Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-16 / 140. szám
2 ® PETŐFI NÉPE * 1984. június 16. NYILATKOZAT a KGST-tagországok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairól Helmut Kohl Magyarországra látogat Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja. (MTI) REAGAN ÉRTELMEZÉSÉBEN Mit jelent a „<csendes diplomácia 9 ? (Folytatás az 1. oldalról) gának fokozása, a megérett problémák kellő időben történő megoldása, valamint a KGST-orszá- gok abban való érdekeltségének növelése támaszt, hogy elsősorban az egymás közötti együttműködést fejlesszék. Továbbra is időszerű az a feladat, hogy a tervezési együttműködést szervesen kapcsolják össze az áru- és pénzviszonyok aktív alkalmazásával. Tovább fogják tökéletesíteni az egymás közötti kereskedelemben érvényes árképzési rendszert, és az együttműködés valutáris-pénz- ügyi eszközeit, erősítik a kollektív valutát — a transzferábilis rubelt. Az együttműködési mechanizmus fejlesztését és tökéletesítését elő kell segíteniük a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában kidolgozásra kerülő, a KGST-tagországok gazdasági mechanizmusai szerkezetének közelítését célzó javaslatoknak is azokon a területeken, amelyek a legfontosabbak a kölcsönös gazdasági kapcsolatok fejlesztése szempontjából. A kommunista és munkáspártok vezetői és a KGST-tagországok kormányfői a jövőben is szükségesnek tartják a gazdasági együttműködés fejlesztését más, a KGST-n kívüli szocialista országokkal, abból a meggondolásból, hogy ennek az együttműködésnek fontos szerepe van minden egyes ország gazdasági fejlődésében, és hogy a szocializmus pozíciói erősödjenek a világon. A jövőben is szélesíteni fogják az együttműködést a fejlődő országokkal, abból kiindulva, hogy az elő fogja segíteni az említett országok nemzetgazdaságainak fellendítését, és gazdasági függetlenségének erősítését, a velük folytatott kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlődését. Továbbra is készek arra, hogy fejlesszék a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági, és tudományos-műszaki kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal, a világ valamennyi államával. Megerősödött azon meggyőződésük, hogy e kapcsolatok fejlesztése elő fogja segíteni a népek közötti kölcsönös megértés erősítését és a nemzetközi feszültség enyhítését. Az értekezlet résztvevői kifejezik azon szilárd meggyőződésüket, hogy a hozott határozatok következetes megvalósítása új, fontos impulzust ad további lendületes gazdasági fejlődésüknek és a kölcsönös együttműködésnek, a szocializmus növekvő tekintélyének és vonzerejének a világban, szorosabbra fűzi és minden oldalról erősíteni fogja a 'KGST-tagországok egységét, amelyeket az alapvető osztályérdekek azonossága és a marxizmus— leninizmus ideológiája kapcsol össze. A nyilatkozat aláírói: A Bolgár Népköztársaság részéről — Todor Zsivkov, a polgár Kommunista iPárt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről — Gustáv Húsok, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfője a Kubai Köztársaság részéről — Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az Államtanács elnökhelyettese, miniszterelnök-helyettes a Lengyel Népköztársaság részéről — Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke a Magyar Népköztársaság részéről — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a Mongol Népköztársaság részéről — Jumdzságin Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnöke a Német Demokratikus Köztársaság részéről — Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke a Komán Szocialista Köztársaság részéről — Nicolae Ceauses- cu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről — Konsztantyin Csernyenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Vietnami Szocialista Köztársaság részéről — Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Csütörtök este megtartott sajtóértekezletén Ronald Reagan amerikai elnök legalább féltucat kérdésre volt kénytelen válaszolni arra volnatkozólag, hogy a feszültség enyhítése céljából miért nem tesz konkrét és őszinte lépéseket a Szovjetunió vezetőivel való találkozóra. Reagan ellentmondásos szavaiból kiderült, hogy egy ilyen: találkozót változatlanul előfeltételekhez kötné, de ezeket nem volt hajlandó megnevezni. Egyidejűleg azt fejtegette: az eredményességre való konkrét garanciák nélkül is hajlandó lenne találkozóra. Azt mondta, hogy „a csendes diplomácia csatornáin” kapcsolatot tart Moszkvával, még levelet is írt Konsztantyin Cser- nyenkónak, az SZKP Kb főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. A csendes diplomácia célja szerinte „egy csúcsiialálkozó alapjainak megvetése”, de a Szovjetunió ■*— minit hozzáfűzte „nem értelmezheti szavait meghívásnak.” Az amerikai elnök ugyanakkor ismét azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy .‘megsérti a fegyverzetkorlátozási megállapodásokat. Ezzel magyarázta, hogy Washington ismét elutasított egy konkrét szovjet javaslatot a feszültségek mérséklésére, jóllehet, Reagan szerint az Egyesült Államok a műholdromboló fegyverek korlátozására „nem mondott határozott nemet”, s még tanulmányozza ezt a kérdést. „A béke megőrzése és a nemzetközi gazdasági együttműködés” A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak DEKLARÁCIÓJA A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői abból .indulnak ki, hogy a politikai és gazdasági világhelyzet eddig soha nem látott mértékben érinti valamennyi ország és nép érdekeit, és mély aggodalmuknak adnak kifejezést amiatt, hogy erősödött a békét fenyegető veszély. Jelentősen növekedett a nemzetközi feszültség az imperializmus, elsősorban az amerikai ■ imperializmus agresszív köreinek konfrontációs irányvonala, valamint a katonai fölény elérésére, az erőpolitika megvalósítására, a belügyiekbe való beavatkozásra, az államok nemzeti függetlenségének és szuverenitásának csorbítására, a „befolyási' övezetek” ímegszilárdítására és ‘újrafelosztására irányuló kísérleteik következtében — hangsúlyozza bevezetőben a dokumentum. A feszült helyzet még kiélezettebb lett azáltal, hogy néhány NATO-országban megkezdték az amerikai nukleáris középhaltó- ■távolságú rakéták telepítését. Ez a nukleáris fegyverkezési verseny új, különösen veszélyes szakaszát nyitotta meg az európai földrészen és a Szovjetuniót válaszintézkedésekre kényszerítette. Az európai nukleáris fegyverekről és stratégiai fegyverekről szóló tárgyalások megszakadták. A nemzetközi feszültség fokozását célzó veszélyes irányvonallal szembeszállnak a szocialista országok, a kommunista és munkásmozgalom, más forradalmi és demokratikus erők, az erősödő hatalmas háborúellenes mozgalom, amelyek kifejezik eltökélt szándékukat arra, hogy véget vessenek az agresszív .politikának, elhárítsák a nukleáris háború veszélyét, megvédjék a népek függetlenségét és szabadságát, békében és az egyenjogúság alapján működjenek együtt. A kölcsönösen előnyös együttműködés és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő átrendezésének akadályozása ugyancsak növekvő ellenállást vált ki az egész világ haladó közvéleményében, az el nem kötelezett országok mozgalmában, más államok, a tőkés országok, többek között az USA reálisan gondolkodó politikai személyiségeinek és hivatalos körei képviselőinek körében is. E tendencia megnyilvánulása az a tény, hogy a nyomás éllenére számos tőkés ország folytatja a gazdasági kapcsolatok fejlesztését a szocialista államokkal — mutat rá a deklaráció. Ami a KGST-tagországokat illeti, határozottan elítélik és elutasítják a békés államközi kapcsolatok aláásását célzó irányvonalat, fellépnek a kizsákmányolás 'Valamennyi formája, a más országok belügyeibe való beavatkozásra irányuló bármely kísérlet, a gazdasági kapcsolatok politikai nyomás eszközeiként való alkalmazása ellen. Mindezt a nemzetközi jog általánosan elfogadott normái, az ENSZ Alapokmányában, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányában szereplő elvek dúrva megsértésének tekintik. A szocialista közösség országaival szembeni ilyen irányvonal, amint azt a történelmi tapasztalatok mutatják, teljesen kilátástalan. A szocializmus képes a legbonyolultabb nemzeti és nemzetközi problémák sikeres megoldására. A KGST-tagországok példája, vívmányaik a szocializmus és kommunizmus építésében, baráti kapcsolataik és együttműködésük megszilárdítása jelentős pozitív hatást gyakorol a világ fejlődésére. Az új típusú államközi kapcsolatok elveinek a kölcsönös együtműködésükben, valamint más országokkal való kapcsolataikban történő következetes gyakorlati megvalósítása eredményeképpen, a szocialista országok jelentős mértékben hozzájárulnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon .történő átalakításához. Az értekezlet résztvevői hangsúlyozták, .hogy a KGST-tagor- szágok közötti együttműködés továbbfejlesztése és Itökéletesiíté- se, a szakosítás és kooperáció elmélyítése elősegíti időszerű gazdaságfejlesztési problémáik együttes erővel történő .megoldását, ezen .belül az energia-, nyersanyag- és élelmiszer-szükségletek kielégítését, az élenjáró technika és technológia fejlesztésiének és bevezetésének meggyorsítását, az anyagi és munkaerő- források, a termelő és tudományos-műszaki potenciál jobb kihasználását. Ez hozzájárul minden egyes ország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, népeik anyagi jólétének és kulturális színvonalának emeléséhez, ^szocialista államok erejének, egységének és összeforrottságának erősítéséhez. Ugyanakkor a KGST-tagországok számára távolról sem közömbös, hogyan alakul a világ politikai és gazdasági helyzete. Mélyen érdekeltek annak javításában. És nemcsak azért, mert ez kihat gazdasági terveik teljesítésére, a- más államokkal való gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolataik normális fejlesztésiére. A szocializmus, mint a viliág leghaladóbb társadalmi rendszere természeténél fogva az emberiség jövőjéért érzett nagy felelősséggel lép fel, mivél legfontosabb célja az emberről, az ember jólétéről való gondoskodás. A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői azon a véleményen vannak, hogy nem a különböző társadalmi rendszerű államok közötti konfrontációra, nem a kapcsolataikat akadályozó újabb és újabb gátak emelésére, hanem a békés, tartós nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztése konstruktív útjainak keresésére keli törekedni, a világban kialakult realitások és valameny- nyi ország érdekeinek figyelem- bevételével. Szilárd meggyőződésük, hogy semmiféle világprobléma, a szocializmus és a kapitalizmus közötti történelmi vita 'sem oldható meg katonai úton. A KGST-tagországok mindig is a gazdasági elzárkózás következetes ellenzői voltak, állhatatosan' kiálltak és kiállnak a más államokkal való széles kö.rű, kölcsönösen előnyös együttműködés, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normalizálása, az ezek fejlesztésének útjában álló mindennemű korlát lebontása mellett. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az elmúlt évtized tapasztalatai meggyőzően, bizonyították az enyhülés szükségességét és gyümölcsöző voltát a világ valamennyi népe számára. Az értekezlet résztvevői fontosnak tartják mindazoknak a pozitívumoknak a .megszilárdítását és megsokszorozását, s amelyeket a 70-es években a nemzetközi kapcsolatokban elértek, azt, hogy erősödjön a kölcsönös bizalom és fejlődjön az egyenjogú együttműködés az államok között, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. Ehhez valamennyi ország konstruktív erőfeszítésére van szükség mind politikai, mind pedig gazdasági téren. Jelenleg nincs fontosabb feladat, mint a béke megőrzése a Földön, a nukleáris katasztrófa elhárítása. Elsődleges jelentősége van a fegyverkezési verseny megszüntetésének, a fegyverzetek csökkentésére való áttérésnek, a katonai-stratégiai egyensúly mind alacsonyabb szinten történő fenntartásának. Ez a világgazdasági helyzet javításának is legfontosabb feltétele. Az értekezlet résztvevői megvannak győződve arról, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú betartásával a nukleáris fegverkezési verseny megállítható, és az államok hozzákezdhetnek a nukleáris ‘ leszerelés reális intézkedéseinek valóra váltásához. Ehhez politikai akarat, valamennyi ország biztonságának érdekeit figyelembe vevő, becsületes, egyenjogú és konstruktív dialógus szükséges. Ezen az alapon lehet elérni Európa teljes mentesítését, mind a középhatótávolságú, mind a taktikai atomfegyverektől. Az európai béke és biztonság szempontjából a jelenlegi körülmények között feltétlenül szükséges követelmény az új nukleáris eszközök felhalmozásának megszüntetése a kontinensen. Ezzel kapcsolatban az értekezleten képviselt államok ragaszkodnak a középhatótávolságú amerikai nukleáris rakéták Nyugat-Euró- pábam való telepítésének megszüntetéséhez és kijelentik, hogy amennyiben sor kerül a már telepített rakéták kivonásához vezető ' lépésekre, úgy egyidejűleg lépések fognak történni a válaszintézkedésék visszavonására is. Ez fogja megteremteni az alapot a tárgyalások felújítására Európának mind a középhatótávol- ságú, mind a taktikai atomfegyverektől való mentesítésére vonatkozó megfelelő megállapodások elérése céljából. A szocialista államoknak azok a javaslatai is igen időszerűek, hogy haladéktalanul meg kell állapodni a nukleáris fegyverkísérleteik teljes és általános betiltásáról; a világűr mi'litarizá- lásánaik, az erő alkalmazásának a világűr,bén, a Föld elleni támadásnak a betiltásáról; a vegyi fegyverek világméretű betiltásáról és megsemmisítéséről, és ehhez vezető lépésként a vegyi fegyverek megsemmisítéséről az európai kontinensen. Az értekezleten részt vevő államok felhívják a figyelmet a Varsói Szerződés tagállamai és a :NATö-föj^líamok'között a katonái' erő alkailmazáfeáről váló kölcsönös lemondásról és a békés viszonyok fenntartásáról szóló szerződés megkötésére vonatkozó rendkívül fontos javaslatra. Határozottan síkraszállnak azért, hogy azok a nukleáris hatalmak, amelyek ezt még nem tették meg, mondjanak le a nukleáris fegyverek elsőként való alkalmazásáról. A világgazdasági problémák megoldásának feladata kapcsán ma különös jelentőségre tesz szert a Varsói Szerződés országai és a NATO-országok között a katonai kiadások csökkentésével kapcsolatos tárgyalások mielőbbi .megkezdésének biztosítása, a szövetséges szocialista országok által az Észak-atlanti Szövetség tagállamaihoz intézett felhívásiban nemrégiben ezzel kapcsolatban tett részletes és konkrét javaslat alapján. A katonai költségvetés csökken- tésére vonatkozó megállapodásnak természetesein ki kell' terjednie Valamennyi, jelentős katonai potenciállal rendelkező államra. A katonai kiadások csökkentése eredményeként felszabadu- . ló eszközöket a gazdasági és szociális fejlesztés céljaira, többek között a fejlődő országok megsegítésére használnák fel. A szocialista közösség országainak az enyhülésre és leszerelésre vonatkozó javaslatai jól ismertek. A KGST-tagországok készek aktívan részt venni azok gyakorlati megvalósításában, csakúgy, mint a más államok által tett ^konstruktív kezdeményezések realizálásában. A háborús fenyegetés enyhítése, a katonai szembenállás csökkentése szempontjából igen nagy jelentőségű volna a stockholmi bizalomerősítő, biztonsági és európai leszerelési konferencia sikeres befejezése. A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői a békés egymás mellett élés elveihez híven felhívással fordulnak valamennyi néphez, az államok és kormányok vezetőihez, tegyenek aktív lépéseket a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése érdekében. A szocialista országok által a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi fórumokon ezzel kapcsolatban 'tett javaslatok továbbra1 is érvényesek. E javaslatok továbbfejlesztéseképpen az értekezlet résztvevői felhívnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendezését, a gazdasági biztonság szavatolását és az államközi kapcsolatok e fontos területén a bizalom kialakítását célzó Akcióprogram megvalósítására, A nemzetközi érintkezés gyakorlatából ki kell zárni a gazdasági agresszió bármely módszerét, többek között az embargó, a bojkott, a kereskedelmi, hiteles technológiai blokád alkalmazását, illetve az ezekkel való fenyegetést. A valamennyi állam közötti gazdasági kapcsolatokban maradéktalanul érvényesíteni kell a nemzeti függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartását, a belügyekbe való be nem avatkozást, az erőszak alkalmazásától, illetve az azzal való fenyegetéstől történő tartózkodást, a teljes egyenjogúságot, . a nemzeti érdekek és minden nép azon. jogának tiszteletben, tartását, hogy maga rendelkezzen saját sorsával, a kölcsönös előnyök, a . diszkriminációmentesség és a legnagyobb kedvezmény elvét. ■Az értekezlet résztvevői ismételten megerősítik, országaik szilárd szándéka, hogy fejlesszék a gyümölcsöző kereskedelmi- gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat minden olyan szocialista, fejlődő és fejlett tőkés országgal, amely ez iránt .készséget mutat. Célszerűnek tartják, hogy e kapcsolatokat elsősorban hosszú távú programok és egyezmények alapján bővítsék, az együttműködés különböző kölcsönösen előnyös formáit alkalmazzák, beleértve többek között az objektumok műszaki felszerelésében és létesítésében való közreműködést, az ipari kooperációt, i tudományosműszaki problémák együttes megoldását stb. A KGST-tagországok a tőkés államokkal, valamint vállalataikkal és cégeikkel való együttműködés potenciális fejlesztési lehetőségeinek aktívabb kiaknázása mellett foglalnak állást. Ebben a vonatkozásban nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai országok közötti gazdasági és tudo- #mányos-műszaki kapcsolatok bővítésének a Helsinkiben elfoga-' dott Záróokmány és a madridi találkozón elért megállapodások szellemében. A KGST-tagországok támogatják a Kölcsönös- Gazdasági Segítség Tanácsa és a fejlett tőkés országik, továbbá a fejlődő országok gazdasági szervezetei közötti, kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítását. Ezzel összefüggésben megerősítik, hogy készek a KGST és az EGK között megfelelő megállapodást kötni, szem előtt tartva a szóban forgó szervezetek tagországai közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok- további fejlődésének elősegítését. A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői sürgetően szükségesnek tartják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő átszervezésére és az új gazdasági világrend kialakítására irányuló munka aktivizálását. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokat oly módon kell átrendezni, hogy a világ minden országa sokrétűen. fejleszthesse gazdasági potenciálját, a béke, .az igazságosság és a kölcsönös együttműködés körülményei között haladhasson a fejlődés útján. A KGST-tagországok, lehetőségeikhez mérten, a jövőben is gazdasági és műszaki segítséget nyújtanak a szabadságukat és függetlenségüket kivívott államoknak a nemzetgazdaságuk fejlesztésére irányuló erőfeszítéseikhez. A KGST-tagországok a jelen Deklarációban szereplő javaslatok megvalósításában mindenkivel együttműködnek, aki érdekelt a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításában, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok javításában. Más államoktól a jóakarat, a kölcsönös megértés, a közös akciókra való törekvés hasonló megnyilvánulását várják, és ezen az alapon készek- bármely konstruktív javaslat megvizsgálására.- Az-értekezlet-résztvevői meg vannak győződve. arról, hogy jelenleg, jobban, mint valaha, szükség van arra, hogy valamennyi parlament és kormány, a széles világközvélemény, minden józanul gondolkodó ember egyesítse erőfeszítéseit a béke megőrzése és megszilárdítása, a fegyverkezési hajsza megfékezése, a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normalizálása céljából, valamennyi ország és nép érdekében — hangoztatja befejezésül a deklaráció. A deklaráció aláírói: A Bolgár Népköztársaság részéről — Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről — Gustáv Hu- sák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfője a Kubai Köztársaság részéről — Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának, tagja, az Államtanács elnök- helyettese, minisZterelnök-he- lyettes a Lengyel Népköztársaság részéről — Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a' Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke a Magyar Népköztársaság ré-' széről — Kádár János, a Magyair Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a Mongol Népköztársaság részéről — Jumdzságin Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnöke a írómét Demokratikus Köztársaság részéről — Erich Ho- necker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke . I a Román. Szocialista Köztársaság részéről — Nicolae Ceau- sescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. a Szovjet Szooialista Köztársaságok Szövetsége részéről — Konsztantyin Csernyenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió, Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Vietnami Szocialista Köztársaság részéről — Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára.
