Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-15 / 89. szám

2 % PETŐFI NÉPE a 1984. április 15. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Csernyenko a Pravdának a nemzetközi helyzetről nyilatko­zott. — Chulhamben felavatták a nyugat-európai országok közös atomreaktorát, az ünnepségen ott volt Mitterrand, de „nem ért rá elmenni” Thatcher asszony. — Szervezeti változások történtek a Vatikán irányításában. KEDD: Ismét kudarccal járt a közös piaci külügyminiszterek kísér­lete a brit költségvetési hozzájárulás megállapítására. — Ismét kiújultak a harcok Bejrútban. — Jaruzelski tábornok az ameri­kai—lengyel viszonyról nyilatkozott a Christian Science Monitor- . nak SZERDA: A Szovjetunió államfőjévé választották Konsztantyin Cser- nyenkót, a miniszterelnök továbbra is Nyikoloj Tyihonov. — Dascalescu román miniszterelnök Bagdadban tárgyalt. — Egy- ^ millió ember tüntetett Rio de Janeiro-tban demokratikus elnök- választást követelve. CSÜTÖRTÖK: Az amerikai kongresszus két bizottsága elítélte a nica- raguai kikötők elaknásítását. — Usztyinov marsall, szovjet hon­védelmi miniszter Moszkvában megbeszélést folytatott Ortegával, a nicaraguai nemzetvédelmi miniszterrel. — Jugoszláv—román csúcstalálkozó a vajdasági Karagyorgyevóban. — Párizsban Mit­terrand fogadta a bolgár külügyminisztert. PÉNTEK: Craxi olasz kormányfő befejezte budapesti tárgyalásait, amelyeknek végén fogadta őt Kádár János is. — Párizsban több tízezer lotaringiai acélipari munkás tüntetett az elbocsátások el­len. — az NSZK-ban a nyomdászok sztrájkja miatt számos új­ság nem jelent meg. — Az ENSZ főtitkárhelyettese Kabulban tárgyalt az afgán politikai rendezésről. SZOMBAT: Súlyos harcok Nicaraguában a sandinista hadsereg és_ a betört ellenforradalmárok között. — Husszein jordániai király Damaszkuszban járt. — Joao de Figueiredo brazil elnök Madrid­ban tett hivatalos látogatást. — Szovjet részről megerősítették, hogy még az idén lesz szovjet—francia csúcstalálkozó. A hét három kérdése Mi jellemzi az új szovjet külpolitikai törekvéseket? A világ figyelme ezen a héten azért terelődött Moszkvára, mert ott egymásután több fontos ese­mény történt, amelyek kapcsán aztán ismételten megfogalmazód­tak a szovjet párt és az állam tö­rekvései mind bel-, mind pedig külpolitikai téren. Ülést tartott az - SZKP Központi' Bizottsága, majd összeült a hónap elején megválasztott Legfelsőbb Tanács. Konsztantyin Csernyenko, akit egyhangúlag a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének választottak meg, előzőleg a Pravdának adott interjúban körvonalazta a világ- helyzet szovjet értékelését, majd államfői minőségben is úgy nyi­latkozott, hogy a külpolitika ál­landó aktivitást, szilárdságot és következetességet követel az ész­szerű megállapodások keresésé­ben. Nyikolaj Tyihonov minisz­terelnök kormánynyilatkozatá­ban hangsúlyozta, hogy a szov­jet védelmi intézkedések jogos választ jelentenek az USA és más NATO-államok militarista köreinek értelmetlen lépéseire, amelyekkel meg akarják bonta­ni a katonai egyensúlyt. Csernyenko a Pravda számára adott interjújában arról szólt, hogy az Egyesült Államokban néha elhangzó békeszólamok mö­gött nem lehet felfedezni annak jelét, hogy a szavakat gyakorlati tettekkel akarnák alátámasztani. A reális út a tárgyalásokhoz az, hogy kezdjenek hozzá az új ame­rikai rakéták nyugat-európai te­lepítését megelőző helyzet visz- szaállíitásához. Csernyenko visz- szautasította az olyan washing­toni véleményeket, hogy a Szov­jetunió az amerikai elnökválasz­tással kapcsolatos állítólagos szá­mításai miatt nem akar tárgya­lásokba bocsátkozni; az SZKP fő­titkára szerint ezzel is csak azt akarják leplezni, hogy ak USA nem akar megállapodásokat köt­ni a Szovjetunióval. Példának a világűr dolgát éppúgy említette, mint a vegyi fegyverek betiltásá­nak kérdését, a Szovjetunió évek óta törekszik olyan megállapo­dásra, amely megakadályozná, hogy a fegyverkezési hajsza a vi­lágűrre is kiterjedjen. Ugyanígy már 1972-ben előterjesztett ja­vaslatot a Szovjetunió a vegyi fegyverek betiltásáról. Az USA nem ment bele ... A szovjet kormánynyilatkozat­ból érdemes idézni a szocialista közösség egységéről elhangzotta­kat, a Varsói Szerződés erősítését, a KGST-beli együttműködés el­mélyítését. Utalás történt arra is, hogy küszöbön áll a KGST-tag- államok legfelsőbb szintű gazda­sági tanácskozása, amely még szélesebb lehetőségeket nyit meg a közösség országai előtt. • Bettino Craxi és Lázár György a héten tárgyalt a Parlamentben. Milyen célokat tűz a szovjet népgazdaság elé az SZKP és az új kormány? Az SZKP Központi Bizottsá­gának ülésén Csernyenko főtitkár az idei terv végrehajtásának fon­tosságéra mutatott rá, hangoztat­va, hogy az elmaradások esetén minden korábbinál szigorúbb fe- lelősségrevonást kell alkalmaz­ná. Felhívta a miniszterek és az országos főhatóságok vezetőinek a figyelmét a népgazdasági fel­adatok végrehajtásáért viselt felelősségükre. Az adminisztratív apparátusok csökkentését is fel­adatnak jelölte ki az SZKP fő­titkára. A Legfelsőbb Tanács ülésén a Központi Bizottság határozatának megfelelően a képviselők jelentős oktatási reformot fogadtak el, és a tanácsok munkájának javításá­ról döntöttek. A kormánynyilatkozat is hang­súlyozta, hogy az egyik legfonto­sabb feladat a gazdaságirányítás fejlesztése, a társadalmi termelést most már át keli állítani az j in­tenzív fejlődés útjára. Ezek a jelen feladatai, távla­tokban pedig arról lehetett hal­lani a Legfelsőbb Tanács ülésén, hogy a kormány az 1986—1990 közötti időszakra érvényes nép- gazdasági terven és a 2000-ig szó­ló hosszú távú fejlesztési -terven dolgozik. Miért olyan heves a tiltakozás a nicaraguai kikötők elaknásítása ellen? „Nem .túlzás . azt állítani, hogy 'Washingíanbarr rég-nem követtek el. akik ofa-haklö vést* Jninf, amikor — egyelőre még tisztázatlan kö­rülmények között — elrendelték a nicaraguai kikötők elaknásítá­sát. Az szinte’közömbös, hogy személy szerint Reagan elnök tu­dott-e a dologról (legfeljebb bel­politikai kihatásai lehetnek, ha kiderül, hogy ő is jóváhagyta, pedig azt tagadja, vagy ha ép­penséggel az bizonyosodik be, hogy — neki nem szóltak ...), annál nagyobb felháborodást keltett a világ számos fővárosá­ban, hogy a CIA és egy amerikai hadihajó állott azok mögött a ni­caraguai ellenforradaimárok mö­gött, akik ténylegesen elhelyezték a tengeren a kikötők közelében az aknákat... Még az USA első számú szövet­ségese, Nagy-Britannia is szót emel ez ellen, hivatkozva a hajó­zás szabadságának ősi törvényé­re. Londonban nyilván arra gon­dolnak, hogy az amerikai eljárás, veszélyes precedenst teremthet: ezután bárki bárhol bántatlanul dobálhasson aknákat a tenger vi­zébe? Mondjuk, holnap a Hormu- zi-szorosnál ? Vagy bármely más ország kikötői előtt? Tiltakozott;a spanyol kormány, a nemzetközi jog durva megsér­tésének minősítve az aknaakciót, néhány-NATO-ország elvi jelle­gű nyilatkozatot tett gyakorlati­lag ugyanilyen értelemben. S az sem érdektelen, hogy ugyanek­kor fejezte ki segítőkészségét Ka­nada, gazdasági támogatást nyújt­va Nicaraguának. A bonni kor­mány pedig a Contadora-csoport bókejavaslatait biztosította tá­mogatásáról. Mindent látva az amerikai sze­nátorok és képviselők úgy sza­vaztak, hogy a kormányok nem vehet részt újabb aknásítási mű­veletekben. A szenátus szavazási aránya önmagáért beszél; hiába van ott republikánus többség, ,84:12 arányban szenvedett vere­séget a Reagan-kormányzat. Alighanem a szenátus egyharma- dának novemberi , újjáválasztá- sában érdekelt honatyák közül többen is úgy gondolkoztak: vi- gyázniok kell, nehogy a nicara­guai kikötők előtti aknák az ő megválasztásuk lehetőségeit is szétrobbantsák. P. J. TOLLHEGYEN A szomszéd és semleges Ausztria politikai és katonai köreiben took szó esik ezekben a napokban arról a lehetőség­ről, hogy az osztrák hadsereg számára kitnustrált ' angol . harckocsikat .Vásárolhatnának Hollandiából. Egy ilyen páncé­los csak 100 000 schillingbe kerülne. A Steyr-cég maga is gyárt harckocsikat. Emlékeze­tes lehet az. az eset, amikor chilei megrendelésre készítet­tek volna páncolosokat, az üz­let azonban politikai okokból mégsem jött létre. Kreisky kancellár .semleges Ausztriája mégsem szállíthatott Pinochet fasiszta chilei rendszerének harckocsikat! Amelyeket nyil­ván a chilei nép ellen hasz­nált volna a santiagói diktá­tor ... Most a Steyr tiltakozik a holland—angol „ócskavas” megvásárlása ellen. A szakér­tők azzal vágnak vissza: egy K.arinthiában gyártott hazai harckocsi árából éppen száz ilyen uraságoktól levetett” páncélos telik ki! Egyelőre csak nyilatkozat-háború dúl. SZOVJET KÜLPOLITIKA Folyamatosság és kezdeményezések Bizonyos helyzetekben a változatlanság né­ha a változásnál is fontosabb jelenség. Ezt mondhatjuk el a Szovjetunió nemzetközi ma­gatartásáról, amely Junij Andropov halálával sem irányát nem változtatta, sem dinamiz­musából nem vesztett. Akik az SZKP és a szovjet állam élén állnak — s itt természete­sen rendkívül nagy szerepe van Konsztantyin Csernyenkónak, a pár.t új főtitkárának —, már a szomorú eseményt követő napokban hitet tettek a politika folyamatossága mellett. Minden, ami azóta történt, ennek az elha­tározásnak a hosszútávú érvényét igazolja. Javaslatok — válasz nélkül Az utóbbi hetekben kibontakozott szembe­szökően nagy szovjet külpolitikai aktivitás kö­zéppontjában természetesen változatlanul az a szándék áll, hogy az adott körülmények kö­zött is javítani kell a szovjet—amerikai vi­szonyon, biztosítani kell a két ország között a normális érintkezést, a tárgyalásokat ko- rlink sorskérdéséről. Semmit sem változott az a régóta meghirdetett szovjet elv, hogy min­den lehetséges módon meg kelll fékezni a nuk­leáris fegyverkezést, a lehető legalacsonyabb szinten kell biztosítani a,z erőegyensúlyt. Ér­vényben van az erőszakról való kölcsönös le­mondást indítványozó szovjet .javaslat, meg­annyi más fontos kezdeményezéssel együtt — .például a vegyi fegyvetkezás visszafogására —, amelyek mindegyike sajnálatos módon vagy elutasításra talált, vagy visszhang nél­kül maradt az-amerikai fél részéről. Moszkva mégis kerül minden olyan lépést, amely a feszültség növeléséhez vezethetne; és elősegít mindent, ami azt csökkentheti. Erre utalt nemrég Konsztantyin Csernyenko vála­sza a Szocialista Intérnacionálé felhívására, melyben az SZKP főtitkára kifejti: a legna­gyobb veszélyt pillanatnyilag az amerikai' szárnyasrakéták és Pershing—2-esak nyugat­európai telepítésének folytatódása jelenti. En­nek ellenére megvan a lehetőség a tavaly Genf ben megszakadt szovjet—amerikai tár­gyalások felújítására. Ha az amerikaiak ezt valóban óhajtják — ha felszólításaik nem csupán az elnökválasztási kampánnyal ma­gyarázhatók —, akkor olyan lépést kell ten- niök, amely igazolja: megvan bennük a haj­landóság a visszatérésre az európai rakéta- telepítés előtti állapothoz. Sajnos, azonban a jelek azt mutatják, hogy az Egyesült Álla­mok vezetői nem szánták rá magukat ilyen .lépésekre. Magasszintű eszmecserék A már említett nagyszabású, szovjet akti­vitás mindenekelőtt mágasszimtű találkozók­ban, eszmecserékben és tanácskozásokban ölt testet. Ilyen volt egyebek között Dmitrij Usz­tyinov honvédelmi miniszter indiai látogatá­sa, amelynek során — mint ahogy világszerte feltételezik —, nagyon kényes katonapolitikai kérdések is napirendre kerültek. Ismeretesek India ellentétei azzal a Pakisztánnal, amely egyebek között az afganisztáni kérdésben is oly negatív szerepet játszik. Egy katonailag erősebb, pozitív semlegességet valló. ■ India mindenképpen stabilizáló tényező a dél-ázsiai térségben. Ugyancsak régóta elhatározott és valame­lyes haladékot szenvedett látogatás volt Gej­dar Alijev első miniszterelnök-helyettes da­maszkuszi útja és Hafez Asszad elnökkel foly­tatott tárgyalásai. Maga a látogatás ténye is' felveti a Szovjetunió közel-keleti szerepének széles problematikáját. Jelképezi azt a fon­tos politikai és 'katonai szerepet, amelyet Moszkva azáltal tölt be, hogy az Imperialista erőkkel szembeszálló tényezők legfontosabb támasza. A Szovjetunió nem egyoldalú sze­repre törekszik ebben a térségben, hanem a rendezés pozitív elérne akar lenni. Az elszigetelés kudarca A felsorolás — még a teljesség igénye nél­kül is — a szovjet diplomáciái aktivitás je­leiről hosszúra nyúlna. Itt elég, h:a emlékez­tetünk arra, hogy nemrég mind Japánnal, mind Kínával külügyminiszterhelyettesi szinten folytak tárgyalások; hogy Andrej Gro- miko tárgyalt az algériai elnök különmegbí- zotitjával, hogy Kornyijenko első külügymi­niszter ^helyettes Törökországban járt. Moszk­vában tanácskozott Vogel, az NSZK szociál­demokratáinak vezetője, és Londonban tár­gyalt a Szovjetunió külügyminiszter-helyette­se. Rövidesen várható Genscher nyugatnémet és ' Geoffrey Hart brit külügymiiniszlter moszkvai látogatása. Mitterrand francia el­nök pedig éppen amerikai hivatalos tartóz­kodását találta megfelelő időpontnak arra, hogy bejelentse:^ is szívesen látogatna el a szovjet fővárosba. A Nyugat ebben a helyzetben „Moszkva fel­értékelődéséről” beszél, holott csupán azok­nak ,a kudarcáról van szó, akik „leértékelni”, pontosabban: elszigetelni törekedtek külpoli­tikailag a Szovjetuniót. Egészséges folyamat­nak vagyunk tanúi, amelynek haszonélvezője az egész szocialista közösség. Szabó L. István Gromiko levele az ENSZ főtitkárához | Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter az ENSZ főtitká­rához intézett levélben fejtette ki a Szovjetuniónak a haditengeré­szeti tevékenység és a haditenge­részeti erők korlátozásával kap­csolatos elképzeléséit és javasla­tait. A háború elhárítása szempont­jából fontos lenne a fegyverke­zési hajsza megfékezése a tenge­reken és az óceánokon. A hadi­tengerészeti flották további nö­velése és tevékenységük fokozó­dása globális és regionális szin­ten a stabilitás megbomlásával fenyeget, és jelentős erőforráso­kat von el a békés célok megva­lósításától. A Szovjetunió javasolta, hogy egy sor konkrét intézkedésben állapodjanak meg az érintett ál­lamok. Ezek a javaslatok tovább­ra is érvényben vannak — álla­pítja meg Gromiko. A Szovjet­unió aktívan törekedett a hadi­tengerészeti fegyverzetek továb­bi növelésének megakadályozásá­ra, az Egyesült Államok és több szövetségese álláspontja miatt azonban e kérdéskomplexum, megoldása mindezidáig nem moz­dult el a holtpontról. A tények azt mutatják: amerikai részről mindenoldalú katonai fölény el­érésére törekszenek, ezért az Egyesült Államok a haditengeré­szeti fegyverkezési hajsza újabb fordulóját kezdte meg. , Gromiko rámutat: a Szovjet­unió megelégedéssel vette tudo­másul az ENSZ-közgyűlés 38. Ülésszakának arra vonatkozó fel­hívását, hogy kezdődjenek tár­gyalások a haditengerészeti tevé­kenység korlátozásáról, a hadi­tengerészeti fegyverzetek korlá­tozásáról és csökkentéséről; á bi­zalomerősítő intézkedések kiter­jesztéséről a világóceán térségei­re. A Szovjetunió a maga részé­ről kész résztvenni ilyen, tárgya­lásokon. A Szovjetunió kész továbblép­ni a haditengerészeti fegyverze­tek közvetlen és hatékony korlá­tozása útján. Nagy jelentőséggel bírna az olyan bizalomerősítő in­tézkedések egyeztetése és beve­zetése, amelyeknek célja a konf­liktushelyzetek elhárításában való közreműködés, a tengeri közlekedés biztonságának meg-' szilárdítása lenne. A tárgyaláso­kon a Szovjetunió kész megvizs­gálni azokat az intézkedéseket is, amelyek elősegítenék, hogy az érdekelt államok kölcsönösen meggyőződjenek a vállalt köte­lezettségek teljesítéséről. , Á Szovjetunió véleménye sze­rint az említett tárgyalásokon részt kellene venni minden ha­ditengerészeti nagyhatalomnak, s az összes többi érdekelt állam­nak. Ebből a szempontból meg lehetne vizsgálni, vajon nem le­hetne-e ezeket a tárgyalásokat a genfi leszerelési tárgyalások ke­retében folytatni. A Szovjetunió ugyanakkor kész azt a lehetősé­get is tanulmányozni, hogy az is­mertetett kérdéskomplexummal kapcsolatban külön, sokoldalú tárgyalássorozat kezdődjön. CHILE: Akcióprogram Pinochet megdöntésére A chilei hatóságok kegyetlenül megkínozzák , a legutóbbi diák- megmozdulások letartóztatott résztvevőit. A chilei főváros ka­tolikus egyetemének két hallgató­ja szombaton újságírókkal közöl­te, hogy a csütörtöki diákmeg­mozdulás során a titkosrendőrség tagjai őrizetbe vették őket. Az éj- 1 jSüafeat ''éiy székre' KÖípzífé töltöt­ték, miközben' fogvatántóik vil­lanyárammal, kírtöiták1 ’ Őkét'. A két diák* ellen semmiféle vádat nem emeltek, s a reggeli órákban bocsátották őket szabadon. Chilei diákvezetők bejelentet­ték, hogy a hatóságok több egye­temistát még mindig őrizetben tartanak, és néhány diák életét közvetlen veszély fenyegeti. A Chilei Dolgozók Országos Központjának a vezetői közölték, hogy hét végén megtartják a szervező bizottság ülését és ezen döntenek egy újabb sztrájk ki­kiáltásának időpontjáról. A chilei diktatúra polgári el­lenzéke,« a Demokratikus Szövet­ség vezetősége pénteken javasol­ta: a rendszerrel szembenálló po­litikai erők állapodjanak meg egy közös akcióprogramban és ennek alapján folytassák a harcot a dik­tatúra megdöntéséért. Gabriel Valdes, a Demokratikus Szövet­ség elnöke, volt chilei külügymi­niszter ny ilatkozatábáhi i «célként jelöjte meg, hogy, l^ge-ig ^elérjék Pinochet távozását és a polgári demokratikus jogok visszaállítá­sát. Valdes elutasította a rendszer képviselőivel való párbeszéd gon­dolatát. A chilei hatóságok többször felajánlották, hogy kezdődjön párbeszéd a polgári ellenzék és a rendszer képviselői között. Ezt az ajánlatot megfigyelők szerint azzal 'a szándékkal tették, hogy éket verjenek a polgári jobb-kö­zép pártokat tömörítő Demokra­tikus. Szövetség és a katonai dik­tatúrával szembenálló baloldal közé. Beszakadt a pécsi Széchenyi tér Ismét hírt adott magáról a pé­csi „alvilág”: egy pontján besza­kadt a város főtere, a Széchenyi tér. A Mecsek cukrászda előtt — közvetlenül az egyik autóbusz- megálló mellett — megnyílt az úttest és egy kútszerű üreg tárult fel. Az elemi csapásként -jelent­kező földszakadás szerencsére nem okozott balesetet. A csaknem szabályos kör alakú gödör nem nagy kitérjedésű, de három méter mélységű. A szakértők nyomban megkezdték a vizsgálatot és meg­állapították, hogy vízmosás jelle­gű üregről van szó, csőtörésre utaló jeleket azonban nem talál­ták. Valószínűleg felszíni vizek okozhatták a talaj elmozdulását. Pécsett az ötvenes és a hatva­nas években viszonylag gyakori­ak voltak a mostanihoz hasonló útbeszakadások; addig ismeret­len üregek, pincék rogytak be a megnövekedett járműforgalom súlya alatt. A tíz évvel ezelőtt kezdődött úgynevezett pinceprog­ram eredményeként sikerült fel­kutatni a történelmi belváros alatt rejtőző üregeket és pincé­ket, s részben betömték, részben — a további hasznosításra alkal­mas pincék esetében — megerő­sítették őket. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a beszakadások okozta közvetlen életveszély a város 'te­rületén. A mostani eset teljesen várat­lanul következett be, hiszen a Széchenyi tér a tökéletesen fel­derített és biztosított területek közé tartozik. A Bányászati Ak­namélyítő Vállalat dolgozói a jö­vő héten feltárják az üreget és akkor pontosan tisztázni lehét keletkezésének okát. Addig is az üreg nyílása köré vízterelő be­tongátat építettek, hogy a Me­csekről időközben lezúduló csa­padékvíz ne hatoljon be a gö­dörbe, ne rombolja tovább a Széchenyi tér alapépítményét. Üjabb hírek a torinói lopásról Egyelőre csupán feltételezések­re szorítkozik az olasz nyomozó- hatóság a torinói Risorgimento- múzeumban végrehajtott rablást illetőén — jelenti Király Ernő, az MTI római tudósítója. Ügy vélik, hogy a 300 érem kö­zül kiválasztott és ellopott 40, szakértelemre vall, méginkább megrendelésre végrehajtott akció­ra utal. A tárlókból ugyanis a legértékesebb példányokat vitték el pénteken: az Osztrák—Magyar Monarchia idejéből származó pén­zeket, I. Umberto olasz király ki­tüntetéseit, valamint — a római rádió ezt hangsúlyozta — Kossuth Lajos medáliáit. A módszer a budapesti, szép- művészeti múzeumi betöréshez hasonló. A rablók az épület mel­lett felállított álványzaton mász­tak fel, megvárták, amíg elmegy az őr (óránként egyszer tette meg ellenőrző útját), benyomták az ablakot és csavarhúzóval kinyitot­ták a tárlókat, majd nyugodtan kiválogatták a kiszemelt érmeket. A múzeumban több, más érté­kes régiség is található, ezekhez azonban nem nyúltak. Mindebből a hatóságok arra következtetnek, hogy a rablást megbízásból haj­tották végre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom