Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

IDŐJÁRÁS Vánbató Időjárás ma estis: borait, párás, helyenként tartósan ködös Idő várható. Főként a Dunántúlon várha­tó csapadék: hó, havas esd, esd. A délkeleti, déli szél sok helyen élénk less. A hdmérséklet napközben 0 fok icdrdl marad. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 86. szám Áfa: 1,40 Ft 1984. február 1. szerda Javult hitelképességünk nemzetközi megítélése A Magyar Nemzeti Bank elnökének sajtótájékoztatója Tímár Mátyás, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke kedden sajtótá­jékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Elmondta, hogy a cserearányok romlása és az aszálykár ellenére tavaly jelentős eredményeket ért el a magyar népgazdaság, s en-. nek köszönhető, hogy nemzetközi fizetési pozícióink javultak. A konvertibilis elszámolású árufor­galomban az előző évinél lénye­gesen nagyobb kiviteli többletet sikerült elérni, s jóllehet ez az aktívum a tervezettet nem érte el, a nettó adósság mérséklődött. Az ország nemzetközi hitelkap­csolatait is a javulás jellemezte. Gazdaságpolitikai erőfeszítéseink sikerei alapot teremtettek arra, hogy az ENSZ két nemzetközi pénzügyi intézményétől, a Nem­zetközi Valutaalaptól (IMF-tőW. és a Nemzetközi. Újjáépítési és Fej­lesztési ■ Banktól (Világbanktól) hiteleket kérjünk és kapjunk.. Az 1982 decemberi hitelmegállapodás alapján 1983-ban a Nemzetközi Valutaalaptól lehívtunk mintegy 360 millió dollárt. 1983 első felé­ben 200 millió dollár középlejára­tú hitelt vettünk fel egy bank- konzorciumtól. Világbanki tagsá­gunk révén a második félévben — úgynevezett társfinanszírozás for­májában — 270 millió dollár hosz- szú lejáratú hjtelt tudtunk felven­ni két nemzetközi bankkonzor­ciumtól. Különös jelentősége van annak, hogy ebben az ügyletben — hitelnyújtóként — maga a Vi­lágbank is részt vett. így 1983-ban — fizetési kötelezettségeirfft telje­sítése mellett — likviditási hely- ■ zetünket is javítani tudtuk, hitel- képességünk nemzetközi megítélé­se javult. A népgazdasági terv fő célja az idén is a belső és a külső egyen­súlyi helyzet javítása, nemzetközi fizetőképességünk további szilár­dítása érdekében csökkenteni kí­vánjuk az adósságállományt. Ez konvertibilis elszámolású viszony­latban 700—800 millió dollár áru­forgalmi aktívum elérését teszi szükségessé. Mégpedig olyan kö­rülmények között, amikor a múlt évi aszály áthúzódó hatása még érezhető, s értékesítési lehetősé­geink érdemleges javulására sem számíthatunk. Rubelelszámolású viszonylatban az alapvető cél a kiegyenlített fizetési mérleg létre­hozása. Tervezzük, hogy az idén is fel­veszünk kölcsönt a Világbanktól,' ezúttal ez a kölcsön a konvertibi­lis export-árualapokat bővítő cé­lokhoz és a szénhidrogén-prog­ramhoz kapcsolódna. Szintén a Világbankban való részvételünk­höz kapcsolódik, hogy Bankinform néven a Magyar Nemzeti Bank új számítógépes szolgáltatást vezet be. amelynek keretében a vállala­tok — szerény térítés mellett — megkapják a Világbank által fi­nanszírozott létesítményekről be­érkező mindazokat az információ­kat, amelyek a kölcsönnyújtás egyes fázisaihoz kapcsolódnak, és hasznosak lehetnek a rendszerben résztvevő magyar vállalatok szá­mára a versenytárgyalásokra való sikeres felkészüléshez. (Folytatás a 3. oldalon.) AZ ELSŐ HÓNAP KÜLPIACI MÉRLEGE Kétszáz tonnával több mirelit Bajáról t«r f LEVÉL A SZERVEZET FŐTITKÁRÁHOZ Andropov az UNESCO feladatairól A Magyar Hűtőipari Vállalat bajai hűtőházában kedve­zően alakult 1984. első hónapjának exportmérlege. Ozorai János főmérnök tájékoztatása szerint január 30-ig 340 tonna mirelit készítményt szállított a gyár tőkés exportra. Az elmúlt év januárjában a nem rubelelszámolású ter­mékkivitel 140 tonnát tett ki, kétszázzal kevesebbet, mint az idén. Képünkön mélyhűtött gyümölcsöt válogatnak és készítenek . elő csomagolásra. (Pásztor Zoltán felvétele.) MOSZKVA A nemzetközi helyzetről, az UNESCO feladatairól szólít Juríj Andropov, az SZKIP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke leve­lében, amelyet Amadou-Mah- tar M, Bow-ihoz, az UNESCO főigazgatójához intézett. A fő­igazgató megküldte Amdropovnak „A jövő forrásainál” című köny­vét. amely az emberiség sorsáról alkotott elképzeléseit tartalmaz­za és levelet intézett az SZKJP KB főtitkárához. * Juríj Andropov válasZábam kö- szünetet mond & könyvért, majd így folytatja: „Osztanom kell azt az aggo­dalmát, amelyet ön a fegyverke­zési hajszával és a nukleáris há­ború veszélyével kapcsolatban juttat kifejezésre. Valóiban, ez a •veszély növekedőben van. de — mint. ismeretes — nem a mi hi­bánkból. Milliók számára válik egyre. világosabbá, hogy ä fe­szültség forrása az Egyesült Ál­lamok jelenlegi kormányzatának világuralimi törekvése. Ez a kor­mányzat az egész földgolyói szu­verén birtokának tekinti, s úgy hiszi, joga van rákényszerítenie másokra saját magatartási nor­máit. A Szovjetunió más- politikát folytat nemzetközi térien. Ez az irányvonal egybeesik az ENSZ, valamint szakosított szerve, az UNESCO alapokmányaiban fog­laltakkal. Az UNESCO tagállamai túlnyo­mó többségével együtt mi támo­gatjuk az ön által vezetett szer­vezetnek a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében kifej­tett tevékenységét. Az ilyen együttműködés erősítése, fejlesz-/ tése különösen jelentős akkor, amikor növekszik a feszültség. Az UNESCO sokat tehet a szi­KÉT ÉS FÉL MILLIÓ KÁRTÉRÍTÉS 1983-BAN Biztosítási szolgáltatás itthon és külföldön Fennállásának közel 35 éve alatt jelentősen bővültek az Ál­lami Biztosító bel- és külföldi szolgáltatásai. A vállalat, amely 1949-ben, 100—400 forintos nép­biztosításokkal kezdte működé­sét, ma már több mint 150-féle szerződés révén tart üzleti kap­csolatot a lakossággal és külön­böző gazdálkodó szervezetekkel. Az elmúlt évek gyakorlata iga­zolja, hogy a biztosítás az anya­gi javaikkal1 való gazdálkodásnak és a pénzügyi politikának fontos része. Jelzi ezt a többi között az is, hogy míg 1960-ban csak 282 ezer, három évvel később 740 ezer, 1973-ban egymillió 355 ezer, tavaly pedig már két és fél mil­lió forint volt az elintézett kár­ügy. Ezekre tizmilliárd forintot fizettek ki. Minderről, valamint az elmúlt év tapasztalatairól és az idei fel­adatokról adott tájékoztatást teg­nap Budapesten Tar Jenő, az Ál­lami Biztosító ügyvezető igazga­tója. Mint a tájékoztatóból kitűnt: a lakosság személyi biztosítása fi- gyelemreméltóan fejlődött 1983- ban. Ez a fajta, voltaképpen gyűjtőfogalomnak számító bizto­sítási forma Magyarországon 4 millió-százhuszoAiegyezer állam­polgárt érint. Ezen belül az élet- biztosítás vezet. A legelterjed­tebb a CSEB; ezt a biztosítási módot eddig hárommillió-hat­százezren választották, vagyis a keresőképes lakosságnak 83 és fél százaléka. Tavaly 325 ezerrel nőtt a CSÉB-tagok száma. A közlekedés fejlődését ugyan­csak jól nyomon követhetjük az ÁB tavalyi munkájának értéke­lésekor. A magánautósok 56 szá­zalékának, azaz 680 ezer gépjár­mű-tulajdonosnak van CASCO- ja, amelynek alapján 120 ezer­nek térítette meg tavalyi kárát az Állami Biztosító. A kifizetett pénz — 577 millió forint — csak­nem 14 százalékkal haladta meg a tavalyelőtti CASCO-kárérté­ket. Az .ügyvezető igazgató és mun­katársai beszéltek azokról az üz­leti kapcsolatokról is, amelyek az iparral, a mezőgazdasággal és — esetenként — határainkon tú­li eseményekkel voltak összefüg­gésben. Említették a Szerencsi Csokoládégyár három, nagy kárt okozott tűzesetét, s a Dunai Vas­mű Konverteres Acélművében (Folytatás a 2. oldalon.) lárd béke biztosításáért folyta­tott harcban. Az UNESCO előtt a tudomány, a kultúra és a művelődés terü­letén állő feladatok elválasztha­tatlanok a fajüldözés, a faji meg­különböztetés ellen, a nem egyen­jogú nemzetközi gazdasági kap­csolatok rendszerének megszilár­dítását célzó kísérletek ellen folytatott harctól. Csak üdvözöl­ni lehet az UNESCO azon törek­véseit, hogy vessenek véget ezek­nek az anakronizmusoknak, amelyek a gyarmati uralom szé­gyenletes időire emlékeztetnek. Megértjük azt a figyelmet, amelyet az UNESCO az új infor­mációs világrend megteremtésé­nek szentel. Ez az új rend hoz­zájárul az ..információs imperia­lizmus”, a nyugati monopóliu­mok e téren fennálló uralmának felszámolásához. ­Arról, hogy ez az orientáció megfelel a szervezetiben képvi­selt államok túlnyomó többsége érdekeinek, az UNESCO 1984— 89-re jóváhagyott munkatervié tanúskodik. Azoknak, akik szemíbe kíván­nak helyezkedni az UNESCO ke­reted között sikeresen és kölcsö­nösen előnyösen1 együttműködő államok közösségével, meg kiéli érteniük, hogy ezért egyedül ők viselik a felelősséget Bízom abban, hogy a Szovjet­unió s az UNESCO közötti együtt­működés továbbfejlesztése meg­felel a, népek létérdekeinek, a béke és a haladás ügyének” — írja Jurij Andropov levelében. Az UNESCO főigazgatója az ismertetés szerint elküldte Jurij Amdropovnak „A jövő forrásai­nál” című könyvet/ s mellékelt levélben rámutatott: a könyv annak a hosszú munkának az eredménye, amelynek során ki­dolgozták a szakosított szervezet 1984—89-re szóló, második kö­zéptávú munkatervét. Falugyűlés Bócsán (3. oldal) Nagy érdeklődés mellett tartottak falugyűlést hétfőn este Bócsán, a megye egyik legnagyobb tanyavilágú községében. A tanácselnök hosszan sorolta mi minden valósult meg 1983-ban a településen. A többi között bővült a vízmű, százköbméteres hidroglóbuszt állítottak fel. Utakat, járdákat építettek, és egy tanyacsoportot bekapcsoltak a villanyhálózatba. Huszonnégyen költöztek új családi házba és 28 házhelyet értékesítettek. Az óvodások játszóteret kaptak. Sokan elmondták javaslataikat az idei fejlesztési tervekkel kapcsolatban. Sajtóposta (4. oldal) Tévések, kritikusok, díjak (5. oldal) Megalakult a Bács-Kiskun megyei Szőlő- és Bortermelő Gazdaságok Szövetsége „Történelmi jelentőségű nap” — vélekedett dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese január 31-én a megyei tanács vb-termében tartott tanácskozáson. Tegnap ugyanis Bács-Kiskun jelentősebb szőlőtermelő, valamint borászattal foglalkozó gazdaságainak vezetői, a tsz-szövet- ségek képviselői a kereskedelmi és* értékesítési munkában résztvevőkkel együtt úgy döntöttek: megalakítják a Bács- Kiskun megyei Szőlő- és Bortermelő Gazdaságok Szövetsé­gét. A szervezet létrehozását, fő­ként az elmúlt esztendőben, töb­ben sürgették — mondotta dr. Matos László, s emlékeztetett arra is, hogy a Petőfi Népének a szőlő-, borágazattal foglalkozó an­kétjén ugyancsak szóvá tettek megalakításának szükségességét. Gál Gyula, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályának vezetője felsorakoztatta az indokokat és azt is vázolta, milyen céljai lehetnek a szövet­ségnek. A legfontosabbak: jobb összhang megteremtése a terme­lő és feldolgozó üzemek, vállalá­tok között, az ágazat szervezet­tebb, összehangoltabb fejlesztése, a feldolgozó—.tároló—palackozó' kapacitás kihasználásának javí­tása. a minőségi termelés foko­zása a. borászati technológiák ki­dolgozásával és elterjesztésével, szállításszervezés, valamint a sa­játos ágazati és területi érdekek képviselete. A jelenlevők kifejtették véle­ményüket. A tennivalók a fel­adatok kidolgozására bizottságot választottak, amely március 80-án tárja a szövetség elé prog­ramtervezetét. Borsody Miklós, a 'Közép-magyarországi Pincegaz­daság vezérigazgatója arról be­szélt, hogy 1948-ig volt már ha­sonló egyesület Bács-Kiskiunban, s ma is működnek az állami gaz­daságoknak és a TOT-nak ilyen ■jellegű- szakbizottságai. A megyei szövetségnek ezek feladatait nem kell átvennie, viszont úgy mű­ködjön, hogy a vállalatok ön­állóságát se csorbítsa. Hasonlóan vélekedett Csipkó Sándor, a ke^ celi Szőlőfürt Szakszövetkezet elnöke, s még azt hangsúlyozta, hogy a szövetség tevékenysége csak akkor lehet eredményes, ha a javaslatokat az illetékesek fi­gyelembe veszik majd. Horváth István, az Izsáki Állami Gazda­ság igazgatója, az áralapelvek is­mertetését és egyeztetését is szükségesnek tartotta, míg Fi- csor Balázs, a soltszentimrei Ezerjó Szakszövetkezet elnöke az információszolgáltatást, Kovács László, a Kiskunsági Szövetkeze­tek Területi Szövetségének tit- kárhielyéttese az ágazati és terü­leti érdekek összehangolását so­rolta a fontosabb feladjatok közé. A szakemberek egyöntetűen szükségesnek tartották a szövet­ség megalakítását és egy évre Borsody Miklóst választották el­nöknek, helyettesének pedig Csipkó Sándort. C*. I. Az utóbbi években a leg­többször elmondott és leírt ki­fejezések egyikévé vált a ver­senyképesség fokozása. Ennek megvan az oka, hiszen magá­ba foglalja azt a sok-sok rész­feladatot, amelyet népgazda­ságunk fejlődése érdekében meg kell oldanunk. Olykor hajlamosak vagyunk az „üze­mi csodatevés” szinonimája­ként értelmezni, pedig a teen­dőknek semmi közük a mágiá­hoz. A siker reményében föl­venni a küzdelmet a konkwr- renciával — ennek a legtöbb esetben nem a világot egyik napról a másikra lázba hozó új áru piacradobása a föltétele. • Bizonyára velem együtt so­kan emlékeznek a Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­terrel készített legutóbbi tv- műsorra, bár több hete sugá­rozták. A magyar termékek eladhatóságáról szólva hang­súlyozta: ha azokat becsülete­sen, jó minőségben, határidő­re, a szerződések minden rész­letét betartva állítják elő, le­het rájuk vevőt találni hatá­rainkon túl. Ám az olyan ese­tek, amilyenekre példát ugyancsak a képernyőn lát­hattunk a napokban, egy ku­waiti riportban, nem hatnak kedvezően az esélyeinkre. Azokra az oda küldött almás­ládákra gondolok, amelyek­ben a gyümölcs egy része mé­reten aluli volt, s csomagolni sem úgy — szemenként — cso­magolták az árut, ahogyan egy versenyezni akaró, piacai­ért harcoló ország exportszál­lítójától az elvárható. A versenyképességet néha az üzemi rend megteremtésé­vel, a hanyagul dolgozók ráncbaszedésével lehet és kell megalapozni. Hogyan is kép­zelhető el enélkül a kifogás­talan minőség, a takarékos anyagfelhasználás, a határidő betartása? Mindezeken túl ke­reskedni is tudni kell, amihez — export esetében — széles­körű külpiaci tájékozottság szükséges, egyebek között az adott gyártmányok kinti napi árainak ismerete. Ebben az évben már több megyei vál­lalatnak van önálló kiviteli joga. Am képviselőik hogyan értékesíthetnének jó áron, ha nem tudják, mennyi a maxi­mum, amit megközelíthetnek, vagy .elérhetnek az alku so­rán? ' Természetesen az új, korsze­rű termékek folyamatos ki­fejlesztése és bemutatása szin­tén elengedhetetlenül fontos tényező a versengésben. Bács- Kiskunra szűkítve le a vizsgá­lódást, megyénk gazdasága produkált ilyeneket az utóbbi években — gondolok itt a MEZŐGÉP élelmiszeripari gé­peire, a Finomposztó Vállalat egyes kelméire, a kecskeméti Fémmunkás gyár csarnokaira, a BRG magnetofonmechani­káira és -fejeire —, s talán ha az önállósodás folyamata a vállalatok után a gyáregysé­geket is eléri majd, még több­ről adhatunk számot. Ebben az esztendőben jelentékeny siker remélhető a megyeszék­helyi magnetofongyár egyik új termékétől, a számítógépek­hez * csatlakozó adattárolótól. Az élénk nemzetközi érdeklő­dést, az elismerő szavakkal nem fukarkodó szakvélemé­nyeket jó lenne, ha mielőbb nyereséges üzletkötések követ­nék. Becsületesen, jó minőség­ben, határidőre, a szerződések minden pontját betartva ké­szített termékekkel van. csak keresnivalónk a világpiacon, ahogyan azt a külkereskedel­mi miniszter megfogalmazta. A jó áru közé silányat keverő számára — hitelét vesztvén — napjainkban hamar „almássá” válik a külföldi üzlet. Am ez korántsem vállalati bélügy. A. Tóth Sándor Verseny

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom