Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-15 / 89. szám
2 % PETŐFI NÉPE a 1984. április 15. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Csernyenko a Pravdának a nemzetközi helyzetről nyilatkozott. — Chulhamben felavatták a nyugat-európai országok közös atomreaktorát, az ünnepségen ott volt Mitterrand, de „nem ért rá elmenni” Thatcher asszony. — Szervezeti változások történtek a Vatikán irányításában. KEDD: Ismét kudarccal járt a közös piaci külügyminiszterek kísérlete a brit költségvetési hozzájárulás megállapítására. — Ismét kiújultak a harcok Bejrútban. — Jaruzelski tábornok az amerikai—lengyel viszonyról nyilatkozott a Christian Science Monitor- . nak SZERDA: A Szovjetunió államfőjévé választották Konsztantyin Cser- nyenkót, a miniszterelnök továbbra is Nyikoloj Tyihonov. — Dascalescu román miniszterelnök Bagdadban tárgyalt. — Egy- ^ millió ember tüntetett Rio de Janeiro-tban demokratikus elnök- választást követelve. CSÜTÖRTÖK: Az amerikai kongresszus két bizottsága elítélte a nica- raguai kikötők elaknásítását. — Usztyinov marsall, szovjet honvédelmi miniszter Moszkvában megbeszélést folytatott Ortegával, a nicaraguai nemzetvédelmi miniszterrel. — Jugoszláv—román csúcstalálkozó a vajdasági Karagyorgyevóban. — Párizsban Mitterrand fogadta a bolgár külügyminisztert. PÉNTEK: Craxi olasz kormányfő befejezte budapesti tárgyalásait, amelyeknek végén fogadta őt Kádár János is. — Párizsban több tízezer lotaringiai acélipari munkás tüntetett az elbocsátások ellen. — az NSZK-ban a nyomdászok sztrájkja miatt számos újság nem jelent meg. — Az ENSZ főtitkárhelyettese Kabulban tárgyalt az afgán politikai rendezésről. SZOMBAT: Súlyos harcok Nicaraguában a sandinista hadsereg és_ a betört ellenforradalmárok között. — Husszein jordániai király Damaszkuszban járt. — Joao de Figueiredo brazil elnök Madridban tett hivatalos látogatást. — Szovjet részről megerősítették, hogy még az idén lesz szovjet—francia csúcstalálkozó. A hét három kérdése Mi jellemzi az új szovjet külpolitikai törekvéseket? A világ figyelme ezen a héten azért terelődött Moszkvára, mert ott egymásután több fontos esemény történt, amelyek kapcsán aztán ismételten megfogalmazódtak a szovjet párt és az állam törekvései mind bel-, mind pedig külpolitikai téren. Ülést tartott az - SZKP Központi' Bizottsága, majd összeült a hónap elején megválasztott Legfelsőbb Tanács. Konsztantyin Csernyenko, akit egyhangúlag a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének választottak meg, előzőleg a Pravdának adott interjúban körvonalazta a világ- helyzet szovjet értékelését, majd államfői minőségben is úgy nyilatkozott, hogy a külpolitika állandó aktivitást, szilárdságot és következetességet követel az észszerű megállapodások keresésében. Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök kormánynyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a szovjet védelmi intézkedések jogos választ jelentenek az USA és más NATO-államok militarista köreinek értelmetlen lépéseire, amelyekkel meg akarják bontani a katonai egyensúlyt. Csernyenko a Pravda számára adott interjújában arról szólt, hogy az Egyesült Államokban néha elhangzó békeszólamok mögött nem lehet felfedezni annak jelét, hogy a szavakat gyakorlati tettekkel akarnák alátámasztani. A reális út a tárgyalásokhoz az, hogy kezdjenek hozzá az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítését megelőző helyzet visz- szaállíitásához. Csernyenko visz- szautasította az olyan washingtoni véleményeket, hogy a Szovjetunió az amerikai elnökválasztással kapcsolatos állítólagos számításai miatt nem akar tárgyalásokba bocsátkozni; az SZKP főtitkára szerint ezzel is csak azt akarják leplezni, hogy ak USA nem akar megállapodásokat kötni a Szovjetunióval. Példának a világűr dolgát éppúgy említette, mint a vegyi fegyverek betiltásának kérdését, a Szovjetunió évek óta törekszik olyan megállapodásra, amely megakadályozná, hogy a fegyverkezési hajsza a világűrre is kiterjedjen. Ugyanígy már 1972-ben előterjesztett javaslatot a Szovjetunió a vegyi fegyverek betiltásáról. Az USA nem ment bele ... A szovjet kormánynyilatkozatból érdemes idézni a szocialista közösség egységéről elhangzottakat, a Varsói Szerződés erősítését, a KGST-beli együttműködés elmélyítését. Utalás történt arra is, hogy küszöbön áll a KGST-tag- államok legfelsőbb szintű gazdasági tanácskozása, amely még szélesebb lehetőségeket nyit meg a közösség országai előtt. • Bettino Craxi és Lázár György a héten tárgyalt a Parlamentben. Milyen célokat tűz a szovjet népgazdaság elé az SZKP és az új kormány? Az SZKP Központi Bizottságának ülésén Csernyenko főtitkár az idei terv végrehajtásának fontosságéra mutatott rá, hangoztatva, hogy az elmaradások esetén minden korábbinál szigorúbb fe- lelősségrevonást kell alkalmazná. Felhívta a miniszterek és az országos főhatóságok vezetőinek a figyelmét a népgazdasági feladatok végrehajtásáért viselt felelősségükre. Az adminisztratív apparátusok csökkentését is feladatnak jelölte ki az SZKP főtitkára. A Legfelsőbb Tanács ülésén a Központi Bizottság határozatának megfelelően a képviselők jelentős oktatási reformot fogadtak el, és a tanácsok munkájának javításáról döntöttek. A kormánynyilatkozat is hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb feladat a gazdaságirányítás fejlesztése, a társadalmi termelést most már át keli állítani az j intenzív fejlődés útjára. Ezek a jelen feladatai, távlatokban pedig arról lehetett hallani a Legfelsőbb Tanács ülésén, hogy a kormány az 1986—1990 közötti időszakra érvényes nép- gazdasági terven és a 2000-ig szóló hosszú távú fejlesztési -terven dolgozik. Miért olyan heves a tiltakozás a nicaraguai kikötők elaknásítása ellen? „Nem .túlzás . azt állítani, hogy 'Washingíanbarr rég-nem követtek el. akik ofa-haklö vést* Jninf, amikor — egyelőre még tisztázatlan körülmények között — elrendelték a nicaraguai kikötők elaknásítását. Az szinte’közömbös, hogy személy szerint Reagan elnök tudott-e a dologról (legfeljebb belpolitikai kihatásai lehetnek, ha kiderül, hogy ő is jóváhagyta, pedig azt tagadja, vagy ha éppenséggel az bizonyosodik be, hogy — neki nem szóltak ...), annál nagyobb felháborodást keltett a világ számos fővárosában, hogy a CIA és egy amerikai hadihajó állott azok mögött a nicaraguai ellenforradaimárok mögött, akik ténylegesen elhelyezték a tengeren a kikötők közelében az aknákat... Még az USA első számú szövetségese, Nagy-Britannia is szót emel ez ellen, hivatkozva a hajózás szabadságának ősi törvényére. Londonban nyilván arra gondolnak, hogy az amerikai eljárás, veszélyes precedenst teremthet: ezután bárki bárhol bántatlanul dobálhasson aknákat a tenger vizébe? Mondjuk, holnap a Hormu- zi-szorosnál ? Vagy bármely más ország kikötői előtt? Tiltakozott;a spanyol kormány, a nemzetközi jog durva megsértésének minősítve az aknaakciót, néhány-NATO-ország elvi jellegű nyilatkozatot tett gyakorlatilag ugyanilyen értelemben. S az sem érdektelen, hogy ugyanekkor fejezte ki segítőkészségét Kanada, gazdasági támogatást nyújtva Nicaraguának. A bonni kormány pedig a Contadora-csoport bókejavaslatait biztosította támogatásáról. Mindent látva az amerikai szenátorok és képviselők úgy szavaztak, hogy a kormányok nem vehet részt újabb aknásítási műveletekben. A szenátus szavazási aránya önmagáért beszél; hiába van ott republikánus többség, ,84:12 arányban szenvedett vereséget a Reagan-kormányzat. Alighanem a szenátus egyharma- dának novemberi , újjáválasztá- sában érdekelt honatyák közül többen is úgy gondolkoztak: vi- gyázniok kell, nehogy a nicaraguai kikötők előtti aknák az ő megválasztásuk lehetőségeit is szétrobbantsák. P. J. TOLLHEGYEN A szomszéd és semleges Ausztria politikai és katonai köreiben took szó esik ezekben a napokban arról a lehetőségről, hogy az osztrák hadsereg számára kitnustrált ' angol . harckocsikat .Vásárolhatnának Hollandiából. Egy ilyen páncélos csak 100 000 schillingbe kerülne. A Steyr-cég maga is gyárt harckocsikat. Emlékezetes lehet az. az eset, amikor chilei megrendelésre készítettek volna páncolosokat, az üzlet azonban politikai okokból mégsem jött létre. Kreisky kancellár .semleges Ausztriája mégsem szállíthatott Pinochet fasiszta chilei rendszerének harckocsikat! Amelyeket nyilván a chilei nép ellen használt volna a santiagói diktátor ... Most a Steyr tiltakozik a holland—angol „ócskavas” megvásárlása ellen. A szakértők azzal vágnak vissza: egy K.arinthiában gyártott hazai harckocsi árából éppen száz ilyen uraságoktól levetett” páncélos telik ki! Egyelőre csak nyilatkozat-háború dúl. SZOVJET KÜLPOLITIKA Folyamatosság és kezdeményezések Bizonyos helyzetekben a változatlanság néha a változásnál is fontosabb jelenség. Ezt mondhatjuk el a Szovjetunió nemzetközi magatartásáról, amely Junij Andropov halálával sem irányát nem változtatta, sem dinamizmusából nem vesztett. Akik az SZKP és a szovjet állam élén állnak — s itt természetesen rendkívül nagy szerepe van Konsztantyin Csernyenkónak, a pár.t új főtitkárának —, már a szomorú eseményt követő napokban hitet tettek a politika folyamatossága mellett. Minden, ami azóta történt, ennek az elhatározásnak a hosszútávú érvényét igazolja. Javaslatok — válasz nélkül Az utóbbi hetekben kibontakozott szembeszökően nagy szovjet külpolitikai aktivitás középpontjában természetesen változatlanul az a szándék áll, hogy az adott körülmények között is javítani kell a szovjet—amerikai viszonyon, biztosítani kell a két ország között a normális érintkezést, a tárgyalásokat ko- rlink sorskérdéséről. Semmit sem változott az a régóta meghirdetett szovjet elv, hogy minden lehetséges módon meg kelll fékezni a nukleáris fegyverkezést, a lehető legalacsonyabb szinten kell biztosítani a,z erőegyensúlyt. Érvényben van az erőszakról való kölcsönös lemondást indítványozó szovjet .javaslat, megannyi más fontos kezdeményezéssel együtt — .például a vegyi fegyvetkezás visszafogására —, amelyek mindegyike sajnálatos módon vagy elutasításra talált, vagy visszhang nélkül maradt az-amerikai fél részéről. Moszkva mégis kerül minden olyan lépést, amely a feszültség növeléséhez vezethetne; és elősegít mindent, ami azt csökkentheti. Erre utalt nemrég Konsztantyin Csernyenko válasza a Szocialista Intérnacionálé felhívására, melyben az SZKP főtitkára kifejti: a legnagyobb veszélyt pillanatnyilag az amerikai' szárnyasrakéták és Pershing—2-esak nyugateurópai telepítésének folytatódása jelenti. Ennek ellenére megvan a lehetőség a tavaly Genf ben megszakadt szovjet—amerikai tárgyalások felújítására. Ha az amerikaiak ezt valóban óhajtják — ha felszólításaik nem csupán az elnökválasztási kampánnyal magyarázhatók —, akkor olyan lépést kell ten- niök, amely igazolja: megvan bennük a hajlandóság a visszatérésre az európai rakéta- telepítés előtti állapothoz. Sajnos, azonban a jelek azt mutatják, hogy az Egyesült Államok vezetői nem szánták rá magukat ilyen .lépésekre. Magasszintű eszmecserék A már említett nagyszabású, szovjet aktivitás mindenekelőtt mágasszimtű találkozókban, eszmecserékben és tanácskozásokban ölt testet. Ilyen volt egyebek között Dmitrij Usztyinov honvédelmi miniszter indiai látogatása, amelynek során — mint ahogy világszerte feltételezik —, nagyon kényes katonapolitikai kérdések is napirendre kerültek. Ismeretesek India ellentétei azzal a Pakisztánnal, amely egyebek között az afganisztáni kérdésben is oly negatív szerepet játszik. Egy katonailag erősebb, pozitív semlegességet valló. ■ India mindenképpen stabilizáló tényező a dél-ázsiai térségben. Ugyancsak régóta elhatározott és valamelyes haladékot szenvedett látogatás volt Gejdar Alijev első miniszterelnök-helyettes damaszkuszi útja és Hafez Asszad elnökkel folytatott tárgyalásai. Maga a látogatás ténye is' felveti a Szovjetunió közel-keleti szerepének széles problematikáját. Jelképezi azt a fontos politikai és 'katonai szerepet, amelyet Moszkva azáltal tölt be, hogy az Imperialista erőkkel szembeszálló tényezők legfontosabb támasza. A Szovjetunió nem egyoldalú szerepre törekszik ebben a térségben, hanem a rendezés pozitív elérne akar lenni. Az elszigetelés kudarca A felsorolás — még a teljesség igénye nélkül is — a szovjet diplomáciái aktivitás jeleiről hosszúra nyúlna. Itt elég, h:a emlékeztetünk arra, hogy nemrég mind Japánnal, mind Kínával külügyminiszterhelyettesi szinten folytak tárgyalások; hogy Andrej Gro- miko tárgyalt az algériai elnök különmegbí- zotitjával, hogy Kornyijenko első külügyminiszter ^helyettes Törökországban járt. Moszkvában tanácskozott Vogel, az NSZK szociáldemokratáinak vezetője, és Londonban tárgyalt a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese. Rövidesen várható Genscher nyugatnémet és ' Geoffrey Hart brit külügymiiniszlter moszkvai látogatása. Mitterrand francia elnök pedig éppen amerikai hivatalos tartózkodását találta megfelelő időpontnak arra, hogy bejelentse:^ is szívesen látogatna el a szovjet fővárosba. A Nyugat ebben a helyzetben „Moszkva felértékelődéséről” beszél, holott csupán azoknak ,a kudarcáról van szó, akik „leértékelni”, pontosabban: elszigetelni törekedtek külpolitikailag a Szovjetuniót. Egészséges folyamatnak vagyunk tanúi, amelynek haszonélvezője az egész szocialista közösség. Szabó L. István Gromiko levele az ENSZ főtitkárához | Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az ENSZ főtitkárához intézett levélben fejtette ki a Szovjetuniónak a haditengerészeti tevékenység és a haditengerészeti erők korlátozásával kapcsolatos elképzeléséit és javaslatait. A háború elhárítása szempontjából fontos lenne a fegyverkezési hajsza megfékezése a tengereken és az óceánokon. A haditengerészeti flották további növelése és tevékenységük fokozódása globális és regionális szinten a stabilitás megbomlásával fenyeget, és jelentős erőforrásokat von el a békés célok megvalósításától. A Szovjetunió javasolta, hogy egy sor konkrét intézkedésben állapodjanak meg az érintett államok. Ezek a javaslatok továbbra is érvényben vannak — állapítja meg Gromiko. A Szovjetunió aktívan törekedett a haditengerészeti fegyverzetek további növelésének megakadályozására, az Egyesült Államok és több szövetségese álláspontja miatt azonban e kérdéskomplexum, megoldása mindezidáig nem mozdult el a holtpontról. A tények azt mutatják: amerikai részről mindenoldalú katonai fölény elérésére törekszenek, ezért az Egyesült Államok a haditengerészeti fegyverkezési hajsza újabb fordulóját kezdte meg. , Gromiko rámutat: a Szovjetunió megelégedéssel vette tudomásul az ENSZ-közgyűlés 38. Ülésszakának arra vonatkozó felhívását, hogy kezdődjenek tárgyalások a haditengerészeti tevékenység korlátozásáról, a haditengerészeti fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről; á bizalomerősítő intézkedések kiterjesztéséről a világóceán térségeire. A Szovjetunió a maga részéről kész résztvenni ilyen, tárgyalásokon. A Szovjetunió kész továbblépni a haditengerészeti fegyverzetek közvetlen és hatékony korlátozása útján. Nagy jelentőséggel bírna az olyan bizalomerősítő intézkedések egyeztetése és bevezetése, amelyeknek célja a konfliktushelyzetek elhárításában való közreműködés, a tengeri közlekedés biztonságának meg-' szilárdítása lenne. A tárgyalásokon a Szovjetunió kész megvizsgálni azokat az intézkedéseket is, amelyek elősegítenék, hogy az érdekelt államok kölcsönösen meggyőződjenek a vállalt kötelezettségek teljesítéséről. , Á Szovjetunió véleménye szerint az említett tárgyalásokon részt kellene venni minden haditengerészeti nagyhatalomnak, s az összes többi érdekelt államnak. Ebből a szempontból meg lehetne vizsgálni, vajon nem lehetne-e ezeket a tárgyalásokat a genfi leszerelési tárgyalások keretében folytatni. A Szovjetunió ugyanakkor kész azt a lehetőséget is tanulmányozni, hogy az ismertetett kérdéskomplexummal kapcsolatban külön, sokoldalú tárgyalássorozat kezdődjön. CHILE: Akcióprogram Pinochet megdöntésére A chilei hatóságok kegyetlenül megkínozzák , a legutóbbi diák- megmozdulások letartóztatott résztvevőit. A chilei főváros katolikus egyetemének két hallgatója szombaton újságírókkal közölte, hogy a csütörtöki diákmegmozdulás során a titkosrendőrség tagjai őrizetbe vették őket. Az éj- 1 jSüafeat ''éiy székre' KÖípzífé töltötték, miközben' fogvatántóik villanyárammal, kírtöiták1 ’ Őkét'. A két diák* ellen semmiféle vádat nem emeltek, s a reggeli órákban bocsátották őket szabadon. Chilei diákvezetők bejelentették, hogy a hatóságok több egyetemistát még mindig őrizetben tartanak, és néhány diák életét közvetlen veszély fenyegeti. A Chilei Dolgozók Országos Központjának a vezetői közölték, hogy hét végén megtartják a szervező bizottság ülését és ezen döntenek egy újabb sztrájk kikiáltásának időpontjáról. A chilei diktatúra polgári ellenzéke,« a Demokratikus Szövetség vezetősége pénteken javasolta: a rendszerrel szembenálló politikai erők állapodjanak meg egy közös akcióprogramban és ennek alapján folytassák a harcot a diktatúra megdöntéséért. Gabriel Valdes, a Demokratikus Szövetség elnöke, volt chilei külügyminiszter ny ilatkozatábáhi i «célként jelöjte meg, hogy, l^ge-ig ^elérjék Pinochet távozását és a polgári demokratikus jogok visszaállítását. Valdes elutasította a rendszer képviselőivel való párbeszéd gondolatát. A chilei hatóságok többször felajánlották, hogy kezdődjön párbeszéd a polgári ellenzék és a rendszer képviselői között. Ezt az ajánlatot megfigyelők szerint azzal 'a szándékkal tették, hogy éket verjenek a polgári jobb-közép pártokat tömörítő Demokratikus. Szövetség és a katonai diktatúrával szembenálló baloldal közé. Beszakadt a pécsi Széchenyi tér Ismét hírt adott magáról a pécsi „alvilág”: egy pontján beszakadt a város főtere, a Széchenyi tér. A Mecsek cukrászda előtt — közvetlenül az egyik autóbusz- megálló mellett — megnyílt az úttest és egy kútszerű üreg tárult fel. Az elemi csapásként -jelentkező földszakadás szerencsére nem okozott balesetet. A csaknem szabályos kör alakú gödör nem nagy kitérjedésű, de három méter mélységű. A szakértők nyomban megkezdték a vizsgálatot és megállapították, hogy vízmosás jellegű üregről van szó, csőtörésre utaló jeleket azonban nem találták. Valószínűleg felszíni vizek okozhatták a talaj elmozdulását. Pécsett az ötvenes és a hatvanas években viszonylag gyakoriak voltak a mostanihoz hasonló útbeszakadások; addig ismeretlen üregek, pincék rogytak be a megnövekedett járműforgalom súlya alatt. A tíz évvel ezelőtt kezdődött úgynevezett pinceprogram eredményeként sikerült felkutatni a történelmi belváros alatt rejtőző üregeket és pincéket, s részben betömték, részben — a további hasznosításra alkalmas pincék esetében — megerősítették őket. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a beszakadások okozta közvetlen életveszély a város 'területén. A mostani eset teljesen váratlanul következett be, hiszen a Széchenyi tér a tökéletesen felderített és biztosított területek közé tartozik. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói a jövő héten feltárják az üreget és akkor pontosan tisztázni lehét keletkezésének okát. Addig is az üreg nyílása köré vízterelő betongátat építettek, hogy a Mecsekről időközben lezúduló csapadékvíz ne hatoljon be a gödörbe, ne rombolja tovább a Széchenyi tér alapépítményét. Üjabb hírek a torinói lopásról Egyelőre csupán feltételezésekre szorítkozik az olasz nyomozó- hatóság a torinói Risorgimento- múzeumban végrehajtott rablást illetőén — jelenti Király Ernő, az MTI római tudósítója. Ügy vélik, hogy a 300 érem közül kiválasztott és ellopott 40, szakértelemre vall, méginkább megrendelésre végrehajtott akcióra utal. A tárlókból ugyanis a legértékesebb példányokat vitték el pénteken: az Osztrák—Magyar Monarchia idejéből származó pénzeket, I. Umberto olasz király kitüntetéseit, valamint — a római rádió ezt hangsúlyozta — Kossuth Lajos medáliáit. A módszer a budapesti, szép- művészeti múzeumi betöréshez hasonló. A rablók az épület mellett felállított álványzaton másztak fel, megvárták, amíg elmegy az őr (óránként egyszer tette meg ellenőrző útját), benyomták az ablakot és csavarhúzóval kinyitották a tárlókat, majd nyugodtan kiválogatták a kiszemelt érmeket. A múzeumban több, más értékes régiség is található, ezekhez azonban nem nyúltak. Mindebből a hatóságok arra következtetnek, hogy a rablást megbízásból hajtották végre.
