Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-20 / 143. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1984. június 20.

FELESLEGES KÖLTSÉGEK NÉLKÜL

Értékelemzés a MEZŐGÉP-nél

SAJTOPOSTA

Tavaly a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat hozzákezdett a gazdálkodás és a termelés- irányítás komplex átszervezéséhez, annak érdekében, hogy a fokozódó gazdasági vereeny- , ben ds megállhassa helyét. Természetesen nem máról ‘holnapra, hanem lépésről lépésre, korszerű módszereket figyelembe véve hajtja Végre elképzeléseit. 1983. május 1-vel például elrendelte a vállalat műszaki ellenőrzési osztályának főosztállyá szervezését oly módon, hogy tennivalóit a műszaki és a belső ellenőrzés mellett az értékelemzéssel — mint új feladattal — növelte. Személyi változás csupán annyi történt, hogy a részleg kapott egy új munkatársat, Diószegi ' Dezsőből pedig főosztályvezető lett. Tőle kérdeztem, mi is az az értékelemzés?

Az újra megtalált módszer

— Hazánkban tíz éve foglalkoznak értékelemzéssel, amelynek kidolgozása L. D. Miles amerikai mérnök nevéhez fűződik — válaszolta a főosztályvezető. — Miles az értékelemzést a felesleges költségek feltárására irányuló módszernek tartja. Nála azonban a fogalom csakis használati érték elemzésére vonatkozik. Vagyis felesleges alkatrész, munkaművelet ne terhelje a termék előállítási költségeit.

A kezdeti nagy érdeklődés a hazad vállalatok körében hamarosan lanyhulni 'kezdett. A külső és belső piacokon akkor még nem volt gond az értékesítés. A MEZŐGÉP Vállalat is könnyedén tudta növelni árbevételét, és nyereségét új termékek gyártásával, s általában a cégeknek még áremelésre is módjuk nyílt.

A 80-as évékben viszont szigorodtak a gazdasági körülmények, s a termelés hatékonyságának növelése, a nyereségesség megtartása fontos célként került előtérbe. Mindehhez ésszerű, eredményes eljárások alkalmazására van szükség, s így került újra előtérbe az értékelemzés is.

Jelenleg az országban hét nagyvállalat foglalkoztat főállású értékelemzőt. A Kecjiikeméti ,.]Mé- V \?Ő<SÉP Vállalati y '.yéZetőSégÁ' y tí felfigyelt a módszer jelentőségére, s így került sor a már említett átszervezésre. Ehhez még csak annyit, hogy az értékelem- zési csoport vezetőjévé az uj munkatársat, Kalásziné Alter Ibolyát nevezték ki. Egyébként most nyertek egy díjat a PRO- DUKTORG Szervezési Vállalat témapályázatán.

— Hogyan dolgozik a csoport, milyen módszereket alkalmaz munkájához? — kerestem fel Kalászinét.

— Az értékelemzés mint tevékenység ugyan ide tartozik, a teendőit azonban nem a főosztály dolgozói végzik el — magyarázta a csoportvezető. — A célul 'tűzött feladatokra, a különböző területekről a szakmájukhoz legjobban értő szakemberekből 7—10 tagú csapatokat ala- . ki tünk. Az általában termékre orientált csoportok tagjai között van konstruktőr, gyártásfejlesztő, tecKnóíógus, közgazdász, kereskedő. anyaggazdálkodó. Ezek a maguk munkája mellett hetenként néhány órát a célfeladattal fogfalkoznak, s minden héten — előre meghatározott időben — munkaterv szerinti megbeszélést tartanak.

Ha a verő szívesen fizet

— Mit tartalmaz a munkaterv?

— Meghatározza a témát, a csoport kialakítását, s hogy mire irányuljon az információgyűjtés. Kutatni kell a vevő igényeit, például, hogy mi a felesleges számára a termékben, és mi hiányzik belőle, amire viszont szüksége lenne. A továbbiakban a munkaterv a gyártással kapcsolatos tennivalókat tartalmazza. Többek között, hogy mi a termék feladata, vagyis funkcióelemzést. Azután a gyártási költségek meghatározása következik. A vállalatoknál eddig azt tették, hogy egy adott üzemben a költségeket összegyűjtötték és vetítették az ott gyártott termékekre. Az értékelemzésnél viszont már egy-egy termék alkatrészeire, részegységeire vetítenek. A funkcióelemzéssel /pedig azt állapítják meg, hogy például két alkatrész egymáshoz kapcsolásához csavarra van szükség, vagy má^ ^, esetleg egyszerűbb —,

f \ kőtéi® ,rrtöd' iä’rhiegf élei.

Egyébként nem kizárólag költségcsökkentésre törekszünk. Ha a

vevő érdeke úgy kívánja — és szívesen fizet is érte —, akkor a drágább, tartósabb, megbízhatóbb anyagból készült alkatrészt építtetjük be.

A heti megbeszéléseken a csoport tagjai előadják ötleteiket. Az a jó, ha minél több van belőlük. Mindegyiket megvitatjuk., kidolgozzuk a megoldásokat, s a legjobbat ajánljuk a- vállalat vezetésének alkalmazásra.

— Mivel nyertek a PRO- DUKTORG pályázatán?

— A Modul rendszerű alagút pasztőröző berendezés konstrukciós és technológiai értékelemzése volt a témajavaslatunk. Ebből a gépcsaládból évente 100 'millió forintos megrendelése van vállalatunknak. A termelési érték 60 százaléka anyagköltség, ugyanakkor az anyag 70 százalékát tőkés importból szerezzük be. Az értékelemzésre, tett javaslatunk az importanyag hazai anyagokkal való helyettesítése volt.

ötvennégy pályázat közül a mienk a harmadik díjat nyerte el. Ezzel jár, hogy a téma értékelemzését ingyen végzik el a PRODUKTORG szakemberei, ami 6 százalékos garantált költségmegtakarítást jelent. Ugyanakkor az említett szakemberektől megtanulhatjuk az értékelemzést, mint módszert, és mint gondolkodásmódot is, amelyet szeretnénk széles körben meghonosítani vállalatunknál.

Szemléletváltozás kérdése

— Mi a biztosíték arra, hogy nem lesz szalmaláng életű az értékelemzés a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalatnál? — tettem fel a kérdést dr. Kuczik István igazgatónak.

— Vállalatunk termékeinek

egyharmad részét exportáljuk. Szeretnénk megtartani a már megszerzett szocialista és tőkés piacainkat. Ezt azonban csak termékeink versenyképességének fokozásával érhetjük el. Ennek az értékelemzés az egyik módszere. Eddig 32 dolgozónkat képeztet- tük ki, s közülük tizenötöt már értékelemzési feladatokkal bíztunk meg. Lényegében szemléletváltásra van szükség, ami már elkezdődött vállalatunknál.

UgyanafekoF-a--módszer alkalmazását folyamatossá, a vezetők fontos feladatává tesszük.

Nincs elbizakodás a solti szövetkezetben

A solti Vegyesipari Szövetkezet 33 éves történetében a legjobb gazdasági év a tavalyi volt. Árbevételüket az 1982. évi 52 millió forinthoz képest 15, nyereségüket 50 százalékkal növelték. Mindezt tervszerűen csökkentett létszámmal érték el, aminek az egyik legörvendetesebb következménye az volt, hogy kiemelkedő mértékben, hét százalékkal tudták a bérszínvonalat növelni.

Kinök-kinek vénmérséklete szerint a jól végzett •munika örömére, büszkeségre, elégedettségre adtak' okot a fizetési borítékot hizlaló, de nem kevésbé a szövetkezét hírnevét öregbítő eredmények. örsi Bálint elnököt nem késztették elbizakodottságra.

— Az önmagunkhoz mért fejlődésnek ezt az arányát nem tudjuk megismételni, ehhez nincsenek meg a lehetőségeink. Az elért szintet szerényebb mértékben is nehéz lesz túlhaladni. Ami a termelékenység növelését illeti, tartalékaink nagy részét fölhasználtuk, a termelés fejlesztésére a jelenlegi közgazdasági körülmények között nem számíthatunk. Pedig erre nagy szükségünk lenne. Győződjön meg róla személyesen, nézzünk szét a telepen.

A lakatosok műhelycsarnoka szinte üres. A legtöbben az udvaron dolgoznak.

— Ezekkel a nagy épület-vasszerkezetekkel, amiket exportra gyártunk, nem férnek el bent, a csarnokban. Igaz, hogy ebben az időben szívesen dolgoznak idekint. A helyszűke miatt gond inkább télen van.

Majd lesz még melegük Afrikában, azoknak ugyanis, akik a rendeltetési helyükön szerelik ösz- sze a vasszeíkezetaket. Nem újdonság már a szövetkezetben a Líbiában, Algériában való munkavállalás mint lehetőség. Vonzerejéből azonban mit sem vesztett.

— Eddig tízmillió forint értékű — dollárelszá- molású — lakatosipari munkára van szerződésünk érre az évre, további hatmilliós üzlet megkötéséről folynak jelenleg a tárgyalások. Nemcsak épületvázakat, hanem ajtókra, ablakra díszrácsokat, s más egyedi darabokat is gyártunk. jTöhb, egymásba nyíló, zsúfolt helyiség: a kiseblb- nagyobto munkadarabok között keskeny út maradt az „anyagmozgatásra”. A faiipari részlegben sem .kedvezőek a körülmények a munkaszervezés, a termelékenység javítására.

— Ebben a szakmában részben kooperációban dolgozunk, elsősorban a Kalocsai Asztalosipari Szövetkézéinek. Felsőoktatási intézményeknek táíb- •• lát, emellett' beépített szekrényt, könyvtári berendezéseket készítünk. Űj kooperációs partnerünk a DUTÉP, megrendelésére egyedi munkát végzünk.

A faiparhoz hasonlóak a körülmények a cipőipari részlegben. Itt mégis van valami, amire az élnök felhívja a, figyelmemet:

— Cipőipari gépeink jelentős része új, nagy réMájus 30-i Sajtóposta rovatunkban tettük szóvá, hogy szá. mos kistermelő a szerződés alap. ján meghizlalt állata leadását követően csaik hosszú idő — nemegyszer másfél’ hónap — múlva kapja kézhez a vételárat.

Ez a késlekedés nehezíti az újabb hasolnló vállalkozás feltételeinek — takarmánybeszerzés, ól javítása stb. — megteremtését. Egyidejűleg közöltük az állatforgalmi vállalat egyik vezetőjének válaszát, miszerint az utóbbi időben valóban voltaik pénzügyi gondjaik t— hiszen a tröszti, illetve a külkereskedelmi csatornákból is csak vékonyan. „csordogáltak” hozzájuk a forintok, melyek már megszűntek, s azóta folyamatosan továbbítják a pénzt a felvásárló- szövetkezetnek, vagyis 8—10 napon belül kézhez vehetik az ösz. szegeket az állattartók.

CIKKÜNK NYOMÁN

Kaptak nyugtát a szülők

Április 11-én e hasábokon adtunk helyt a kiskunhalasi szülők panaszának, nevezetesen, hogy van a városban olyan bölcsőde, óvoda és általános iskola, ahol nem adnak írásos elismervényt a gyermekétkeztetési díj befizetéséről. Ezzel kapcsolatosan közöltük: a pénzkezelés szabályaival ellentétes gyakorlatról van szó, melynek megváltoztatása érdekében elsőfokon, a helyi tanácsnak van teendője.

Hivatalos válasz máig nem érkezett hozzánk ez ügyben, újra küldött azonban" levelet Kalmár Éva olvasónk, aki az alábbiakat írta az érdekelitek nevében :

Örömmel mondunk köszönetét eredményes közbenjárásukért. Bár több mint két hónap telt el a cikkük megjelenése óta, de végül is történhetett valamilyen intézkedés, mert a június Í2-i díjbefizetésről már mindenki kapott nyugtát. Azt persze nem értjük, miért csak a sajtó bírálata nyomán hajlandók egyes munkahelyeken pontosan betartani a feladatuk elvégzésére vonatkozó előírásokat. (Ez utóbbit mi sem értjük. A szerk.)

Még egyszer a vételárról

Nos, a napokban ismét arról értesültünk, hogy többhelyütt továbbra is hasonló okból panaszkodnak a hizlalással foglalkozó emberek. Például a kunszentmik- lósiak immáron három hete sürgetik a vételár küldését, eddig hiába.

Mi az oka a' kifizetés körüli újabb gondoknak? — kérdeztük a megyei ■ állatforgalmi és húsipari vállalat főkönyvelőjét, aki a következőket mondotta j

A leadott és a megrendelőknek elszállított állatokért járó összeget már rendszeresen megkapja a

vállalat, ahol feszített tempóban végzik a dolgozók az átutalás adminisztrációját. Csakhát olyan mérvű az elmaradás, hogy azt nem egyszerű pótolni. Mostanában egy munkaközösség' ds alakult ilyen célból, s tagjai a napi munkaidőn túl is szorgoskodnak. Feladatuk nagysága talán érzékeltethető azzal a ténnyel, hogy naponta 40 millió forintot utalnak át a különféle számlákra. Várhatóan egy—másfél hét kell ahhoz, hogy mindegyik felvásárló szervhez megérkezzenek a vételárak.

Mi ezúton is türelmet, megértést kérünk a partnergazdasógok- tól, és főleg a kistermelőktől, akik bizton remélhetik, hogy a következő állatátadásuikl után már valóban megkapják a pénzüket körülbelül tíz nap elteltével, amely idő voltaképpen a banki lebonyolításhoz szükséges.

ÜZENJÜK

Kovácsi Ibolyának, Kis- fcummajsára: A közlekeSmSr'vSa4 önítolelősíég- re amiatt, mart a motoros járművén még ma is. megtalálható a régebben lets zeneit pótféklámpa. A közle- . kedési miniszter m»' <® 29.) KM szárSÜ — ez év február 1-Sh 'hatályba’ Térié« rendelete ugyanis1 világosan kimondja: e jogszabály kiadása előtt felszerel* pótlékig™ elűkeítáv olkainl a gépjármű veikről.

Molnár Pálmának, Kalocsára: Lakóiház felújítására, bővítésére, korszerűsítésiére, közművesítésére sfb., is felvehető ’hitel az OTP- től. Az összeg a költség 70 százalékáig, maximum W0 ezer forintig terjedhet, melynek évi 3 százalékos a kamata, s a törlesztési ideje nem lehet hosszabb j IS évnél. Ezen túlmenően — ha azt az építtető nagy kiadása, valamint a jövedelme indokolja — bankkölcsön ils igényelhető, mégpedig az említett 70 százalékos költségarányon belül,

Nagy Ottó

évente 8 százalékos kamattal, 6 a pénzt 10 esztendő alatt kell visszafizetni. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen építtető nem részesülhet szociálpolitikai kedvezményiben. Az ezzel kapcsolatos további tudnivalókról készséggel tájékoztatja önt a pénzintézet helyi'fiókja.

R. I.-nének, Soltvadkert- re: Az albérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő közös megállapodása hozza létre, amit célszerű írásba foglalni. Ebben rögzítik, milyen követelményeket támaszt bérlőjével szemben a tulajdonos, aki a szerződés érvényességének időtartamát meghatározhatja. A benne foglaltaik nem teljesítése, vagy egyéb miódon való megsértése alapot ad' a felmondáshoz. Ami a lakcímbejelentési kötelezett- siégét illeti, azt a 6/1983. (XI. ,20.) számú belügyminiszteri rendelet taglalja. Aki a rendelet előírásának nem tesz eleget, vagyis a bejelentkezésiét elmulasztja, az ellen a helyi tanács folytathat le szabálysértési eljárást, mégpedig a bérbeadó közlésie- kérésie alapján.

| IBMBII^HWM I

Akik felverik a piaci árat...

Mostanában gyakorta hallunk méltatlankodni háziasszonyokait, mert borsos árat fizettettek velük a család asztalára kerülő zöldségért, gyümölcsért. Megfejthetetlen rejtély a számukra, hogy az vizitetekben miért mérik sokkal többért (néha duplájáért; a különféle árut, mint amennyiért a (termelőitől felvásárolták, az árak. piaci felverésének okára azonban már rájöttek. Legalábbis Kiskunhalason, ahonnan a Schönherz utca 7. szám alól küldte levelét többek nevében özv. Szőke Ferencné:

A helyi piacon reggelente bőséges a kínálat, mégis minden hamar megdrágul, mert ott sürög- nek-forognak az úgynevezett viszonteladók, akik megemelik az árakat. Hogyan? Korán felvásárolják a friss paradicsom, paprika, krumpli stb. zömét, majd nemsokkal később akár 30—40 százalékkal drágábban kezdik azt árusítani a saját standjukon. Mi, kisjövedelmű emberek, úgy 6—7 óra körül már csak fogcsikorgatás közepette tudjuk kifizetni a növelt árakat, melyekből bizonyára busás hasznot szednek össze egyesek. Szerintem valamilyen módon elejét kellene (lehetne) venni az efféle gyakorlatnak, ami a közhangulatnak sem tesz jót!

„Sárban-vízben járunk...”

Nemrégen gázcsőfektetés volt a kecskeméti Má- riavárosban. A nagyarányú munka. során megbontották az esővíz-elvezető csatornát, s ^ <t hatalmas földmennyiséget a járdára tették, például a Farkas Sándor és a Jász utca sarkán. Á következmény pedig * az, hogy eső alkalmával nem tűd elfolyni a víz, s benne, meg a sárban járunk térdig. Legutóbb már a tűzoltókat is riasztották az érdekünkben, hogy elszivattyúzzák az áradaitot.

Különös, hogy a közterületi helyreállításra nem akad vállalkozó. S az még furcsább, hogy a tanács sem siet változtatni a tarthatatlan állapoton. Azzal biztatják egymást a lakók, hogy sopánkodás helyett ásót és lapátot kell fogni, s betömni az árkot, meg járhatóvá tenni a járdát. Talán a fiatalabbak hajlamosak is erre, de én beteg vagyok, meg 85 éves, így hát nem tudok részt venni az ilyen társadalmi munkaakcióban. Talán mégis csak a hatóság dolga lenne itt a rendcsinálás... írja többi között a Farkas Sándor utca 32. szám alatt lakó özv. Harczi Istvánná.

□ □ □

KÉRDEZZEN — FELELÜNK o □

□

H> Afrikába készül ez a vasszerkezet, amelyen Gulyástót Jenő és Nagy Sándor dolgozik.

szét magunk készítettük. A gépesítésre már csak a termékszerkezet-,váltás miatt Is szükség volt. Üj f azonú, a korábbinál tetszetősebb, de .egyben „mun- kásaibb” cipőtalpat, illetve foglalóbélést gyártunk. Elsősorban á régi kooperációs partnerünk, a Duna Cipőgyár megrendelésére, de az idén. a kecskeméti Cipőipari Szövetkezetnek és más cipőgyárnak is dolgozunk.

Munka tehát van bőségesen, a gond inkább az, hogy a megrendelésektől függően egyszer több, másszor kevesebb.

— Ez a bér szeimiporitjából is feszültséget okozott korábban — mivel hol túlórát, hol állásidőt kellett fizetnünk —, amíg létre nem hoztuk a gazdasági munkaközösségeket. E kis kollektíváknak köszönhetőién a termelést is növelni tudjuk valamelyest. Erre az évre szerény ■— 4—5 százalékos — növekedést terveztünk árbevételben, nyereségben, bérfejlesztésben egyaránt. Csak a számokat tekinti ve, nem látszik nagynak az előttünk álló feladat. Az elért színvonalhoz és,az adott körülményeinkhez viszonyítva azonban be kell látnunk: nehéz lesz a megvalósítás.

Almást Márta

A földhasználó kötelezettségéről

A kecskeméti Hajnal család a Szarkás 284. szám alatti hobbite-' rület tulajdonosa. Bár műveli földjét, a termésé mégis veszélyeztetett, mert arrafelé mostanában nagyon elszaporodott a vaddohányként ismert gyomnövény, mely a szomszédos — nem magántulajdonban levő — birtokot borítja be, s a magjai onnan kerülnek szerteszét. A káros növény irtása nemcsak időigényes munka, de sok pénzbe is kerül (nem olcsók a vegyszerek). Olvasóink azt kérdezik: ha a kötelező földművelés elmulasztása okoz ilyen sajnálatos helyzetet, megtéríttethető-e az emiatti plusz kiadás?

Igen fontos népgazdasági és egyéni érdek, hogy minden mezőgazdasági rendeltetésű földet megműveljen a használója (tulajdonosa). Ezt a kötelezettséget jogszabály is előírja, melynek végrehajtását rendszeresen ellenőrzi a földhivatal, illetve a tanács szak- igazgatási szerve. Az önök esetéből arra következtetünk, hogy a - jelzett térségben nincs minden rendjén sem a gazdálkodás követelményeinek teljesítése, sem az ezzel összefüggő hatósági vizsgálatok, intézkedések körül.

Mint a megyei tanács mezőgaz- , dasági osztályán megtudtuk, a szóban forgó vaddohánynak hatalmas méretűek a levelei, melyek beárnyékolják a kultúrnövényeket, sőt a tápanyagok egy' részét is elvonják tőlük. E gyom gyorsan szaporodik, terjed, így hát nem tűr halasztást az irtása. Ebből a

póI hói töhhfplo Viatácnc votfvC7Pr

alkalmazható, bár jó módszer a kapálás is, hiszen e növénynek nem mélyek a gyökerei. Végezetül javasolták informátoraink, a történtekről értesítsék az illetékes földhivatalt, mely eljárást kezdeményezhet a föld megmunkálását elhanyagoló gazdasággal szemben. A gyomos területe által okozott kár ügyében viszont a bíróságnak van joga döntést' hozni.

Miért akadozott a nevelési segély folyósítása?

Nagyon szomorú a négy kiskorú gyermekéről gondoskodó kiskőrösi édesanya, Markó Pálné, mert a családja szűkös jövedelméből alig futja a legszükségesebb kiadások fedezésére. Erre csak ráadás, hogy nem végezhet kereső foglalkozást, hiszen odahaza kell gondoznia a mozgássérült, s önmaga ellátására képtelen gyermekét. Bár a helyi tanács megállapított olvasónk részére nevelési segélyt, azt azonban rendszertelenül kapja. Vajon mi az oka ennek? — kérdezi.

Az esetet kivizsgálta a megyei tanács művelődési osztálya, melynek megállapításáról, s az ilyen ellátással összefüggő tudnivalókról Csekei Sándor helyettes osztályvezetőtől kaptunk tájékoztatást.:

Az évi félmillió forintot jóval meghaladja az összeg, melyet nevelési segélyként folyósít a Bács- Kiskun megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet. A rendelkezésére álló pénzügyi keret — sajnos — nincs mindig arányban a szűk. séglettel, ezért fordult elő tavaly, hogy száznál is több család várta hiába ezt az anyagi támogatást. A

későbbiekben kapott póthitelt az intézet, e pénz azonban csupán a jogos igények egy részének a teljesítését tette lehetővé.

Megjegyzendőt ez a segélyezési forma csupán lehetőség, mellyel akkor élhet a rászoruló — tehát a nehéz szociális körülményei következtében a kiskorú gyermekeit megfelelően ellátni nem tudó — család, ha ilyen célra biztosított a költségvetési előirányzat. S mert a gyámhatóságok az év során folyamatosan kezdeményezik, és állapítják meg a kérelmezők e segélyét, annak kiutalása az iratok beérkezésének sorrendjében történik, vagyis bekövetkezhet az, hogy a későbben igényelt összeget csökkentett mértékben kaphatja meg egy-egy szülő.

Végezetül tolmácsoljuk olvasónknak a művelődésügyi osztály javaslatát: forduljon újból a helyi tanács gyámügyi hatóságához, melynek határozata alapján most mód nyílik arra, hogy nagyobb összegű nevelési segélyt kapjon a megyei gyermekvédő intézettől!

Az előzőekhez csupán annyit fűzünk hozzá: talári reálisabb lenne e segélykeret összegének meghatározása, ha ahhoz előzetes felmérést készítenének a helyi tanácsok a körzetükben lakó sokgyermekes, illetve nehéz anyagi helyzetű családokról.

Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a.

Telefon: 20-111.