Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-28 / 150. szám

1984. június 28. • PETŐFI NÉPE • 3 ASZTALOSBÓL LETT AZ SZTK MEGYEI VEZETŐJE A helytállás aranya A MAGYAR ANTIFASISZTA ELLENÁLLÁSI MOZGALOM Interjúalanyom akkor érke­zett meg — megbeszélésünk sze­rint _ amikor a szerkesztőségi szoba faliórája ütni kezdte a tí­zet. — A pontosság csak szokás dol­ga — mondta derűs arccal Gott­lieb József, a SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatóság me­gyei Igazgatóságának immár pyugdíjas vezetője. Az első kér­déssel a kezdetedről faggattam. — Üjpesti asztalosfamíliában . születtem, 1923-ban — mesélte —. Néhány évvel később leköltöz­tünk Alpárra, így tulajdonkép­pen már gyermekkoromtól kezd­ve kötődöm a Duna—Tisza közé­hez. A népiskolába Kiskunfél­egyházán jártam. A középfokú is­kolára azonban nem futotta a családnak, mert nekünk bizony magas volt a tandíj. Így aztán hamarosan > beálltam asztalos­inasnak, hogy könnyítsék a közös terheken. A fölszabadulás után súlyos po­litikai harcok dúltak az ország­ban. Én a kommunista pártiba léptem be 1945-ben. Először a két­kezi munka mellett végeztem szervező tevékenységet, utána 1947 végén, szinte egyik napról a másikra a lakiteleki tanács­hoz kerültem kisegítőnek. Űjalbb két esztendő elteltével Kecske­métre helyeztek, az akkori OTI- ba. Csupán egy kérésem volt: kezdjem a legalacsonyabb beosz­tással, hogy elsajátíthassam a társadalombiztosítási munka gya­korlati tudnivalóit. Ez valóra is vált: a bejelentések fölvezetője- ként dolgoztam. A fiatal Gottlieb Józsefnek nem okozott gondot az átállás, a jog­szabályok megtanulása és alkal­mazása, valamint további új is­meretek megszerzése. Sőt, ifjú kora ellenére számos alkalommal kérték ki tanácsát a Vitás kérdés sek rendezésénél! Hamarosan pe­dig segélyezési osztályvezetővé nevezték ki az időközben megala­kult SZTK-ban, és párttitkárrá is megválasztották. Annál jobban főtt azonban a feje, amikor so­rozatosan olyan intézkedéseket kellett végrehajtania, amelyek­kel nem értett egyet. Mégis meg­próbálta a legnépszerűtlenebb utasításokat is emberségesen tel­jesíteni. — A Közalkalmazottak című lap korabeli tudósításából más feladatokból is értesülhettek az olvasók. — Miután leköszöntem a párt­titkári tisztségről, újabb még- bízást kaptam a dolgozóktól. Megválasztottak az igazgatóság szakszervezeti bizottságának el­nökévé. Rólunk szólva az újság­író annak idején a kuriózumokat emelte ki — a házimozinak, a fia­talok táncestjének, a vacsoraösz- szejöveteleknek és a pingpong­edzéseknek a szervezését. Az én véleményem szerint'ezek éppúgy hozzátartoztak a közöséggel tör­ténő funkcionárius munkájához, mint az egyes ügyek elintézése, vagy az eltérő érdekek összehan­golása. 1960-ban Rajára kerültem. Sze­rencsére itt is remek kontaktust alakítottam ki az emberekkel. Tíz évig dolgoztunk együtt, s min­dig kellemesen gondolok vissza az ott élő kollégákra. 1970 végén jöttem vissza Kecs­kemétre, hogy átvegyem a me­gyei igazgatóság irányitását. Az utóbbi majdnem másfél évtized­ben aztán ez a gárda is jól össze- kovácsolódott. Az esztendők köz­ben teltek-múltak, sok régi mun­katárs vonult nyugdíjba, nem­rég két olyan szakembert búcsúz­tattunk, akikkel együtt kezdtem a pályát. Most pedig rajtam a sor. — Ennyi teendő mellett ho­gyan jutott idő a magánéletre? — Otthon sikerült elfelejtenem a közélet gondjait. Számomra ki­kapcsolódást nyújtott a család. Biztosan furcsán hangzik, de a gyermeknevelés mindennapos nehézségeit is élveztem. Ehhez az érzelmi háttérhez viszont szükség volt egy megértő társra, a feleségemre. Az ő segítsége nélkül talán nehezebben ment volna minden — fejezte be az igazgató. * Gottlieb József korábbi kitün­tetései után tegnap Budapesten vette át a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. 3. G. SOK ITAL - KEVÉS PALACK Élesedő verseny a borpiacon A külpiacon nehezebbé vált ér­tékesítési lehetőségek ellenére a MONIMPEX az idén eddig — megközelítően a terveknek meg­felelő mennyiségben — 1,4 millió hektoliter bort adott el külföldre. E mennyiség döntő részét a Szov­jetunióba, az NDK-ba, Csehszlo­vákiába és Lengyelországba szál­lították. Kisebb hányada talált tő­kés piacon gazdára. A borkivitel lehetőségeiről és a további kilá­tásokról Terelmes László, a leg­nagyobb borexportáló vállalat, a MONIMPEX vezérigazgatója adott tájékoztatást. Az elmúlt években világszerte megnövekedett a szőlőtermelés, így a borpiacot mindinkább a túl­kínálat jellemzi. Az élesebb ver­senyben a vevők egyre magasabb követelményeket támasztanak a borokkal szemben, ami a hazai termelőket jobb , minőségre ösz­tönzi. Ennek kedvező eredményei a külkereskedelmi munkában már tapasztalhatók; az élesedő verseny ellenére legfontosabb piacainkon tartani tudtuk pozícióinkat. Az idei szüretnél a termelők már szá-; mólnak a szigorúbb követelmé­nyekkel, s ennek megfelelően vá­lasztják ki a szüret legalkalma­sabb- időpontját. Akkor a legérté­kesebb a bor, ha szőlőt teljes be-' éréskor, de az eső-okozta károso­dást megelőzve szedik le. A MON­IMPEX legfontosabb feladata most az, hogy elsősorban a tőkés országokba növelje a borkivitelt. Ehhez mindenekelőtt le kell rövi­díteni a rendeléstől az áru leszál­lításáig az átfutási időt. Koráb­ban nem egy üzlet hiúsult meg azon, hogy nehézkes volt a szállí­A MONIMPEX . felülvizsgálja külföldi ügynöki hálózatának munkáját. Az elkényelmesedett, az új idők szavát kevésbé megér­tő üzletkötőktől megválik. E meg­fontolásból Kanadában működő üzletkötőit elbocsátotta, helyettük agilis szakembereket alkalmaz. A csere jó döntésnek bizonyult. Részben ennek eredményeként már létrehoztak az egyik legna­gyobb kanadai borforgalmazó cég­gel, a Chenley-vel egy kooperá­ciós megállapodást. Eszerint a MONIMPEX, illetve a HUNGA- ROVIN Kanadából átvett techno­lógiával hozzákezd egy márkás, külföldön már elfogadott pezsgő gyártásához, az értékesítést pedig a kanadai fél vállalja magára. Ily módon felélénkülhet a magyar pezsgőexport, több áru eladására nyílik lehetőség. Ugyancsak kooperációban a Kö­zép-magyarországi Pincegazdaság portugál vállalattal parafadugó gyártására hozott létre Budapes­ten üzemet. A műanyag dugó nem felelt meg a külföldi megrendelők igényének, ezért vált szükségessé a parafadugó-gyártás. A megálla­podás szerint a portugál fél adja az alapanyagot és a gépet. Megoldatlan még a címkenyo­más kérdése. A hosszú nyomdai átfutás esetenként hátráltatja a borok gyors kivitelét. Ugyancsak gondot jelent a palack. Az igé­nyekkel az üvegipar nem tud lé­pést tartani, ezért importálni kell Harc a megszállásig palackot, főként Lengyelországból és Jugoszláviából. A MONIMPEX a hagyományos piacok mellett igyekszik új part­nereket is bekapcsolni az export­ba. Elsősorban Távol-Kelet kínál erre lehetőséget. Eddig több ki­sebb tétel egri, tokaji és badacso­nyi bort sikerült értékesíteni Hongkongban és Japánban. 1 A magyar antifasiszta ellen­állás is szerves része annak * a küzdelemnek, amelyet Eu­rópa megszállt és leigázott népei a hitleri .barbárság ellen foly­tattak. Mintegy ötmillióra be­csülhető azok száma, akik a hát­országban, az arcvonal mögött már azelőtt megnyitották a ma­guk „második frontját”, mielőtt a szövetséges erők partot értek vol­na Normandiában. A francia, belga, norvég, lengyel, jugoszláv, szovjet és más népek fiai — köz­tük a magyarok is — azonos el­lenség ellen, hasonló harcmodor­ral, az antifasiszta ellenállás mód­szereivel, a partizánharc takti­kájával küzdöttek. A bátor har­cosok közül százezrek haltak hő­si halált, kerültek börtönökbe, koncentrációs táborokba. Kommunisták az élvonalban Az ellenállási mozgalom egyik jellemző vonása a nemzetköziség volt. Népünk fiai ott küzdöttek a jugoszláviai Petőfi brigádban, a párizsi magyar században, a bel­ga partizánhadseregben; Kov- pak tábornok Ukrajnában por- tyázó osztagaiban. De ott voltak a szlovákiai partizánharcokban, s támogatták a cseh felderítőket is. A magyar ellenállókat viszont az ide menekült francia hadifog­lyok, a lengyel 'hadsereg egykori katonái, délszlávok, kárpátaljaiak és szlovákok is segítették. Ezt a nemzetköziséget t fejezi ki, hogy a Magyar Antifasiszták, Ellenállók Szövetsége megbecsült tagja az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének (FIR), amely már több alkalommal tartotta konfe­renciáit, kongresszusait Buda­pesten. A magyar ellenállás a szom­széd népek harcaitól nem céljai­ban, hanem méreteiben, és a meghatározó történelmi körül­ményekben külöhbözik. Az ellenállás vezető ereje — mint Európa annyi más országá­ban — nálunk is a Kommunista Párt volt. Ezt viszont szüntelenül üldözték, legjobb harcosai el­TERÍTÉKEN A DURUMBŰZA ÉS A LÓBAB Fajtajelöltek bemutatója A füzesgyarmati lucemater- mesztési rendszer irányításával durum-búzát és lóbabot ter­mesztő mezőgazdasági üzemek szakemberei szerdán a Békés megyei ‘ŰjkígyÓ60in tanácskoz­tak. A Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Hiajdú-Bihar, Heves, 'Pest és Szobolcs megyéből ér­kezett mezőgazdászok megbeszé. lése arra irányult, hogy miként lehet gazdagítani a durum-bú- za_ és lóbabfajták választékát, hogyan lelhet exportpiacot te­remteni a durum-búzának és az abból készült daraőrleménynek, illetve az ilyen darából előállí­tott száraztésztáknak, mit kell tenni annak érdekében, hogy ha­zánkban növekedjék a fehérje­importot helyettesítő lóbab ter­mesztése. pusztultak, börtönbe, intemálóljá- . borokba kerültek. A büntetőszá­zadok soraiban is ezreket vittek ki a szovjet arcvonalra. Rájuk ott is biztos pusztulás várt. A párt szervezeti kapcsolatait az úgynevezett „nyílt nyomozá­sok” szétzúzták, harcosait elfog­ták. A történelmi realitással szá­moltak a KP vezetői — Schön- herz, Rózsa, Rajk, Kádár és má­sok —, amikor a háború első idő­szakában nem tűzték ki a Hor- thy-rendszer elleni fegyveres harc jelszavát. Ehhez a ibelső fel­tételek még nem voltak elég érettek. Tömegakciók 1941—43-ban a magyar ellen­állási mozgalom a rendszer elle­ni harcát elsődlegesen politikai eszközökkel vívta. A cél a Német­országhoz fűződő kapcsoUitok la­zítása, a különbéke megkötése, a független, szabad és demokrati­kus Magyarország megteremté­se volt. A párt, és az általa befolyásolt függetlenségi mozgalom hívei, 1941 végén, 1942 elején — a legá­lis eszközöket is kihasználva — politikai tömegakciókkal pró­bálták megteremteni a változás feltételeit. A tüntetések — mint például az 1942. március 15-i Pe- tőfi-szobornál tartott —, a saj­tóviták, a Népszava híres kará­csonyi számának megjelenése (1941), a Történelmi Emlékbizott­ság létrehozása, a németellenes kultúrrendezvények, mind-mind a függetlenségi mozgalom ered­ményes tevékenységét bizonyít­ják. A Kállay-kormány 1942 tava­szától durva megtorlással vála­szolt. Megpróbálták felszámolni a rendszer nem legális teljes el­lenzékét. Bácskában és Mura­közben a VKF katonai különbí­róságai tucatjával mérték^ ki a halálbüntetéseket. Csendörnyo- mozó-különítmények tevékeny­kedtek, hogy szétzúzzák a déli és kárpátaljai részeken jelentke­ző ellenállási és partizáncsopor­tokat. Felszámolták a Szovjet­unióból ejtőernyővel hazatért, Hazánkban 1980 óta két ál­lamilag elismert durum-búzaf aj - tát termesztenek. Az új ki gy ősi tanácskozáson részt vevő szak­embereknek kedden újabb faj­tajelölteket mutattak be. Ezek közül a pannondurumnak van esélye arra, hogy állami elisme­rést kapjon. A fajtaválaszték bővítésére elsősorban a feldol­gozóipar által támasztott igé­nyek miatt van szükség. A je­lenleg köztermesztésben levő fajták közül ugyanis az egyik megfelelő felhéirjehányadöt tar­talmaz, a másiknál a sárga pig­ment mennyisége a megfelelő, de együttesen sem elégítik ki azokat a kívánalmakat, amelye­ket aZ ilyen búzából készült száraztésztáknál határoznak meg. Ahhoz, hogy a hazai feldolgo­NEGYVEN ESZTENDEJE Borkanyuk Olexa és Pataki Fe­renc vezette partizáncsoporto­kat is. A szegedi, váci, sátoral­jaújhelyi börtönök, a budapesti Margit köráti katonai fogház zsú­folva megtelt a mozgalom harco­saival. Hozzávetőleg 2000 kom­munistát, hazafit tartóztattak le. Megölték Rózsa Ferencet, Schön- herz Zoltánt, a KMP két kima­gasló vezetőjét. Sztrájkok, szabotázsok A baloldali tevékenységet rög­zítő csendőri összesítő tanúsítja, hogy Budapesten és vidékén röp­lapokat terjesztettek, nőtt a lon­doni BBC és a moszkvai KossutJh- rádió hallgatása. A parasztok el­rejtették a terményt, a gyárak­ban, üzemekben sztrájkokra, munkalazításra és kisebb szabo­tázscselekményekre került sor. 1941—42-ben szabotázs okozta tűz volt például a Hungária Gu­migyárban és a kiagyar Ruggyan­tagyárban. Mussolini bukása volt az a sokk, amely az ország lakosságának je­lentős részét rádöbbentette, hogy a fasiszták veresége elkerülhe­tetlen. Ez a kormányt is arra késztette, hogy a rendszer át­mentése érdekében kapcsolatot keressen és különféle tárgyalá­sokat folytasson a nyugati szö­vetségesekkel. Jól mutatja az or­szág belhangulatát, hogy a diós­győri árugyár munkásai „Köves­sük az olasz példát!” jelszóval szerveztek politikai tüntetést. Hatékony felvilágosító munkát végzett az akkor Békepárt néven jelentkező kommunista párt is. (Folytatjuk.) zóipar durum-búzából készítsen nagyobb mennyiségű tésztát, az szükséges, hogy több fajta ke­verésével állítsanak elő alap­anyagot. Ez a kritériuma annak is, hogy durumbúzát. daraőrle­ményt, vagy az ilyen darából készült száraztésztáit — amely­nek készítésénél nem kell to­jást használni — exportálni le­hessen. Számos ország ugyanis csak olyan száraztésztát vásá­rol, amely tojás hozzáadása nél­kül készül, abból a meggondo­lásból, hogy az ilyen ‘készítmé­nyeknél a fertőzés lehetősége kizárt. Amint a megbeszélésen el­hangzott, a durpm-búzasterme- lési kedv növekszik. Várható, hogy tovább emelkedik a ter­mőterület. 1978-ban mindössze 150 hektáron, 1982-ben már 1500 hektáron, ebben az évben pedig 3400 hektáron termesztett, illet­ve termeszt a füzesgyarmati rendszer durumbúzát. A szójaimportot helyettesítő lóbab termesztésének szorgal­mazása ugyancsak a tanácsko­zás témája volt. A bemutatón tíz fajtajelöltet tekinthettek meg, amelyek közül különösen a kisvárdai és az óvári róna lát­szik alkalmasnak elterjesztésre Jelenleg a füzesgyarmati rend­szer a hazai termőterület mint­egy kétharmadát jelentő 90ÖÖ hektáron termel lóbabot. A szakemberek megítélése szerint ez kevés, az lenne a kívánatos, ha a századfordulóra hazánkban mintegy 70 ezer hektárra bő­vülne az értékes takarmány ter­mőterülete. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Kártérítés szabálytalan építkezésért A tanács által jóváhagyott terv­rajz alapján egy mezőgazdasági termelőszövetkezet saját telkén kétszintes irodaházat és garázst emelt. A szomszédos telken egy nyugdíjas házaspárnak kertes há­za van. Az építkezés befejezése után a házaspár a tsz és a községi tanács ellen 200 eZer forint kár­térítés megfizetéséért pert indí­tott. Arra hivatkoztak, hogy már a munkálatok kezdetekor tiltakoz­tak, mert a szövetkezet a telek­határtól nyolcvan centiméterre kezdte meg az alapozást. Az épü­let a telküket jelentősen beárnyé­kolja, ezért annak értéke csök­kent. Emiatt követelnek kártérí­tést. A Legfelsőbb Bíróság megálla­pította, a tanács az építkezési en­gedély kiadásakor megsértette az országos építészeti szabályzatot és a tűzvédelmi előírásokat. Eljárási szabályt is sértett azzal, hogy az építési terveket és az engedélyt a házaspárral nem közölte. A szö­vetkezet pedig mind az épület el­helyezésével, mind annak méreté­vel és kivitelezésével eltért a tervtől. Indokolatlanul olyan hely­re építkezett, hogy azzal a házas­pár telkének nagy részét beárnyé­kolta, ami kertjük megművelését akadályozza, holott lehetőség volt az épületet az utcai frontról távo­labbra helyezni. Mindezekkel az ingatlan értékét csökkentette. Az építési engedély megadása önma­gában nem mentesít a felelősség alól. Ezért mind a szövetkezet, mind a tanács kártérítéssel tarto­zik, — A beszerzett szakértői véle­mény alapján a házaspár ingatla­nának értéke 15 százalékkal csök­kent — hangzik tovább az ítélet. Ez 98 ezer 550 forintot tesz ki. En­nek' 70 százalékát a tsz, 30 Száza­lékát a tanács köteles viselni. ) Felelősség a szerződésbe adott üzletért A szerződésbe adott üzletekkel kapcsolatban gyakori bírósági vi­ta. hogy az üzletvezető által vá­sárolt áru ellenértékét neki vagy a bérbeadónak kell-e kiegyenlíte­nie. Ilyen ügyben foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság. Egy áfész szerződéses üzemelte­tésű italboltjának vezetője az egyik vidéki kereskedelmi válla­latnál nagyobb értékű árut vásá­rolt, a számlál azonban sem ő, sem az áfész "nem fizette ki. Ezért a vállalat az áfész ellen pert in­dított. A szövetkezét.azzal Véde­kezett, hogy a vásárlásokról nem volt tudomása. Egyébként is idő­közben az üzletvezetővel a szer­ződést felbontotta, és így a vele szemben érvényesített követelést nem tudja rajta behajtani. A Leg­felsőbb Bíróság az áfészt a peresí­tett összeg megfizetésére kötelez­te. Az ítélet indokolása rámutat arra, hogy a nem készpénzért vá­sárolt áru ellenértékét — eltérő megállapodás hiányában — az üzletvezető igazolása alapján, a bérbeadó köteles kifizetni. Az áfész, amikor italboltját bérbe ad­ta. a szerződésben a nem kész­pénzvásárlások kifizetését vállal­ta. Tekintve, hogy a vétel az áfész nevében és bélyegzőjének felhasz­nálásával történt, ezért a kereske­delmi vállalattal szemben fennál­ló tartozást neki kell kiegyenlíte­nie. Természetesen -r- a szerződés felbontása ellenére — módja van az összeg visszatérítését a volt boltvezetővel szemben érvényesí­teni. Javítás után megrongálódtak a lakások Az egyik vidéki kiskereskedel­mi vállalat áruházának eladóte­rét egy építőipari szövetkezet bővítette. Ennek során egy válasz­falat le kellett bontani. Nem sok­kal ezután az üzlet felett levő la­kások falai megrongálódtak. A tulajdonosok pert Indítottak, és a bíróság a vállalatot jelentős kár­térítés fizetésére kötelezte. Ennek az összegnek visszatérítéséért a vállalat a falbontást végző építő­ipari szövetkezet valamint az épület eredeti kivitelezője, egy állami építőipari vállalat ellen pert indított. Az ügyben végső fokon ítélke­ző Legfelsőbb Bíróság megállapí­totta: szakértői vélemények sze­rint a lakások azért rongálódtak meg, mert a ház építésekor az építőipari vállalat eltért az erede­ti tervtől. Négy—hat centiméter vastag cementrabic álmennyezet helyett tízcentiméteres betonra- bicot készített. Amíg a válaszfa­lat nem bontották le, a többlet­súly a vasbeton-födémet nem ter­helte. A kibontás következtében azonban a födém kissé megsüly- lyedt, s emiatt a lakásokban a fa­lak megrepedtek. Ezt azonban a munkát végző építőipari szövet­kezet nem láthatta előre, tehát mulasztást nem követett el. A szakvéleményeket a Legfel­sőbb Bíróság magáévá tette, és ítéletében az építőipari szövetke­zet ellen a keresetet elutasította, míg a házat kivitelező állami épí­tőipari vállalatot a peresített ösz- szeg megfizetésére kötelezte. H. E. Inkubátor a süketszobában © Hogyan befolyásolja a koraszülöttek fejlődését környezetük zajha­tása? (A MEDICOR Művek megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Akusztikai Kutató Laboratóriumában, az úgynevezett sü­ketszobában most azt vizsgálják, mekkora a zajszint egy bekapcsolt inkubátorban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom