Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-13 / 61. szám
1984. március 13. • PETŐFI NÉPE • 5 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága pályázatot hirdet Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemi felvételre az 1984—85-ös tanévre Oktatási formák O A hároméves általános tagozaton az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetet tanulnak a hallgatók. A három év sikeres befejezése középfokú politikai i képzettségnek számít. Felvehetők: — a helyi vezetők, akiknek a középfokú politikai iskolai végzettség megszerzését a pártszervezetek, tömegszervezetek, illetve állami szervek előírták és azzal ' még nem rendelkeznek: a káderfejlesztési tervekben középszintű munkakör betöltésére számba vettek; a párt és tömegszervezetek oktatásában működő' propagandisták és utánpótlásként tervbe vett propagandista jelöltek: — érettségizettek, vagy ennél magasabb iskolai végzettségűik van; — öt hónapos pártiskolát, egy vagy két éves marxismus—leninizmus esti középfokú iskolát végeztek, vagy ennek megfelelő politikai tájékozottsággal rendelkeznek: — más iskolának nem hallgatói, és tanulmányaik folytatását munkahelyük és az orvos engedélyezi: — sikeres felvételi vizsgát tesznek. Tandíj: évi 300 forint. A hároméves tagozat I. évfolyamai Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Kiskőrösön, Kalocsán, Baján és La- josmizsén indulnak. A hallgatók hetenként egyszer háromórás kötelező foglalkozáson vesznek •részt, félévkor kollokviumot, év végén szigorlatot tesznek. O A szakosító tagozaton 2 £ven keresztül a marxizmus—leninizmus egy-egy szakágát tanulmányozzák a hallgatók. A harmadik évben a szaktárgyhoz kapcsolódó speciális kérdéseket dolgoznak fel. A vizsgák sikeres letétele felsőfokú politikai képzettségnek számít....Az í984í85-qs: tanévben a követkézé szakok indulnak: a) filozófia: Kecskeméten, b) politikai gazdaságtan: Kecskeméten, c) . nemzetközi munkásmozgalom története: Baján, d) magyar munkásmozgalom története: Kecskeméten. Felvehetők: — a káderképzésben foglalkoztatott, illetve tervbe vett propagandisták, olyan felsőfokú politikai végzettséggel még nem rendelkező vezetők, akiknek annak megszerzését a párt-, tömegszervezetek és állami szervek előírták, a káderfejlesztési tervben felsőszintű munkakör betöltésére alkalmasnak minősített párttagok és pártonkívüliek, illetve olyan értelmiségiek és társadalmi aktivisták, akiknek felsőfokú képzését a pártbizottságok szükségesnek tartják; — akik elvégezték az esti egyetem hároméves általános tagozatát, vagy ennek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek (például egyetemen vagy főiskolán állam- vizsgáztak marxismusból): — akik más iskolának nem hallgatói és tanulmányaik folytatását engedélyező munkahelyi és orvosi igazolásuk van: — akik sikeres felvételi vizsgát tesznek. Tandíj: évi 500 forint. A szakosító tagozat Kecskeméten és Baján működik, amelyre vidéki hallgatók is jelentkezhetnek, ha a rendszeres beutazást meg tudják oldani. A szakosító tagozaton heti három óra a kötelező foglalkozás. A ^ hallgatók félévenként vizsgázni kötelesek. O A hároméves szakosító tagozat befejező III. évfolyamán speciális továbbképző tanfolyamok indulnak: — a világ- gazdaság fejlődésének kérdései; ■ vezetési ismeretek; nemzetközi politika időszerű kérdései; pártoktatás pedagógiája (Kecskeméten); — etika (Baján); — esztétika (Kiskunhalason). E speciális továbbképző tanfolyamokra felvehetők elsősor- bari azok, akik a szakosító tagozat II. évfolyamát eredményesen befejezték; illetve a megjelölt té- mákörÖiL irántr érdeklődnek, s a tanfolyamokat továbbképzés céljából szándékozzák elvégezni. E tanfolyamokon is heti 3 óra kötelező foglalkozás van, az évet vizsgával, vagy záródolgozat készítésével lehet befejezni. Tandíj: évi 500, illetve 600 forint. O Speciális tanfolyamok indulnak párt, • állami, gazdasági, tömegszervezeti vezetők, propagandisták részére, továbbképzés céljából. Egyéves speciális tanfolyamok indulnak az alábbi témakörökben: Kecskemét: a szocializmus fejlődésének időszerű kérdései; — marxista szociológia; — vállalati gazdálkodás kérdései; — gazdaságpolitika; — vezetési ismeretek; — pártoktatás pedagógiája; — pártirányítás pártélet kérdései. Baja: — gazdaságpolitika; — káder és személyzeti munka kérdéséi; — információ kérdései. Kalocsa: — a szocializmus fejlődésének időszerű kérdései; — a vállalati gazdálkodás kérdései; — vezetési ismeretek; — ifjúság- politikai kérdések. Kiskőrös: — gazdaságpolitika; — vezetési ismeretek. Soltvadkert: — pártirányítás, pártélet kérdései. Kiskunfélegyháza: — vállalati gazdálkodás kérdései; — pártirányítás pártélet kérdései; — tömegpolitikai munka kérdései. Kiskunhalas: — valláskritika; — gazdaságpolitika; — nemzetközi ideológiai hárc kérdései. Bácsalmás: — tömegpolitikai munka kérdései. Kiskunmajsa: — nemzetközi politika időszerű kérdései. Kunszentmiklós: — gazdaság- politika. Tiszakécske: — pártirányítás pártélet kérdései. A speciális tanfolyamok az adott témakörökhöz kapcsolódó kérdéseket tárgyalják, figyelemmel a legújabb kutatási eredményekre. A hallgatók félévenként és a tanfolyam befejeztével vizsgát tesznek, illetve záródolgozatot védenek, melyről az Oktatási Igazgatóság bizonyítványt ad. Felvehetők: — akiknek e formákon történő továbbképzését a pártbizottságok szükségesnek tartják; — akiknek munkaköre vagy társadalmi megbízatása kapcsolatos a speciális tanfolyamok témakörével; — akik az esti egyetem hároméves általános vagy szakosító tagozatát elvégezték, vagy ennek megfelelő ideológiai képzettséggel rendelkeznek. A jelentkezők felvételi beszélgetésen kötelesek megjelenni. A foglalkozások kötelezőek (heti 3 óra). Tandíj: évi 600 forint. Az esti egyetem törvényes elismerését, valamint a hallgatók kedvezményeit (tanulmányi szabadság, végzettség elismerése stb.) a fenti tagozatokon a Minisztertanács és egyes szakminiszterek rendeletéi, valamint különböző kormányszervek állás- foglalásai biztosítják. Jelentkezés Az esti egyetem valamennyi tagozatára a jelentkezés a városi, városi jogú nagyközségi pártbizottságokon, valamint a megyei irányítású nagyközségi pártbizottságokon, vagy az Oktatási Igazgatóság tanulmányi' hivatalában beszerezhető „Jelentkezési lap”-on történik. A kitöltött és megfelelő javaslatokkal ellátott jelentkezési lapokat 1984. április 15-ig a beiskolázó pártbizottságokhoz, vagy az Oktatási Igazgatóság címére (6000 Kecskemét, Ady Endre u. 18.) kell eljuttatni, amelyhez 2 darab megcímzett, bélyeggel ellátott válaszborítékot szükséges mellékelni. Az április 15-e után érkezett jelentkezéseket nem tudják figyelembe venni! A felvételi vizsgák május végén, illetve június első felében lesznek; pontos helyükről és idejükről, valamint a felvételi n vizsga- kérdésekről a tanulmányi hivatal külön értesíti a jelentkezőket. A felvételi bizottság döntését július 13-ig kapják még a jelentkezők. Az érdeklődőknek részletes felvilágosítást nyújtanak a városi, városi jogú nagyközségi pártbizottságok, valamint a megyei irányítású nagyközségi pártbizottságok, vagy az Oktatási Igazgatóság tanulmányi hivatala. KULISSZATITKOK Üj sorozatunkban kulisszatitkokat ismerhetnek meg olvasóink. Olyan embereket mutatunk be, akiknek a munkája nincs reflektorfényben, de akik nélkül nem csöngetnének pontosan az iskolákban, nem peregnének zökkenőmentesen a filmek a moziban, nem állna minden a helyén a kiállításon a múzeumban. A. súgó a „Megmondom őszintén, sokszor kísért a múlt.” A színházban ahhoz, hogy végre felgördüli jön la függöny, sok ember pontos, lelkiismeretes tevékenységére van szükség: a díszlet- és jelmeztervező elképzeléseire, a dramaturg, a rendező ötleteire, s persze a színészre. Az előadások sikere azonban nemcsak najtuk, hanem a díszletezőn, a szabón, az öltöz- tetőn, a maszkmesteren, az ügyelőn múlik. — önből hogyan lett súgó7 — ezt a kérdést Kenny Kálmánné Botos Klárinak, a Kecskeméti Katona József Színház Szocialista Kultúráért jelvénnyel kitüntetett súgójának tettük fel. — Kényszerből. Tősgyökeres kecskeméti vagyok. A kereskedelmi középiskolában érettségiztem, dolgoztam a tanácsházán, majd 22 évesen jelentkeztem egy színházi hirdetésre. Még ma is emlékszem a felhívás szövegére: „Szép hangú énekeseket^ keresünk a Zeng az erdő című nagyoperetthez.” Ügy gondoltam, lész egy kis mellékkeresetem, és lett, mert 1955 februárjában státuszt kaptam. Énekes szerepeket osztottak rám, főképpen operettekben játszottam. 1971-ben Pécsre kerültem, majd 1973-ban visszajöttem. Olykor segítettem súgni is. Azután a hetvenes években megváltozott a műsorstruktúra, zenés darabokat nemigen mutattak be. Választanom kellett valami más foglalatosságot. Felajánlották, hogy legyek súgó. Ezt a nem könnyű mesterséget gyakorlom Immáron ötödik esztendeje. — Meg lehet tanulni súgni? — Ezt a „Szakmát” nem lehet iskolában lelsajátítani. Véleményem szerint „csak” az lehet jó súgó, aki színpadon is játszott hosszú-hosiszú éveken át. — Miért? — Tudni kell együtt élni a színésszel, meg kéH érezni azt a pillanatot, amikor hacsak egy szóval segítem a művészt, akkor nem lesz baj. r ' ......" — Egész pontosan mi a feladata? — Színházunkban négy súgó dolgozik. A darab születésétől, vagyis az olvasópróbától a legutolsó előadásig mindig talpon vág;. Már az első hetekben megtanulom az egész szöveget, biztonságosabban érzem magam, ha este csak az előadásra kell összpontosítanom. Az a jó, ha a színészek is minél jobban tudják a szerepüket, mert ha nem ismerik pontosan a szöveget, én, nem súghatok egész este. Ez lehetetlen lenne. Erről jut eszembe egy Csortos-anek- dota: nlagy művészünk azt mondta, ő csak akkor tudja a szerepét, ha majd a súgó megtanulja. Viccesen tőlem is megkérdezik: Klárika, megtanultad már a szerepemet? — A színp I közepén régen látványosan kiaon i boróŰött a súgólyuk. Most hol van a „főhadiszállásuk”? — Miután a játéktér nagyobb lett — egészen a zenekari árok fölé nyúlik —, kiszorultak a súgók a színpad pereméről. A nézőtér bal oldalán, a portálon belül helyezkedünk el, közvetlenül a függöny mögött. Innen figyelem a színészeket, s ha látom, hogy segítenem kell, halkan, artikulálva súgom a mondatokat. Honnan tudom, mikor számítanak rám? Mindenkinek az arcára van írva, ha nem ugrik be a szöveg. _ Mi a nehéz az ön mesterségében? I „ _ Talán legnehezebb a színészek szokásait megismerni, s a súgás helyét pontosan megjegyezni. — Emlékezetes esete? — Szőke István rendezett egy darabot, s a színészek nem tudták a szöveget. Mást mondtak, mint ami le volt írva. Hiába igyekeztem, nem tudtam segíteni, súgni. Megkérdeztem: honnan veszik ezeket a párbeszédeket, hiszen nincs is a szövegkönyvben. A rendező kijelentette: a színészek most azt mondanák,' amit akadnak. Mi pedig összecsuktuk a súgópéldányt... Borzák Tibor KOREÁBAN AZ IBUSSZAL 2. Tízezerszépségű hely — és a múzeumok Mangjongde — Kim ír Szén egykori szülőfaluja. Valószínűleg ezt mutatják meg először a külföldieknek, mert e helyütt találkoztunk a repülőgépen velünk együtt érkező afrikai delegációval is. Ók, akárcsak mi, érdeklődés-, sei nézik a gyönyörű parkban levő szülőházat, ahol már pártfőtitkár dédapja is lakott. A három, kis szobácská- \ban ott a bútor, a falon fényképek, a konyhában süllyesztett tűzhely. A füstöt ugyanis a lakás padlócsatornáibán vezették el, és így fűtöttek is vele. (A vidéki házakban ma is ezt az ősi módszert alkalmazzák, de a modern épületekben, szállodákban is használják a padlófűtést.) Méltán kapta a vidék a tízezerszépségű hely nevet. Az erdős dombokról rálátni a Tedong folyóra, ^különleges formájú fák, nyírott bokrok, halastavak, kis patakok között sétálunk, s a lehulló levelek mellett felfedezünk egy szirmot bontott azálea virágot. Ebben a környezetben kapott helyet a forradalmi iskola és a forradalmi múzeum is. Az első múzeum, amelyet belülről is láttunk, s amit még jónéhány követett. Mindről nem írhatok, terjedelmi okokból. Hiszen lehetetlen volna aprólékosan bemutatni a Koreában talált hatszázezer éves csont- és kőeszközöket is kiállító történelmi múzeumot, átfogni a néprajzi múzeum anyagát, amelybe beletartozik a mezőgazdaság, folyami és tengeri halászat, az iparművészethez tartozó híres, szürke színű korjó porcelán készítés, a gyékényszövés, a kézműipar, az öltözési, étkezési szokások ismertetése, a játékok és hangszerek gyűjteménye.^ A Szépművészeti Múzeum évszázados képei láttán a mai művészetről vallott koreai felfogás rögződik bennem: legfontosabb a közérthetőség, S a nemzeti hagyományok megtöltése szocialista tartalommal. (Akár úgy is, hogy a népdalok szövegét némileg módosítják.) ES Szokatlan formájú fák, bokrok Mangjongdéban. Ágyúdörgés és lőporfüst Szólni kell azonban a különlegességekről. Ilyen például a Győzedelmes Haza Felszabadítá- si Háború Múzeuma. Az épület oly hatalmas (52 ezer négyzet- méter), hogy egy nap alatt végig sem tudnánk járni — a Japánellenes forradalmi harc, a demokratikus forradalom és az amerikai imperialisták elleni, 1950. június 25-től 1953. július 27-ig tartó háború időszakát bemutató három önálló kiállítást. Az utóbbit nézzük meg. A háborút máig sem követte békeszerződés. A két fél fegyverszüneti megállapodást írt alá, s a tárgyalások most is folynak. Ottjártunkkor éppen a 422. fordulóról írtak az újságok. De erről bővebbet Padmindzsonnál. Most lépjünk vissza az időben 32 évet. Máris ott vagyunk az 1211- es magaslaton, amely óriási csaták színhelye volt. Végigme- gyünk az. eredeti méreteiben felépített főhadiszálláson. Elhaladunk a raktárak, a fürdő-, a dolgozóhelyiségék mellett. A konyhában ebéd fő. Kitekintünk a kémlelőnyíláson, s elibéník. tárul a vidék. Minden „valódi”. Csak a katonák hiányoznak. Hiányoznak ? ... A nagy körképen, mely Ted- jon város felszabadítását mutatja, már látunk harcosokat. Húszezren vannak megörökítve a hatalmas alkotáson, mely félig térplasztika ((kiégett harckocsi hever mellettünk oldalára dőlve), majd észrevétlenül átmegy festménybe, és 13 méterről 40 kilométeres távolságot érzékeltet. A múzeumlátogató beül középre, s 12 perc alatt fordul körbe vele a pódium, miközben a tárlatvezető ,a csata lefolyását magyarázza! Az újabb meglepetés akkor ér, midőn a hegyi utánpótlás-szállítás makettjét nézzük. Hosszú teherautó-karaván vonul az éjszakában lámpa nélkül a kanyargós szetpentlnen. Vonat zakatol, a felderítő repülőikről világítóbombát dob ki az ellenség, s mi halljuk a robbanást, lövöldözést, érezzük a fojtó lőporszagot, s megdermedünk, amikor a szakadékba zuhan a sor' élén haladó gépkocsi. Sárga zászlóval, rendszám nélkül Mindez csak Ifciállítóterem volt — ami ezután jön, már maga a valóság. Az út egyik legérdekesebb eseménye következik — Padmindzson, a fegyverszüneti tárgyalások színhelye. Keszong- ban, a szomszédos nagyvárosban szállton k meg. Megnézzük a Szong jung van egyetemet, hajdan királyi palota is volt, ma már csak az egyik legrégibb műemlék, s megállunk Konmin király 1372-ben épült, kívül félgömb, belül 12 szögletű hatalmas síremlékénél (nyolc lovaskocsi rakomány kincset vittek el 1905- ben a japánok innen), de igazából már másra készülünk. A reggeli ébresztő távoli ágyúzaj. Ennek utólag is nyomatékot ad a demarkációs övezetben elhangzott figyelmeztetés: „Vigyázzanak, három napja becsapódott ide a túloldalról egy go- lyószóró lövedék!” A határtól 2—2 kilométer északra és délre a semleges, fegyvermentes zóna. Buszunk piros zászlóval, egy sárga lobogó® Mercedes kíséretében folytatja útját. Mindkét jármű rendszám nélküli. Itt ez a szabály — mondják. Először makett segítségével ismerkedünk a területtel (megmutatják, hogy a déli főváros, Szöul légvonalban mindössze 40 kilométer ide, majd megnézünk egy. a háborúban zsákmányolt dökumentumfdlmet, s utána hatalmas terembe megyünk. Szinte elvész benne a berendezés: 3 asztal, 2 szék, 2 zászló és 2 üvegdobozba zárt könyv. Itt írták alá a fegyverszüneti megállapodást. A lapokon olvasható két név: Nam II és Harrison. Még néhány száz méter, és ott vagyunk a világpolitika egyik kritikus helyszínért. A határvonalon 7 barakk, mindegyiknek fele délen, fele északon. I]tt észak-koreai katonák, a vonal túloldalán, tőlünk öt méternyire amerikaiak. S néznek be a tár- gyalóbarakk ablakán, vajon mit csinálunk. Noha a faházat most mi magyarok népesítjük be, sűrűn kattognak a fényképezőgépek. - Nemcsak a turisták, az amerikai katonák is fotóznak... Barátság — ajándékokkal Az élmény felkavaró. Békésebbnek ígérkezik a mjohjan9 Panmindzson: észak és dél határa. A túloldalon amerikai katonák. ál 25 874 ajándéktárgy kapott helyet a Nemzetközi Barátság Kiállítás épületében. sangi kirándulás. Az északi illatos hegységben megnézzük a Buddha-templomokat — a helyreállított és a régiek mintájára kialakított új épületeket —. valamint a Nemzetközi Barátság Kiállítást, Itt mutatják be a látogatóknak a világ 146 országából küldött 25 874 ajándékot, amelyeket a Koreai Munkapárt főtitkára kapott. A másfél méter magas kínai porcelánvázától a Szíriái díszkardig, hímzett, faragott térelválasztóktól a számítógépig, irodabútortól az elnöki autóig, vasúti kocsiig minden van itt — országonkénti csoportosításban. S akad egy meglepetés is, A közintézményekben, múzeumokban, szállodákban megszokottól eltérően nem egy nagyméretű festmény, hanem Kim ír Szén ülő szobra fogadja a márványborítású terembe — szigorúan csak papucsban — belépőkét. Mintha a rendre felügyelne. Amire — látva az országban mindenütt jellemző, szinte hihetetlen tisztaságot — Koreában különösen vigyázni kell. s egy vendégnek mégin- kább. (Következik; Az ország királyai) Váczi Tamás