Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-03 / 1. szám
4 ® PETŐFI NÉPE • 1984. január 3. ÜJ GYÁRTMÁNY A VINAMIX Importcsökkentő törekvések Több mint tíz évvel ezelőtt épült a kun fehértói borkősav- üzem, amely jelenleg az ország 21 legnagyobb szőlőtermeszitő állami gazdaságának és az ÁGKER KFT-nek egyszerű társulásaként huiladékanyagokból gyárt értékes termékeket. A társulás ügyintézője a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. Az üzem fő termékét, a borikősavat a gyógyszergyártásban, az élelmiszeriparban, valamint üdítő italok készítésénél hasznosítják. Azelőtt importból szereztük be, hazai gyártását Kunfehértón kezdtük, A bárkosavgyártásban 1983-ban gondjaink jelentkeztek. Az üzemrész berendezéseinek, gépeinek nagymértékű elhasználódása, az épület károsodása kérdésessé tette a tervezett 526 tonna borkősav előállítását. Ezért határoztuk el, .hogy júniusban, júliusban felújítjuk az üzentet, bővítjük a termelési lehetőségeket. A rekonstrukció a tervezettnél tovább tartott ugyan, de nem akadályozta a termelésit. A technológia korszerűsítése, a gyártó kapacitás bővítése lehetővé' tette, hogy tervünket 12 százalékkal túlteljesítsük. VÍT.T07ÁS A TAKARMÁNYPIACON A múlit év elején a takarmánypiacon nem volt túlságosan nagy kereslet. Időközben az aszályos év miatt a takarmányínség arra ösztönzött bennünket, hogy növeljük a termelést. Ezért mintegy 6 ezer tonna Urevitidet állítunk elő, ami nem más, miht ikarba- middal dúsított törköly. Szakembereink kidolgoztak egy új fehérjepótló takarmányt is, a Vi- namixet, amely az állami gazdaság szolgálati szabadalmaként van bejegyezve. Az 1983-as próbagyártást követően, az idén már 8 ezer tonnát készítünk a Gabona Tröszttel történt megállapodás alapján. A MUNKAERŐHIÁNY PÓTLÁSÁRA Már 1982-től egyre több gondot okoz, hogy kevés a munkáskéz. A szervezés korszerűsítése csak ideig-óráig pótolja a hiányzó gépkezelőket, szerelőket, segédmunkásokat. A gazdasági helyzet alakulása, a fluktuáció ugrásszerű növekedése nem sok időt hagyott a gondolkodásra. Lépnünk kellett, megteremtettük azt a termelési formát, amely a bérszabályzat szűk lehetőségein kívül dolgozóinknak többletjövedelmet biztosít, a kötelező munkaidőn túl történő foglalkoztatás keretében. Decemberben megalakítottuk az első vállalati munkaközösséget. PIACKUTATÁS Alapanyagból — szőlőtörköly, borseprő, seprőtészta — kellő mennyiség áll rendelkezésünkre a gyártáshoz. Többek között 1984- ben ismét 2 millió hektoliter fok szesz készítését tervezzük, amelyből legalább 1 millió hektoliter fok borjavításra alkalmas borpárlat lesz. A borkősavtermelésben már bonyolultabb a helyzet, mivel a Chinoin Gyógyszergyár termék- váltás következtében nem tud adni alapanyagot. A csaknem egy évtizede biztos forrás kiapadása miatt más utat és lehetőséget kell keresni. Már megkezdtük a tárgyalásokat arról, hogy a bor- kősa vgyártás hoz hiányzó alapanyagot — a borkövet — bel- és külföldi piackutatással szerezzük be. A takarmánygyáritási tervet 1984-ben teljesíteni tudjuk. Két új szárító beszerzésével megfelelő mennyiségű és minőségű Urevi- tid és Vinamix készíthető. Üzemünk olyan termékeket gyárt, amelyeket külföldön kellet ne beszereznünk. Termelésünk növelésével tehát az importot csökkentjük. Mindent elkövetünk, hogy 1984-ben több dollárt takarítsunk meg a népgazdaságnak, mlint az 1983-as évben. Hangya Pál üzemi gazgató-helyettes Régen óhajtott, hasznos kiadvány Egy neves gazdaságpolitikus nemrég a következőket mondotta nekem: „valamire való gazdász könyvei között bizonyos, hogy ott van a Hajas—Rá- zsó: A mezőgazdaság számokban című műve ...” Emlékszem még egyetemi tanulmányaim időszakából erre, a könyvtárban „agyongyötört” könyvre. Szinte mindent megtaláltam benne, számokba zsúfolva a mezőgazda- sági tudnivalókat. Most ismét fellapozom. Az utolsó, hetedik, 1969- es kiadásút. A negyedújságnyi méretű 1583 oldalas mű ma már kuriózum,, és minden agrárszakembernek a múltat hozza szobájába. Dr. Hajas József és Rázsó Imre még 1938-ban kezdeményezte a Vademecum — Gazdálkodás dióhéjban címmel a ,,gaz- dászok mindennapi munkájához ■segítségét nyújtó praktikum” megjelentetését. Ennek a már említett utolsó, bővített kiadása olyan — ma már csak nosztalgiát kiváltó — részeket is tartalmaz, mint a használati és igáslovak napi takarmányadagjai évszakonként, nehéz közepes és köny- nyű munkavégzéshez vagy recept arról, hogyan kell 30 kilogramm lisztből pogácsát sütni, vagy éppen miként lehet házi- szappant készíteni. Persze nagyon sok. ma sem feledhető és nélkülözhető adatot és megfigyelési tapasztalatot is. Komoly munkát végzett e könyv megjelentetésével a huszonnyolc lektor, a felülvizsgáló és dr. Székely József felelős szerkesztő. Csakhát eljárt már az idő e részletes ösz- szeállítás fölött is .... A mai agrárszakemberek évek óta óhajtják már, hogy hasonló, de időszerű mű kerülhessen kezükbe. S hogy a napokban beteljesedett a kívánság, az érdem a kezdeményező Gazdálkodás című folyóirat szerkesztő bizottságé, a Mezőgazdasági Kiadóé, s legfőképp a szerzőké. A kiadványt dr. Enese László, dr. Kovács Árpád, dr. Schulz Mária, dr. Üj- helyi Tamás, és dr. Csete László írta, dr. Csete László még a szerkesztés féladatait is ellátta. A lektori munka dr. Fazekas Béla nevéhez fűződik. A Franklin Nyomdában készült mű címe: Gazdálkodási kézikönyv agrár szakembereknek. Miért íródott, kiknek szól a könyv? Romány Pálnak, a Gazdálkodás folyóirat szerkesztő bizottsága elnökének bevezetőjéből kiviláglik:. „A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresz- szusán megállapította a Központi Bizottság beszámolója, hogy a „mezőgazdaságban egyre nagyobb szerepe van a technikának, az ipari és mezőgazdasági szakmunkásoknak, az agrárértelmiségieknek”. Nekik szeretnének a szerzők ezzel a munkával segíteni, hogy tudásukat, szerzett tapasztalataikat még jobban, gyü- mölcsöztethessék a szocialista mezőgazdaság és saját javukra”. A könyv életrehívásának célja még az volt, hogy „az agrárszakembereknek olyan ismeretanyagot adjon a kezébe, amely — kiegészítve egyéb forrásokat — megkönnyíti az eligazodást a követelmények, számóik, mérték- rendszerek változatos és változó világában”. Szerény szavak, mert ennél több, gazdagabb, sokrétűbb ez a könyv. Bár mint a szerkesztő ajánló soraiban olvasható „nem ölelheti fel a gazdálkodás valamennyi problémáját, így a címszavak, a témák egymás közötti arányaiban is az újabbak és kevésbé ismertek részesültek előnyben.” Ez utóbbi ugyanakkor rendkívül nagy érdeme is. Aki csak átlapozza a nagy gonddalt következetességgel szerkesztett új kiadványt, éreznie kell, hogy minden oldalán átsugárzik mai helyzetünk és tennivalónk. Az, hogy a mostani dolgainkra a legfontosabb összefüggésekre kívánja figyelmünket ráirányítani a piacra, a külkereskedelemre, az értékviszonyokra. a költség- és jövedelemarányokr \ az energiára, a fő és másodlagos termékek hasznosítására, a tervezésre“ és - a ~ szervezési-vez-eté- ~§j'isWtéretékíé. ,Ezz‘éíF gazdagabb "aP a tiriaí ''ágpá'rSZákéíríbereki 'számába hasznosabb is az előbb említett elődjénél, ugyanakkor azoknak a gazdálkodási praktikumoknak fontosabb részét is tartalmazza!, amely a Hajas—Rázsó könyvet fémjelzi. Az új kézikönyv hasznosságát még tovább fokozza a többféle nemzetközi összehasonlító táblázat, a dáag- ramos és grafikonos szemléltetés, az állami gazdaságok és szövetkezetek különböző szempontok szerinti bemutatása, egy-egy fejezetnél a cselekvést inspiráló kérdések sora, valamint a felsorakoztatott matematikai képletek, amelyek különböző hatékonysági és egyéb mutatók kiszámítására alkalmasak és a mértékrendszer-ismertető. Ä felhasznált adatok döntő többsége 1980—1983 közötti, ami ugyancsak nagy előnye a kézikönyvnek. frissé, maivá teszi, a gyakorlati használatát növeli, Ügy érzem, nemcsak agrár- szakembereknek ajánlható a könyv. A mezőgazdasági szakmunkásképzők, a főiskolák és' egyetemek diákjának, az élelmiszer-termelésben és -feldolgozásban. a politikai, gazdaságirányítói munkában tevékenykedőknek egyaránt nélkülözhetetlen. Nem nehéz megjósolni, hogy e kiadvány slágere lesz az év elején, a hagyományok szerint megrendezendő mezőgazdasági könyvihónapnak. Csak legyen belőle elegendő példány, hogy valóban, eljusson mindazokhoz, akiknek íródott. Cs. I. GAZDÁLKODÁS OKOSAN, JOBBAN Egy akaraton az orgoványi szakszövetkezetben Ha naplóban rögzítették volna az orgoványi Egyetértés Szakszövetkezet eddigi életét, jó néhány nap eseményeit aligha jegyeznék díszes betűkkel. Az elaprózódás, a kedvezőtlen termőhelyi adottságok mind olyan tényező, ami a szövetkezeti parasztember kedvét szegheti. Néhány esztendeje a nem éppen irigylésre méltó helyzeten mégis úrrá lettek a szakszövetkezet tagai, .vezetői ... • K. Szabó Imre. 6 Panyik József. • Csikós Imre. — De menjünk sorjában — javasolják beszélgetőpartnereim: K. Szabó Imre elnök, Csikós Imre, a . pártalapszervezet titkára és Panyik József főkönyvelő. Ha nem is egymás szavába vágva, de egymást kiegészítve beszélnek a múltról. — Három kisebb szakszövetkezet küszködött itt, szomszédságban — eleveníti fel az elnök a pontosan egy évtizede történteket. — Együtt könnyehb, gondoltuk. 1974-ben egyesült a Rákóczi, a Kossuth, a Petőfi Szakszövetkezet. Akkor azt hittük, erősebbek lettünk... — Négy évig tartott az összeépület falai közé menekülünk. — Lakatosüzemünk termékeinek kilencven százaléka külföldön íalál vevőre — mondja, s mutat az ablakon át az egyik vasmonstrumra, amelyen ketten dolgoznak. — Ez egy beégető alagút eleme. Most csomagolják és továbbítják a Szovjetunióba. A második félévben három ilyen 45 tonnás alagutat készítettünk. A partnerünk a Hajtómű és Festőszerkezetek Gyára. Kapcsolatban állunk a kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezettel — nekik vegyi fülkéket gyártunk — valamint a nagykőrösi Ipari Szövetkezettel is. Nyáron még • Harminc asszony talált egész évben jól fizető munkát a cipoleiso- rész-készítő üzemben. istenes a munka a szabadban, de télen ... Ezekkel a több tonnás, hat-hét méteres vasanyagokkal csak kinn tudunk dolgozni. A régi, kisebb műhelybe nem férnek be. Ezért is építettük ezt 650 négyzetméteres csarnokot. Míg a műhelyfőnök a villany- szerelőket irányítja — akik éppen a fénycsöveket kötik be — a főkönyvelő folytatja: — Ügy tervezzük, hogy az épí-, tés költségei nem haladják meg a négymilliót. Ebből hárommilliót kedvező hitelfeltételekkel kaptunk. Nem is lenne itt baj. A bérgazdálkodás jelenlegi formája a kerékkötőnk. Kapnánk például terven felüli megrendelést, csak bérkeretünk nincs, amiből szokás — folytatja az emlékezést t Panyik József. — Nehéz idő volt ez, az egymáshoz igazodás, idomulás évei. iMindemellett, azért meg is erősödtünk. Persze, ez nem a napok múlásának köszönhető, hanem ia tagság kemény munkájának. A szakszövetkezeti párttitkár hozzáteszi: — Nagy szerep jutott ebben a kommunistáknak is. Volt olyan idő, amikor csak az önzetlen munka és a töretlen bizalom segített. Nézzük a tényeket! Az igen gyenge homoktalajon gazdálkodó szövetkezetben az összes árbevétel évente megközelíti a 200 mii-, lió forintot, az átlagos nyereség hatmillió forint. — Nem sok ez, de ilyen természeti körülmények mellett tisztességes. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult az utóbbi időben felvirágzó ipari melléktevékenység is. A húsüzem már régi örökség, de 1977-ben korszerűsítették. Napjainkban tőkehússá, hurkává, kolbásszá évente hatezer sertést dolgoznak fel. Az itt készült hentesárut saját boltjukban, a megye különböző városaiban és Budapesten találhatja meg a vásárló. Fél évtizede dolgoznak az akkor alakított lakatosüzemben. Egyedi megrendelésre ipari fém- szerkezeteket gyártanak. Takács István műhelyvezetővel a szőlőtáblák szélén lévő telepen találkozunk. A hideg téli szél elől a nemrégiben felhúzott • A lakatosüzem dolgozói csomagolják a készárut. ezt a többletmunkát megfizethetnénk. Akkor túllépnénk a bérszínvonalat. Itt a lakatosüzemben kedvezőbb lenne a bértömeggazdálkodási rendszer. Nehéz a munkatársainknak ezt megmagyarázni — akik többet is dolgoznának — hiszen állandóan azt hallják, az újságokban azt olvassák, hogy szükség van az exportra, különösen az iparira. Búcsúzunk a telepvezetőtől, aki siet' vissza, a ládázást ellenőrizni: A Skoda mikrobusszal folytatjuk az utat. — Két ilyen kis buszunk is van — mondja az elnök. — Ezzel járnak, többek között a kecskemétiek. Nem hivatásos sofőr vezeti. Ezt például egy könyvelő. A kocsi éjjel benn „alszik” a városban, nappal pedig itt van. Nem egy zseniális találmány, de pár ezer forintot megspórolunk azzal is, hogy naponta csak egyszer fordul a jármű, és nem kétszer. Az iroda mellett frissen festett épület. Harminc asszony, bérmunkában készít cipőfelsőrészt a budapesti Takarékosság Cipőipari Szövetkezetnek. — Járt már az új boltunkban? — kérdezik. Amikor odaérünk, alig férünk be az üzletbe. Tomasák Károlynak, aki a pult mögött áll, csak köszönésre van ideje. Fürgén jár mindkét keze. Nézem a polcokat, szinte minden kapható. — Van papírzsebkendő is — hívja fel a figyelmemet Panyik József a pult melletti kartondobozra. — Sőt mirelit réteslap is, amit épp most vesz az elnök. Másfél éve működik a bolt, a havi rekordforgalmunk 920 ezer forint volt — jegyzi meg a főkönyvelő. A boltnéző után összegezzük a látottakat. Mivel a szövetkezetben a fő termék a szőlő, bővíteni fogják a jelenlegi tízezer hektoliteres tárolóteret. A tagsági és a közös telepítésben, valamint az értékesítésben a Középmagyarországi Pincegazdaság a partnerük. A bortároló építésére 1,5 millió forint értékben célrészjegyet adnak ki. Máris sokan jelezték részvételi szándékukat. Czauner Péter Döntött a Legfelsőbb Bíróság Tüzet okozott a rossz olajkályha A DELTA Kereskedelmi Vállalattól két évvél ezelőtt egy mezőgazdasági termelőszövetkezet — egyik dolgozója szolgálati lakásába — olajkályhát vásárolt. Másnap, működés közben a kályha kigyulladt, a tűz következtében a lakásban és a berendezési tárgyaikban súlyos károk keletkeztek. A szövetkezet alkalmazottja kárát megtérítette és a DELTÁ- tól1 ennek visszafizetését kérte. A vállalat azonban a jótállási kötelezettségén alapuló kártérítési felelősségét nem volt hajlandó elismerni. Ezért a szövetkezet pert indított ellene. A Legfelsőbb Bíróság a vállalatot teljes kártérítés fizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a DELTÁ-t az olajkályhára jótállási kötelezettség terhelte. A Polgári Törvénykönyv értelmében ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akikor mentesül, ha a hiba oka a vásárlás után keletkezett. Ezt azonban a vállalat nem tudta bizonyítani. A tűzoltóság megállapítása szerint a "kályha adagolója elolvadt. Ezért a tűz okát utólag, a kályha megvizsgálásával sem lehetett megállapítani. A kályhát a gyártó: a Mechanikai Művek azonnal elszállította és díjtalanul újra cserélte ki. Ha a DELTA jótállási kötelezettségét vitatja, a gyártónál lévő kályhát igazságügyi műszáki szakértővel megvizsgáltathatta volna. Ezt azonban a vállalat vagy helyette a Mechanikai Művek elmulasztotta és erre ma már nincs lehetőség. Nem vitás, hogy a tűz a hibás olajkályha miatt keletkezett, ezért a DELTA kártérítéssel tartozik. , Ötszörös betörés az áruházba Egy ABC-áruházba hat hónap alatt ötször is betörték. Amint azt a nyomozás megállapította, valamennyi esetiben, a hátsó bejárati ajtón a rácsot fel- feszítetiték, a lakatot lefűrészelték és így jutottak a, helyiségbev A rendőrség munkájának megnehezítésére paprikát, őrölt borsot szórtak szét. Az egyik betörés szombat éjjel történt, és a nyitva maradt ajtón keresztül hétfőig — a felfedezés veszélye nélkül —1 bárki bejuthatott az üzletbe. A tettesek közül kettőit. akik éppen egy másik üzletbe készültek behatolni, sikerült elfogni, azok azonban csak jelentéktelen áru elvitelét ismerték el, és többet nem is lehetett rájuk bizonyítani. Az üzletben minden alkalommal leltárt vettek fel, ami összesen több mint százezer forint hiányt mutatott ki. Ezért az igazgató az üzletvezetőtől — aki több mint harminc éve állt a vállalat szolgálatában — Valamint a helyetteseitől a prémiumot^ a jutalékkiegészítést, továbbá minden dolgozótól az év végi részesedést egy évre megvonta. A határozat hatályon kívül helyezéséért valamennyien a munkaügyi döntőbizottsághoz fordultak, amely mentesítette őket, megállapítva: a hiány a betörés következménye. A vállalat azonban a munkaügyi bíróságon pert indított, amely ^ döntőbizottság határozatát piegiváltoztatta,. és 50 ezer forint leltárhiány erejéig az üzleti alkalmazottak felelősségét megállapította. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A leltári felelősség elbírálásánál nem lehet formálisan eljárni, vagyis amit nem róttak az elkövetők terhére, azt leltárhiánynak tekinteni. Csak a bűncselekmények összes körülményeinek részletes tisztázása és mérlegelése után lehet az ügyiben állást foglalni. Vizsgálni kell az anyagilag felelős dolgozók magatartását is. különösen azt, hogy korábban volt-e leltárhiány. Figyelembe kell venni, hogy az üzlet két oldalán évék óta nem égnek a lámpák, a bejárati ajtón a rács felfeszítésével köny- 'nyen be lehet hatolni a boltba, és az első betörés után az ajtón lévő ablakokat csak furnérlemezzel burkolták. Ha ezek a vállalat vétkes mulasztására visszavezethető okok bebizonyosodnak, a dolgozók teljes mentesítésére is lehetőséget nyújtanak. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. H. E. (
