Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-13 / 61. szám

1984. március 13. • PETŐFI NÉPE • 5 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága pályázatot hirdet Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemi felvételre az 1984—85-ös tanévre Oktatási formák O A hároméves általános ta­gozaton az első évben fi­lozófiát, a második évben poli­tikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetet ta­nulnak a hallgatók. A három év sikeres befejezése középfokú po­litikai i képzettségnek számít. Felvehetők: — a helyi veze­tők, akiknek a középfokú politi­kai iskolai végzettség megszerzé­sét a pártszervezetek, tömegszer­vezetek, illetve állami szervek előírták és azzal ' még nem ren­delkeznek: a káderfejlesztési ter­vekben középszintű munkakör be­töltésére számba vettek; a párt és tömegszervezetek oktatásában működő' propagandisták és után­pótlásként tervbe vett propagan­dista jelöltek: — érettségizettek, vagy ennél magasabb iskolai vég­zettségűik van; — öt hónapos pártiskolát, egy vagy két éves marxismus—leninizmus esti kö­zépfokú iskolát végeztek, vagy ennek megfelelő politikai tájéko­zottsággal rendelkeznek: — más iskolának nem hallgatói, és ta­nulmányaik folytatását munka­helyük és az orvos engedélyezi: — sikeres felvételi vizsgát tesz­nek. Tandíj: évi 300 forint. A hároméves tagozat I. évfolya­mai Kecskeméten, Kiskunfél­egyházán, Kiskunhalason, Kis­kőrösön, Kalocsán, Baján és La- josmizsén indulnak. A hallgatók hetenként egyszer háromórás kö­telező foglalkozáson vesznek •részt, félévkor kollokviumot, év végén szigorlatot tesznek. O A szakosító tagozaton 2 £ven keresztül a marxiz­mus—leninizmus egy-egy szak­ágát tanulmányozzák a hallga­tók. A harmadik évben a szak­tárgyhoz kapcsolódó speciális kérdéseket dolgoznak fel. A vizs­gák sikeres letétele felsőfokú po­litikai képzettségnek számít....Az í984í85-qs: tanévben a követkézé szakok indulnak: a) filozófia: Kecskeméten, b) politikai gazdaságtan: Kecs­keméten, c) . nemzetközi munkásmozga­lom története: Baján, d) magyar munkásmozgalom története: Kecskeméten. Felvehetők: — a káderképzés­ben foglalkoztatott, illetve tervbe vett propagandisták, olyan felső­fokú politikai végzettséggel még nem rendelkező vezetők, akiknek annak megszerzését a párt-, tö­megszervezetek és állami szervek előírták, a káderfejlesztési terv­ben felsőszintű munkakör betöl­tésére alkalmasnak minősített párttagok és pártonkívüliek, il­letve olyan értelmiségiek és tár­sadalmi aktivisták, akiknek fel­sőfokú képzését a pártbizottsá­gok szükségesnek tartják; — akik elvégezték az esti egyetem hároméves általános tagozatát, vagy ennek megfelelő előképzett­séggel rendelkeznek (például egyetemen vagy főiskolán állam- vizsgáztak marxismusból): — akik más iskolának nem hallgatói és tanulmányaik folytatását en­gedélyező munkahelyi és orvosi igazolásuk van: — akik sikeres felvételi vizsgát tesznek. Tandíj: évi 500 forint. A szakosító tagozat Kecskemé­ten és Baján működik, amelyre vidéki hallgatók is jelentkezhet­nek, ha a rendszeres beutazást meg tudják oldani. A szakosító tagozaton heti három óra a kö­telező foglalkozás. A ^ hallgatók félévenként vizsgázni kötelesek. O A hároméves szakosító ta­gozat befejező III. évfolya­mán speciális továbbképző tan­folyamok indulnak: — a világ- gazdaság fejlődésének kérdései; ■ vezetési ismeretek; nemzetközi politika időszerű kérdései; párt­oktatás pedagógiája (Kecskemé­ten); — etika (Baján); — eszté­tika (Kiskunhalason). E speciális továbbképző tan­folyamokra felvehetők elsősor- bari azok, akik a szakosító tago­zat II. évfolyamát eredményesen befejezték; illetve a megjelölt té- mákörÖiL irántr érdeklődnek, s a tanfolyamokat továbbképzés cél­jából szándékozzák elvégezni. E tanfolyamokon is heti 3 óra kö­telező foglalkozás van, az évet vizsgával, vagy záródolgozat ké­szítésével lehet befejezni. Tan­díj: évi 500, illetve 600 forint. O Speciális tanfolyamok in­dulnak párt, • állami, gaz­dasági, tömegszervezeti vezetők, propagandisták részére, tovább­képzés céljából. Egyéves speciális tanfolya­mok indulnak az alábbi téma­körökben: Kecskemét: a szocializmus fej­lődésének időszerű kérdései; — marxista szociológia; — vállalati gazdálkodás kérdései; — gazda­ságpolitika; — vezetési ismere­tek; — pártoktatás pedagógiája; — pártirányítás pártélet kérdései. Baja: — gazdaságpolitika; — káder és személyzeti munka kér­déséi; — információ kérdései. Kalocsa: — a szocializmus fej­lődésének időszerű kérdései; — a vállalati gazdálkodás kérdései; — vezetési ismeretek; — ifjúság- politikai kérdések. Kiskőrös: — gazdaságpolitika; — vezetési ismeretek. Soltvadkert: — pártirányítás, pártélet kérdései. Kiskunfélegyháza: — vállalati gazdálkodás kérdései; — párt­irányítás pártélet kérdései; — tömegpolitikai munka kérdései. Kiskunhalas: — valláskritika; — gazdaságpolitika; — nemzet­közi ideológiai hárc kérdései. Bácsalmás: — tömegpolitikai munka kérdései. Kiskunmajsa: — nemzetközi politika időszerű kérdései. Kunszentmiklós: — gazdaság- politika. Tiszakécske: — pártirányítás pártélet kérdései. A speciális tanfolyamok az adott témakörökhöz kapcsolódó kérdéseket tárgyalják, figyelem­mel a legújabb kutatási ered­ményekre. A hallgatók féléven­ként és a tanfolyam befejezté­vel vizsgát tesznek, illetve záró­dolgozatot védenek, melyről az Oktatási Igazgatóság bizonyít­ványt ad. Felvehetők: — akiknek e for­mákon történő továbbképzését a pártbizottságok szükségesnek tartják; — akiknek munkaköre vagy társadalmi megbízatása kapcsolatos a speciális tanfolya­mok témakörével; — akik az es­ti egyetem hároméves általános vagy szakosító tagozatát elvégez­ték, vagy ennek megfelelő ideo­lógiai képzettséggel rendelkez­nek. A jelentkezők felvételi be­szélgetésen kötelesek megjelen­ni. A foglalkozások kötelezőek (heti 3 óra). Tandíj: évi 600 fo­rint. Az esti egyetem törvényes elismerését, valamint a hallga­tók kedvezményeit (tanulmányi szabadság, végzettség elismerése stb.) a fenti tagozatokon a Mi­nisztertanács és egyes szakmi­niszterek rendeletéi, valamint kü­lönböző kormányszervek állás- foglalásai biztosítják. Jelentkezés Az esti egyetem valamennyi tagozatára a jelentkezés a városi, városi jogú nagyközségi pártbi­zottságokon, valamint a megyei irányítású nagyközségi pártbi­zottságokon, vagy az Oktatási Igazgatóság tanulmányi' hivata­lában beszerezhető „Jelentkezé­si lap”-on történik. A kitöltött és megfelelő javaslatokkal ellátott jelentkezési lapokat 1984. április 15-ig a beiskolázó pártbizottsá­gokhoz, vagy az Oktatási Igaz­gatóság címére (6000 Kecskemét, Ady Endre u. 18.) kell eljuttatni, amelyhez 2 darab megcímzett, bélyeggel ellátott válaszborítékot szükséges mellékelni. Az április 15-e után érkezett jelentkezése­ket nem tudják figyelembe ven­ni! A felvételi vizsgák május végén, illetve június első felében lesz­nek; pontos helyükről és idejük­ről, valamint a felvételi n vizsga- kérdésekről a tanulmányi hivatal külön értesíti a jelentkezőket. A felvételi bizottság döntését júli­us 13-ig kapják még a jelentke­zők. Az érdeklődőknek részletes fel­világosítást nyújtanak a városi, városi jogú nagyközségi pártbi­zottságok, valamint a megyei