Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-19 / 42. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 42. szám Ára: 1,40 Ft 1984. február 19. vasárnap ÉVEKET TAKARÍTANAK MEG Kísérletek a gyorsabb szőlőszaporításra # Téli metszés a tajtagyűjteményben. A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet 1982. január 1-vel történt átszervezésekor a lakiteleki kutatóállomást a Kecskemét— Szikrai Állami Gazdasághoz csatolták. Jelenleg a mezőgazdasági nagyüzem által meghatározott feladatokat teljesítik az itt dolgozó tudományos munkatársak, de eleget tesznek annak a tíz évre szóló szerződéses kötelezettségüknek is, amelyet az újjászervezett intézettel kötöttek. Meghagyták a 120 fajtából álló gyűjteményüket, amely azért fontos, mert a legjobbakat tovább szaporítják. A kutatóintézet jelenleg a Kertészeti Egyetemhez tartozik, egy munkacsoportja már évekkel ezelőtt kidolgozta a magastörzsű szőlőültetvények szaporítóanyagának gyors előállítási módszerét. (Folytatás a 2. oldalon.) Hazánkba érkezik az ENSZ főtitkára Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánk* ba érkezik Javier Perez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. (MTI) Lakásépítés — együttműködéssel A szövetkezetek az idén is fontos szerepet töltenek be a lakásépítési program megvalósításában; a tervek szerint összesen mintegy 3000 új otthont adnak át. Elsősorban Budapesten, továbbá Csóngrád, Baranya, Szabolcs, Bács-Kiskun és Veszprém megyében. A megemelkedett építési költségek ellensúlyozására sok helyen a szövetkezetek saját erőt is bevonnak az építésbe. Különösen a befejező szakipari munkáknál kínálkozik erre lehetőség; a hozzáértő leendő lakók házilagos kivitelezéssel csempéznek, festenek, parkettáznak, s elvégzik a villanyszerelési munkákat. Négyzetméterenként akár két-háromezer forinttal is olcsóbb lehet a lakás, ráadásul a tulajdonos a saját ízlését is jobban érvényre tudja juttatni. Helytállás hóban- viharban 1 (3. oldal) A múlt hét utolsó napjaiban olyan zord időjárás „köszöntött” az ország egyes területeire, amilyen rég nem fordult elő. Viharral együtt jött a szűnni nem akaró havazás. A közutakon órák alatt akadályok keletkeztek. Bács-Kiskun megye területén, különösen Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és Baja térségében vált kritikussá a helyzet. A Szegedi Közúti Igazgatóság Kecskeméti Üzemmérnöksége február 10-én, pénteken délután egy órakor elrendelte az elhárítást, s ezzel megkezdődött az öt napon át tartó csata a hóval, viharral, az óránként 80—120 kilométer sebességű széllel, széllökésekkel. Az úton személy- és tehergépkocsik, autóbuszok, kamionok százai akadtak el. Várták a segítséget. Már pénteken délután nyilvánvalóvá vált, hogy a közúti üzemmérnökségek saját ereje nem lesz elegendő, ezért igénybe vették a bérelhető gépjárműveket, este pedig már kérni kellett a katonai alakulatok segítségét. A budapesti közúti igazgatóság is küldött speciális gépeket. Összesen tizenegy hómarót, 55 különböző típusú hóekét, 49 bérelt gépet és 341 közúti üzemi dolgozót „vetettek harcba”. Nagy erő volt ez, amely mégis nehezen boldogult az ítéletidővel szemben. Ugyanis a megye közúti hálózatából mintegy 700 kilométert érintett a hószakadás és a vihar, s ebből 280 kilométernyi úton keletkeztek hófúvások, nagy hóakadályok. Bácska vidékén voltak a legmagasabb — 2,5—3 méteres — hófalak. Összességében a kiskunhalasi üzemmérnökség területén volt a legrosszabb a helyzet. Dobosi Tivadar, a megyei koordinációs üzem- mérnökség üzemeltetési vezető mérnöke így idézi fel napok múltán a hócsatát, a helytállást: „Az emberek 12 órás váltásokkal dolgoztak, egészen február 14-ig, amikor már egy nyomon járható volt valamennyi út. Akkor a gépek egy részét Csóngrád megyébe irányítottuk, mert ott még akkor is nagy bajban voltak. Túlzás nélkül A ZIL-hómaró küzdelme az akadályokkal Kiskunfélegyháza és Kunszállás között. A gépen Torbán János és Horváth Gyula váltották egymást. mondhatom, hogy a fizikai és a műszaki dolgozók — köztük természetesen az üzemmérnökségek vezetői is — kitűnőre vizsgáztak küzdeni- tudásból, emberségből. Voltak olyanok, akik nem hagyták magukat leváltani. Antal József, a sol- ti üzemmérnökség hómarójának vezetője például hétfőig már 30 órát dolgozott egyfolytában. Akkor pihent egy kicsit, majd Csóngrád megyébe ment segíteni gépével. Jellemző volt, hogy nem kellett parancsokat osztogatni: mindenki tette a magáét. Kemény munkát végeztek dolgozóink.” Az utakról a hóakadályokat eltávolították, a járműveket kiszabadították. Az üzemmérnökségek munkája azonban ezzel még nem fejeződött be. Az úttestekre telepedett havas jég eltávolítása folyamatos feladat. R. M. Az idős emberek világa (4. oldal) Milyennek látják az írók, gondolkodók az öregséget? Hogyan gondoskodnak Bács-Kiskun- ban a rászoruló öregekről? Többek .között ezekről tájékozódhatnak az olvasók szokásos magazinunkban, a negyedik oldalon. JAKABSZÁLLÁS, IZSÁK, VÁROSFÖLD B K Szövetkezeti zárszámadást Évtizede már, hogy a kiváló szövetkezetek közé tartozik a ja- kabszállási Népfront Szakszövetkezet. Az első kitüntetést az 1973-as munkájáért kapta a gazdaság. s az akkori eredményekhez képest, a fejlődést egyetlen adat is jól mutatja: több mint háromszorosára tudták növelni a tiszta nyereséget. Tavaly a mezőgazdaságnak nem kedvező körülmények ellenére is 39,6 milliós nyereséggel zárták az évet. Ennek értékét méginkább növeli, ha hozzátesszük: ez megközelítőleg három millióval több az 1982-ben teljesítettnél. A tegnapi zárszámadó közgyűlésen Nagy Béla, a szakszövetkezet elnöke ennek részleteiről is beszélt. Vázolta azokat a módszereket, amelyekkel a szorgalmas tagság képes volt az előrelépésre. Egyetlen ágazat sem zárta veszteséggel a múlt évet. A növény- termesztés sem, sőt termésátlagjavulást értek el a legtöbb szántóföldi kultúrában. A kertészeti ágazat pedig jelentősen túlteljesítette a tervét. Különösen a szőlészet-borászat eredménye kimagasló, amelyben nagy szerepe van a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdasággal évek óta meglevő és fejlődő együttműködésnek. Siker koronázta a vertikumok munkáját, amelynek lényege: a magasabb feldolgozottságú termékkészítés, és az ezzel párosuló nagyobb árbevétel, nyereség. A feldolgozó és melléküzemágak egyaránt növelték jövedelmezőségüket, a háztáji termelés dinamizmusa sem csökkent. Több kistérségi gazdasági együttműködés gesztora, vagy tagja a szakszövetkezet, és ez is hozzájárult a gazdálkodási sikerekhez. Az idei tervekből a szakszövetkezet elnöke a bortároló bővítését és a kooperációban készülő baromfinevelő telep építését emelte ki. A közgyűlésen a szövetkezeti bizottságok beszámolója után, több tag mondta el véleményét. Meleg szavakkal gratulált a párt és tanácsi szervezetek nevében a szövetkezet kiemelkedő eredményeihez Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára. Említést tett a világpolitikai és gazdasági környezetről, beszélt az ország helyzetéről, azokról a törekvésekről, amelyeknek a teljesüléséért a jakabszállási szakszövetkezet tagjai is mindent megtettek. Kiemelte, hogy rugalmasan, jól alkalmazkodtak a piac változó igényeihez, amely feladata nemcsak ennek a közös gazdaságnak, hanem a megye valamennyi gazdálkodó egységének is. A megyei pártbizottság első titkára befejezésül — a szakszövetkezet nevére is utalva — mondotta: őrizzék meg a népfrontos szellemet. azt a megértést és egységet, amely eddig is a sikerek felé vitte a szövetkezetét. Dr. Hortobágyi Tibor nyugalmazott egyetemi professzor is köszöntötte a tagságot, majd Sztra- pák Ferenc országgyűlési képviselő a község fejlesztéséről, az eddig elért eredményekről, valamint a tennivalókról beszélt. Külön is hangsúlyozta, a szakszövetkezet segítőkészsége, a község lakóinak eddig is tapasztalt áldozatvállalása reményt ad ahhoz, hogy a tervek teljesüljenek, a fejlődés e vidéken is töretlen maradjon, sőt meggyorsulj on. A közgyűlés végén jutalmakat adtak át a törzsgárdatagoknak, valamint tizenketten kaptak kiváló dolgozó kitüntetést, szövetkezeti s Az izsáki határt is elkerülte az elmúlt esztendőben a csapadék. Az időjárás máig sem pó- (Folytatás a 2. oldalon.) A holnapra kiváncsi, a jövőre figyelmes, az irányt tudni akaró a települések szélén tájékozódjon. A város- és faluközpontok többsége elődeink szavazata. Tartsuk tiszteletben a jövőnek küldött üzenetüket, amennyire lehetséges. Folytassuk, amit elkezdtek, csináljunk különbet, szebbet. A legpontosabban a városperemek, a faluszélek tanúskodnak az élő szervezetként működő lakóhelyek állapotáról. Itt „most már a mi kezünk épít”; tükrözik szándékainkat, igényeinket. Mutatják, mit tud, mennyire életerős ■ a törzs, mint a fák friss évgyűrűi. Hosszú idő után hazalátogatók szülőfalujuk határában nem akarnak hinni a szemüknek. Aki netán eddig nem tudta, nem érzékelte, nem hitte, most fölismeri: alapjaiban megváltozott világunk. A tévéantennák, a traktorok, á kö- vesutak .arra a megállapításra késztetik, hogy Magyarország is halad a világgal, de különösebben aligha lelkesítik. Alaszkától a Fokföldig a társadalmi rendszerektől szinte függetlenül tért hódít a technika, a modern termelés diktatúrája megköveteli a szükséges feltételek megteremtését. A „gyepsor", az „alvég" eltűnése azonban a forradalmi átalakulás kiáltó bizonysága. Amennyire természetes volt a régi faluban, hogy vannak szegények és gazdagok, annyira megmásíthatatlan törvénynek érezte a helyi köztudat, hogy hol a helyük a módosabbaknak, hol húzódhatnak meg a napi betevő falatért újra meg újra megküzdők, a nincstelenek. Mintha valami ősi el- rendeltetés parancsolta volna a főutcára az erős, a századokra épített rangos házakat és viskókat a falu szélére szorultaknak. Nemzedékekre kiható társadalmi helyzetet fejezett ki, hogy ki hol lakott. A földosztással, a felszabadulás után kezdődött a falu, a faluszél forradalma. A megújuló faluszélén piros zászlóként lobogtak az új honfoglalók takaros házai. Százezrek örömét tudattá Simon István a Szélső házak című, 1950-ben írt versében. „ ... Piros cseréptetők, tiszta szélső házak, / merész kis rügyei épülő hazámnak ... sorakozzatok csak s bátran mutassátok: ti hódítjátok meg végül a világot." A minap a magyar Bácskába autózva annyiszor töprengtem a látványosan gyors átalakuláson, ahányszor föltűnt egy-egy falu. Izsákon tetszetős sorházak köszöntik a látogatókat, az átutazókat, Kecelen számtalan külföldi országba szállító faipari üzem búcsúztatja a Duna-mellék, a hajdani kunpuszták felé haladókat. Üj házsorok mosolyognak a községbe érkezőkre, vagy onnan távozókra Császártöltésen, Vaskúton, Garán igazán korszerű épületekkel találkozik az oda igyekvő. Korunk teremtő buzgalmát, a fölgyorsult városiasodást híreit — szóljunk megyénk más tájairól is — a lajosmizsei szociális otthon és a vízgépészeti vállalat, a har- tai faluszél, a dávodi fürdő. Az urbanizáció szépiái is föl-föltünedeznek a megyében járva-kelve. Mintha föllazulna a közmegegyezéses szokásokat, a közös értékeket — egyebek között az egységes utcaképet — őrző szigorú fegyelem. Hajdan senki sem merte a környezetétől elütő portával megzavarni a látványt. Most Ízléstelen, csiricsáré kerítések is kivagy is kodnak a helyenként össze nem illő stílusú, méretű házak előtt. Aligazság az a cselekedet- lohasztó vélekedés, miszerint hol a bor hiányzik; hol a kancsó. Vagyis fenntartás nélkül örvendezzünk a faluszél fel- emelkedésének, az ott lakók kényelmesebb életének, az építkezési kedvnek, a magyar falu életerős, új hajtásainak, de nyugodjunk bele a várost és a falut összemosó, a falusi jellegzetességeket elhalványító, egy-egy település sajátos vonásait elhanyagoló igénytelenségbe? Az lesz az igazi, ha a faluszélek nemcsak a helyi társadalom strukturális átalakulásáról, nemcsak a jómódról beszélnek, hanem az újabban fölértékelődött települések otthonteremtő képességéről, egyediségük megőrzéséről, a városiakat is vonzó szépségeiről is. Heltai Nándor ■■ MOZGÓBOLT, MINTATEREM A kistelepülések lakóinak ellátásáért A megyebeli tanyai települések egy részében menetrend szerint közlekedő mozgóboltokkal szállítanak alapvető élelmiszereket, háztartási vegyiárut és többféle iparcikket. A megállóhelyek: majorok, dűlők, tanyák, postai levélszekrények, iskolák, erdészetek és útelágazások, ahol a meghirdetett időben több ezren vásárolnak. A kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ- nek, Kanizsai Ferenc és Kövecses Mihály vezetésével jelenleg két mozgóboltja járja a vidéket. Az egyik a Jakabszállás—Orgovány— Helvécia—Bugac közötti kistelepüléseket látja el 18 állomáson — köztük a görbemajori, a rudastói és a kargalai iskolánál, a helvé- ciai Csókasoron és másutt —, míg a másik útvonala Kerekegyházán, Fülöpházán és Kunbara- cson át Lajosmizséig vezet. Az 1980-ban kezdődött mozgóbolti ellátás rövid idő alatt népszerűvé vált. Ezt jelzik a forgalmi adatok. Míg a jakabszállási járat három éve 86 ezer és 1983- ban 152 ezer forint értékű árut adott el havonta, addig a kerekegyházi az 1981. évi 143 ezerrel szemben jelenleg már kétszázezer forint havonkénti bevételre tesz szert. A forgalom növelését a — lehetőségek szerinti — választékbővítéssel sikerült elérni. Mióta a bugaci végállomásig közlekedő mozgóüzlet Jakabszállás helyett Kecskemétről kap árut, az UNIVER ÁFÉSZ teljesíti a kistelepülések lakóinak kérését: amit az ABC-kben meg lehet vásárolni, s nem kizárólag hagyományosan értelmezett alapellátási cikkek (tej, kenyér, cukor), azokból jusson nekik is. Így természetes, hogy a mozgóboltokban 6 Lászlófalvára ért a mozgóbolt. van tea, kávé, kakaó, különféle borotválkozószer, cipőfűző, szárazelem, mosópor, öblitőszer, ezen felül rendelésre zománcos edényeket, autoszifont és kávéfőzőt is szállítanak a vevők részére. Hasonlóan közkedveltek tavaly november óta a Tisza Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat vegyibuszai. Az egyik mozgószolgálat legutóbb Méntelek, La- dánybene, Kunpeszér és Kunbá- bony tanyai lakosainak vitt háztartási vegyiárut és kozmetikai szereket. Mint Lukács Ferencné, a vállalat kecskeméti raktárházának igazgatója elmondta: a buszjáratot tíz útvonalon úgy szervezték meg, hógy az a megye északi felének azelőtt teljesen, vagy részben ellátatlan helyiségeibe kéthetenként eljusson. Mozgási területén találhatók ötven-száz házas kistelepülések is. Kiskun- halasi központtal, a megye déli fekvésű tsz- és tanyaközpontjainak ellátására, szintén működik a vállalatnak még egy vegyiáru- mozgószolgálata. A vásárlást a Szigmá Kereskedelmi Vállalat is megkönnyíti. Korszerű módszerei közé tartozik — tudtuk meg Földi Ferenc igazgatóhelyettestől —, hogy Csátal- ján és Jánoshalmán mintatermet hoztak létre alapvetően fontos, keresett iparcikkek eladására. A másik, a falvakban egyre inkább bevált árusítási forma: a kitelepülés egy meghatározott időben a nagyobb helyiségeiket bérbe adó művelődési házakba. 1983-ban ilyen módon Hajóson bútort. Kunszálláson. Petőfiszálláson, Jakab- szálláson, Bugacon, Lászlófalván. Harkakötönyben és Tömörkényben sporteszközöket, játékokat, illetve bútort és illatszert, Petőfiszálláson háztartási vegyiárut, Mélykúton pedig kétkerekű járműveket és lakástextilt árusítottak. K—1 I Faluszéle |9
