Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-29 / 24. szám
PN MAGAZIN • Legritkább is mérgező hatása miatt legveszélyesebb — hüllőnk a homoki vipera. Ez szigorú védelem alatt áll.- elfogása vagy pusztítása tízezer forintos büntetést von maga után. Mintha azt mondaná Madaras József, az immár Kecskeméten is'otthonlévő, színész, hogy „Tyutyukám!". Pedig ezúttal nem a Kántor című film főszereplőjével „beszélget", hanem a Dübörgő csend forgatása közben egy szelíd pulival. |gi||| Az állatok világa Hallgatjuk a madarak énekét; ölünkben dorombol nagyanyánk macskája;, szalad elébünk hűséges kutyánk; elcsodálkozunk kirándulásaink, távoli utazásaink során az állatvilág sokféleségén: álmatlan nyári éjszakákon felfigyelünk a tücskök .lélekbizsergető együttes muzsikájára; érdeklődéssel ácsorgunk az állatkertek ketrecei, előtt. Ez a dolog egyik oldala. A másik •— sokak szemében még fontosabb, kézzelfoghatóbb —, hogy S akár akarjuk, akár nem, naponta összekapcsolódik az életünk az állatvilággal. Elsősorban mert az emberi társadalmak fennmaradásának, életképességének egyik alapvető feltétele ez. A táplálkozás és öltözködés gondjai megoldásának egyik örök és megtartó lehetősége. Magazinunk fő témája ezúttal az állatok világa. V, M. Az első honi „maszek” állatkert Európai ember számára szokatlan 'kép fogadja a látogatót Budapesten, a Párisi utca egyik lakóházának pincéjében. A sziklafallal határolt helyiségben távoli földrész hüllői és halai élik világukat, a természetimen kialakított terrénumok’ és akváriumok elbűvölő környezetében. Pontos adatok szerint a szocialista országok között az első, a Földön pedig a 27. a sorban a „kisvállalkozások” eme fajtája, ámelynek gondolata két esztendeje fogant meg Kápolnási Béla fejében. • Az Ausztráliából származó kaméleonok látható an jól érzik magukat az üvegfal mögött. • Ezt a Me- telka — medve — lepkét 1859-ben egy dabasi gyógyszerész találta meg. Az európai gyűjtők ma is hatalmas összegeket fizetnek érte. A közhiedelem * • • • ff 1 r 9ft ä, Zummogo méhek rendkívül rendezett „társadalomiban” élnek, szelíd, dolgos, sok hasznot 'hajtó kis rovarok. András,sy Ákos hatvan éve fnéhészkedik, tapasztalatai szerint e megállapítások többsége nem állja meg a helyét. A szelídségük tény, kivéve, ha védekeznek, vagy ha éppen repcéről hordjájc a nektárt: Megtörtént, hogy egy kissé messzebb eső repcetábla és a kaptárak között méhészek próbáltak meg átsétálni. Nem sikerült nekik! Olyan méhfelhő vette körül őket pillanatok alatt, hogy kabátjukkal takarózva, a földre hasalva kerestek menedéket. Szorult helyzetükből csak a teljes mé- hészfelszerpléssel tudtak szabadulni. A méhek ráadásul kicsapongó életmódot folytatnak. Nem mindig saját kaptárukba rakják le a -gyűjtött nektárt. Ugyanis erőteljes virágzás idején a kaptár jellegzetes, csak a méhek számára felismerhető illatát elnyomja a virágporé. Szegény kis méhek viszik kis „kosarukban" nehéz terhüket, aztán ha már nem bírják tovább, az első útba eső kaptárban adják le. A zümmögőkórus pedig akkor az igazi, mikor rajzanak. Elkép-. zelhető, hogy a körülbelül 2—2.5 kiló súlyú kirepülő méhraj, ami 20—30 ezer méhecskét jelent, micsoda zúgással „vágódik ki" előző otthonából. Nagyon sokat beszélünk mostanában a természetes anyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. A méz, a virágpor, a propolisz egyértelműen ' jótékony szer. A méhszurkot vagy közismertebb nevén propoliszt, a rügyekről a méhek fejtik le, és ezzel a ragadós, mézgás anyaggal a kaptár belsejét vékonyan réte- gezik. Betömve ezzel minden apró rést, sőt gátolva a fa anyagának gombásodását. Tizennégy gombafajta ellen véd ez az anyag, ezek közül nem egy az emberi szervezetben is megtalálható. A méhészek általában magas kort érnek meg. Bizönyos mértékig magyarázható ez a virágpor gyógyító hatásával is, hiszen az, ugyanúgy, mint a tojás, az életet viszi tovább. Tehát szinte mindenféle vitamin, ásványi anyag megvan benne, ami ehhez szükséges. Ha valaki köhög, éhgyomorra bekap egy kanál mézet. És miután nagyon könnyen szívódik fel a méz a szervezetben, a, túrázók. a kerékpárversenyek résztvevői például mézoldatot szopogatnak, hogy erőre kapjanak. ORENBURG! TIGRISKÖLYKÖK Orenburgban, az Ural deli részén fekvő területi központban három tigriskölyök születéséről adott hírt nemrégiben az Usz- szuri tigrisek produkció vezetője, a Lett Köztársaság népművésze, Sztyepan Gyenyiszov. Mem és porondon társa:._Éva adtak életet a három apróságnak — váz ikerszülés Éva érdeme. A cirkuszban egyébként ritka esemény a kölykök születése. , Az attrakcióban most 14 usz- szuri szépség lép fel. Alig fél esztendő múltán a fiatalok is megkezdik az '„artistaiskolát”; Bár egyelőre nem problémamentes a tigrisgyerekek 'nevelése. Mem például nem volt hajlandó kicsinyét táplálni. A megoldás szerencsére kézenfekvő volt, a gondozók úgy döntöttek; tejtestvérré teszik a ki taszított kölyköt az ikrekkel. Éva nyugodtan fogadta a jövevényt. A három kölyök összebarátkozott. Az anyák és kicsinyeik jól érzik magukat... • Sztyepan Gyeniszov ..munkatársaival” a porondun. Tenyésztés számokban Érdemes tudni, hogy a tenyészállatok közül meny- nyiségüket tekintve a szarvasmarhák vannak az élen. Számúik jóval meghaladja világviszonylatban az egymilliárdot. Sorrendiben a tenyésztők között az első India, majd az USA és a Szovjetunió következik. A teheneket kpveti la sorban a juhok népes tábora. Ezekből Ausztrália, a Szovjetunió és Kína tenyészt legtöbbet. A sertések száma évente hét—nyolcszázmillióra rúg. A legtöbb Kínában, a Szovjetunióban és az USA-ban található. A lovak sokfelé mintha kimentek volna a divatból. Ám még így is megközelíti a számuk a százmilliói. Ilyen tekintetben Brazília vezet, majd az USA és Kína következik a sorban. SOKAN NEM TUDJÁK... — hogy míg hazánkban összesen 525-féle gerinces állatot tartanak nyilván (s ebből 341 madár), addig a kimutatott rovarfajok száma eléri a harmincezret; — hogy Európa legkisebb gerinctelen állata, a paránycsiga, a Duna'— Tisza közén található, — hogy a Samoa-szi- get lakóinak nem is olyan régen a lepke volt az istenük, — hogy a füstifecske 1800 kilométerről, a héja 600 kilométerről, a macska tíz kilométerről, az egér három kilométerről hazatalál akkor is, ha erőszakosan viszik el szálláshelyéről, — hogy egyes feltevések szerint a kutya a farkastól származik, más vélemények szerint viszont a sakáltól, — hogy Magyarország legnagyobb hala a harcsa, mely őshonos lakója a Tiszának, s gyakran 20—22 kilogrammos példány is kifogható. • Portugáliában a gyengén tagolt atlanti partokon kevés a kikötő. Így a halászok gyakran, ökrökkel vontatják a partra hajóikat a dagály elől. Kutyául szagolt Halslngborgban, a dán—svéd határon a kábítószer felismerésére . betanított kutyák céltudatosan közeledtek/ egy dán turista autójához. Amikor a vámtisztviselő a kocsit nagyító alá vette, meglepetés érte: a feltételezett kábítószer helyett az utas nagy mennyiségű egyéb csempészárut szállított: magyar szalámit. A kábítószerre specializált kutyaorrok reagáltak az étvágygerjesztő szalámi illatára is. KÍGYÓBŰVÖLŐ-DINASZTIA Rampur-Tikri indiai faluban már régóta minden házban élnek kti0*ck. Itt még a gyerekek is tudnak kobrákat és más mérgeskígyókat szelídíteni. Amikor a gyermek betölti 8.. évét, az apa már magával viszi a veszélyes vadászatra. Azt mondják, hogy a kobrák időnként megmarják a fiztál vadászokat, de még a legerősebb mérget is hatástalanítják a környékbeli füvekből készített orvosságok. Többször tartanak ünnepet a kígyók tiszteletére. A kobrák a sípok hangjára több órán keresztül táncolnak. A kígyóbüvölési ismeretek nemzedékről nemzedékre szállnak, melyeket az idegenek előtt szigorú titokban tartanak. Képtelen . kígyótermészetrajz — In memóriám Nagy Lajos — A kígyónak nemcsak a teste, hanem az esze is csavaros, és ta- kervényes. Különösen az emberek félrevezetésében szerzett soha nem hervadó babérokat, amint azt a Biblia című könyvből tudjuk. A kígyó egyébként nagyon rokonszenves. barátságos állatnak indult, csak sajnos már az elején eljátszotta a bizalmat azzal a bizonyos almával. Ilyen az ügyetlen szélhámos, aki a pillanatnyi előnyökért feladja a hosszú távú sikert. A kígyó életének alfája és ómegája a táplálkozás és az emésztés.■ Ami — többek között — hasonlatossá teszi távoli rokonához, az emberhez. Az elmélyült és koncentrált emésztés végső soron a jó egészség és a hosszú élet titka, amit mi sem bizonyít ékesebben, mint hogy a'szóban forgó állatot a patikák emblémájában láthatjuk viszont. A kígyó tojásokat is tojhat, és elevenen is szülhet, ami sokoldalúságára vet igen kedvező fényt. Szárazföldön, vízben és koreai pálinkakülönlegességben egya/ránt megtalálható. Ez utóbbi állapot azonban már az emberék merénylete, a közismerten abszti- nens kígyóval szemben Honnan van az a történelmi ir- tózat, mely ennek az állatnak szociális helyzetét mindmáig meghatározza? Azt mondják, az ellentétek vonzzák egymást; eszerint a hasonlóságok taszítják. Itt keresendő a magyarázat! A kígyó ugyanis — leszámítva a formai eltéréseket — jobban hasonlít az emberre, mént mondjuk a nyuszira. Az irtózatnak tehát magneti- kus gyökerei vannak. Hogy. mi megváltozzunk, az illúzió. A kígyónak kellene levetni (nem a bőrét) emberi tulajdonságait — pl. csúszás-mászás — hogy szim- patikusabb legyen szemünkben. Ha a fenn nevezett hüllőnek kihúzzuk a méregfogát, akkor mérgesből szelíd kígyóvá válik, ugyanis neki a foga az Achilles- sarka. Mindazonáltal nem ajánlom, senkinek, hogy tapasztalati úton győződjék meg e tétel igazáról, mert ha a fogát húzzák, akkor szörnyű dolgokra képes. Hogy ez is az empeyhez teszi hasonlatossá, arról a fogorvosok tudnának bővebben beszélni. A kígyónak egyébként számos jó tulajdonsága is van: nem veri a családját, nem rongálja az utcai telefonokat nem tör 'be a Szépművészeti Múzeumba, nem növeli az üzemem belüli munka- nélküliséget, és nem hagyja életben Kleopátrát. Ez viszont az emberekkel szembeni különbözését húzza alá. Hiába, összetett jellem ez a kígyó. —hámori— • Mióta drágább lett a húskonzerv, nem is esik igazán jól. • Hogy vannak békés természetű állatok, arra bizonyíték ez a kép: a kecskeméti vadaskertben a bivaly társaságában kellemesen érzik magukat a cicák. Kecskepanasz S Mek, mok, mek ... Miért nem becsülnek mek minket'.' Hiszen jó U tejünk is, és szép a szőrménk. Ebből Indiában a leggazdagabb nők csináltatnak díszes öltözéket. És Törökországban meg Amerikában állattársaim szőréből készülnek a finom moher-anyagok. Nem becsülnek minket, pedig 450 millióan vagyunk szerte mindenfelé az öt világrészeh. Mi, akik valamikor Athéné istennő szent állatai voltunk és akiknek a dél-afrikai busmanok ma is áldoznak rendszeresen, szerények vagyunk, igénytelenek; élelem nélkül akár e^y egész héten át' megélünk. És kibírjuk a leghidegebb évszakokat. Bizonyíték erre, hogy mekegőtársdink fellelhetőek még az Északi- saflkon is. Usszeállitóttá; Varga Mihály. A totókat Méhesi Éva, Pásztor Zoltán, Sprecher Ildikó és Tóth Sándor készítette.
