatartásra neveljük. Az utca nem játszótér! Ennek ér­vényre juttatásában a szülők ér­dekeltek és felelősek a legjobban. A fiatalkorúak által elkövetett KRESZ-szabályszegések közül a vigyázatlan útralépés, az elsőbb­ség meg nem adása és a szabály­talan kanyarodás fordul elő a leg­többször. A gyerekek az iskolai, szülői pozitív hatások alól rész­ben felszabadulnak, s szinte el­lenállva a normáknak, veszélyes „kalandokba” bocsátkoznak. Volt olyan eset, hogy a csapatosan ke­rékpározók „manőverezése” árok­ba kényszerítette a balesetet elke­rülni akaró, két gyermekét úttö­rőtáborba szállító gépkocsivezető apukát. A mintegy 40 ezer forint kárt a szülőkön hajtották be, hi­szen anyagilag felelősek kellő fel­ügyelet nélkül hagyott — főútvo­nalon kerékpározó — gyermekei­kért. Szerencsére a gépkocsivezető és családja a balesetet épségben megúszta. Nyáron, sajnos sok szülő „ki­csapja” a lakásból fiát, lányát és van, akinek este 10 órakor sem hiányzik otthonról a gyermeke. Az ilyen ifjak sokszor kerülnek a fiatalkorúak bírósága elé, mert csavarognak, s nemegyszer bűn- cselekményeket követnek el. Van szülő, aki — helytelen meg­oldásként — a gyermeke jó ta­nulmányi eredménye jutalmául motort vagy autót vesz. Nem rit­ka, hogy nincs is a fiatalnak jo­gosítványa. Ez a szülői felelőtlén- ség csúcsa. A mai — szerintünk nem kel­lően ellenőrzött és felvilágosított — fiatalok egy része nem kap he­lyes nevelést, tulajdon- és — vénytiszteletet a szüleitől. Ezt a fiatalok főleg nyáron elkövetett bűncselekményei tanúsítják. So­kan elengedik — szinte egy fillér nélkül — gyermekeiket a Balaton­ra és néhány hét múlva a rendőr­ségtől kapják vissza őket. A szülői felelősség elodázása — ismert a kijelentés: „nem bírok vele” — nem fogadható el. A szü­lőket is felelősségre vonjuk, ha gyermekük züllik vagy bűncse­lekményt követ el. Véleményünk szerint a fiatalok csavargása, bű­nözése főleg szülői mulasztások­kal függ össze. Ez pedig bűncse­lekmény a szülő részéről. Tanácsunk, hogy a szülők tanít­sák meg a gyerekeiket a közleke­désben való részvételre, a tulaj­don tiszteletére és ne feledkezze­nek meg arról sem, hogy kiskorú veszélyeztetésének bűntette a Büntetőtörvénykönyv értelmében 3 évi szabadságvesztést helyez ki­látásba annak a szülőnek, aki e feladatából adódó kötelességét sú­lyosan megszegi, és ezzel a kis­korú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti. Sajnos, most is van tucatnyi fiatalkorú letartóztatásban betö­rés, járműlopások miatt, ök nyil­vánvalóan nem a strandokon és építőtáborokban töltik el a nya­rat. De nem biztos, hogy ők len­nének a hibásak, hanem inkább a környezetük, legtöbb esetben szüleik. Dr. Babay Imre, a fiatalkorúak ügyésze Nemzetközi pszichológiai tanácskozás lyet Sárvárott nyomtattak ki. Ez volt az első Magyarországon meg­jelent magyar nyelvű könyv. A sárvári nyomdát 1537-ben alapí­totta Nádasdy Tamás. A hajdani Nádasdy-vár e két híres lakójá­nak emlékét a valamikori vásá­rok helyén telepített parkban szép emlékmű őrzi. A kisváros nevezetessége a hé­vizes . fürdő, 44 Celsius-fokos gyógyvize elsősorban mozgásszer­vi betegségek gyógyítására és utó­kezelésére javallt. A sárvári ar­borétum a vár és a Gyöngyös-pa­tak között terül el, 16 holdnyi parkban, kísérleti állomásán erdei fákat nemesítenek. Jelentős érté­ket képviselnek itt a^ őshonos fák, a több mint 300 éves mocsá­ri tölgyek, kőrisek, égerfák, a sok egzóta. A parkot 1952-ben termé­szetvédelmi területté nyilvánítot­ták. Az arborétumot szoborpark — Német Mihály sárvári szobrász alkotásai — díszíti. B. J. Vasárnap a szegedi ifjúsági házban megkezdődött A kultúr- közi kommunikáció kreatív meg­közelítései • című tudományos munkaértekezlet, a Kultúrközi Kommunikáció Központja elne­vezésű nemzetközi szervezet és a Magyar Pszichológiai Társaság közös rendezésében. Az évenként megrendezett nemzetközi ta­nácskozást most először tartják szocialista országban. A szomba­ton záruló egyhetes megbeszélé­sen a világ huszonegy külföldi országából százötvenen, hazánk­ból százan vesznek részt. Az eszmecserén nagy számban részt vevő pszichiáterek például a nemzetközi hírű amerikai pszi­chológusnak Carl Rogesnak a nem irányított pszichoterápiának elnevezett módszerét tanulmá­nyozzák. Ez a módszer betegköz­pontú; a pszichiáter munkájával arra törekszik, hogy olyan lég­kört teremtsen, amelyben a kliens megnyilatkozik, őszintén be­szél. A hazai munkapszichológiai laboratóriumok képviselői több­ségükben azt a szekciót válasz­tották, amelyben a vezetőképzés tapasztalatairól esik majd szó. A pedagógus problémái iránt érdek­lődők a tanár—diák viszonyt elemzik. Szó lesz a tanácskozá­son a nevelési, a pályaválasztási, és más kérdésekről is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom