Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-05 / 3. szám

4 ® PETŐFI NfiPE • 1084. január 9. BARÁTI ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL Naperőmű a Krímben V illany mozdonnyal Budapestről Rostockba O Sorozatban készül a Hennigsdorf! Villamos* mozdony-gyár­ban a 212-es típusjelű, négymotoros, négytengelyes, 3720 kilowatt tel­jesítményű, nemzetközi összeha­sonlításban is a legkorszerűbbnek tekinthető vlllanvmozdony. Napjaink vontatósztárja a vil- lanymozdony, -mert: tiszta, gyors, olcsó üzemű. Ennek megfelelően lendületes ütemű vasút-villamo- sítási program kezdődött á 'Né­met Demokratikus Köztársaság, ban. Almikor 1980 nyarán ottani külszolgálatomat megkezdtem, a Drezda—Berlin vasútvonalon fek­vő Elsterwerda állomáson jó húsz pereiig vesztegelt az Elibflorenz expressz. Kérdeztem útitársai- mat, hogy miiért áUtunk? — Moz­donyt cserélünk — hangzott a vállalsz, — Miért? — Vdllanymoz- donyt dieselért. A hónapok, évek múlásával egyre északabbra állt meg moz­donycsere céljából a vonat. Ma már Berlin „Kelenföldjén”, Schö- nefelden dolgoznak a felsőveze­tők-építők. Az NDK-ibeli vasút- villamosítás e testvéri ország egyik legnagyobb takarékossági programja. Célja a- diesel-üzem­anyag, tehát a gázolaj-felhaszná­lás tetemes és gyors csökkentése. A közlekedési ágazat ugyanis — az ipar és a háztartások után — a harmadik legnagyobb energia- fogyasztó az NDK-jban. Az NDK-toelS vasút-villaino- Sításí program legfőbb indítéka a 100 tonnakilométerre számított fajlagos energiafelhasználás nagymérvű csökkenése. Miért éppen a viszonylag drágának lát­szó vasút-villamosítást szorgal­mazzák, amihez felsővezetőkre, áramátalakítókra is szükség van? Az első ok: a kőolaj mérhetet­len drágulása. A drága olajat a fejlett NDK-beli vegyipar sok­kal gazdaságosabban hasznosít­hatja. kár azt elégetni. A villa­mos vontatás fajlagos energia­felhasználása 2,8-szor kisebb, mint a1 diesel-üzemű mozdonyoké. Azt is tudjuk, hogy az NDK iparilag hasznosítható, mintegy 20 mil­liárd tonnányi barnaszén-kész­lettel rendelkezik. A külszíni fej- tésű bányákból kitermelt barna­szénből viszonyig:? olcsón állítja elő a villamos energiát. A villa­mos vontatáshoz a közeli Hen- nigsdorfi Villan yimozdonygyár korszerű, nagy teljesítményű „Kandókat” készít. Itt van például a képünkön is látható 212-es tí­pusjelű energiatakarékos villany, mozdony, amelyet elsősorban sík terepre fejlesztettek ki. A 212- esek tervezése és gyártása közben kilenc szabadalmat jelentették be a hennigsdorfiak. A mozdony óránként akár 140 kilométeres sebességgel is roboghat. Három évvel ezelőtt az NDK Államvasutak 14 ezer kilométeres vonalhálózatának 10 százaléka volt villamosított. Az ötéves terv végéig további 800 kilométert he. lyeznek feszültség alá A villa­mosított vasútvonalakon bonyo­lódik le . a vasúti szállítás egyhar- mada. Az NDK-.beli . vasú tivá llía- mosítás két fő tengelye: Rostock —Erfurt, illetve Rostock—Bad- Schandau: általa az ország dél­nyugati, illetve délkeleti része kerülj közelebb a keleti-tengeri kikötőhöz. S a magyar turistáik és a vasúton szállított áruk is gyorsabban célhoz érnek a Bu­dapest—Komárom—Pozsony— Brno—'Prága—B ad -Schandau— Drezda—Berlin—Rostock útvo­nalon. K. L. A Krímben épül a Szov­jetunió első — ötezer kilo­watt teljesítményre tervezett — napenergiát hasznosító villamos erőműve. Az erőmű első ütemének befejezése 1984-ben várható. A naperőmű vázlatos felépíté­se a következő: a 80 méter ma­gas torony a helioszták — a Nap mozgását követő lapos tükrök — gyűrűjének középpontjában he­lyezkedik eL A visszavert suga­rak a tornyon elhelyezett üstre főkuszálódnaik. Itt a hőmérsék­let eléri a 254 fokot, s az itt kelet­kező gőz 40 atmoszférás nyomás­sal jut el a géptermi turbinák­hoz. A szakemberek számításai sze­rint a naperőmű által termelt villamos energia költségei a gaz­daságilag elfogadható szintnek egyelőre a kétszeresét teszik ki. Ugyanakkor a további korszerű­sítési munkák eredményeként ez a mutató jelentősen javítható. A krími erőmű még meg sem kezdte működését, de a szovjet szakemberek már újabb felada­ton dolgoznak a helionergetika területén: rövidesen .befejezik kombinált nap-hőerőmű felépí­tésének műszaki-gazdasági meg­alapozását. Az erőművet 300 ezer kilowattra tervezik a közép­ázsiai Üzbegisztán területén. Nappal a gőzt alapvetően a napenergiával működő gőzgene­rátorok biztosítják, éjszaka és rossz időjárás esetén pedig a gáz- gőzgenerátorok. Gazdaságossági szempontból az ilyen kombinált nap-hőerőmű már konkurrálhat a hagyományos erőművekkel. A napmodul teljesítménye meg­haladja a százezer kilowattot Az üst ebben az esetben' egy több mint 300 méter magái-torony te­tején kap helyet. A fennmaradó 200 ezer kilowatt teljesítményt a hődublőr biztosítja. A tudósok most olyan kisebb nap-hőerőművek láncolatát ter­vezik a közép-ázsiai Kizil-Kum sivatag gázlelőhélyeinek körze­tében, amelyek .biztosítanák a tá­voli lakott települések és állatte­nyésztő telepek áramellását. O Röpke bri­gádgyűlés O Angelov (balra) a Magyar Kulturális Intézet igazgatójával Angelov és brigádja Aszparuh Angelovval egy csésze fekete mellett ismerkedtem meg Jakab Róbertnál, a szófiai Ma­gyar Kulturális Intézet igazgatójánál. A fővárosi autógumigyár gépszerelő brigádja vezetőjének ez a látogatása nem volt véletlen. Már 12 éve, hogy a brigád Zalka Máté nevét viseli és a Magyar Kul­turális Intézettel szoros kapcsolatokat tart fenn. — Angelovot sok okból becsüljük — közli az igazgató. — Mint önkéntes, résztvett az Első Bol­gár Hadseregnek a Drávánál vívott harcaiban, ott megsebesült... ' Búcsúzáskor elfogadtam á meghívást, hogy a brigáddal találkozzak, de már saját területén, a gyárban. II Aszparüh Angelov- megmutatta az üzemet, ahová nemrégen' új gépek érkeztek a Szovjetunióból. A gépek karbantartása és javítá­sa most a brigád feladata. Jelen­leg az üzem rekonstrukció alatt vám, az itt gyártott villamostar- gonca-gumik közel 90 százaléka a világ sok országába, köztük Ma­gyarországra kerül. A brigádsarokban „magyar hul­lámhosszra” állunk be. Fellapoz­zuk a fényképalbumot; a felvéte­lek többek között a magyar .nagy­követ és a Magyar Kulturális In­tézet igazgatójának látogatását idézik vissza. Előttünk van a nap­ló is, amelyből kiderül, milyen sok magyar kulturális rendezvé­nyen vettek részt a brigád tagjai. A Taurus autógumigyárban 1974- ben Angelov szerződést írt alá az.ottani gépkarbantartó brigád­dal a kölcsönös látogatásokról, az együttműködésről. Azóta minden riyáron magyar munkások üdül­nek a Fekete-tenger partján a Georgi Dimitrov Autógumigyár üdülőjében, bolgár kollégáik pe­dig nálunk pihennek. — Három évvel ezelőtt voltam a Balatonnál — meséli Híja Ve- licskov — és nem fogom elfelej­teni azt a figyelmet, amellyel a magyar elvtársak minket körül­vettek. Az egyik nap a Taurus egyik üzemének vezetője is meg­látogatott minket. Később Buda­pesten meghívtak minket az üzembe, ahol a Hriszto Botev bri­gád névadói lettünk ... A brigád egy .másik tagja a drá- vai harcokban vett részt a má­sodik világháborúban, ő Georgi Trendafilov, az Első Bolgár Had­sereg akkori tisztje. A már őszü­lőben levő munkás megosztotta velünk örömét: „Nemrég Duga- novo faluban, Elin-Pelin körze­tében, tartottam a fiam esküvő­jét és kivii'ttem az egész brigádot is. Mint kedves vendég, jelen volt Magyarország bulgáriai nagy­követe is...” Ebben a kis munkáskollektívá- ban ritkán van ünnep magyar vendég részvétele nélkül. A ba­ráti .találkozókon a brigád hiva­talos tolmácsa, Angelov felesége, aki a Magyar Kulturális Intézet­ben a magyar nyelvtanfolyamo­kat végigjárta. Mint látja, a kö­vetőim száma sokszorozódik, már a saját feleségem is túltett raj­tam — viccelődik Angelov, én meg arra gondolok, hogy szavai­ban sok igazság van ... Katja Konsztantinova § Partnerei a vezetőségnek A mezőgazdasági szövetke­zetekben dolgozó, nők társa­dalmi és anyagi megbecsülé­séről sdk szó esett abban a jelentésben., amely a Bácskai és a Dunamel'léki Termelőszö­vetkezeteik Területi Szövetsé­ge nemrég tartott küldöttköz­gyűlése elé került. A téma fon­tosságát jelzi, hogy a közös gazdaságokban aktívan dolgo­zó .tagok egyhanmada asszony és lány. A változó közigazdasági fel­tételiekhez történő rugalmas alkalmazkodás Helyenként munkaerő-átcsoportosításokat tesz szükségessé, amelyek gyakran elsősorban a nőket érintik. A dolgozóik életszín­vonalának megőrzése, a folya­matos foglalkoztatás, a szabá­lyozómódosítások okozta nye­reségkiesés pótlása érdekében 1983-ban is további mellék­üzemágakat 'létesítettek. íme egy adat: míg 1980-ban a nők kétharmada közvetlenül a me­zőgazdasági termelésben dol­/ si . iftlpmtiil 118I gozott, tavaly ez az arány 44 százalékra csökkent. Ezzel szemben a kiegészítő üzem­ágakban foglalkoztatott asszo­nyok és lányok száma több mint kétszeresére emelkedett. Még minidig .találkozunk kedvezőtlen jelenségekkel. Ala­csony a szakképzett nők ará­nya, s ezzel összefüggésben kevesen kerülnek vezető ál­lásba. A TESZÖV nőbizottsá­ga többször javasolta, hogy ne legyen indokolatlan különbség a nők és a férfiak 'bére között, mégis az a tapasztalat, hogy néhány tagszövetkezetben tel­jesítményelszámolás helyett órabérben foglalkoztatják az asszonyokat, lányokat, amiből következik, hogy kevesebb a keresetük. Ez nem igazságos. Magam is számos gazdaságban tapasztaltam, hogy a nők esz- tergályozroak, hegesztenek, ke­zelik a nagyértékű gépeket, azonos termelékenységet érnek el, mint a férfiak. Kétségte­len, hogy ezt nem lehet álta­lánosítani minden Uzemágra, hiszen a nők fizikai ereje nem egyforma a férfiakéval, mégis egy egész sor melléküzemág­ban nékülözbetetten a mun­kájuk. Értik és érzik, hogy a növekvő követelmények miatt mind nagyobb részt kell vál­lalniuk a közös feladatok meg­valósításából. Jó partnerei a vezetőségnek, hisz nemegyszer bizonyították már, hogy az egész tagság mozgósításával képesek segíteni a feladatok végrehajtását. Különösen ér­zékelhető volt ez 1983-ban, amikor az aszály sürgette a károk mérséklését. A mezőgazdaságban dolgo­zó nők munkájára a követke­ző esztendőben még nagyobb szükség lesz, mivel a szigorú gazdasági szabályozók egyre jobban indokolják a belső tartalékok feltárását. Ugyan­akkor továbbra is nagy segít­séget nyújthatnak a vezetősé­gek tevékenységéhez a szövet­kezeti nőbizottságok. K. S. egy vizsgalat TAPASZTALATAI Számviteli rend “SHá és bizonylati fegyelem mezőgazdasági nagyüzemben vé­gez pénzügyi-gazdasági ellenőr. zést, aminek egyik alapvető célja a számviteli rend és a bizonylati fegyelem vizsgá­lata. Általánosítható tapasztalat, hogy a számviteli rendben és bizonylati fegyelemben csak szerény mértékű a javulás, s nem mindig felel meg az a kívánalmaknak. a mezőgazdasági nagyüzemekben Ismétlődnek a hibák A belső szabályzatok az üze­nnék többségében már elkészül­tek, de többségük az általánosság szintjén mariad, nem tükrözi a gazdaság sajátosságainak megfe­lelő gyakorlatot. A vizsgált üze­mek mintegy húsz százalékánál nem aktualizált a számlarend, az önköltségszámítási, valamint a leltározási szabályzat. A leg­gyakrabban. előforduló számvi­teli hiányosságok: bizonylat nél­küli anyag- és készletmozgás, az analitikus nyilvántartások hiá­nyos vezetése, a készletek leltá­rozásának elmulasztása, a házi­pénztár-kezelés szabályainak megsértése, valamint elszámolta­tás nélkül újabb előlegek folyó­sítása. A pénzügyi-gazdásági ellenőr­zések számszerű megáUapításai.- nak jelentős része is a szabály­zatok hiányosságaira vezethető vissza és ennek következménye, hogy a mérleg szerintii ered­ményt, az alapokat, a költségve­tési kapcsolatokat érintő megál­lapítások gyakorisága és összeg- szerűsége évről évre nő. .Az 1983. évről készült előzetes értékelésünk szerint az ered­ménynövelés 93,4, az eredmény- csökkentés 95,4, az alapnövelés 68,3, alapcsökkentés 102,5. az adóhiány 96,4, az adóitöbblet 60,8 millió forint, A milliós eltérésle. két eredményező hibák okai saj­nos, évről évre ismétlődnek. Kö­zülük á következők fordulnak elő leggyakrabban: az árbevételek helytelen elszámolása; azt nem a teljesítés Időszakában veszik szá­mításba, valamint a salját vállal­kozásban végzett beruházások teljesítményértékét helytelenül állapítják meg. A költségek, a különféle ráfor­dítások élszámolási hibái között leggyakrabban az állóeszköz- fenntartásként elszámolt beruhá­zásokat. kell' jegyzőkönyvezni, de gyakori az értékcsökkenési le­írás elszámolásánál tapasztalt hiányosság is, elsősorban a hely­telen amortizációs 'kulcs alkal­mazása miatt. Az eszközök elszámolása nál a selejtezett, megsemmisült, vagy értékesített, eszközök hasznosítá­sából elért bevételek helytelen elszámolása okoz eltérést. A sa­ját termelésű készleteknél első­sorban a mezei leltár értékének helytelen megállapítása a gyako­ri hibaforrás. Az érdekeltségi és egyéb alapok képzésénél és fél- használásánál leggyakrabban a következő tévedésekkel találko­zunk: a íejelsztési alap esetében a saját vállalkozásban végzett beruházások teljesítményértékét módosítják, de a beruházási rá­fordításokat költségként számol­ják el és elmulasztják az építési adó bevallását is. A költségvetési kapcsolatok jegyzőkönyvi megáilapaltásai el­sősorban a helytelen adózásból vagy a támogatási kulcs alá tör­ténő besorolásokból és ennek alapján a helytelen számitáslba- vételből adódnak. Külön kell szólni az eredményt terhelő adókról (jövedelemadó, munkadíjadó, részesedési adó), amelyeknél az eredményyáltozá­son kírvü'l a fő hibaforrások a lét. szám, a különböző kedvezmények és a jő vedelem tömegnél számí­tásba vehető egyes tételek pon- 'taitlan megállapításai voltak. A mezőgazdasági üzemek több­ségénél ugyan a társadalmi tu­lajdon védelme megoldott, de még mindig gyakran állapítanak meg a vizsgálatok hiányosságot, főként a fővárosi telephelyen folytatott alaptevékenységen kí­vüli tevékenységek elszámolásá­ban, nyilvántartásában. Ezeken a helyeken az ellenőrzés nem meg­felelő. Ezáltal — egy szűkebb réteg számára — igen magas, eseten­ként az indokoltat meghaladó jö­vedelemszerzési forrássá válnak e tevékenységek. Ez társadalom- politilkailag veszélyes, ugyanis a háttérben mindig valamilyen gazdasági szabálytalanság húzó- •«mffSFg. ........... K edvezőtlen, hogy a rendeleti előírás ellenére az üzemek' egy­ötöde még mindig nem foglal­koztat belső ellenőrt. A birsig nem minden... Az ellenőrzések alapján teen­dő adóihatósági intézkedéseink so­rán a számviteli rend és bizony­lati fegyelem súlyos és ismétlő­dő hiányosságait a bírság kisza­bása során minden esetben sú­lyosbító körülményként vesszük figyelembe, viszont enyhítő kö­rülményként értékeljük az annak tendenciájában .történő javulást. A fokozatosság elvének messze­menő figyelembe vétele mellett a személyi felelősségrevonást is mind gyakrabban alkalmazzuk, a számviteli és bizonylati rendért felelős, a mulasztást elkövető sze­mélyekkel szemben. Szerveze­tünk azonban mindenkor fő fel­adatának tekinti a megelőzést. A vizsgálati tapasztalatok ismerte­tésével is a hibák megelőzését kívántam elősegíteni. Bár a pél­dákban főként a hiányosságok­kal foglalkoztam, ez természete­sen nem jelenti azt, hogy a vizs­gálatok során kedvező jelensé­gekkel nem találkoztunk. A leg­fontosabbakra kívántam felhívni a figyelmet, ugyanis feltétlenül szükséges a gazdálkodás haté­konyságának fokozása érdekében a számviteli rend, pénzügyi fe­gyelem javítása. Kalász Kázmér, a PM Ellenőrzési Főigazgatóság megyei igazgatóságának osztályvezető-helyettese A szabálytalanság egyéb veszélye Egy csepp horgany sem vész kárba Magyarországon évente mintegy 1500 tonna hór- ganyhulladék keletkezik, fel­dolgozása eddig nem volt megoldva. A Budapest és Vidéke MÉH Vállalat köz­ponti telepén nemrég létre­hozott horgany-visszanyerő üzem — olvasztó, pihentető és tömböntő — képes a tel­jes hulladékmennyiség fel­dolgozására. Az újra felhasz­nálhatóvá tett anyaggal a kohászati vállalatok hor­ganyzó üzemei jelentős im­portot tudnak megtakarítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom