Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-19 / 42. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1984. február 19. HETI VILÁGHfRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Konsztantyin Csernyenkót választotta meg főtitkárává. a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. — A len­gyel SZEJM elhalasztotta az idén esedékes parlamenti választá­sokat, viszont úgy döntött, hogy új eljárás szerint megtartják a helyi tanácsi választásokat. KEDD: Eltemették Moszkvában Jurij Andropovot. A végtisztesség megadására igen sok külföldi államférfi érkezett oda, közülük többel találkozott Csernyenko, valamint Tyihonov miniszterelnök és Gromiko külügyminiszter. — Washingtonban Reagan elnök az egyiptomi kormányfővel és Husszein jordán- királlyal tárgyalt. SZERDA:,Bush amerikai alelnök útban hazafelé Rómában és a Va­tikánban, valamint Párizsban tanácskozott a közel-keleti prob­lémákról. — Strauss bajor miniszterelnök, a CSU elnöke Szíriába utazott. — Libanonban a drúz csapatok a tengerpartig nyomul­tak előre. CSÜTÖRTÖK: Amerikai—dél-afrikai—angolai találkozót tartottak a zambiai fővárosban. — Dzsemajel libanoni elnök elfogadta a szaúdi béketervet. — Craxi olasz miniszterelnök Bécsben tár­gyalt. — Kohl látogatása Brüsszelben. PÉNTEK: Bush amerikai alelnök egy szovjet—amerikai csúcstalál­kozó lehetőségéről nyilatkozott. — Thatcher asszony az Arab Liga főtitkárával tárgyalt Londonban. — TASZSZ-nyilatkozat a nyu­gat-németországi rakétatelepítés következményeiről. — Mitterrand Dániában. SZOMBAT: Űjabb súlyos harcok Irak és Irán között. — Lemondott Stone, Reagan elnök latin-amerikai különmegbízottja. — Szíria elutasította a szaúdi tervet. — New Yorkban Franciaország ENSZ-csapatok kiküldését javasolta Libanonba. A hét három kérdése: Hogyan alakul a kelet—nyugati viszony a moszkvai találkozó-sorozat után? Jurij Andropov temetése után igen sok fontos találkozó zajlott le Moszkvában a végtisztesség /megadására oda érkezett külföl­di államférfiak és a szovjet ve­zetők között, sőt a külföldi ven­dégek egymás között is szervez­tek összejöveteleket, hogy kicse­réljék benyomásaikat, értékelé­süket. A megfigyelők figyelemmel kísérték, hány politikust fogadott az SZKP új főtitkára maga, s összehasonlítva a Leonyid Brezs- nyev temetése utáni hasonló ta­lálkozó-sorozattal, megállapítot­ták, hogy Konsztantyin Csernyen- ikcrátétszer annyi külföldivel tár- gygt’njint akkor elődje. { 1 7T’’"'szovjet vezetők tárgyaló­partnerei hazatérve számos nyi­latkozatot tettek, s ha nem is szóltak konkrétan arról, ami a találkozókon elhangzott,, azok légkörét, hangulatát minősítették és annak alapján jósolgatták, ho­gyan alakulhat a kelet—nyugati viszony a továbbiakban. Jellemző Pierre Trudeau kanadai kormány­fő vélekedése, aki Csernyenkóval volt eszmecseréje után elmondot­ta, feltűnt neki, hogy az SZKP új főtitkára hányszor emlegette az enyhülést. Trudeau idézte Csernyenkót, aki nyomatékosan hangoztatta a nukleáris fenyege­tés csökkentésének szükségessé­gét és azt, hogy jelentős mérték­ben le kell apasztani az atom­fegyverek számát. Az Egyesült Államokban Reagan elnök vállal­kozott arra, hogy Moszkvában járt alelnökének, Bushnak a beszá­molójából egyet-mást nyilvános­ságra %'ozzóri. s ugyanúgy, mint • Kedden a Kremlben fogadta Konsztantyin Csernyenko George Bush-t, az Egyesült Államok alelnökét. §> Jurij Andropov temetését követően Kádár János részvétét nyilvá­nítja Konsztantyin Csernyenkónak. Bush, ő is az óvatos derűlátás jogosságát hangoztatta. Kohl nyugatnémet kancellár, aki egyébként moszkvai útját fel­használta arra, hogy hivatalos meghívást nyújtson át Csernyen­kónak, szintén pozitívan értékel­te találkozójukat, s például azt emelte ki, hogy március közepén Bécsben folytatódni fognak az európai haderőcsökkentési tár­gyalások. (Érdemes emlékeztetni arra, hogy Kohl a múlt év nya­rán járt hivatalos látogatáson a Szovjetunióban.) A Szovjetunió szövetségesei, a szocialista országok egységesen felsorakoznak a. szovjet politika támogatására. Ezt húzta alá Ká­dár János is, aki a Budapest fel- szabadulásának évfordulója al­kalmából tartott munkásgyűlésen kijelentette: a magyar párt és a magyar kormány támogatja a kö­vetkezetes szovjet külpolitikát, azt a közös irányvonalat, amelyet 1983 januárjában Prágában, a Varsói Szerződés politikai tanács­kozó testületének ülésén együt­tesen kialakítottak, s amelyet az­tán a júniusi moszkvai találko­zón meg is erősítettek. Kádár Já­nos hangoztatta, hogy a szocia­lista országok megőrzik az erő- egyensúlyt és visszautasítják az imperialistáknak az erőfölény megszerzésére irányuló agresszív törekvéseit. Tárgyalások útján kell olyan megállapodásra jutni, amely a fegyverzet alacsonyabb szintjén segíti elő az összes érde­kelt fél biztonságának megterem­tését. Az SZKP Központi Bizott­sága a gyász í.napjaiban megtar­tott ülésén is ezt határozta el, s ehhez csatlakozik az MSZMP és a magyar kormány is, ezt a politikát valósítjuk meg közösen, ki-ki a maga hazai és nemzetkö­zi munkájában. Visszakozni kényszerül-e Amerika közel-keleti politikájában? Két fronton is támadás éri mos­tanában az Egyesült Államok kö­zel-keleti pozícióit. Látványosabb a libanoni kudarc néhány elője­le: ai, hogy most Reagan elnök hivatalosan is jóváhagyta a Bej- rútnál partra tett „bőrnyakúak” nagy részének visszavonását az ott horgonyzó hadihajókra, meg az, hogy a Fehér Ház nem gördít akadályt Dzsemajel libanoni el­nök útjába, ha az szaúd-arábiai béketerv elfogadásával tulajdon­képp felmondja az amerikai ál­dással létrejött izraeli—libanoni megállapodást. A másik front, ahol.meggyöngül az USA helyze­te: az izraeli—egyiptomi—jordá- niai háromszög. Mubarak elnök és Husszein király washingtoni útja alkalmat kínált volna arra, hogy Reagan rájuk parancsoljon. E helyett az történt, hogy a kai­rói meg az ammani vendég bí­rálta a palesztinok el nem isme­résének meddő amerikai gyakor­latát. Végeredményben még a carteri idők nagy vívmánya, a Camp David-i egyiptomi—izraeli kibékülés is megkérdőjelezhető ma -már ... Ezek a többé-kevésbé váratlan fordulatok, úgy tűnik, előbb-utóbb az amerikai közel-keleti politika bizonyos átrendezésével fognak járni. Washingtonban azt rebes­getik, hogy Reagan elnök nem venné rossz néven, ha Tel Aviv- ban kormányváltozás következnék be, s ha az egykori Begin- és a mai Samir-koncepciókat a mun­káspárti Peresz rugalmasabb el­képzelései váltanák fel. Akkor talán amerikai—izraeli engedmé­nyek segítenék egy olyan közel- keleti kompromisszum létrejöt­tét, amelyben az USA befolyása ismét növekedhetnék. Széthull-e az ősszel a Közös Piac? Merésznek tűnhet a kérdés, de ma jfnáir Brüsszelben, az európai közösség székhelyén mind töb­ben vetik fel ilyen komoly-komor formában. Persze, azért igennel még nem válaszolnak rá! De az is igaz, hogy a sokat emlegetett lázas diplomáciai tevékenység, amelyet Mitterrand francia ál­lamfőtől, a Közös Piac soros el­nökétől kezdve Kohl nyugatné­met kancellárig és Gaston Thorn luxemburgi diplomatáig, a brüsz- szeli főbizottság elnökéig oly so­kan fejtenek ki, még semmilyen kézzel fogható eredményt nem ho­zott. Az idő sürget: március 19-én és 20-án ül össze az újabb közös piaci csúcsértekezlet, az állam- és kormányfőknek dönteniük kell, méghozzá nagyobb horderejű,-táv­lati és egészen konkrét, azonna­li kérdésekben. Ki. mennyit és miért fizessen be a közös kasszába? — így fogal­mazható meg a fő kérdés. Milye­nek legyenek a mezőgazdasági árak? — fontos és sürgős rész­letkérdés ez is, lévén április el­seje a mezőgazdasági év kezde­te. A mezőgazdasági fölösleg fel­vásárlása közösségi feladat, de az erre szolgáló pénzalapban már egyre kevesebb a pénz. Borúlátó jóslatok szerint őszre el is fogy ... S hogv aztán mi várható? A cas- sandrák azt mondják: országon­ként más és más, önző mező- gazdasági politika alakul ki, ár­háborúval, amelvet csak súlyosbít majd, hogy a közös piaci orszá­gok meg az USA között további kíméletlen konkurrenciaharc vár­ható, megint csak a mezőgazda- sági termékek piacán. Döntő hónapnak mondják ma Brüsszelben a márciusi csúcsig még hátralevő időt, most kell elő­készíteni a lehetségesnek gondolt, kölcsönös engedményeken alapu­ló megoldást a problémákra. De hogv ez mi legyen, senki sem tudja. Azért nem, mert azt vi­szont mindenki tudia. hogy csak áldozatok árán lehetséges. Pálfy József Interjú Pérez de Cuellar-ral Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára, aki európai körútja keretében ellátogat Magyarországra is, elutazása előtt írásban válaszolt a magyar sajtó képviselőinek kérdéseire, Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi feszült nemzetkö­zi helyzetben, ami sok vo­natkozásban bénítólag hat az ENSZ tevékenységére is, miben látja a világszerve­zet, és személy szerint a főtitkár tennivalóit, Pérez de Cuellar a következőt válaszolta: — Valóban tény, hogy az elmúlt esztendőt sok tragé­dia és erőszak jellemezte. A nemzetközi kapcsolatok romlása komoly aggodal­mat keltett a béke és a fejlődés híveiben. Az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­nek munkájára is visszaha­tott a feszültség növekédé- se. Ez azonban nem jelent­het beletörődést a helyzet­be. Ellenkezőleg, még in­kább szükség van egy olyan szervezet tevékenységére, amely különböző szervein és a főtitkár hivatalán ke­resztül. is lehetőséget bizto­sít a problémák megvitatá­sára. Utazásai; a személyes dip­lomácia eszközei révén mi­ként igyekszik hozzájárulni a tagországok között fel­merült ellentétek megoldá­sához? — Közreműködésemre az ENSZ tagállamai mindig számíthatnak. Arra törek­szem, hogy már akkor be­kapcsolódjak az események megoldásába, amikor még a konfliktusok békés úton megoldhatók és még nem vezettek erőszakos cselek­ményekhez. Az Egyesült Államok ki­látásba helyezte, hogy ki­lép az UNESCO-ból. Nem tart-e attól, hogy hasonló lépések meggyöngítik az ENSZ szervezeteit? — Meggyőződésem, hogy az ilyen lépések kedvezőt­lenül hatnának az ENSZ- tagság egyetemességére, , márpedig az egyetemesség' f a világszervezet rendszeré­ben alapvető fontosságú. Magyarországi . látogatá­sát érintve a főtitkár a kö­vetkezőket rnondcrtta: — Nagy várakozással te­kintek a magyar vezetők­kel folytatandó tárgyalások elé. Az eszmecserén min­den olyan kérdést megvitar tunk, ami Magyarország és az ENSZ érdeklődésére szá­mot tarthat. Bizonyos va­gyok abban, hogy látoga­tásom Magyarországon,- csakúgy, mint Lengyelor­szágban, Csehszlovákiában és Bulgáriában, kellemes és termékeny lesz. Csák Elemér „Bizakodó” nyilatkozat Reagan amerikai elnök pénte­ken újabb „bizakodó” nyilatko­zatot és hangzatos ígéreteket tett arra vonatkozóan, hogy az Egye­sült Államok elkötelezi magát „a komoly és intenzív dialógus­ra” a Szovjetunióval. Állítását semmivel nem alapozta meg, sőt, indokolni sem próbálta. Jóllehet a két ország viszo­nyában érdemben még semmi sem változott, az amerikai elnök már arról beszélt, hogy „a kon­struktívabb kapcsolat a háború elkerülése és a fegyverzet csök­kentése csak a kiindulópont. Én ennél többet akarok elérni, s ehhez semmi más nem kell, mint mindkét fél jóakaratú erő­feszítése”. Reagan szavai aligha értékel­hetők a szovjet kezdeményezé­sekre adott érdemi válaszként, hiszen az amerikai elnök csu­pán ennyit mondott: .„nincs megfelelőbb idő a kezdésre, mint most”. Washingtoni diplomáciai megfigyelők szerint az elnök számára az időpontot a válasz­tások közelsége tette „megfele­lővé”. Szövetkezeti zárszámadás (Folytatás az 1. oldalról.) tolta a három év alatt hiányzó többszáz milliméter esőt. A Sár­fehér Tsz vezetői azonban jó előre felismerték, hogy a várha­tó1 kiesés csökkentésére intéz­kedéseket kell foganatosítaniuk. Figyelemmel kísérték a költ­ségek alakulását és szükség ese­tén, az ésszerűség határain be­lül, azonnal csökkentették a ki­adásokat. A munkatermelékeny­ség javítására, a jobb szervezés­re határozatot hoztak. Mind­ezeknek köszönhetően, sikerült 1983-ban a vártnál1 jobb ered­ményt elkönyvelni. Erről szá­molt be Szemük József, a közös gazdaság elnöke, a zárszámadá­si küldöttgyűlésen. A terveket ily módon nemcsak teljesítették, hanem sok vonatkozásban túl is szárnyalták. A növénytermesztésben pél­dául a vetésszerkezet változta­tásával tették nyereségessé az ágazatot. Eredetileg ugyanis nem terveztek napraforgót, de az ola­jos növényből kísérletképpen 140 hektárt vetettek, s íme hektá­ronként több mint két és fél­milliós nyereséget hozott. A nö­vénytermesztés az előző eszten­deinél jobb eredménnyel zárt. Jövedelmező lett a szőlőter­mesztés is, hiszen az előirány­zott mennyiségnél ezer tonnával több szőlőt értékesített a Sárfe- hér. Az izsáki közös gazdaság már évekkel ezelőtt megteremtette a kiegészítő üzemágakat. A három cipőfelsőrész-készítő üzemükben tavaly kedvezően alakult a ter­melékenység és a bevétel, an­nak ellenére, hogy csaknem húsz személlyel csökkent a dolgozók létszáma. Az ottmaradtak azon­ban egy millió párnál több fel­sőrészt varrtak Seleitiük nem volt. partnervállalataik a mun­kájuk minőségével, egész tevé­kenységükkel elégedettek vol­tak. Izsákon az ipari üzemáeak • Ív módon ielentősen hozzájá­rultak a szövetkezetben az aszály, valamint a közgazdasági körülmények változásával mér­séklődött jövedelem nótiá'ához. A vezetőség idei elképzelései­ről szólva, megemlítette a Sár­fehér elnöke, hogv a szövetke­zetben korszerűsítik az irányí­tást, a munkaszervezést. Ezt a folyamatot serkenti a vesztesé­ges ágazatok jövedelmezővé té­telére kidolgozott, terv. az önel­számoló egységek"” kíalákít.asa,'"s a számítástechnika álkalmazasa. * A városföldi Dózsa Tsz szán­tóföldi növénytermesztését sú­lyosan károsította tavaly a csa­padékhiány. Harminc milliós veszteséget okozott a közös gaz­daságnak. Az előző év 4,5 ton­nás átlaga helyett, csupán 3,4 tonna búza termett hektáron­ként. Kukoricából pedig a hek­táronként tervezett 5,8 tonna he­lyett, mindössze 3,2 tonnát) ta­karítottak be, azt is csak az el­vetett igen jelentős területnek az egyharmadán, 508 hektáron. A többit le kellett vágniok siló­nak, mert' szemestermést abból már nem várhattak. Az egész Alföldet ért elemi kár hatása talán Kecskemét, Nyárlőrinc, Helvécia,, Városföldi környékén volt a legsúlyosabb. Kiszáradtak az 5 méteres kutak, amire csak a legöregebbek em­lékeznek. A termény betakarítás előtt már látszott az aszály okozta sú­lyos helyzet, mégis odaadóan dol­gozott mindenki, hogy mentsék, ami menthető. Ezt a helytállást lehetett tapasztalni valamennyi munkaterületen. Így menekülhe­tett meg a városföldi Dózsa Tsz attól, hogy veszteséggel zárja az 1983-as esztendőt. A közös gazdaság pénteken tartotta zárszámadó küldöttgyű­lését, amelyen Fenyvesi Jenő tsz-elnök részletesen elemezte azokat az erőfeszítéseket, ame­lyekkel a mezőgazdasági alapte­vékenység veszteségét ellensú­lyozhatták. Az állattenyésztés teljesítette a tervét, a házáji ál­latforgalmazás pedig csaknem 8 ezer sertés és 80 hízómarha át­adásával. 38 milliós bevételre tett szert, vagyis 6 millióval többre, mint 1982-ben. A ter­ményfeldolgozó ágazat 10 millió forintos túlteljesítéssel előzte meg a tavalyelőttit. Rendkívüli feladat hárult a kisegítő ágaza­tokra. Különösen szembetűnő a kereskedelem teljesítménye. A 13 takarmánybolt forgalma a múlt évben megkétszereződött, Többletteljesítésükkel hozzájá­rultak a veszteség ellensúlyozá­sához az ipari ágazatok dolgo­zói. Különösen azok, akik az építő-, az autóbontó és az iszap­szippantó részlegben fejtettek ki nélkülözhetetlen munkát. — Ebben az esztendőben a ta­valyinál 27 százalékkal várunk magasabb bevételt a mezőgaz­dasági alaptevékenységtől — mondotta befejezésül Fenyvesi Jenő. Ezzel szemben 5 százalék­kal kevesebbet a kiegészítő ága­zatoktól, minthogy a túlteljesí­tés: forrása az aszály miatt ki- kényszerített igen feszített mun­katempó volt. Cs. I—K. S.—M. L. Éveket takarítanak meg (Folytatás az 1. oldalról.) Ehhez a MÉM fejlesztési alapjá­ból anyagi támogatást kaptak. A technológiát az állami gazdaság kutatóállomásának szakemberei kísérletezik ki. Az idén 4 ezer európai gyökeresvesszőt nevelnek 1,80 méter magasra, ezek a fás törzset adják. Ebből a szabvány­nak megfelelő szőlővesszőt nö­vesztenek. Mindezt a szokásos 4—5 év helyett egy esztendő alatt üvegházban végzik. Az eljárást a magasművelésű szőlőültetvé­nyek hiányainak pótlására szeret-1 nék a gyakorlatban alkalmazni. Az üvegház alatt oltványokat is nevelnek, amelyek eredési száza­léka magasabb, mint a szabadföl­dön telepítetteké. Az előhajtatás után részben üvegházban, rész­ben szabadföldben nevelik az ál­lományt. A tavalyi j 40 ezernél az idén 10 ezer szállal több szaporí­tóanyagot neveltek a gazdaság igényeinek kielégítésére, de szál­lítottak más üzemeknek is. Gaz­dag tápanyagtartalmú talajon meggyorsítják a növekedést és a szőlőnövényt a vegetációs idő alatt is ki lehet ültetni a hiányok pótlására. Az új fajtákból központi törzs- ültetvényt létesítettek az állami gazdaságban. A tavalyi ellenőrzés során a szakemberek az ország első vírusmentes állományának nyilvánították. Az idén a MERIKLON Társa­sággal —, amelynek ügyintézője a budapesti Rozmaring Termelőszö­vetkezet — a szőlőszaporítás gyor­sabb módszereinek alkalmazására kötöttek megállapodást. A társa­sa® szakemberei a hajtáscsúcsból I—1,5 miliméteres növényrészeket kimetszenek, táptalajon nevelnek, steril körülmények között, vírus­mentesen. Mikor a kis szőlőnövé­nyek elérik a 8—10 centiméter magasságot, az állami gazdaság kutatóállomásán nevelik tovább a szaporítóanyagot, míg el nem éri a 45 centiméteres szabványmagas- ságot. Ezzel nemcsak azt érik el, hogy egy vesszőből több szaporí­tóanyagot tudnak nevelni, hanem meggyorsítják a nöyekedést is. Az új módszer folyamatos technoló.- giája még nincs teljesen kidolgoz­va, de úgy számítanak, hogy az idén 8 ezer darab ilyen szaporító­anyagot állítanak elő. Űj növényvédelmi eljárásokat is kezdeményeztek, amelyek meg­előznek bizonyos betegségeket. A permetezési kísérleteket a MÉM NövéAyvédelmi és Agrokémiai Központjával közösen értékelik. Az említett törekvésekből kitűi nik, hogy az állami gazdaság tu­dományos munkatársai igyekez­nek korszerűsíteni a szőlőtermesz­tést. Még annyit: 115 hektár ter­mőszőlőjükön tízéves átlagban 9,2 tonna átlagtermést értek el. K. S. Megyei törekvések a falusi turizmus fejlesztésére A falusi turizmus fejlesztésére tavaly programot hirdetett meg az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal. Az előzetes felmérések sze­rint a mintegy 3 ezer községből 65 már áz idén, további 220 pe­dig — tervszerű szervezéssel és fejlesztéssel — a közeljövőben kapcsolható be a falusi üdülésbe. Ez annyit jelent, hogy néhány éven belül körülbelül 25—30 ezer falusi üdülésre alkalmas szállás­helyre számíthatnak a vendégek. Bács-Kiskun megyében egyelő­re még csak 8 berendezett tanya fogadja a vendégeket, Kecske­mét, 30—40 kilométeres körzeté­ben. Ám az elmúlt egy év tapasz­talatai azt mutatják: bevált ez az üdülési forma. A romantikus kör­nyezetben található, szállóvá át­alakított tanyák teljes kényelmet nyújtanak az üdülőknek. Bérlőik igényelhetnek hátaslovat, foga­tot, kérhetnek ellátást; de saját maguk is gondoskodhatnak étke­zésükről. öt tanyát az IBUSZ bé­csi irodája kötött le a szezonban 50 napra, s dán utazási iroda is érdeklődik a kiskunsági üdülőta­nyák iránt. A kecskeméti Puszta- tourist újabb tanyák felkutatását vette tervbe, emellett a természe­ti szépségekben gazdag tájakon, például a Holt-Tisza mentén és a tiszakécskei termálvizes strand környékén nyaralókat bérelnek a vendégek fogadására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom