Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

1984. Június 16. • PETŐFI NEPE • 3 MADÁRVÁRTÁN Récetojás Angliából Egyre töbto állat- és növény­fajt fenyeget a teljes kipusztulás veszélye. A Kárpát-medencében erre a sorsra jutott a kékcsőrű réce. A fülöpházi szikes tavakon utoljára húsz évvel ezelőtt köl­tötték e madarak. Azóta mind­össze hatszor látták, tudták meg­figyelni őket. A valamikor ősiho­nos madarak idetelepítésével próbálkoznak most a szakembe­rek. A Magyar Madártani Egyesü­let Kiskunsági Madárvártájára a napokban érkezett meg 58 kék- csőrűréce-tojás. Az angliai Wild­fowl Trust — récéket, ludakat, hattyúkat tenyésztő és bemuta­tó — 'gyűjteményének gazdái örömmel segítettek a hazai ku­tatóknak, rendelkezésükre bo­csátva az „előkeltetett” tojáso­kat, keltetőgópeket, sőt a kis ál­latoknak eleséget, gyógyszert, tápszert. A British Airways légi- társaság is szivén viselte a kék- csőrűréce-tojások sorsát, speciá­lisan képzett szakemberük Rod Hall óvta őket, kezelte a repülő­gépen az inkubátorokat. A magyar szakemberek szintén felkészültek a különleges feladat­ra. A madárvánta mellett a kék­csőrű réce elszaporításá érdeké­ben külön telepet alakítottak ki, ahol e pillanatban még géppel és kottásokkal keltetik a madara­kat, s ahol majd megpróbálkoz­nak a tenyésztéssel is. A telepen törzsállományt alakítanak ki, a • Molnár László a kiskunsági madárvárta vezetője a keltető­gépben elhelyezett tojásokat el­lenőrzi. szaporulatot pedig a Duna—Ti­sza közi tavak védett területein bocsátják majd szabadon. A .telepet a Taurus Gumigyár szakemberei térítésmentesen épí­tették meg, a különlegesen ki­képzett — összesen 1300 négyzet- méteres — mesterséges tófelület medencéit különleges gumifóliá­val bélelve. A Madártani Egye­sület munkatársai, sőt a rokon- szenivezők is ajánlottak fel tár­sadalmi munkát és .pénzt is e madarak visszahonosításának sikere érdekében. G. E. • A Taurus szakemberei az utolsó simításokat végzik a medencék építésén. Háttérben az az épület látszik, ahol a kékcsőrű récefiókák háromhetes korukig élnek majd. (Méhesi Éva felvételei) Védőoltás a hosszú életre Nincs egyenlőség az életkor határában, a sors csak abban igazságos, hogy mindenki halandó. De nem ismerek olyan embert,- aki ne remélne magának hosszú életet, születésnapi jó kíván­ságainkból is a minél hosszabb, erőben, egész­ségben megért életkor óhaja, vágya csendül ki. Függünk a sorstól, kiszolgáltatottak vagyunk a környezeti hatásoknak — állítják sokan. Ez csak részben igaz. A körülmények alakulását befolyásolhatjuk, alkalmazkodhatunk hozzá, ki­védhetjük, elkerülhetjük a veszélyek nagy ré­szét. Hogyan éljünk, hogy hosszú életűek legyünk a földön? A politikusok válasza: békében, biz­tonságban, egyetértésben, a háborús veszélyek kizárásával. Az orvosok, pszichológusok szerint' a hosszú élet titka a betegségek megelőzése, a helyes életmód megválasztása. A betegségek megelőzése sokkal egyszerűbb, s kevésbé költsé­ges is, mint a gyógyítás. Több mint száz éve, hogy törvényesen bevezették a védőoltásokat a járványos fertőző betegségek ellen, s már nem tömegeket fenyegető veszély a diftéria, a tbc, a gyermekparalízis. A lakosság fegyelmezett: 97—100 százalékban jelentkeznek védőoltásra. Évente csak a kanyaró elleni oltás költsége meg­haladja a 10 millió forinjtot. A védettség köre bővül, ma már egyre többen részesülhetnek máj- gyulladás, rubeola átb. fertőző betegségek .elle­ni oltásiban. Népünk sorait azonban most más .betegségek tizedelik, amelyektől nem óv semmiféle szérum, s nem elég az orvostudomány. A szív- és érrend­szeri betegségek, a rosszindulatú daganatok, a sok baleset, sérülés, öngyilkosság együttesen a halálozások 84 százalékát okozzák. S ezt az arányt még növeli az alkoholos májgyulladások következménye. Van-e menekvés e halálos szorításból? A ki­utat az egészséges életmód, az életritmus változ­tatása jelenti, ehhez most még a lakosság egész­ségügyi kultúrája messze nem kielégítő. Bár az egészségnevelésnek már tapasztalhatóak némi eredményei: országszerte javultak a higiénés viszonyok, módosultak táplálkozási szokásaink, több húst, tejet, tejterméket, zöldséget, gyümöl­csöt, növényi olajat és kevesebb zsírt, szénhid­rátot fogyasztunk. Nem lebecsülendő, de cse­kély változás. Ettől függetlenül az egészségügyi felvilágosítás még mindig nem eléggé hatásos az országban, sokan .úgy reagálnak rá, .hogy amíg borsó és fal van, addig ugyan beszélhetnek ne­kik. Az elhízás, a fogszuvasodás, a dohányzás, a túlzott gyógyszerfogyasztás és az alkoholizmus továbbra is társadalmi gond. Csak egyet kira­gadva a felsoroltak közül: az ország háromezer fogorvosa a megmondhatója annak, hogy meny­nyire rossz állapotban vannak fogaink, ebben a tekintetben az európai országok többsége mö­gött kullogunk. A serdülőkorúak 70—80 száza­léka ínygyulladásos, a 2—14 éves gyermekek rossz fogainak száma: 4—7, a 15—20 év közöttie- ké 10, a középkorúaknái pedig 20-nál több a hiányzó vagy rossz fogak- száma. Kétmillió 350 ezer gyermek mintegy 15 millió megbetegedett fogát kell(ene) kezelni! A romlási folyamat csak a rendszeres fogápolással, megfelelő táplálkozás­sal és gyakori szűrővizsgálatokkal állítható meg. Nem kényszeríteni kell, hanem meggyőzni az embereket arról, hogy csak a magatartás helyes megválasztásával, az egészséges életmód szabá­lyainak foetartásávíail kerülhetők el korunk be­tegségei : kevesebb dohányzással, szabad időben több mozgással, a feszültségek, a stressz kivédé­sével, elkerülésével, a magas koleszterintartaW mú ételek mellőzésével, a testsúly és a vérnyo­más rendszeres ellenőrzésével... Egy nép egészségnevelése nagyon nehéz, fe­lelősségteljes feladat. Az orvosok, ápolónők,' vé­dőnők és e különböző területeken dolgozó egész­ségügyiek szívesen vállalkoznak a felvilágosító munkára is, de ez még nem elég. Más állami és társadalmi szervek segítsége nélkülözhetetlen a lakosság minden rétegét érintő munkában. Pél­dául az ifjúság egészségnevelésében összehangol­tan működjön együtt orvos, pedagógus, szülő — jó példát mutatva. Sok függ az ország lakosságának egészségi ál­lapotától: kihat gazdasági életünk alakulására, a közhangulatra, meghatározó a nemzet jövőjé­ben. Az egészségügy célja a betegségek korai felderítése, a hatékony kezelés, a gondozóháló­zat kiterjesztése, a rehabilitáció. Kormányzati szintű koncepció és stratégia kidolgozása lenne az első lépés, amely irányit adna az átfogó, poli­tikai, közigazgatási, jogi, szociális intézkedések­hez, a .betegségmegelőző hálózat különböző for­máinak létrehozásában, fejlesztésében. Ha ez megvalósul, a leghatásosabb védőoltásnak te­kinthetnénk az életünket megrövidítő betegsé­gek ellen. H. A. KÖVETKEZIK A FÖIDÉNY Élénkülő idegenforgalom A mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők egyaránt jobban kihasználják a termőföldet, mint az elmúlt évben — erre a meg­állapításra jutottak a szakembe­rek a tavaszi határszemlék ta­pasztalatai alapján. Az átfogó vizsgálatok májusban kezdődtek, és június elején értek véget. Arra kerestek választ a földhivatalok és a tanácsok illetékesei, hogy csökkent-e a műveletlen terület, a termelők valóban a jő gazda gondosságával bánnak-e nemzeti kincsünkkel. Az előzetes összesítések szerint hozzávetőleg 2—3 ezer hektárral csökkent a parlagon hagyott te­rület, amely az elmúlt évben, jú­nius elején — az akkori határ­szemlék alapján — mintegy tíz­ezer hektárt ért el. Az eredményt több intézkedés sikeres megvaló­sítása hozta. A községi tanácsok és a nagyüzemek az elmúlt évi szabályozás nyomán nagyobb te­rületeket adtak ki haszonbérlet­be. Csökkentették a parlagot az­zal is, hogy több száz hektárnyi terület került tartós földhaszná­latba; a tapasztalatok szerint egy-egy hektárt 8—10 földhaszná­ló vett át művelésre. Vannak azonban tápanyagban olyan sze­gény területek, ahol a kisterme­lés sem jöhet szóba, s az ilyen földrészek teszik ki a jelenleg is megműveletlen területek har­madát—felét. Itt az erdősítést ja­vasolják, és a következő években fokozatosan meg is valósítják a telepítéseket. A tapasztalatok szerint az or­szág szántóterülete növekvőben van. A MÉM-bén nem számítanak arra, hogy a mezőgazdaságban végül egyáltalán nem marad par­lagon hagyott terület. Az idősebb földtulajdonosok, földhasználók ugyanis minden évben több száz hektáron hagynak fel a művelés­sel, és a terület mezőgazdasági újrahasznosítása többnyire hosz- szabb időt vesz igénybe. Az Országos i Idegenforgalmi Hivatal most közzétett tájékozta­tója szerint nemzetközi idegem forgalmunk jelentősen megélén­kült. Az év első négy hónapjában — 1983 azonos időszakához ké­pest — több mint negyedével nőtt az idelátogató külföldiek és ötö­dével a külföldre utazó magyarok száma. A forintban mért bevéte­lek a forgalmat meghaladóan, a kiadások pedig lényegében a ki­utazásokkal arányosan emelked­tek. A. rubelelszámolású forgalom számottevően növekedett: az ér­kezők száma — 0,9 millió — több mint harmadával emelkedett a tavalyihoz képest. Az idelátogató turistáké még ennél is nagyobb ütemben nőtt. Ugyancsak jelen­tősen — közel negyedével — gyarapodott a kereskedelmi szál­láshelyek vendégforgalma. Te­kintve, hogy az érkezők átlagosan •többet is költöttek, mint tavaly, a bevételek csaknem 60 százalék­kal felülmúlták az előző évit. Valamennyi rubelelszámolású or­szágból többen érkeztek. A cseh­szlovák vendégek száma például másfélszeresére, a lengyeleké pe­dig majdnem kétszeresére emel­kedett. Ugyanakkor viszont — a bolgárok kivételével — csökkent a szocialista országokból érkezők itt-tartózkodási ideje. A vendégek összessége csaknem egyötödével több éjszakát töltött el a keres­kedelmi szálláshelyeken. A szál­lások igénybevételének aránya 44 százalék volt, ami jobb arány a tavalyinál. A külföldre utazó magyarok ■ kiadásait is figyelem­be véve a rubelelszámolású ak­tívum megkétszereződött az előző évihez képest, és 35 millió .transz­ferábilis rubelt ért el. A jugoszláv forgalom az előző évi mélypont után erőteljes fej­lődésnek indult. A turisták szá­ma, tartózkodási ideje, és az ál­taluk igénybe vett kereskedelmi szálláshelyek forgalma egyaránt jelentősen nőtt. A forintban mért bevételek valamivel kisebb ütem­ben — 10 százalékkal — emel­kedtek, elsősorban amiatt, hogy a jugoszláv turisták egy főre szá­mítva kevesebbet költöttek. A konvertibilis elszámolású idegenforgalom is élénkülőben van. A nem szocialista országok­ból az első négy hónapban 0,7 millióan látogattak Magyaror­szágra, 23 százalékkal többen, mint az előző év azonos idősza­kában. Ezen belül a turisták szá­ma 33 százalékkal nagyobb volt, itt-tartózkodási idejük azonban ennél kisebb mértékben, mind­össze 13 százalékkal nőtt. A for­galom valamennyi jelentősebb idegenforgalmi partnerország te­kintetében meghaladta a tava­lyit. Ausztriából pé fc»ául 26 szá­zalékkal, az NSZK- j>ól pedig 15 százalékkal érkeztek többen. A forintbevételek a forgalom ütemét meghaladóan — 30 szá­zalékkal — emelkedtek, de jelen­tős — 14 százalékos — a dollár­ban számolt növekedés iá. A kon­vertibilis elszámolású idegenfor­galom aktív egyenlege 38 millió dollár, 4 millió dollárral nagyobb az előző évinél. Magyarországról az év első négy hónapjában összesen egymillió 97 ezren utaztak külföldre, a tava­lyinál' 20 százalékkal többen. Kö­zülük 903 ezren a szocialista or­szágokat keresték fel, 72 ezren lá­togattak el Jugoszláviába, 122 ezren pedig a tőkés országokba utaztak. Az ezzel kapcsolatos ide­genforgalmi devizakiadások meg­haladták az 1,3 milliárd forintot. Makulátlan lett Kerekegyháza A félelem először csak a há­zak mélyén húzódott meg. Majd az események hatására nőni kez­dett, hogy rémületté terebélye­sedjen Kerekegyháza lakóinak körében. A helyi Makula család korábban is arról volt híres a faluban, hogy a munkát széles ívben kerülte. A szomszédok csak csodálkozni tudtak, hogy miből telik nekik a kocsmázásra. Valak­imből mégiscsak telt, hiszen min­dennapos „vendégek” voltak a Hangulat étteremben. Persze nem múlt el nap, hogy ne kötöttek volna bele — akár teljesen indo­kolatlanul is — valakibe, ha más­ba nem, a felszolgálókba, vagy a zenészekbe. A pokol először ez év február­jában szabadult el. Tizenkette­dikén Makula Péter az unoka- testvérével, Makula Lászlóval italozott. Eközben összeszólalko­zott a feladatát teljesítő felszol­gálóval. Makula Péter — azért, hogy szavainak nyomatékot is adjon — egy mozdulattal lesö­pörte az asztalon lévő' üvegeket és, poharakat. A pincér ekkor a további károkozás elkerülése ér- -dekában karjánái fogva ki akar­ta vezetni a részeg vendéget. Ak­kor felugrott az asztaltól Makula László, és szikét szorított a fel­szolgáló nyakához, azzal a fel­kiáltással, hogy ha nem engedi ’el Makula Péterit, akkor elvágja. Szerencsére, ez a garázdaságnak minősülő cselekmény vér nélkül ért véget. Még aznap este folytatta a meg­kezdett sorozatot a tette elköve­tésekor még fiatalkorúnak szá­mító Makula József (aki testvére Makula Lászlónak) és társa, Né- dó János. A Hangulat étterem sönbésében Hálák Károlyt sze­melték ki áldozatnak. Először a futballpályákról jól ismert feje- lési technikával próbálta Makula József „leszerelni” a férfit. Mi­után ez nem járt sikerrel, Nédó János próbálkozott, aki begip­szelt kezével úgy szájon vágta Halákot, hogy azonnal kitört a foga. Aznapra elégnek látták ezt a garázdaságot, és a könnyű tes­ti sértésit; a testvérek csak feb­ruár 17-én folytatták a bűncse­lekmények sorát. Ekkor is a Hangulat étterem volt a színhely. Makula Péter erősen ittas állapotban megkérte az ugyancsak ott tartózkodó Kiss Mihályt, hogy menjen vele, mert mondanivalója van számára. Egy függöny takarásában felszólítot­ta Kissit, hogy adja át a karórá­ját. A sértett ezt természetesen megtagadta. Ekkor Makula elő­kapott a kabátja zsebéből egy összecsukható borotvakést és Kiss nyakához szorította. A fe­nyegetést nem lehetett I tréfának venni, így a támadó megkapta, amit kívánt. A rablás után nem sokkal eladta Makula Péter az órát,-. Korábbi feljelentés híján a rendőrség közbelépése előtti utolsó februári garázdaságot és könnyű testi sértésit 20-án követ­te el Makula László és Makula József, szintén a Hangulat étte­remben. Czingel József táncolni szeretett volna, és ehhez part­nert keresett. A Makuláék tár­saságában üldögélő hölgyet vá­lasztotta, akit Makula László en­gedélyével felkért egy táncra. A szám végén visszakísérte a nőt, majd elindult a mosdó felé. Ek­kor Makula József felugrott az asztaltól és ököllel úgy arcul ütötte a sértettet, hogy bedagadt a bal szeme környéke. Nem mert emiatt szólni Czingel József, igaz nem is volt rá nagyon ideje, mert a következő percben Makula László vágta úgy orrba, hogy el­eredt a vére. Valósággal fellélegeztek Ke­rekegyháza becsületesen élő la­kói, amikor a garázdák rendőr­kézre kerültek. Nem voltak is­meretlenek nekik, hiszen bűn- lajstromukat felsorolni' csak hosszasan lehetne. Ügyszólván mindegyik Makula primitív sze­mélyiségszerkezetű, debilitás- ban szenvedő, gyengeelméjű em­ber. Ám ez • az orvosszakértők véleménye, szerint nem korlátoz­ta őket cselekményük következ­ményeinek felismerésében. A 34 éves Makula Péter és a 31 éves Makula László korábban rendőrségi felügyelet.alatt is állt hosszú ideig. Ennek értelmében nem látogathatták (volna) a nyil­vános helyeket, és nem hagyhat­ták volna él lakóhelyüket, Ke­rekegyházát. Makula László ezt 1983-ban nyolc alkalommal szeg­te meg. Az 1966-ban született Makula József kivételével vala­mennyien alkoholisták is egy­ben. Makula Józsefnek fiatal ko­ra ellenére több bűncsélekmény v^n a számláján. Közöttük lo­pás, garázdaság, felfegyverkez­ve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak. Egyedül ő próbál­kozott a múnkáva‘1, egy ideig se­gédmunkás volt (de nehezen tu­dott beilleszkedni, és hiányzott belőle- a legcsekélyebb önkritika is. A történet negyedik szerep­lője, a 26 éves Nédó János MakuT Iáék meghívására érkezett Kun- szentmiklósról Kerekegyházára, ö korábban anyagmozgatóként dolgozott, de csavargásai, s meg­bízhatatlansága miatt csak dél­előtti munkára tudták beosztani, sokszor oda is. hiába. Hivatalos személy elleni erőszak, lopás miatt többször állt már'bíróság előtt. Legutóbbi szabadulása után nem sokkal tettese volt egy ga­rázdaságnak, és társtettese egy súlyos testi sértés bűntettének. Március elsején ítélték — nem jogerősen — másfél év; szabad­ságvesztésre. Felelnie kell Nédónak a Maku­la testvérekkel együtt a kerek­egyházi bűncselekményekért is. Jelenleg valamennyien előzetes letartóztatásban várják, hogy ítélkezzenek fölöttük. Ügyüket a kecskeméti rendőrkapitányság a nyomozás után vádemelési ja­vaslattal átadta az ügyészségnek. T. B. ÉRDEKVÉDEL MI SZER VEZETEK BE VONÁSÁVAL Társadalombiztosítási tanács alakult Amint arról néhány nappal ezelőtt be is számoltunk az el­múlt hét péntekén megalakult az Országos Társadalombiztosítási Tanács, szoros összefüggésben azzal, hogy július 1-től a társa­dalombiztosítás állami feladattá válik; irányítását ezentúl nem a szakszervezetek látják el, ha­nem a kormány. F. módosítás nyomá.n szüksé­gessé vált a tanács megyei szer­vezetének létrehozása is, amire Bács-Kiskunban pénteken került sor. Az SZMT székházában meg. tartott alakuló ülésen — ame­lyen részt vett többek között Tengeri Pál, a megyei pártbi­zottság tagjai, és osztályvezetője, dr. Geri István, a megyei tanács elnökhelyettese és Varga Ernő, az Országos Társadalombiztosí­tási Tanács képviselője Is — a jelenlevők megismerkedtek a működési szabályzattal, a kü­lönféle hatáskörökkel, továbbá elfogadták az év második felére esedékes munkatervet. A havonta ülésező testületnek 29 tagja van (közülük 18 a kü­lönféle szakszervezeteket, 3 a TESZÖV-öt, a többi nyolc pedig egy-egy olyan érdekvédelmi társ­szervezetet képvisel, amilyen például a KlSZ vagy a KIOSZ), s önkormányzati jelleggel műkö­dik: az eléje terjesztett ügyek­ben demokratikus úton, szava­zattöbbséggel hoz majd dönté- r seket. Hatáskörében eljárva, határo­zatokat hozhat a különféle jog­orvoslati és méltányossági ké­relmek elbírálásában, így például a jogalap nélkül felvett beteg­ségi és anyasági ellátást, bal­eseti táppénzt, családipóitlék-visz- szafizetési összeg mérséklésében, a nyugellátások kivételes feleme­lésében (ha a kérelmező nyugdí­jának összege nem haladja meg a 3500 forintot); továbbá a bal­esetek üzemi vagy nem üzemi jellegének elbírálásával kapcso- i latosan. Az újonnan megalakult szer­vezet — amelynek elnökévé Diószegi Dezsönét, az SZMT tár­sadalombiztosítási bizottságának elnökét, elnökhelyettesévé pedig Horváth Gábomét, a kiskunfél­egyházi Vörös Csillag Termelő­szövetkezét elnökhelyettesét vá­lasztották — elhatárolta továb­bá, hogy a Társadalombizosítási' Igazgatóság bajai kirendeltségé­nek illetékességi területén albi­zottságot hív életre, amelynek létszámát huszonhárom főben állapította meg. Az alakuló ülésen adott tájé­koztatójában Princz László, az SZMT titkára hangsúlyozta; a munkahelyeken a társadalom­biztosítási tanácsok joghatáskö­re változatlan marad, s az eddi­giekhez hasonlóan, a szakszerve­zet helyi szerveinek irányításá­val végzik a nyugdíjazások elő­készítését, a táppénzek folyósí­tását, s az egyéb, számukra meg­jelölt feladatokat. K. J. JAVULÓ FÖLDHASZNOSÍTÁS Növekedett a szántóterület

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom