Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-29 / 151. szám

4 « PETŐFI NÉPE • 1984. június 29. HÁZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! A pritaminpaprika Az eredményes termesztés alap­ja a helyes fajta-, illetve terület­megválasztás. Törekedni kell a nagyhozamú, jó minőséget adó fajták termesztésére, á legalább négyéves vetésforgó bétartására. A legjobb elővetemény az őszi bú­za, amely gyom- és gyomirtószer- mentes, jól elmunkálható terüle­tet hagy maga után. Mindenkép­pen kerülni kell azt, hogy papri­kát paprika kövessen! FELADATOK ŐSSZEL Az őszi mélyszántás során nem­csak a tarlómaradványok, hanem a kijuttatott szerves és műtrá­gya aláforgatása is történjen meg. Legmegbízhatóbb a talajvizsgála­tokon nyugvó tápanyag-utánpót­lás. Ennek hiányában közepesen ellátott talajt feltételezve az aláb­bi — száz négyzetméterre számolt — trágyaadaggal érhető el magas hozam: 200—500 kilogramm istál­lótrágya, 1 kilogramm foszfor ha­tóanyag, 2 kilogramm kálium ha­tóanyag és 1,5 kilogramm nitro­gén hatóanyag. A szükséges nit­rogénmennyiségnek azonban ősz­szel csak a 25—30 százalékát ad­juk ki. TAVASZI MUNKÁK A fő cél morzsalékos, gyorsan felmelegedő talaj biztosítása. A munkák során az ültetés tervezett időpontja előtti három héttel kell kijuttatni a talajlakó kártevők el­pusztítását célzó fertőtlenítő szert, például Basudin 5 G-t, melyből 35 dekagramm szükséges száz négyzetméterre. A készítményt 10—15 centiméter mélyen a talaj­ba kell dolgozni! Vegyszeres gyomirtásra felhasználható a Ri- deon 80 WP, 7—10 dekagramm száz négyzetméterre, vagy a Dev- rinol 50 WP, 2—4 dekagramm s?áz négyzetméterre, palántázás előtt egyenletesen kipermetezve. A nagyobb mennyiségek kötöt- tebb talaj esetén indokoltak. ÜLTETÉSKOR Csak egészséges, jól fejlett pa­lántákat ültessünk el. A kiülte- téskori vízveszteség megakadá­lyozása céljából a palántákat ke­zelhetjük Folicote 5 százalékos ol­datával, ami Folicote és víz 1:19 arányú keveréke. A következő alkalommal foly­tatjuk a pritaminpaprika növény- és tápanyag-utánpótlásáról szóló tájékoztatónkat. Segítség fejogep­kiválasztáshoz A BOSCOOP Agráripari Közös Vállalat is foglalkozik — a nagy­üzemek műszaki kiszolgálása mel­lett — a kistermelést szolgáló fe­jőberendezések építésével, szere­lésével, forgalmazásával és ké­sőbbi szervizellátásával. Szerelőik vállalkoznak az 1 és 3 fázisú vil­lanymotoros fejőgépek gyártása mellett robbanómotoros (Asperra) vagy traktor-meghajtású fejőbe­rendezések üzembe helyezésére. A fejővákuum biztosításához dán, szivattyút alkalmaznak, amely­nek légszállító képessége a fordu­latszám beállításával lehetővé te­szi egyszerre két tehén •fejését is. A fejést közvetlenül a fejővákuum által működtetett „fejőkészülék” végzi. Típustól függően eltérő ezek munkaminősége. A megyé­ben is jól ismert Elfa-Impulsa ké­szülék a közepes tejtermelésű te­henek fejésére alkalmas. A na­gyobb termelésű, intenzívebb tej- leadású egyedeknél célszerűbb a dán Cristensen vagy Strangkó fe­jőkészülékek alkalmazása. Hogy mely variációt célszerű egy-egy háztáji gazdaságban al­kalmazni, megvásárolni és beépít­tetni, erre a BOSCOOP szakembe­rei a helyszínen adnak felvilágo­sítást. Nyári tennivalók a gazdasági udvarban A kistermelőnek tavasztól őszig' több gondot kell fordítania a jószágok takarmányozására, a környe­zet tisztántartására, a higiéniai szabályok betartá­sára, mint télen. Meleg van, a zöldtakarmány be­fülledhet, a lágy eleség meg romolhat, a felmelege­dett vízből nem fogyaszt eleget az állat, elszaporod­hatnak az embert, állatot zavaró, fertőzést előidéz­hető vérszívók, a kezeletlen trágya kellemetlen sza­got áraszthat. Az ember jó közérzete és az állatok egészsége érdekében feltétlenül szükséges a több­letmunka. Fordítsunk fokozott gondot az állatok friss víz­zel való ellátására. Egész: évben fontos ez, meleg időben pedig különösképpen. Azok a jószágok, ame­lyek száraz darákat, tápokat fogyasztanak, ha nem jutnak folyamatosan vízhez, kevesebbet esznek, fej­lődésükben visszamaradnak. A víz időleges hiánya következtében kevesebbet tojnak a tyúkok, a szop­tató, tejelő ájlátok i— nyúl, sertés, tehén —, tejho- 'zama csökken. Ha az önitatóba tartályból folyik a víz, a tartály hűvös helyen álljon. Gondoljunk a hízósertésekre is: nagy melegben sokat szenvednek, étvágytalanokká válnak, ha nem jutnak testüket hűsítő nedves, nyirkos pihenőhely­hez. Meleg napokon kifutójukat locsoljuk meg na­ponta többször is. Jól tesszük, ha a galamboknak is lehetővé tesszük hetente egyszer, hogy fürödje- nek. A fürdővízbe öntött, előírás szerint adagolt Bentocid vagy Ditrifon a külső élősködőket elpusz­títja. Régen a német gazdák úgy védekeztek a legyek ellen, hogy az istállók, ólak falait és mennyezetét timsós mésztejjel permetezték le. Egy .vödör mész- tejhez tíz dekagramm timsót adtak. E védekezés hatása azonban csak 6—8 hétig tart. Sökféle jószág fogyaszt ilyenkor kaszált zöldta­karmányt, vigyázzunk, hogy az vegyszértelen hely­ről származzon, idegen anyag — műanyag, spárga, üvegdarab — ne legyen benne. Ha több napra való kerül a portára, hűvös helyen álljon. A bemelege­dett zöldtakarmány emésztőszervi megbetegedést okozhat. Sokan etetnek jószágaikkal moslékot, nedvesített darákat, s jól teszik. Arra azonban nyáridőben kü­lönösen ügyelni kell, hogy a frissen kevert takar­mányt tiszta etetőbe, vályúba kerüljön, ne sava- nyodjon, romoljon meg. A konyhai ételmáradékok is feletethetők, de romlottan az állatnak sem valók. Még a tej sem adható savanyúan a jószágnak, csak ha megalvadt. Nyári melegben legyen gondunk arra, hogy a vá­sárolt tápok ne legyenek egy hónapnál régebben • A tisztán tartott állatok jobban érzik magukat. gyártottak, ugyanis ezek alkotórészei is könnyebben bomlásnak indulnak. Felhasználásig hűvös, szellős, lehetőleg sötét helyen tároljuk őket. Tartsunk rendet állataink körül! Az ilyenkor gyorsan szaporodó bolhát, tetűt, legyet, szúnyogot minden lehetséges módon irtsuk. A bolhák, tetvek, legyek riasztószere a Piretrin porozószer — tojófé­szekbe, az állatok szőrzetébe is szórható. A legyek ellen Neo-Mustox porból készíthető falra, ablak- párkányra kenhető pép, de csak olyan helyre te­gyük, ahol ember, állat nem fér hozzá. Sajnos, ál­latok közé való, igazán jó légyirtó nem kapható, azért is látható oly sok helyen cukrozott, erjedő, ro­varölő szerrel vegyített gyümölcspép-csalétek tá­nyérokban, lábasokban az állatok köré, hozzáférhe­tetlenül elhelyezve. Könnyen szárad a fal, ilyenkor célszerű gyakrab­ban .meszelni, Hypós klórmeszes mésztejjel. Az ilyen keverékkel meszelt falon sem marad meg a légy, a szúnyog is irtózik tőle. A nyulakat veszé­lyeztető szúnyogok ellen hálóval lehet védekezni. Ilyenkor különösen nagy gondot kell fordítani ,a trágya kezelésére. Ne maradjon tartósan az állatok tartózkodási helyén, hordjuk gödörbe, takarjuk műanyag fóliával, deszkával, nagyra nőtt gyomnö­vényekkel, hogy a legyek ne telepedhessenek meg rajta, ne száradjon ki. Messze még az ősz, amikor a kertbe, háztáji földre ki lehet hordani. A trá­gyatér körül ne tűrjük meg a pocsolyát, mért bű­zös, s tenyészőhelye a szúnyognak. A seprűt, lapátot, locsolótömlőt tavasztól őszig gyakrabban kell kézbevennünk, mint az év más szakában. Kevés híján 40 ezer sertést hizlalnak Kiskunmajsán és külterületén Kiskunmajsán emberemlékezet óta mindig több lábas- és apró­jószágot tartottak a földművelők, mint amennyinek az eleségét a település kedvezőtlen tal-ajadott- ságai miatt helyben megtermel­hették. Sokan eljártak más fal­vakba, városokba aratni, csépelni, kukoricát kapálni, és a termény­járandóságukat hazahozták. A te­hetősebbek pedig másutt vásárol­ta Bíró Judit boltvezető-helyettes és Hornyák János termelőszövet­kezet; gazda a háztáji hízótápot mérlegeli a Petőfi Tsz takar­mányüzletében. ták meg a sertés-, szarvasmarha-, baromfitartáshoz szükséges takar­mányt. Napjainkban is hasonló a hely­zet, azzal a különbséggel, hogy most a helyi termelőszövetkezetek gondoskodnak a háztáji gazdasá­goknak szükséges terményről, tápról, alomszalmáról, tömegta­karmányról. A Petőfi Tsz kezelé­sében öt takarmánybolt van. Eb­ből kettő Kiskunmajsán, egy Tá­jon, kettő Kígyóson a háztáji és kisgazdaságok kiszolgálására. A hatodikat a közeljövőben nyitják meg Kígyósnak a Csongrád me­gyéhez legközelebb fekvő részén, amint a raktárhelyiség elkészül. Valamennyi takarmányboltot a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal közösen látják el táp­pal, szemesterménnyel. Az idén a Petőfi Tsz öt takarmány bolt ja 92 ezer mázsa táp és szemestermény forgalmazására készült (fel. Kis­kunmajsán és a helyi szövetkeze­tekhez tartozó külterületeken 1984-ben kevés híján 40 ezer ser­tést hizlalnak meg a nagyüzemek és a kisgazdaságok, túlnyomórészt közös érdekű - együttműködés ke-r rétében. A kiskunmajsai Petőfi Terme­lőszövetkezetben a zöldségter­mesztést, pontosabban a fűszer- paprika és a dohány termelését táblásíthatatlan földeken háztáji műveléssel oldják meg. A kijelölt helyeken a szövetkezeti tag ott választhatja ki a neki tetsző te­rületet, ahol éppen akarja. A földmunkákat és a vetést a gaz­daság végzi, ezért a tag szűkített önköltséggel számított térítést fi­zet. A kézi kapálást és a szedést már egyénileg végzik. Az ilyen háztájit főleg a gazdaság műszaki szakemberei igénylik. A kukorica és a lábon álló 40 hektáros lucerna művelése szin­tén megoszlik a gazdaság és a háztájiban gazdálkodók között. Dohányt 15 hektáron termeszte­nek a Petőfi Tsz háztáji kerté­szei. A szabolcsi és hevesi fajták magját a dohányipartól kapják a terrpelők, ők nevelik a fólia alatt a palántát, majd a szedésre érett dohányleveleket zölden szállítják a dohánybeváltóba. A háztáji ágazat szakemberei valamennyi növény termesztésé* héz adnak szaktanácsot. Így töb­bek közt Kiskunmaisa zöldségel­látása is javul, hiszen a kisker­tekben megtermelt zöldséget, gyü­mölcsöt a szövetkezet zöldségbolt­jába is elviszik. összeállította: Gál Eszter Gondolatok a takarékosságról Mostanában mintha ke­vesebbet beszélnénk a taka­rékosságról, s mert régi igaz­ság, hogy arról beszélünk a legtöbbet, ami nincs, ez akár azt is jelenthetné, hogy idő­közben megtanultunk oko­■ san gazdálkodni. ­Kis rosszmájúsággal arra ■ is gondolhatunk, hogy azért ■ mentek ki a divatból a sók kicsi sókra megy tartalmú 9 felhívások, mert jobb az em­bereket nem bosszantani. Végtére is, aki az ablakán ki­nézve azt látja, hogy néha 9 fényes nappal is égnek az ut- 9 cai lámpák, az aligha fog ma­gába szállni az erőművek túl­terhelésének panaszolásától. Egy biztos: ha gyérülnek is a felhívások, saját zsebük­ig re azért a legtöbben igyekez­9 nek takarékoskodni. Ki-ki a maga módján. Az egyes ember úgy, hogy jobban meg- 9 nézi, mire adja ki a pénzét, a 9 vállalatok meg úgy, hogy le­hetőleg nem foglalkoznak olyasmivel ami nem gazdasá­gos. Erről már beszélni sem kell. De miért is tennénk? Érthetően ^senki sem szeret azzal dicsekedni, hogy pénz­ig szűkében van. Olvasom a minap, hogy 9 egyik-másik buszjáraton az utazási költségek ' emelke- || dése óta erősen, megfogyat­9 .koztak az utasok, s most azt tervezik, hogy megszüntet­■ nek néhány kihasználatlan 9 szárnyvonalat. Azt sem hang­9 . súlyozza túlságosan "a nyilat­kozó, hogy ezeket a járatokat nem éri meg fenntartani. Ehe­§8 lyett azt mondja, megpróbál­ják visszahódítani az elpár­tolt utazóközönséget, hétvé­gi telkes és más céljáratok lé­tesítésévéi. A tapintatos új­ságolvasónak nem is illik ész- revennie, hogy itt anyagi prob- jgj lámákról van szó, hanem úgy kell tennie, mintha, elhinné, hogy a buszvállalat azért ke­res új utakat, mert hátha azért nem szállták fel eddig 5 az utasok, mert a busz nem oda ment, ahová ők igyekez­! ■ tek. Fegyelmezett embernek kell lennie, akinek ettől egy arcizma sem rándul, de per­sze, aki megmosolyogja az ér­velést, az sem feltétlenül veri gj nagydobra, hogy' fogytán a pénze. Főként akkor nem, ha saját hozzá nem értésének, rossz üzleti érzékének kö­szönheti; rossz kereskedő­nek bizonyul, vagy könnyen becsapható vevőnek, aki sok pénzért bóvlit vesz. Valaha gyakran lehetett hallani az állítólag csalhatat­lan receptet: az az olcsó, ami drága. Nem kell krajcároskod- ni, mondták, mert amiért túl keveset kérnek, az csak silány lehet. Egy kicsivel többért vi­szont az ember tartós, jó mi­nőségű dolgokat vásárolhat. Mostanában már ezt is rit­kábban hallani. Valószínű azért, mert ami drága az sem feltétlenül szolgál hosszú időn át, s könnyen kiderülhet ró­la, hogy nem a tartalom, ha­nem a divatos forma miatt került sokba. De az is meg­esik, hogy még ezt sem lehet a javára írni, s az ember kí­sértésbe esik, hogy ízekre szedje új Szerzeményét, mint a népszerű .kabarétréfa szer­zője, aki elhatározta, min­denképpen a végére jár, .mi került új foteljén nyolcezer­kétszáz forintba. Nem mintha nem tudná a választ. Ahol ezt gyártották, rossz a munkaszer-' vezés, növekszik az önkölt­ség, s a legegyszerűbb meg­oldás az volt, hogy ezt beépít­sék az árba. Nos, nagyon is érthető, hogy az ilyen üzlet­kötésekről kevés szó esik, hi­szen sem a vevőnek, sem az eladónak nincs mire büszké­nek lennie. Csak az a bökkenő, hogy az értelmes takarékosság jó példáit is szemérmes csönd övezi. Nem „sikk” hangoztat­ni, hogy kevés pénzből is jól kijöttünk, a legtöbben inkább azzal kérkednek, mi minden­re telik nekik, még ha nem dúskálnak is a földi javakban. Nemrég szemtanúja voltam egy „leleplezésnek”; egy ál­lítólag háromezer forintért vásárolt ruhakölteményről el­árulta valaki az irigykedők- nek, hogy tulajdonosa maga varrta, s az anyagot az alkal­mi áruházban vette, potom pénzért. Furcsa, de így tör­tént: amíg társnői azt hitték a ruha gazdájáról, hogy módja van meggondolatlanul szór­ni a pénzt, határozottan na­gyobb ,tiszteiét övezte, mint amikor kiderült, hogy csak ügyes volt. Meglehet, hogy ezért elterjedt a jelenség: az árról beszélni a valóságos ér­ték helyett? Az ember végtére is' napon­ta olvashat új létesítmények- 9 ről, s a híradásokból megtud­hatja, mekkora költséggel épültek, de arról viszonylag ritkán értesül, hogy a költség miért pont annyi, amennyi. Az viszont gyakori, hogy az ünnepélyes átadásokról szó­ló beszámolók hangja annál emelkedettebb, minél nagyobb 9 volt az építkezésre fordított összeg. A kis költséggel elért 1 eredményeknek, az okos pénz­kímélő módszereknek sajnos nincs akkora reklámjuk. Néhány hónappal . ezelőtt alkalmam volt belenézni egy vállalati beszámolóba, amely­ben igencsak tekintélyes nagyságú szám jelezte, meny­nyit fordított a cég szociális M célú kiadásokra. Ám megsúg- 9 ták, hogy a szám jóval kisebb lehetett volna, ha annak ide­jén megpróbálják megspó- vnjlni a tervezési hibákat, ame­lyek alatt át kellett építeni az alig elkészült új vállalati ebéd­lőt. A malőr tehát sajátos metamorfózison esett át; a beszámoló készítésének ide­jére sikerré változott. Persze, megesett már ilyesmi egy-egy anyagtakarékossági tervvel is, amelyet azért sikerült lát­ványosan túlteljesíteni,, mert a tervezettnél kevesebb volt a termelés. Egyszóval: nemcsak mások csaphatnak be bennünket, be­csapjuk mi magunkat is ép­pen elégszer a kedvező lát­szatért, kerül, amibe kerül. Hogyan lehetne ezen a szem­léleten változtatni? . Nehéz kérdés, amit sokan viccek gyártásával kerülnek meg. Például azt mondják: azzal kellene érvelni a jó ügy mel­lett, hogy a takhrékossági reklámokért is elég sokat kell fizetni, azzal is fel lehet vág­ni. Ismerve az emberi gondol­kodás képletes útvesztőit, éppenséggel lehetséges, hogy a komolytalan érv eredmény­nyel járna. • —y—n NEMZETKÖZI PROGRAMCSERE Számítógépes feldolgozásra alkalmas rendszerek Négy évvel ezelőtt alakult hét állami gazdaság kezde­ményezésére az AGSZIR- COOP egyszerű gazdasági társaság, melynek ügyintéző­je a Kecskemét—Szikrai Ál­lami Gazdaság. Azóta már csaknem negyven partner­üzemmel kötött megállapo­dást az ország minden részé­ből a társaság, melynek cél­ja kifejleszteni a számítógé­pes feldolgozásra alkalmas rendszereket és szorgalmaz­ni széles körű elterjedésüket. Már az alakulást megelőzően lépéseket tettek a megyei ál­lami gazdaságok a közös számí­tógépes rendszerfejlesztésekéit'’ Ezen az alapon — az 1976-ban kifejlesztett számítógépes anyag­gazdálkodási” rendszer tapaszta­lataira épülve — indult meg a társaság munkája. Az első teen­dők közé tartozott, hogy 'kiala­kítsák a további elképzeléseket; Ebben az alapító gazdaságok és a társaság szakemberein kívül segítséget kaptak a debreceni és a Gödöllői Agrártudományi Egyetemtől, és felhasználták a hazai és a külföldi mezőgazda- sági üzemekben, összegyűjtött tapasztaltokat is. Ennek ered­ményeként' alakult ki I az AG- SZIR—COOP fejlesztési mo­dellje. Jakab Sándor, az ügyintéző állami gazdaság szervezési igaz­gatóhelyettesé, aki a társaság munkáját irányítja, elmondja,, hogy azoknak azi üzemeknek, amelyeknek még nincs kompu­terük, a Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalat me­gyei központja., a társasággal kötött megállapodás szerint, bérmunkában elvégzi a szüksé­ges elemző munkát és az ada­tok összesítését. Az alapbizony- íatokát egy hónap múlva kap­ja vissza a megrendelő gazdaság. A gyors tájékozódáshoz, a naprakész elemzéshez azon­ban saját számítógépre van szükségük a gazdaságoknak. A társaság^ segít á gépek beszer­zésében, programozásában, a szakemberek! képzésében. Ügy döntöttek, 'hogy a KGST-orszá- gok által gyártott nagy- és kis- számítógépeket szereznek be, kialakítják az SZM—4-es kom- puteirhálózatot., A megyében már van ilyen elektronikus géprendszer a Bajai és a Hosz- szúhegyi Kombinátban, a Kecs. ikemét-Szifcrai, a Bácsalmási Állami Gazdaságban, valamint az Észak-iBács megyei Vízmű Vállalatnál, ■. amely szintén ' tag­ja a társaságnak. — Az SZM—4-est hat KGST- ország együttműködésével gyárt­ják, egyre nagyobb meny- nyiségben. Előnye, hogy bővíti hetp, teljesítőképessége növelhe­tő. Ez annál is inkább fontos, mert a mezőgazdasági üzemek­ben alkalmazott ügyvitelgépesí­tési berendezésék már elavul­tak, az elektronikai ipar nem gyárt ilyeneket. A számítógépek ezek munkáját is elvégzik — tá­jékoztat az igazgatóhelyettes. Ápolják a nemzetközi kapcso­latokat. A társaság * szakembe­rei a közelmúltban Csehszlová­kiába utaztak. Az ottani szak­emberek a KGST Számítástech­nikai Vegyes Bizottság közve­títésével több mint húsz rend­szert ajánlottak fel. A magyar jszakemberek laziíj tanulmányoz­zák, hogy miként lehet ezeket alkalmazni a magyar mezőgaz­dasági üzemekben. Szó van némzetközi programcserékről is. Fontos feladata . az AGSZIR— COOP-nak, hogy segítse a szak­ember-utánpótlást, Nemrég kez­dődött a megyei TIT bevo­násával egy kiszámítógép-kezelő tatifolyarri. A saját számítógépek üzem­be helyezésével az AGSZIR— COOP' termelési1 rendszer jelle­gű tevékenysége további új fel­adatokkal bővül. A partnerek­kel rendszeres konzultációt folytatnak, tapasztalatcseréket rendeznek, kutatják a progra­mok korszerűsítésének lehetősé­geit, a gazdasági körülmények változásához igazodva. K. S. • A Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaságnak is van már SZM— 4-es komputere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom