Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-29 / 24. szám
1184. január »». • PETŐFI NfiPE • * PÁRTNAPOK A MUNKAHELYEKEN JÖVŐT FORMÁL AZ ÉSSZERŰ TAKARÉKOSSÁG Megfontolt döntések, fegyelmezett végrehajtás Irta: Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára Most, az év első hónapjában — a folyamatos termelőmunka mellett — nagy figyelem irányul az éves tervekre. Az országos vezető testületek után a megyei pártbizottság, majd a tanács is döntést hozott az idei politikai és gazdálkodási ügyekben. A városi, nagyközségi, községi tervezőmunka szakaszában vagyunk, s megkezdődtek a gazdaságpolitikai pártnapok. Rendkívül fontos, hogy minden vállalat, szövetkezet, kisebb közösség — tehát valamennyi dolgozó — konkrétan és pontosan tudja, hogy mit tehet a sikeres végrehajtás érdekében. Minden gazdálkodó szervre, intézményre érvényes a feladat: tevékenységükkel járuljanak hozzá a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításához. Eszerint készültek az 1984-es vállalati tervek is. Országos és helyi együtt Bács-Kiskun megyei tapaszta- lataimk indítanak arra. hogy ezt megtoldjam egy gyakran hangoztatott — de a gyakorlatban csak nehezein érvényesülő — követelménnyel: javítani kell a vállalatokon belüli és az egymással kapcsolatban álló gazdálkodó szervek közötti együttműködést. Érthetetlen és elfogadhatatlan például a szerződésekben vállalt kötelezettségek laza teljesítése, a késedelmes szállítás. Hiszen a gyenge együttműködés igen sokat árt azoknak is, akik fegyelmezel;" ten dolgoznak az első helyen kiemelt cél — a gazdasági egyensúly — eléréséért. Hiába összpontosít egy lelkes kollektíva a pontos, jó munkára, ha a vele "kapcsolatban álló másik szervezet nem teljesíti feladatát. Emiatt azután újabb és újabb érdekellentétek keletkeznek, az exportáruból kevesebbet termelnek, nem juttatják idejében rendeltetési helyére, késve adják a létfontosságú alkatrészt stb. Az üzleti megállapodás — különösen ha hosszabb időre szól — alapja a tervezőmunkának is. Azt a terméket kell gyártani, amelyikre vevő van. Ugyanennek a terméknek az előállításához kell beszerezni az alapanyagot, csomagolóeszközt. Ha e folyamat • valahol .megszakad — és gyakran megszakad! —, akkor belső és külső egyensúlyunk csak lassan, nehezeh javul. Ezt mindenütt meg keli érteni, hogy fegyelmezettebbé váljon a munka 1984- ben, amihez páti-szervezeteink, a szakszervezetek nagy segítséget adhatnak. Hibás értelmezés az, amely szerint „.mindez csak központi elhatározás, és a végrehajtás helyi feltételeivel a vállalatok nem rendelkeznek”. A most folyó gazdaságpolitikai pártnapokat éppen azért rendezik kisebb munkahelyi közösségekben, hogy az országos politikát, a terület gazdaságát, a vállalat feladatait egymással összefüggésben .ismerjék meg a résztvevők. Az egyensúly mindannyiunk érdeke Nagy kérdés: hog-yan érvényesülnek az egész országra vonatkozó elhatározások, ha a gazdálkodó szervek érdekei nem mindenben egyeznek a központi érdé-i kekkel ? Piaci viszonyok között működő gazdaságunk megengedi, sőt feltételezi az érdekkülönbségek kialakulását a tisztességesen dolgozó egységek között is. Hosszabb távon azonban nem lehet vitás, hogy az egyensúlyi helyzet javítása mindannyiunk érdeke. Hazánkban biztonságossá teszik a gazdálkodást az egyensúlyra törekvő tartós erőfeszítések. Bács-Kiskun megye tanácsainak és intézményeinek például ■takarékosságot előíró, mega.lapozqtt terveik vannak. Körültekintő gazdálkodás teszi lehetővé hogy 1984-ben se hiányozzanak az életszínvonalhoz tartozó,'' mindenkinek hozzáférhető szolgáltatások. Közülük sok díjtalan, szinte természetessé vált az egészségügyi, és más .ellátás javítása. Csak éppen keveset beszélünk ezekről. Pedig az ingyenes társadalmi juttatások is a termelőmunka és a közösségi fogyasztás kölcsönös összefüggésére hívják fel a figyelmet. Mi a garancia arra, hogy a javuló munka hatása mind < érezhetőbbé váljon azok életszínvonalában. akik ezt a munkát elvégzik? Összefügg a munka és a fogyasztás Bács-Kiskunban is tapasztalható: ha gazdálkodó egységeink jövedelemtermelő képessége nő (a termelékenység, a piaci munka javítása révén vagy más módon), feltétlenül több jut vállalati szociális fejlesztésre, kötelező befizetésekre a tanácsoknak, és a település fejlesztéséhez való önkéntes hozzájárulásra. Bár a szabályozás többször változott. , a közvetlen összefüggés nyilvánvaló. A központi vagy megyei költségvetés esetében bonyolultabb a folyamat, de az eredmény ugyanaz. A befizetett összegek egy része közösségi fagyasztásra használható fel, valamennyiünk javát szoLgálya. Az újraelosztás vitákkal járó. demokratikus döntéssel végződő folyamat. A pártnapokon sok szó esik az egyéni fogyasztásról is. Különösen most, az áremeléseket követően. Az előző összefüggés érvényességének bizónyitásához nem kell különösebb tudományos apparátus. Bács-Kiskun megye hagyományosan nagy élelmiszertermelő térség. Gazdaságaink és feldolgozó vállalataink saját munkájukban tapasztalják azt, amit az áremelés indokaként a kommentárok tartalmaztak. A hústermelés egyaránt igen költséges a takarmánytermesztés. az állattenyésztés, a vágóhídi és húsfeldolgozó szakaszban. Az érintett szövetkezetek. vállalatok vezetőinél ez úgy jelentkezik, hogy nincs kellően .megbecsülve munkájuk, a magas munka- és eszközfelhasználás nem érvényesül a termékek árában. A húsok, húskészítmények ára még az emelés után sem fedezi a termelés, feldolgozás, forgalmazás 'összes költségét. A külön,bözetet az államai árkiegészítés fedezi, aminek forrása ugyancsak az imént említett központi költségvetés. Hasonló megyei példák támasztják a.lá a zöldség- és"* gyű- mölcskonzervék árának növeke- . dését. Sőt, termelnek a megye- ' ben olyan cikkeket is. amelyeknek már a mezőgazdasági felvásárlási ára magasabb, mint a fogyasztói ár. A tejről van szó, s ez nem lett drágább. Nyilvánvaló, hogy az előállításhoz szükséges költség jelentős hányadát továbbra is a Költségvetés téríti meg a feldolgozó vállalatoknak. Bizonyíthatnak a gazdaságok Az állam ,1'oiiloMiak Wirtju a közösségi, fogyasztást és J bizton - ságos áruellátást,.ugyanakkor tag karékosság($J vár a lakosságtól is. A termelőmunka takarékossága segíthet, a '"költségcsökkentésben, az egyéni fogyasztás takarékossága pedig a család pénztárcáját kíméli. Magasabb árakon kétségtelenül nehezebb gazdálkodni, ám ■feltétlenül nagyobb megfontpflt- ságra van szükség. Az élet blinden területén. Az 1984-es népgazdasági tenv is kisebb fejlesztéssel számol, mint annak idején a VI. ötéves terv erre az esztendőre. Igaz, helytelen lenne csak forintokban mérni a fejlesztést is a növekedés kényszerű visszafogását is. Az elmúlt három évben kevesebb pénzből is a kívánt irányba fejlődött a megye gazdasága. Ezt kell követnünk — még intenzívebben, a fő célokra összpontosítva — 1985-ben is. Kevesebb az új beruházás, de több a felújítás és a gépi rekonstrukció. Lassan csökkenő létszámmal valamelyest növelni tudjia teljesítményét az ipar, mlközbgp a termékszerkezet jobban megfelel az igényeknek, mint 4—5 esztendeje. Az építőiparnak és az együttműködőknek a kevesebb beruházás igen sok vesződséggel jár, éppen a nem kielégítő együttműködés miatt. Az építőanyag-ellátás i zavarokkal küzd. A mezőgazdasági termékek termelésének növeléséhez a gazdasági és műszaki feltételek megvannak. de a szárazság hatását 1984-ben is érezni fogjuk. Az elmúlt évi aszály pénzügyileg gyengítette \a nagyüzemeket, mégsem rendítette meg alapjaiban a gaz-, dálkodást. Bebizonyították, hogy nehezebb körülmények között többre képesek, és takarékossággal. kiegészítő tevékenységekkel pótolták a veszteség egy részét. Jelentős, de nem elég összehangolt központi és megyei intézkedések nyomán — nem kevés vállalati erőfeszítéssel — kilábalt a hullámvölgyből néhány alacsony hatékonyságú gazdálkodó egység; teljesítményük, javuló munkájuk most különösen figyelemre méltó és dicséretes. Sajnos, több termelőüzem ma sem képes eleget tenni a. piac követeIjnényeinek: magas költséggel. a szervezetlenség látható jeleivel dolgozik, veszteséges. A hibás döntések gazdasági terheit vállalni, a hiteleket törleszteni kell. Ennek érdekében az eddiginél szigorúbb fellépés szükséges, be kell tartant’azt az irányelvet. hogy csak életképes gazdálkodó szervezetek-müködjenek. s az adottéieltételek mellett jövedelmező tevékenységet folytassa- nak! Az ilyen célokihoz vezető utat még a 70-es években is gyakran állami pénzügyi támogatással alapozták meg. Erről ma nem lehet szó. Gazdaságos profil-meg- választás, célirányos szervezeti átalakítás, saját alapok felhasználása — csakis ilyen eszközökkel számolhatnak a>z ' alacsony hatékonyságú vállalatok, szövetkezetek. Végső esetiben volt már példa a csődbe jutott gazdálkodó szervezet felszámolására is, ami azonban szintén veszteséget jelent a népgazdaságnak és az üzleti partnereknek. A megye gazdasága összességében igazolta, hogy intenzív jegyei is vannak a fejlődésnek. Jelentős többletmunkaerő és többleteszköz nélkül is megáll a lábán vállalataink, szövetkezeteink döntő többsége. Sőt. | pénügyi szakemberek előtt ma is vannak fejlesztési javaslatok; a megye termelési profiljában a népgazdasági célokhoz illeszthető tevékenységekre 1984-ben is jut vállalati pénz és hitel. A későbbi, nayvobb befektetést igénylő beruházásokról sem mondhatunk le. Aki reálisan gazdálkodik, az tudja: az eddig elért fejlettségi szintet megtartani is jelentős eredmény. De nem elegendő! A gazdaság- és életszínvonal-’ .politikáról folyó előadássorozat a megye egész lakosságának szól. a reális gondolkodást hívatott elősegíteni. Mindenki lássa világosan céljainkat és eszközeinket! Pezsgő élet a hideg télben • Az idén is jó termést szeretnének betakarítani az izsáki Sárfehér Tsz-ben. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az istállótrágyázás. Ezt most kell kiszórni, hektáronként ötven tonnát dolgoznak be a szőlősorok közé. • Naponta negyedizáz forduló, hat pótkocsis teherautóval. Ily módon kapnak az építőipari vállalatok Dunavecséről — az időjárástól függetlenül — napi ötszáz tonna sódert. 41 A bácsbo kodi községi tanácson most alakítják ki az ügyfél- szolgálati irodáig gin (A képeket a fotórovat készítette.) • Az1 okos gazdák nem 'késlekednek a nitrogén-műtrágya kiszórásával, hogy a gyenge kelésű búza tavasszal mielőbb lábra kapjon. A kis- kunmajsai Petőfi Tsz-ben minden lehetőséget kihasználnak a munka elvégzésére. 'S • A bajai Folyami és Kavicskotró Vállalat kikötőjében a ..beteg” hajók kijavításra várakoznak. A kemény hideg sem számít a ..gyógyítóknak”: a szerelőknek és javítást végzőknek ilyenkor legnagyobb a feladatuk és mint mindig, a mostani fagyos napokban is helytállnak. • A tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz almaültetvényén is száguldoz a hideg szél, a pneumatikus ‘metszőolló csattogtatóinak arcát lilára színezi, de őket inkább az foglalkoztatja, -miként formálják a fát.' hogy többet teremjen. g Boldogság is a tél, különösen annak, aki életében először tipeg a puha. csillogó hókristályokon ...
