Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-13 / 61. szám
4 • PETŐFI NEPE a 1984. március 13. Külföldről hazatérő honfitársaink nagy élménye, amit közülük valaki így fogalmazott meg találóan: — otthon vagyunk fóliaországban! — De nem kell ezért olyan nagy utat sem megtenni, hogy kora tavaszkor szemünkbe tűnjön az utakhoz közeli kertekben, parcellákon púposodó sok fóliasátor, bár a megszokás később elveszi ennek a látványnak az igazi varázsát. A városi ember pedig leginkább úgy érzékeli a hatásukat, hogy a boltban, piacon — nem olcsón, de még elérhető áron — szinte egész télen át kapható a zöldpaprika, paradicsom, nem ritkán a friss karalábé, hagyma, retek. A hajdan csak üvegházakban nevelt méregdrága primőrfélók csaknem megszokottá váltak azáltal, hogy viszonylag ' olcsóbb, házilag, is könnyebben előállítható eszközökkel a háztájiban is sikerült megvalósítani a szezonon túli termelést. Azt hiszem, hogy a fóliás kertészetnek az ellátásra, felvásárlásra, netán exportra gyakorolt hatásáról még nem készült — nem is készülhetett — megbízható felmérés az országban. Ellenőrzési lehetőség híján a statisztika is gyakran egybemossa a termelőszövetkezeti tagság nagyüzemi és háztáji termelésének adatait. S ugyan ki tudná megmondani, milyen mennyiségű lehet a termelők saját és családi fogyasztása, a kispiacon történő, tehát szintén alig mérhető értékesítés. Nem csekélység, ez elképzelhető, ha csak töredéke is annak,’amit a háztáji és egyéni termelés hivatalos adatai tartalmaznak. Fogadjuk el azt a tájékoztatást, amely szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai az összes bruttó termelésnek 39,5, míg a háztáji gazdaságai ennek 22,1, a kisegítő és egyéni gazdaságok peFóliások dig 18,1 százalékát állítják elő. (Az állatállományról darabszámig pontos adatokat is olvastam, de a zöldség- termelésről meditálva mellőzöm ezeket.) Nem csekélység a megyénkre jutó, értékesítésből származó, az egyéni termelőknek kifizetett másfél, illetve tsz-eknek, állami gazdaságoknak jutó hat és fél milliárd forint növénytermelési és kertészeti bevétel, amely nagyjából a mennyiségi arányokat is tükrözi. Tonnában kifejezve 32 ezer, illetve 141 ezer — az utóbbi a tsz-ek és állami gazdaságok javára. A fóliasátrak hatásán töprengő jegyzetírónak nem sok lehetősége van további adatböngészésre, de nem is szeretné ilyesmivel untatni olvasóit. Mert szándéka — szándékom — szerint az alkotó'ember lenne a téma, aki mindig feltalál valamit, hogy leküzdje a természet mostoha- ságát, illetve kihasználja leleményesen még az időjárás változásait is. A „fóliás-ember” típusát nemrég az irodalmi újságban Lázár István mutatta be. Igaz, az ottani fóliasátrat légbefúvásos olajkazán fűti. „Éjszaka öt foknál kapcsol be a hőérzékelő, nappal tizenötnél. Fogyasztásban óriási a különbség, ha süt a nap és szélcsendes az idő, vagy ha borús ég alatt süvölt a szél..Leírja azt is, hogyan váltja egymást a hasznot hozó tulipán és- a paradicsom, majd a saláta — egészen tavasztól őszig, aztán két hónap pihenő, ami kell a földnek és az embernek is. Messzire jut az ismert publicista a fóliától, a más úton-módon elérhető jövedelmekig, a különböző vagyonosodásig, ami nem mindig a munkából szerzett jövedelemből származik. Nekem nincs szándékomban ilyen messzire kanyarodni, szeretnék maradni a fóliánál, mert meggyőződésem, hogy ez is eléggé bonyodalmas dolog. Látom ezt ismerőseim, barátaim házatáján, akik nehezen boldogulnak ezzel a lehetőséggel. Nem elég ugyanis az ügyesen felállított sátor, de kell hozzá a termelési szakértelem is, sőt a piaci tájékozottság, a kapcsolat és sok egyéb. A kertészeti ismereteket még csak el lehet sajátítani könyvekből, szomszédoktól, divatos kifejezéssel élve, a kertbarátoktól, hanem az értékesítés már nehezebb dió. A piac szeszélyes és változó. így „fuccsol- tak” be nemrég a félegyháziak a retekkel, miután a termesztését eltanulták az NüK-ban és másutt is, ahová korábban nagy mennyiségben szállították a korai retket. Azóta a termelők részben átálltak, a külkereskedők új piac után néztek, talán — ígérik — az idén -nem lesz fennakadás. De azért sokan megtanulták, hogy a piac hamar telítődik, s ha rosszul választották meg az időpontot, és sok az áru, könnyen a nyakukon marad. Panaszolják azt is a fóliások, hogy nincs olyan nem túl drága és praktikus fűtőberendezés, mint az idézett cikkben is említett automatikus hőszabályozó, így aztán drága a sátrak fűtése. Jobb híján marad a fóliának az az előnye, hogy pár héttel korábban mehet piacra a termés, mint a szabadon .vetett és ültetett, ami ugyan nem kis dolog, de nem is olyan jó üzlet, mint sokan gondolják. Vagyis a fóliásoknak ez a típusa ritkán gazdagszik meg, de. szeretne egy kis kiegészítő jövedelemhez jutni kenyérkereső hivatása mellett. Ehhez várnak a felvásárlóktól, kereskedőktől, de a termelést szabályozó szakemberektől is nagyobb segítséget. F. Tóth Pál Korszerű megmunkálógépek Régi épületrészben új gépeket helyeztek üzembe a Kismotor- és Gépgyár bajai gyárában, amelyekkel elsősorban a pneumatikus kisgépcsalád néhány tagját, valamint részegységeit készítik. A Renault cég konstrukcióiról van szó, amelyeket francia megrendelőnek gyártanak. Az új — összesen 20 millió forintot érő — berendezésekkel nemcsak több, hanem jobb minőségű részegységek készülnek. Dolgoznak már a CNC-vezérlésű revor- veresztergapadon és a furatköszörű gépen, rövidesen munkába áll a két fogmaró is. A Kismotor- és Gépgyár tavalyi tőkés exportjának négyedét szállították Bajáról, az idén ennél többre lesz lehetőség. ® Fent a francia gyártmányú számjegyvezérlésű revoivereszterga. ® Ungvári József dolgozik a svájci gyártmányú precíziós furatköszörűgépen. (Pásztor Zoltán felvételei) ajr MÉZES GONDOK — VIRÁGZÁS ELŐTT Hl Könnyen szállítható vándorméhészet. (Méhesi Éva felvételei) • Buzgalom a kaptárban. Méhészek a tavasz küszöbén Terveinek megfelelően zárta a múlt évet a kecskeméti Méhész ÁFÉSZ, bár ez nem okoz túl sok örömet Nagy Imre elnöknek, hiszen az 1982- es kiemelkedően jó eredmények után még ez is visszaesést jelent. • \ . Átlagosnak mondható mennyiséget, 530 tonna mézet gyűjtöttek tavaly a méhészek. Az aszály rányomta bélyegét e tevékenységre is. Különösen a napraforgótáblák csapadékhiánya miatti kiesés volt számottevő. 1982-ben a HUNGARONEKTÁR megbízásából a kecskeméti áfész vállalta az ország egész területéről a táblás lépes méz begyűjtését, szakszerű kezelését és hűtőházi tárolását. Tavaly mintegy kétszáz tonnát tudtak a külpiacon értékesíteni. A viaszból a tagok évről évre kevésebbet adnak le annál, mint amennyit felhasználnak a fészekmegújításokhoz, illetve. ameny- nyit a lépes méz exp'ortja elvisz. így a hiányt a bajai szakcsoport termeléséből kell pótolniuk. Éppen ezért bevezették a differenciált műlépárakat. Aki ad a közösbe viaszt, az valamivel olcsóbban vásárolhatja meg a műlépet. A virágpor az utóbbi években sláger lett a hazai piacon. Sok méhész azonban, a HUNGARONEKTÁR felvásárlásának . bizonytalansága miatt, abbahagyta a gyűjtést. A múlt évben így aztán elenyésző meny- nyiséget mondhatott magáénak az áfész. Szintén sokat emlegetett termék lett a propolisz. Eddig a tagok úgynevezett kapart méh- szurkot adtak le. Most könnyítik munkájukat. Az országos vállalat kétéves szerződés alapján speciális gyűjtőrácsot és egyéb eszközöket ad a termelőknek. A keleti megyékben komoly károkat okozott a "Varroa atkafertőzés. Ennek Bács-Kiskun megyei terjedése az idén és jövőre várható. Az áfész vezetője reménykedik, hogy a méhészeknek tartott és természetesen megfogadott szaktanácsok, a mindenkori teendőkről szóló tájékoztatás, az azonnal közölt új védekezési módok megvalósítása mellett fenntartható lesz a méhcsaládok termelőképessége. A MÉM és az Állategészségügyi Intézet úgynevezett védőkörzeteket is lét-' rehozott a fertőzés terjedésének megakadályozására. Ezekre a területekre sem vándoroltatni, sem onnan kihozni a kaptárakat nem lőhetett. Hatékony védekező eszközt is találtak a szakemberek, a magyar szabadalomként gyártott úgynevezett Varescens füstcsíkot. Bár ez nem pusztítja el teljésen a Varroa atkát, de használata mindenképpen előnyös. Megnyugtató a méhészek' szempontjából, hogy a gondok ellenére a 629 áfész-tag mintegy 17 ezer méhcsaládjának állapota jó. A termelés sikere érdekében a téli időszakban — várva a füzek, gyümölcsösök, repce és az akác szirombontását — a méhek gazdái nem tétlenkednek. Kis „dolgozóiknak” gyógyszeres cukorlepényé- ket adnak és a szakosított termeléshez szükséges eszközöket újítják meg. * Gál Eszter A VADKÁROK ELLEN CSAK HÍRNÉVBŐL NEM LEHET MEGÉLNI Szántók, kertek védelme A Gemenci Állami Erdő. és Vadgazdaság a népgazdaság érdekeit szem előtt tartva, ez év elején megkezdte a vadkárelhárítást célzó vadászatokat. Február második felében Hajóson, Érsekcsanádon, majd Nemesnádudvar és Dusnok-Lenes térségében ejtettek el vadat. A közeljövőben sor kerül Szeretnie és Homoród környékén is a vadlétszám tervszerű apasztására. A vadászati ütemtervek szerint egy-egy térségben főleg a vaddisznóállomány ritkításáról van szó. A táj vadeltartóképességét veszik figyelembe. A szakemberek már most szabályozzák a nyári, kora őszi idény leendő állománylétszámát. A vadászatok azonban egész évben tartanak. A kárelhárításnak nem egyetlen módja a létszám- apasztás. A mezőgazdászok és az erdészek ismerik, miként mozdíthatják elő az erdők közelében fekvő szántók, kertek szakszerű védelmét. A vadriasztásnak számos módja van. A nagyüzemeknek, kistermelőknek is érdeke, hogy a kalászos és kapásnövényekben, kerti véleményekben minél kisebb kárt tegyenek a vadak. Törvény szerint a kárelhárítás a mezőgazdasági kultúrák művelőinek és a vadászati jog gyakorlójának együttes feladata. Ebben a hónapban a gemenci szakemberek sorra felkeresik Bács-Kiskun, Tolna és Baranya megye érdekelt szövetkezeteinek, állami gazdaságainak vezetőit. Többek között megvitatják: ha — minden lehetséges védekezés ellenére — mégis felmerülne vadkár, akkor a termelők milyen térítési összeget tartanak reálisnak. A korábbi évek tapasztalataira, és kellő hatásfokú, új védekezési lehetőségekre támaszkodva, az átalányösszeg megállapításánál képesek egyeztetni a közös érdekeket. G. J. 9 Dámvadak vonulnak az erdőben. Szövetkezeti export Nehéz feladatra vállalkozna, akinek össze kellene állítani azt a listát, amely a megye mezőgazda- sági termékeit sorolja fel. A sorba nem szedett sok ezer áruféleségnek jelentős része külföldön talál vevőre. Évekig a hazai piac felvevőképessége is szinte korlátlan volt;. Jó néhány termékből nem is győzték kielégíteni az igényeket. így azután a termelő tette a dolgát: szántott, vetett, etette az állató, kát, megtermelte a kenyérgabonát, az almát, a szőlőt, s biztosan tudta, valamennyi gazdára talál a piacon. Az értékesítés gondtalan időszaka visszafordíthatatlanul elmúlt. Régebben egy-egy ország, esetleg tájkörzet pusztán a hírnevéből meg tudott élni. Korábban a termelők egyfajta kényelmes, kedvezményezett helyzetet élveztek. Manapság fillérekre, centekre kihegyezett árvitákkal fűszerezett tárgyalásokon kell vevőt találni a magyar árunak. A népgazdasági, a szövetkezeti és a személyi érdek nem mindig találkozik, amikor a ma megkövetelt jobb minőséget, gyakran a tegnap megszokott árért kell előállítani. A párt- és kormányhatározatok ösztönzésére az üzemek java mégis vállalkozott a többletmum- kával járó „valutatermelésre”. A tavalyi utolsó évnegyedben sok helyütt fokozták a tempót. A kiskupmajsai Jonathán Termelőszövetkezet borászai és a zöldségszárító üzem dolgozói a második félévben jó'munkát végeztek, mert a bedugult értékesítési csatornák ellenére teljesítették tervüket. Sikeresen zárta az esztendőt a pálmonostorl Keleti Fény Termelőszövetkezet burgó- nyaszirom-készítő üzeme. Jól működött a tabdi Szőlőskert Tsz exportügynökii irodája. Eseti kiviteli engedéllyel fokhagymát, almát és bort szállítottak Franciaországba. De megfelelően szervezték a szövetkezeti melléküzemágakkal is a kapcsolatot. A lakiteleki Szikra és a tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezet vezetői jól számoltak, amikor á hűtőtárolókból novemberben és decemberben kezdték szállítani a piros almát, az ekkor már magasabb árat fizető partnereknek. Nemcsak a hazai üzletek polcain találhatták meg a fogyasztók- a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz korszerűsített szeszfőzdéjében párolt termékeket. A megye másik tájkörzetében, a Bácskában főleg az állattenyésztők jeleskedtek. A BÁCSHÜS Közös Vállalat éves termelésének nagyobb részét exportálták. Meghaladta. a tízezret ebből a térségből a külföldre szállított húsmar. hák száma is. Sajnos, nem mindig volt zökkenőmentes a gyorsan romló áru útnak indítása. A „nem megfelelőnek” minősíthető koordinációra a sok közül csak egyetlen példát említünk, az érsekcsanádi termelőszövetkezet tojástermelő ágazata jó néhány napig a tojás- porítónak termelt. Kényszerűségből kellett több millió tojást ily módon tartósítani, ugyanis nem volt vevő. Ázóta kiderült, .hogy egy másik külkereskedelmi vállalat, a TERIMPEX ebben az időszakban hárommillió tojást tudott volna eladni tőkés piacon. Tehát a szervezésen van még javítani való. Hasonlóképpen több mint bosszantó az időszakos vagon-, esetleg göngyöleghiány. Persze bölcsen határozni csak országos áttekintéssel és a világpiaci ismeretek birtokában lehet. Nagy segítséget jelent ebben a megyei külkereskedelmi összekö- kötő tevékenysége. Az üzemi vezetők elsősorban a helyi információk- alápján döntenek, őket arra is lehet ösztönözni, hogy kivágják a fákat, de ésszerűen arra is sarkalhatók, hogy kitartsanak a termelés mellett. Az viszont bizonyos: a feszültségek csak a közös felelősségvállalással kerülhetők el. Czauner Péter KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR Bővítik a hőközpontot Bővítik a Kecskeméti Konzervgyár II. telepének fűtőközpontját, amellyel megkétszerezik a gőztermelést. Az élelmiszerüzemnek a nyersárú feldolgozási csúcsddényben ez ideig a Szultán utcai erőműtől vásárolt gőzenergiára is rendszeresen szüksége volt, amelyet magasvezetéken továbbítottak a Kiskőrösi úti gyártelepre. A fűtőközpont bővítésével, a gyártástechnológiai 'fo-iT< lyamatokhoz, valamint a fűtéshez szükséges hőenergiából önellátó lesz a konzervgyár Il-es telepe. A gőzszállító magasvezetéket még nem szerelik le, meghagyják tartalék energiaforrásnak. Képünkön szerelik az új épületrész tetőszerkezetét. (Straszer András felvétele) Baján
