Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-05 / 30. szám

PN MAGAZIN Az elmúlt évtizedek során elhangzottak olyan vélemények, hogy a családok ma már nem tudnak eleget tenni azoknak az igények­nek, amelyeket tagjaik velük szemben támasztanak, működésük nem felel meg azoknak a várakozásoknak, amelyek a társadalom egésze részéről megfogalmazódnak. Felmerültek javaslatok a jelenlegi csa­ládi formák radikális átalakítására, illetve más együttélési for­mákkal való helyettesítésére. A másik oldalon viszont leszögezhet­jük, hogy társadalmi fejlődésünk, céljaink eléréséhez szükség van a család intézményének fennmaradására. A családo­kon múlik a népesség után- A 1 f generációk A csalad ma megszületése, de az egyes emberek életének is egyik leg­nagyobb élményét adhatja gyer­mekük születése, gondozása és nevelése. Már az újszülött iránit különös szeretetet ■. érezhetnek a szülök, és ez csak fokozódik, ahogy a gyermek nő, és ismételt jeleit adja a szülőkhöz való ra­gaszkodásnak. A gyermekikor egyes szakaszaival járnak olyan események, amelyek különös bol­dogságot ökozhatnak: a gyermek első mosolya, hasra fordulása, felállása, valamint az értelmi és fizikai fejlődés minden jele. Ezek felülmúlhatják az élet egyéb te­rületén szerzett legnagyobb él­ményeket is. .A család változatlanul fontos funkciója, hogy a mindennapi szükségletek kielégítésének első­rendű kerete. Bár elterjedt nézet, hogy a mai család elveszítette gazdasági funkcióját, ez így nem áll. Igaz, hogy a nemzetgazdaság­ban ma lényegesen 'kisebb a csa­ládi termeléssel létrehozott érté­kek «aránya, mint fél évszázaddal ezelőtt volt, de a családi terme­lés Magyarországon még mindig a háztartások több mint felében megtalálható, elsősorban a ki­segítő gazdaságok formájában. Még fontosabb a családi fogyasz­tás, és ez is gazdásági funkció. A háztartások a fogyasztási ki­adások nagyobb részét közös, csa­ládi döntés alapján foganatosít­ják, és a javak többségét is együtt fogyasztják. A hatvanas és hetvenes évek­ben a lakosság életmódjában há­rom olyan változás is történt, amely megnövelte a családi kö­zösségek együttes életének, a csa­ládtagok közötti intenzívebb kap­csolatnak, közös szórakozásnak, eszmecserének a lehetőségét. Ez a három: a televízió térhódítása az otthonokban, a gépkocsi elter­jedése. és a nyaralók, hétvégi házak, telkek számának gyors növekedése. A televíziókészülék a lakásban megkönnyíti, hogy a szülők és gyermekek együtt szó­rakozzanak, művelődjenek, újabb és újabb témákat ad a családi beszélgetéshez. Az autó a közös kirándulásoknak, az országjárás­nak lehet az eszköze, a vidéki ház felépítése, a telek megműve­lése közös tervezésre, aktivitásra ad alkalmat. Az emberek életében az egyik legnagyobb biztonságot nyújtó tényező lehet a család, amelyben megértésre, együttérzésre, segít­ségre, áldozathozatalra számíthat­nak egymás részéről. Ugyanak­kor az élet legsúlyosabb krízisei is a családhoz tartozással függ­nek össze, mert semmiféle ’kap­csolatban nem okoz olyan kínt, bánatot a meg nem értés, a visz- szautasítás, a kihasználás, mint akkor, ha ezt a családja tagjai részéről tapasztalja valaki. A csa­lád intézménye így eltérő kime­netelű emberi kapcsolatoknak le­het a kerete. Ugyanakkor az, hogy milyen irányúvá válik a kapcsolat, naev mértékben függ a családon kívüli, társadalmi ha­tásoktól is. Cs. L. „ ... A házasság nem paradicsom. Veszedelmes he­gyi túra, ahol egymáshoz vannak kötözve a hegymá­szók. Ha az egyik alól kicsúszott a föld, a másiknak keli állva maradni — a társáért.” (NÉMETH LÁSZLÓ) • Családalapítók. (Vass Csaba szobra) Hogyan választhatjuk meg A folklór te- gyermekünk nemét? le van bizarr so«/ ötletekkel ar­ról, hogy miként választhatják meg a szülők gyermekeik nemét. Egykor úgy gondolták, savanyú ételek fogyasztása növeli a fiú­gyermekek születéséneik esélyét, míg természetesen az édességek leány születését eredményezik. Annak a férjnek, aki nagyon akart fiút, azt is tanácsolták, hogy ágyban is viseljen csizmát. És annak az elméletnek az alapján, hogy a jobb oldali here fiút .te­rem. a XVIII. századi francia nemeseknek azt tanácsolták, hogy a bal oldali heréjüket sebészi úton távolíttassák el. Mondanunk sem kell, hogy egyik módszer sem vált be. Az utóbbi években azonlban a kutatók tettek néhány ígéretes lépést, a megválasztásá­nak tudományos megalapozása felé. A gyermek neme mindig azon múlik, hogy az anyai petesejtet, amelyben mindig van női X kro­moszóma. olyan spermium ter­mékenyíti-e meg, amely egy má­sik X kromoszómát tartalmaz, vagy egy olyan, amelybén Y kro­moszóma van. A nem megválasz­tásának modern módszereivé! együtt jár az ondómiilntában a kétféle spermium különválasztá­sa. A legújabb eljárás, amelyet japán kutatók fejlesztettek ki, arra az elméletre épül. hogy az X-es és az Y-os spermiumok el­térő elektromos töltést hordoz­nak. A tokiói egyetemen dolgozó Hideo Móri és a Keio Egyetemen dolgozó Rihacsi lizuka vezetése alatt álló csoportnak igen nagy pontosságot sikerült elérnie a kétféle spermium elektroforeti- kus úton történő különválasztá­sával. VÉLEMÉNYEK „A házasság tudomány." ' (Balzac) „Amikor azt >kérdezték, melyik idő alkalmas la házasságra, ia fe­lelet ez volt: fiatalnak még ném, öregnek már nem." (Diogenes) „Egy asszonynak egyetlen hi- vatalf önöké az ura; az pedig, ha egy kicsit szereti, mindig meg­vesztegethető.” (Kaffka Margit) „Semmi sem iveszélyesebb há­zi iboldogságunkra, imint ha azért, hogy társunkat aggodalomtól vagy kellemetlenségtől$ megkíméljük, előtte egyes dolgokat eltitkolunk.” (Eötvös József) „Bármily sokat szenvedjünk is valamennyien a házasságtól, a legtöbben oly keveset gondolko­zunk rajta. hogy megdönthetetlen természeti tüneménynek gondol­juk, akár a nehézkedési.” ; (G. B. Shaw) „Egy férfi számára nincs sem­mi olyan leírhatatlanul édes és megnyugtató, mint tudni, hogy megbocsátott, a feleségének.” (Ibsen) „Megnősülni, családot alapíta­ni, elfogadni minden születő gyer­meket, életet adni nekik, sőt ha lehet, egy kicsit irányítani őket ebben a bizonytalan világban — meggyőződésem. hagyJez a legfel­ső foka annak, amit agy férfi el­érhet.” (Fjanz iKafka) „ ... a házasság törvénye nem a mámor, hanem a jóság, a mun­ka és a család, és azt nem fá­rasztja ki az egyformaság.” (Füst Milán) Rendező iroda az élet nagy eseményeire Több mint egy évtized telt el azóta, hogy létrejött Kecskeméten i^ a Család és Társadalmi Eseményeket Rendező Iroda. Pető György igazgatótól megtudtuk, hogy,; azóta összesen csaknem ezerháromszáz alkalommal vették igénybe sokoldalú és gondos szolgáltatásaikat. Érdekes adat, hogy míg 1972-ben a házasulandók csupán tizen­egy százaléka vette igénybe az iroda — tegyük hozzá, hogy az ak­kor még gyanakvással szemlélt — közreműködését, addig ma ez az arány kilencvennyolc és fél százalékos. A családi ünnepségeket szer­vező szakemberek eredményes munkájáról árulkodik ez. S csaknem megháromszorozódott azoknak a szülőknek a száma, akik gyerme­kük névadó ünnepségét e nemes célzatú szolgáltatói szerv által akarják szebbé, tartalmasabbá tenni. Néhány számadat sokat mond a házasságkötési szokásokról. Az új életet kezdő párok nyolcvanöt százaléka igényel orgonamuzsikát, s hetven szőnyeget a bejárati ajtóig. Nagy igény mutatkozik a pezs­gés koccintásra és — szinte kivétel nélkül — a díszterem használa­tára is, valamint növekszik azoknak a száma, akik szavalatot, mag­nó- és filmfelvételt kérnek. —a —y • Mindig meghitt pillanata a szertartásnak a gyűrűváltás. „N apkályha” a lakásban ,űt8“,aká' Nem árt tudni: hogya fűtött az ősember? Egy sötét színű követ kitett a napra, majd este begörgette a barlangjába, ahol a kő visszaadta a magába fogadott hőt. A nape­nergia-hasznosítás modern változata: az •»üvegházhatás. A magas frekvenciájú napsu­garak csaknem ,<száz százaléka áthatol az üvegen és felmelegíti a belső tei-et. A visz- szasugárzott alacsony frekvenciájú hullá­mok nagy részét viszont levágja — nem en­gedi át — az üveg. így a napenergia pasz- szív hasznosításával — az épület megfelelő tájolásával, telepítésével és az üvegház-ha- tás felhasználásával — a fűtési energiaszük­séglet felére is csökkenthető. Számottevően nem nő az építési költség sem, amennyiben a terveket már e szellemben készítik. Kitekintés Kisbabák láblenyomata Sok amerikai szülőotthonban a gyermekek elcserélésének elkerü­lésére láblenyomatot vesznek az újszülöttekről. Egy kaliforniai szülőotthon vezetőjében azonban kételyek merültek fel e módszer megbízhatóságát illetően, s 51 új­szülöttről 5—6 héttel az első láb­lenyomat után egy másodikat ké­szíttetett, majd összehasonlította a két sorozatot. Az összetartozó lenyomatokat csak tíz esetben le­hetett megállapítani. Az ikrek rosszabbul járnak Hugh Lytton, a kanadai, cal- gary-i egyetem pszichológusa és kollégái 46 másféléves fiú iker­párt vizsgált meg: a velük össze­hasonlított személyek azonos ko­rú. nem iker fiúgyermekek vol­tak. A komputerek elemezték a gyermekekhez intézett szavak szá­mát és a felszólítások módját, va­lamint a dédelgetések gyakorisá­gát. Kiderült, hogy az ikrek több­nyire a rövidebbet húzzák. „Az ikrek szülei meggyötörtebbek” — mondja Lytton, és rámutat arra, hogy túl kevés az idejük is egy- egy gyermek számára. A szülők hajlamosak arra a feltételezésre is, hogy az ikrek elszórakoztatják egymást. Kik a jó férjek? Azok a svéd nők reménykedhetnek a sírig vagy legalábbis a leghosszabb ideig tartó házasságokban, akik pa­rasztokhoz vagy lelkipásztorokhoz mennek férjhez; a legrövidebb ideig pedig — átlagosan — azoknak a há­zassága tart, akiknek színészek, írók, vagy diszkzsokék esküsznek „örök hűséget" — ez derül ki a „Dagens Nyhter” című nagy stockholmi napi­lap felmérésé-bői. Az elvált férfiaknak csupán 1,46 százaléka parasztgazda, vagy erdőgazdálkodó, 2,20 és 2,21 szá­zaléka lelkipásztor, illetve mezőgaz­dasági munkás. A színészek 14,23, az írók és diszkósok 14,12 százaléka már egyszer vagy többször is elvált. Recept a boldogságra A Szovjetunióban Kari Bazdir- jev szociológus szerint befejező­dött egy kísérlet, amely szerint az ország valamennyi iskolájában bevezették a tanulók családi élet­re való felkészítését. A felső tago­zatos fiatalokat megtanítják a személyi higiénia szabályaira, s ebben a nemi felvilágosítás épp­úgy szerepel, mint a családi élet etikája és pszichológiája. A n-m várt, előre nem látható nehézsé­gek leküzdésében sokat segít a fiataloknak a pszichológiai ta­nácsadó szolgálat, valamint a fia­tal házasok klubja. Munkamegosztás A nagy társadalmi munkamegosztásnak része családi munkamegosztás, mely szintén a történelem viharaiban, szá­mos tényezőtől meghatározottan jött létre. E tétel nem szorul bizonyításra, hiszen maga a sokszínű valóság igazolja. Annál el- képesztőbb feleségemnek az a teljesen történelmietlen, áltudo­mányos, minden reális alapot nélkülöző álláspontja, — amely - lyel ha hiszik, ha nem, gyakran elöjön — miszerint én is elmo­sogathatnék néha. Mi mást tehet Uyenkor az ember? Vázlatosan, ám nem min­den módszeresség nélkül felrajzolom a társadalmi gazdasági formációkra jellemző munkamegosztási modelleket, érintem persze a termelőerőkkel való kölcsönhatásokat, nem feledkezem meg Engels korszakos művének A család, az állam és a ma­gántulajdon eredetének rövid elemzéséről, végül dióhéjban összefoglalom a legújabb szociológiai kutatások eredményeit. Ennek két haszna is van. Az egyik, hogy teljesítem ma­gasztos ismeretterjesztési elhlvatásomat. A másik: közben a feleségem elmosogat. — hámori — Ej, mi a kő...! A képen látható tyúkanyót Méhes! Éva örökítette meg magazi­nunk számára. Hangsúlyozzuk, hogy legnépszerűbb klasszikus köl­tőnkhöz kapcsolódik ez az egyébként szerény baromfi. Egyrészt mert az Anyám tyúkja című verset Petőfi Sándor írta, másrészt azért, mert a Petőfi (Petrovics)-család kedvenc helységében Dunavecsén készült a fotó. összeállította: Varga Mihály V

Next

/
Oldalképek
Tartalom