Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

1984. Január 3. • PETŐFI NÉPE • 3 TÖBB MINT HATSZÁZEZER EMBERT ÉRINT Itt a negyvenórás munkahét Kihez tartozik az egészségügy? ”EZ VOLT A M'SODIK otthonom” Két évtized a pártapparátusban Nemrégiben köszöntötte nyugállományba vonulása alkal­mából Tarjányi Rózsát Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára. Derűs, boldog nyugdíjas éveket kívánva nyúj­totta át a pénzügyminiszter által adományozott Kiváló Mun­káért kitüntetést. Január elsejétől a városi és. vá­rosi jogú nagyközségi tanácsok hatáskörébe tartoznak a 'megszű­nő járási hivatalok egészségügyi és szooiális feladatai is, Az egész­ségügyi miniszter erre vonatkozó rendeletéi és utasításai ezekben a napokban jelennek meg a Magyar és az Egészségügyi Közlönyben. A szabályok egyebek között előír­ják, hogy a következő évtől a köz­igazgatási körzetközpontokban in­tézzék például a speciális gyógy­szerek kiadását, az alkoholistáik gyógykezelésével, az elhunytakkal kapcsolatos, hatósági ügyeket. A városi kórház-rendelőintézet igaz­gatója mond szakvéleményt a kórház működési területéhez tar­tozó körzeti orvosi állásokra pá­lyázókról. Mindazokat az egészségügyi és szociális feladatokat viszont, ame­lyek megfelelő ellátásához spe­ciális egészségügyi szakképzett­ség nem szükséges, a községi, nagyközségi tanácsok teljesítik Agrár Innovációs Társulás né­ven új innovációs pénzintézetet alapított az Állami Fejlesztési Bank, a Mezőgazdasági és Élei-, mezésügyi Minisztérium, a Ter­melőszövetkezetek Országos Ta­nácsa és a SZÖVOSZ. A társulás feladata, hogy a.me­zőgazdaságban és az élelmiszer- iparban, valamint az élelmiszer­gazdaság ipari és kereskedelmi hátterét szolgáló ágazatokban az innovációs folyamatokat finan­szírozza. Az új kis bank a teljes innovációs folyamatot átfogva hivatott segíteni a .találmányok hasznosítását, új technológiák, termékek kifejlesztését és beve­zetését Mindehhez a társulás kamat ellenében innovációs köl­majd. Gondoskodnak például az oktatási intézmények, a szerve­zett üdültetések orvosi ellátásá­ról, megállapítják a .tanácsi böl­csődék és\ véleményezik az üzemi bölcsődék nyitvatartási idejét. Az állampolgárok egészségügyi és szooiális problémáival tehát a közigazgatási átszervezés után is illetékesek, egészségügyi szakem­berek foglalkoznak. Számos ilyen jellegű ügyet lakóhelyükön, vagy annak közelében intézhetnek a lakosok. A szabályok lehetővé te­szik azt is, hogy a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai igényeljék feladataik megoldásához — pél­dául a statisztikai adatszolgálta­táshoz, az adatok feldolgozásához — az egészségügyi intézmények nagyobb mérvű közreműködését. Az Egészségügyi Minisztérium egyébként közzéteszi a járási hi­vatalok egészségügyi, szooiális feladatainak elosztására vonatko­zó jogszabályok jegyzékét is. csont, illetve részesedés fejében végleges tőkejuttatást nyújt, így részben átvállalja a fejlesztések kockázatát. A társulás induló va­gyonát az alapítók adták össze. A tagok azonban oélszerűpek tart­ják, hogy a továbbiakban a tár­suláshoz szabad fejlesztési alap­jaikkal, illetve műszaki fejlesz­tési pénzeszközeikkel állami vál­lalatok, szövetkezetek, illetve ál. lanti gazdaságok js csatlakozza­nak, s így bővítsék a bank finan­szírozási lehetőségeit. Az Álla­mi Fejlesztési Bank 80 millió fo­rintot adott a társulás induló va­gyonához, és kötelezettséget vál­lalt arra, hogy a továbbiakban új tagok csatlakozásával növeli hozzájárulását. — Egy munkás élet aktív kor­szakának végét jelenti, amikor valaki nyugdíjas lesz? — kérdez­tük a pihenésre készülőtől. — Egyáltalán nem! — mondta Tarjányi Rózsa —, hiszen otthon, Kiskunfélegyházán bekapcsoló­dom a körzeti pártalapszervezet munkájába, s ha lesz időm, s mi­ért ne lenne, bejárok a megyei pártbizottság gazdasági osztályára is. ötgyermekes kiskunfélegyházi munkáscsalád gyermekeként a felszabadulás előtt csupán az ál­talános iskolát sikerült elvégez­nie. Inasnak állt, női .szabó lett. 1945-ben a család, a munkásön- tudat mutatta meg, hol a helye, belépett a pártba. Még három évig szabta-varrta a női ruhákat, amikor az MSZBT-hez ment dol­gozni. Könyvelői képesítést szer­zett, s az ellenforradalom után Kiskunfélegyházán a MÉH-télep vezetője volt. A megyei pártbizottság appará­tusába 1960-ban került és a gazdasági osztályon gyorsan be­illeszkedett a munkába. Nem sok­kal később az ottani pártalapszerL vezet vezetőségi tagjává válasz­tották. Több mint húsz esztendőn át dolgozott ezen a helyen. — Nagyon jól éreztem itt ma­gam. Ennek két oka is volt. Sze­rettem a munkámat, s a jó kol­lektívát. Nyugodtan mondhatom, ez volt a második otthonom, min­denki tisztelte, becsülte egymást, s talán ennek is köszönhető, hogy soha senkivel nem volt nézetelté­résem. Tarjányi Rózsa ma is úgy érzi, megbecsülték anyagilag és erköl­csileg. Munkáját jutalmakkal, pártfeladatának ellátását Kiváló Társadalmi! Pártmunkás jelvény­nyel, s 1983-ban a Munka Érdem­rend arany fokozatával ismerték ei. S a nyugdijasévek? Akad bő­ven tennivalója'. Idős édesanyját ápolja, de a nagy és összetartó család lány tagjai már számítanak ügyes kezére, az ajándékba varrt ruhákra. — Ügy érzem, a nyugdíjaséve­im ugyanolyan aktívak lesznek, mint a munkában eltöltöttek. Sze­retnék legalább annyit nyújtani családomnak, a pártnak, a társa­dalomnak, mint eddig ... G. G. Az 1984-es esztendő beköszön­te vei az ipar és az építőipar váL lalatai megkezdték az átállást a negyvenórás munkahétre. Az iparban tegnaptól 218 vállalat mintegy 580 ezer dolgozója tölt kevesebb időt munkahelyén, az építőiparban — ezen belül az építőanyag-iparban — 14 válla­latnál dolgoznak kevesebb ideig. E nagyarányú változást — amint azt az Ipari Minisztérium, ban dr. Hermann Sándortól meg­tudtuk — gondos előkészítő mun­ka vezette be. A tavaszi pártha­tározat után először a főhatósá­gokra hárult a feladat, mérjék föl, képesek lesznek-e a vállalta, tok pótolni a kieső munkaidőit A felmérés pozitív eredménnyel zárult; a gazdálkodás még min­dig jelentős tartalékokat rejt ma­gában, jobb szervezéssel, na­gyobb körültekintéssel áthidal­hatják az áttérés buktatóit. A negyvenórás munkahét egyéb­kén* sem ismeretlen1 már a ma­gyar gazdaságban. A negyvenkét órás munkahét bevezetése óta az egészségre ártalmas munkahe­lyeken, valamint a több műszak, ban foglalkoztatottak negyven órát dolgoznak hetenként. Nem csökkenhet a teljesítmény A statisztikai adatok szerint az iparban dolgozó 1,5 millió ember köziül 1,1 millióan’ egy műszak­ban tevékenykednek. Az átállás­sal körülbelül 4,8 százalékkal csökken a munkaidejük. Ennek pótlására, valamint a tervben előírt feladatok teljesítésére mintegy 5 százalékkal nagyobb teljesítményt kell produkálniuk. Az előkészítő munka még a nyáron megkezdődött. A vállala­tok programot állítottak össze, amelyet a főhatóságok, tehát az Ipari Minisztérium és az Épiíés. ügyi és Városfejlesztési Minisz­térium illetékesei bíráltak el1. Az értékelés szempontjai között első helyen szerepelt a következő: ké. pes-e a vállalat önerejéből; min­denféle központi támogatás nél­kül megszervezni a kieső mun­kaidő pótlását? Az eszközök és a lehetőségek az egyéni sajátos­ságok miatt is széles skálán. mo_ zogtak. A legnagyobb tartalékot álta­lában a vállalati szervezés mai rendszerének gyenge pontjaiban találták meg a szakemberek. A technológiai folyamat felmérése és elemzése során számos, az idők során észrevétlenül beépült, de fölösleges szakaszra bukkan­tak. Néhol például túlságosan hosszú ideig vándoroltak a tér. meléshez szükséges anyagok és alkatrészek, mert a raktárát a gyár másik végében rendezték be. Máshol a sokat emlegetett bürokrácia rontotta a hatékony­ságot; míg minden pecsét a ki­vételezett anyag papírjaira ke­rült, felesleges percek, félórák, sőt órák teltek el A kieső mun. kaidő pótlására alkalmas a ter­melés egész folyamatának a ra­cionalizálása; hol lehetne meg. Párbeszédek — Halló! Könyvelés? Szvetát kérem. — Nem tudom adni. Leszaladt egy percre a közértbe. Hívja két óra múlva! • * * — A beszédem olyan rövid lesz, mint egy távirat — Ígéri Fagyej Fagyejevics. — No, ennek a táviratnak a kifizetésére aztán három fizetés felelő célgépekkel helyettesíteni az emberi kéz munkáját, sőt egyes munkafolyamatokat a végtermék minőségének romlása nélkül el­hagyni. Napi húsz perc nyereség A vállalati programok értéke­lésekor a főhatóságok megvlzs. gálták azt íe, hogy nem okoz-e gondot a rövidített munkaidő a vállalat kooperációs kapcsolatai­ban, s nem rontja-e a lakosság ellátását A mai ár- és értékvi­szonyok mellett nagy súllyal esett latba, hogy ne csökkenjen a dol­gozók keresete. Az eddig említett szempontok a vállalatok képességeit tették próbára. Ám az átállással növe­kednek ma jd a kereskedelem és a közlekedés gondjai is. Hiszen az emberek naponta átlagosan húsz perccel korábban jönnek ki a gyárak, hivatalok kapuján, s csak akkor ér számukra sokat a mun­kaidő csökkentése, ha időben jön a busz, s nyitva 'tartanak az üz­letek. Az ilyesfajta gondok el­kerülésére egyeztették a prog­ramokat a minisztériumok a he­lyi szervek képviselőivel. Igaz. a közlekedésben javul valamelyest a helyzet, miután nem faragtak a .péntekből fél napot — ahogy az illetékesek fogalmazták —, ha­nem a napi munkaidőt csökken­tették arányosan, széthúzódik majd a délutáni csúcs ideje. A munkaidő csökkentésével ja­vulnak majd a dolgozók életkö­rülményei, habár a változás nem hasonlítható a szabad szombatok bevezetése utáni helyzethez. A napi körülbelül húsz perces nye­reséggel könnyebbé válik a napi bevásárlás, az utazás. Kevesebb, szer akadnak majd el ez autók és az autóbuszok a csúcsforga­lomban és az anyák sem az utolsó pillanatban érkeznek az óvodák, bölcsődék és iskolák ka­puihoz. Ahol később vezetik be Január elsejével csak az átál­lás első szakasza zárul le. Az év végéig bevezetik a negyvenórás munkahetet az ipar és az építő­ipar minden vállalatánál, szövet­kezeténél. Az építőanyag-iparban a tervek szerint már az év köze­pére átállnak az üzemek. A leg­nagyobb feladat mindenképpen az építőiparra hárul 1984-ben; az ágazathoz tartozó cégek — mi­után később láttak a programok kidolgozásához — csak a követ­kező évben kezdik meg az át­állást. A sorban az utolsó a tervek szerint a Herendi Porcelángyár lesz. A gyár termelésének 80 szá­zalékát külföldön értékesíti; s a rendkívül fontos megrendelések, nek nem tudna eleget tenni csök­kentett munkaidőben. Ezért a gyárban csak 1985. január elsejé­től csökkentik 40 órára a mun­kaidőt. L M. (Lityeraturnaja Gazeta) se lenne elég — mondták beszéde után kollégái. • • • — Nehéz a híres emberek sor­sa! Hol autogramot kémek tőlük, hol protekciót, sokan a baráti kö­rükbe szeretnének befurakodni ... — Bizony, nehéz. Tudja, hány ilyen hires ember barátom van? — És ók tudnak erről? (Ford.: Horváth Ida) Új szolgáltatás! Új szolgáltatás! A KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT VÁLLALJA: FOZO, FÜTÖ, MELEGVlZTERMELÖ GÁZKÉSZÜLÉKEK garanciális és garancián túli javítását. HIBABEJELENTÉS: Kecskemét, Arany János u. 3, 21-604 21-285 Kiskunfélegyháza, Kossuth L. u. 19. 692 Kiskunhalas, Batthyány u. 18. 11-203 Baja, Dózsa György u. 112. 11-960 Kalocsa, Ságvári E. u. 3. 396 Kiskőrös, Petőfi S. u. 28. 240 Jánoshalma, Bíró B. u. 18. 282 Harta, Bajcsy-Zs. u. 11. . 55 19 TALÁLMÁNYOK, TECHNOLÓGIÁK, TERMÉKEK Megalakult i az Agrár Innovációs Társulás 6 A betegség nem tisztelte az ün­nepet. A megyei kórházban egy beteget iát el Nyerges Piroska és Oláh Ágota. 6 A kecskeméti vasút­állomáson szilveszter éjjelén is szolgálatot teljesített ifjú Goog Gergely tolatásvezető. 6 Sokan figyelték a harangjátékot éjfélkor. Öév—Ú határán A kecskeméti MÁV-állomáson húszán dol­goztak szilveszter éjszakáján. Menetrendsze­rinti volt a forgalom, nem késtek a 60—80 százalékos kihasználtságú személyszállító vo­natok. A posta telefonközpontosainak első­sorban a nemzetközi távhívásokkal volt dol­guk. A kecskeméti központba futnak be a megyei vonalak is, így ezen az éjjelen keve­set pihent Láng Tiborné, az ügyeletes. Na­gyon sokan hívták a külföldön élő rokonai­kat, barátaikat, ismerőseiket. Legtöbben Ju­goszláviát, az NSZK-t, Angliát, az Amerikai Egyesült Államokat és Líbiát kérték kap­csolni.. A kecskeméti kórházakban viszonylag nyugodtan telt az éjszaka és ugyanezt íjiond- ták el a rendőrség, valamint a tűzoltóság illetékesei is. ’ 1 QÜ1 szilveszterének éjjelén is pukkantak a 1 pezsgőspalackok, robbantak a petárdák (a tilalom ellenére), röpültek az égő csillagszónók és visítottak az újévi malacok. Az éttermekben, ven­déglátó helyeken minden jegy elkelt, • s hajnalig jókedvvel mulattak a vendégek. Sokan vonultak éj­fél után az utcákra, hogy köszöntsék az új eszten­dőt. Kecskeméten népes hallgatóság figyelte a vá­rosi tanács épületén elhelyezett harangjátékot éj­félkor. Egyszóval önfeledten szórakoztunk, ha tehettük — ha nem követelt ilyenkor is munkavégzést hiva­tásunk. Hiszen szükség van a legemelkedettebb pil­lanatokban is fűtésre, világításra, közlekedési esz­közökre, telefonszolgáltatásba és még felsorolhatat- llanul sok egyébre. A betegség sem tiszteld az ün­nepet, s nem "biztos, hogy a vörös kakas sem riaszt hajnal előtt. Szilveszter éjjelén is szolgálatot tel­jesítettek a vasút, a posta, a rendőrség, a tűzoltó­ság szakemberei és őrizték országunkat a határ­őrség katonái. Fotóriporterünk az újév hajnalán több munka­helyen járt és készítette a felvételeket. 6 Láng Tiborné kapcsolta ezen az éjszakán az NSZK-t, az USÁ-t, sőt Líbiát is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom