Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-17 / 90. szám

4 © PETŐI'! NÉPE © 1984. április 17. Amiből élünk ' Tapasztalom, hogy a vá­rosi embert is érdekli a mezőgazdaság.' Sokféle jele van ennek. Ha például el­ered a tavaszi eső, egyre gyakrab­ban mondják városon is: — Jót tesz a vetésnek! Biztosan része van eb­ben annak is, hogy sokan rendelkez­nek egy-egy kis kerttel, úgynevezett hobbiéiöilddel.. S aki már „gazda’, ha csak pár száz négyzetméteren (is, másként gondolkodik, mint a meg­rögzött „aszfaltkoptató’V bérházDakó, vagyis zöldségfélét, gyümölcsöt a boltból» piacról vásároló egyén. — Megyünk a birtokra! — válaszol „hova-hova?” kérdésemre jogász is­merősöm, és szavaiban természetes humor, s nem holmi felvágás rejtő­zik. Mindketten értjük a „birtok” szó változó jelentését és konkrét tar­talmát, a benne rejlő kedves csip­kelődést, öniróniát. Pedig birtok az válóban, méghozzá kedv szerimi, pihentető és izmokat mozgató. Ha úgy vesszük, „’hobbi”, de valójában áletforma-gazdggító, az emberi éle­tet teljesebbé tevő. És egyúttal is­meretgyarapító is. Mert ma már nem mosolygunk, ha „nadrágos emberek” — vagyis vá­rosiak — buszon, utcán, boltban és társaságban szőlő- vagy almafajták­ról, permetezésről, netán az értéke­sítés gondjairól vitatkoznak, beszél­getnek. Nem keit megütközést a — kissé érdessé vált kezét sem rejtő — metszéshez értő irodista, tanár vagy művész. Mint ahogy az is megszo­kott dolog, hogy a kertész, az állat- tenyésatő — reméljük a paraszti mi­voltára is büszke és nem tartja e szót sértőnek — igencsak ért a gé­pekhez, motorokhoz, kémiai anya­gokhoz, s a szakma tudományos új­donságait is — újságokból, folyói­ratokból — szinte naprakészen is- • meri. Mindez természetesen csak igen kis részben köszönhető — mármint a városiak esetében — annak, hogy divat lett a munka utáni kertészke­dés, a szabadban való bíbelődés. Az érdeklődés a mezőgazdaság, az élel­miszer-termelés iránt sok egyébbel is összefügg. Például a közgazdasági szemlélet terjedésével, az ország, a világ dolgai iránti érdeklődéssel, a nyitottsággal, ami jellemző napja­inkban a lakosság igen nagy részére. De legfőképpen a társadalmi válto­zással magyarázható, amely kihat a városi és falusi emberekre egyaránt, Hiszen a munkások többsége is sok szállal kötődik a paraszti élethez, nemcsak származását tekintve, de mostani életvitelével is. Falun is számos családban megtalálható az iparban dolgozó szülő vagy gyermek. Nem ritka jelenség, hogy az ipari munkás otthon kertet művel, háztá­jiban tevékenykedik, sőt szabad ide­jében besegít a közösbe is. A haj­dani elítélően hangzó „kétlakiság” inkább az életrevalóság jeleként ér­tékelődik a köztudatban. Sokféle haszna van ezeknek az ,/átfedéseknek”, a foglalkozásbeli ke­veredésnek, a munka változatossá­gának, ' felcserélhetőségének egy adott közösségen 'belül. Az egyéni gyarapodás mellett legalább akkora a tudati tényezők módosulásával já­ró nyereség is, társadalmi méretek­ben. Mintha kevesebb volna vagy el is tűnne a korábbi irigység, s a „bezzeg a paraszt!” kijelentés, ami­óta kiderült, hogy ez a munka nem olyan kockázatmentes, mint hinné az ember. S a mai világban — nö­vekvő vegyszer és más ipari árak mellett — a haszon sem „csillagá­szati”, legfeljebb — rengeteg saját erő bedobásával — tisztesnek mond­ható. Amit ma már senki nem iri­gyel, hiszen a gyakorlatban bárki kipróbálhatja. Közelebb kerültünk volna egymás­hoz érzelmekben, gondolkodásban? Messzire vezetne ennek bővebb fej­tegetése, s bizonyára ellentétes pél­dákat is lehetne felsorolni. Annyi bizonyos, hogy az „amiből élünk” fogalma érthetőbbé, kézzelfogha­tóbbá vált számunkra. Talán a piaci hatások, ármozgások sem tűnnek olyan titokzatos dolognak, bár sok­szor nem a termelő érdekei szerinit alakulnak, s a „misztifikációs”' ár­mozgás néha a szemünk előtt zajlik a felvásárlói és bolti szférában. Az érdekek egybeesése minden­esetre világosan kirajzolódik előt­tünk, különösen az olyan megyék­ben, mint Bács-Kiskun, — ahol az ipar és a mezőgazdaság együttmoz­gása, egymásra hatása teljesen nyil­vánvaló. Bár tudjuk, érzékeljük, hogy a teljes összhang megterem­tésétől — ihűtőház, tárolótér és ele­gendő feldolgozókapacitás hiánya miatt — még milyen messze va­gyunk. Az arányokat, a fejlődés tényeit tekintve köztudott, hogy a nemzeti jövedelem alakulásában az Ipar kép­viseli a nagyobb erőt — százalékokat Itt most hadd ne soroljak, — de az is vitathatatlan, hogy a magyar me­zőgazdaság súlya, tekintélye nem­csak a termelt mennyiség szerint növekszik, hanem a minőségi ténye­zők — korszerű technológiák, tudo­mányos eredmények — alapján, ide­haza és külhonban egyaránt. Hogy miből élünk? — végső soron ezt igen jól kimutatják az éves és kisebb-nagyobb időszakra vonat­kozó statisztikák. Az egyén mindezt csak ritkán mérlegelheti, megelég­szik azzal, amit saját háztartásában, költségvetésében, — a bevételek és kiadások egyensúlyában és felboru­lásuk gyakoriságában — tapasztal. De tagadhatatlan, hogy e mellett nö­vekszik az érdeklődés az ország gaz­dasági állapota iránt, mivel a kettő közti összefüggést egyre többen fel­ismerik és képesek nyomon, követni. Lehet, hogy ez egyúttal az elvég­zett munka iránti felelősséget is megnöveli’ majd? F. Tóth Pál kefe, seprű, FREGOLi Lajosmizsei termékek sikere A Lajosmizsei Kefe-, Seprű-, Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Ipari Szö­vetkezet — más néven MIZSESZÖV — a múlt évi tervét négy százalékkal • Szívós Istvánné nagy gonddal állítja össze a ruhaszárítókat. túlteljesítve 230 millió .forint értékű terméket adott át megrendelőinek. Si­pos Mihály elnöktől arról érdeklődtünk, milyen elképzelésekkel kezdték az idei esztendőt és az év végéig mennyi ter­méküket szánják határainkon túli ela­dásra. — Jól alakult a múlt évi exportunk — mondta az elnök. — Külföldi meg­rendelőinktől tavaly- 83 millió forintot kaptunk. Ezen belül említésre méltó, hogy a tervezett 53 millió forint he­lyett 75 milliót a tőkés partnerektől. A gondos és állandó piackutatás eredmé­nyeként a tengerentúlra is szállítot­tunk. Az USA-ba 330 ezer szobaseprűt adtunk el, két f-ajta keféből pedig 144 ezer darabot. A szállítmányok 18 mil­lió forinttal növelték a tervezett ex­portot. Az idei esztendő kilátásai biztatóak. Az USA-ból 25 millió forint értékű ke­fére és seprűre érkezett megrendelés. Ügy gondolom, nem szükséges felsorol­ni minden külföldre jutó termékünket, de azt azért érdmes megemlíteni, hogy Angliában is növekszik az általunk gyártott fregolik — álló ruhaszárítók — iránti igény. Míg tavaly 120 ezret juttattunk a szigetországba, addig, az idén már 150 ezerre ’ kaptunk megren­delést. — Reméljük — mondta befejezésül az elnök, — hogy az állandó piackutatás­sal, szorgalmas munkával az idén to­vább tudjuk növelni az export mennyi­ségét. Termékeinkből az év végéig a 85—90 millió forint értékűt szeretnénk szállítani a nyugati országokba. O. L. HÖSSZUHÉÖYI KÍSÉRLETEK Sokoldalúan hasznosítható a csicsóka Napjainkban többször olvashattunk és hallhattunk égyi elfelejtett növényről, a csicsókáról. Ezt most a gyümölcseikor (fnuktóz) és az etilalkohol előállításához gazdaságosan felhasználható alapanyag­ként emlegetik. A gumójában 14—L7 szá­zalék iraulin van, ami pádig — viszonylag egyszerű eljárással — gyümölcscuikorrá alakítható át. A fruktóz diabetikus tápszertt a cukor­betegek diétás’étrendjében inzulin adago­lása nélkül, viszonylag nagyabb mennyi­ségben lehet alkalmazni répacukor helyett. A túlsúlyos betegek és nem betegek ka'ló- r-iaszegény étrendjében is eredménnyel használható. Energiahordozó Az etilalkohol a jövőben mint energia­hordozó is számításba jöhet. A benzin 10 százalékát a hazai kiírna mellett is lehet vele helyettesíteni, anélkül, hogy annak 'hatásfokát csökkentené.' A fruktóz a szokásos tartósítóipari ter­mékekben, — befőttekben, gyümölcslevek- ben, nektárokban — megközelítőleg 20 szá­zalékkal kisebb energiabevitellel adja azt az édes ízt, mint amit az igén elterjedt cukor, a szaharóz. Cukorban gazdag termé­kekben, — gyümölcsízekben, édesipari ter­mékekben —, a szahiairózéval egyező, édes ízt adó fruktóz koncentrációja 25—50 száza- . lókkal kisebb. így energiaszegény, édes termékekben a fruktóz jól felhasználható. Nincs semmilyen mellékíze, jól állja a fő­zést és a sütést. A fruktóz iránti igény — csak a cukorbetegek diétáját véve alapul — évente 2000—3000 tonna, ha kellő msniy- nyiségben és elég olcsón hozzáférhető. 1982-ben mintegy 73 tonna fruktózt im­portálltunk, 1800—2000 dolláros tonnánkén­ti áron. A világpiacon ma finn, japán vagy francia gyártmányú szerezhető be. Inulih tartalmú nyersanyagok a cikória dállia és a csicsóka gumója. A fruktóz .elő­állításához ezekből nem szükséges a tiszta inulin előzetes legyártása, hanem az inulin- tartalmú kivonatokból lehet kiindulni. ' Ezek között a növényi nyersanyagok között kiemelkedő helyet foglal el a csicsóka gu­mója. (Heliantus tuberósus) Takarmány A csicsóka mint takarmánynövény sem hanyagolható el. Ezt bizonyítják a hazai ' kísérletek, amelyeket az Állattenyésztési Kutató Intézet állatélettani és takarmá­nyozási osztályán végeztek. Az első kísér­leti adatokból kitűnik, hogy a csicsókát fogyasztó állatok és a burgonya-szilázzsal etetett- sertések takarmányértékesítése kö­zönt a csicsókia javára számottevő kemé­nyítőérték-százalék különbség mutatko­zik (3,41—3,30b, A csicsóka termesztésére lehetőség van á gyenge homoktalajokon (,Báos-Kiisikun, Szabolcs, Somogy) s ezért jelentősége nagy. Feldolgozása több irányú lehet. Gumó­ját a firuikitóz-csicsókaszörp. valamint az etilalkohol-gyártásra, továbbá emberi fo­gyasztásra nyersen és főzve, a takarmá­nyozásra nyersen és silózva alkalmazzák. Szára és levélzete zölden és silózva, első­sorban sertéseknek, juhoknak olcsó, jó tömegtakarmány. A fentiekkel magyarázható, hogy a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri-, um, az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság a csicsóka kísérleti termesztését és feldolgozását mint fejlesztési témát elfo­gadta, >a megfelelő tudományos és műszaki bázison 198Ínben a munka megkezdődött. A kutatás célja a nagy fruiktóztartalmú csicsókaszöpp gazdaságos előállítása, illet­ve a cukorelegyből a fruktóz biztonságos elkülönítése és kristályosítási technológiá­jának a kidolgozása. Bács-Kiskun., megyében vannak olyan mezőgazdasági nagyüzemek, melyek az új­ra fogékonyak, és anyagi áldozattól sem riadnak vissza, ha egy-egy korszerű eljá­rás, új technológia kidolgozásáról van szó. Ebben az esetben a Hosszúhegyé Mezőgaz­dasági Kombinátban a MÉM megbízása alapján 1981-iben kezdődtek el a kísérletek. Ezek keretében meg kell határozni a pré- seléses lényerésen alapuló csicsőkaszörp gyártásának, valamint a sűrítésnek főbb technológiai és műszaki jellemzőit, és fel­használásának lehetőségeit. 1985-ig kell a fruktózgyártás technológiáját és a nagyü­zemi gyártás feltételeit kidolgozni. Ezzel kapcsolatosan a műszaki, közgazdasági, továbbá élelmiszer-higiéniai adatok össze­foglalását elkészíteni, beleértve a nyers­anyaggal szemben támasztott követelmé­nyeket is. Diabetikus tápszer Az eljárás kidolgozását laboratóriumi és fólüzemi méretekben a Cukorgazdasági Kutató Intézettel együttműködve végezték el. Az eljárással 97—98 százalékos fruktózt tartalmazó tiszta sűrítményt állítottak elő, melyet az Országos Élelmezés- és Táplál­kozástudományi Intézet (OÉTI) fogyasz­tásra alkalmasnak ítélt a diabétesz bete­gek számára. Természetesen a kísérleteket most már üzemi méretekben tovább kell folytatni, amire a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kom­binátnál a tökéletesített komplett feldol­gozó vonal felállítása után, ősszel kerül sor. Végleges technológiáról és gazdasá­gossági számításokról talán az 1985-ös év­ben lehet majd beszámolni. A technoló­giai kísérletekkel párhuzamosan végzik a megfelelő fajta meghatározására, az agro­technikára vonatkozó kísérleteket is, a Bárdibükki Állami Gazdaságban Tápiósze- lén és a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kom­binátban. Folyik a kutatás a csicsókaszörp kon­zerv és édesipari termékké való felhasz­nálásáról is. A Konzerv- és Papriikaipari' Kutató Intézet befőttek, dzsemek, rostos iivólevek, szörpök esetében alkalmazta igen biztató eredménnyel. A felsorolt készítmé­nyekben a szaharóz teljes mennyiségben helyettesíthető fruktózszörppel. Csongovai Tamásné a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelője Látogatás Sükösdön A Kecskeméti állattenyésztő Vállalat sükösdi teljesítmény­vizsgáló állomása festői környe­zetben épült a Dunavölgyi-fő- csatorna mellett. A fasorok, bokrok között vannak az ólak, amelyekben a ludak és a kacsák tulajdonságait ellenőrzik az Ál­lattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet megbízása alap­ján. A telep jogelődjei — több­ször változott ugyanis az irányí­tó szerv, tavaly január 1. óta tartoznak az állattenyésztő vál­lalathoz — számos elismerést kaptak. Legutóbb az 1979. évi eredményeik alapján a Kiváló Intézmény cimet nyerték el. Lógó János állomásvezetővel járjuk a telepet. Beszélgetésünk kezdetén elmondja, hogy 27 éve van itt, negyedszázada vezeti a vizsgálatokat. Gyakorlott szak­emberekkel dolgozik, akik tud­ják, hogy a kiváló cím kötelez. A feladatok végrehajtása nagy körültekintést kíván, hiszen az ő javaslataik alapján állapítják meg, hogy melyik fajtajelöltet érdemes továbbtenyészteni. — Vizsgáljuk, hogy mennyi ä tojáshozam, milyen a ke- lési arány, az elhullás aránya, egy adoft időszakban a súlygya­rapodás, a takarmányértékesítés, a tolltérmelés. Saját keltetőüze­münk van, a jószágokat mi ne­veljük fel, és alakítjuk ki a törzsállományt. Kacsából 6 ezer nemesített fajtajelölt van,, en­nek többszörösét keltetjük, ezért tudunk j juttatni továbbte- nyésztésre a környező nagy- és kisüzemeknek is a naposállatok­ból. Tekintettel arra. hogy isme­retlen fajtákról van szó. szakta­nácsadást is adunk á tenyésztők­nek — tájékoztat a 'telepvezető. AHOL KACSÁK, LIBÁK „VIZSGÁZNAK” • Kelle­mes kör­nyezetben nevelik és ellenőr­zik a faj­tajelölte­ket. 9 A Zrínyi Ilona, szoci­alista bri­gád. megfigyelését most végzik. A ta­pasztalatok azt tükrözik, hogy nemesítőink jól dolgoznak, a je­lenlegi kísérleti állományban több’ fajta jobb, mint az eddig ismertek, illetve köztenyésztés­ben levők. — Még nincsenek végleges adataink, de megállapíthatjuk, hogy az új fajtajelölteknél jobb a súlygyarapodás, a libáknál ma­gasabb az exportra alkalmas máj aránya a húshoz képest. Az idén különösen nagy az igény az ilyen fajták iránt. A világpi­acon újabban könnyen eladható a tollúk, a nemesi tők tehát azon munkálkodnak, hogy ez utóbbi minőségét, is javítsák. Ez megint a fajtától függ — hangoztatja a 'telepvezető. Az állattenyésztő vállala’nak számos ilyen minősítő telepe van, ezek közül az; egyik legjobb a sükösdi. Itt az átlagnál — ugyanazokat a fajtákat' vizsgáivá — jobb eredményeket értek el. Például a kacsák keltetésénél 5 százalékkal jobb az arány, mint máshol, nincs szégyenkezniva­lójuk a takarmányértékesitésben, az elhullás csökkentésében. ' Ez pedig már nemcsak fajtakérdés,' hanem függ a dolgozók lelklis- ’ merétes munkájától is. I K. S. Kacsából öt fajtajelöltet ellen­őriznek, A másik vípiszárnyas- ból, a libából három fajtát fi­gyelnek meg, 1250-es törzsállo­mányuk van. A HungaXhs Com­bit, már nagy mennyiségben te­nyésztik, a másik két fajtajelölt ARCOK A MEZŐGAZDASÁGBÓL A kitüntetett traktoros Mendler Fe­renc az NDK gyártmányú markológép­pel ezekben a napokban a Dunavölgyi fő­csatorna mel­lett dolgozik. A mederből kiá­sott földet te­herautóra rak­ja, a terméket­len, mélyen fekvő terület feltöltésére. Ezzel is né­hány hektárt nyernek a ha­jósi József At­tila Termelő- szövetkezet­ben a mező- gazdasági ter­melés számá­ra. — Három é- ve kaptgm ezt a gé­pet, azóta is én ke­zelem, nem szívesen válnék meg tőle. Mi ketten jól összejöt­tünk, megszoktuk egymást — kezdi a beszélgetést a fiatal traktoros. A Hosszúhegyi Me­zőgazdasági Kombi­nátban kezdte pályá­ját. A busszal törté­nő átjárás elég fá­rasztó volt. Akkor még a kulturcsoport- ban is elfoglalta ma­gát, kedvenc hobbi­jának hódolt, ő volt a harmonikás. Nél­külözhetetlennek szá­mított — mondják róla kissé tréfásan munkatársai —; rá is beszéltékvhogy jöjjön haza. Ez 12 évvel ezelőtt történt, ekkor lépett a termelőszö­vetkezetbe. Szorgal­mával nagy megbe­\fí csülést vívott ki munkatársai előtt. Cáak egy jellemző adat: 1977-től 1981- ig évente átlag 270 munkanapot teljesí­tett. Már 1977 óta tag­ja a termelőszövetke­zet háztáji bizott­ságának, három év­vel később pedig be­választották a terme­lőszövetkezet vezető­ségébe. Az előző esz­tendőkben kiváló ter­melőszövetkezeti dol­gozó, majd a Mező- gazdaság Kiváló Dolgozója kitünte­tésben részesült. Ar­ra a legbüszkébb, hogy hazánk fel- szabadulásának év­fordulóján megkap­ta a Munka Érdem­rend b^onz fokoza­tát. , — Egyre főbb a feladat. A , termelő­szövetkezetben nő­nek a követelmények. Az utóbbi években gyarapodott a család, három lányom van. A közösben végzett munka mellett szük­ség van a háztájiból származó kiegészítő jövedelemre is. Je­lenleg is 60 sertést nevelek a jószágtar­tásban segíteni kell az asszonynak. A- kulturcsoportba sem járok már. A haímonikázást azonban nem hagyta abba teljesen, időn­ként, há egy kis ide­je van, magyar és sváb dalokat játszik. Főként azokat, ame­lyeket a nemzetiségi községben az idősek és fiatalok egyaránt gyakran énekelnek. —ö —r I

Next

/
Oldalképek
Tartalom