Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-03 / 79. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1984. április 3. Lakás és otthon K A lakás még nem otthon, de lakás nélkül nem lehet otthont teremteni. Egyszerű bölcsesség ez, amit érdemes megszívlelni, mivel a mindenkori sorrendre is figyelmeztet. Feltétele ez a családalapításnak, a nyugodt munkának, a biztonságos életvitelnek, vagyis az emberi jó közérzetnek. Sokan, nagyon sokan éjt nappallá téve dol- wÉ goznak, hogy részesei lehessenek ennek az örömnek. Messzemenően egyet kell érteni azokkal a törekvésekkel, amelyek első helyre teszik az országos állami, tanácsi, társadalmi feladatok között a lakásépítés támogatását. Mostanában még több jele van ennek a figyelemnek, legutóbb például arról olvashattunk, hogy hároméves tanácsi program készül a lakáshoz jutás feltételeinek javítására. S végre az is nyilvánvalóvá vált, hogy a magánerős lakásépítkezés éppen úgy része a szocialista céloknak, mint bármelyik más — állami, szövetkezeti — építkezési forma, hiszen a dolgozó ember boldogulását segíti, s nem kis mértékben csökkenti az állam terheit, éppen az önerő mozgósításával. Ideje volt tehát, hogy a támogatási rendszer — hitel- és szociális kedvezmény, munkáltatói támogatás stb. — szintén ezekhez az elvekhez igazodjék. Azt hihetnénk, hogy ezzel lényegében el is hárult minden akadály a magánerős építkezés utjából, de a valóságban nem így van. Még számtalan akadályt kell leküzdeni az építkezőknek, s nemkülönben a támogató tanácsi szerveknek, mire a telek kijelölésétől, közművesítésétől az építési anyagok megszerzéséig sikerül eljutnia a magánerős vállalkozásnak, S megkezdődhet a terület beépítése. ' A hatodik ötéves terv *W ‘ időszakára megyénkből HH * húszezer lakás elkésztté- sét irányozták elő, s ebből az elmúlt év végéig — tehát a tervidőszak három évében — felépült 11 ezer 628, éves átlagban 3876 lakás. (Az 1982-es évben a legtöbb: 4129, tavaly pedig a legkevesebb: 3500.) Nem nehéz utánaszámolni, hogy ha a tervben előírtakat megyénkben el akarjuk érni, akkor az idén és jövőre évente 4686 lakás felépítésére van szükség, ami az átlagosnál jóval több, s a múlt évinél méginkább. Az úgynevezett félidős értékelésnél — talán éppen az 1982-es adatok birtokában — még bizakodóak §g voltak a megye vezetői, s elhangzott a településfejlesztési versenyt értékelő tanácsülésen: „Célunk változatlanul a tervben szereplő 20 ezer lakás megépítése, ami' kissé módosult összetételben reálisan megvalósítható”» A módosult összetétel ez esetben — az állami lakásépítésre fordítható pénzek jelentős csökkenése miatt — a saját erőből történő építés és vásárlás arányának nö- B velését jelenti. Felhívták a figyelmet arra, hogy a tanácsoknak és a lakásépítés feltételeinek megteremtésében közreműködő valamennyi szervezetnek gyorsan és rugalmasan fel H kell készülnie az igények változására. „Valameny- nyiünk kötelessége hangzott a megyei tanácselnök beszámolójában —, hogy minden lehetséges módon segítsék azokat, akik nagy anyagi áldozat- jj vállalással maguk oldják meg lakásgondjukat.” A kérdés most már az, hogy a magánerős lakás- építkezés ilyen mérvű növekedésével, amely elilen- g|J súlyozhatná az említett elmaradást, lehet-e számolni? A statisztikai hivatal 1083. évről szóló jelentése mindenesetre emelkedő tendenciáról ad képet — a városokat és főként a megyeszékhelyt kivéve, ahol az átlagosnál nagyobb az elmaradás. összességében növekedett a lakásépítéseknél a magánerő aránya (87,1 százalékról egy év alatt 92,3 százalékra), s mint olvashattuk: az OTP által nyújtott hitel több mint másfélszerese az előző évinek. A hitelfeltételek változása különösen megnövelte a családiház-építési kedvet, az igénylők száma itt egy év alatt kétszeresére, a hitelek nagysága pedig 3,4-szeresére növekedett. Ez talán azt is jelentheti, hogy már ebben az évben és jövőre még több családi ház épül. Jósok természetesennem lehetünk, de az előjelek — az építők szándékait és az állami támogatást illetően — mégis biztatóak. Kivéve az építőanyagoknál változatlanul fennálló gondokat: a krónikus falazóanyag-, főként a téglahiányt, az úgynevezett nyílászárók utáni futkosást, és egyéb nehezítő tényezőt, ami sokszor megkeseríti az építők hangulatát. A hiánnyal járó sok felesleges kiadásról — utazás, szállítás, s az elmaradhatatlan ,,dugpénzek” kényszeréről"— most nem is beszélve. Vagyis csak akkor lehet igazi fellendülésről beszélni, ha sikerül a hatósági eszközöket az áruhiány megszüntetésénél is latbavetni, méghozzá — ahogy erre felhívás történt •Z— valóban „gyorsan és rugalmasan”. Természetesen nem egyszeri nekirugaszkodásról, hanem folyamatról van szó, s ebben különösen nagy figyelmet érdemel a családalapító fiatalok helyzete, akik közül sokan a szükséges induló tőkével sem rendelkeznek. A szervezett, vagyis intézményes segítség különböző formáit kell felkutatni a már meglévők mellé ahhoz, hogy a leginkább rászoruló réteg ne érezze magát mellőzöttnek ebben az egyébként valóban örvendetes nekilendülésben. Az otthon teremtéséhez — nem vitás — először is valamilyen lakásra van szüksége minden embernek. S lehetünk fanyal- gók, esztétikai kifogáso- | kát támasztok olykor a felépült sok egyforma ház, kissé sematikus építészeti megoldások láttán, de a sorrend most mégis az, hogy épüljön ... Persze az lenne az' igazi, ha szépen és esz-. tétikusan készülnének kí- vül-belül, hogy a lakás mielőbb igazi otthonná is váljon. F. Tóth Fái Szövetkezeti, vállalati összefogással Az üzlethálózatát és a termékeinek választékát egyaránt bővíti a Bácskai Húsipari Közös Vállalat. A legelőször létesített bajai, majd a kalocsai, a kiskun- halasi után, nemrég megnyílt a madaras! élelmiszer- boltja is. Ezt a közös vállalat egyik alapító gazdaságával, a Béke Termelőszövetkezettel együttesen üzemelteti, és látója el friss húsáruval. MEGELŐZHETŐ, CSÖKKENTHETŐ A VADKÁR A Duna—Tisza közi táj természeti adottságai főként az apróvadak, a nyülak, fácánok, vadkacsák számára a legkedvezőbbek. A megye 38 vadásztársasági területén ezekből van a legtöbb. Bács-Kiskun vad- gazdálkodása szempontjából azonban az őznek is nagy a szerepe, hiszen ebből származik az ágazat bevételeinek esaknem 40 százaléka. A megye őzállománya számottevő. Az előző évben 15—16 ezerre becsülték. Remény van rá, hogy az ötéves tervidőszak végére ezt a számot is meghaladja. A nagyvadak közül a szarvas sem elhanyagolható, hiszen a vadgazdálkodási bevételnek 8—9 százalékát adta. Az utóbbi években a Duna—Tisza közi erdészetekben meghonosodott a dámvad, s gyarapodik a kiskunsági és a bácskai térségben. Ahol alkalmas élőhely található számára, érdemes elszaporítaniuk a vadásztársaságoknak. Az élő és lőtt apróvad, a nagyvad és trófeája fontos exportcikk. A kereskedelmi vállalat számottevő forgalmat bonyolít le évente. Az 1982-es, de főként az 1983-as aszály a megye apró- és nagy- vadállományának is kárára volt. Az itatóhelyek sorra kiszáradtak, a természetes és mesterséges vadlegelőkön a szokásosnál jóval kevesebb eleség termett. Ha a vadásztársaságok és a vadállományt tartó gazdaságok nem gondoskodnak etetésükről, bizony számottevő kárt okoztak a kertészeteknek, szántóföldi növénytermesztő gazdaságoknak. Emiatt elég gyakori a vita az érdekeltek között. Akadt olyan mezőgazdasági üzem, amely a nagyvadas területhez közeli szántójáról csak féltermést tudott betakarítani, mert a többit megették a vaddisznók. A közelmúltban az egyik vadgazdaság éppen azért kereste fel a területei mellett működő szövetkezeteket, állami gazdaságokat, hogy a kártérítés, arányában, mértékében egyezségre jusson. Olyan is megtörténik, hogy szakhatóság dönt a pereskedő felek között. A 25 ezer hektáros érdekeltségi területű jánoshalmi Petőfi Tsz Vadásztársaság körzetében ilyesmi évek óta nem fordult elő. A Jánoshalma, Kéleshalom, Mélykút, Felsőszentiván, Borota, Rém határát művelő szövetkezetek és a vadásztársaság vezetői kölcsönösen elismerik a mezőgazdasági termelők, s a vadgazdálkodók érdekeit. Minden lehetőséget megragadnak annak érdekében, hogy az esetleges vadkárt a legalacsonyabbra csökkentsék. A nagyvadas területhez legközelebb fekvő rémi, borotai, jánoshalmi gazdaságok olcsóbb hulla- dóktakarmányt adtak el a vadásztársaságnak az őzek, szarvasok, és apróvadak etetésére. A vadásztársaság' kutakat fúratott, csendereseket létesített, az erdők közötti tisztásokon, a nagyüzemi- leg nem művelhető szántókon rozsot, majd annak learatása után silónövényt vetett a vadállománynak. Az őzek, szarvasok természetes életterükben, az erdőkben is megtalálták az elesé- güket, kevésbé károsították a nagyüzemi szántókat, kerteket. Egyes növényfajokat, a kaláJánoshalmi példa • A kéieshalmi buckákon az erdei irtások között vadlegelőnek is jutott hely. • A vadásztársaságoktól beszállított nagyvadat mérlegelik a MAVAD kecskeméti kirendeltségén. szosok közül az őszi árpát, valamennyi érdekelt szövetkezet úgy állította a vetésszerkezetébe, hogy lehetőleg az kerüljön a nagyva- ; das terület közvetlen szomszédságába, mert a ..szálkás” őszi árpát a vad nem szívesen eszi. Ugyanitt, ha búzavetés volt, 25— 35 százalékos vadkár is előfordult. Az erdők szélén pedig „vadcsemegének” való növényfajt telepítettek 5—10 hektárokon, amelyen ott fogták az őzeket. Azok beljebb, a nagyüzemi táblák felé már nemigen merészkedtek. Lám, így is lehet védekezni a vadkár ellen! A jánoshalmi Petőfi Tsz Vadásztársaság tagjai mindemellett rendszeresen irtották a dú- vadat. Tavaly 52 vaddisznót ejtettek el. A vaddisznókon kívül az elmúlt évben 152 őzet, 35 szarvast, több száz élő nyulat és. 900 fácánt adtak át külpiaci * értékesítésre a MAVAD-nak. K. A. A kutatásszervezés szolgálatában Ä tízezredik autóbusz Lengyelországnak Több mint harminc éve dolgozik a Zöldségtermesztésd Kutató Intézet Fejlesztő Vállalatnál dr. Vidéki László tudományos főmunkatárs, a pártalapszervezet titkára. A deszki napszámos szülők gyermeke számára a felszabadulás adta meg a lehetőséget, hogy tanuljon, képezze magát. A polgári, majd a tanítóképző után a Szegedi Tudományegyetem vegyészmérnöki karán végzett 1953- bian, s az első munkahelye a jelenlegi intézet jogelődje, a Kecskeméti Kísérleti Gazdaság volt. — Az intézet neve, tudományos munkássága, feladatai változtak, de én — legalábbis úgy gondolom — nem. A pártba 1961-ben vettek fel, s két év múlva alapszenveze- zeti titkárrá választottak, önálló tudományos feladatom — ebből írtam disszertációt —, a zöldségfélék minőségét befolyásoló tényezők vizsgálata, illetve a zöldségfélék nemesítési tényezőinek kémiai vizsgálata, új fajták előállítása céljából. Gyakorlatilag együtt történik az alap- éa a fejlesztési kutatás. Dr. Vidéki László eddig ötven tudományos cikket publikált, s jó néhány előadást tartott, öt új uborfcá- és paradicsomfajta előállításában társnemesítő. A pártvezetőség több alkalommal napirendre tűzte a tudománypolitikai határozat végrehajtásából az intézetre háruló feladatokat. A nyolcvanas évek elejére megvalósították a profiltisztítást, csak zöldségfélék nemesítésével foglalkoznak, s ezzel országosan a zöldségkutatás koordinátorai lettek. — A kutatásszervezést úgy kell végrehajtanunk, hogy azok a témák kapjanak nagyobb támogatást. amelyek eredményei a közeljövőben realizálhatók, a gyakorlatban értékesíthetők, s ilyen módon bevételeinket növelik. Különösen fontos az exportlehetőségek kihasználása. A gyakorlattal való kapcsolatnak meghatározó szerepe lesz a jövőben. A termelési rendszerekkel, társulásokkal hatékonyabb együttműködésre törekszünk, hoev kutatási eredményeink, az új fajták gyorsabban és olcsóbban az üzemekbe kerüljenek. Szaktanácsadói hálózatunk segítségével a háztáji és a kiskert- gazdaságokat oléan módon patronáljuk, hoev biztonságosabbá, eredményesebbé tegyük termelésüket. Van mit tenniük saját házuk táján is. A termelésre fokozottabb- erőfeszítés vár. a mostoha időjáA tízezredik lengyel exportra gyártott autóbusz készült el az Ikarusz székesfehérvári gyárában. A nevezetes jármű aranyozott kulcsait tegnap ünnepélyesen adták át a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetsége képviselőjének. A gyártócsarnokban megrendezett ünnepségen —, amelyen megjelent Kapolyi László ipari miniszter — Nagy Gábor, az Ikarusz vezérigazgatója elmondta, hogy a gyárból 1949 óta évente 150—200 az utóbbi öt évben évente 800 járművet küldtek ki Lengyelországba, ahol 24 városban közlekednek a magyar autóbuszok. Az idén több mint 120 Ik 280, Ik 260 és Ik 256 típusú buszt továbbítanak a lengyel megrendelőknek, s ebből négyszázhetvenet már el is szállítottak. A típusválaszték bővítésére a gyár egy Ikarusz 250 típusú, 12 méter hosszú távolsági luxus autóbuszt küldött bemutatóra az Orbis utazási irodának. Részt vesz az Ikarusz a jelezi autóbusz- gyár rekonstrukciójában is. A tavaly született megállapodás értelmében Ikarusz 260 típusú önjáró alvázat szállít a lengyel gyárnak a székesfehérvári nagyüzem, a karosszériát lengyel szakemberek építik rá., ZÁRLATELHÁRÍTÓ BERENDEZÉS 9 Dr. Vidéki Lászlót április 4-e alkalmából a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntetik ki. rás ellenére is növelni kell a hozamokat, csökkenteni az önkölt- séget. Kihasználják a munkaszervezésben rejlő lehetőségeket, a technológiai fegyelem és a munkafegyelem betartásával, az anyagok és eszközök ésszerű kihasználásával. Az is természetes, hogy csökkenteniük kell a fenntartás költségeit, amely csak tervszerű takarékossággal érhető el. A hatékonyság fokozása és az anyagi érdekeltség találkozásai érdekében az arra alkalmas munkahelyeken családi művelési formákat dolgoznak ki. Haladéktalanul szeretnének meghonosítani olyan, profiljukba tartozó tevékenységet, amelyek a bevételeket növelik. IlyenJ a fűszerpaprika-őrlemény, a vetőmagvak, a gomba és egyéb termékek előállítása és értékesítése. — A tudományos munkában, a kutatásszervezésben érvényesülnie kell a pártirányításnak. Az alapszervezet mindig erre törekedett, s teszi ezt ma is ... Mivel foglalkozom? Jelenleg a gombatermesztés újfajta jelenségeit vizsgálom, de errijil nem szívesen beszélek, sok mindent kell még bizonyítanom... A szabad időt hasznosan töltöm el. A család — két lányom van — sok elfoglaltságot ad, emellett szenvedélyem a szőlő- és a gyümölcstermesztés. A laboratórium után a kerti munka valóban hasznos1, kellemes időtöltés. Gémes Gábor 9 A Villamos Berendezés és Elektronikai Vállalat Transzvill Gyárában belga Iicensz alapján zárlatelhárító berendezéseket gyártanak, amelyekkel értékes ipari berendezéseket védenek meg az esetleges áramkimaradástól.
