Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-28 / 150. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. június 28. TUDOMÁNY • TECHNIKA [ Gyalogosok a szállítószalagon Nevezetes kuriózum volt az első mozgójárda: ez 1900- ban a párizsi világkiállítás alkalmából épült. Két futószalag haladt egymás mellett, az egyik négy, a másik óránkénti nyolc kilométeres sebességgel. Az utasok előbb a lassúbb járdára „szálltak” fel, azután „átszálltak” a gyorsabhra, amely a lassúbb mellett futott. A leszállás persze fordítva történt. Ez a megoldás azonban nem volt a legszerencsésebb; elég sok baleset történt az egymás mellett fütty szalagok miatt. Ezt követően mintegy fél évszázadot kellett várni a mozgójárda továbbfejlesztésére. Az 50-es évek elején megjelent mozgójárdáknál már több egymás után következő futószalag működött, amelyek közül mindegyik valamivel gyorsabb volt az előzőnél. Az első szalagot il—2 kilométeres sebességűre tervezték, amire az utas nyugodtan rászállhat a legkisebb baleseti veszély nélkül. A következő szalagoknál azután észrevétlenül növekszik a sebesség a maximális gyorsaságig. Az útvonal vége felé egyre lassabban halad a szalag, s így a leszállás is balesetmentes, kényelmes. , összehasonlítva egyéb közlekedési formákkal, a futószalag-közlekedés előnyei közé tartozik, hogy teljesen automatikusan működik, 'nincs szükség vezetőre, kalauzra, de járművekre, kocsiszínre sem. További előnye, hogy riinos karambolveszély. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az egy-egy utas szállításához szükséges energia jóval kevesebb, mint bármelyik közúti jármű esetében! A mozgójárda egyetlen hátrányául azt szokták felhozni, hogy nem véd az időjárás ellen. De — a képünkön látható módon — ezen is lehet segíteni. Az NSZK-ban épülő egyik 300 méter hosszú mozgójárdát ellipszis keresztmetszetű, acélvázas, plexiüveggel borított alagútban vezetik. Áz utasokat a középen elhelyezett két, egy-egy méter széles, ellentétes irányban mozgó szállító- szalag szállítja. A mozgójárdák mindkét oldalán 1,5 méteres gyalogjárdát is. elhelyeztek. Igazi kincs a tiszta víz A Föld állandó vízkészletét 1,3 milliárd köbkilométerre, Európáét 600 ezer köbkilométerre, Magyarországét 5054 köbkilométerre becsülik a hid- rológusok. Ez a természetes vízkészlet nem növelhető, csak fogyasztható, illetve szennyezhető. Figyelmeztető jel, hogy a fejlett iparú és mezőgazdaságú területéken mind mélyebb rétegekbe kell lefúmi a kielégítő minőségű ivóvízért, mert a felszíni vizek veszélyes mértékben szennyezettek. Országunkban csaknem nyolcmillió ember van ellátva vezetékes ivóvízzel, két és félmillióan viszont még nincsenek. Míg Budapesten egy fő átlagosan napi 220 liter vizet használ fel, addig a vidéki városokban csak 147 litert.. A faluban élők napi és fejenkénti átlagos vízfogyasztása mindössze 65 liter. Sajnálatos, hogy ma még 900 olyan falunk van, ahová palackokban vagy Jajt? kocsikkal szállítják az ivóvizet, mert a helyi kutak magas nitráttartalmú vize nem egészséges, a csecsemőknek pedig egyenesen tilos az ilyen víz fogyasztása. A víz előállítási költsége és fogyasztói ára között nagyon jelentős a különbség. Egy liter ivóvíz árában átlagosan 70 százalék jelenleg a dotáció. És akkor még hol van a vezeték- rendszerek kiépítésének horribilis költsége?! Az államnak ősidők óta egyik elsődleges társadalmi, egészségügyi szociális funkciója lakosai részére az ivóvíz biztosítása, a kutak, vezetékek, csatornák létrehozása. E feladatkör újabban az egyenletes nyomású és mennyiségű vízellátás biztosítására szolgáló víztornyok építésével is kiegészült. Képünkön ezek sorából látunk egy különlegesen szép példányt. A gépkocsik égéstermékeinek ártalmatlanná tételére a kutatók számos, különböző rendszerű berendezést fejlesztettek ki az elmúlt években. Ezeknek közös tulajdonságuk, hogy gyártásukhoz platina vagy palládium kell, tehát igen drágák. Egy japán cég nemrégiben bejelentette, hogy sikerült egy lényegesen olcsóbb berendezést készíteni, ferrittel bevont aktív timföldből. A sorozatos kísérletek azt mutatták, hogy a berendezés az égési gázok nitrogénoxid-tartal- mát kilométerenként 0,17 grammra csökkenti. Ez még a legszigorúbb japán előírásokban felső határként megadott 1,3 grammos kilométerenkénti szennyeződésnél is jóval kevesebb. j RÖVIDEN — MINTHA jelen volnánk! A hologram, korunk csodája: lézersugarakkal készített térhatású kép. Ilyen mozgóképet előállítani azonban roppant bonyolult műszaki feladat. A világ első holografikus filmje nemrég készült el a szovjet fővárosban. Egy kristálymetsző műhelyében vagyunk; a néző mintha ott állna a mester mellett. A tervek szerint Moszkva első haßagrafikus moziját két-három éven belül megnyitják. — BELEHALT a bánatba. Idős házastársak gyakran hamarosan követik egymást a sírba. Eddig ezt pszichikai okokkal magyarázták. Amerikai kutatóik tisztán szervi elváltozást is találtak. A fehér vérsejtek sokkal gyengébben reagáltak az idegen anyagokra, mint a házastárs halála előtt; ez az immunvédelem csökkenését, tehát a szervezet ellenálló erejének gyengülését jelenti. Ezt a szervi elváltozást természetesen okozhatja a lelki bánat, de ezután már gyógyítható 1/6 SZ. — VESZÉLYTELEN robbanóanyag. Svájcban egy új készítményt hoztak forgalomba robbanóanyag helyett. A sziklába vagy betonba fúrt lyukba nem dinamitot tesznek, hanem a mész- ből és szilikátokb&l készült „Calmmite”-patront, ami nedvesség hatására megduzzad, és szétrepeszti az ariyagot. Víz alatt is veszély nélkül használható. — LAPOS SZÍNES képcső? Tiszta kék fényt sugárzó fénydiódát fejlesztettek ki a japánok. Vörös és zöld már eddig, is volt. Ha a kék is tömegesen gyárthatóvá válik, megszerkeszthető lesz a fénydiá/dákból álló lapos színes képcső. — FÁK AZ ŰRBŐL. A moszkvai botanikus kertben tenyésztik azokat a magvakat, amiket az űrből hozták vissza a kozmonauták. Nyolc éve ültették el az elsőket. Eleinte az űrmagvákból kikelt facsemeték semmiben sem különböztek a kontrollparcellák- ban lévőktől. De az utóbbi három esztendőben évente legalább tíz centiméterrel gyorsabban nőnek. Most az első termésre várnák a kutatók, hogy vajon a magokból átöröklődik-e a hasznos tulajdonság az utódokra. összeállította: Mester László Takarékos ötlet Az olvasó alighanem meglepődik — magam sem hittem volna —, hogy milyen drágák a kórházakban használatos fertőtlenítőszerek, s hogy ráadásul mind tőkés importból való. A képen látható szerkezet épp arra szolgál, hogy bemosakodáskor az előírt meny- nyúségű fertőtlenítőszer jusson a műtétet végző orvos és segítőtársai kezére. Előre beállítható rajta a gyakorlatban előforduló valamennyi adag, köbcentimétertől deciliterekig, ráadásul steril, hozzá sem kell érni, mert az adagoló infraer- zékelővel működik. A szerkezet Kecskeméten készül a VITÁL kisszövetkezetben. A VITÁL munkáinak java része orvosi gázhálózat- szerelés néven foglalható ösz- sze, amit a MEDICOR alvállalkozójaként végeznek. Lényege az, hogy tökéletesen steril műtőket rendeznek be, 'beleértve a csíramentes klíma- berendezések, oxigén- és egyéb vezetékek szerelését, valamint a folyamatos karbantartást is. A képünkön látható adagoló ennek a munkának csupán „mellékterméke”. Nem az egyetlen. Győrtől Nyíregyházáig és Pécsig a legmodernebb ■kórházak a VITÁL megbízói. Szakembereik folyton járják az országot. Nyitott szemmel és füllel. így figyeltek fel a feleslegesen ellocsolt, drága fertőtlenítőszerekre is. Hozzáértés, egy kis .töprengés, .találékonyság ... És ' megszületett az egyszerű, hazai anyagokból készült, eddig sehol nem használt automatikus fertőtlenítő folyadékadagoló. —r—ó START 1985-BEN II. Sokan nagy érdeklődéssel várják a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését. A várakozásban az új iránti kíváncsiság és a változások igénye egyaránt kifejeződik. A világgazdaság külső és az intenzív gazdaságfejlesztés belső szorításában szembetűnőbbek és mindinkább tarthatatlanok a túlhaladott módszerek, a fonákságok, a teljesítményt fékező akadályok. Vj módszerek, új szabályok, új formák alkalmazása és lényeges szemléletváltozás szükséges. Á legnagyobb kockázat Az új lépések minden következményét nehéz előre látni. Nincsenek tapasztalataink, vállalni kell bizonyos kockázatokat. A legnagyobb 'kockázatot persze akkor vállaljuk, ha nem lépünk, ha nem kezdeményezünk, ha kivárásra rendezkedünk be. A gazdasági helyzet, a feladatok nagysága egyértelmű újítókészséget, mondhatni politikai bátorságot feltételez. Köziben azonban arról sem feledkezhetünk meg, hogy az ország tartalékai korlátozottak, minden túlszaladás, a legkisebb meggondolatlanság a külső és belső egyensúly felbomlásával fenyeget, elmélyítheti és több évvel meghosszabbíthatja a jelenlegi ' gazdasági helyben járás .nyomasztó gondjait. Ellentmondásos viszonyok közt megyünk előre, elkerülve a megtorpanás, a visszalépés, az átmeneti buktatók veszélyeit. Növekszik például a nyereségérdekeltség szerepe, hatóköre, miközben inflációellenes politikát hirdetünk meg, erősítjük az árellenőrzést, nehogy a vállalatok árdrágítással .növeljék bevételeiket. A korlátozott erőforrások ellenére bővítjük a piac, a verseny szerepét. Döntően az exporttevékenység ösztönzésével, a hazai monopolhelyzetek korlátozásával, a nagy szervezetek szétbontásával, új vállalkozási formákkal. Eleve számolunk viszont azzal, hogy az importverseny lehetőségei még évekig erősen korlátozottak lesznek. A továbblépés menetrendje „Vattaemberek ’ nélkül A mostani intézkedések közt — szemben az 1968-as gazdasági reformmal — nem találunk fékeket. A munkanélküliség veszélyét például annak idején eltúloztuk, s a létszámcsökkentést kellően honoráltuk. Most remélhetőleg növekszik majd a vállalati érdekeltség a meglévő munkaerő hatékony foglalkoztatásában. Várhatóan felgyorsul a felesleges létszám, a „vattaembe- rek” kiszorítása, megélénkül a munkaerő-áramlás, a hatékonyabb területek irányába. Az előrelépés üteme döntően attól függ, hogy milyen mértékben sikerül a jövedelmeket — és a teljesítményeket!differenciálni. A megszokásnál, az egyenlősdi szemléletnél, a kényelemnél ezúttal határozottabb fék az áruellátás meglévő színvonalának jogos féltése. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének menetrendje ismert. A párt elvi állásfoglalása alapján a konkrét Intézkedések ez év harmadik negyedévében kidolgozásra kerülnek, s a szükséges jogszabályok novemberig megjelennek..A start időpontja 1985 január. Ekkor életbe lép az intézkedések nagy csokra, de nem valamennyi. Több lépésre fokozatosan a 80-as évek végéig .kerül ^or. Ez a többlépcsős megoldás ugyancsak sajátosság. Aki reálisan értelmezi a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését, az mentes az egyoldalúságtól. Értékén kezeli — nem becsüli túl és nem becsüli le — az újító lépéseket. Tudja, hogy nincsenek eszményi megoldások. Minden intézkedésnek vannak nemcsak előnyei, hanem hátrányai is. __________ Aki ez,t nem • ismeri fel, az nem látja a tennivalók lényegét, az előnyök maximális kiaknázására, s a hátrányok korlátozására irányuló törekvést. Önállóan A gazdaság fejlettsége, teher- bíróképessége, a társadalmi , tapasztalat, a nemzetközi viszonyok és tovább sorolhatnátok azokat a tényezőket, amelyek mind-mind kihatnak a döntésre és korlátozzák a mozgásteret. Nincsenek eleve adott és egzakt megoldások. Az egymástól különböző és egymást összegező hatások érzékelésére, az optimális esélyek kitaipintására, megragadására csak a politika művészete képes. A végeredmény ismert. Elvágták a vomtatókötelet, most kioldják a biztonsági övéket, s a vállalatok önállóan és megfelelően dolgozhatnak, saját javukra, az ország hasznára gazdálkodhatnak. Szabadon szárnyalhat, ismeretlen magasságokat járhat be a fantázia. Ne féljünk, hogy megszédülünk, elveszítjük egyensúlyunkat. Fontos, hogy szilárdan két lábon álljunk, szívünkre és eszünkre is hallgassunk. (Vége) Kovács József A DÖNTÉS MÉG VÁRAT MAGÁRA Szükség van-e a kisvasúira? A motorizáció első korszakában sokan úgy vélték, hogy a vasúti szárnyvonalakra nincs szükség, mert gyorsabb, gazdaságosabb a közúti szállítás. Sok vasútvonal forgalmát meg is szüntették. Később, amikor kiderült: a közúti fuvarozáshoz nemcsak járművek, de utak is kellenek, s az útépítéshez szükséges beruházási javak nem állnak rendelkezésre, felülvizsgálták a korábbi elképzelést. Köztudott, vannak olyan helységek, gazdasági egységek, amelyekhez az árut — legyen az építő-, tüzelőanyag, mezőgazdasági- termék — célszerűbb, egyszerűbb és gazdaságosabb vasúton szállítani. Néhány évvel ezelőtt — bár a vita még nem dőlt el, mert a minisztérium döntése nem született meg — szóba került a Kecskemét—Kiskunma jsa, illetve a Kecskemét—Kiskőrös közötti keskeny nyomközű vasút megszün-' tetése is. Az érvek akkor is sántítottak egy kissé, mert így hangzottak: „nincs kihasználva, működtetése gazdaságtalan”. ' Kétségtelen: az utóbbi években a személyszállításban csökkent a kisvasút szerepe, de nem szűnt meg! Még ma is vannak olyan települések, amelyekhez nem vezet közút, így nem kapcsolhatók be-a tömegközlekedés keringésébe. Az árufuvarozásban azonban növekedett jelentősége. Néhány 1983-as adat is bizonyítja, hogy a keskeny nyomközű vasútra változatlanul nagy szükség van, sőt egyes települések ellátásában nélkülözhetetlen. A két vasútvonal nyolc állomásán ez idő szerint huszonegy vállalat, üzem ad fel, és vár árut, végez rakodást. Az elmúlt évben a kisvasúton 79p0 tonna árut adtak fel, ez szinte teljes egészében szerfakülde- mény volt. Az áru feladója a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, amely Bugac-felső állomáson rakodik, de csekély mennyiségben Jakabszálláson is ad fel fát. (Bugac-felsőn egyébként iparvágány is van, amelyen 5790 tonna fát raktak be, amelyből 2700 tonna nyugati exportra ment.) Jelentős mennyiségű» 14 500 tonna áru érkezett a kis- vasúttal a községekbe is. Legtöbb Orgoványra, az áfész számára (tégla,1 szén, cement), Szánkra a Haladás Tsz-nek (műtrágya, építőanyag), Páhira a termelőszövetkezetnek (építőanyag, tégla, műtrágya). Az érkezett 14 500 tonnából 4600 tonnát a szén, 2000 tonnát a műtrágya, 3400 tonnát a cement képviselt. A kisvasúiról a nagyvasútra, illetve fordítva, az áru átrakását két helyen, Kiskunmajsán és Kiskőrösön végzik. A faáruk rakodását Kiskunmajsán géppel, Kiskőrösön kézi erővel végzik. (Itt jegyeznénk meg, ha a MÁV pénzügyi helyzete engedné, Kiskőrösön is meg lehetne valósítani a gépi rakodást, amellyel csökkenne a rakodás ideje, és a normál, illetve akisnyomtávú kocsik tartózkodási ideje.) Az idén eddig már nagyobb a forgalom, mint a múlt év hasonló időszakában. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ezerötszáz tonna fát adott fel, s a tájékoztatás szerint exportfaáruból ebben az évben húsz—huszonöt százalékos - növekedéssel számolnak. Műtrágyából is több érkezett az idén, mint tavaly. Aligha kell kommentár a1 felsoroláshoz. fiz eddigiek is bizonyítják: a kisvasúira a jelenlegi személy- és teherszállítási konstrukcióban nagyon is szükség van! Gémes Gábor . i i •ÜJ ROVARTALANÍTÓ ELJÁRÁS Sugárkezelt búzacsíra A tárolt búzacsíra sugárkeze- léses rovartalanítására fejlesztettek ki eljárást a Központi Élelmiszeripari Kutató intézetben. A búzacsíra .megóvására hazánkban első ízben alkalmaznak úgynevezett ionizáló sugárzást, amikor a kívánt rovarölő .hatást a sugárenergia pontos adagolásával érik el. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, most folyik az ily módonkezelt termék forgalmazásának engedélyeztetése. A korszerű táplálkozási formák terjedésével egyre bővül a kereslet a nagy rost- és tápanyagtar- talimü gabonakészítmények iránt. Ma már a ga’bonaipar önálló boltokkal rendelkezik — a többi között Kecskeméten is — amelyekben* különböző, magas tápértékű gabonatermekéket, így búzacsírát is jelentős mennyiségben árusítanak. Nő ezeknek a termékeknek az exportja is. A bővülő kereslet azonban számos tárolási problémát vet fel. A .búzacsírának ugyanis nagy a nedvesség- tartalma, és a rovarok számára kedvező életfeltételeket nyújt. 'A rovar,veszély ellen jelenleg alkalmazott vegyszeres védekezés csak részben jelent megoldást, ugyanis a kártevők különböző életszakaszukban eltérően érzékenyek a vegyszerezésre, és mindig van olyan generáció, amelyik közömbös a védekezés e formája ellen. Emiatt a tárolt terméket többször is kezelni kell, ami viszont részint költséges, részint időigényes, mivel a •• vegyszeres kezelés után biztonsági okokból kilencven napig nem szabad nyúlni a gabonához. A sugárral kezelt élelmiszereknél ezek a. problémák mind kiküszöbölhetők. Fizikai eljárásról lévén szó, vegyszeres maradék nem keletkezik, ezért feleslegessé válik a várakozási idő is. Fontos szempont az is, hogy a sugárzás valamennyi rovarra hatással van, a beavatkozást tehát nem kell ismételni. A sugárkezelést ma már számos élelmiszer tárolásánál világszerte alkalmazzák. A gabonatermékek — így a búzacsíra — iránt növekvő kereslet felvetette e védekezési módszer kiterjesztését. A búzacsíra esetében a sugárkezelés eredményei biztatóak. Sikerült meghatározni azt a sugárzási mennyiséget, amely valamennyi rovart elpusztítja, .ugyanakkor a beavatkozás a termék alkotórészéiben — vitaminokban, lipidekben — alig okoz változást. Budapesten már évek óta üzemel élelmiszerek sugárkezelésére alkalmas berendezés. Szakemberek szerint, 'ha a mostani kísérletek beválnak, fokozatosan sor kerülhet a vidéki nagy gabonatárolók sugárkezelő berendezésekkel történő ellátására. \ Japán találmány