irá­nyítású nagyközségi pártbizott­ságok, vagy az Oktatási Igazga­tóság tanulmányi hivatala. KULISSZATITKOK Üj sorozatunkban kulisszatitkokat is­merhetnek meg olvasóink. Olyan em­bereket mutatunk be, akiknek a mun­kája nincs reflektorfényben, de akik nélkül nem csöngetnének pontosan az iskolákban, nem peregnének zökkenő­mentesen a filmek a moziban, nem állna minden a helyén a kiállításon a múzeumban. A. súgó a „Megmondom őszintén, sokszor kísért a múlt.” A színházban ahhoz, hogy vég­re felgördüli jön la függöny, sok ember pontos, lelkiismeretes te­vékenységére van szükség: a díszlet- és jelmeztervező el­képzeléseire, a dramaturg, a rendező ötleteire, s persze a szí­nészre. Az előadások sikere azon­ban nemcsak najtuk, hanem a díszletezőn, a szabón, az öltöz- tetőn, a maszkmesteren, az ügyelőn múlik. — önből hogyan lett súgó7 — ezt a kérdést Kenny Kálmánné Botos Klárinak, a Kecskeméti Katona József Színház Szocia­lista Kultúráért jelvénnyel ki­tüntetett súgójának tettük fel. — Kényszerből. Tősgyökeres kecskeméti vagyok. A kereske­delmi középiskolában érettségiz­tem, dolgoztam a tanácsházán, majd 22 évesen jelentkeztem egy színházi hirdetésre. Még ma is emlékszem a felhívás szövegére: „Szép hangú énekeseket^ kere­sünk a Zeng az erdő című nagy­operetthez.” Ügy gondoltam, lész egy kis mellékkeresetem, és lett, mert 1955 februárjában státuszt kaptam. Énekes szerepe­ket osztottak rám, főképpen ope­rettekben játszottam. 1971-ben Pécsre kerültem, majd 1973-ban visszajöttem. Olykor segítettem súgni is. Azután a hetvenes évek­ben megváltozott a műsorstruk­túra, zenés darabokat nemigen mutattak be. Választanom kel­lett valami más foglalatosságot. Felajánlották, hogy legyek súgó. Ezt a nem könnyű mesterséget gyakorlom Immáron ötödik esz­tendeje. — Meg lehet tanulni súgni? — Ezt a „Szakmát” nem lehet iskolában lelsajátítani. Vélemé­nyem szerint „csak” az lehet jó súgó, aki színpadon is játszott hosszú-hosiszú éveken át. — Miért? — Tudni kell együtt élni a szí­nésszel, meg kéH érezni azt a pillanatot, amikor hacsak egy szóval segítem a művészt, akkor nem lesz baj. r ' ......" — Egész pontosan mi a fel­adata? — Színházunkban négy súgó dolgozik. A darab születésétől, vagyis az olvasópróbától a leg­utolsó előadásig mindig talpon vág;. Már az első hetekben megtanulom az egész szöveget, biztonságosabban érzem magam, ha este csak az előadásra kell összpontosítanom. Az a jó, ha a színészek is minél job­ban tudják a szerepüket, mert ha nem ismerik pontosan a szö­veget, én, nem súghatok egész este. Ez lehetetlen lenne. Erről jut eszembe egy Csortos-anek- dota: nlagy művészünk azt mond­ta, ő csak akkor tudja a szere­pét, ha majd a súgó megtanulja. Viccesen tőlem is megkérdezik: Klárika, megtanultad már a sze­repemet? — A színp I közepén régen látványosan kiaon i boróŰött a sú­gólyuk. Most hol van a „főhadi­szállásuk”? — Miután a játéktér nagyobb lett — egészen a zenekari árok fölé nyúlik —, kiszorultak a sú­gók a színpad pereméről. A né­zőtér bal oldalán, a portálon be­lül helyezkedünk el, közvetlenül a függöny mögött. Innen figye­lem a színészeket, s ha látom, hogy segítenem kell, halkan, ar­tikulálva súgom a mondatokat. Honnan tudom, mikor számíta­nak rám? Mindenkinek az ar­cára van írva, ha nem ugrik be a szöveg. _ Mi a nehéz az ön mester­ségében? I „ _ Talán legnehezebb a színé­szek szokásait megismerni, s a súgás helyét pontosan megje­gyezni. — Emlékezetes esete? — Szőke István rendezett egy darabot, s a színészek nem tud­ták a szöveget. Mást mondtak, mint ami le volt írva. Hiába igye­keztem, nem tudtam segíteni, súg­ni. Megkérdeztem: honnan veszik ezeket a párbeszédeket, hiszen nincs is a szövegkönyvben. A rendező kijelentette: a színészek most azt mondanák,' amit akad­nak. Mi pedig összecsuktuk a súgópéldányt... Borzák Tibor KOREÁBAN AZ IBUSSZAL 2. Tízezerszépségű hely — és a múzeumok Mangjongde — Kim ír Szén egykori szülőfaluja. Valószínűleg ezt mutatják meg először a kül­földieknek, mert e helyütt talál­koztunk a repülőgépen velünk együtt érkező afrikai delegációval is. Ók, akárcsak mi, érdeklődés-, sei nézik a gyönyörű parkban levő szülőházat, ahol már pártfőtitkár dédapja is la­kott. A három, kis szobácská- \ban ott a bútor, a falon fényké­pek, a konyhában süllyesztett tűzhely. A füstöt ugyanis a la­kás padlócsatornáibán vezették el, és így fűtöttek is vele. (A vi­déki házakban ma is ezt az ősi módszert alkalmazzák, de a mo­dern épületekben, szállodákban is használják a padlófűtést.) Méltán kapta a vidék a tíze­zerszépségű hely nevet. Az erdős dombokról rálátni a Tedong fo­lyóra, ^különleges formájú fák, nyírott bokrok, halastavak, kis patakok között sétálunk, s a le­hulló levelek mellett felfedezünk egy szirmot bontott azálea virá­got. Ebben a környezetben ka­pott helyet a forradalmi iskola és a forradalmi múzeum is. Az első múzeum, amelyet belülről is láttunk, s amit még jónéhány követett. Mindről nem írhatok, terjedel­mi okokból. Hiszen lehetetlen volna aprólékosan bemutatni a Koreában talált hatszázezer éves csont- és kőeszközöket is kiállító történelmi múzeumot, átfogni a néprajzi múzeum anyagát, amelybe beletartozik a mezőgaz­daság, folyami és tengeri halá­szat, az iparművészethez tartozó híres, szürke színű korjó porce­lán készítés, a gyékényszövés, a kézműipar, az öltözési, étkezési szokások ismertetése, a játékok és hangszerek gyűjteménye.^ A Szépművészeti Múzeum évszáza­dos képei láttán a mai művé­szetről vallott koreai felfogás rögződik bennem: legfontosabb a közérthetőség, S a nemzeti ha­gyományok megtöltése szocialis­ta tartalommal. (Akár úgy is, hogy a népdalok szövegét némi­leg módosítják.) ES Szokatlan formájú fák, bokrok Mangjongdéban. Ágyúdörgés és lőporfüst Szólni kell azonban a különle­gességekről. Ilyen például a Győzedelmes Haza Felszabadítá- si Háború Múzeuma. Az épület oly hatalmas (52 ezer négyzet- méter), hogy egy nap alatt végig sem tudnánk járni — a Japán­ellenes forradalmi harc, a de­mokratikus forradalom és az amerikai imperialisták elleni, 1950. június 25-től 1953. július 27-ig tartó háború időszakát be­mutató három önálló kiállítást. Az utóbbit nézzük meg. A háborút máig sem követte békeszerződés. A két fél fegy­verszüneti megállapodást írt alá, s a tárgyalások most is folynak. Ottjártunkkor éppen a 422. for­dulóról írtak az újságok. De er­ről bővebbet Padmindzsonnál. Most lépjünk vissza az időben 32 évet. Máris ott vagyunk az 1211- es magaslaton, amely óriási csa­ták színhelye volt. Végigme- gyünk az. eredeti méreteiben fel­épített főhadiszálláson. Elhala­dunk a raktárak, a fürdő-, a dolgozóhelyiségék mellett. A konyhában ebéd fő. Kitekintünk a kémlelőnyíláson, s elibéník. tá­rul a vidék. Minden „valódi”. Csak a katonák hiányoznak. Hi­ányoznak ? ... A nagy körképen, mely Ted- jon város felszabadítását mutat­ja, már látunk harcosokat. Húsz­ezren vannak megörökítve a ha­talmas alkotáson, mely félig tér­plasztika ((kiégett harckocsi he­ver mellettünk oldalára dőlve), majd észrevétlenül átmegy fest­ménybe, és 13 méterről 40 kilo­méteres távolságot érzékeltet. A múzeumlátogató beül középre, s 12 perc alatt fordul körbe vele a pódium, miközben a tárlatve­zető ,a csata lefolyását magya­rázza! Az újabb meglepetés akkor ér, midőn a hegyi utánpótlás-szállí­tás makettjét nézzük. Hosszú te­herautó-karaván vonul az éjsza­kában lámpa nélkül a kanyargós szetpentlnen. Vonat zakatol, a felderítő repülőikről világítóbom­bát dob ki az ellenség, s mi halljuk a robbanást, lövöldözést, érezzük a fojtó lőporszagot, s megdermedünk, amikor a szaka­dékba zuhan a sor' élén haladó gépkocsi. Sárga zászlóval, rendszám nélkül Mindez csak Ifciállítóterem volt — ami ezután jön, már maga a valóság. Az út egyik legérdeke­sebb eseménye következik — Padmindzson, a fegyverszüneti tárgyalások színhelye. Keszong- ban, a szomszédos nagyvárosban szállton k meg. Megnézzük a Szong jung van egyetemet, hajdan királyi palota is volt, ma már csak az egyik legrégibb műem­lék, s megállunk Konmin király 1372-ben épült, kívül félgömb, belül 12 szögletű hatalmas sír­emlékénél (nyolc lovaskocsi ra­komány kincset vittek el 1905- ben a japánok innen), de igazá­ból már másra készülünk. A reggeli ébresztő távoli ágyú­zaj. Ennek utólag is nyomatékot ad a demarkációs övezetben el­hangzott figyelmeztetés: „Vi­gyázzanak, három napja becsa­pódott ide a túloldalról egy go- lyószóró lövedék!” A határtól 2—2 kilométer északra és délre a semleges, fegyvermentes zóna. Buszunk piros zászlóval, egy sárga lobo­gó® Mercedes kíséretében foly­tatja útját. Mindkét jármű rend­szám nélküli. Itt ez a szabály — mondják. Először makett segítségével is­merkedünk a területtel (meg­mutatják, hogy a déli főváros, Szöul légvonalban mindössze 40 kilométer ide, majd megnézünk egy. a háborúban zsákmányolt dökumentumfdlmet, s utána ha­talmas terembe megyünk. Szinte elvész benne a berendezés: 3 asztal, 2 szék, 2 zászló és 2 üvegdobozba zárt könyv. Itt ír­ták alá a fegyverszüneti megál­lapodást. A lapokon olvasható két név: Nam II és Harrison. Még néhány száz méter, és ott vagyunk a világpolitika egyik kritikus helyszínért. A határvo­nalon 7 barakk, mindegyiknek fele délen, fele északon. I]tt észak-koreai katonák, a vonal túloldalán, tőlünk öt méternyire amerikaiak. S néznek be a tár- gyalóbarakk ablakán, vajon mit csinálunk. Noha a faházat most mi magyarok népesítjük be, sű­rűn kattognak a fényképezőgé­pek. - Nemcsak a turisták, az amerikai katonák is fotóznak... Barátság — ajándékokkal Az élmény felkavaró. Béké­sebbnek ígérkezik a mjohjan­9 Panmindzson: észak és dél ha­tára. A túloldalon amerikai kato­nák. ál 25 874 ajándéktárgy kapott he­lyet a Nemzetközi Barátság Ki­állítás épületében. sangi kirándulás. Az északi illa­tos hegységben megnézzük a Buddha-templomokat — a hely­reállított és a régiek mintájára kialakított új épületeket —. va­lamint a Nemzetközi Barátság Kiállítást, Itt mutatják be a lá­togatóknak a világ 146 országá­ból küldött 25 874 ajándékot, amelyeket a Koreai Munkapárt főtitkára kapott. A másfél méter magas kínai porcelánvázától a Szíriái díszkardig, hímzett, fara­gott térelválasztóktól a számító­gépig, irodabútortól az elnöki autóig, vasúti kocsiig minden van itt — országonkénti csopor­tosításban. S akad egy meglepe­tés is, A közintézményekben, múzeumokban, szállodákban megszokottól eltérően nem egy nagyméretű festmény, hanem Kim ír Szén ülő szobra fogadja a márványborítású terembe — szigorúan csak papucsban — be­lépőkét. Mintha a rendre felü­gyelne. Amire — látva az or­szágban mindenütt jellemző, szinte hihetetlen tisztaságot — Koreában különösen vigyázni kell. s egy vendégnek mégin- kább. (Következik; Az ország kirá­lyai) Váczi Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom