Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-03 / 79. szám

1984. április 3. • PETŐFI NÉPE • 3 KIVÁLÓ ÉS ÉRDEMES MŰVÉSZEK! A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KIVÁLÓ MŰVÉSZE KITÜNTETŐ CÍMET KAPTA: Bartha László Munkácsy-dí­jas festőművész, a Magyar Nép- köztársaság Érdemes Művésze; Bozó László, a Magyar Rádió. Műsorszolgáltatási Igazgatósága igazgató-főrendezője, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művé­sze; Csákányi László, a Vidám Színpad Jászai Mari-díjas szín­művésze, a Magyar Népköztársa­ság Érdemes Művésze; Hadics László, a Fővárosi Operettszínház Jászai Mari-díjas és SZOT-díjas színművésze, a Nagyar Népköz- társaság Érdemes Művésze; Hor­váth József, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas szín­Ferenc-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanára, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művé­sze; Öze Lajos, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas szín­művésze, a Magyar Népköztársa­ság Érdemes Művésze; Perényi Miklós, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas gordonkaművész, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Raszler Károly, Kos­suth-díjas és Munkácsy Mihály- díjas grafikusművész, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művé­sze; Sík Igor, a Magyar Televí­posvári Csiky Gergely Színház színművészé; Gombár Judit, a győri Kisfaludy Színház díszlet-, és jelmeztervezője; Kránitz La­jos, a József Attila Színház szín­művésze; Turián György, a Ma­gyar Rádió rendezője; Axt László, a Magyar Cirkusz és Varieté ar­tistaművésze; Juhász Jácint, a Madách Színház színművésze; Velenczey István, a Népszínház színművésze; Bárány Frigyess a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színművésze; Dánffy Sándor, a kaposvári Csiky Ger­gely Színház színművésze; Le­vente Péter, a Mikroszkóp Szín­pad színrhűvésze; Úri István, a győri Kisfaludy Színház színmű­vésze; Szokolay Ottó, a Nemzeti A cél: elégedetten távozzon a vevő Naponta mintegy nyolcezer ember fordul meg Kecskemét központjában, az UNTVER ABC-ben. Az áruház életkorát tekintve szinte még gyermek, hiszen idén lépett létezésének negyedik esztendejébe. A kereskedés tartalmában s színvo­nalában azonban utoléri idősebb társait. Sőt... Pápai Jenő születésétől őrködik e vállalkozás felett, a kez­deti időszakban helyettes igazgatóként, majd első számú ve­zetőként. Negyedszázados kereskedelmi tapasztalattal „költö­zött” a központi ABC-be. művésze, a Magyar Népköztársa­ság Érdemes Művésze; Kurtág György, Kossuth-díjas és Erkel Babarczy László, a Kaposvári Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas igazgatója; Berki Vio­la, Munkácsy-díjas festőművész; Bitskey Tibor, a Thália Színház Jászai Mari-díjas színművésze; Bozay Attila, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola egyetemi ad­junktusa; Csengery Adrienne, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekese; Csőke József, a Magyar Film­gyártó Vállalat Balázs Béla-dí- jas és SZOT-díjas filmrendező­je; Felföldi Anikó, a Fővárosi Operettszínház Jászai Mari-díjas színművésze; Féner Tamás fotó­művész, a Film Színház Muzsi­ka szerkesztősége művészeti szer­kesztője; Fischer Iván karmes­ter; Fóth Ernő, Munkácsy-díjas festőművész; Fülöp Zsigmond, a Nemzeti Színház Jászai Mari-dí­jas színművésze; Györgyfalvay Ka­talin, a Népszínház Erkel Fe­renc-díjas és. SZOT-díjas művé­szeti vezetője; Jankovics Marcell, a Pannónia Filmstúdió Kossuth-'' díjas és Balázs Béla-díjas rajz­film-rendezője; Kalló Viktor Munkácsy-díjas szobrászmű­vész, Kende János, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla- díjas operatőre; Király József, Munkácsy Mihály-díjas belső- építész; Kocsis Zoltán, Kossuth- díjas és Liszt Ferenc-díjas zon­goraművész; Kovács Gyula, az Állami Bábszínház Jászai Mari­díjas színész-rendezője; Kováts JÓZSEF ATTILA-DlJ: Marshall László költő; Tóth Bálint költő; Kiss Ferenc kriti­kus, irodalomtörténész; Alföldy Jenő kritikus; Székely Magda költő, műfordító; Tamás Meny­JÁSZAI MARI-DlJ: í Gálfy László, a békéscsabai Jókai Színház színművésze; Vári Eva, a pécsi Nemzeti Színház színművésze; Császár Angéla, a Nemzeti Színház színművésze; zió Balázs Béla-díjas operatőre, a Magyar Népköztársaság Érde­mes Művésze; Kolos, a Magyar Állami Opera­ház Liszt Ferenc-díjas magán­énekese; Makrisz Zizi Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész; Marton László, a Vígszínház Já­szai Mari-díjas főrendezője; Moór Marianna, a Nemzeti Színház Já­szai Mari-díjas és SZOT-díjas színművésze; PataSsy Tibor, a Győri Kisfaludy Színház Jászai Mari-díjas színművésze; Patkós Irma nyugalmazott színművész; Préda Tibor, a Magyar Film­gyártó Vállalat Balázs Béla-dí­jas és SZOT-díjas filmrendező­je; Radó Vilmos, a Kecskeméti Katona József Színház nyugal­mazott igazgatója; Ránki Dezső, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc- díjas zongoraművész; Révész Má­ria, (dr. Róth Miklósné), a Pan­nónia Filmstúdió Balázs Béla- díjas . szinkron-dramaturgja; Sárközy Zoltán, a Debreceni Cso­konai Színház Jászai Mari-díjas színművésze; Schéner Mihály, Munkácsy-dí j as festőművész; Schubert Éva, a Vidám Szín- pad színművészé; Spáhyik Éva, a Veszprémi Petőfi Színház Jászai Mari-díjas színművé­sze; Székely László, a Ka­tona József Színház Jászai Ma­ri-díjas díszlettervezője, a Ma­gyar Képzőművészeti Főiskola egyetemi tanára; Tóth János, a Magyar Filmgyártó Vállalat Ba­lázs Béla-díjas operatőre, Vég­vári Tamás, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas szín­művésze. (MTI) hért író, költő; Bereményi Géza író; Vámos Miklós író; Kertész Ákos író; Kovács István költő, irodalomtörténész; örsi Ferenc író; Bari Károly költő. Balkay Géza, a Katona József Színház színművésze; Götz Béla, a Madách Színház díszletterve­zője; Gálffi László, a Vígszínház színművésze; Máté Gábor, a ka­Színház színművésze. LISZT FERENC-DlJ: Molnár András, a Magyar Ál­lami Operaház magánénekese; Friedrich Ádám kürtművész, a Magyar Állami Hangversenyze­nekar I. kürtöse; Szabó László, a debreceni .Csokonai Színház ze­neigazgatója; Sólymos Pál, a pécsi Nemzeti Színház magán­táncosa; Szabadi Edit, a Magyar Állami Operaház magántáncosa; Benkó Sándor, előadóművész. ERKEL FERENC-DÍJ: Dobszay László, zenekutató, karnagy, az MTA Zenetudomá­nyi Intézet tudományos munka­társa, a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola tanára; Foltin Jo­lán, koreográfus, a Népművelési Intézet tudományos munkatársa; Sáry László, zeneszerző; Antal Imre, a Magyar Televízió fő­munkatársa. BALÁZS BÉLA-DlJ: Macskássy Katalin, a Pannó­nia Filmstúdió rajzfilm-rendező­je; Gerhardt Pál, a Magyar Te­levízió szinkronrendezője; Maár Gyula, a Magyar Filmgyártó Vál­lalat filmrendezője; Kármentö Andrásné, a Magyar Filmgyártó Vállalat vágója; Moriori Lili, a Magyar Filmgyártó Vállalat szín­művésze; Sas István, a Magyar Filmgyártó Vállalat reklámfilm­rendezője; Asztalos József, a Pan­nónia Filmstúdió dramaturgja; Szoboszlay Péter, a Pannónia Filmstúdió rajzfilm-rendezője; Révész Tamás, a Lapkiadó Vál­lalat fotóriportere. MUNKÁCSY MIHÁLY-DlJ: Heinzelmann Emma alkalma­zott grafikus; Váró Márton szob­rászművész; Polgár Ildikó kera­mikusművész; Kátai Mihály fes­tőművész; Bohus Zoltán üveg- lervező, a Magyar Iparművészeti Főiskola egyetemi tanára; Lissák György, a Kohászati Gyárépítő Vállalat ipari formatervezője; Szilágyi Júlia textiltervező; Ke­serű Ilona festőművész; Vadas József művészeti író, a Corvina Kiadó főszerkesztője; Bráda Ti­bor festőművész, a Magyar Kép­zőművészeti Főiskola egyetemi adjunktusa; Szabolcs Péter szob­rászművész; D. Fehér Zsuzsa mű­vészettörténész, a Magyar Tele­vízió Képzőművészeti Szerkesz­tősége vezetője. (MTI) — Mi volt az első öröme? — A nyitás előtti szervezésben is részt vettem. Mindenki megfe­szített munkája kellett, hogy ké­szen álljunk á vásárlók fogadásá­ra. Eladók — teljes létszámban — árukészlet, szállítópartnerek. Nem volt könnyű időszak! A nyitáskor 110-en sürgölődtünk a vásárlók körül. Még egymásnak is isme­retlenek voltunk. Kit, hová he­lyezzünk, hol állja meg a legjob­ban a helyét? Akkor ez egyik leglényegesebb kérdésnek számí­tott. Az első öröme mindannyiunk­nak az volt, hogy két nap alatt 1,5 millió forintos forgalmat bo­nyolítottunk le. Igaz, ebbe bele­kalkuláljuk, hogy újdonságnak számítottunk... A- vásárlók ..vé­leményét”' csupán egyetleri szám­mal érzékeltetem: az üzlet törzs- közönsége mintegy hatezerre te­hető. A sok munka megérte tehát. A vásárlók jó véleménye mel­lett hangot adtak a város vezetői is elismerésüknek. És az adataink sem,mellékesek: 1981-ben 108 mil­lió, egy év múlva 20 millióval több, tavaly pedig 137 millió fo­rintos forgalmat bonyolítottunk le. — Most mi a legnagyobb gond­megszervezése. Egy ilyen áruház­ban az összes dolgozónak állan­dóan „porondon” kell lennie. Tíz perc bámészkodást sem engedhe­tünk meg magunknak. A munka­idő-beosztás egyébként is nehéz feladat. Márpedig messzemenően figyeljük az otthoni gondokat, például a gyerekek elhelyezését. Sokan vannak bejárók, számukra az utazási időpontok kötöttek. A három év alatt a társaság hetven százaléka stabilizálódott. Ma het­venötén vagyunk, és mindössze tíz a férfi. Én elhiszem, hogy nehéz a va­sasok szakmája. De ha nincs mondjuk cső, hát nincs. De a ke­nyér és a tej nem lehet hiánycikk. Fizikailag sem könnyű a kereske­delmi dolgozók munkája. Az ita­los, zöldséges rekeszek, a tejeslá­dák súlya bizony nem kicsi. És az anyagi elismerés nem áll arány­ban a végzett munkával. — Mi tartja mégis itt az embe­reket? — Valamit enyhít a helyzetün­kön az, hogy nálunk azért a kö­rülmények még mindig jobbak, mint mondjuk, egy városperemen levő üzletben. Van saját ebédlőnk, hideg-meleg vizes fürdőnk. Ezek pénzben nem mérhetők, de a dol­gozók értékként tartják számon. ja? — A negyvenórás munkahét <9 Itt mindig nagy a választék. (Méhesi Éva felvételei) A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE KITÜNTETŐ CÍMET KAPTA: MŰVÉSZETI DÍJASOK CB-rádió a gyógyításban Balatoni előszezoni kedvezmények (Cikkünk a napokban Szegeden megtar­tott, a sürgősségi orvosi ellátással foglalko­zó tudományos tanácskozás előadása alap­ján készült. Munkájukban a szerzők a CB- rádió Bács-Kiskun megyei alkalmazásának tapasztalatait összegezték, és felvázolták a fejlesztési lehetőségeket is.) Az egészségügyi ellátásban — bár nem elsősorban e célra találták ki — igen jól alkalmazható a CB-rádió. Az ágazaton belül mindenekelőtt a közsé­gek körzeti orvosait a kórházakat kell ellátni velük. Alkalmazásuk által lerövidül az orvos elérhetőségének ide­je, következésképpen ez biztonságérzetet ad elsősorban a községekben élő lakos­ságnak. Így a CB-rádió fontos szerepet tölthet be a sürgősségi betegellátásban. Különösen igaz ez Bács-Kiskun me­gyében, ahol a népesség 17 százaléka külterületi lakott helyeken, tanyákon él. S a települések 47 százalékában rosz- szak a hírközlési viszonyok. Egy 1983- as felmérés szerint 20 körzeti orvosnak a lakásán, kettőnek pedig a rendelőjé­ben nincs telefon. Természetesen a te­lefonkészülékek helyettesítésén túl is hasznos a CB-rádió az alapellátást nyújtó orvos számára. Hogy miben? Kapcsolat teremthető a kórházakkal, s gyorsan lehet mentőt hívni a CB-tu- lajdonosok, illetőleg a kórházak közre­működésével — közúti balesethez is. Az orvos betegellátás, hivatalos távol­iét idején is azonnal elérhető, s így életveszélyben lévő beteghez, baleset­hez, tömegsérüléshez időveszteség nél­kül átirányítható. Az elsősegélyt nyúj­tó orvos mentőket hívhat, vagy bármi­lyen más segítséget kérhet. Például szaktanácsot a kórházban, szakorvosi rendelőkben dolgozó specialistáktól, tá­jékoztatást tisztázatlan kérdéseire a té­mában illetékes szakembertől, mond­juk növényvédőszeres mérgezés gya­nújakor. Sőt, amire ipár volt is példa Bács-Kiskun megyében: életmentés cél­jából gyógyszert, vért a legtávolabbi helyekről, az eddiginél sokkal rövidebb idő alatt kérhet, . beszerezhet a sürgős ellátást nyújtó orvos vagy intézmény. 1982-ben még csak nyolc község 14 körzeti orvosa üzemeltetett CB-készü- léket — többségük saját erőből. Az el­múlt évben további kilenc település or­vosai részére vásároltak üzembiztos, könnyen kezelhető, elfogadható árú CB-rádiót, telepítésük folyamatban van. Hasonló mértékű fejlesztésre a köz­ségek kezdeményezésére, és a megyei tanács támogatásával 1984-ben is lehe­tőség nyílik. ! Az idén Bács-Kiskun valamennyi kórházát, rendelőintézetét és nagyköz­ségi rendelőrészlegét felszerelik CB-ké- szülébkel. 1985 végéig CB-rádiót tele­pítenek minden olyan községbe, amely kapcsolódott valamely hétvégi központi körzeti ügyelethez, és segélyhívó tele­fonjai megbízhatatlanok. Az elkövetke­ző esztendőkben folytatják a CB-háló­zat kiépítését, hogy minden községben dolgozó körzeti orvos, aki igényli és használni kívánja — a 112 megkérde­zett közül 95 — CB-rádióhoz jusson. Ez a terv öt év alatt teljesíthető. A fentiek megvalósulását követően megszűnik az orvosok között ma még meglévő kényszerű elszigeteltség. Azon­nali kapcsolatteremtésre nyílik lehető­ség a megyét átfogó GB-lánc segítségé­vel, ez pedig életet menthet, tragédiá­kat előzhet meg. Az előszezonban — június 20-ig — jelentős árkedvezménnyel lehet pihenni a Balatonnál. A Balatontourist Nord- nak, az északi parton' le­vő kempingjei és nyara­lóházai 20—55 százalékos kedvezménnyel vehetők igénybe. A-balatonfüredi Strand Szálló apparte- mentjai 40—B0 százalék­kal, a balatonfüredi kemping faházai 35 szá­zalékkal, az alsóőrsi tá­bor faépületei pedig 40 százalékkal olcsóbban bérelhetők mind a hazai, mind a külföldi vendé­gek számára. A tó északi partjának kempingjei a nyitástól június 20-ig 25 százalékos engedményt adnak a területhasznála­ti díjból. A tó déli partján a Siótour nagyjából ha­sonló kedvezményeket és több tavaszi—nyár eleji üdülőprogramot kínál az érdeklődőknek. A bala- tonszemesi „Vadvirág” nyaralótelep kétszer két­ágyas luxus kategóriájú tóparti házaiban május 12— 18. között személyen­ként és félpanzióval 990 forintért, május 19—25. között pedig személyen­ként 1266 forintért lehet üdülni egy hétig. A déli parton újdonság lesz idén a Siótour „sporthétvége” program­ja, antelyet ugyancsak a balatonszemesi nyaraló­telepre szervez. A május 4—6-i és a május 11— 13- i hétvégi napokon pá­lyákat és sporteszközö­ket bocsátanak — ked­vezményes szálláslehető­séggel és félpanziós el­látással — a vendégek rendelkezésére. 9 Pápai Jenő. Sokat segítenek a tanulók. Az épü­letben működik az úgynevezett oktatási kabinet, amely a Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szak­munkásképző Intézet diákjainak gyakorlati oktatását szolgálja. Né­mi létszámpótlást jelent a végző­sök „idekötődése”. Elértük, hogy a dolgozóink 80 százaléka szakkép­zett. — Mennyire érzékelik és érté­kelik a vásárlók igényeit? — Nagyon. Visszatekintve, kez­detben is az volt az általános vé­lemény, hogy olajozottan mennek a dolgok. A vásárlók könyvébe tett észrevételek többsége dicsé­ret. Persze, előfordult másfajta megjegyzés is. Többen kifogásol­ták, hogy a hús és a felvágott bi­zonyára nem friss. Pedig éz nem így van. Mi mindig csak friss árut kínáltunk, de hűtőpultjaink üvege szépen „bezöldítette” a választé­kot. Változtattunk. A mostani pul­tok előnyösebben mutatják a hús­féléket. És ez is fontos! Lakossági közvéleménykutatást végeztünk. Az eredményeit ter­mészetesen megszívleltük. Az üz­let még „nem nőtte ki” teljesen magát, de sok fejlesztési lehető­ségünk már nincs. Belső megoldá­sokat keresünk a kényelmesebb vásárlás segítésére. — Terveik? — Természetesen a tőlünk el­vártaknak maximálisan megfelel­ni. Ha három-négy cikkel bővít­jük a választékot, már azzal is nyerünk. Megpróbáljuk a jövőben lerövidíteni az áruk útját. Ezért is igyekszünk a termelőkkel köz­vetlen kapcsolatot tartani. Amit ezen nyerünk, sokat jelenthet. Na­gyobb nyereséget és nem utolsó­sorban frissebb árut. Bár a zöld­ség és a gyümölcs felvásárlása jó, lehet még javítani. Ezenkívül a határidős szállításokat kellene megszorítani. Ellátási problémánk ugyan nincs, de sok a késés. A si­mább, egyenletesebb munkához pedig pontosság szükséges. De ezek belső ügyek. A lényeg: ha a vásárló bejön ide, ne távozzon elégedetlenül — mondja Pápai Jenő. Gál Eszter A Jószerencsét Mgtsz Kiskőrös Kiss Ernő út 10. sz. alatt megnyitotta tapéta­szaküzletét. Szaküzletünkben nagy választékban kaphatók szövetkezetünkben gyártott tapéták, tapéta-szegély csíkok, ragasztó és poszterek. 581 I AHOL NAPONTA NYOLCEZREN VÁSÁROLNAK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom