Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-23 / 146. szám

1984. június 23. • PETŐFI NÉPE • 3 Vöröskeresztes munka Kiskunhalason Megötszöröződött a filmvetítér sek száma — amellyel az egész­ségnevelési előadások mondandó­ját szándékoztak hangsúlyozni — az elmúlt esztendőben, a Magyar Vöröskereszt kiskunhalasi veze­tősége által szervezett félezernyi rendezvényen. S anélkül, hogy a számok bűvöletébe esnénk: cse­csemőápolási, elsősegélynyújtó 'tanfdlyamot is többet indítottak, mint 1982-ben. Lassan hagyo­mánnyá érlelődik a bölcsődei, óvodai nyílt nap,' amikor a szü­lők betekintést nyerhetnek gyer­mekeik intézményes nevelésének mikéntjébe, s egyúttal segítséget kaphatnak az összehangolt peda­gógiai tevékenységhez. Nyolc közép- és 24 általános iskolában a vöröskeresztes tevé­kenységet ifjúsági munkabizott­ság irányítja. A jól kiépített kap­csolat révén az ifjúság egészség­nevelése is hatékonyabbá válhat: hiszen a káros szenvedélyek ön­pusztító hatására való figyelem- felhívással a jövő generációk ér­dekében is szükséges munkálkod­ni. Hasonlóképpen fontos feladata a vöröskereszt kiskunhalasi vá- rpsi vezetőségének az idősekkel való törődés. Az elmúlt eszten­dőben — karöltve a városi tanács egészségügyi osztályával — 160 aktivista felmérést készített a kiskunhalasi idős emberek életé­ről, igényeiről. Az adatokat szá­mítógéppel dolgozzák fel, a vizs­gálat eredményei azonban alapot jelenthetnek a velük való törő­dés jobb megszervezéséhez. A gondozási munka eddig sem volt idegen a vöröskereszt akti­vistáitól. Háromszáznegyvenhét egyént, kétszáz családot gondoz­tak rendszeresen, a 74 alapszer­vezet közül 15 az öregek napkö­zi otthonát patronálta. Segítséget nyújtanak a vöröskeresztes alap- szervezetek a klubmozgalom ki- szélesítéséhez is: a kismamák és az idősek klubjait támogatva. A sok tapintatot és nagy felké­szültséget igénylő házi beteggon­dozásra tavaly 30 községi aktivis­tát képeztek ki, tanfolyam kereté­ben. Tervezik, hogy kiskunhala­siaknak is megszervezik a kur­zust, amelyhez a városi tanács segítségét is kérik. Hagyományos az általános is­kolákban megszervezett elsőse­gélynyújtó tanfolyam, a megszer­zett ismeretekről, vetélkedők ke­retében adnak számot a diákok. A felnőttek részére tavaly a me­gyében első ízben hirdették meg a versenyt. Egyéves előkészítő munka után is azonban csak hat üzem csapatai mérték össze tu­dásukat. Kiemelkedően szerepelt a versenyen a kőolaj- és Föld­gázbányászati Vállalat kiskunha­lasi üzemének mindkét induló csapata. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Magyar Vöröskereszt országos ve­zetősége közötti megállapodást kö­vetően a mezőgazdasági üzemek­ben is több — elsősorban az ott dolgozók érdekeit szolgáló tanfo- lyamot szerveztek. Első pillantásra is szoros össze­függés tapasztalható aközött, hogy a KFV elsősegélynyújtóinak fel- készültsége magas, valamint a véradómozgalomban az „olajos” község, Szánk még az országos átlagot is túlszárnyalva vesz részt. Ez is arra irányítja a fi­gyelmet, hogy a munkahelyek ve­zetőinek nagyobb odaadással kell a szervezésben, és a többszörös véradók áldozatkész munkájának erkölcsi elismerésében is részt vállalni. A hatékonyabb munkát • segíti az is, hogy a pártszervezetek tá­mogatják a vöröskeresztes szer­vezetek és az aktivisták ember­baráti kötelezettségéből végzett cselekedeteit. N. M. TEXTILMŰVÉSZETI BIENNÁLÉ Az idén június 29-én nyílik meg Szombathelyen a hagyományos, sorrendben immár 8. alkalommal megrendezendő fal- és tértextil, valamint az V. nemzetközi miniátűrtextil-biennálé. A Magyar Kép­ző- és Iparművészek Szövetsége és a Savária Múzeum rendezvénye az idén minden eddiginél rangosabb lesz: a jelek szerint ugyanis most már nyilvánvaló, hogy az évek során egész Európa legnagyobb modern textil-seregszemléjévé fejlődött. A fal- és tértextil-biennáléra a zsűri 35 • magyar művész alkotá­sait fogadta el. A miniatűrtextil-bemutatóra. ípbb mint ötszáz pá­lyázat érkezett, szinte a világ minden részéből. A válogatás után 28 ország 260 textilművészének 350 alkotását láthatja majd a közönség. A biennálé megnyitóján adják* majd át első ízben a Rózsa Anná- alapítvány díját. — A miniszteri beszámoló meg­említette, hogy az összes külke­reskedelemmel foglalkozó cég több mint 80 százaléka termelő, felhasználó vállalat. Egészséges ez az arány? — Szerintem kedvező, más kér­dés, hogy szükségképpen alakult íg!y, mert a bővülés elsősorban a termelő vállalatok bevonásával jelentkezett, s lényegesen keve­sebb új külkereskedelmi szakvál­lalat jött létre. Az élénkülést jól jelzi, hogy 1960-ban mindössze 3—4, 1968-ban 50—fiO, ma pedig mintegy 160 önálló külkereske­delmi joggal rendelkező vállala­tot tartunk számon. — Ugyancsak az expozéból idé­zem: a bizottsági vitában elhang­zott, hogy ma már nem a piaci információk mennyisége, hanem a feldolgozása, hasznosítása a fő kérdés. — Hogy most elegendő «az in­formáció, azt a kereskedelmi ka­mara képviselője mondta. A bi­zottság véleménye szerint a poli­tikai közvélemény számára széle­síteni kell a külkereskedelmi in­formációk körét, bővíteni a fel­tételekről, valamint a gazdasági kapcsolatokat befolyásoló politi­kai tényezőkről szóló anyagokat. A vállalatoknál valóban viszony­lagos információbőség van, de még nem alakult ki az értékelés, továbbítás rendszere. S nem ki­elégítő a tájékoztatás akkor, ami­kor a cégek a szakkülkereskedel­mi vállalaton keresztül kötnek üzletet. Ez esetben a szakmai in­formáció bővítése a fontos. — A külkereskedelmi jogot megszerző vállalatok vajon elég­gé felkészültek-e az értékesítésre, a helytállásra? —■ Vállalata válogatja. Van ahol jó a marketing, van ahol nem. De kívánatos, hogy fejlődjön. Például nem kielégítő a nyelvismeret. — Egy-egy vállalati központból mennyire látható be a világpiac, miként érzékelik onnan a válto­zásokat? — A szak- és tudományos saj­tó, a kutatóintézetek, a külkeres­kedelmi vállalatok ellátják isme­retanyaggal a termelőket, így el­mondható, hogy például Kecske­métről ma már elvileg lehetséges jól látni a világpiacot. Akár ká­dakról, konzerv.ekről, akár mező_ gazdasági nyerstermékekről van szó. A gyakorlatban persze sok még a javítanivaló. — A külkereskedelmi tevékeny­ség kiszélesítésétől a rendeletal­kotók új piacok megszerzését vár­ták. Mint a beszámolóban elhang­zott, eddig jobbára a piacok újra­felosztása történt... — A piachódítás speciális ter­melés kérdése. A termelőnek rá kell jönnie, hogy csak új termék előállításával tudja a vevőt meg­nyerni. Az újdonságok lehetnek nagy formátumúak, mint például a Cavinton gyógyszer, amely a ja­pán piacon aratott sikert, de lehet • kisebb is. — Érdekes, hogy a kecskeméti MEZŐGÉP az önállóság mellett megtartotta kapcsolatát korábbi külkereskedelmi partnervállalatá. val is. — Ez a kettősség szerintem he-, lyes. Nem szabad , ugyanis kiszo- rítót játszani, kooperációra van szükség. Mert egy szakvállalatnál szükségképpen mindig több infor­máció lesz, mint a termelőnél. S ez a közös érdekeltség alapján hasznosítható legjobban. — Ha már az érdekeltségnél tartunk, sok vitát váltott ki a be­dolgozók, beszállítók érdekeltsége, illetőleg annak hiánya a kivitel­ben. — Ez az érdekeltség, nevezete­sen az, hogy a végtermék-expor­tálók például bérpreferenciát kap­nak, bumeráng. De a megoldás szerintem nem a támogatás kiter­jesztése, hanem a megszüntetése. A vállalatoknak legyen megfelelő a forintérdekeltsége, a különböző pántlikákat el kell hagyni. Dp a beszállító vállalatokkal nemcsak a külön érdekeltség hiánya miatt van baj. Egyszerűen alacsony a kooperációs készség — határidő­ben, minőségben, választékban egyaránt. Pedig sokszor néhány kisebb alkatrész