Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

* • PETŐFI NÉPÉ m 1984. június 1. HÁZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK: A hagyma A vöröshagymát szélsőségesen rossz talajok kivételével minden­hol eredményesen termeszthetjük. Nem igényel frissen trágyázott ta­lajt, sőt a trágyázást követő má­sodik évben terem legjobban. FELADATOK ŐSSZEL. A ta­laj-előkészítéskor szórjuk ki a műtrágyaadagokat. Legmegbízha­tóbb a talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-utánpótlás. Ennek hiá­nyában közepesen ellátott talajt feltételezve az. alábbi — 100 négy­zetméterre számolt — trágyaadag­gal érhető el magas hozam: 1,2 kilogramm nitrogén hatóanyag, 1,8 kilogramm foszfor hatóanyag és 2 kilogramm kálium ható­anyag. TAVASZI MUNKÁK. Vetés, il­letve duggatás előtt kell kiszórni az újabb műtrágyaadagokat, 0,5— 0,6 nitrogén hatóanyagot 10Ó négyzetméterenként. Homoktala­jok esetében ezzel együtt 0,3—0,4 kilogramm kálium hatóanyagot is juttassunk ki. VETÉS, ILLETVE DUGGATÁS UTÁN: magról vetett hagymában kelés előtt Satecid használható (5 —7 dekagramm négyzetméteren­ként) a gyomok irtására. Közvet­lenül kelés előtt a kikelt gyomok leperzselésére Gromoxon (0,4 de­ciliter 100 négyzetméterre) per­metezhető ki. A hagyma leveles fejlettségekor használható a Ma- loran (1—1,9 dekagramm 100 négyzetméterre) vagy a Satecid (5 —6 dekagramm 100 négyzetmé­terre), Tenoránból 5—6 deka­gramm szükséges 100 négyzetmé­terre. Dughagymáról termesztett ét­kezési hagymában a Satecid és a Maloran az előbbiek szerint ada­golható. Maloran helyett az Afa- lon is kipermetezhető a kelés előtt és 8—10 centiméteres hagy­mában (1,2—1,8 dekagramm 100 négyzetméter területre). A fel­használható vízmennyiség kelés előtt 4—6 liter 100 négyzetméter-' re, kelés után 6—8 liter 100 négy­zetméterre. A hagymalegyek — különösen a magról .vetett hagymán — csa­padékos években okozhatnak na­gyobb károkat: a tojásokból ki­kelő nyűvek összefürkálják a hagymafejeket. Magról vetett hagymában keléskor'Ditrifon 5 po- rozóval (20 dekagramm 100 négy­zetméter területre), dughagymá­ról nevelt állományban 3—3 leve­les állapotban Basudin 5 G. Dia- zinon 5 G.-vel (3 dekagramm 100 négyzetméteres területen) véde­kezhetünk eredményesen. A ki­szórt szereket a talajba kell ka­pálni, majd alaposan beöntözni. ÁLLOMÁNYVÉDELEM. Amennyiben öntözzük a területet, június elején a vízzel együtt még kiadhatunk 0,2 kilogramm nitro­gén hatóanyagot 100 négyzetmé­terre. párás, csapadékos időjárás esetén a hagyma-peronoszpóra fertőzi a leveleket. E súlyos be­tegség ellen az első tünet megje­lenésekor1 és azt követően, a fer­tőzésveszélytől függően, 7—10 naponként kell permetezést vé­gezni Dithane M—45, Polyram Combi vagy Ortho-Phaltan ké­szítményekkel, melyekből 2—3 dekagrammot juttatunk 100 négy­zetméterre. A hatékonyság foko­zására tapadóanyagot (Nonit, Ci- towett) feltétlenül keverjünk a permetlébe. A hagyma szürkepenészes rot­hadása termőhelyi eredetű beteg­ség. A kórokozó a felszedés után idéz elő penészes rothadásos tü­neteket a hagymán. E betegség ellen a betakarítás előtt 2—3 hét­tel, 2 alkalommal nermetezhetünk Ronilannal, 6—8 dekagrammot 100 négyzetméterre. A hagymák fel­szedés utáni szárításával is meg­előzhető a betegség. Tanácskozott a kertbarátok és kistenyésztők szövetsége A közelmúltban ülésezett a megyei kertbarátok és kistenyész­tők szövetsége. A tanácskozáson a kecskeméti Kocsis Pál Kertba­rátkor munkájáról hangzott el beszámoló. A kör 1975-iben alakult, most száz tagja van, a kétszáz—három­száz négyszögöles kertekben el­sősorban saját szükségletükre ter­melnek zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt, és mintegy 40 ezer szál vágott virágot évente. Ezen kí­vül csirke, nyúl és galamb te­nyésztésével is foglalkoznak. A kertbarátok rendszereden szer­veznek helyi kiállításokat, tarvaly a Hírős Napokon ezüstérmet sze­reztek. Többen érték el közülük a Kiváló Kistermelő címet. A szövetség ülésén a városi ta­nács illetékese elmondta, hogy miután a kistermelők rendelke­zésére bocsátott 800 négyzetméte_ rés kertterületek kicsinek bizo­nyultak, az idén Kecskeméten ennél nagyobbakat is kiadnak. A város környéki zártkerteket is bővítik, több száz hektárral. A tanácskozáson felhívták a Hazafias Népfront keretében mű­ködő kertbarátkörök figyelmét, hogy tagjaik részére versenyt hir­detnek. Kérik a közösségeket, hogy szervezzenek helyi kiállítá­sokat. Ezeken a szövetség által kinevezett bizottság eldönti ki az a három legjobb kistermelő, aki a .következő Országos Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Kiállí­táson és Vásáron részt vehet. A kistermelők képviselői ké­réssel fordultak az illetékesekhez, hogy a kisadagú növényvédő sze­rek választékát bővítsék. Felve­tődött az is, hogy megoldást kell találni a fel nem használt szerek szervezett összegyűjtésére és ártalmatlanítására. Hogyan állítsunk elő biogázt? Biogáz spontán és‘foíyamatb- san képződik a legkülönfélébb helyeken: a tehén bendőjében, a trágyadombon, a szeméttelepe­ken. Bármely szerves anyag — növényi hulladék, gyomnövények, szalma-, szárifélék, trágya, feká- lia, konyhai hulladék, avar, lomb, fűrészpor, felaprított gallyacs­kák — alkalmas biogáz fejleszté­sére. A biogáz tulajdonképpen nem más, mint metángáz, alig különbözik a városi gáztól. A metánképződés mikroorga­nizmusok munkájának eredmé­nye. A baktériumok behatárolt feltételek között a szénhidrátokat és a cellulózokat fokozatosan bontják le metánra. Csak levegő­től elzártan, azaz anaerob viszo­nyok közt képesek eredményesen munkálkodni. A biogáztermelés után visz-, szamaradé szerves anyag csaknem csíramentes, és kellemetlen sza­gát is elveszti. A tápanyag-vissza­pótlásban nagy szerepet játszhat, hiszen af értékes növényi táp­anyagok, a nitrogén és a nyom­elemek veszteségmentesen meg­maradnak. A biogáz-berendezés akkor a leghatékonyabb, ha pontosan tud­ja utánozni azokat a folyamato­kat, melyek a szarvasmarha ben_ dőjében lejátszódnak — ez' az alapmodell. Egyszerű, földbe süllyesztett, olcsó építőanyagból megépíthe­tő a biogáz-előállító berendezés. Anyaga lehet kő, tégla vízzáró habarcsréteggel. Felső rajzun­kon két egymásba fordított hor­dót mutatunk be. Az alsó hordó a trágyafélék tárolására' szolgál, a felső a gázharang. A légmentes lezárást a hordók közti vízzár biztosítja. Csak szakaszosan mű­ködtethető, nyáron lehet benne próbatermeléssel foglalkozni, a hőszigetelés hiánya miatt. Meleg­ben a feltöltés u’.án 10—12 nap­pal annyi energiát szolgáltat, amennyi a betöltött szerves hul­ladékból képződhet. Ennél is ol­csóbb eszköz a vastag fólia zsák­ból készített (ennek rajzát is be­mutatjuk). A telep tetejere he­lyezett kődarabokkal biztosít­hatjuk a gáz nyomását. Házi bar_ kácsolása csupán nébánv órát kíván. A be- és küürítőnyílások- nak ennél a berendezésnél is lég­mentesen kell zárni. Mindkét megoldásnál az első betöltést cél­szerű marhatrágyával beoltani, így „munkás” baktériumaink úgy felszaporodnak, hogy a gázképző­dés folyamatos lehet. MÉG NEM KÉSŐ A megyében is több helyen okozott káro­kat az április végi erős lehűlés, ezért most nagy figyelmet kell fordíta­ni a hajtásválogatásra, hogy a szőlőtőkék mi­előbb kiheverjék a fagy okozta károkat.»Ugyan­is a tőkék a vesztesé­geket erős . kihajtással igyekeznek botolni, a kifakadt mellék- , és rejtett rügyek mindegyi­kére nincs szükség. A sűrűn, nem megfelelő helyen fejlődő 1 hajtá­sok elnyomják egymást,, zsúfolt lombozatot al­kotnak, ami gátoljá a növényvédelmet, segí­ti a kórokozók és kárte­vők gyors elszaporo­dását, nerp beszélve ar­ról,. hogy árnyékban ma­rad, s nem érik be meg­felelően a fürtök nagy része. Körültekintéssel, a választott művelésmód- nak megfelelően válo­gassuk a tőkék hajtá­sait. Távolítsuk el a földből és a nyakból elő_ tört hajtásokat. A termőszőlőben fő­leg a fürtkezdemények alapján végezzük a haj­tásválogatást, tehát csak akkor kezdjük mun­kánkat, amikor ezek már jól láthatók. Az úgy­nevezett gyalogszőlő­ben törjük ki; metsszük le a tőkenyakról, a tőke­fej közepéből előtört meddő hajtásokat. A ■karós tőkéket úgy rit­kítsuk, hogy körkörösen egyenletes elosztásban maradjanak meg a haj­tások. Magaskordon- és lu- gasművelésü tőkék ese­tén a karókon 10—15— 20 centiméterre ritkít­suk a hajtásokat, az ikerhajtások közül csak az egyik maradjon meg. Munkánk során metsz- szük le a ki nem hajtott, a fagyok következtében elpusztult vesszőket, mert ezzel is a hajtások zavartalan fejlődését segítjük. »- Ég < Összeállította: Gát Eszter Keceli kertészek Pest megyében Hétfőn a kora esti órákban a szomszédos Pest megyében, Bugyin, a községi művelődési házban megalakult a keceli székhelyű Virág- és Zöldség­kertészek Egyesületének helyi csoportja. A keceli egyesülettől megszokott módon a hivatalos ren­dezvényen is időt kerítettek arra, hogy egyúttal szakmai programnak helyt adjanak. Kiss Istvánná és Mező Gábor, a Báes-Kiskun megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állomás munkatársa előadást tartott a tápanyag-utánpótlás és a növényvédelem aktuális kérdéseiről. Á meghívottak között jelen volt a községi tanács elnöke, Tóris Sándor, aki a következőket mondotta, amikor a helybelieík ker­tészkedéséről kérdeztem: — Nálunk, mint a Budapest környéki községek­ben, szinte mindenki kertészkedik. A kisebb-na- gyobb területeken termő burgonya, káposzta, pa­radicsom, paprika általában a fővárosiban talál ve­vőre. A községi vezetés nevében mondhatom, hogy a kecelieket szívesen fogadtuk. Jó a programjuk, hiszen mindenki érdekét szolgálja. A Pest megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Ál­lomás főmérnöke^ Winkler István is örömmel szólt a helyi csoport megalakulásáról: — Budapest agglomerációs körzetében fő problé­mánk, hogy a „profi” kertészekkel alig törődik valaki. A háztájiban dolgozókat integrálja a szö­vetkezet vagy az ÁFÉSZ, a kertbarátkörökben pe­dig inkább a ^hobbikertészek” találják meg helyü­ket. Ez az egyesület amellett, hogy szervezi a ter­‘melést, az értékesítést, még megfelelő szakmai, to- vábhképzésről is gondoskodik. Reméljük, ahogy a tanácselnök is fogalmazott, ott, ahol egykor csak szénának való termett, a kö­zeljövőben a kertészek az eddiginél szervezettebben és hatékonyabban tevékenykedhetnek. Cz. P, HARMINCÖT ÉV EREDMÉNYEI • Hazánk régi kereskedelmi partnere a szovjet Technosztrojexport vállalat. Képünkön: idei kínála­tának egyike, a cementnyersanyag előállítására szolgáló berendezés makettje látható. ■ Magyar—lengyel koope­rációval készült univerzá­lis szerszámmarógép. A ve- zérlöautomatikát Csepelen, a megmunkálórészt Varsó­ban gyártották. Ebben az esztendőben lesz 35 éves a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Aki a BNV pavi­lonjaiban járt-kelt, szemléltető képet kaphatott arról,, hogy — a szocialista nemzetközi munka­megosztás előnyeit kihasználva — az elmúlt há­rom és fél évtized alatt milyen nagy utat tettek meg a KGST-hez tartozó országok,' Jelenleg a KGST keretében Száznál több sokoldalú és 600-nál is több kétoldalú gyártásszakoso­dási és kooperációs egyezmény van érvényben. Az idei BNV, az itte­ni tapasztalatcserék,- megállapodások jó alkalmat teremtettek arra, hogy valamennyiünk előnyére tovább erősödjék és fejlődjék a szo­cialista országok gazdasági együttműködése; ■ Bulgária aktívan részt vesz az elektronikus szá­mítógépek előállítására ki­alakított szocialista nem­zetközi munkamegosztás­ban. Képünkön: a bolgár Isotimpex és a magyar OKISZ együttműködésének gyümölcseként létrejött IZOT 0220 M2 számítógép bemutató rendszere lát­ható. A KGST a BNV-n • Az NDK- beli VEB Mess­elektronik Berlin, térerősség- és zavar­mérésre alkalmas berende­zésekkel látja el a KGST-tag- országokat. EMLÉKEZIK A PÁRTTITKÁR Erősek a kötelékek — Szeptemberben töltöm be a 60. életévemet, de a beszámoló taggyűlésig, a választásig sze­retném ellátni feladatomat — ez­zel a mondattal kezdte a beszél­getést Gulyás László, az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyár­egységi pártvezetőségének1 tit­kára. — Két ok is erre sarkall. Egyrészt így kívánja kommunis­ta .becsületem,' másrészt így lesz teljes az a majdnem 25 év, amit ebben a funkcióban eltqltöttem. Sok minden megelőzte ezt a negyedszázadot. A félegyházi pa­rasztszülők gyermeke 1945-ig azon a néhány hold földön dol­gozott, amit a szülők kuporgat- tak össze, de olykor alkalmi mun­kát is vállalnia kellett. A felsza­badulást követően a földosztó bizottság tagja lett, majd a de­mokratikus .hadseregben szol­gált. Leszerelése után belépett a pártba, elvégezte a középiskolát, s 1948-ban jelentkezett pénzügy­őrnek. A legkisebb beosztásban kezdett, de néhány év múlva al­hadnagyként . már parancsnoki1 posztot töltött be. Az akkori transzferálások, adóbehajtások idején ez nem tartozott a leg­népszerűbb, s a legegyszerűbb feladatok közé. Egyre azonban mégis büszke: mindig és min­denkor következetesen és szigo­rúan betartotta és betartatta a törvényességet. — Putnok, Dunavecse, Kiste­lek voltak pénzügyőri pályafutá­som állomásai, majd saját kéré­semre leszereltem. Kiskunfélegy­házán a földművesszövetkezetnél helyezkedtem el, és az ott töltött alig 6 hónap alatt személyzeti • és Üzemágvezető voltam. Az el­lenforradalom évében a 2. szá­mú szeszfőzde vezetője lettem, majd a városi szeszfőzdét irányí­tottam 1961-ig. Ebben az évben kért fel a városi pártbizottság arra, vállaljak munkát a cipő­gyárban. Munkaügyi előadó let­tem, s rövid idő múlva megvá­lasztottak alapszervezeti titkár­nak. Azóta — ahogy ő fogalmazott — összetett munkát végez, Mi­után 1965-lben megalakult a párt­vezetőség, s ő lett a titkár, volt technológus, normás, személyzeti vezető, rendész, gondnokságveze- tő, míg végre 1980-ban kinevez­ték igazgatói tanácsadónak. — Amikor kezdtem, a százhat­van munkást foglalkoztató üzem­ben mindössze kilencen voltunk párttagok. . Jelenleg ezerötvenen dolgozunk itt, s százhuszonhat kommunista tevékenykedik a négy alapszervezetben, a tizen­három pártcsoportban. Két mű­szakban termelünk, s ehhez ala­kítottuk az alapszervezeteket olyan módon, ihogy a gazdasági vezetőket is ezekbe osztattuk be. Ez a módszer jól bevált, haté­konyabb a termelési agitátció, gyorsabb az információ, s a ve­zetők közvetlenül tudják meg, hol „szorít a cipő”. A pártvezető­ség reszortfelelősi rendszerben dol­gozik, de egy-egy alapszervezetet is patronálnak a vezetőség tag­jai. A kapcsolat folyamatos és ál­landó, a termelési agitáció fele­lősei kommunista szakemberek. Mire kérjük a kommunistákat és dolgozóinkat? Fordítsanak nagy gondot az export-, ezen belül a tőkés exporttervek teljesítésére, a minőségre, a határidő betartá­sára, de ugyanilyenek a követel­mények a baráti országok és a hazai megrendelések teljesítésé­nél is. Hol kezdte a pártmunkát Gu­lyás László? Amikor a földosztó/ bizottság tagja lett. Az első párt­funkciójába 11949-ben választot­ták, a pénzügyőri pártszervezet titkárává. Putnokon a helyi párt- bizottság, Dunavecsén a pártve­zetőség, 1964-től pedig a Kiskun­félegyházi városi pártbizottság tagja volt 1080-ig. öt évig a me­gyei pártbizottság tagja is volt. Tíz évig munkásőri pártmegbí­zatást teljesített. Mi lesz a nyu­galomba vonulása után? — Két elképzelést dédelgetek: szeretnék otthon a kertemben gyümölcsöt, szőlőt termelni. A másik, s ez a fontosabb: .itt aka­rók maradni ebben az alapszer­vezetben, átadni tapasztalatai­mat ... Miért ragaszkodom eh­hez? Több mint 24 évet töltöttem itt, s ebben a korban már nehéz új kollektívába beleilleszkedni. Sok minden köt ide, s ezeket a kötelékeket nem szeretném mind elszakítani... Gémes Gábor 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom