Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: Pénte­ken délután Ismét több helyen való­színű zápor és zivatar, délelőtt még napos idő lesz, majd megnövekszik a gomolytelhőzet. A legalacso­nyabb hajnali hőmérséklet I, 14 fok között várható, a legmagasabb nappali hőmérséklet 21, 2* fok között lesz. KÁDÁR JÁNOS FOGADTA ARMAND HAMMERT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A mongóliai vidékkel ismerkedett Losonczi Pál Ma téget ér a hivatalos program AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 127. szám Ára: 1,40 Ft 1984. június 1. péntek TANÁCSKOZOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁGA Bács-Kiskun művelődési helyzetéről Armand Hammer, a neves amerikai közéleti személyiség, az Occi­dental Petroleum Corporation igazgatótanácsának elnöke Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes meghívására csütörtökön! reggel Buda­pestre érkezett. Tárgyalásai során Armand Hammer megbeszéléseket folytat az amerikai vállalat és magyar partnerei közötti együttműködés további bővítéséről a bányászat, az energetika és a vegyipar területén; átte­kintik a közös, harmadik piacokon történő fellépés kiterjesztésének további lehetőségeit. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Armand Hammert. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet és a magyar—amerikai kapcsolatok néhány időszerű kérdéséről. A megbeszélésen jelen volt Marjai József. ULÁNBÁTOR Losonczi Pál, az Elnöki Tanács hivatalos 'baráti látogatáson Mon­góliában tartózkodó elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, csütörtökön gazdag vidéki programot bonyolított le. Nya- min Dzsagvaralnak, a Nagy Né­pi Burái Elnöksége elnökihelyet­tesének, az MNFP KB Politikai Bizottsága póttagjának és más hivatalos személyiségeknek a tár­saságában kora reggel különre- pülőgéppel Arhangaj megye székhelyére, a. 20 000 lakosú Ce- cerlegbe utazott. A látogatáson részt vettek kíséretének tagjai is. Á fővárostól csaknem félezer, kilométerre fekvő Cecerleg és a hozzá tartozó megye a Hangáj- hegységben található, területén két természeti övezet — a lige­tes puszta és a füves puszta — találkozik. 80 ezer lakosának na­gyobb része tehát állattenyésztés­ből él. A mintegy másfél milliós állatállomány zöme (60 százalék) juh. Érdekesség, hogy a mintegy 20 százalékra rúgó szarvasmarha- állományt szinte kizárólag a ja­kok adják, ez a magashegyi szarvasmarhafajta, amely Tibet- ben még vadon is tenyészik. Kö­rülbelül 40 000 hektárnyi szántó- területe is van a fél Magyaror­szágnál nagyobb megyének, és nem szűkölködik ipari nyers­anyagokban — szénben, kénben, rézben, mangánban, márványban és másban — sem. Mindez abból a tájékoztatóból tudható, amelyet a megye vezetői nevében ©. Da- rambadzar, a megyei pártbizott­ság titkára adott Losonczi Pád­nak, a magas rangú vendég ün­nepélyes és meleg fogadtatása után. A gazdasági építőmunká­ban elért eredményeiért Arhan- gaj megye több alkalommal ré­szesült kitüntetésben, magyar segítséggel tufabetonblokk-gyár- tó üzem épült. Rendkívül hangulatos volt a látogatás az „Októberi Forrada­lom 60. évfordulója” nevét vi­selő 10 osztályos iskolában, ahol Losonczi Pált tiszteletbeli úttörő- ,vé avatták. A vendégek megte­kintették az egykori lámakolos­torban berendezett helytörténeti múzeum kiállításait is. Ezt az Ih-Tamir járás mezőgazdasági egyesülésében, tett látogatás kö­vette; a vendégek itt betekintést nyerhettek a rideg terelést foly­tató mongol pásztorok életébe. A hatezer lakosú (ezer családú) járásban a gyermekek és a fia­talok aránya 70 százalék. Állat­állományuk meghaladja a 100 000 darabot. Az egynapos vidéki látogatás egy tejfeldolgozó kisüzem meg­tekintésével zárult, amely után — az esti órákban — az Elnöki Tanács elnöke és kísérete vissza­tért a fővárosba. A látogatás hi­vatalos programja ma véget ér. Bács-Kiskun művelődési hely­zetéről tájékozódott tegnap az országgyűlés kulturális bizott­sága. A Kecskeméten tartott ta­nácskozás összefoglalója: az em­beri tényezők figyelembevételé­vel a korábbinál nehezebb felté­telek között is szép eredménye­ket lehet elérni, s ezt elismerés­sel nyugtázták a képviselők. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban a megyei pártbizott­ság, a megyei tanács és a megye országgyűlési képviselő csoport­ja nevében dr. Gajdócsi István, Bács-Kiskun megye Tanácsának elnöke köszöntötte a parlament ^tagjait, közöttük Óvári Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottsága tagját, a Központi Bizottság tit­kárát, az országgyűlés kulturális bizottságának elnökét. A tanács­kozáson részt vett Katanics Sán­dor, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára. A helyi sajá­tosságokat vázolva dr. Gajdó- csi István felhívta a figyelmet arra, hogy bár az országosnál na­gyobb mértékű a fejlődés, a múlt hátrányos örökségét nehéz fel­számolni, példa erre Kecskemét, amely — a városi mutatók (víz­hálózat, csatornázottság, telefo­nok száma) tekintetében —, no­ha felsőfokú központ, csak 16. a megye településeinek sorrend­jében. A képviselők dr. Geri István­nak, a megyei tanács elnökhe­lyettesének 'beszámolójából kö_ vethették nyomon az ország leg­nagyobb területű — a Homok­hátságtól Észak-B ácskáig húzó­dó — 'ínegyéjének erőfeszítéseit a művelődési viszonyok javítá­sáért. Néhány adat mutatósán jellemzi a fejlődést: 197Ö-ben 183 v óvodában 12 000 gyermek, az érintett korosztály valamivel több mint fele kaphatott, ellátást, ta­valy pedig 270 intézményben 24 500 3—6 éves korút fogadhat­tak, az igényjogosultak 91 száza­lékát. Az általános iskolát 1970- ben a 16 éven aluliak 88 százalé­ka végezte csak el, tavaly ez az arány 95%-ra nőtt. Ugyanebben az időszakban 76-ról 93 százalék­ra emelkedett a középfokú okta­tási intézményben továbbtanu­lók aránya. Az eredményeiket gondok árnyékolják: a veszélyez­tetett kiskorúak száma 1600 he. lyett (1970) ma 4200. A jövő fel­adata a középfokú iskolák háló­zatának jelentős bővítése, erre már csak azért is múlhatatlanul szükség van, mert míg az or­szág népességének 23 százaléka rendelkezik középfokú képesítés­sel, addig a megyei adat 15,9%; hasonló mértékű a lemaradás a diplomásokat illetően is. Az ered­mények forrása egyre nagyobb mértékben a társadalmi össze­fogás. Az ágazatra fordított anya­giakból 1981-ben 61 millió, 1982- ben 90 millió, tavaly pedig 99 millió forint volt társadalmi munka gyümölcse. A vitában a képviselők nagy elismeréssel szóltak Bács-Kiskun eredményéiről. Dárdai Zoltán­• A Kodály-iskolában a parla­menti bizottság. né (Komárom megye) elragadta­tással beszélt a megújhodott kecskeméti városközpontról, amit eddig csak a tévéből ismert. Ba­rát h. Endre (Pest megye) a többi között a felnőttoktatás fontossá­gát hangsúlyozta. Győri Imre (Csongrád megye) visszaemléke­zett a párt közművelődési hatá­rozatára, illetve a közművelődési törvényre. „Megszavazásakor úgy tűnt, hogy a lelkesedés mellett lesz elég pénz is” — emlékezett, majd leszögezte: a gazdálkodás intenzív szakaszára való áttérés felkészültebb embereket kíván. A gazdasági előrelépést a nagyobb műveltség teheti könnyebbé, gyorsabbá. Gyurkó László (Bu­dapest) szerint 15 éve Kecske­mét csupán egy volt a poros al­földi városok közül, mára viszont Közép-Kelet-Európa egyik leg- szebbikévé vált. Üj házakat épí­tettek? Nem! Az emberek felis­merték, hogy ha rendbeteszik környezetüket, akkor nemcsak lakni, élni is tudnak a városuk­ban. Utalt Bács-Kiskun mezőgaz­dasági jellegére: itt disznót hiz­lalnak, csirkét nevelnek az embe­rek, dolgoznak tehát, s munkájuk az alapja a kultúra iránti igé­nyüknek, készségüknek. Min­denhez pénz, szervezet kell? Ez igaz, mondta Gyurkó László, 'de a meghatározó a példaadó ember, s meleg szavakkal ecsetelte az örgovány-kargalai — a térképen nem található — általános iskola tanítónőjének áldozatos mun­káját. A vitában elhangzottakra dr. Geri István válaszolt, majd Óvá­ri Miklós foglalta össze az ország- gyűlési bizottság véleményét: nagyra értékelik a Bács-Kiskun művelődési helyzetében lezajlott változásokat. A képviselők a ta­nácskozás után Kecskemét neve­zetességeivel — a Kodály Zoltán Ének-Zenei Iskolával, a Kecske­méti Galériával ismerkedtek. B. J. KGST- megállapodás a számítógépek alkalmazásáról Tegnap a KGST-országok szá­mítógépes műszaki-tervezési szek­ciója nemzeti képviselőinek talál­kozóját szakmai tapasztalatcseré­vel folytatták. A küldöttek a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárra láto-. gattak, ahol egyebek között meg­tekintették a Művelődésügyi Mi­nisztérium pavilonjában a felső- oktatási intézmények tudományos kutatási eredményeit bemutató kiállítást. A tanácskozás tegnap este jegy­zőkönyv aláírásával fejeződött he Kecskeméten. A nyele ország kö­zös álláspontját összegző okmány­ban vázolták azokat az elveket, amelyek alapján az 1986—1990. évi középtávú együttműködési terv kidolgozása megkezdődhet, továbbá rögzítették a számítógé­pes műszaki tervezés fejlesztésé­nek elképzeléseit. Közös feladatuk az aláíró or­szágoknak — az egységes számí­tógép-rendszerre alapozva — olyan tervezői munkahelyek lét­rehozása, amelyek képesek kiszol­gálni a népgazdaság minden ter­melő ágazatát. Ennek keretében szükséges ellátni a megamini, a mini és a mikroszámítógépek je­lenlegi és újabb generációját olyan programokkal, amelyek változtatás nélkül, illetve kis mó­dosítással alkalmazhatók bárme­lyik tagországban A hardver és szoftver eszközöket szakosodás és együttműködés keretében dolgoz­zák ki. A számítógépes tervezés széles körű elterjedésének záloga, hogy legyen elegendő szakember mind az eszközök tervezéséhez, mind a programok felhasználásához. Fi­gyelembe véve a számítástechnikai felsőfokú oktatás területén ha­zánkban eddig elért eredménye­ket, itt hozzák létre a számítógé­pes műszaki tervezésnek és okta­tásának a mintarendszerét. Elsőd­leges cél az, hogy a végzett mér­nökök éppúgy mindennapi mun­kaeszközként használják a számí­tógépet, mint a korábbi évek szakemberei a logarlécet. A ma­gyarországi egyetemeken, főisko­lákon kialakítandó átfogó oktatá­si rendszer adaptálható lesz azok­ban az országokban, amelyeknek képviselői az egyezményt aláír­ták. F. E. Fokozódik a feszültség az Arab-öbölben Űjabb h’ajó . semmisült meg szerdán az Arab- (Perzsa-) öböl­ben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa folytatta a vitát a térségben ki­alakult helyzetről. Az INA hivatalos iraki hírügy­nökségre hivatkozva több nyugati hírszolgálati iroda is azt jelentet­te, hogy az iráni Harg-sziget olaj­kikötőjétől délre iraki repülőgé­pek „közvetlen és pontos találat­tal nagy tengeri célpontot semmi­sítettek meg”. A bagdadi közlés­ből nem derül ki, hogy a hajó mi­lyen zászló alatt futott, és azt sem tudni, hogy kereskedelmi vagy hadihajóról van-e szó. Ezzel meg­tört a négy napja tartó viszonyla­gos nyugalom az öbölben, és már­cius 27-e óta összesen huszon­négyre emelkedett az itt megtá­madott hajók száma. AKIKET A HIVATÁSTUDAT HAJT Elismerés kiváló pedagógusoknak Hazánk valamennyi pedagó­gusát: az óvónőket, a tanítóikat, a tanárokat, a pedagógusképző in­tézmények és az oktatásügy min­den dolgozóját, az irányító szer­vek vezetőit köszöntötte Köpeczi Béla művelődési miniszter, a Pesti Vigadó dísztermében csü­törtökön, a pedagógusnap alkal­mából rendezett 'kitüntetési ün­nepségen. Az eseményen megje­lent Aczél György, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bi. zottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Fejti György, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságá­nak első titkára, valamint Vok- sán József, a Pedagógusok Szak- szervezetének főtitkára. — Naponta kellene elismerő szavakkal illetni mindazokat a ipedagógusokat, akiket a hivatás- tudat hajt, akik a jeles elődök útján járva igyekeznek megfe­lelni a mai kor kívánalmainak — hangsúlyozta beszédében Köpe­czi Béla. — Mivel ezt nem te­hetjük meg, a mai ünnepi alkal­mat kell megragadnunk, hogy társadalmunk figyelmét felhív­juk az óvodákban, az iskolákban, a bentlakásos intézményekben dolgozók áldozatos munkájára, az ifjú nemzedékek értelmét nyitó, érzelmét, alakító, jellemét, erköl­csi arculatát formáló, szép, értel­mes tevékenységre. Beszéde után Köpeczi Béla 14 pedagógusnak Apáczai Csere Já- nos-díjat, 130-nak pedig Kiváló Pedagógus kitüntetést nyújtott át. Dr. Nagy Lászlónak, a szege­(Folytatás a 2. oldalon.) NAGYGYŰLÉS A HABSELYEM KÖTÖTTÁRUGYÁRBAN Az ENSZ Biztonsági Tanácsá­ban az el nem kötelezett országok határozattervezetet készítettek elő, amely elítéli a kereskedelmi hajók elleni támadásokat az öböl­ben, és követeli, hogy azonnal szüntessék be az ilyesféle akció­kat — jelentette a TASZSZ szov­jet hírügynökség New Yorkból. A tervezet megerősíti a szabad hajó­zás jogát a nemzetközi vizeken és hangsúlyozza, hogy minden­képpen tiszteletben keli tartani a konfliktusban nem érintett orszá­gok területi sérthetetlenségét. A határozat szerzői azt javasolják a Biztonsági Tanácsnak, hogy amennyiben az érintett felek nem hajtják végre a testület ide vo­natkozó határozatát, akkor vizs­gálja meg, hogy milyen hatékony, a helyzet súlyosságának megfelelő lépéseket lehetne tenni. a tengerbe az iráni partoknál. A hírre az ember csak legyint — távoli, megfoghatatlan do­log. De egy halpusztulás lát­ványa a közeli tóban, egy ok­talanul kivágott fa, vagy egy szemétrakás az erdei út mel­lett itthon — az más. Az ilyen élmények hatása alól nehéz szabadulni. Nem az útszéli szemét je­lenti a legnagyobb veszélyt a környezetre, ám a látvány eszünkbe juttatja: a termé­szet egyre védtelenebb. Sza­porodnak a szennyező forrá­sok, mind több olyan anyagot készítünk, használunk, ami képes kárt okozni. A Duna—Tisza közén van múltja az emberi környezet védelmének. A homok meg­kötése több nemzedék kitartó munkájának az eredménye. Mig annak idején főként a természet erőivel kellett meg­küzdeni, ma elsősorban a ci­vilizáció káros mellékhatásai ellen próbálunk védekezni. Sokszor nehezen kiszámítható és megállítható folyamatokat idéz elő beavatkozásunk a tér­A békehónap egyik befejező rendezvényeként tegnap délután békenagygyűlést tartottak a Habse­lyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárában. A város harminc üzemének képviselői jöttek össze a varro­dában, hogy a nők nevében is megfogalmazzak: a béke a világ népeinek közös ügye. A Zrínyi Ilona általános iskola úttörői dalokkal és versekkel idézték a tavaszt és a békét, majd Bartha Imréné, a Hazafias Népfront kecskeméti városi bizottságának titkára mondott ünnepi be­szédet. Felidézte a békemozgalom indulását és ki­bontakozását, emlékeztette az egybegyűlteket arra, hogy a nők egyre inkább részt vesznek a világ­szerte erősödő megmozdulásokban. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség a lányokhoz, asszo­nyokhoz intézett felhívásában megfogalmazta, hogy minden nő közös vágya a béke megszilárdítása. A békemozgalom a történelemben először hatalmas erővé vált, amellyel számolniuk kell a fegyverke­zést támogatóknak. Ezt követően Fehér Sándor, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke köszöntötte az üzemek képviselőit, majd átnyújtotta a Habselyem Kötött­árugyár és a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyára dolgozóinak a Hazafias Népfront emléklap­ját a békemozgalomban végzett eredményes mun­káért. • A város harminc üzemének képviselői gyűltek, össze a békenagygyűlésre. (Tóth Sándor felvételek pés megtörtént: kiépült egy hálózat, mely képes ellenőriz­ni a folyékony hulladék út­ját. Otthon vagy munkája so­rán mindenki szembekerül a környezetet érintő döntések­kel. Hogyan választunk ilyen­kor? Sok az árulkodó jel: nemegyszer rosszul. Gondol­junk csak a sokfelé elszórt szemétre, a szabálytalanul ki­épített derítőkre, a vegysze­rek gondatlan kezelésére. A természet védelmét megválto­zott körülmények között újra meg kell tanulnunk! Vajon a fiatalok, az újabb nemzedék hogyan gondolko­dik a környezetről? Többet tesz majd védelméért? Erre a kérdésre is keresi a választ a ma Kecskeméten megnyíló Országos Ifjúsági Környezet­védelmi Konferencia. A szer­vezők szándéka, hogy minél több fiatalt — s persze, idő­sebbeket is — ráébresszenek közös felelősségünkre. Ezt fe­jezi ki a tanácskozás mottó­ja: „A természet értékeit, a le­vegőt, a vizet nem örökségbe kaptuk, csupán kölcsönbe, éle­tünk keretéül, s tartozunk to­vábbadni teljes értékben a jö­vő nemzedékének.” meszei hagyományos rendjé­be. A látványos, de alkalom­szerű intézkedések ezen a te­rületen nem sokat érnek. Csak a kiterjedt, rendszeres védekezés hozhat eredményt. Az egyik legnagyobb gond a mi vidékünkön a földet és vizet megfertőző szennyvíz, s a folyékony hulladék kezelé­se. Az állattartó telepeken ke­letkező több millió köbméter­nyi hígtrágya, a városok szennyvize, a mezőgazdaság­ban használt vegyszerek ál­landó veszélyforrást jelente­nek. Felszín alatti vizeink minőségének romlása jelzi a nemkívánatos hatást. A megye hosszú távú kör­nyezetvédelmi tervében meg­fogalmazott cél az átfogó vé­dekezés. A településeken ke­letkező folyékony hulladék­nak például van már gazdája, a Kommunális Szolgáltató Vállalat. Megyeszerte 62 ártal­matlanító helyen bontják el, teszik mezőgazdasági haszno­sításra alkalmassá az össze­gyűjtött anyagokat. A gyűjtés nemv terjed még ki minden helységre, de az első nagy lé­Lovas Dániel Nők a békéért

Next

/
Oldalképek
Tartalom