vagy részegység nem megfelelő minősége .okozza, hogy nem olyan piacképes a vég­termék, mint amilyen lehetne. Váczi Tamás A CSECSEMŐÁPOLÁSTÓL AZ IDŐS EMBEREK GONDOZÁSÁIG KRIMI JEGYZETEK I. Évfordulók a félszigeten Bács-Kiskunt'immár ha­gyományos és kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatok fű­zik szovjetunióbeli testvér­megyéjéhez, a krími terület­hez. A Fekete-terjger-parti tájakon két fontos évforduló követte egymást két hónap leforgása alatt. Májusban emlékeztünk rá, hogy negy­ven esztendeje szabadult fel á félsziget teljes egészében, illetve júniusban érkezett el a területi székhely, Szimfe- ropol alapításának 200. jubi­leuma. Ez alkalomból sorozatban villantunk fel életképeket a krími testvérmegye- egykori és mai életéből. • Riportban számolunk be a nyizsnyegorszki já­rás Krupszkaja kolhozáról is. Pillanatkép a gép­műhelyből. © Krím a gyógyüdülők és pihenés jelképe. A Pa- rusz szanatórium éghajlatára jellemző, hogy ebben a tengerparti parkban sohasem volt fagy. • Mai látogatók Jaltában, a livádiai palotánál, ahol háromhatalmi konferencia rendezte a máso­dik világháborút követő európai helyzetet. ■. te. © Felszabadító harcosok vonulnak be 1944 áprili­sában Szimferopolba. HÉTFŐN KEZDŐDIK A veszprémi tévétalálkozó Tizennegyedik alkalommal rendezi meg a televízió a veszprémi tévétalálkozót jú­nius 25. és 30. között. Az ese­ményen az elmúlt évben be­mutatott huszonkét mű verse­nyez — 11 drámai és 11 a ze­nés műfajok kategóriájában. Mindkét kategóriában egy-egy fődíjat és több különdíjat ad­nak ki. Veszprém város díját élő magyar drámaíró televíziós játéka kapta. S az idén először a Budapesti Tavaszi Fesztivál is alapított díjat, zenés műfaj­ban. Tíz helyen működő társa­dalmi zsűri dönt a két közön­ségdíj odaítéléséről. A találkozó zsűrije kilenc­tagú, elnöke Berend T. Iván akadémikus, Kossuth-díjas, tanszékvezető egyetemi tanár. Az ünnepélyes megnyitót 25-én, hétfőn délután a veszp­rémi Dimitrov Művelődési Központban tartják. S ezt kö­vetően megkezdődik a ver­senyprogram vetítése, amelyet . az .ország tévénézői is figye­lemmel kísérhetnek. A nyitás napján rendkívüli adásnapon közvetíti a tévé első csatorná­ján a Béke szigete, a Pardon, hogy bocsánat, a Kegyenc, a Stop! A Psota és A sárkány menyegzője című alkotáso­kat. A továbbiakba^ a 2. Drog- ramban láthatják a nézők or­szágszerte a versenyző filme­ket. A díjkiosztó ijnnepséget, amely június 30-án, este 9-kor kezdődik — újból az 1. prog­ramon közvetítik. Különböző helyszíneken hét ősbemutatót tartanak Radvá- nyi Ervin, Szobotka Tibor, Galgóczi Erzsébet, Asperján György, Békés Pál, Mezei And­rás és Örkény István műveiből készült tévéjátékokból. A pécsi és a szegedi körzeti stúdiók programjából is láthatnak íze­lítőt a találkozó vendégei. A találkozóra ötven külföldi vendéget — televíziós szakem­bert, kritikust hívtak meg. Az ő számukra délelőttönként ke­reskedelmi vetítést tartanak, amelyen 17 filmet ajánlanak külföldi tévétársaságoknak megvételre. K. M. RÁDIÓJEGYZET H rn.a a férj ráébred, hogy I rendre megcsalja a fe- 1 lesége, s kitör a családi perpatvar, akkor sem az életben, sem a regényekben, filmeken vagy a színpadon nem azt kiált­ja mérhetetlen dühében, elkese­redésében hitvesének a férj, hogy te illatos kéjhölgy! Hanem ennek egy közismertebb változatát, ami ugyancsak bárom szóból áll, s rendre te büdös az első kettő, míg a harmadik k-val kezdő­dik ... — Igaz, hogy ez az utóbbi változat durvább, trágárabb, még­is a szituációhoz illőbb, stíluso­sabb, nyomatékosabb és valóság- hűbtoen jelzi a megcsalt férfi lel­kiállapotát. A fenti példa — ha nem is szó szerint —: A riyelvi durvaságok­ról című műsorban hangzott el szerdán este a Kossuth-adón. — Sem szentés'kedni, sem tfá- gárkodni nem áll szándékunk­ban: műsorunkban a nyelvi dur­vaságok okaira, megjelenési for­máira és következményeire sze­retnénk rávilágítani — szögezte le még a negyvenperces adás legelején a riporter, Fehérvári Győző. S igyekezett tartani is magát ígéretéhez; nem kevésbé' beszélgetőpartnere, a neves, nyel­vész: Lőrincze Lajos. Több oldalról megvizsgálták, boncolgatták a trágárság miben­létét, megállapítva, bogy a ma­gyar köznyelv és az irodalmi nyelv igen közel került napjaink­ban ’'egymáshoz, ami egyébként nem baj, hiszen így a .természe­tesebb, egyszerűbb, demokratiku­sabb. Alapvető kérdés azonban az egymás iránti tisztelet. Mert igaz ugyan, hogy asz egyéni sza­badság szép példája, bogy olyan szavakkal fejezhetjük ki magun­kat, amilyennel akarjuk, de ez a szabadság csak addig terjedhet, amíg a másik ember érdekeit, ízlését nem sérti. Azután meg­PIÍ3SÍÍfe*S rn rr // 1 f 1 ~ Tűnődések a trágárságról állapították, hogy egyre több irodalmunkban, színházainkban, kabaréinkban a malackodás, és még meglepőbb, hogy milyen so­kakban keltenek derültséget ezek az obszcén szavak, kifejezésék, de azért nem kell megijedni, van­nak országok, ahol még vasko- sabbakat káromkodnak mosta­nában, és így tovább ..." Lőrin- cze tanár úr még azt is megvilá­gította a rádióhallgatók előtt, hogy más, ha egy szűkebb bará­ti társaságban és ‘más, ha égy zsúfolt villamoson mesélünk trá­gár -vicceket. De lehetőleg sehol, a legszűkebb családi körben se nevezzünk nevén bizonyos dol­gokat, elég, ha homályosan uta­lunk rá, úgy is megérti minden­ki, példa nagyon sok van erre is az irodalomba!)... Közben azon kezdtem tűnőd­ni, melyik az a könyv, ámelyik- bert a legtöbb trágárságot olvas­tam. S hirtelen eszembe ötlött Norman Malier Meztelenek és holtak című regénye, a dzsungel- háború iszonyatai, az embertelen klíma az embertelen korban, a mocskos szájú amerikai katonák, akik hihetetlenül sokat szenved­tek, centiméternyire — legtöbb­jük pedig szívközeiben — a ha­láltól. Ocsmányul beszéltek, hi­szen az emberi ürüléket nem bél­sárnak; hanem rövidebb nevén nevezték (különben is hogy hang­zana: le vagy bélsárva?!), s a szexre nem kerestek olyan bo­nyolult szinonimát, mint a lelki szerelem testi beteljesülése. De gondoljunk, csak bele, hogy , ha abban az embertelen szörnyűség­ben, raccsolva, úrhatnám affek­SSQÄSl tálással. bájoigó gesztikulációk- kal, gondosan kerülne minden csúnya szót, úgy beszélgetett vol­na a káplár a közlegénnyel, mint mondjuk a két mihaszna gróf a Mágnás Miskában, szóval ebben az esetben egy gügye, humori- zálgaló, hiteltelen, langyos vala­mivé lett volna századunk egyik legnagyszerűbb regénye... Igen, véleményem szerint a durva, pontosabban: a durvának tartott szavainknak is funkcióik vannak nyelvünkben, létünk­ben., Bizonyos helyen,- bizonyos szituációkban súlyuk van, kelle­nek. De nem útón-útfélen han­goztatva, kötőszó helyett hasz­nálva. mert ez esetben tényleg trágárrá, sértővé vádnak. Végül is a trágár szavak ter­jedése, használata ellen semmi­féle megoldást nem tudott java,- , solni ez a szerdai műsor. Csak azt ismételgette, hogy mindunta­lan fel kell hívni a csúnyán be­szélők figyelmét: ejnye-bejnye, nem szabad! Koloh Elek • Épületek, építmények bontását vállalja Népfront Mgtsz ÉPBONTÉRT Szakcsoportja Lajosmizse, Dózsa Gy. u. 47. 1038 PARLAMENTI BESZÉLGETÉS V állalati önállóság a külkereskedelemben Az országgyűlés nyári ülésszakán a képviselők az elmúlt esztendő gazdálkodását, majd a külkereskedelmi törvény végrehajtásának tapasztalatait vitatták meg. A tanácskozás szünetében Nyers Rezső, Bács-Kiskun megyei képviselővel, a parlament kereskedelmi bizottságának elnökével beszélget­tünk az utóbbi téma kapcsán egy napjainkban igen érdekes területről, az önálló külkereskedelmi jogról. # Útközben a tengerpart és a félsziget központja, Szimferopol között. (Halász Ferenc felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom