Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-15 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 89. szám Ár3! 1,40 Ft 1984. április 15. vasárnap Ne romoljon tovább a nemzetközi helyzet Tyihonov válasza a krefeldi felhívásra Napjainkra a békéért és a fegy­verkezési hajsza ellen indított mozgalom hatalmas erkölcsi és politikai erővé vált Európában és a kontinens határain túl is. A krefeldi felhívás, és más hasonló kezdeményezések meggyőzően bi­zonyítják, milyen életerős, céltu­datos, s az emberiség jelenének és jövőjének problémáit milyen felelősségtudattal közelíti meg ez a sokszínű mozgalom. Ezt hang­súlyozza Nyikolaj Tyihonov szov­jet kormányfőnek a krefeldi bé­kefelhívás szerzőihez intézett, szombaton Moszkvában közzétett válasza. A helsinki tanácskozás záródo­kumentumát aláíró államok kor­mányaihoz intézett, a fegyverke­zési hajszát elítélő, az enyhülés­hez való visszatérést sürgető do­kumentumra adott válaszában Nyikolaj Tyihonov megállapítja, hogy a szovjet emberek is osztják az NSZK és más európai orszá­gok sokmillió állampolgárának nyugtalanságát, amelyet a konti­nensen és az egész világban ta­pasztalható súlyos feszültség vál­tott ki. A Szovjetunió szilárdan kiáll amellett, hogy ne romoljon to­vább, ne váljon még veszélyeseb­bé a nemzetközi helyzet. Ennek érdekében a Szovjetunió kész együttműködni minden kormány­nyal és társadalmi erővel. A nukleáris fegyverzetek korlá­tozásáról és csökkentéséről foly­tatott tárgyalások útjába állított akadályok megszüntethetők — mutat rá a továbbiakban Nyikolaj Tyihonov válasza. Ehhez az szük­séges, hogy ne telepítsék tovább és vonják vissza Nyugat-Európá- ból az első csapás megtételére al­kalmas amerikai rakétákat. Ha ez megtörténik, akkor szükségtelen­né válnak a Szovjetunió válaszin­tézkedései is, amelyeket a regio­nális és hadászati erőegyensúly megbontására tett amerikai kísér­letek váltottak ki. Ostromállapot Nicaraguában Managuában békekonferenciát rendeznek Nicaraguában a népi hadsereg alakulatai heves küzdelemben megakadá­lyozták, hogy a behatolt el­lenforradalmár csoportok elfoglalják San Juan del Norte települést. Az ARDE elleriforradal- már szervezet pénteken azt állította, hogy bevette a vá­roskát, s ennek alapján tet­ték közzé nyugati hírügv- nökségek ezt a hírt. Szom­batra virradóan / Managuá­ban a Nicaragua Hangja rá­dióadó a nemzetvédelmi mi­nisztériumra hivatkozva je­lentette, hogy a betolakodók két kilométerre ugyan meg­közelítették a települést, de azt nem foglalták el. Nicaraguát az Egyesült Államok támogatásával Costa Rica és Honduras fe­lől, valamint az országot övező parti vizekről támad­ják az ellenforradalmárok és a volt sotnozista hadse­reg osztagai. A nicaraguai kormány pénteken ostrom- állapotot hirdetett ki az or­szág egész területére. A TASZSZ szovjet hír- ügynökség jelentése szerint annak ellenére, hoey az el­múlt hetekben a CIA köz­reműködésével aknazárat hoztak létre a nicaraguai kikötők előtt, a napokban Corintóba, az ország legna­gyobb kikötőjébe 30 külföl­di kereskedelmi hajó) érke­zik meg. Managuában pénteken be­jelentették, hogy április utolsó hetében nemzetközi szakszervezeti békekonfe­renciát rendeznek a nicara­guai fővárosban. A találko­zón 48 ország több mint 100 szervezete képviselteti ma­gát. Ezt a hírt az ANN hi­vatalos nicaraguai hírügy­nökség közölte. NÉGYMILLIÓ 603 EZER NÉGYZETMÉTER PAMUTSZÖVET Javult a minőség és a termelékenység A Szegedi Textilművek kétszáz dolgozót — kö­zöttük száznegyven nőt — foglalkoztató kiskunha­lasi gyáregysége a múlt évben 4 millió 300 ezer négyzetméter pamutszövetet gyártott. Varga Alajos gyáregységvezetőtől arról érdeklődtünk a minap, hogyan kezdték az idei évet, s milyen eredménye­ket értek el az első negyedben. — A tavalyihoz viszonyítva 5,7 százalékkal kell többet termelnünk — mondta Varga Alajos. — Az év végéig 4 millió 603 ezer négyzetméter pamut­szövetet kell átadnunk a társgyárünknak, ahol az­után kikészítik, illetve festik az általunk szőitt, jó­részt ágynemű-alapanyagot. — Mi a biztosítéka a felemelt terv teljesítésének? — Rendkívül .nagy gondot fordítunk a munka­szervezésre, az alapanyagok előkészítésére és a fe­lesleges gépállások megszüntetésére. Dolgozóink egy­re nagyabb szakmai gyakorlatra tesznek szert. Je­lenleg egy szövőnő átlagosan tizenkét géppel dol­gozik, de többen vannak, akik szükség esetén akár tizennyolc szövőgépen is tudnak termelni. Vonzóvá' teszi ezt a szakmát a jó kereseti lehe­tőség. Az idén várhatóan 1'0 százalékkal tudjuk nö­velni a bérszínvonalat. Az éjszakai pótlékot negy­ven százalékról felemeltük ötvenre, s valószínű, hamarosan újabb tíz százalékkal tudjuk növélni az éjszakások jövedelmét. Szövőnőink kereseti átlaga meghaladja az ötezer forintot, de van közöttük olyan is, aki jóval hatezer felett keres. — Hogyan sikerült az első negyedév? • Fátyol Jánosné többszörös kiváló szövőnő a hala si gyárban tizenkét gépet kezel. — A múlt év első negyedében 1 millió 231 ezer négyzetméter szövet került le a gépekről, az idén vi­szont március végéig 1 millió 189 ezer négyzetmé­tert küldtünk társgyárunkba. Tavaly az első osztá­lyú áru aránya 72 százalék volt; az idén pedig már elértük a 77,3 százalékot. Gyakorlatilag a selejt nem éri el a két százalékot. — Él a szocialisitabrigád-mozgalom? — Természetesen. A hét kollektíva hetven tagja nemcsak a termeléssel kapcsolatos vállalásait telje­síti, hanem részt vesz iskolák, óvodák patronálá- sában és más társadalmi munkában is. O. L. Befejezés előtt a borsóvetés • A pálmonostorai Keleti Fény Termelőszövetkezet 1978 óta termeszt konzervborsót. Tavaly az aszály miatt gyenge termést takarították be a 350 hektáros területről, de most bíznak benne, hogy az idei esztendő jobban sikerül. Március végén kezdték meg tíz hektárral nagyobb területen a talajelőkészítést, utána pedig a vetést. Képünkön: vegyszeres gyomirtás vetés után. (Opauszky László felvétele) SZÖVETKEZETI NÉPTÁNCOSOK TERÜLETI BEMUTATÓJA ■ . Színes kavalkád a színpadon • A bátmonostori néptánccsoport műsorának egy pillanata. (Tóth Sándor felvétele) — Szia, Viktor! Mit fogsz te itt látni ma? — kérdi egy hölgy Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központ színházter­mének első sorában üldögélő há­rom év körüli kissráctól. — Néniket és bácsikat, akik táncolnak — hangzik a válasza. Ezt a párbeszédet tegnap hal­lottam, a szövetkezeti néptánco­sok területi bemutatójának kez­dete előtt. Tíz óra körül már nagy volt a forgolódás a helyszí­nen, népviseletbe öltözött fiata­lok és idősebbek társalogtak, ta­lán éppen arról: vajon hogyan sikerül a bemutatkozás? A csá­szártöltési harminctagú úttörő­zenekar Farkas Ferenc vezeté­sével a művelődési központ előt­ti téren polkákkal, keringőkkel teremtette meg a jó hangulatot. A Szövetkezeti Néptáncosok Országos Találkozóját az idén ti­zedik alkalommal rendezik meg. Az öt területi bemutató közül az egyik ismét Kecskeméten zajlik a MÉSZÖV, a KISZÖV, a Kis­kunsági és Homokhátsági TE- SZÖV, a Bácskai és Duna mellé­ki TESZÖV, valamint az Erdei Ferenc Művelődési Központ szer­vezésében. Az ünnepélyes megnyitón dr. Gert István, a Bács-Kiskun me­gyei Tanács elnökhelyettese kö­szöntötte az összegyűlteket. Hang­súlyozta, hogy napjainkban is nagy szerepe van a népművészet­nek, a hagyományok színpadra állításának, őrzésének, s az ez­által való ízlésformálásnak. Az országos néptáncmozgalom egy­kori lelkes résztvevői ma már vezetőként, koreográfusként te­vékenykednek, tudásukat így ad­ják át a fiatalabbaknak. (Ezt az első fellépő csoport szereplői is bizonyították, hiszen a kalocsai Piros rózsa együttes táncosai kö­zött szép számmal láthattunk ügyes gyerekeket is.) A színpompás hétvégi összejö­vetelre huszonöt együttes jött el az ország hét megyéjéből. A leg­többen Bács-Kiskun színeiben in­dulnak. Minden fellépőt felsorol­ni lehetetlen, csak néhány me­gyebeli csoportot említünk meg: szombaton színpadra lépett a ka­locsai Piros rózsa, a bátmonosto­ri Piros kontyos, a drágszéli, az öregcsertői szövetkezeti népi­együttes, a Kecskemét Néptánc­együttes, a vaskúti, a császártöl­tési, a hajósi német, a kiskőrösi Szivárvány nemzetiségi együttes, a dusnoki délszláv tánccsoport, a nagybaracskai néptáncegyüttes. A területi seregszemlén ma­gasabb minősítést vagy a már meglevő érvényesítését is kérhe­tik a versenyzők: Szakmai zsűri — dr. Pesovár Ernő, az MTA Zenetudományi Intézetének nép­tánc-osztályvezetője, Olsvai Im­re, az MTA népzenekutatója, Ma- ácz László, a Táncművészet fő- szerkesztője, Borbély Jolán nép­rajzkutató és Varga Zolták kore­ográfus — választja ki a legjobb produkciót nyújtó együtteseket, akik ma este hat órakor adnak gálaműsort. A kiválóan szereplő­ket meghívják az országos talál­kozóra és versenyre, amit júni­us 30-án és július 1-én rendez­nek meg Boglárlellén, Balatonfü- reden, illetve Siófokon. Ma folytatódik a színpompás seregszemle: többek között a ka­locsai, a solti, a géderlaki, a já­noshalmi és szeremlei hagyo­mányőrzők mutatkoznak be. B. T. , DEVIZA MÉZBŐL, GALAMBBÓL A libamáj iránt is nőtt a kereslet Az elmúlt évben hét áfész és egy szakcsoport készített export­értékesítési tervet, amelyet együttesen hét százalékkal túl­teljesítettek. A külföldre szállí­tott áruk nagyobb része az or­szág dollárbevételét növelte. Az összes kivitel értéke elérte a 205 millió forintot. Az idén is nagy figyelmet fordítanak a kül­földön értékesíthető áruk ter­meltetésére, felvásárlására, mi­nőségének javítására. Legalább 264 millió forint értékű termék kis tételekben történő össze­gyűjtéséről és továbbításáról szándékoznak gondoskodni. Az áfészek 101 szakcsoportja közül egy-két kivétellel mindegyik ter­mel olyan árut, amelyet kül­földre is szállítanak. A házinyúl-tenyésztő vállal­kozások a vaskúti Bácska Ter­melőszövetkezetnek adnak át mintegy ezer tonna élő állatot, s szinte a teljes mennyiség kül­földre kerül. Mézből kétszer annyit termelnek, s ez az áru a világ minden táján keresett. Kecskeméten önálló méhészeti- szövetkezet működik, a megyé­ben pedig 14 szakcsoport. A li­bamájat — amit a kiskunfélegy­házi Integrál Fogyasztási Szövet­kezet korszerű baromfi-vágóhíd- ján készítenek elő — szintén fő­ként nyugatra, elsősorban Fran­ciaországba küldik. Az idén az első negyedév jól indult, nőtt a kereslet, a tavalyi mennyiség­nek mintegy kétszeresét szállí­tották el. Á liba húsa is kere­sett a Szovjetunióban és az NDK-ban. A kecskeméti UNI- VER tubusos tartósított élelmi­szereivel igyekszik' új piacokat szerezni. Több megrendelés ér­kezett az NSZK-ból, Franciaor­szágból, a Közel-Keletről. Biz­tató tárgyalások kezdődtek Ausztriában. A két spárgatermelő szakcso­port, a tompái és a bugaci már évek' óta csak exportra termel. Hasonlóképpen a galambászok is. A legtöbben Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskunha­lason, Lajosmizsén hódolnak en­nek a szenvedélynek s az idén a tavalyinál több, csaknem 50 tonna húsgalamb átadására kö­töttek szerződést. K. S. A héten két napra ismét be­népesültek <a Parlament pad-' sorai, megtartotta tavaszi ülés­szakát legfelsőbb népképvise­leti ,szervünk-, az országgyűlés. A képviselők megválasztották az Alkotmányjogi Tanácsot és elfogadták a népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény mó­dosítását, majd a művelődési miniszter beszámolója alapján megvitatták a közoktatás és felsőoktatás távlati fejlesztési programját. E napirendek talapján talán erőltetettnek tűnik valami kö­zös vonást keresni ta kétnapos ülésszak témáiban, mégis az ellenőrzést alighanem kulcs­szónak nyilváníthatjuk. A jog­szabályok ■ alkotmányosságá­nak ellenőrzése lesz ugyanis az újonnan megválasztott Al­kotmányjogi iTanács feladata, a másik törvény pedig a népi ellenőrzés társadalmi . fqntos- ságát erősíti meg. Alapvető el­lenőrző funkcióját gyakorolta a parlament akkor \is, amikor , a képviselők konkrét témák­ban az egyes miniszterekhez interpelláltak. Az expozékban és.,a vitában is több alkalommal hangot kapott, hogy miért tartja nap­jainkban kiemelkedő fontossá­gúnak az országgyűlés az el­lenőrzést. Hazánk most már jó néhány éve nehéz gazdasá­gi helyzetet él át, s gondjaink megoldása nem várható egyik napról a másikra. Mind bonyo­lultabb nemzetközi körülmé­nyek között 'kell továbblép­nünk, vállalva, hogy a fejlő­déshez új módszerekre, más­fajta felfogásra, gondolkodás­ra van szükség. A {gazdasági mechanizmus tökéletesítése, hozzáigazítása a jelen és a jö­vő követelményeihez csak úgy képzelhető tel, ha bátran vál­laljuk, hogy az ésszerű kísér­letezés olykor törvényszerűen nehézségekkel, buktatókkal is jár. Nemcsak a parlamenti ülés­teremben, a folyosókon is gya­kori téma volt a képviselők között a népi ellenőrzés sze­repváltozása, amely immár törvényi megfogalmazást nyert. Fontos döntés, hogy ezentúl a tKözponti Népi Ellenőrzési Bizottság 'mindenkori elnöke miniszteri jogállásban a kor­mány tagja. Nem arról van persze szó, hogy az államtit­kár jogállásának megváltozá­sától eg\/csapásra megválto­zik a helyzet, megszűnnek a gondok, de ez a pozíció min­denképpen megkönnyíti a né­pi ellenőri vizsgálatok tapasz­talatainak országos hasznosítá­sát. ■ Az Alkotmányjogi Tanács megválasztásának szükséges­ségéhez és időszerűségéhez — mint az ülésteremben is ki­derült — nem férhet kétség. Ennek egyik oka, hogy a gaz­dasági szabályozók változásá­val, is az összetettebb társadal­mi viszonyok folytán növek­szik a jogi túlszabályozás ve­szélye, kiéleződnek az érdek­ütközések, aminek következ­tében egyes részletrendelke­zések ,szembe kerülhetnek az alkotmány szellemével. Ter­mészetesen az országgyűlés­nek eddig is joga volt az ilyen paragrafusokat megsemmisí­teni, hatályon kívül helyezni, de ez hosszadalmas, bonyolult eljárást jelentett. A tavaszi ülésszak legsokol­dalúbb vitáját a művelődési miniszter expozéja váltotta ki az oktatási rendszer fejleszté­sének programjáról. A témá­hoz 25 képviselőnek volt hoz- zászólnivalója. Ez már ön­magában is jelzi, hogy a par­lament milyen nagy jelentősé­get tulajdonit a következő nemzedékek képzésének, neve­lésének, ami nem lehet kizá­rólag csak az iskola gondja. Nagy a felelőssége ebben a családnak, a környezetnek, az egész felnőtt társadalomnak. Mint ismeretes, a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési tézi­seit a minisztérium már ko­rábban széles• körű társadalmi­szakmai vitára bocsátotta. E közéleti párbeszéd tartalmát gazdagította, tette teljessé a parlamenti vita, amelynek egyik legfőbb tanulsága, hogy hazánkban az oktatás és a ne­velés valóságos nemzeti ügy- gyé vált. Ehhez hozzátartozik, hogy a Központi Bizottságot és a kormányt képviselő fel­szólaló a pedagógus társada­lom gondjairól is szólt, kije­lentve, hogy fokozatosan meg­teszik a szükséges lépéseket e gondok csökkentéséhez. Deák András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom