Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-24 / 147. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 147. szám Ára: 1,40 Ft 1984. június 24. vasárnap Piac Kecskeméten . & Mennyi zöldség es gyümölcs, és milyen áron talál vevőre a kecs­keméti piacon? Erről ér- ■ deklődött ‘munkatársunk csütörtök délutántól szombat reggelig a nagy­bani eladóktól és vevők­től, valamint a piaci I standokon árusítóktól. A felhozatalról és a keres­kedői szemléletről szer­I zett tapasztalatokról is beszámolunk lapunk harmadik oldalán. uuHnMMaaBBBanHnnnHBnHBaBaH ps jggpp. Mitterrand hazautazott Párizsba Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök szom­baton Moszkvából Volgo- grádba utazott. Elutazása előtt a nagy j Kreml-palota előtti téren ünnepélyes kere­tek között búcsúztatta a ma­gas rangú vendéget Konsz- tantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Volgográdban a francia ál­lamfő felkereste a hősi em­lékművet és ott beszédet is mondott. Rövid volgográdi tartózkodás utáni a francia küldöttség visszatért Párizs­ba. Szovjet és francia részről egyaránt úgy értékelték a csütörtöki és pénteki hivata­los megbeszéléseket, hogy a?ok nyíltak, építő jellegűek és hasznosak voltak, elősegí­tették egymás álláspontjának jobb megismerését és a véle­mények közelítését, A fran­cia köztársasági elnök pén­teki sajtóértekezletén megál­lapította, hogy a szovjet— francia csúcstalálkozón olyan alapokat sikerült lerakni, amelyek kedvező eredmé­nyeket ígérnek. A tárgyalások második napján a felek mindenek­előtt a kétoldalú kapcsolatok helyzetével, azok további fej­lesztésének lehetőségeivel foglalkoztak. Mindkét részről a politikai konzultációk rend­szerének folytatása mellett szálltak síkra. Részletesen elemezték a két ország kö­zötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokat is. HÉTFŐN KEZDŐDIK Óvodapedagógiai nyári egyetem Hétfőn — immár tizenharmadik alkalommal — megkezdi munkáját Kecskeméten a Tudomány és Technika Hazáiban az óvodapedagógiai nyári egye­tem, amelyre mint mindig, most is az ország szinte minden részéből érkeznék hallgatók. Az Óvónőképző Intézett — a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Bács-Kiskun megyei Szervezetéivel közösen szervezett — nyári egyetemének előadásai ezúttal az óvodai vezetés témája körié csoporto­sulnak. A rendezvénysorozatot dr. Gazsó Ferenc műve­lődési miniszterhelyettes nyitja meg holnap dél­előtt, s ugyan ő tartja a bevezető előadást is Az óvoda helye a magyar közoktatásban címmel. Dél­után a városi tanács nevében Fischer István el­nökhelyettes üdvözli a résztvevőket. A közoktatás irányítása és az intézményvezetés fejlesztésének tendenciái. Az óvoda-rendszeír néhány társadalmi problémája, A vezetés szabadsága, Pályakezdő óvó­nők munkahelyi közérzete — ez a néhány kiraga­dott előadásoím is a téma megközelítésének sok- szempontúságára1 utal. Az elméleti kérdésék mellett ugyanolyan' fon­tosak a gyakorlatiak: a Somogy megyei tapaszta­latokon kívül az NDK óvodáiban folyó munkába ■is bepillantást nyerhet a hallgatóság, mivel a meg­hívott előadók sorában találjuk a berlini Humbold Egyetem tudományos munkatársát is. Az előadá­sokat konzultációk, viták, kerekasztal-beszélgeté- sek egészítik ki, így például terítékre kerülnek az .integrált képzés egyéves tapasztalatait, a zenéi kreativitás kibontakoztatásának lehetőségei, az óvodai matematikai oktatás és testnevelés kérdései. A szokásokhoz híven tanulmányi kirándulást is szerveznek a résztvevőknek, ez alkalommal Duna­újvárosba. H. K. E. Befejeződtek a magyar—NSZK tárgyalások Záróeseményéhez érkezett szom­baton az a háromnapos prog­ram, amelynek során Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köz­társaság szövetségi kancellárja hivatalos látogatást tett Magyar- országén. Délelőtt Hajdú-Bihar megyé­ben vendégeskedett a kormány­fő, feleségével és NSZK-beli több mák személyiséggel együtt. A vi­déki látogatásra a vendégeket elkísérje Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé, -Nagy János külügyminisztériu- mi államtitkár, Esztergályos Ká­roly külügyminiszter-helyettes és Kővári Péter, a Magyar Népiköz­társaság bonni nagykövete is. A program a reggeli órákban a megyeszékhely, Debrecen régi és újabb nevezetességeinek megte­kintésével kezdődött. A szövet­ségi kancellár a városnézés so­rán — Sikula György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságá­nak első titkára és Szabó Imre megyei tanácselnök kalauzolásá­mmmmmmmmmmtmmamaammmommmammmtmmmmmmmmmt■ val — felkereste a történelmi múltú Nagytemplomot, az ora­tóriumot, majd betért az egyik üzletközpontba. Benyomásairól elismerőleg nyilatkozott, merít — mint mondta — alkalma nyílott megcsodálni a régmúlt és a leg­újabb kori történelem emlékhe­lyeit, valamint közeli személyes tapasztalatokat szerezni a deb­receni emberek életéről. Miután elköszönt az NSZK kancellárja a debreceni program házigazdáitól, a református kol­légium oratóriumában -— köztük dr. Bartha Tibor püspöktől, • a magyarországi református egy­ház lelkész-elnökétől, a Magyar- országi Egyházak ökomén i'kus Tanácsa elnökétől —, a Horto­bágy volt a látogatás következő állomása. Itt Polgár Sándor, a Hortobágyi Állami Gazdaság igazgatója fogadta Helmut Kohlt, akinek a «hátai lovaspályán lát­ványos lovasprogram során be­mutatták a messziföldön is híres magyar paripák legjobbjait, majd a ménest és a szürkegulyát. Közben elmondták az állami gaz­daság vezetői, hogy a Hortobágy Magyarország egyik legvonzóbb vendégforgalmi nevezetességei közé tartozik. Itt hozták léitre — több mint egy évtizeddel ezelőtt — Magyarország első nemzeti parkját, 65 ezer hektáron. A me­zőgazdasági .termeléssel összekap­csolják a természetvédelmet. A természeti értékek továbbőrzését szolgálják például olyan gén- bankokkal, amelyek segítik az ősi magyar szürke szarvasmarha, valamint a hosszúszőrű racka jiuh fennmaradását. Negyvenhárom- ezer hektáron gazdálkodik a Hortobágyi Állami Gazdaság, amelynek a nagy kiterjedésű szántóterülete mellett hatezer hektáros halastava is van, és pro­filjába tartozik az állattartás. Jeles rendezvények a Hortobá­gyon az esztendőnként ismétlő­dő hidi-.vásárofc és a nemzetközi lovasnapok. (Folytatás a 2, oldalon.) FEJLŐDIK A VETŐMAGTERMESZTÉS Huszonöt búzafajtát szaporítanak a megyében A homokhátsági szántókon éréshez közeledik az őszi kalászos. Több település, közöttük Kecskemét, Pálmonostora, Tiszaalpár közös gaz­daságai, a jövő héten meg is kezdik az árpa betakarítását. E gabo-’ naféle termesztése az utóbbi években fellendült. A növendékállatok takarmányozásánál szinte nélkülözhetetlen kalászos ugyanis, a ked­vezőtlen időjárású esztendőkben is ritkán csapta be a terményre annyira számító állattartókat. Megnőtt a kenyérnekvaló termőterü­lete is. Segítette ezt az intenzív gabonatermelési program és az ez­zel összefüggő hitelakció. Mit sem ér azonban a legkiválóbb műsza­ki eszköz, ha hiányzik a magas terméshozamok elérésének a bioló­giai háttere. Nos, ebben a tekintetből is van eredmény. Kiváló tu­lajdonságú külföldi és hazai vetőmagvakhoz juthat a termelő. Eze­ket jórészt a szakvállalattal kötött szerződéses fettételek mellett, éppen Bács-Kiskun nagyüzemei állítják elő. • A vetőmagüzem automata tisz­ti tógép sorának vezérlőműszereit állítja be Varga György szerelő. • A pálmonostorai Keleti Fény Tsz-ben már alkalmas az ara­tásra a vetőmagnak termesztett őszi árpa — ezt állapította meg Wendler István ágazatvezető. Sok munkával, figyelemmel, szakértelemmel és nem lebecsü­lendő beruházási költséggel le­het megteremteni ennek feltéte­leit. A vetőmag-szaporítás azon­ban, a növénytermesztés más ágazataihoz viszonyítva, még jö­vedelmezőbb tevékenységnek szá­mít. A Növénytermesztési és Minősítő Intézet területi köz­pontjának szakemberei a fajta- szaporításra bejelentett gazdasá­gokat sorra felkeresik még a termény érésének a kezdetén. A szántóföldi szemle allkalmáva 1 számos vizsgálatot végeznek. El­lenőrzik a növényzet általános kultúrállapotát, kezeltségét, fej­lettségét, kiegyenlítettségét, ide­gen- vagy azonosfajúságát, fajtá- júságát, s az egyéb követel­ményeket, amelyeknek a vető­mag-előállításnál meg kell fe­lelnie. Bács-Kiskun 13 állami és szö­vetkezeti nagyüzeme az igények­nek megfelelő Színvonalon 25 .búzafajtát szaporít. Igen elter­jedt az Mv—8-as, az Mv—9-es, a martonvásári fajták közül még az Mv—10-es és az Mv—4-es is. Mindezeket keresik a gazdasá­gok, vetőmag-szaporításukról ezért gondoskodni kell. A szege­di fajták közül a Gk—Szeged, a Tiszatáj, a Csongor a köztermesz­tésben leggyakoribb, s a vető­mag-előállításuk is számottevő. (Folytatás a 2. oldalon.) Üdítőital ellátás a nyáron Újdonság a Hamvas és az Alföld A megye üdítőital-gyárai a nyá­ri főszezonra készülnek. A töl­tőgépsorok, palackozók nagyja­vítása mindenütt befejeződött, és zavartalanul folyik a termelés. Jobb kínálat várható ezen a nyá­ron, rpint a korábbi esztendők­ben, ugyanis a megyei gyártók nemcsak ipbb italt töltenek pa­lackokba, hanem ’ növelték a vá­lasztékot is. A Közép-Magyarországi Pin­cegazdaság által gyártott és ked­velt Márka-család üdítőitalaiból egyre többet literes üvegekben hoznak forgalomba, de lesz ele­gendő a kispalackokba töltött szőlő, tonik, meggy és egyéb gyümölcsízű hűsítőkből is. Űj termék kerül üzletekbe: megkezd­ték a rostos őszi- és sárgabarack- lé palackozását, amely jellegéhez híven a Hamvas nevet kapta. Ebből naponta ötezer üveget töl­tenek meg. A Bácsszőlős—Kunbajai Állami Gazdaság az év végéig mintegy • A tiszakécskei gyárban megkezdték a Sztár meggy palackozását. (V. Kerekes Ferenc felvétele) húszmillió palacki Traubisoldát szállít megrendelőinek, s a már megkedvelt Ági nevű meggy- és maínanektár mellett a napokban kezdték el az Alföld nevet vise­lő meggy-, málna- és narancsita­lok készítését, amely rövidesen kapható lesz a megye területén. A Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság által gyártott citrusfé­lék, juice-ok tavaly egy-két hé­tig a hiányzó áruk listájára ke­rültek, az idén augusztustól vi­szont bizonyos, hogy elegendő ke­rül forgalomba. Ekkor kezdi meg termelését egy új palackozó üze­mük, amelynek gépeit most olasz és francia szakemberek szerelik az új csarnokba. A Budapesti Likőripari Válla­lat tiszakécskei gyára 140 ezer hektoliter üdítő italt palackoz az év végéig. A Coca-Cola, a Sztár narancs és Tonik mellett meg­kezdték a Sztár meggy értékesí­tését is, amelyből 25 ezer üveggel küldenek naponta a megrende­lőknek. A Coca-Cola alapanyaga Amerikából érkezik és szállítási gondok miatt egyenetlen. Emiatt voltak, s várhatóan lesznek is in­gadozások az ellátásban ebből az üdítő italból. A megye legnagyobb üdítőital- gyárainak raktárkészlete ezek­ben a napokban megnyugtató és biztosítéka annak, hogy a meg­kedvelt és keresett hűsítők vá­lasztéka miatt sem lesznek pa­naszok. Sőt, exportra is jut, no­ha csupán a Közép-Magyarországi Pincegazdaság szállít külföldre, csehszlovák megrendelésre az év végéig százezer hektoliter szőlő­márka alapanyagot. Megdöbbentő tényeket so­rakoztatott föl egy UNESCO- bizottság, amely a világ gyer­mekeinek a munkában való részvételét tanulmányozta. Szőnyegszövő székek mellett görnyedező 10—12 éves lánykák keresik a kenyeret — sokszor az egész családnak Indiában, háromévesek hord­ják a téglákat az építkezések­hez, pincérként tízórákat trap- polnak felnőtteknek is fárasz­tó munkában gyermekbérért kamaszfiúk Olaszországban. Aligha lehetne egy napon említeni ezeket a szörnyülkö­désre okot adó példákat a „hazai” gyakorlattalI Pedig nálunk is vállalnak munkát a nyári szünidőben a fiatalok. Többségük a zsebpénz ki­egészítésére, néhányuk pedig nemesebb céllal: hogy a csalá­di költségvetéshez hozzájá­ruljon. Ne , feledkezzünk meg azokról sem, akik anyagi ellenszolgáltatás nélkül is szí­vesen segítenek szüleiken a ház körül, a hobbiföldön, vagy a műhelyben. A legszerencsésebb helyzet­ben az a gyerek van, akinek a munkára való nevelését nem a tantervi előírás, hanem a szüleiknek példamutatása ala­pozza meg. Az örömmel vég­zett alkotómunka vágyat kelt: megmutatni azt, hogy ő is ké­pes erre. Mert olykor a fúvó széltől is óvott gyeitekeink is szeretnék bizonyítani önálló­ságukat, függetlenségüket (korosztályi sajátosság ez), azzal, hogy pénzt keresnek. Felelős beosztásban dolgozó ismerősöm tizenegynéhány éves fia így szegődött el dél­utánonként egy kisiparoshoz. A számára játékszámba menő munkáért alkalmanként akár száz forintot is megkeresett. Milyen büszkeség volt az igy összegyűjtött pénzzel előállni! Magyarországon törvény rög­zíti a kiskorúak munkaválla­lásának lehetőségeit. Így is van rendjén; még az árnyékát is kerülni kell annak, hogy a gyermekek kizsákmányolásá­ra a lehetőséget megteremtsük. De elgondolkodtató, hogy az általános iskola felső tagoza­tába éppenhogy csak beirat­kozottaknál tapasztalható a legpezsgőbb munkakedv, míg a munkát már fizikailag is jobban bíró középiskolások in­kább a jó kereseti lehetősége­ket tartják elsődlegesnek. Országos tapasztalat, hogy évről évre kevesebb diák vál­lal munkát a nyári szünidőre. A csökkenő szám mutathatja azt is, hogy mind kevesebbeket hajt a szükség a pénzkeresetre. De elgondolkodtató az a tény is, hogy az építőtáborokban egyre inkább fontosabb szem­pontnak tűnik a közös együtt- lét, a szórakozás, mint az el­végzendő feladat. Csodálkoz­ni ezen aligha lehet, amikor még a reklámokban „a-|-l szezon ruha életformát sugall” blőd szlogen nyilvánosságot kaphat. A felnőttek felelőssége a fel­növekvő generációért még so­hasem volt olyan nagy, mint napjainkban. Mert miközben „fecseg a felszín”, meg kell magyarázni a becsületesen végzett munka önmagában hordozott tisztességét a kon­junktúra-lovagoknak talmi (de kézzelfogható, szemmel látha­tó) sikereivel szemben. És amikor munkába áll a gyermek, mi mutatjuk számá­ra a példát. Rajtunk áll, hogy rosszat-e, vagy jót? És miért ne a jót! Nagy Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom