Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-04 / 80. szám
1984. április 4. « PETŐFI NÉPE • 3 A szocializmus építése újabb tetteket kíván Kitüntetések április 4. alkalmából • Tháler Józsefné átveszi a kitüntetést. (Folytatás az 1. oldalról.) len dicsőség a szovjet katonáké. Ezen az ünnepen őszinte hálával és megbecsüléssel gondolunk a Szovjetunió népeire, azokra a hősökre, akik a proletárinternacionalizmus szellemében nemcsak Magyarórszág, hanem az egész világ sorsát eldöntő nagy háborúban szembeszálltak a fasiszta áradattal és a saját életük árán adtá'k vissza a népek békéjét, szabadságát. Áldozatuk nagyságát jellemzi az a szomorú adat, hogy a II. világháború 32 millió halottjából 20 millió szovjet állampolgár volt. Ezt nem feledve, ezen a napon szerte az országban a tisztelet és szeretet virágaival borítjuk a szovjet hősök sírhalmait. Történelmi jelentőségű változások Önálló nemzeti létünk csaknem ezer esztendejéhez mérve, a fel- szabadulás óta eltelt 39 év röpke időnek tűnik. Mégis teljes felelősséggel kijelenthetjük, , hogy élni tudtunk a szabadsággal. A néphatalom közel négy évtizede alatt nagyobb változások következtek be a haza, a dolgozó nép életében, mint korábban évszázadok alatt. Nem volt könnyű a szabadság útján elindulni és haladni. A Szovjetunió sokat segített, de feladatainkat javarészt magunknak kellett megoldani. A háború okozta bénultság rövid ideig tartott. A rendkívüli nehézségek leküzdésére a munkások,, parasztok, értelmiségiek soraiból új, addig elfojtott erők, energiák törtek felszínre. Az új erőknek az élén a felszabadításig illegalitásba szorított és halálra üldözött kommunista párt állott. A munkásosztály legjobbjait, a. haladás erőit tömörítő élcsápat képes voU megfelelő programokat, kidolgozni az új élet alapjainak lerakásához és irányvonalat adni a folytatáshoz. Utunk az eltelt 39 év alatt nem volt mindig egyenes vonalú, nem kerülhettük él az új utat taposok sorsát. Miközben torié ;elmi sikereket értünk el évszázados elmaradottságaink felszámolásában, kudarcok és vereségek is jutottak osztályrészül. Ám azt becsülettel állíthatjuk, hogy ezekből a legjobb tudásunk szerint igyekeztünk és igyekszünk ma is levonni a tanulságokat és megakadályozni az elkövetett hibák megismétlődését. Az 1945 április 4-ével elindult változások történelmi jelentőségét azon is lemérhetjük, hogy azóta — a múlthoz képest — ösz- szehasonlíthatatlanul igazságosabb elosztási viszonyokat alakítottunk ki. A megtermelt anyagi javakból sokkal több jut a dolgozó embereknek, mint bármikor a felszabadulás előtt. Társadalmunk emberközpontúságát fémjelzi, hogy állampolgári joggá vált az egészségügyi ellátás, amit egyetlen fejlett nyugati ország sem mondhat el magáról. Történelmi súlyú eredményünk az is, hogy hazánk valamennyi 'társadalmi osztálya és rétege egymást segítő, alkotó nemzeti egységben él. Ez a kapcsolat — és az azt szorossá fűző bizalom— nem spontán módon alakult ki. Alapja a párt több évtizedes politikája. E politikai gyakorlat tapasztalata alapján fogadja el természetes módon a magyar nép marxista—leninista pártját az ország irányító erejeként. Pártunk a munkásosztály pártja, de történelmi küldetésként szívén viseli immár az egész népért való felelősséget. Több évtizede követett és bevált szövetségi politikájának általános kerete a népfront- mozgalom, ami széles és jól járható utat nyitott a kommunisták, a pártonkívüliek és az eltérő világnézetű emberek közötti dialógushoz. Legfontosabb a béke A nagy nemzeti ünnepünkön való megemlékezéseken sok adat elhangzik az ország fejlődésének bizonyságaként. Ami szűkebb hazánkat, Bács-Kiskun megyét illeti, napjaink embere számára szinte a sötét legendák korából származónak hat, amit a szociológus a 30-as esztendők végén jegyzett fel naplójában erről a tájról: „Földje cudar, lakója tányérjában a leves kevés és üres”.- Pedig ez volt az igazság falvainkban — akkor. S a Duna—Tisza közének szorgalmas népe a szabadság évtizedei alatt olyan sikeresen számolta fel az itteni föld kegyetlen „cudarságait”, hogy terméséből nemcsak a megyét táplálja, hanem élelmiszerszállítmányait az ország más vidékein is várják. Sok mezőgazdasági nagyüzemünk világszínvonalon termel. Iparunkról sem lehet már túlzott szerénységgel szólni, mint talán nem olyan rég, amikor megjelent az ipar is a megyében. Az ipar ugyanis tízezrek életét határozza meg és részesedése az országos feladatok teljesítésében több, mint figyelemre méltó. , A szocializmus és a béke egymást' feltételező, tehát elválaszthatatlan fogalmak. A szocializmus építésében elért eredményeink egyik legfontosabb feltétele a béke. Velünk együtt a világon a dolgozó emberek milliói óhajtják a békét. Az egyetemes békevágy azonban önmagában még nem képes fékentartani azokat az agresszív, vezető katonai köröket, hadiipari monopóliumokat, amelyeket a profit érdektörvénye vezérel és a végtelenségig fokoz. Űjabb és újabb fegyverkezési kiadásokba hajszolják a világot. Ebben a helyzetben rendkívüli jelentősége van a Szovjetunió Kommunista Pártja nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalásainak. A kezdeményezésekben kifejezésre jut a Szovjetunió mélységes felelősségérzete a saját népe és az emberiség sorsa iránt. Az őszinte eltökéltséget a párbeszéd, a tárgyalások folytatására számos nagy jelentőségű javaslattal támasztották alá. Mi nemcsak reméljük, hogy a szovjet kommunisták nemzetközi kezdeményezései jelentőségüknek megfelelő fogadtatásra találnak, hanem erőnkhöz képest mindent meg is teszünk azok valóraváltásáért. A szocializmust építő magyar nép szavának súlyát, politikai tekintélyét a nemzetközi színtéren az ország gazdásági stabilitása és ,. teljesítő- képessége dönti el. Nem mindegy .tehát,, hói, tartunk a .legközvetlenebbül előttünk álló feladatok teljesítésében, a pártunk XII. kongresszusán elhatározott feladatok megvalósításában. Szigorúbb gazdasági körülmények Az utóbbi években a külső feltételek nagyarányú romlásáról' sok szó esett. Termékeink nem kis hányadát nehezebben tudjuk értékesíteni, mint korábban. Annak, hogy a világgazdaság számunkra kedvezőtlen hatását ellensúlyozni tudjuk, vannak rajtunk kívül álló feltételei, de nekünk- elsősorban a rajtunk múló feltételekre kell a figyelmünket fordítani. A szigorúbb követelményekhez való igazodás észrevehetően megkezdődött és folytatódik Bács-Kiskun megyében is, bár az egyes vállalatok, gazdálkodó egységek eltérő ütemben birkóznak meg a feladatokkal. A megye szocialista iparának termelése 2,3 százalékkal emelkedett 1983-ban, az előző évhez viszonyítva. Termelése megközelíti a 25 milliárd forintot. Az ipari termékek több mint 30 százalékát, az élelmiszeripari termékeknek pedig csaknem 40 százalékát exportálták. Jó példája a szigorúbb követelményekhez való rugalmas alkalmazkodásnak a MEZŐGÉP Vállalat, a Parkettagyártó Vállalat, az Alföldi Cipőgyár és a kiskunmajsai Cipőipari Szövetkezet, amelyek tőkés exportjukat és ezzel együtt árbevételüket, nyereségüket is jelentős arányban növelték. A mezőgazdasági termelés az aszály következtében valamelyest elmaradt a tervezettől. A növénytermelési főágazat arányának mérséklődésével szemben az állattenyésztés részesedése növékedett. A megye mező- gazdaságában a rossz időjárás ellenére 34 gazdaság 7 tonna feletti kukoricatermést takarított be, köztük a rémi Dózsa és a faj- szi Kék Duna Tsz. A bátyai Piros Paprika Termelőszövetkezet pedig 10 tonna feletti hozamot ért el. Helyi példát is említhetek. A jelenlévők előtt ismert, hogy Kis- kunmajsán a mezőgazdaságot két termelőszövetkezet képviseli. Eredményesen integrálják a háztáji árutermelést, 874 millió forint értékű árut értékesítették 1983-ban. Figyelemre méltóak a Jonaithán Termelőszövetkezet erőfeszítései, amelyek a mezőgazdasági termelés és termeltetés, a feldolgozás és értékesítés integrációját valósítják meg eredményesen. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok, a kritikus időjárás ellenére is mindkét szövetkezet nyereséggel zárta az 1983-as évet. Örömmel adhatunk számot ar-' rot, hogy a VI. ötéves tervünkben elhatározott 20 ezer lakás felépítését, időarányosan teljesítettük. Az építőányaghiány ellenére .az elmúlt évberl terv szerint felépült 3500 lakás, 52 új iskolai tanterem. Közel ötszázzal nőtt az óvodai, bölcsődei helyek száma. Felépült az új Centrum Áruház Kecskeméten, átadták a bácsbo- kodi tejüzemet, valamint a Gyógypedagógiai Nevelőotthont a megyeszékhelyen. Hét községbe vezették be a földgázt. Sok kilométer járda, út- és vízhálózat épült jelentős társadalmi hozzájárulással. A számtalan új létesítmény — amelyből csak néhányat emeltem ki —I ma már életünk természetes része. A nehezedő körülmények ellenére is előre tudtunk lépni. Ugyanakkor gondjainkat sem titkolhatjuk el. Megyei sajátosság a jelentős külterületi népesség, az országos színvonal alatti infrastruktúra, a telephelyrendszerű, változatos iparszerkezet, amely még egyszerre képviseli a korszerűt és korszerűtlent. Legjobb törekvéseinkkel és szándékainkkal egyezően tovább akarunk és tovább kell lépnünk itt a Duna—Tisza közén is. Ehhez rendelkezünk megfelelő tervekkel, s megvannak hozzá a személyi feltételek is. Ezek a tervek jól hangolják össze területi adottságainkat az • országos követelményekkel. A közvetlen előttünk állő feladatokról szólva 1984-ben is a fizetőképesség megőrzése a legfőbb feladat. Minden más cél elérésének, így vívmányaink védelmének is ez a legfőbb feltétele. Együtt a testvéri országokkal Ennek útja a gazd,aságossá&' fokozása, a versenyképesség javítása, az energia- és anyagtakarékosság, a behozatal ésszerű helyettesítése, a szervezettség javítása minden munkahelyen. E követelmények megyei megvalósítása során az iparban — a növekvő szénhidrogéntermelés, a korszerűsödő gépipar mellett — nagy figyelmet fordítunk az önállóvá váló gyáraknál a további fejlődéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására. A lehetőségek figyelembevételével kidolgoztuk a megye ipara, covábfofejlesztésének hosszabb távú irányait. Bács-Kiskunban a gazdasági, természeti, földrajzi adottságoknak megfelelő súllyal foglalkozunk a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termeléssel, fejlesztésének lehetőségeivel. Továbbra is szorgalmazzuk a lakosság életkörülményeit, kedvezően befolyásoló lakásépítést, az oktatási, az ellátási, az egészségügyi fejlesztéseket, j Fokozott támogatást nyújtunk a sajáterős lakásépítésekhez és a társadalmi összefogással megvalósuló beruházásokhoz. Széles körű munkát indítottunk el a községek népességmegtartó képességének továbbfejlesztéséért. Terveinkben szerepel a /megye elmaradott hírközlésének a korszerűsítése. Feltehetjük a kérdést nehéz helyzetünkben: nagyvonalú elképzeléseik ezek? Inkább azt mondhatnánk, hogy reális tenvak, amelyek valóraváltását van mire alapozni. Ma már 45 ezer szakmunkás dolgozik a megyében és a mezőgazdasági nagyüzemekben is, mind több a kiválóan képzett szakember. S e tervek nem feltétlenül több munkát, terhes erőfeszítést igényelnek. Sakkal inkább gondolkodásbeli frisseséget, igényességet, odaadóbb figyelmet a munkában, éssszerű- séget, ' céltudatosabb szervezettséget, érzékenységet a kis mulasztások, pazarlások észrevételére. Most ünnepelünk, de utána a munka hétköznapjai jönnek. A szocializmus építése, a pártunk XII. kongresszusán elfogadott program végrehajtása új tetteket kíván. A mi ünnepi fogadalmunk az legyen, hogy 39' éve folytatott munkánk eredményeire, vívmányaira támaszkodva, erőnket nem kímélve, mindent megteszünk szabad hazánk, a Magyar Népköztársaság további felvirágoztatásáért. ■Szilárd elhatározással és egységben haladunk tovább a Szovjetunió, a szocialista országok népeivel együtt. Ha ezt tesszük, akkor bizonyos, hogy a magyar niép- rej.í'gy B ács-Kiskun megye lakosaira is eredményekben gazdag évek, évtizedek köszöntének majd. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából érdemes és eredményes munkássága elismeréséül: A Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta: Kókai Ferencnek, a Duna—Tisza közi - Építőipari Vállalat pártbizottsága titkárának. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta: Bodrogi Tibor, a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyárának -nyugalmazott igazgatója, Kertész Gábor, a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat termelési igazgatója, dr. Krajcsovszki József, a Kecskeméti Óvónőképző Intézet igazgatója, Németh József, a volt kiskőrösi járási hivatal nyugalmazott elnökhelyettese, Rácz István, a bácsbokodi Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke, Sevaracz Máté, a bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, Szabó Imre, az orgoványi Egyetértés Szakszövetkezet elnöke, a megyei tánács tagja, dr. Szabó Lajos, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Oktatási Igazgatóság igazgatója, Szivák Gyula, a Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet elnöke, dr. Zonda László, a Bács-Kiskun megyei Tanács Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvos-helyettese. Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült Árvái Mihályné, a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet brigád vezetője, a megyei pártbizottság tagja, Bátyai József, a jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, Csontos Gáspár, a Bács-Kiskun megyei Autó-Motor és Gépjavító Ipari Szövetkezet elnöke, Deák István, a bátyai Piros Paprika Termelőszövetkezet elnöke, Fekete Gábor, a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Szövetsége ellenőrzési irodája vezetője, Ferró Róza, a Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezet mb főkönyvelője, Fuszanecker János, a rémi Dózsa Termelőszövetkezet juhgondozója, Galambos Illés, a Kecskeméti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyártó Vállalat algériai létesítménye igazgató-főmérnöke, Garai Zoltánné, a helvéciai Feketeerdői Általános Iskola igazgatója, a megyei tanács tagja, Gyulai Tibor, a Kecskemét városi Tanács tervosztályának vezetője, Horváth János, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára igazgatója, Horváth Sán- dorné, a Bács-Kiskun megyei Tanács szervezési és jogi osztályának főelőadója, Janik József, a Kiskőrösi Állami Gazdaság igazgatója, Kemmér József, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese, Kollányi Ödön, a Bács-Kiskun megyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese, Kollár Mátyás, a kelebiai Rákóczi Csillaga Termelőszövetkezet elnöke, Kovács András, a sükösdi Május 1. Termelőszövetkezet párttitkára, dr. P. Kovács István, a Bács-Kiskun megyei Tanács kereskedelmi osztályvezetője, Kovács Koós Zoltán, a Konzum Kereskedelmi Vállalat személyzeti osztályvezetője, Ko- zodérovits István, a volt bajai járási hivatal nyugalmazott pénzügyi és tervosztály vezetője, Lacz- kó Gyula, a Bács-Kiskun megyei ZÖLDÉRT Vállalat kirendeltségvezetője, Markó Sándor, a páhi Petőfi Termelőszövetkezet munkaügyi csoportvezetője, a párt- alapszervezet titkára, Márton Istvánná, a bajai Finomposztó Vállalat programozója, a megyei tanács tagja, Misányi Gyula, a Városföldi Állami Gazdaság osztályvezetője, Móczó Jánosné, a lajosmizsei Kossuth Termelőszövetkezet elnökhelyettese, dr. Pajtás Istvánná, a Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet műszaki vezetője, Pap Szekeres József, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese, Pétervári János, a Kiskőrös és Vidéke Áfész elnöke, Somogyi Sándor, a mélykúti Lenin Termelőszövetkezet fo- gatosa, Tháler Józsefné, a vas- kúti Bácska - Termelőszövetkezet nyúlfeldolgozója, dr. Vidéki László, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat főmunkatársa, a pártalapszervezet titkára, Virág Sándor, a MÁV Kiskunhalasi Körzeti Üzemfőnökség műszaki üzemfőnök-helyettese. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta: dr. Ár- vay Árpádné dr. Ujj Magdolna, a Bács-Kiskun megyei Bíróság tanácselnöke, Bánóczky Zoltán, a Kunbajai Állami Gazdaság főmérnöke, Békevári Sándorné, az Alföldi Cipőgyár cipőfelsőrészkészítő szakmunkása, Bogdán Jenő, az Állami Biztosító Bács-Kiskun megyei Igazgatósága osztály- vezetője, Borbély Lajos, a Bács- Kiskun megyei Tanács építési és vízügyi osztályvezető-helyettese, Bozsik Sándorné, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat üzemvezetője, a városi pártbizottság tagja, Cseke Istvánná, a Magyar Hűtőipari Vállalat Bajai Gyára betanított munkása, Dómján István, a Kiskőrösi Állami Gazdaság gépszerelője, Farkas Sándor, a fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet rakodómunkása, ígért János, az Alföldi Cipőgyár igazgatója, Haász János, a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet traktorosa, dr. Horváth László, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdészetvezetője, Jávor László Béla, a bajai városi tanács műszaki osztályvezető-he- • lyettese", Király Flórián, a Kiskunhalas városi Tanács személyzeti osztályának nyugalmazott vezetője, Kovács István, a kecskeméti Törökvés Termelőszövetkezet művezetője, Kovács József, az MSZMP Bajai városi Bizottsága politikai munkatársa, Kovács Máté, a jánoshalmi Jókai Termelőszövetkezet kertészeti brigádvezetője, Krajcsovicz Mihály, a Bács-Kiskun megyei Tanács művelődési osztályvezetőhelyettese, Knetig Mihály, a Bácsalmás és Vidéke Áfész elnöke, dr. Lakatos Lajos, a Kalocsa- környéki Agráripari Egyesülés Paprika- és Konzervgyára igazgatója, Makai András, a kiskun- halasi Vörös Szikra^ Termelőszövetkezet traktorosa, Mendler Ferenc, a hajósi József Attila Termelőszövetkezet traktorosa, Mészáros' István, a Helvéciai Állami Gazdaság igazgatója, dr. Nagy Gyula, a Kiskunhalasi Baromfi- feldolgozó Vállalat igazgatója, Nagy Lajos, a Volán 9. sz. Vállalat autóbuszvezetője, Nagysoly- mosi Istvánná, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyára főkönyvelője, Nyikom Károly, a szalkszentmártoni ■ Petőfi Termelőszövetkezet műhelyvezetőhelyettese, Pálinkó Mihályné, a kiskunmajsai Jonathán Termelő- szövetkezet háztáji termelője, Pálfy Gyula, a Volán 9. sz. Vállalat szerelő csoportvezetője, Pig- niczki Zoltán, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottsága pártós tömegszervezetek osztályának munkatársa, Prohászka János, a Solt nagyközségi Közös Tanács elnöke, -a megyei tanács tagja, Rigó István, Kiskunfélegyháza városi Tanács Költségvetési Üzeme ács-állványozó szakmunkása, Szabó Béla, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet ács szakmunkása, Szvorényi Margit, Kecskemét városi Tanács szervezési és jogi osztályának főelőadója, Tóth István, a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet szervizmestere, Tóth János, az imrehegyi Űj Élet Szakszövetkezet raktárosa, Turcsány Béla, a mélykúti UNIVEREXPO Ipari Szövetkezet elnöke, Vincze Antal, a MÁV kiskunfélegyházi műszerésze, Zsíros Gábor, a Lajosmizsei Kefe-, Seprű-, Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Ipari Szövetkezet termelésirányítója. Ifjúságért Érdemérem kitüntetésben részesült Bognár Ferenc .ezredes, az MHSZ megyei titkára, Csipkó Sándor, a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet elnöke, Garzó János nyugdíjas, Kerekegyháza községi Tanács tagja, Sáfár József nyugdíjas, a munkásőrség megyei parancsnokságának munkatársa. KISZ Érdemérmet kapott:. Hegedűs György, a tiszakécskéi VEGYÉPSZER Vállalat csoport- vezetője, Készéi Jánosné, a bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet belső ellenőre, Lukácsi Imre, a szabadszállási Aranyhomok Termelőszövetkezet párttitkára, Pásztor Gyula, a keceli Általános Nevelési Központ tanára, Po- lenszky Géza, a bajai ADUVÍZIG vezetőedzője, Simon Tibor, a KISZ kecskeméti járási bizottságának volt titkára, Szabó Imre, a KISZ kiskunhalasi városi bizottságának volt titkára. Gyermekekért Érdemérmet kapott: Berényi Sára, a kecskeméti Halasi úti Általános Iskola igazgatója. Űittörővezető Érdemérem kitüntetésben részesült: Gyenes Lászlóné, a Jakabszállási Általános Iskola tanára, Németh La- josné, a kecskeméti Hoffmann János utcai Általános Iskola tanára, Nyulász Andrásné, a Duna- vecsei Általános Iskola tanítója, Réti Istvánná, a Tassi Általános Iskola rajvezetője, Szabó Ele- . mérné, a Kerekegyházi Általános Iskola szakfelügyelője. A belügyminiszter dr. Tóth Antal rendőr alezredest rendőrezredessé, dr. Boza József bv. alezredest bv. ezredessé, dr. Pleská Imre rendőr őrnagyot, Kiss Lajos rendőr őrnagyot, Sándor László rendőr őrnagyot rendőr alezredessé léptette elő. A fentieken kívül megyénk dolgozói közül sokan részesültek elismerésben, kitüntetésben, ennék ismertetésére lapunk április 6-i számában visszatérünk. ® A kitüntetettek egy csoportja.
