Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-24 / 120. szám
4 Ql PETŐFI NÉPE ft 1984. május 84. I TUDOMÁNY I TECHNIKA Kutatási téma: az anyanyelvi nevelés A jövő szerdán napfogyatkozást láthatunk Gyűrűs napfogyatkozás lesz május 30-án, szerdán alkonyaikor, de hazánkból csak részlegesen látszik majd. Budapesten a Hold érintkezése a Nappal 19 óra 22 perc 54 másodperckor észlelhető. A legnagyobb fázis még napnyugta előtt, 20 óra 17 perc 16 másodpereikor bekövetkezik, 8 ezután negyedóráiig látható a jelenség, a Nap ugyanis aznap 20 óra 32 perckor nyugszik. A legnagyobb fázis idején a Hold a napkorong átmérőjének több minit egyharmadát; 0,394 ezredrészét takar - ja el. , A fenti adatokhoz képest az ország más részein (a napnyugtát kivéve) legfeljebb félperces eltérések lehetnek. Újdonságok Újvidéken Az idén 51. alkalommal rendezték meg az Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásárt. A megnyitót május 11-én tartották. A vajdasági Magyar Szó című lap szerint az 1300-nál több jugoszláv cég és a mintegy 75 országból érkezett kiállítók termékei többségükben nemcsak újdonságot jelentettek, hanem főképpen annak a követelménynek igyekeztek megfelelni, amit a nagyobb és belterjeseíbb élelmiszer-termelés támaszt manapság. Igen sok gépet, berendezést találhattak ezúttal a kistermelők. Csak egyet-kettőt említünk a sok közül. A viroviticai Vitrex gyár egy univerzális takarmánykészítő berendezést mutatott be. Nemcsak cukorrépa, száraz és nedves kukoricaszár, csöves kukorica, szója és here fellapozására alkalmas, hanem megőrli a morzsolt kukoricát, a többi gabonát, a napraforgót is. Egy óra alatt 500 kiló kukoricát vagy 400 kiló lucernát tud felaprózni, almát és körtét pedig 4000 kilogrammot. Az ára dinárról átszámítva nem egészen 15 ezer forint. A palánkai Zmajevica gyár cukorrépa-kombájnja 8 óra alatt két hektárról takarítja be a termést, egy 25 kilowattos kis traktorra van hozzá szükség. Több permetező- és öntözőberendezésről is ír a Magyar Szó. Egy belgrádi kisiparos esőztető szerkezete mindössze 1500 dfaiáf, almi 'álig 500 forint. Manapság egyre szaporodnak a panaszok nyelvünk romlásáról, az élőbeszéd elszürkü- lésléről, a kommunikáció hiányosságairól. S ki az elsőrendű vádlott? A mai fiatalság! És következik — sajnos, nem indokolatlanul — a kifogások áradata: hangképzésük renyhe, elnagyolt, szókészletük szegényes, kifejezőkészségük gyenge, beszédmódjuk színtelen, de burjánizik a trágárság, a durvaság stb. Oktatáspolitikánk azonban még időben felismerte a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát, s évek óta céltudatosan törekszik a korábbi mulasztások pótlására az anyanyelvi nevelés és oktatás minden területén, tehát egész intézményesített oktatási rendszerünkben. Az anyanyelvi nevelés és oktatás milyensége, minősége ugyanis személyiségformáló tényező. Miért? Mert az ember a történelem folyamán felhalmozott műveltségtartalmat anyanyalve révén sajátítja el, mert a kommunikációiban — nyelvhasználata által — maga is hozzájárul a jelentéstartalmak gazdagításához, árnyalásához, amelyek segítségével az egy nyelvet beszélő társadalom tagjai érintkeznek egymással. Az ismeretek, információk közvetítésében, tudomásulvételében, feldolgozáséiban, ellsagá- tításában éppen úgy, mint az útmutatások, utasítások, tanácsok javaslatok stb. közlésében az anyanyelv tölti he a legfontosabb szerepet. Kommunikáció révén jlakul ki és fejlődik tovább az ember társas kapcsolatrendszere a kis és a nagy közösségek kereteiben. Eközben formálódik a nyelvi magatartás sokféle változata azoknak a feladatoknak a megoldására, amelyeket mint magánember, mint állampolgár, s mint a társadalmat építő dolgozó vállal és teljesít. Az anyanyelv 'tehát egy nagy közösség műveltségének hordozója és közvetítője, amelynek hármas időbeli dimenziója: a múlt, a jelen és a jövő. Ennek együttes szemléletéből fakad az a pedagógiai követelmény, hogy intézményesített nevelőoktató rendszerünk a felnövő nemzedéket az anyanyellv múltjával is megismertesse, hogy jelenének ismerőjévé és használójává fejlessze, hogy a jövő lehetséges változásainak alakítójává is nevelje. A korszerű pedagógia elmélete és gyakorlata ezért kívánja a nyelv.iség ösztönös állapotát a tudatosság szférájába emelni a jövőben. Ez a koncepció indokolta a kutatások széles körű kiterjesztését anyanyelvi témában illetékes intézményekre. A kecskeméti Óvónőképző Intézet több mint másfél évtizede az óvodai anyanyelvi nevelés kutatási bázisa. Az óvoda szerepe ugyanis szinte felmérhetetlen jelentőségű a nyelvi, kommunikációs nevelés megalapozásában, hiszen a beszédelsajátítás legfogékonyabb szakaszában irányítja a 3—6 évesek nyelvi fejlődését, amelynek színvonala az iskolára való alkalmasság egyik fokmérője is. Az óvoda gondjait, gyengéit, eredményeit volt hivatott feltárni az a csaknem fél országra kiterjedő beszédképes- ség-vizsgálat — különös tekintettel a szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekeikre —, amelynek összegező elemzése után, • a leszűrt következtetések és tapasztalatok birtokában került sor az új, a korszerű, az ezredfordulón is érvényes anyanyelvi nevelés programjának kidolgozására, a hároméves óvodai beszédfejlesztés követelményrendszerének meghatározására. Munkánkról ezek után bízvást várjuk az országos vitafórumok ítéletét, többek között a hagyományos nyári Nyíregyházi Anyanyelvi Konferenciáét is, ahoji kiváló szak- tekintélyek bírálják el az Óvónőképző Intézet ezen témában végzett tevékenységét. Losoncz Mihályné KOHÓK VETÉLKEDŐJE Szállnak rendelkezésünkre A Kecskeméten megtartott Személyszállítás ’84 című országos tanácskozásról lapunk beszámolt, de néhány érdekes adattal szeretnénk kiegészíteni az elmondottakat a MALÉV lapja, a Légiközlekedés alapján. A többi közlekedési vállalathoz hasonlóan a MALÉV is igyekszik bővíteni szolgáltatásainak körét. Amit utascsalogatóndk szánt új jelmondata így fejez ki: „Szállunk rendelkezésére!’’ Már életbe lépett nyári menetrendjükben ugyan nem szerepel új vonal, de csaknem kétszáz járatot a növekvő turistaigények figyelembevételével terveztek meg. Így például a napi járaton felül pénteken és vasárnap délután is indul gép Moszkvába. Tovább sűrítik az NDK-ba induló járatokat, Berlinbe napi hat, Drezdába heti tizenhárom gép megy, s a nemrégiben újra megnyílt lipcsei repülőtér heti nyolc alkalommal fogadja majd a gépeinket. Közvetlen járat vezet Kuvaitba, illetve Dubaiba és újra indul a barcelonai gép is. Varsóba is eggyel több indul ezután, szerdánként, j. Új szolgáltatásokat kínál a MALÉV. Ezután nemcsak a külföldieknek foglalnak szállodát, bérelnek gépkocsit, hanem a külföldre utazó magyarok is részesülhetnek mind e kényelemben. Csalo- gatónak szánják a törzsutas-szolgáltatást: aki ötvenezer kilométert repül a MALÉV gépein, szabad jegy-utalványt kap, s egyéb kedvezményeket. Tagadhatatlanul szép kilátás, de ki lesz az, akiknek a zsebéből ennyi pénzt elő lehet csalogatni? . sáliak energiaköltségét. Így azután a nagyolvasztók az iparág valóságos gigászai lettek. Egy évtizeddel ezelőtt még a 12 méteres me- denceátmérő és a 2600 köbméteres hasznos térfogat jelentette a gyakorlati maximumot. Ma már viszont egyre-másra épülnek a 14 méter medenceátmérőjű, 4000—5000 köbméter - hasznos térfogatú olvasztók, amelyeknek napi termelése eléri a 10—12 ezer tonnát (ami évi 3,5—1,0 millió tonna nyersvas- termelésnek fellel meg). A méretek növelésén túl a fúvó szélhőmérséklet fokozása is Igen hatásos eszköze a teljesítménynövelésnek, a kokszmegtakarításnak, s általában a hőgazdálkodás javításának. Nem volt könnyű feladat a nagyolvasztó előmelegített égéslevegőjének hőmérsékletét 600— 700 Celslus-fokröl 1000—1300 Celsi- us-fokra növelni. Ehhez speciális belső falazatú léghevitő tornyokat kellett építeni. Később kiderült, hogy a nagyolvasztó fúvószelének oxigénnel való dúsítása még alacsonyabb kokszfogyasztási értékekhez vezethet, de alapos meggondolások és számos kísérlet alapján a mai körülmények között csak speciális nyersvasfajták előállításánál érdemes ezt a módszert alkalmazni. Bebizonyosodott, hogy — nem kis mértékben — azáltal is lehet csökkenteni a kokszszükségletet, ha az ércet előzőleg szemcsékké zúzzák, rostálják, majd zsugorítják. Képünkön egy új szovjet őriás- kohó, egy 4000 köbméter hasznos térfogatú nagyolvasztó építési munkálatait láthatjuk. E kohó már optimális technológiával fogja előállítani a nyersvasat. (KS) Mind között áz egyik legérdekesebb Trajko Gogavics nyugdíjas földmérnök találmánya, egy sík vidéken is alkalmazható kisméretű vízi égőmül A berendezés a közlekedőedények elve alapján működik: a folyó medréből először egy tartályba kerül a víz, s onnan a turbinára, Ener- giakihasználása állítólag csaknem 100 százalékos, s nagy előnye, hogy bárhol üzembe állítható, bármilyen kis méretben, aminek következtében igen olcsón és gyorsan elkészülhet. A kragujevaci gépészeti kar már tervez egy hasonló elven működő 20 megavattos ^erőművet, de a feltaláló eddig még nem kapott megrendelést. Sőt, a négy éve benyújtott szabadalmát sem jegyezték még 'be. S mi azt hisszük, csak nálunk tör nehezen ' utat az új gondolat .... ! —r 1— Az egyre emelkedő kokszárak és energiaköltségek arra sarkallják a kohászokat, hogy optimális nagyságú kohókat építsenek, és különféle módszerekkel minimálisra csökkentsék a vas kohósítáGolyófutásos asztali, óra Matthäus Halleicher (1644—1704) délnémet mester 310 évvel ezelőtt, 1674-ben készítette el másfél méter hosz- szúságú golyófutásos óráját, amelyben két fémihúron futó golyó oldotta ki a járószerkezetet, majd Innen önműködően emelkedett fel újra a lefutási pontra. Ennek a „golyófutásos” ölsz órának a szerkezete a mai golyóscsapágy elődjének tekinthető. A drezdai Staatlicher Mathemalikalisch— Physikalischer Salon felvétele. összeállította: Mester László Nagyüzem és kistermelés 9 A kecskeméti Horváth István egyike annak a sok ezer kistermelőnek, aki a nagyüzemben készített táppal hizlalja sertéseit, és a kész vágóállatokat az ÁHV-nak adja át. Magyarországon jó ideje nincs élelmiszerhiány. Nem kis részben a ma már elfogadottnak tekinthető kistermelés és a nagygazdaságok együttes jelenlétének köszönhetően. Jelenleg másfél millió kisgazdaság megközelítőleg egymillió hektáron gazdálkodik; a kertek kilencven, a szőlők negyvenöt a gyümölcsösök huszonkilenc százaléka található háztáji gazdaságban. A közös gazdaság mellett A mezőgazdasági kistermeléstől sokan és hosszú időn át féltették a szocializmust. Pedig az MSZMP Központi Bizottsága csaknem negyedszázada,. 1960-ban kimondta: „Az árutermelés fejlesztésében a termelőszövetkezeti közös gazdálkodás mellett jelentős szerepe van a tagok háztáji gazdaságainak is. Ezért párt- és állami szerveink tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a közös gazdaság minden erővel történő művelése és erősítésé mellett a háztáji gazdaságokból is minél több árut (főleg sertést, baromfit, burgonyát, zöldséget gyümölcsöt, tojást) értékesítsenek felvásárló szerveink. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek is segítsék hozzá tagjaikat, hogy a — közösben végzett jó munka elsődlegessége mellett — a háztáji gazdaságaik lehetőségeit is minél nagyobb mértékben' kihasználják saját és a népgazdaság szükségleteinek kielégítése érdekében”. Ennek ellenére. is feltűnést keltett a baksai termelőszövetkezet 1963-ban, mert baromfiágazatát a 'háztáji bevonásával fejlesztette; elsők között integrálta a kis- és a nagygazdaságot. Szentségtörésnek látszó cselekedet volt, olyannyira, hogy pártvizsgálat indult a termed szövetkezet akkori elnöke, Baksai Antal ellen', és nem delegálták az 1967-es első tsz-kongresszusra. Meghívta viszont az Elnöki Tanács elnöke, Losonczi Pál, így aztán nemcsakhogy ott volt, de el is mondhatta, eredményekkel, számokkal bizonyíthatta a termelőszövetkezet és a háztáji gazdaságok együttmunkálkodásának létjogosultságát. Majd két évtizeddel később a zöldség- és gyümölcsféléknek több mint felét, a marhahús egynegyedét, a sertéshúsnak több mint a felét, a baromfihús egyharmadát, a tojásnak csaknem háromnegyedét a hazai kisgazdaságok termelik meg: Elégedettségre azonban nincs okunk. Mert ha tárgyilagosan nézzük adottságainkat, kiderül, ellentmondásokkal telített a háztáji és a kisegítő gazdaságok körül kialakult helyzet. Ennék érzékeltetésére csupán egy példa: Az ország egyik szegletében disznókkal etetik fel a jó minőségű zöldséget, felvásárló hiányában, a másik szegletben viszont áruhiány miatt csillagokig szaladnak az árak. Erről a könnyűnek nem nevezhető és máig megtett útról, a kihasználatlan lehetőségekről ír közelmúltban megjelent könyvében Baksai Antal. Izgalmas olvasmány olyanok számára is, akik nincsenek közvetlen kapcsolatban a mezőgazdasági termeléssel. Külön érdeme a könyvnek1, hogy alaposan sorra, veszd, hol, mi hiányzik, mi akadályozza a teljes láncolat létrejöttét. Konkrét példákkal jelzi az elért eredményeket, és mintegy tanulságul a kisebb- nagyobb sikertelenségeket sem hallgatja el. Integráció A ma már nyugdíjas elnök kilépett Báksáról, Baranya megyéből .végigpásztázta az országot tapasztalatait összegezve tulajdonképpen könnyen megvalósítható programot ad. Részlet a könyvből: „A prémesállat-terme- lési integrációban' a tevékenységek a következőképpen oszthatók meg: a kisüzem rókát, nut- riát, csincsillát, nyércet tart. és prémez; a társult kisüzemek hul- latíékhúst állítanak elő, .húst, bőrös szőrmét dolgoznak fel és konfekcionálnak; a nagyüzem tenyészt, takarmányt gyárt, szaktanácsot ad, feldolgoz és kereskedik. A prémes állatok ma az átlagosnál nagyobb hasznot hoznak, a piac sem telített”. Vagy például: „A jövőben csak olyan galambfajták és tartási módok lehetnek gazdaságosak1, amelyekkel az egyébként veszendőbe menő takarmányt is hasznosíthatjuk... Kölcsönösen, előnyös lenne, ha a nagyüzem bizonyos- feltételekhez kötve á réhdelkezé-' sére bocsátana a learatott gabonatáblákat, mint időszakos galamblegelőket”. Talán e két példával érzékeltethető volt, a tná- sodgazdaság van, létezik, de kiaknázatlan aranybánya. Jövedelmezően, hozzáértőn, korszerű technológiával, nagyüzemi színvonalon, okos gépekkel, hosszú távon is biztonságos feltételrendszerek közepette közvetlenül piaara termelni, avagy: nagyüzemek által irányított kistermelés — ez a jövő útja, sugallja a könyv. Igén. erőteljes, akár multilaterális, akár ágazati integráció keretében az ellátástól az értékesítésig a folyamat tervezhető, kézben tartható és irányítható lenne. És ez akár biztosítékot is szolgáltatna, számos eleddig nem alkalmazott módszerek, pénzügyi megoldások bevezetéséhez. „Az integrációk új jelleget kapnak, az együttműködések új területeikre terjednék ki és mindkét irányba felerősödnek. Tulajdonképpen nem lesz többé elkülönített kis- és nagyüzem, hanem kicsik és nagyok agglomerációja a nagyobb hatékonyság érdekében” — olvasható Baksai Antal könyvében. Nyilvánvaló, némi szabálymódosításra szükség volna, ám ne feledjük, a Magyar Szocialista Munkáspárt többszörösen megerősítette: szükség van a háztáji- és kisegítő gazdaságok termelésére. A nagyüzemek fejlődésével összhangban kell szabad utat kapnia a kistermelésnek. Sokoldalú egybefonódás Alapvetőnek a nagy- és a kisüzemek sokoldalú egybefonódását tartja Baksai Antal. Hangsúlyozna: a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, gazdaságoknak kellene íelvállalniok a kölcsönös érdekeltségi rendszeren alapuló háztáji gazdálkodás irányítását, és nem utolsó sorban a kistermelés integrálását Mind jellemzőbb, hogy csökken a háztáji gazdaságok szájba, ugyanakkor egj^e több kisgazda- daság^kaficáalőöPc. be. az. önéüár tásba,;a mezőgazdasági kistermelésbe. Egyre több ipari munkás, diák, szolgáltatásban dolgozó, pedagógusi, fog kapát, kaszát, vesz a hátára permetezőgépet és hasznosítja magát a másodgazdaságban is. Hétvégeken délutánonként országszerte éledeznek a kiskertek. Mindenesetre a kisgazdaságok az élelmiszerellátáson túl a települések infrastruktúrájának megteremtésében, fejlesztésében és — uram bocsá’ — a fiatalok 1 munkára nevelésében is szerepet játszhatnak. H. T. HUSZONÖT ÉV SZAKSZERVEZETI MUNKÁBAN Várnom kellett rá az iroda csendjében. Néhány perc múlva felrántotta az ajtót, s bevihar- zott, Búzás Gyula, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság szakszervezeti bizottságának titkára. A gyors megismerkedés, a kézfogás után élettel telt meg a parányi iroda. Jóízű tréfák, komoly és megfontolt mondatok váltották egymást, s helyemben bárki más is úgy érezhette volna: évtizedek óta ismeri, tiszteli szókimondásáért, elhivatottságáért, humoráért, állhatatosságáért. — Az erdészeti szakiskolát 1948-ban végeztem el, és Somogybán kezdtem. Ahogy múltak az évek, egyre keletebbre sodródtam, Mohácson voltam főerdész, s. 1952 óta ,a gazdaság jogelődjénél dolgozom. Szak- szervezeti titkárnak 1957-ben választottak meg, s tizennyolc évig két lovat ültem meg. Telepítettem erdőt, vezettem csoportot, motoroztam, s közben elláttam választott funkciómat. Csupán kilenc éve „kényelmesebb” az életem ... E néhány mondatot sem tudta egyszerre, összefüggően elmondani, mert állandóan közbecsengett a telefon, ránk nyitották, az ajtót, Gyuszi bácsit vagy a „Papát” keresték. — Ehhez a funkcióhoz jó idegrendszer, türelem és emberszeretet kell. A majdnem harminc év megtanított arra, hogy azonosulni kell a dolgozók örömével, bánatával, mert nemcsak anyagi segítséget igényelnek, de meghallgatást is. Az őszinteség még akkor is fontos, ha a panasztevőnek nincs igaza. Számtalanszor előfordult, hogy a panaszosnak megmondtam a véleményemet. Megsértődött? Dehogy, kijelentette: ezt a maga szájából szerettem volna hallani... Gyuszi bácsi A gazdaság összes állandó munkása szakszervezeti tag, a szervezettségük 98 százalékos. A legnagyobb gondjuk a. béremelés megoldása volt, az elmúlt évben 4 százalékkal, ez évben újabb 4 százalékkal sikerült növelni a kereseteket. Szociálpolitikái intézkedésekre 1983-ban 22,5 millió forintot fordítottak, amiből 10 milliót a hétszáz munkás szállítására költöttek. Szorítottak a pénzből lakásépítési támogatásra, a gyermekintézmények támogatására, az üzem- egészségügy fejlesztésére. Ez évbenl már egy főfoglalkozású üzemorvos és két asszisztens vigyáz a gazdaság dolgozóinak egészségére. Évente háromszázan üdülhetnek, s a rehabilitációra 200 ezer forintot fordítottak. — A munkavédelmi helyzet javítása elképzelhetetlen korszerű munkahelyek kialakítása és modern gépek nélkül. Erre 80 millió forintot költöttünk, s ugyanakkor 78 betanított és szakmunkást képeztünk ki. A demokratikus fórumok? A 109 tagú bizalmitestület jól dolgozik. Januárban megvitatták a tervet, márciusban a nyereségelosztást, és a kollektív szerződés módosítását, s emellett igen sok javaslatot tettek. A termelési tanácskozásokat 13 erdészetnél és üzemnél, valamint a központban rendszeresen megtartjuk. A 88 szocialista brigád közül 5 már elérte a vállalati kiváló címet. S ha már itt tartok, megemlítem, a munkaversenyben célfeladatokat vállaltak a brigádok, amelyeket forintosítunk. Ebben az évben 650 ezer forint célprémium áll rendelkezésünkre. Ennek, az emberekkel való törődésnek köszönhető, hogy hatszor szereztük meg a kiváló címet, és kétszer kaptunk oklevelet. Arról Gyuszi bácsi hallgatott, ho'gy ebben jelentős szerepet vállalt a szakszervezet, hiszen az emberek mozgósításában, érdekük védelmében nemcsak személy szerint ő, de a bizalmiak is mindent megtettek. — Egy fiam és egy- lányom van, mind a kettő vízügyi mérnök. Van két aranyos unokám, s ha nyugállományba vonulok, lesz elfoglaltságom. Búzás Gyula egyáltalán nem úgy néz ki, mint aki fáradt, egy fiatal is megirigyelhetné energikusságát, tájékozottságát, humorát, munkabírását, ö tölti be a MEDOSZ megyei bizottságának elnöki tisztét, és nem is csak úgy mellékesen ... Gémes Gábor
